A jap\u00e1n t\u00e1rsas\u00e1gi jogban (Heisei 17 \u00e9v, 2005) a saj\u00e1t r\u00e9szv\u00e9nyek fogalma kiemelked\u0151en fontos szerepet t\u00f6lt be a v\u00e1llalati p\u00e9nz\u00fcgyi strat\u00e9gi\u00e1ban \u00e9s a r\u00e9szv\u00e9nyesi \u00e9rt\u00e9k n\u00f6vel\u00e9s\u00e9ben. A saj\u00e1t r\u00e9szv\u00e9nyek alatt olyan r\u00e9szv\u00e9nyeket \u00e9rt\u00fcnk, amelyeket a r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g maga bocs\u00e1tott ki, \u00e9s amelyeket a t\u00e1rsas\u00e1g maga szerez meg \u00e9s tart meg. A kor\u00e1bbi jap\u00e1n kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny alatt a saj\u00e1t r\u00e9szv\u00e9nyek megszerz\u00e9se alapvet\u0151en tiltott volt, mivel fenn\u00e1llt annak a vesz\u00e9lye, hogy ez al\u00e1\u00e1ssa a t\u00e1rsas\u00e1g vagyonbeli alapjait. Ez a szab\u00e1lyoz\u00e1s a “t\u0151ke megfelel\u0151s\u00e9g\u00e9nek \u00e9s fenntart\u00e1s\u00e1nak elv\u00e9re” \u00e9p\u00fclt, amely megakad\u00e1lyozta, hogy a t\u00e1rsas\u00e1g alap\u00edt\u00e1sakor befizetett t\u0151ke k\u00f6nnyed\u00e9n t\u00e1vozzon, \u00edgy meg\u0151rizve a t\u00e1rsas\u00e1g vagyonbeli alapjait \u2013 egy konzervat\u00edv jogi rendszertervez\u00e9s eredm\u00e9nye volt.<\/p>\n\n\n\n
Az 2001-es kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny m\u00f3dos\u00edt\u00e1sa, valamint a jelenlegi t\u00e1rsas\u00e1gi t\u00f6rv\u00e9ny (Heisei 17 \u00e9v, 2005) bevezet\u00e9se azonban liberaliz\u00e1lta a megszerz\u00e9s\u00fcket \u00e9s birtokl\u00e1sukat, \u00edgy a modern v\u00e1llalatir\u00e1ny\u00edt\u00e1sban rugalmas t\u0151kepolitik\u00e1t lehet\u0151v\u00e9 t\u00e9v\u0151 fontos eszk\u00f6zz\u00e9 v\u00e1ltak. Ez a jogszab\u00e1lyi v\u00e1ltoz\u00e1s nem csup\u00e1n jogtechnikai m\u00f3dos\u00edt\u00e1s volt, hanem azt is jelzi, hogy a jap\u00e1n v\u00e1llalatoknak n\u00f6vekv\u0151 sz\u00fcks\u00e9glete van a glob\u00e1lis versenyk\u00f6rnyezetben val\u00f3 rugalmasabb p\u00e9nz\u00fcgyi strat\u00e9gi\u00e1k k\u00f6vet\u00e9s\u00e9re, \u00e9s hogy a r\u00e9szv\u00e9nyesi \u00e9rt\u00e9k maximaliz\u00e1l\u00e1sa, mint modern \u00fczleti c\u00e9l, egyre nagyobb hangs\u00falyt kap. Nyugat-eur\u00f3pai \u00e9s amerikai orsz\u00e1gokban a saj\u00e1t r\u00e9szv\u00e9nyek megszerz\u00e9se m\u00e1r kor\u00e1bban is \u00e1ltal\u00e1nos r\u00e9szv\u00e9nyesi juttat\u00e1si m\u00f3dszer volt, \u00e9s sz\u00e9les k\u00f6rben alkalmazt\u00e1k M&A (f\u00fazi\u00f3k \u00e9s felv\u00e1s\u00e1rl\u00e1sok) \u00e9s alkalmazotti \u00f6szt\u00f6nz\u0151k\u00e9nt is. A jap\u00e1n jogszab\u00e1lyi v\u00e1ltoz\u00e1s \u00f6sszhangba hozta a nemzetk\u00f6zi v\u00e1llalati gyakorlatokkal, \u00e9s fontos l\u00e9p\u00e9st jelentett a jap\u00e1n v\u00e1llalatok versenyk\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek n\u00f6vel\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. M\u00e1s sz\u00f3val, ez a jogszab\u00e1lyi v\u00e1ltoz\u00e1s a jap\u00e1n gazdas\u00e1g v\u00e1llalati ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1nak (corporate governance) \u00e9s a t\u0151kepiacok \u00e9retts\u00e9g\u00e9nek el\u0151mozd\u00edt\u00e1s\u00e1t c\u00e9lz\u00f3 m\u00e9lyebb trend r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi. Ebben a cikkben r\u00e9szletesen t\u00e1rgyaljuk a jap\u00e1n t\u00e1rsas\u00e1gi jog \u00e1ltal meghat\u00e1rozott saj\u00e1t r\u00e9szv\u00e9nyek megszerz\u00e9s\u00e9t \u00e9s elt\u00f6rl\u00e9s\u00e9t, c\u00e9ljaikat, valamint a jogi k\u00f6vetelm\u00e9nyeket \u00e9s elj\u00e1r\u00e1sokat.<\/p>\n\n\n\n