Ilyen esetekben meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy “Mario ugr\u00e1s k\u00f6zben a leveg\u0151ben l\u00e9v\u0151 falba \u00fctk\u00f6z\u00f6tt”. Teh\u00e1t, term\u00e9szetes nyelven kifejezve:<\/p>\n\n\n\n
Ha Mario koordin\u00e1t\u00e1i a falban vannak, akkor v\u00e9grehajtjuk a visszapattan\u00e1s folyamat\u00e1t (\u203b1)<\/p>\n\n\n\n
Ha ezt a programot \u00edrjuk, akkor megval\u00f3s\u00edthat\u00f3 a “Mario ugr\u00e1s k\u00f6zben a leveg\u0151ben l\u00e9v\u0151 falba \u00fctk\u00f6zik \u00e9s visszapattan” folyamat.<\/p>\n\n\n\n
\u203b1, amint azt a fenti p\u00e9lda is mutatja, helyesnek t\u0171nik. \u00c9s val\u00f3ban, “bizonyos felt\u00e9telek mellett” ez a folyamat helyes.<\/p>\n\n\n\n
De ha jobban belegondolunk, a k\u00f6vetkez\u0151 eset is lehets\u00e9ges (\u203b2).<\/p>\n\n\n\nEbben az esetben, “Mario koordin\u00e1t\u00e1i a falban vannak” pillanat nem l\u00e9tezik, teh\u00e1t a visszapattan\u00e1s folyamat nem hajt\u00f3dik v\u00e9gre, \u00e9s Mario \u00e1tsiklik a falon.<\/p>\n\n\n\n
Ez egy “hiba” p\u00e9lda. Ha ilyen okokb\u00f3l “fal \u00e1thatol\u00e1s hiba” fordul el\u0151, az nem jelenti azt, hogy a PC hib\u00e1s. A PC csak azt a viselked\u00e9st hajtja v\u00e9gre, amit mondtak neki, \u00e9s azt, hogy ez a viselked\u00e9s “nem v\u00e1rt” vagy “hiba”, az emberek \u00e9rt\u00e9kelik. \u00c9s ez a “hiba” az\u00e9rt fordul el\u0151, mert az algoritmus nem megfelel\u0151.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>“A v\u00e1ratlan m\u0171k\u00f6d\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek” vizsg\u00e1lata<\/span><\/h3>\n\n\n\nAz azonban nem biztos, hogy a j\u00e1t\u00e9k sor\u00e1n a fent eml\u00edtett “fal \u00e1thatol\u00e1s” bek\u00f6vetkezik-e, ha csak absztrakt m\u00f3don gondolkodunk r\u00f3la. A “fal \u00e1thatol\u00e1s” lehet\u0151s\u00e9ge att\u00f3l f\u00fcgg,<\/p>\n\n\n\n
\nmilyen a Mario ugr\u00f3ereje (kezd\u0151sebess\u00e9g), van-e olyan t\u00e1rgy, ami n\u00f6veli az ugr\u00f3er\u0151t<\/li>\n\n\n\n milyen vastag a fal a legv\u00e9konyabb pontj\u00e1n<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\nEz a felt\u00e9telekt\u0151l f\u00fcgg. Att\u00f3l f\u00fcgg, hogy a \u203b2 jel\u0171 eset lehets\u00e9ges-e ezekkel a felt\u00e9telekkel. Ha a \u203b2 nem lehets\u00e9ges, akkor a \u203b1 programban nincs probl\u00e9ma.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>Mi is pontosan a “debuggol\u00e1s” munkafolyamata?<\/span><\/h3>\n\n\n\nEz\u00e9rt a “debuggol\u00e1s”, vagyis a hib\u00e1k felt\u00e1r\u00e1sa \u00e9s jav\u00edt\u00e1sa munkafolyamata sor\u00e1n a k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9sekre van sz\u00fcks\u00e9g:<\/p>\n\n\n\n
\nMeg kell \u00e9rteni, hogy milyen algoritmus a program (a fenti p\u00e9lda term\u00e9szetes nyelven van, de a programokat saj\u00e1t nyelven \u00edrj\u00e1k, ez\u00e9rt az olvas\u00e1s \u00f6nmag\u00e1ban neh\u00e9z)<\/li>\n\n\n\n Meg kell vizsg\u00e1lni, hogy a program milyen felt\u00e9telek mellett m\u0171k\u00f6dik (pl. a ugr\u00f3k\u00e9pess\u00e9g vagy a fal vastags\u00e1g\u00e1nak vizsg\u00e1lata)<\/li>\n\n\n\n Meg kell vizsg\u00e1lni, hogy nem fordul-e el\u0151 v\u00e1ratlan viselked\u00e9s<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\nEz\u00e9rt sz\u00fcks\u00e9ges ez a folyamat.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>Milyen munka a szerz\u0151d\u00e9sek ellen\u0151rz\u00e9se?<\/span><\/h2>\n\n\n\nA szerz\u0151d\u00e9sek ellen\u0151rz\u00e9se hasonl\u00f3 jelleg\u0171 munka, mint a ‘debugging’<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\nA szerz\u0151d\u00e9sek ellen\u0151rz\u00e9se hasonl\u00f3 munka. Alapvet\u0151en a szerz\u0151d\u00e9s olyan dokumentum, amely a felek, azaz az A \u00e9s B k\u00f6z\u00f6tti j\u00f6v\u0151beni esem\u00e9nyeket veszi figyelembe, \u00e9s meghat\u00e1rozza, milyen jogok \u00e9s k\u00f6telezetts\u00e9gek keletkeznek ezen esem\u00e9nyek bek\u00f6vetkeztekor, \u00e9s ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt hogyan cselekszenek a felek. Ebben az \u00e9rtelemben a szerz\u0151d\u00e9s olyan ‘program’, amely szab\u00e1lyozza a val\u00f3s vil\u00e1got. P\u00e9ld\u00e1ul,<\/p>\n\n\n\n
Ha a \u25cf\u25cf helyzet bek\u00f6vetkezik, az A f\u00e9lnek 1 milli\u00f3 jent kell fizetnie B f\u00e9lnek k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9sk\u00e9nt.<\/p>\n\n\n\n
A szerz\u0151d\u00e9s, amely ilyen szab\u00e1lyokat hat\u00e1roz meg, meghat\u00e1rozza a j\u00f6v\u0151beni esem\u00e9nyek felt\u00e9teleit \u00e9s hat\u00e1sait.<\/p>\n\n\n\n
\u00c9s a ‘val\u00f3s vil\u00e1got szab\u00e1lyoz\u00f3 program’ ellen\u0151rz\u00e9se, hogy nincs-e benne hiba, \u00e9s ha van, jav\u00edt\u00e1sa, nagyon hasonl\u00f3 a ‘debugging’-hoz.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A szerz\u0151d\u00e9sben az algoritmus teljes k\u00e9pe nem szerepel<\/span><\/h3>\n\n\n\nVan azonban egy rendk\u00edv\u00fcl fontos pont a “szerz\u0151d\u00e9s” kapcs\u00e1n, amit a jogi szakemberek k\u00f6nnyen meg\u00e9rtenek, de a laikusok sz\u00e1m\u00e1ra nehezebb. A szerz\u0151d\u00e9s csup\u00e1n az algoritmus “r\u00e9sz\u00e9t” szab\u00e1lyozza, amely a felek k\u00f6z\u00f6tti viszonyt szab\u00e1lyozza. M\u00e1s sz\u00f3val, a szerz\u0151d\u00e9s elolvas\u00e1s\u00e1val \u00f6nmag\u00e1ban nem lehet megismerni az algoritmus teljes k\u00e9p\u00e9t, amely alapj\u00e1n a felek viszony\u00e1t szab\u00e1lyozz\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n
P\u00e9ld\u00e1ul, ha haszn\u00e1lt CD-t v\u00e1s\u00e1rolunk egy boltban, a bolt \u00e9s a v\u00e1s\u00e1rl\u00f3 nem k\u00f6t “ad\u00e1sv\u00e9teli szerz\u0151d\u00e9st”, de ha a CD-n olyan karcol\u00e1s van, ami miatt nem j\u00e1tszhat\u00f3 le a lej\u00e1tsz\u00f3n, panaszt szeretn\u00e9nk tenni a boltban, \u00e9s elv\u00e1rjuk, hogy a bolt megfelel\u0151en reag\u00e1ljon. Ez nem csak a “szolg\u00e1ltat\u00e1sipar” szintj\u00e9n \u00e9rtelmezhet\u0151, hanem elm\u00e9leti szinten is:<\/p>\n\n\n\n
\nA szerz\u0151d\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl is l\u00e9trej\u00f6n az ad\u00e1sv\u00e9teli szerz\u0151d\u00e9s<\/li>\n\n\n\n A Polg\u00e1ri T\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv (a ‘jap\u00e1n Polg\u00e1ri T\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv’) el\u0151\u00edrja, hogy a haszn\u00e1lt CD-k (amelyeket “meghat\u00e1rozott dolgoknak” neveznek) elad\u00e1s\u00e1val kapcsolatos szerz\u0151d\u00e9s eset\u00e9n az elad\u00f3nak hib\u00e1s teljes\u00edt\u00e9s\u00e9rt val\u00f3 felel\u0151ss\u00e9ge keletkezik<\/li>\n\n\n\n Ez\u00e9rt a Polg\u00e1ri T\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv \u00e1ltal meghat\u00e1rozott algoritmus m\u0171k\u00f6dik a bolt \u00e9s a v\u00e1s\u00e1rl\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s a bolt hib\u00e1s teljes\u00edt\u00e9s\u00e9rt felel\u0151s<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\nEz a logika. A “szerz\u0151d\u00e9s” fel\u00fcl\u00edrja a Polg\u00e1ri T\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv \u00e9s m\u00e1s jogszab\u00e1lyok \u00e1ltal meghat\u00e1rozott algoritmust. P\u00e9ld\u00e1ul, ha a bolt \u00e9s a v\u00e1s\u00e1rl\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9tezik egy olyan szerz\u0151d\u00e9s, amely szerint “a bolt nem fogad el ut\u00f3lagos panaszt a CD b\u00e1rmilyen hib\u00e1j\u00e1val kapcsolatban”, akkor:<\/p>\n\n\n\n
\nL\u00e9trej\u00f6n az ad\u00e1sv\u00e9teli szerz\u0151d\u00e9s<\/li>\n\n\n\n A Polg\u00e1ri T\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv el\u0151\u00edrja, hogy az adott szerz\u0151d\u00e9s eset\u00e9n az elad\u00f3nak hib\u00e1s teljes\u00edt\u00e9s\u00e9rt val\u00f3 felel\u0151ss\u00e9ge keletkezik<\/li>\n\n\n\n De a szerz\u0151d\u00e9s rendelkez\u00e9seinek \u00e9rtelm\u00e9ben a 2. pontban foglalt alapelv fel\u00fcl\u00edr\u00f3dik, \u00e9s a bolt nem v\u00e1llal felel\u0151ss\u00e9get a hib\u00e1s teljes\u00edt\u00e9s\u00e9rt<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\nEz a helyzet.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A szerz\u0151d\u00e9sek a polg\u00e1ri t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv \u00e9s m\u00e1s alapelveket \u201efel\u00fcl\u00edrj\u00e1k\u201d<\/span><\/h3>\n\n\n\nA szerz\u0151d\u00e9s olvas\u00e1sa \u00f6nmag\u00e1ban nem ad teljes k\u00e9pet az “algoritmusokr\u00f3l”<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\nEz a rendszerfejleszt\u00e9s \u00e9s m\u00e1s, v\u00e1llalatok k\u00f6z\u00f6tt k\u00f6t\u00f6tt szerz\u0151d\u00e9sek eset\u00e9ben is igaz. P\u00e9ld\u00e1ul, ha egy v\u00e1llalkoz\u00e1si szerz\u0151d\u00e9s j\u00f6tt l\u00e9tre k\u00e9t f\u00e9l k\u00f6z\u00f6tt a rendszerfejleszt\u00e9sre,<\/p>\n\n\n\n
\nA szerz\u0151d\u00e9s megk\u00f6t\u00e9s\u00e9vel egy\u00e9rtelm\u0171en l\u00e9trej\u00f6n a v\u00e1llalkoz\u00e1si szerz\u0151d\u00e9s<\/li>\n\n\n\n A v\u00e1llalkoz\u00e1si szerz\u0151d\u00e9s eset\u00e9ben a polg\u00e1ri t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv (jap\u00e1n Polg\u00e1ri T\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv) el\u0151\u00edr\u00e1sai szerint a megb\u00edzott f\u00e9lre hib\u00e1ztat\u00e1si felel\u0151ss\u00e9g h\u00e1rul<\/li>\n\n\n\n Ha a szerz\u0151d\u00e9sben van hib\u00e1ztat\u00e1si felel\u0151ss\u00e9gre vonatkoz\u00f3 rendelkez\u00e9s, akkor ez a rendelkez\u00e9s fel\u00fcl\u00edrja a polg\u00e1ri t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv 2. alapelv\u00e9t. P\u00e9ld\u00e1ul, ha hosszabb id\u0151szakra sz\u00f3l\u00f3 hib\u00e1ztat\u00e1si felel\u0151ss\u00e9gi z\u00e1rad\u00e9kot \u00e1llap\u00edtanak meg, mint a polg\u00e1ri t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv alapelve, akkor ez az id\u0151szak \u00e9rv\u00e9nyes lesz<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\nEz a szerkezet. Vagyis, m\u00e9g ha a szerz\u0151d\u00e9sben nincs is k\u00fcl\u00f6n rendelkez\u00e9s a hib\u00e1ztat\u00e1si felel\u0151ss\u00e9gr\u0151l, a hib\u00e1ztat\u00e1si felel\u0151ss\u00e9g m\u00e9gis felmer\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n
Ez nem korl\u00e1toz\u00f3dik kiz\u00e1r\u00f3lag a v\u00e1llalkoz\u00e1sra vagy a rendszerfejleszt\u00e9sre, hanem \u00e1ltal\u00e1nosan \u00e9rv\u00e9nyes minden olyan szerz\u0151d\u00e9sre, amelyet a v\u00e1llalatok k\u00f6tnek, legyen sz\u00f3 r\u00e9szv\u00e9nyek \u00e1truh\u00e1z\u00e1s\u00e1r\u00f3l, ad\u00f3ss\u00e1gfinansz\u00edroz\u00e1sr\u00f3l (p\u00e9nz\u00fcgyi k\u00f6lcs\u00f6n), foglalkoztat\u00e1sr\u00f3l, r\u00e9szv\u00e9nykibocs\u00e1t\u00e1sr\u00f3l stb.<\/p>\n\n\n\n
Ez\u00e9rt a szerz\u0151d\u00e9s olvas\u00e1sa \u00f6nmag\u00e1ban nem elegend\u0151 ahhoz, hogy teljes k\u00e9pet kapjunk a m\u00e1sik f\u00e9llel \u00e9s a saj\u00e1t v\u00e1llalatunkkal kapcsolatos “algoritmusokr\u00f3l”. Ahhoz, hogy teljes k\u00e9pet kapjunk, meg kell \u00e9rten\u00fcnk a “polg\u00e1ri t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv \u00e9s m\u00e1s t\u00f6rv\u00e9nyek \u00e1ltal meghat\u00e1rozott alap\u00e9rtelmezett algoritmusokat”. A szerz\u0151d\u00e9s csup\u00e1n ezt az “alap\u00e9rtelmezett algoritmust” \u00edrja fel\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>Nem lehet “debuggolni”, ha nem tudjuk el\u0151re l\u00e1tni a j\u00f6v\u0151ben bek\u00f6vetkezhet\u0151 esem\u00e9nyeket<\/span><\/h3>\n\n\n\nAz algoritmusok meg\u00e9rt\u00e9se \u00f6nmag\u00e1ban nem elegend\u0151 ahhoz, hogy ellen\u0151rizz\u00fck, “nem fordul-e el\u0151 v\u00e1ratlan m\u0171k\u00f6d\u00e9s az adott algoritmus haszn\u00e1lata sor\u00e1n”. Ez a j\u00e1t\u00e9kok “bugjaihoz” hasonl\u00f3an m\u0171k\u00f6dik, az algoritmusok csup\u00e1n absztrakt entit\u00e1sok, \u00e9s ha nem tudjuk el\u0151re l\u00e1tni, milyen esem\u00e9nyek t\u00f6rt\u00e9nhetnek a j\u00f6v\u0151ben, akkor nem tudjuk ellen\u0151rizni, “nem v\u00e1lik-e v\u00e1ratlan m\u0171k\u00f6d\u00e9ss\u00e9, ha ilyen esem\u00e9nyek k\u00f6vetkeznek be”.<\/p>\n\n\n\n
Ez k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos olyan esetekben, mint az \u00faj alkalmaz\u00e1sok, szolg\u00e1ltat\u00e1sok \u00e9s egy\u00e9b term\u00e9kek, vagy az \u00faj \u00fczleti modellek. Ha ilyen term\u00e9kekkel vagy modellekkel terjeszked\u00fcnk, fontos el\u0151re l\u00e1tni, milyen dolgok t\u00f6rt\u00e9nhetnek a j\u00f6v\u0151ben. Ez neh\u00e9z lehet, ha nincs megfelel\u0151 ismeret\u00fcnk az adott ter\u00fcletr\u0151l. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen igaz ez a v\u00e1llalatok k\u00f6z\u00f6tti szerz\u0151d\u00e9sek eset\u00e9ben, ahol mindk\u00e9t f\u00e9l gazdas\u00e1gilag \u00e9sszer\u0171 m\u00f3don cselekszik. A j\u00f6v\u0151beli esem\u00e9nyek, \u00e9s azokat el\u0151id\u00e9z\u0151 m\u00e1sik f\u00e9l cselekedeteinek el\u0151rejelz\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9g van a v\u00e1llalati menedzsmenthez kapcsol\u00f3d\u00f3 j\u00e1t\u00e9kelm\u00e9leti gondolkod\u00e1sra is.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>Az \u201eel\u0151re nem l\u00e1that\u00f3\u201d esem\u00e9nyek kezel\u00e9se is a v\u00e1llalati d\u00f6nt\u00e9shozatal r\u00e9sze<\/span><\/h3>\n\n\n\nTov\u00e1bb\u00e1, ahogyan a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p helyett az ember d\u00f6nti el, hogy egy esem\u00e9ny \u201ehiba\u201d-nak min\u0151s\u00fcl-e, \u00fagy a szerz\u0151d\u00e9s \u00e1ltal el\u0151id\u00e9zett k\u00f6vetkezm\u00e9nyek \u201eel\u0151re nem l\u00e1that\u00f3\u201d jelleg\u00e9nek meg\u00edt\u00e9l\u00e9se sem csup\u00e1n jogi k\u00e9rd\u00e9s, hanem v\u00e1llalati d\u00f6nt\u00e9shozatali probl\u00e9ma.<\/p>\n\n\n\n
P\u00e9ld\u00e1ul el\u0151fordulhat, hogy egy v\u00e1llalat egy adott \u00fczlet\u00e1g\u00e1ban nem fogadja el a \u201epolg\u00e1ri jogi alapelvek szerinti\u201d algoritmust. B\u00e1r ez elt\u00e9r az eddigi p\u00e9ld\u00e1kt\u00f3l, a polg\u00e1ri t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv (jap\u00e1n Polg\u00e1ri T\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv) alap\u00e9rtelmezett algoritmusak\u00e9nt meghat\u00e1rozza, hogy a megb\u00edzott szem\u00e9ly \u00e1ltali tov\u00e1bbi megb\u00edz\u00e1s szerz\u0151d\u00e9sszeg\u00e9snek min\u0151s\u00fcl. Azonban el\u0151fordulhat, hogy \u201eegy adott v\u00e1llalat sz\u00e1m\u00e1ra egy adott \u00fczlet\u00e1gban term\u00e9szetes, hogy alv\u00e1llalkoz\u00f3kat haszn\u00e1l\u201d. Ilyen esetekben a tov\u00e1bbi megb\u00edz\u00e1sokat kiz\u00e1r\u00f3 szerz\u0151d\u00e9sek, azaz<\/p>\n\n\n\n
\na tov\u00e1bbi megb\u00edz\u00e1sok lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t nem eml\u00edt\u0151 szerz\u0151d\u00e9sek (ebben az esetben, ahogy kor\u00e1bban eml\u00edtett\u00fck, a polg\u00e1ri jogi alapelvek \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclnek)<\/li>\n\n\n\n a tov\u00e1bbi megb\u00edz\u00e1sok lehetetlens\u00e9g\u00e9t kifejezetten megjel\u00f6l\u0151 szerz\u0151d\u00e9sek<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\nelfogad\u00e1sa nem lehets\u00e9ges, m\u00e9g akkor sem, ha ezek \u201ea polg\u00e1ri jogi alapelvek szerint\u201d m\u0171k\u00f6dnek.<\/p>\n\n\n\n
Ezenk\u00edv\u00fcl a v\u00e1llalatir\u00e1ny\u00edt\u00e1sban mindig jelen van a \u201ebizonyos okokb\u00f3l bek\u00f6vetkez\u0151 felel\u0151ss\u00e9gv\u00e1llal\u00e1s\u201d kock\u00e1zata. Alapvet\u0151en nincsenek olyan szerz\u0151d\u00e9sek, amelyek \u201ekock\u00e1zatmentesek\u201d a v\u00e1llalat sz\u00e1m\u00e1ra. A kock\u00e1zat elfogad\u00e1sa v\u00e9g\u00fcl is v\u00e1llalati d\u00f6nt\u00e9s. A d\u00f6nt\u00e9st a v\u00e1llalatvezet\u0151 hozza meg, nem pedig a tan\u00e1csad\u00f3 jog\u00e1szok vagy m\u00e1s tan\u00e1csad\u00f3i poz\u00edci\u00f3ban l\u00e9v\u0151 szem\u00e9lyek, de a tan\u00e1csad\u00f3knak meg kell adniuk a v\u00e1llalatvezet\u0151nek a d\u00f6nt\u00e9shozatalhoz sz\u00fcks\u00e9ges \u00e9s elegend\u0151 inform\u00e1ci\u00f3kat, mint p\u00e9ld\u00e1ul:<\/p>\n\n\n\n
\na figyelmeztet\u00e9st nem ig\u00e9nyl\u0151 kock\u00e1zatok<\/li>\n\n\n\n a v\u00e1llalat sz\u00e1m\u00e1ra jelent\u0151s d\u00f6nt\u00e9st ig\u00e9nyl\u0151 kock\u00e1zatok, amelyek esetlegesen megbesz\u00e9l\u00e9st ig\u00e9nyelnek<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\nEzeket a kock\u00e1zatokat megfelel\u0151 hangs\u00fallyal kell kiemelni. Ennek a \u201ehangs\u00falyoz\u00e1snak\u201d a be\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, ak\u00e1rcsak m\u00e1s ter\u00fcleteken dolgoz\u00f3 tan\u00e1csad\u00f3k eset\u00e9ben, a szerz\u0151d\u00e9sek ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9t v\u00e9gz\u0151 jog\u00e1sznak is sz\u00fcks\u00e9ge van bizonyos m\u00e9rt\u00e9k\u0171 \u201ev\u00e1llalatir\u00e1ny\u00edt\u00e1si\u201d \u00e9rz\u00e9kre.<\/p>\n\n\n\n