Akkor is, ha a feltal\u00e1l\u00f3 \u00fagy gondolja, hogy az \u00faj technol\u00f3gia, ha a tal\u00e1lm\u00e1ny megegyezik a megl\u00e9v\u0151 technol\u00f3gi\u00e1val, akkor a szabadalmi t\u00f6rv\u00e9ny c\u00e9lj\u00e1nak, az ipari fejl\u0151d\u00e9s el\u0151seg\u00edt\u00e9s\u00e9nek f\u00e9ny\u00e9ben, nem kellene szabadalmi jogot adni.<\/p>\n\n\n\n
\nA szabadalmi t\u00f6rv\u00e9ny 29. cikk\u00e9nek 1. bekezd\u00e9se (jap\u00e1n szabadalmi t\u00f6rv\u00e9ny)<\/p>\n\n\n\n
Az ipari alkalmaz\u00e1sra k\u00e9pes tal\u00e1lm\u00e1nyt tev\u0151 szem\u00e9ly, a k\u00f6vetkez\u0151 tal\u00e1lm\u00e1nyok kiv\u00e9tel\u00e9vel, szabadalmat kaphat a tal\u00e1lm\u00e1ny\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n
1. A tal\u00e1lm\u00e1ny, amely a szabadalmi bejelent\u00e9s el\u0151tt Jap\u00e1nban vagy k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n nyilv\u00e1nosan ismert volt<\/p>\n\n\n\n
2. A tal\u00e1lm\u00e1ny, amely a szabadalmi bejelent\u00e9s el\u0151tt Jap\u00e1nban vagy k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n nyilv\u00e1nosan megval\u00f3sult<\/p>\n\n\n\n
3. A tal\u00e1lm\u00e1ny, amely a szabadalmi bejelent\u00e9s el\u0151tt Jap\u00e1nban vagy k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n, terjesztett kiadv\u00e1nyokban le\u00edrt\u00e1k, vagy elektronikus kommunik\u00e1ci\u00f3s vonalakon kereszt\u00fcl a nyilv\u00e1noss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n
Az els\u0151 “nyilv\u00e1nosan ismert tal\u00e1lm\u00e1ny” (k\u00f6ztudott) azt jelenti, hogy a tal\u00e1lm\u00e1ny tartalma nem titok a meghat\u00e1rozatlan szem\u00e9lyek sz\u00e1m\u00e1ra. M\u00e9g ha sokan is tudnak r\u00f3la, akiknek titoktart\u00e1si k\u00f6telezetts\u00e9g\u00fck van, ez nem sz\u00e1m\u00edt k\u00f6ztudottnak, de ha valaki, akinek nincs titoktart\u00e1si k\u00f6telezetts\u00e9ge, tud r\u00f3la, akkor az m\u00e1r k\u00f6ztudott, ak\u00e1r egy szem\u00e9ly is. A feltal\u00e1l\u00f3 vagy a k\u00e9relmez\u0151 titoktart\u00e1si sz\u00e1nd\u00e9ka nem sz\u00e1m\u00edt.<\/p>\n\n\n\n
A m\u00e1sodik “nyilv\u00e1nosan megval\u00f3sult tal\u00e1lm\u00e1ny” (k\u00f6zhaszn\u00e1lat\u00fa tal\u00e1lm\u00e1ny) azt jelenti, hogy a tal\u00e1lm\u00e1ny tartalma nyilv\u00e1nosan ismert vagy nyilv\u00e1nosan ismertt\u00e9 v\u00e1lhat. P\u00e9ld\u00e1ul, ha egy gy\u00e1rban enged\u00e9lyezik, hogy meghat\u00e1rozatlan szem\u00e9lyek megtekinthess\u00e9k egy term\u00e9k gy\u00e1rt\u00e1si folyamat\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
A harmadik “terjesztett kiadv\u00e1nyok” alatt a “kiadv\u00e1nyok” olyan dokumentumokat, rajzokat \u00e9s egy\u00e9b hasonl\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3k\u00f6zl\u0151 eszk\u00f6z\u00f6ket jelentenek, amelyeket a nyilv\u00e1noss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra terjeszt\u00e9s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l m\u00e1soltak. A “terjeszt\u00e9s” azt jelenti, hogy meghat\u00e1rozatlan szem\u00e9lyek l\u00e1thatj\u00e1k, \u00e9s nem sz\u00fcks\u00e9ges, hogy valaki t\u00e9nylegesen megn\u00e9zte a kiadv\u00e1nyt.<\/p>\n\n\n\n
Az “elektronikus kommunik\u00e1ci\u00f3s vonalakon kereszt\u00fcl a nyilv\u00e1noss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt tal\u00e1lm\u00e1ny” \u00e1ltal\u00e1ban az internetet jelenti, \u00e9s a “nyilv\u00e1noss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151” azt jelenti, hogy meghat\u00e1rozatlan szem\u00e9lyek l\u00e1thatj\u00e1k, \u00e9s nem sz\u00fcks\u00e9ges, hogy valaki t\u00e9nylegesen hozz\u00e1f\u00e9rjen.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>Halad\u00f3 jelleg\u0171<\/span><\/h3>\n\n\n\nA szabadalmi t\u00f6rv\u00e9ny, amelynek c\u00e9lja az ipar fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek el\u0151seg\u00edt\u00e9se, nem adhat monopoljogot olyan tal\u00e1lm\u00e1nyokra, amelyeket a szok\u00e1sos technikus k\u00f6nnyed\u00e9n feltal\u00e1lhat. Ez nemcsak nem seg\u00edti a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9st, hanem akad\u00e1lyozza azt. A szabadalmi t\u00f6rv\u00e9ny 29. cikk\u00e9nek (2) bekezd\u00e9s\u00e9nek c\u00e9lja, hogy kiz\u00e1rja ezeket a tal\u00e1lm\u00e1nyokat a szabadalmi oltalom al\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n
\nSzabadalmi t\u00f6rv\u00e9ny 29. cikk (2) bekezd\u00e9s<\/p>\n\n\n\n
Ha a szabadalmi k\u00e9relem beny\u00fajt\u00e1sa el\u0151tt a tal\u00e1lm\u00e1ny ter\u00fclet\u00e9n m\u0171k\u00f6d\u0151 szok\u00e1sos ismeretekkel rendelkez\u0151 szem\u00e9ly k\u00f6nnyed\u00e9n feltal\u00e1lhatja a tal\u00e1lm\u00e1nyt az el\u0151z\u0151 bekezd\u00e9sben felsorolt tal\u00e1lm\u00e1nyok alapj\u00e1n, akkor a tal\u00e1lm\u00e1nyra, annak ellen\u00e9re, hogy az el\u0151z\u0151 bekezd\u00e9s rendelkez\u00e9seit alkalmazza, nem kaphat szabadalmat.<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n
A halad\u00f3 jelleg rendk\u00edv\u00fcl fontos k\u00f6vetelm\u00e9ny a tal\u00e1lm\u00e1ny szabadalmazhat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9ben, ez\u00e9rt a d\u00f6nt\u00e9s neh\u00e9z, \u00e9s gyakran a legnagyobb vitapont a szabadalmi vit\u00e1kban.<\/p>\n\n\n\n
A halad\u00f3 jelleg megl\u00e9t\u00e9nek meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9nek m\u00f3dszere a Szabadalmi Hivatal vizsg\u00e1lati ir\u00e1nyelve 26 szerint a “jelen tal\u00e1lm\u00e1ny elismer\u00e9se”, “f\u0151 hivatkoz\u00e1si tal\u00e1lm\u00e1ny stb. hivatkoz\u00e1si tal\u00e1lm\u00e1ny\u00e1nak elismer\u00e9se”, “\u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s”, “logikai indokl\u00e1s (a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se)” szakaszokban t\u00f6rt\u00e9nik.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>Els\u0151bbs\u00e9gi elv<\/span><\/h3>\n\n\n\nA szabadalmi jogok kiz\u00e1r\u00f3lagosak, teh\u00e1t egy tal\u00e1lm\u00e1nyra csak egy szabadalmat adnak ki (egy tal\u00e1lm\u00e1ny, egy szabadalom elv, a dupla szabadalmaztat\u00e1s elv). Ha ugyanarra a tal\u00e1lm\u00e1nyra t\u00f6bb mint egy k\u00e9relmet ny\u00fajtanak be, a szabadalom oda\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9se az els\u0151bbs\u00e9gi elv szerint t\u00f6rt\u00e9nik.<\/p>\n\n\n\n
\nA szabadalmi t\u00f6rv\u00e9ny 39. cikke (els\u0151bbs\u00e9gi elv)<\/p>\n\n\n\n
Ha ugyanarra a tal\u00e1lm\u00e1nyra k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 napokon t\u00f6bb mint egy szabadalmi k\u00e9relmet ny\u00fajtanak be, csak a legkor\u00e1bbi szabadalmi k\u00e9relmez\u0151 kaphat szabadalmat a tal\u00e1lm\u00e1nyra.<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n
Ha ugyanarra a tal\u00e1lm\u00e1nyra t\u00f6bb mint egy k\u00e9relmet ny\u00fajtanak be, a szabadalom oda\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9se a tal\u00e1lm\u00e1nyok sorrendj\u00e9t alapul v\u00e9ve, az els\u0151 tal\u00e1lm\u00e1nyt k\u00e9sz\u00edt\u0151 szem\u00e9lynek adnak szabadalmat (els\u0151 tal\u00e1lm\u00e1ny elv), vagy a tal\u00e1lm\u00e1nyok sorrendj\u00e9t\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl, az els\u0151 k\u00e9relmez\u0151nek adnak szabadalmat (els\u0151bbs\u00e9gi elv). Jap\u00e1nban az els\u0151bbs\u00e9gi elvet alkalmazz\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n
Konkr\u00e9tan a jap\u00e1n szabadalmi t\u00f6rv\u00e9ny a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen rendelkezik:<\/p>\n\n\n\n
\nHa ugyanarra a tal\u00e1lm\u00e1nyra k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 napokon t\u00f6bb mint egy szabadalmi k\u00e9relmet ny\u00fajtanak be, csak a legkor\u00e1bbi szabadalmi k\u00e9relmez\u0151 kaphat szabadalmat a tal\u00e1lm\u00e1nyra. (Szabadalmi t\u00f6rv\u00e9ny 39. cikk 1. bekezd\u00e9s)<\/li>\n\n\n\n Ha ugyanarra a tal\u00e1lm\u00e1nyra ugyanazon a napon t\u00f6bb mint egy szabadalmi k\u00e9relmet ny\u00fajtanak be, csak az a k\u00e9relmez\u0151 kaphat szabadalmat a tal\u00e1lm\u00e1nyra, akit a k\u00e9relmez\u0151k meg\u00e1llapod\u00e1sa szerint kijel\u00f6ltek. (Ugyanaz a cikk 2. bekezd\u00e9s)<\/li>\n\n\n\n Ha a tal\u00e1lm\u00e1ny megegyezik a haszn\u00e1lati minta bejegyz\u00e9si k\u00e9relemmel kapcsolatos tal\u00e1lm\u00e1nnyal, akkor ugyan\u00fagy kezelik, mint a fentieket. (Ugyanaz a cikk 3. \u00e9s 4. bekezd\u00e9s)<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n<\/span>Mi a szabadalmi jogok megszerz\u00e9s\u00e9nek el\u0151nyei?<\/span><\/h2>\n\n\n\nA szabadalmi jogok, melyek ilyen jelleg\u0171ek, a k\u00f6vetkez\u0151 h\u00e1rom el\u0151nnyel j\u00e1rhatnak a jogokkal rendelkez\u0151 v\u00e1llalatok vagy egy\u00e9nek \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9ge sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>Jogilag kik\u00e9nyszer\u00edthet\u0151 az ut\u00e1nzatok kiz\u00e1r\u00e1sa m\u00e1s c\u00e9gek \u00e1ltal<\/span><\/h3>\n\n\n\nA monopoltilalom t\u00f6rv\u00e9nye, amelynek c\u00e9lja a “mag\u00e1nmonop\u00f3liumok, tisztess\u00e9gtelen kereskedelmi korl\u00e1toz\u00e1sok \u00e9s tisztess\u00e9gtelen kereskedelmi gyakorlatok tilt\u00e1sa, a v\u00e1llalkoz\u00e1si hatalom t\u00falzott koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak megakad\u00e1lyoz\u00e1sa, a termel\u00e9s, \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9s, \u00e1rak, technol\u00f3gia stb. tisztess\u00e9gtelen korl\u00e1toz\u00e1sainak \u00e9s minden m\u00e1s tisztess\u00e9gtelen \u00fczleti korl\u00e1toz\u00e1snak a kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6l\u00e9se a f\u00fazi\u00f3k, meg\u00e1llapod\u00e1sok stb. \u00e1ltal, a tisztess\u00e9ges \u00e9s szabad verseny el\u0151seg\u00edt\u00e9se, a v\u00e1llalkoz\u00f3k kreativit\u00e1s\u00e1nak \u00f6szt\u00f6nz\u00e9se, az \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9g fellend\u00edt\u00e9se, a foglalkoztat\u00e1s \u00e9s a nemzeti j\u00f6vedelem szintj\u00e9nek n\u00f6vel\u00e9se, \u00e9s ezzel a fogyaszt\u00f3k \u00e9rdekeinek v\u00e9delme, valamint a nemzeti gazdas\u00e1g demokratikus \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9ges fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek el\u0151seg\u00edt\u00e9se” (Monopoltilalom t\u00f6rv\u00e9ny 1. cikk), a 21. cikk (Szellemi tulajdonjogok gyakorl\u00e1sa) szerint “E t\u00f6rv\u00e9ny rendelkez\u00e9seit nem alkalmazz\u00e1k azokra a tev\u00e9kenys\u00e9gekre, amelyeket a szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny, a szabadalmi t\u00f6rv\u00e9ny, a haszn\u00e1lati minta t\u00f6rv\u00e9ny, a formatervez\u00e9si t\u00f6rv\u00e9ny vagy a v\u00e9djegy t\u00f6rv\u00e9ny szerinti jogok gyakorl\u00e1sak\u00e9nt ismernek el”.<\/p>\n\n\n\n
Teh\u00e1t a szabadalmi jogok r\u00e9v\u00e9n a szabadalmi jogosultaknak lehet\u0151s\u00e9g\u00fck van a tal\u00e1lm\u00e1nyok monopoliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, ami kiv\u00e9telt k\u00e9pez a monopoltilalom t\u00f6rv\u00e9ny alkalmaz\u00e1s\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n
Amikor a technol\u00f3giai fejleszt\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9nt l\u00e9trej\u00f6tt term\u00e9ket piacra dobj\u00e1k, a technol\u00f3gia tartalma nyilv\u00e1noss\u00e1gra ker\u00fcl, \u00e9s ki van t\u00e9ve a m\u00e1s c\u00e9gek \u00e1ltal gy\u00e1rtott ut\u00e1nzatok fenyeget\u00e9s\u00e9nek. Azonban, ha a term\u00e9k szabadalmi jog\u00e1t megszerzik, jogilag kik\u00e9nyszer\u00edthet\u0151 az ut\u00e1nzatok \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9s\u00e9nek kiz\u00e1r\u00e1sa m\u00e1s c\u00e9gek \u00e1ltal.<\/p>\n\n\n\n
A szabadalmi jogosultak peres \u00faton k\u00e9rhetik a szabadalmi jog megs\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek meg\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t (Szabadalmi t\u00f6rv\u00e9ny 100. cikk) vagy k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9st (Polg\u00e1ri t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv 709. cikk).<\/p>\n\n\n\n
A meg\u00e1ll\u00edt\u00e1si k\u00e9relem azt jelenti, hogy a szabadalmi jogot megs\u00e9rt\u0151 vagy annak megs\u00e9rt\u00e9s\u00e9vel fenyeget\u0151 szem\u00e9lyekkel szemben k\u00e9rhet\u0151 a megs\u00e9rt\u00e9s meg\u00e1ll\u00edt\u00e1sa vagy megel\u0151z\u00e9se. Ha a meg\u00e1ll\u00edt\u00e1si k\u00e9relem elfogad\u00e1sra ker\u00fcl, a peres felet k\u00f6telezik az ut\u00e1nzatok gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1nak le\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra, de k\u00e9rhet\u0151 az ut\u00e1nzatok megsemmis\u00edt\u00e9se \u00e9s a gy\u00e1rt\u00e1si berendez\u00e9sek elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa is.<\/p>\n\n\n\n
A k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9si k\u00e9relem azt jelenti, hogy a szabadalmi jog megs\u00e9rt\u00e9s\u00e9vel k\u00e1rt okoz\u00f3 szem\u00e9lyekkel szemben k\u00e9rhet\u0151 a k\u00e1r megt\u00e9r\u00edt\u00e9se. Ha a k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9si k\u00e9relem elfogad\u00e1sra ker\u00fcl, a peres felet k\u00f6telezik a szabadalmi jogosultnak a szabadalmi jog megs\u00e9rt\u00e9se miatt elszenvedett k\u00e1r\u00e9rt megfelel\u0151 \u00f6sszeg\u0171 p\u00e9nzt fizetni.<\/p>\n\n\n\n
Ez arra \u00f6szt\u00f6nzi a szabadalmi jogosultakon k\u00edv\u00fcli szem\u00e9lyeket, hogy ker\u00fclj\u00e9k az ut\u00e1nzatok \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9s\u00e9t a szabadalmi jog megs\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek peres kock\u00e1zata miatt.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>Licencd\u00edjat szerezhet<\/span><\/h3>\n\n\n\nA szabadalmi jog megszerz\u00e9se lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy kiz\u00e1r\u00f3lagosan rendelkezzen a tal\u00e1lm\u00e1ny felett, de nem felt\u00e9tlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9ges a kiz\u00e1r\u00f3lagoss\u00e1g. A szabadalmi jogot megszerz\u0151 szem\u00e9ly k\u00f6thet szerz\u0151d\u00e9st m\u00e1s v\u00e1llalkoz\u00f3kkal is, amelyben azt mondja: “Haszn\u00e1lja a tal\u00e1lm\u00e1nyomat, \u00e9s fizessen \u00e9rte”. Ez az \u00fagynevezett “licencszerz\u0151d\u00e9s”, \u00e9s a korl\u00e1tozott p\u00e9nz\u00fcgyi er\u0151forr\u00e1sokkal rendelkez\u0151 v\u00e1llalkoz\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra gyakran \u00e9sszer\u0171bb a saj\u00e1t gy\u00e1rt\u00e1sn\u00e1l, hogy nagyv\u00e1llalatokkal k\u00f6ssenek licencszerz\u0151d\u00e9st \u00e9s fizessenek a profit egy r\u00e9sz\u00e9t. Mivel nem kell mag\u00e1nak viselnie a szabadalmi tal\u00e1lm\u00e1nyt felhaszn\u00e1l\u00f3 term\u00e9kek gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1nak \u00e9s \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9s\u00e9nek k\u00f6lts\u00e9geit, cs\u00f6kkentheti a kock\u00e1zatot, ha a term\u00e9k nem tal\u00e1lkozik a piaci fogadtat\u00e1ssal.<\/p>\n\n\n\n
A szabadalmi t\u00f6rv\u00e9ny lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy a szabadalmi tal\u00e1lm\u00e1nyt a szabadalmi jogosults\u00e1ggal nem rendelkez\u0151 szem\u00e9lyek \u00fczleti c\u00e9lb\u00f3l haszn\u00e1lj\u00e1k. Ezt a jogot v\u00e9grehajt\u00e1si jognak nevezik, \u00e9s k\u00e9t fajt\u00e1ja van: az exkluz\u00edv v\u00e9grehajt\u00e1si jog (a szabadalmi t\u00f6rv\u00e9ny 77. cikke) \u00e9s a norm\u00e1l v\u00e9grehajt\u00e1si jog (a szabadalmi t\u00f6rv\u00e9ny 78. cikke).<\/p>\n\n\n\n
A szabadalmi licencszerz\u0151d\u00e9sben a szabadalmi jogosults\u00e1ggal rendelkez\u0151 szem\u00e9lyt licencad\u00f3nak, a szerz\u0151d\u00e9s m\u00e1sik f\u00e9l\u00e9t pedig licencb\u00e9rl\u0151nek nevezik. A szabadalmi licencszerz\u0151d\u00e9s szerz\u0151d\u00e9si form\u00e1ja az exkluz\u00edv v\u00e9grehajt\u00e1si jog enged\u00e9lyez\u00e9si szerz\u0151d\u00e9sre \u00e9s a norm\u00e1l v\u00e9grehajt\u00e1si jog enged\u00e9lyez\u00e9si szerz\u0151d\u00e9sre oszlik. Az exkluz\u00edv v\u00e9grehajt\u00e1si jog enged\u00e9lyez\u00e9si szerz\u0151d\u00e9s olyan t\u00edpus\u00fa szerz\u0151d\u00e9s, amelyben csak a licencb\u00e9rl\u0151 hajthatja v\u00e9gre a szabadalmi tal\u00e1lm\u00e1nyt, m\u00e9g a szabadalmi jogosults\u00e1ggal rendelkez\u0151 licencad\u00f3 sem hajthatja v\u00e9gre a szabadalmi tal\u00e1lm\u00e1nyt. Ezzel szemben a norm\u00e1l v\u00e9grehajt\u00e1si jog enged\u00e9lyez\u00e9si szerz\u0151d\u00e9s olyan t\u00edpus\u00fa szerz\u0151d\u00e9s, amelyben mind a licencad\u00f3, mind a licencb\u00e9rl\u0151 hajthatja v\u00e9gre a szabadalmi tal\u00e1lm\u00e1nyt.<\/p>\n\n\n\n
Mindk\u00e9t szerz\u0151d\u00e9si form\u00e1ban a licencb\u00e9rl\u0151 \u00e1ltal a szabadalmi tal\u00e1lm\u00e1ny v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1ra jogosult ter\u00fclet, a v\u00e9grehajt\u00e1s id\u0151tartama, a royalty fizet\u00e9si m\u00f3dja \u00e9s hasonl\u00f3 felt\u00e9telek szabadon meghat\u00e1rozhat\u00f3k a felek k\u00f6z\u00f6s megegyez\u00e9se alapj\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n