<\/span><\/h3>\n\n\n\nA t\u00e1rsas\u00e1gi jogi mivolt alatt azt \u00e9rtj\u00fck, hogy a v\u00e1llalat olyan szervezet, amely emberek egy csoportj\u00e1nak \u00f6sszegy\u0171l\u00e9s\u00e9vel j\u00f6n l\u00e9tre egy meghat\u00e1rozott c\u00e9l \u00e9rdek\u00e9ben. A v\u00e1llalat tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t a tagok, azaz a munkat\u00e1rsak \u00e9s a r\u00e9szv\u00e9nyesek k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek\u00e9nt v\u00e9gzi.<\/p>\n\n\n\n
A jap\u00e1n t\u00e1rsas\u00e1gi t\u00f6rv\u00e9ny (Japanese Companies Act) szerint a r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gok \u00e9s a bet\u00e9ti t\u00e1rsas\u00e1gok (a k\u00f6zkereseti t\u00e1rsas\u00e1gokat kiv\u00e9ve) eset\u00e9ben megengedett a “egyszem\u00e9lyes t\u00e1rsas\u00e1g”, vagyis olyan v\u00e1llalat, amelynek csak egyetlen tagja van<\/sup>. Elm\u00e9letileg a t\u00e1rsas\u00e1gi jogi mivolt t\u00f6bb szem\u00e9ly egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t t\u00e9telezi fel, de a jap\u00e1n jog\u00e9rtelmez\u00e9s szerint egy egyszem\u00e9lyes t\u00e1rsas\u00e1g is “potenci\u00e1lisan t\u00e1rsas\u00e1gi mivolt\u00fa”, mivel b\u00e1rmikor t\u00f6bb tagg\u00e1 v\u00e1lhat<\/sup>. <\/p>\n\n\n\nEz az “egyszem\u00e9lyes t\u00e1rsas\u00e1g” elfogad\u00e1sa azt mutatja, hogy a jap\u00e1n jogrendszer (Japanese legal system) ink\u00e1bb a gyakorlati \u00fczleti ig\u00e9nyeket r\u00e9szes\u00edti el\u0151nyben a tiszta elm\u00e9leti defin\u00edci\u00f3kkal szemben. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az v\u00e1llalkoz\u00f3k k\u00e9pesek t\u00e1rsalap\u00edt\u00f3k vagy r\u00e9szv\u00e9nyesek megtal\u00e1l\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl v\u00e1llalatot alap\u00edtani, \u00e9s \u00e9lvezhetik a jogi szem\u00e9lyis\u00e9g \u00e9s a korl\u00e1tozott felel\u0151ss\u00e9g el\u0151nyeit. Ez a rugalmass\u00e1g jelent\u0151s el\u0151nyt jelent a nemzetk\u00f6zi v\u00e1llalkoz\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s egyszer\u0171s\u00edti az egy\u00e9ni v\u00e1llalkoz\u00e1sok vagy teljes m\u00e9rt\u00e9kben le\u00e1nyv\u00e1llalatok l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak folyamat\u00e1t Jap\u00e1nban.<\/p>\n\n\n\n
M\u00edg a v\u00e1llalatok jogi szem\u00e9lyis\u00e9ggel rendelkeznek, l\u00e9tezik “jogi szem\u00e9lyis\u00e9g n\u00e9lk\u00fcli t\u00e1rsas\u00e1g” is. Ez olyan szervezet, amely rendelkezik a szervezeti strukt\u00far\u00e1val, a t\u00f6bbs\u00e9gi szavaz\u00e1s elv\u00e9vel m\u0171k\u00f6dik, \u00e9s a tagok cser\u00e9l\u0151d\u00e9se ellen\u00e9re is fennmarad, teh\u00e1t l\u00e9nyeg\u00e9ben t\u00e1rsas\u00e1g, de mivel nem a jap\u00e1n polg\u00e1ri t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv vagy m\u00e1s jogszab\u00e1lyok alapj\u00e1n j\u00f6tt l\u00e9tre, nincs jogi szem\u00e9lyis\u00e9ge. Emiatt a jogi szem\u00e9lyis\u00e9g n\u00e9lk\u00fcli t\u00e1rsas\u00e1g \u00f6nmag\u00e1ban nem lehet szerz\u0151d\u00e9ses f\u00e9l, \u00e9s vagyon\u00e1t a tagok k\u00f6z\u00f6s tulajdonak\u00e9nt kezelik. Ezzel szemben a v\u00e1llalatok jogi szem\u00e9lyis\u00e9ggel rendelkeznek, \u00edgy k\u00e9pesek a v\u00e1llalat nev\u00e9ben szerz\u0151d\u00e9seket k\u00f6tni \u00e9s vagyonokat birtokolni.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A t\u00e1rsas\u00e1g jogk\u00e9pess\u00e9ge Jap\u00e1nban<\/span><\/h2>\n\n\n\nA t\u00e1rsas\u00e1g jogk\u00e9pess\u00e9ge alatt azt a k\u00e9pess\u00e9get \u00e9rtj\u00fck, hogy a t\u00e1rsas\u00e1g jogi \u00e9rtelemben jogokat szerezhet \u00e9s k\u00f6telezetts\u00e9geket v\u00e1llalhat. Mint jogi szem\u00e9ly, a t\u00e1rsas\u00e1g a c\u00e9ljai hat\u00e1rain bel\u00fcl rendelkezik jogk\u00e9pess\u00e9ggel.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A jogk\u00e9pess\u00e9g jelent\u0151s\u00e9ge a Jap\u00e1n jogrendszerben<\/span><\/h3>\n\n\n\nA jogk\u00e9pess\u00e9g olyan k\u00e9pess\u00e9get jelent, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi egy szem\u00e9ly sz\u00e1m\u00e1ra, hogy jogi jogok \u00e9s k\u00f6telezetts\u00e9gek alanya legyen <\/sup>. A term\u00e9szetes szem\u00e9lyek (emberek) sz\u00fclet\u00e9s\u00fckt\u0151l fogva rendelkeznek jogk\u00e9pess\u00e9ggel (a jap\u00e1n polg\u00e1ri t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv 3. cikk\u00e9nek 1. bekezd\u00e9se), m\u00edg a jogi szem\u00e9lyek jogk\u00e9pess\u00e9g\u00e9t a jogszab\u00e1lyoknak megfelel\u0151en t\u00f6rt\u00e9n\u0151 alap\u00edt\u00e1ssal szerezhetik meg <\/sup>. <\/p>\n\n\n\nA jap\u00e1n polg\u00e1ri t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv 34. cikke kimondja, hogy \u201ea jogi szem\u00e9lyek a jogszab\u00e1lyok el\u0151\u00edr\u00e1sainak megfelel\u0151en, az alapszab\u00e1lyokban vagy egy\u00e9b alapvet\u0151 szerz\u0151d\u00e9sekben meghat\u00e1rozott c\u00e9lok keretein bel\u00fcl jogokkal rendelkeznek \u00e9s k\u00f6telezetts\u00e9geket v\u00e1llalnak\u201d <\/sup>. Ez az elv a t\u00e1rsas\u00e1gokra is alkalmazand\u00f3, \u00e9s meghat\u00e1rozza a t\u00e1rsas\u00e1gok jogi cselekm\u00e9nyeinek hat\u00f3k\u00f6r\u00e9t. <\/p>\n\n\n\nAz e cikk t\u00e1rgya a jap\u00e1n t\u00e1rsas\u00e1gi jog, de figyelemre m\u00e9lt\u00f3, hogy a t\u00e1rsas\u00e1gok jogk\u00e9pess\u00e9g\u00e9hez hasonl\u00f3 alapvet\u0151 fogalmak magyar\u00e1zat\u00e1n\u00e1l gyakran hivatkoznak a jap\u00e1n polg\u00e1ri t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyvre. Ez azt mutatja, hogy a jap\u00e1n t\u00e1rsas\u00e1gi jog a polg\u00e1ri t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyvben meghat\u00e1rozott \u00e1ltal\u00e1nos jogi szem\u00e9lyi elvekre \u00e9p\u00fcl. A polg\u00e1ri t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv alapvet\u0151 kereteket biztos\u00edt minden jogi szem\u00e9ly sz\u00e1m\u00e1ra, mint p\u00e9ld\u00e1ul a jogi szem\u00e9lyis\u00e9g megszerz\u00e9se vagy a jogk\u00e9pess\u00e9g hat\u00f3k\u00f6re, m\u00edg a t\u00e1rsas\u00e1gi jog ezen t\u00falmen\u0151en meghat\u00e1rozza a nyeres\u00e9gre t\u00f6rekv\u0151 t\u00e1rsas\u00e1gokra jellemz\u0151 szervezeti \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9si r\u00e9szletes szab\u00e1lyokat. Ennek a kapcsolatnak a meg\u00e9rt\u00e9se elengedhetetlen a jap\u00e1n jogrendszer eg\u00e9sz\u00e9nek \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seinek felismer\u00e9s\u00e9hez, \u00e9s seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajt azoknak a nemzetk\u00f6zi jogi szakembereknek, akik m\u00e9lyebben szeretn\u00e9k meg\u00e9rteni a jap\u00e1n t\u00e1rsas\u00e1gi jogot.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A jogk\u00e9pess\u00e9g hat\u00e1rai \u00e9s korl\u00e1tai Jap\u00e1nban<\/span><\/h3>\n\n\n\nA v\u00e1llalatok sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 jogk\u00e9pess\u00e9ggel rendelkeznek, azonban term\u00e9szet\u00fckb\u0151l, jogszab\u00e1lyokb\u00f3l vagy c\u00e9ljaikb\u00f3l ad\u00f3d\u00f3an bizonyos korl\u00e1tok al\u00e1 esnek.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>Term\u00e9szet\u00fckb\u0151l ad\u00f3d\u00f3 korl\u00e1tok<\/span><\/h4>\n\n\n\nMivel a v\u00e1llalatok nem term\u00e9szetes szem\u00e9lyek, nem b\u00edrhatnak olyan szem\u00e9lyis\u00e9gi jogokkal vagy csal\u00e1djogi jogokkal, amelyek kiz\u00e1r\u00f3lag term\u00e9szetes szem\u00e9lyekre jellemz\u0151ek (p\u00e9ld\u00e1ul az \u00e9lethez val\u00f3 jog, sz\u00fcl\u0151i jogok, eltart\u00e1si k\u00f6telezetts\u00e9g). Azonban a v\u00e1llalatoknak van joguk a c\u00e9gnevet illet\u0151en (kereskedelmi n\u00e9vhez val\u00f3 jog) \u00e9s a v\u00e1llalat h\u00edrnev\u00e9hez vagy hitelhez kapcsol\u00f3d\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9gi jogokhoz. Ha a v\u00e1llalat h\u00edrnev\u00e9t vagy hitel\u00e9t s\u00e9rtik, jogi v\u00e9delmet ig\u00e9nyelhetnek.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>Jogszab\u00e1lyokb\u00f3l ad\u00f3d\u00f3 korl\u00e1tok<\/span><\/h4>\n\n\n\nBizonyos jogszab\u00e1lyok el\u0151\u00edr\u00e1sai korl\u00e1tozhatj\u00e1k a v\u00e1llalatok jogk\u00e9pess\u00e9g\u00e9t. P\u00e9ld\u00e1ul, ha a v\u00e1llalat feloszlik vagy cs\u0151dbe megy, jogk\u00e9pess\u00e9ge csak a felsz\u00e1mol\u00e1s c\u00e9lj\u00e1val \u00f6sszhangban ismerhet\u0151 el. Ez az\u00e9rt van, mert a v\u00e1llalat c\u00e9lja az \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9gt\u0151l a vagyon rendez\u00e9s\u00e9re \u00e9s az ad\u00f3ss\u00e1gok kiegyenl\u00edt\u00e9s\u00e9re v\u00e1lt \u00e1t, amit a jap\u00e1n t\u00e1rsas\u00e1gi t\u00f6rv\u00e9ny (Jap\u00e1n T\u00e1rsas\u00e1gi T\u00f6rv\u00e9ny 476. cikk) \u00e9s a jap\u00e1n cs\u0151dt\u00f6rv\u00e9ny (Jap\u00e1n Cs\u0151dt\u00f6rv\u00e9ny 35. cikk) is r\u00f6gz\u00edt.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>C\u00e9ljukb\u00f3l ad\u00f3d\u00f3 korl\u00e1tok<\/span><\/h4>\n\n\n\nA v\u00e1llalatok meghat\u00e1rozott c\u00e9lb\u00f3l j\u00f6nnek l\u00e9tre, amelyet az alapszab\u00e1ly r\u00f6gz\u00edt, \u00edgy jogk\u00e9pess\u00e9g\u00fck csak e c\u00e9l hat\u00e1rain bel\u00fcl \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl. Ez az elv az befektet\u0151k \u00e9s hitelez\u0151k v\u00e9delm\u00e9t szolg\u00e1lja. A v\u00e1llalat c\u00e9lj\u00e1t az alapszab\u00e1ly tartalmazza, \u00e9s a bejegyz\u00e9s \u00e1ltal nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozza, \u00edgy a harmadik felek k\u00e9pesek bizonyos m\u00e9rt\u00e9kig meg\u00e9rteni a v\u00e1llalat tev\u00e9kenys\u00e9gi k\u00f6r\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
A jap\u00e1n b\u00edr\u00f3s\u00e1gi gyakorlat azonban ezt a “c\u00e9l hat\u00e1rait” sz\u00e9lesen \u00e9s rugalmasan \u00e9rtelmezi. Az alapszab\u00e1lyban nem szerepl\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9gek is beletartozhatnak a v\u00e1llalat c\u00e9lj\u00e1nak el\u00e9r\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges vagy hasznos cselekm\u00e9nyek k\u00f6z\u00e9. Ez az\u00e9rt van, mert a c\u00e9lhoz k\u00f6t\u00f6tts\u00e9g szigor\u00fa \u00e9rtelmez\u00e9se eset\u00e9n a c\u00e9lhoz nem tartoz\u00f3 \u00fcgyletek \u00e9rv\u00e9nytelenn\u00e9 v\u00e1lhatnak, ami vesz\u00e9lyezteti az \u00fcgyletek biztons\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
Ezt a sz\u00e9les \u00e9rtelmez\u00e9st p\u00e9ld\u00e1zza a Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g 1952. febru\u00e1r 15-i d\u00f6nt\u00e9se, amely a v\u00e1llalat c\u00e9lj\u00e1nak el\u00e9r\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges cselekm\u00e9nyeket az alapszab\u00e1lyban foglaltak alapj\u00e1n objekt\u00edven \u00e9s absztrakt m\u00f3don sz\u00fcks\u00e9gesnek \u00edt\u00e9lte. A v\u00e1llalati politikai adom\u00e1nyok eset\u00e9ben is a Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g 1970. j\u00fanius 24-i d\u00f6nt\u00e9se szerint, ha az adom\u00e1ny a v\u00e1llalat c\u00e9lj\u00e1nak el\u00e9r\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges vagy hasznos, akkor az a jogk\u00e9pess\u00e9g hat\u00e1rain bel\u00fcl \u00e9rtelmezend\u0151. Azonban, ha a politikai adom\u00e1ny \u00f6sszege nem indokolt, felmer\u00fclhet a vezet\u0151k j\u00f3 ir\u00e1ny\u00edt\u00e1si k\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9nek \u00e9s h\u0171s\u00e9gk\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9nek megs\u00e9rt\u00e9s\u00e9b\u0151l ered\u0151 k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9si felel\u0151ss\u00e9g.<\/p>\n\n\n\n
\u00cdgy a jap\u00e1n b\u00edr\u00f3s\u00e1gok a v\u00e1llalat jogk\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek hat\u00e1rait meghat\u00e1rozva nem csak a form\u00e1lis alapszab\u00e1lyi rendelkez\u00e9seket veszik figyelembe, hanem a v\u00e1llalat \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek val\u00f3s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t \u00e9s az \u00fcgyletek biztons\u00e1g\u00e1t is. Ez a jogi megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s cs\u00f6kkenti a harmadik felek kock\u00e1zat\u00e1t, hogy az \u00fcgylet\u00fck “c\u00e9lhoz nem tartoz\u00f3” \u00e9s \u00e9rv\u00e9nytelennek nyilv\u00e1n\u00edtott legyen, \u00edgy el\u0151seg\u00edtve egy kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3bb \u00fczleti k\u00f6rnyezetet. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt a v\u00e1llalatok rugalmasabban fejleszthetik \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket, serkentve a piaci dinamizmust. Ugyanakkor ez a rugalmass\u00e1g n\u00f6veli a v\u00e1llalaton bel\u00fcli megfelel\u0151 ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s \u00e9s a vezet\u0151k r\u00e9sz\u00e9r\u0151l a r\u00e9szv\u00e9nyesek \u00e9rdekeinek h\u0171s\u00e9ges szolg\u00e1lat\u00e1nak fontoss\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A jogi szem\u00e9lyis\u00e9g tagad\u00e1s\u00e1nak elve a jap\u00e1n jogban<\/span><\/h2>\n\n\n\nA jogi szem\u00e9lyis\u00e9g tagad\u00e1s\u00e1nak elve olyan kiv\u00e9teles esetekben alkalmazand\u00f3, amikor egy t\u00e1rsas\u00e1g form\u00e1lis f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9nek fenntart\u00e1sa ellent\u00e9tes lenne az igazs\u00e1goss\u00e1g \u00e9s az egyenl\u0151s\u00e9g elv\u00e9vel. Ebben az esetben a jogi szem\u00e9lyis\u00e9g tagad\u00e1sa korl\u00e1toz\u00f3dik bizonyos jogi viszonyokra, \u00e9s a t\u00e1rsas\u00e1got az azt m\u00f6g\u00f6ttesen ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 tagokkal (r\u00e9szv\u00e9nyesekkel vagy vezet\u0151kkel) azonos\u00edtj\u00e1k, hogy igazs\u00e1gos megold\u00e1st tal\u00e1ljanak az \u00fcgyre.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A jogi szem\u00e9lyis\u00e9g tagad\u00e1s\u00e1nak elve Jap\u00e1nban \u00e9s jelent\u0151s\u00e9ge<\/span><\/h3>\n\n\n\nEz az elv nem arra ir\u00e1nyul, hogy teljes m\u00e9rt\u00e9kben megfossza a t\u00e1rsas\u00e1gokat jogi szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fckt\u0151l, mint p\u00e9ld\u00e1ul a t\u00e1rsas\u00e1g feloszlat\u00e1s\u00e1ra vagy alap\u00edt\u00e1si enged\u00e9ly\u00e9nek visszavon\u00e1s\u00e1ra vonatkoz\u00f3 rendelkez\u00e9sek, \u00e9s nem is tagadja meg mag\u00e1t a jogi szem\u00e9lyis\u00e9g l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t. Ehelyett elismeri a jogi szem\u00e9lyis\u00e9g l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t, de bizonyos esetekben elt\u00e1vol\u00edtja a “f\u00e1tylat”, amely a jogi szem\u00e9lyis\u00e9g m\u00f6g\u00f6tt \u00e1ll, \u00e9s lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy a f\u00e1tyol m\u00f6g\u00f6tti val\u00f3di felel\u0151s\u00f6ket (szem\u00e9lyeket vagy m\u00e1s jogi szem\u00e9lyeket) terhelje a felel\u0151ss\u00e9g.<\/p>\n\n\n\n
Ennek az elvnek az alapja a b\u00edr\u00f3i gyakorlatban \u00e9s a tudom\u00e1nyos elm\u00e9letekben is elismert, \u00e9s gyakran a jap\u00e1n Polg\u00e1ri T\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv (\u6c11\u6cd5 Minp\u014d) 1. cikk 3. bekezd\u00e9s\u00e9ben meghat\u00e1rozott “j\u00f3hiszem\u0171s\u00e9g elve” k\u00e9pezi a jogi alapj\u00e1t. A j\u00f3hiszem\u0171s\u00e9g elve azt jelenti, hogy a jogok gyakorl\u00e1s\u00e1t \u00e9s a k\u00f6telezetts\u00e9gek teljes\u00edt\u00e9s\u00e9t j\u00f3hiszem\u0171en \u00e9s \u0151szint\u00e9n kell v\u00e9gezni.<\/p>\n\n\n\n
A jogi szem\u00e9lyis\u00e9g tagad\u00e1s\u00e1nak elv\u00e9t el\u0151sz\u00f6r kifejezetten meger\u0151s\u00edt\u0151 jelent\u0151s \u00edt\u00e9let a Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g 1969. febru\u00e1r 27-i (Showa 44) d\u00f6nt\u00e9se volt. Az \u00edt\u00e9let kimondta, hogy a jogi szem\u00e9lyis\u00e9g megad\u00e1sa egy t\u00e1rsadalmilag l\u00e9tez\u0151 csoport \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek elismer\u00e9s\u00e9n alapul\u00f3 jogalkot\u00e1si politik\u00e1b\u00f3l ered, \u00e9s akkor t\u00f6rt\u00e9nik, amikor a jogalkot\u00f3 m\u00e9lt\u00f3nak tal\u00e1lja a jogi szem\u00e9lyis\u00e9g jogi eszk\u00f6zk\u00e9nt val\u00f3 megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9t. Az \u00edt\u00e9let szerint “ha a jogi szem\u00e9lyis\u00e9g teljesen \u00fcres forma, vagy ha annak vissza\u00e9l\u00e9sszer\u0171 haszn\u00e1lata a jog alkalmaz\u00e1s\u00e1nak elker\u00fcl\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul, akkor a jogi szem\u00e9lyis\u00e9g elismer\u00e9se nem engedhet\u0151 meg a jogi szem\u00e9lyis\u00e9g eredeti c\u00e9lj\u00e1val \u00f6sszhangban, \u00e9s olyan esetekben, amikor a jogi szem\u00e9lyis\u00e9g tagad\u00e1sa sz\u00fcks\u00e9ges, azt meg kell tenni.”<\/p>\n\n\n\n
Ez a Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g d\u00f6nt\u00e9se vil\u00e1gosan mutatja, hogy a jap\u00e1n jogrendszer nem csak szigor\u00faan alkalmazza a jogi szem\u00e9lyis\u00e9g jogi form\u00e1j\u00e1t, hanem igazs\u00e1g \u00e9s egyenl\u0151s\u00e9g elveit is k\u00f6veti. A v\u00e1llalatok \u00f6n\u00e1ll\u00f3 jogi szem\u00e9lyis\u00e9ge alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa a gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9s sz\u00e1m\u00e1ra, de ha azt tisztess\u00e9gtelen c\u00e9lokra haszn\u00e1lj\u00e1k, vagy ha az csak form\u00e1lis, tartalom n\u00e9lk\u00fcli \u00fcress\u00e9 v\u00e1lik, akkor a form\u00e1lis f\u00fcggetlens\u00e9g fenntart\u00e1sa s\u00e9rti a t\u00e1rsadalmi igazs\u00e1goss\u00e1got. Ez az elv fontos biztons\u00e1gi szelep a jap\u00e1n v\u00e1llalatokkal \u00fczleti kapcsolatban \u00e1ll\u00f3 nemzetk\u00f6zi felek sz\u00e1m\u00e1ra. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen akkor, ha a v\u00e1llalat szerkezete vagy magatart\u00e1sa csal\u00f3ka, vagy ad\u00f3ss\u00e1gok elker\u00fcl\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekszik, a b\u00edr\u00f3s\u00e1goknak eszk\u00f6z\u00fck van a jogi szem\u00e9lyis\u00e9g m\u00f6g\u00f6tt \u00e1ll\u00f3 val\u00f3di felel\u0151s\u00f6k megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. Ez n\u00f6veli a nemzetk\u00f6zi \u00fcgyletek megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t \u00e9s tisztess\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>Alkalmaz\u00e1si felt\u00e9telek<\/span><\/h3>\n\n\n\nA jogi szem\u00e9lyis\u00e9g tagad\u00e1s\u00e1nak elve tipikusan k\u00e9t kateg\u00f3ri\u00e1ba sorolhat\u00f3 esetekben alkalmazhat\u00f3 Jap\u00e1nban.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A jogi szem\u00e9lyis\u00e9g \u00fcress\u00e9 v\u00e1l\u00e1sa<\/span><\/h4>\n\n\n\nA jogi szem\u00e9lyis\u00e9g \u00fcress\u00e9 v\u00e1l\u00e1s\u00e1t akkor \u00e1llap\u00edtjuk meg, amikor a t\u00e1rsas\u00e1g form\u00e1lisan l\u00e9tezik, de val\u00f3j\u00e1ban elvesz\u00edti f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t, \u00e9s az azt m\u00f6g\u00f6ttes szem\u00e9lyekkel vagy m\u00e1s jogi szem\u00e9lyekkel egy egys\u00e9gk\u00e9nt kezelik. Konkr\u00e9t p\u00e9ld\u00e1k k\u00f6z\u00e9 tartozik a r\u00e9szv\u00e9nyesi k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s vagy a vezet\u0151s\u00e9gi \u00fcl\u00e9s elmarad\u00e1sa, a r\u00e9szv\u00e9nyek jogellenes kibocs\u00e1t\u00e1s\u00e1nak elmulaszt\u00e1sa, a k\u00f6nyvvezet\u00e9si \u00e9s sz\u00e1mviteli kateg\u00f3ri\u00e1k hi\u00e1nya, valamint az \u00fczleti \u00e9s vagyonkezel\u00e9s \u00f6sszemos\u00e1sa. P\u00e9ld\u00e1ul, ha egy r\u00e9szv\u00e9nyes egyben az eln\u00f6k is, \u00e9s az eln\u00f6k \u00f6sszekeveri a t\u00e1rsas\u00e1g \u00e9s a saj\u00e1t vagyon\u00e1t, ez az eset ide tartozik.<\/p>\n\n\n\n
Egy ilyen \u00fcress\u00e9 v\u00e1l\u00e1sra vonatkoz\u00f3 p\u00e9ldak\u00e9nt eml\u00edthet\u0151 a Toki\u00f3i Ker\u00fcleti B\u00edr\u00f3s\u00e1g 1990. okt\u00f3ber 29-i (1990) \u00edt\u00e9lete. Ebben az esetben a jogi szem\u00e9lyis\u00e9g tagad\u00e1s\u00e1nak elv\u00e9t alkalmazt\u00e1k egy \u00fcress\u00e9 v\u00e1lt t\u00e1rsas\u00e1gra, \u00e9s elismert\u00e9k a val\u00f3di tulajdonos fel\u00e9 ir\u00e1nyul\u00f3 k\u00f6vetel\u00e9seket. Ez az\u00e9rt volt, mert form\u00e1lisan l\u00e9tez\u0151 jogi szem\u00e9lyis\u00e9g m\u00f6g\u00f6tt val\u00f3j\u00e1ban egy mag\u00e1nv\u00e1llalkoz\u00e1s \u00e1llt, \u00e9s ennek a kett\u0151nek a szepar\u00e1l\u00e1sa val\u00f3j\u00e1ban \u00e9rtelmetlennek bizonyult.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A jogi szem\u00e9lyis\u00e9g vissza\u00e9l\u00e9sszer\u0171 haszn\u00e1lata<\/span><\/h4>\n\n\n\nA jogi szem\u00e9lyis\u00e9g vissza\u00e9l\u00e9sszer\u0171 haszn\u00e1lata akkor fordul el\u0151, amikor azt a jog alkalmaz\u00e1s\u00e1nak elker\u00fcl\u00e9se vagy tisztess\u00e9gtelen c\u00e9lok \u00e9rdek\u00e9ben haszn\u00e1lj\u00e1k fel. Ez olyan esetekre vonatkozik, amikor a t\u00e1rsas\u00e1g sz\u00e1nd\u00e9kosan haszn\u00e1lja fel f\u00fcggetlen jogi szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t, hogy szerz\u0151d\u00e9ses vagy jogszab\u00e1lyi k\u00f6telezetts\u00e9gek al\u00f3l kib\u00fajjon.<\/p>\n\n\n\n
Egy tipikus p\u00e9lda erre az, amikor egy nagy ad\u00f3ss\u00e1got felhalmozott r\u00e9gi t\u00e1rsas\u00e1g \u00faj t\u00e1rsas\u00e1got alap\u00edt a hitelez\u0151k \u00e1ltali k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 v\u00e9grehajt\u00e1s elker\u00fcl\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l, \u00e9s a r\u00e9gi t\u00e1rsas\u00e1g \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t vagy vagyon\u00e1t az \u00faj t\u00e1rsas\u00e1gra ruh\u00e1zza \u00e1t. Ilyen esetekben el\u0151fordulhat, hogy a r\u00e9gi \u00e9s az \u00faj t\u00e1rsas\u00e1got azonos felel\u0151ss\u00e9g terheli.<\/p>\n\n\n\n
A t\u00e9m\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 \u00edt\u00e9letek k\u00f6z\u00f6tt szerepel a Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g 1972. m\u00e1rcius 9-i (1972) d\u00f6nt\u00e9se, amely szerint a t\u00e1rsas\u00e1g k\u00e9pvisel\u0151je \u00e1ltal nem v\u00e9gzett t\u00e1rsas\u00e1gi vagyon \u00e1truh\u00e1z\u00e1s\u00e1t a jogi szem\u00e9lyis\u00e9g tagad\u00e1s\u00e1nak elve alapj\u00e1n \u00e9rv\u00e9nyesnek \u00edt\u00e9lhetik meg. Tov\u00e1bb\u00e1 az Oszakai Fellebbviteli B\u00edr\u00f3s\u00e1g 2000. j\u00falius 28-i (2000) \u00edt\u00e9lete szerint, ha egy nagy ad\u00f3ss\u00e1got felhalmozott t\u00e1rsas\u00e1g \u00faj t\u00e1rsas\u00e1got alap\u00edtott az \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9g \u00e1truh\u00e1z\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s ezt a hitelez\u0151k k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1nak elker\u00fcl\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l tett\u00e9k, akkor el\u0151fordulhat, hogy a r\u00e9gi \u00e9s az \u00faj t\u00e1rsas\u00e1got azonos felel\u0151ss\u00e9g terheli. Ezenk\u00edv\u00fcl a Toki\u00f3i Ker\u00fcleti B\u00edr\u00f3s\u00e1g 2009. december 10-i (2009) \u00edt\u00e9lete szerint, ha egy t\u00e1rsas\u00e1g felhalmozott fizet\u00e9si k\u00e9sedelmeket \u00e9s kifizetetlen b\u00e9reket, \u00e9s a r\u00e9gi t\u00e1rsas\u00e1g cs\u0151dj\u00e9vel megpr\u00f3b\u00e1lja elker\u00fclni a kifizetetlen munkab\u00e9r k\u00f6telezetts\u00e9geket, majd az \u00fczleti jogokat egy \u00faj t\u00e1rsas\u00e1gra ruh\u00e1zza \u00e1t, akkor a jogi szem\u00e9lyis\u00e9g tagad\u00e1s\u00e1nak elv\u00e9t alkalmazva az \u00faj t\u00e1rsas\u00e1g felel\u0151ss\u00e9g\u00e9t is elismerhetik.<\/p>\n\n\n\n
A “\u00fcress\u00e9 v\u00e1l\u00e1s” \u00e9s a “vissza\u00e9l\u00e9s” k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kateg\u00f3ri\u00e1kk\u00e9nt vannak bemutatva, de a val\u00f3s b\u00edr\u00f3s\u00e1gi esetekben ezek hat\u00e1rvonalai gyakran elmos\u00f3dnak. P\u00e9ld\u00e1ul a tartoz\u00e1sok elker\u00fcl\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 jogi szem\u00e9lyis\u00e9g vissza\u00e9l\u00e9se gyakran j\u00e1r a vagyon \u00f6sszemos\u00e1s\u00e1val vagy a gy\u0171l\u00e9sek elmarad\u00e1s\u00e1val, amelyek a jogi szem\u00e9lyis\u00e9g \u00fcress\u00e9 v\u00e1l\u00e1s\u00e1nak jelei lehetnek. A b\u00edr\u00f3s\u00e1gok az “igazs\u00e1goss\u00e1g \u00e9s m\u00e9lt\u00e1nyoss\u00e1g” elve alapj\u00e1n hoznak \u00edt\u00e9letet, figyelembe v\u00e9ve az egyes esetek konkr\u00e9t t\u00e9ny\u00e1ll\u00e1s\u00e1t. Ez azt jelzi a nemzetk\u00f6zi \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9get folytat\u00f3 v\u00e1llalatok \u00e9s jogi szakembereik sz\u00e1m\u00e1ra, hogy a jap\u00e1n t\u00e1rsas\u00e1goknak nemcsak form\u00e1lis jogi szerkezet\u00fckben, hanem m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck val\u00f3s\u00e1g\u00e1ban is szigor\u00fa v\u00e1llalatir\u00e1ny\u00edt\u00e1st \u00e9s a vagyonok egy\u00e9rtelm\u0171 elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9s\u00e9t kell fenntartaniuk. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen M&A vagy v\u00e1llalati \u00e1tszervez\u00e9sek sor\u00e1n fontos a tartoz\u00e1sok \u00e1truh\u00e1z\u00e1s\u00e1nak vagy elker\u00fcl\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t\u00f3l mentes, \u00e1tl\u00e1that\u00f3 elj\u00e1r\u00e1sokat k\u00f6vetni.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>Jogi hat\u00e1sok<\/span><\/h3>\n\n\n\nA jogi szem\u00e9lyis\u00e9g tagad\u00e1s\u00e1nak elve alkalmaz\u00e1sakor egy adott jogi kapcsolatban megtagadj\u00e1k a jogi szem\u00e9ly \u00e9s m\u00f6g\u00f6tte \u00e1ll\u00f3 ural\u00f3 szem\u00e9lyek (ak\u00e1r egy\u00e9nek, ak\u00e1r m\u00e1s jogi szem\u00e9lyek) k\u00f6z\u00f6tti elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9st. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9ppen a c\u00e9g \u00fczleti partnerei k\u00e9pesek lehetnek arra, hogy a c\u00e9g nev\u00e9ben k\u00f6t\u00f6tt \u00fcgyleteket a jogi szem\u00e9lyis\u00e9g tagad\u00e1s\u00e1val kezelj\u00e9k, mint a m\u00f6g\u00f6tt\u00fck \u00e1ll\u00f3 egy\u00e9nek cselekedeteit, \u00e9s ez\u00e1ltal felel\u0151ss\u00e9gre vonj\u00e1k \u0151ket. Ford\u00edtott esetben is lehets\u00e9ges, hogy a ural\u00f3 szem\u00e9lyekkel k\u00f6t\u00f6tt szerz\u0151d\u00e9sek hat\u00e1ly\u00e1t a jogi szem\u00e9lyre terjessz\u00e9k ki. Ez az elv fontos szerepet j\u00e1tszik az \u00fcgyletek biztons\u00e1g\u00e1nak biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9s a tisztess\u00e9gtelen eredm\u00e9nyek megel\u0151z\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>\u00d6sszefoglal\u00e1s<\/span><\/h2>\n\n\n\nA jap\u00e1n t\u00e1rsas\u00e1gi jog alapj\u00e1n a t\u00e1rsas\u00e1gok jellemz\u0151i (nyeres\u00e9gorient\u00e1lts\u00e1g, jogi szem\u00e9lyis\u00e9g, t\u00e1rsas\u00e1gi jelleg), jogk\u00e9pess\u00e9g\u00fck, valamint a jogi szem\u00e9lyis\u00e9g megtagad\u00e1s\u00e1nak elve l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa jogi alapot k\u00e9pez a Jap\u00e1nban folytatott \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra. Ezeknek a fogalmaknak a m\u00e9lyrehat\u00f3 meg\u00e9rt\u00e9se rendk\u00edv\u00fcl fontos a jogi kock\u00e1zatok kezel\u00e9s\u00e9hez \u00e9s megfelel\u0151 \u00fczleti strat\u00e9gi\u00e1k kidolgoz\u00e1s\u00e1hoz. A t\u00e1rsas\u00e1gok \u00f6n\u00e1ll\u00f3 jogi szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9nek jelent\u0151s\u00e9ge, jogk\u00e9pess\u00e9g\u00fck hat\u00e1rainak \u00e9s korl\u00e1toz\u00e1sainak ismerete, valamint a jogi szem\u00e9lyis\u00e9g kiv\u00e9teles megtagad\u00e1s\u00e1nak felt\u00e9telei \u00e9s hat\u00e1sai elengedhetetlenek a v\u00e1ratlan jogi vit\u00e1k elker\u00fcl\u00e9s\u00e9hez \u00e9s az \u00fczleti stabilit\u00e1s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n\n\n\n
A Monolis \u00dcgyv\u00e9di Iroda sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 tapasztalattal rendelkezik a jap\u00e1n t\u00e1rsas\u00e1gi jog ter\u00fclet\u00e9n, \u00e9s sz\u00e1mos \u00fcgyf\u00e9l v\u00e1llalati jogi \u00fcgyeit t\u00e1mogatta m\u00e1r Jap\u00e1nban, a t\u0151zsdei c\u00e9gekt\u0151l a startupokig. T\u00f6bb mint 1639 c\u00e9g \u00fcgyv\u00e9di munk\u00e1j\u00e1t v\u00e9gezt\u00fck el, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen er\u0151s az IT \u00e9s a v\u00e1llalkoz\u00f3i szektor v\u00e1llalati jogi szolg\u00e1ltat\u00e1sainak ter\u00fclet\u00e9n. Irod\u00e1nkban t\u00f6bb olyan \u00fcgyv\u00e9d is dolgozik, akik rendelkeznek k\u00fclf\u00f6ldi, p\u00e9ld\u00e1ul kaliforniai jogi k\u00e9pes\u00edt\u00e9ssel, \u00e9s angolul besz\u00e9lnek, \u00edgy magas szakmai sz\u00ednvonal\u00fa csapatunk nemzetk\u00f6zi h\u00e1l\u00f3zatot haszn\u00e1lva ny\u00fajt min\u0151s\u00e9gi jogi szolg\u00e1ltat\u00e1sokat vil\u00e1gszerte minden \u00fcgyfel\u00fcnk sz\u00e1m\u00e1ra. A cikkben t\u00e1rgyalt t\u00e1rsas\u00e1gok jogi jellemz\u0151ivel, jogk\u00e9pess\u00e9g\u00e9vel \u00e9s a jogi szem\u00e9lyis\u00e9g megtagad\u00e1s\u00e1nak elv\u00e9vel kapcsolatos konzult\u00e1ci\u00f3kon t\u00falmen\u0151en k\u00e9szen \u00e1llunk arra, hogy gyakorlatias \u00e9s strat\u00e9giai t\u00e1mogat\u00e1st ny\u00fajtsunk minden olyan jogi kih\u00edv\u00e1sban, amellyel Jap\u00e1nban \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9get folytat\u00f3 \u00fcgyfeleink szembes\u00fclhetnek. Forduljon hozz\u00e1nk bizalommal.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A Jap\u00e1nban \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9get folytat\u00f3 vagy jap\u00e1n v\u00e1llalatokkal \u00fczleti kapcsolatot \u00e1pol\u00f3 nemzetk\u00f6zi szerepl\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra elengedhetetlen a jap\u00e1n t\u00e1rsas\u00e1gi jog alapvet\u0151 fogalmainak m\u00e9lyrehat\u00f3 meg\u00e9rt\u00e9se. […]<\/p>\n","protected":false},"author":32,"featured_media":66333,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[18],"tags":[24,98],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66060"}],"collection":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/32"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=66060"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66060\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":66334,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66060\/revisions\/66334"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/66333"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=66060"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=66060"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=66060"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}