<\/span><\/h2>\n\n\n\nA jap\u00e1n Munka\u00fcgyi Alapt\u00f6rv\u00e9ny (Labor Standards Act) 24. cikke az alkalmazottak \u00e9let\u00e9nek stabilit\u00e1s\u00e1nak biztos\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben \u00f6t alapelvet hat\u00e1roz meg a b\u00e9rfizet\u00e9sre vonatkoz\u00f3an<\/sup>. Ezek az alapelvek Jap\u00e1nban a “b\u00e9rfizet\u00e9s \u00f6t alapelv\u00e9nek” ismertek, \u00e9s a b\u00e9rfizet\u00e9si gyakorlat alapj\u00e1t k\u00e9pezik. Ezek az alapelvek szigor\u00fa jogi k\u00f6vetelm\u00e9nyek, de kiv\u00e9telek is vannak, hogy megfeleljenek a modern \u00fczleti gyakorlatoknak. Azonban ezeknek a kiv\u00e9teleknek az alkalmaz\u00e1s\u00e1hoz nem elegend\u0151 a sz\u00f3beli meg\u00e1llapod\u00e1s, hanem a t\u00f6rv\u00e9ny \u00e1ltal meghat\u00e1rozott szigor\u00fa elj\u00e1r\u00e1sokat kell k\u00f6vetni.<\/p>\n\n\n\n<\/span>A k\u00e9szp\u00e9nzfizet\u00e9s elve<\/span><\/h3>\n\n\n\nEl\u0151sz\u00f6r is, a b\u00e9rnek a jap\u00e1n t\u00f6rv\u00e9nyes fizet\u0151eszk\u00f6zben, azaz k\u00e9szp\u00e9nzben kell megt\u00f6rt\u00e9nnie<\/sup>. Ez megakad\u00e1lyozza, hogy az \u00e9rt\u00e9ke instabil vagy nehezen k\u00e9szp\u00e9nzre v\u00e1ltathat\u00f3 term\u00e9szetbeni juttat\u00e1sokkal (p\u00e9ld\u00e1ul a c\u00e9g term\u00e9keivel) t\u00f6rt\u00e9njen a fizet\u00e9s, \u00e9s biztos\u00edtja, hogy a munkav\u00e1llal\u00f3k stabil \u00e9rt\u00e9k\u0171 ellenszolg\u00e1ltat\u00e1st kapjanak.<\/p>\n\n\n\nEnnek az elvnek fontos kiv\u00e9telei vannak. A leggyakoribb kiv\u00e9tel a munkav\u00e1llal\u00f3 egy\u00e9ni beleegyez\u00e9s\u00e9vel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 banki \u00e1tutal\u00e1s. Ha ezt a m\u00f3dszert alkalmazz\u00e1k, a munk\u00e1ltat\u00f3nak gondoskodnia kell arr\u00f3l, hogy a munkav\u00e1llal\u00f3 a megadott fizet\u00e9si napon k\u00e9pes legyen k\u00e9szp\u00e9nzt felvenni. Emellett a k\u00f6zelm\u00faltbeli t\u00f6rv\u00e9nyi v\u00e1ltoz\u00e1sok lehet\u0151v\u00e9 tett\u00e9k, hogy a munkav\u00e1llal\u00f3 beleegyez\u00e9s\u00e9vel \u00e9s a Munka\u00fcgyi Miniszt\u00e9rium \u00e1ltal kijel\u00f6lt p\u00e9nz\u00fcgyi szolg\u00e1ltat\u00f3k sz\u00e1ml\u00e1ira t\u00f6rt\u00e9njen a fizet\u00e9s, az \u00fagynevezett “digit\u00e1lis fizet\u00e9s”. Mindk\u00e9t kiv\u00e9tel eset\u00e9ben elengedhetetlen a munkav\u00e1llal\u00f3k egy\u00e9rtelm\u0171 beleegyez\u00e9se, \u00e9s a munk\u00e1ltat\u00f3 nem d\u00f6nthet egyoldal\u00faan a fizet\u00e9si m\u00f3dr\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A k\u00f6zvetlen fizet\u00e9s elve<\/span><\/h3>\n\n\n\nM\u00e1sodszor, a b\u00e9rt k\u00f6zvet\u00edt\u0151k n\u00e9lk\u00fcl, k\u00f6zvetlen\u00fcl a munkav\u00e1llal\u00f3nak kell kifizetni<\/sup>. Ez az elv a harmadik felek \u00e1ltali k\u00f6ztes kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s megakad\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul. Ennek megfelel\u0151en, m\u00e9g a munkav\u00e1llal\u00f3 sz\u00fcl\u0151i vagy t\u00f6rv\u00e9nyes k\u00e9pvisel\u0151je sem veheti \u00e1t helyette a b\u00e9rt, kiv\u00e9ve, ha a munkav\u00e1llal\u00f3 betegs\u00e9g vagy egy\u00e9b ok miatt nem tudja \u00e1tvenni a b\u00e9rt, \u00e9s a csal\u00e1dtag vagy m\u00e1s szem\u00e9ly a munkav\u00e1llal\u00f3 akarat\u00e1t k\u00f6zvet\u00edt\u0151 “k\u00fcld\u00f6ttk\u00e9nt” veszi \u00e1t azt.<\/p>\n\n\n\n<\/span>A teljes \u00f6sszeg kifizet\u00e9s\u00e9nek elve<\/span><\/h3>\n\n\n\nHarmadszor, a b\u00e9rt teljes \u00f6sszegben kell kifizetni<\/sup>. A munk\u00e1ltat\u00f3 \u00e1ltal egyoldal\u00faan levont k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9sek vagy egy\u00e9b k\u00f6lts\u00e9gek (kompenz\u00e1ci\u00f3) a b\u00e9r \u00f6sszeg\u00e9b\u0151l ezen elv alapj\u00e1n tilosak.<\/p>\n\n\n\nEnnek az elvnek is vannak kiv\u00e9telei. Az ad\u00f3t\u00f6rv\u00e9nyek vagy a t\u00e1rsadalombiztos\u00edt\u00e1si d\u00edjak, mint p\u00e9ld\u00e1ul az j\u00f6vedelemad\u00f3 vagy a lakoss\u00e1gi ad\u00f3, t\u00f6rv\u00e9ny \u00e1ltal el\u0151\u00edrt levon\u00e1sokat leg\u00e1lisan lehet v\u00e9grehajtani. M\u00e1sr\u00e9szt, ha a munk\u00e1ltat\u00f3 a t\u00f6rv\u00e9nyen k\u00edv\u00fcli t\u00e9teleket, mint p\u00e9ld\u00e1ul a szoci\u00e1lis lak\u00e1s b\u00e9rleti d\u00edj\u00e1t vagy a szakszervezeti d\u00edjakat k\u00edv\u00e1nja levonni, akkor \u00edr\u00e1sbeli meg\u00e1llapod\u00e1st kell k\u00f6tnie a munkav\u00e1llal\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t k\u00e9pvisel\u0151 szakszervezettel vagy k\u00e9pvisel\u0151vel (az \u00fagynevezett kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9s). A k\u00f6zelm\u00faltbeli b\u00edr\u00f3s\u00e1gi d\u00f6nt\u00e9sek szerint ezen kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9s mellett a munkaszerz\u0151d\u00e9sben is sz\u00fcks\u00e9ges a levon\u00e1sokra vonatkoz\u00f3 alapelvek meghat\u00e1roz\u00e1sa, ami a proced\u00fara szigor\u00fas\u00e1g\u00e1t hangs\u00falyozza.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A havi egyszeri fizet\u00e9s \u00e9s a meghat\u00e1rozott fizet\u00e9si nap elve<\/span><\/h3>\n\n\n\nA negyedik \u00e9s az \u00f6t\u00f6dik elv szerint a b\u00e9rt “havi egyszer” \u00e9s “meghat\u00e1rozott napokon” kell kifizetni<\/sup>. Ezek az alapelvek a munkav\u00e1llal\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra rendszeres \u00e9s el\u0151re l\u00e1that\u00f3 j\u00f6vedelmet biztos\u00edtanak, \u00e9s \u00e9let\u00fck stabilit\u00e1s\u00e1t szolg\u00e1lj\u00e1k. A “meghat\u00e1rozott nap” olyan konkr\u00e9tan meghat\u00e1rozott napot jelent, mint p\u00e9ld\u00e1ul “minden h\u00f3nap 25-e”, \u00e9s nem fogadhat\u00f3 el olyan t\u00e1gabb meghat\u00e1roz\u00e1s, mint “minden h\u00f3nap 20-25. k\u00f6z\u00f6tt”, vagy olyan, amely h\u00f3napr\u00f3l h\u00f3napra jelent\u0151sen v\u00e1ltozik, mint p\u00e9ld\u00e1ul “minden h\u00f3nap harmadik p\u00e9ntekje”.<\/p>\n\n\n\nEz az elv nem vonatkozik a jutalmakra vagy a v\u00e9gkiel\u00e9g\u00edt\u00e9sre, mint amelyek id\u0151szakosan ker\u00fclnek kifizet\u00e9sre<\/sup>.<\/p>\n\n\n\n<\/span>T\u00fal\u00f3ra, munkasz\u00fcneti napi \u00e9s \u00e9jszakai munkav\u00e9gz\u00e9s, valamint a p\u00f3tl\u00e9kfizet\u00e9s Jap\u00e1nban<\/span><\/h2>\n\n\n\nA jap\u00e1n munka\u00fcgyi t\u00f6rv\u00e9nyek a munkav\u00e1llal\u00f3k eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9nek v\u00e9delme \u00e9rdek\u00e9ben szigor\u00fa korl\u00e1tokat szabnak a munkaid\u0151re. Alapelv szerint a munkaid\u0151 nem haladhatja meg a napi 8 \u00f3r\u00e1t \u00e9s heti 40 \u00f3r\u00e1t (a Jap\u00e1n Munka\u00fcgyi T\u00f6rv\u00e9ny 32. cikke). A t\u00f6rv\u00e9nyben meghat\u00e1rozott munkaid\u0151n t\u00fali, illetve a t\u00f6rv\u00e9nyben el\u0151\u00edrt pihen\u0151napokon t\u00f6rt\u00e9n\u0151 munkav\u00e9gz\u00e9s kiv\u00e9teles int\u00e9zked\u00e9sk\u00e9nt van kezelve a jogszab\u00e1lyokban.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A t\u00fal\u00f3ra alapj\u00e1t k\u00e9pez\u0151 \u201e36-os meg\u00e1llapod\u00e1s\u201d Jap\u00e1nban<\/span><\/h3>\n\n\n\nA t\u00f6rv\u00e9nyben el\u0151\u00edrt munkaid\u0151n fel\u00fcli munkav\u00e9gz\u00e9sre (t\u00fal\u00f3ra) vagy a t\u00f6rv\u00e9nyben el\u0151\u00edrt pihen\u0151napokon t\u00f6rt\u00e9n\u0151 munkav\u00e9gz\u00e9sre val\u00f3 felhatalmaz\u00e1shoz a munk\u00e1ltat\u00f3knak \u00edr\u00e1sbeli meg\u00e1llapod\u00e1st kell k\u00f6tni\u00fck a munkahelyi munkav\u00e1llal\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t k\u00e9pvisel\u0151 szakszervezettel, vagy ha az nincs, a munkav\u00e1llal\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t k\u00e9pvisel\u0151 szem\u00e9llyel, \u00e9s ezt be kell jelenteni\u00fck az illet\u00e9kes Munka\u00fcgyi Fel\u00fcgyel\u0151s\u00e9gn\u00e9l. Ezt a meg\u00e1llapod\u00e1st a megalapoz\u00f3 jap\u00e1n Munka\u00fcgyi Normat\u00edv T\u00f6rv\u00e9ny (Labor Standards Act) 36. cikke ut\u00e1n \u00e1ltal\u00e1ban \u201e36-os meg\u00e1llapod\u00e1snak\u201d (\u30b5\u30d6\u30ed\u30af\u304d\u3087\u3046\u3066\u3044) nevezik. Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben a korm\u00e1ny azt javasolja, hogy ezt a bejelent\u00e9st az \u201ee-Gov\u201d elektronikus beny\u00fajt\u00e1si rendszeren kereszt\u00fcl online v\u00e9gezz\u00e9k, \u00e9s lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt, hogy a k\u00f6zponti iroda egyszerre t\u00f6bb \u00fczemi bejelent\u00e9st is int\u00e9zzen.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A t\u00fal\u00f3ra fels\u0151 hat\u00e1r\u00e1nak szab\u00e1lyoz\u00e1sa Jap\u00e1nban<\/span><\/h3>\n\n\n\nA 2019-es (Reiwa 1) jogszab\u00e1ly-m\u00f3dos\u00edt\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben a 36-os meg\u00e1llapod\u00e1s alapj\u00e1n enged\u00e9lyezett t\u00fal\u00f3r\u00e1ra szigor\u00fa, b\u00fcntet\u00e9ssel j\u00e1r\u00f3 fels\u0151 hat\u00e1rt \u00e1llap\u00edtottak meg. Ez a szab\u00e1lyoz\u00e1s fontos int\u00e9zked\u00e9s a t\u00falmunk\u00e1b\u00f3l ered\u0151 s\u00falyos probl\u00e9m\u00e1k, mint p\u00e9ld\u00e1ul a karoshi (t\u00falmunka miatti hal\u00e1l) megel\u0151z\u00e9s\u00e9re. A szab\u00e1lyoz\u00e1s k\u00e9tfokozat\u00fa szerkezetben van meghat\u00e1rozva. El\u0151sz\u00f6r is, alapelvk\u00e9nt a t\u00fal\u00f3ra fels\u0151 hat\u00e1ra havi 45 \u00f3ra, \u00e9ves 360 \u00f3ra.<\/p>\n\n\n\n
M\u00e1sodsorban, csak v\u00e1ratlan munkamennyis\u00e9g-n\u00f6veked\u00e9s vagy m\u00e1s rendk\u00edv\u00fcli k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek eset\u00e9n, a 36-os meg\u00e1llapod\u00e1sban ‘k\u00fcl\u00f6nleges z\u00e1rad\u00e9k’ bevezet\u00e9s\u00e9vel lehets\u00e9ges ezen alapelv\u0171 fels\u0151 hat\u00e1r t\u00fall\u00e9p\u00e9se. Azonban m\u00e9g a k\u00fcl\u00f6nleges z\u00e1rad\u00e9k alkalmaz\u00e1sa eset\u00e9n is vannak t\u00f6rv\u00e9ny \u00e1ltal meghat\u00e1rozott abszol\u00fat fels\u0151 hat\u00e1rok, amelyeket semmik\u00e9ppen sem lehet t\u00fall\u00e9pni.<\/p>\n\n\n\n
\nA t\u00fal\u00f3ra \u00e9ves \u00f6sszegzett munkaideje nem haladhatja meg a 720 \u00f3r\u00e1t.<\/li>\n\n\n\n A t\u00fal\u00f3ra \u00e9s a munkasz\u00fcneti napon v\u00e9gzett munka havi \u00f6sszegzett ideje nem lehet t\u00f6bb 100 \u00f3r\u00e1n\u00e1l.<\/li>\n\n\n\n A t\u00fal\u00f3ra \u00e9s a munkasz\u00fcneti napon v\u00e9gzett munka havi \u00f6sszegzett idej\u00e9nek \u00e1tlaga, legyen az b\u00e1rmely folyamatosan k\u00f6vetkez\u0151 2, 3, 4, 5 vagy 6 h\u00f3napos id\u0151szakban, nem haladhatja meg a 80 \u00f3r\u00e1t.<\/li>\n\n\n\n A havi 45 \u00f3r\u00e1t meghalad\u00f3 t\u00fal\u00f3ra csak \u00e9vente hat alkalommal enged\u00e9lyezett.<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\nEzek a fels\u0151 hat\u00e1rok minden v\u00e1llalkoz\u00e1sra, nagyv\u00e1llalatokra \u00e9s kis- \u00e9s k\u00f6z\u00e9pv\u00e1llalkoz\u00e1sokra egyar\u00e1nt vonatkoznak. Tov\u00e1bb\u00e1, az \u00e9p\u00edt\u0151iparra, a g\u00e9pj\u00e1rm\u0171vezet\u0151i munkak\u00f6r\u00f6kre \u00e9s az orvosokra, amelyekre eddig halaszt\u00e1st alkalmaztak, b\u00e1r n\u00e9h\u00e1ny elt\u00e9r\u0151 szab\u00e1lyoz\u00e1s \u00e9rv\u00e9nyes, 2024 \u00e1prilis\u00e1t\u00f3l (Reiwa 6) alapvet\u0151en ezekre is vonatkoznak a fels\u0151 hat\u00e1r szab\u00e1lyoz\u00e1sok.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A t\u00fal\u00f3ra d\u00edjaz\u00e1s\u00e1nak m\u00e9rt\u00e9ke Jap\u00e1nban<\/span><\/h3>\n\n\n\nA jap\u00e1n munka\u00fcgyi t\u00f6rv\u00e9ny (\u52b4\u50cd\u57fa\u6e96\u6cd5) 37. cikke alapj\u00e1n a munkaad\u00f3k k\u00f6telesek t\u00fal\u00f3ra, \u00fcnnepnapi munkav\u00e9gz\u00e9s \u00e9s \u00e9jszakai munka eset\u00e9n a norm\u00e1l b\u00e9rleti d\u00edjon fel\u00fcl p\u00f3tl\u00e9kot fizetni. A t\u00f6rv\u00e9ny \u00e1ltal el\u0151\u00edrt minim\u00e1lis p\u00f3tl\u00e9kok a k\u00f6vetkez\u0151k:<\/p>\n\n\n\n
\nT\u00fal\u00f3ra (a t\u00f6rv\u00e9nyben meghat\u00e1rozott munkaid\u0151n fel\u00fcli munka): legal\u00e1bb 25%<\/li>\n\n\n\n \u00dcnnepnapi munka (a t\u00f6rv\u00e9nyben el\u0151\u00edrt pihen\u0151napokon v\u00e9gzett munka): legal\u00e1bb 35%<\/li>\n\n\n\n \u00c9jszakai munka (alapvet\u0151en este 10 \u00f3r\u00e1t\u00f3l reggel 5 \u00f3r\u00e1ig): legal\u00e1bb 25%<\/li>\n\n\n\n Havi 60 \u00f3r\u00e1t meghalad\u00f3 t\u00fal\u00f3ra: legal\u00e1bb 50%<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\nA havi 60 \u00f3r\u00e1t meghalad\u00f3 t\u00fal\u00f3r\u00e1\u00e9rt j\u00e1r\u00f3 magasabb p\u00f3tl\u00e9k k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen arra szolg\u00e1l, hogy anyagi \u00f6szt\u00f6nz\u0151k\u00e9nt m\u0171k\u00f6dj\u00f6n a hossz\u00fa t\u00fal\u00f3r\u00e1k visszaszor\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Ezeket a szab\u00e1lyoz\u00e1sokat nem csup\u00e1n egyes sz\u00e1mok gy\u0171jtem\u00e9nyek\u00e9nt kell \u00e9rtelmezni, hanem egy olyan rendszerk\u00e9nt, amely t\u00f6bb szempontb\u00f3l is korl\u00e1tozza a t\u00falzott m\u00e9rt\u00e9k\u0171 t\u00fal\u00f3r\u00e1z\u00e1st. A munkaid\u0151 fels\u0151 hat\u00e1r\u00e1nak szab\u00e1lyoz\u00e1sa korl\u00e1tozza a fizikai munkaid\u0151t, m\u00edg a p\u00f3tl\u00e9kok m\u00e9rt\u00e9ke gazdas\u00e1gi terhet r\u00f3 a munkaad\u00f3kra, \u00edgy \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben el\u0151seg\u00edti a munkaid\u0151 cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A fix\u00e1lt t\u00fal\u00f3rad\u00edj rendszer\u00e9nek jogi k\u00f6vetelm\u00e9nyei Jap\u00e1nban<\/span><\/h3>\n\n\n\nSz\u00e1mos v\u00e1llalat vezet be olyan rendszert, amelyben a fizet\u00e9s r\u00e9szek\u00e9nt el\u0151re meghat\u00e1rozott \u00f3rasz\u00e1mra vonatkoz\u00f3 t\u00fal\u00f3rad\u00edjat fizetnek ki “fix\u00e1lt t\u00fal\u00f3rad\u00edjk\u00e9nt”. Azonban ahhoz, hogy ez a rendszer jogilag \u00e9rv\u00e9nyes legyen, szigor\u00fa k\u00f6vetelm\u00e9nyeknek kell megfelelnie. A b\u00edr\u00f3s\u00e1gok \u00e1ltal k\u00f6vetkezetesen megk\u00f6vetelt egyik ilyen k\u00f6vetelm\u00e9ny a “vil\u00e1gos elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151s\u00e9g”. Ez azt jelenti, hogy a fizet\u00e9snek olyan \u00e1llapotban kell lennie, ahol a norm\u00e1l munkaid\u0151\u00e9rt j\u00e1r\u00f3 r\u00e9sz \u00e9s a t\u00fal\u00f3ra vagy egy\u00e9b p\u00f3tl\u00e9kok\u00e9rt j\u00e1r\u00f3 r\u00e9sz \u00f6sszege vil\u00e1gosan megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u0151.<\/p>\n\n\n\n
Ezzel kapcsolatos ir\u00e1nyad\u00f3 eset a Kokusai Jidosha eset (a Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g 2020. m\u00e1rcius 30-i \u00edt\u00e9lete). Ebben az esetben a Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g vil\u00e1goss\u00e1 tette, hogy nem elegend\u0151 csup\u00e1n a fizet\u00e9si kimutat\u00e1son k\u00fcl\u00f6n nevekkel szerepeltetni a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00f6sszegeket, hanem azt is meg kell vizsg\u00e1lni, hogy a kifizet\u00e9sek val\u00f3ban p\u00f3tl\u00e9kk\u00e9nt funkcion\u00e1lnak-e. A probl\u00e9m\u00e1s b\u00e9rrendszerben a jutal\u00e9kok kisz\u00e1m\u00edt\u00e1sakor levont\u00e1k a kifizetett p\u00f3tl\u00e9kot (ami a fix\u00e1lt t\u00fal\u00f3rad\u00edjnak felelt meg). A Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g \u00fagy \u00edt\u00e9lte meg, hogy ebben a rendszerben a fix\u00e1lt t\u00fal\u00f3rad\u00edj val\u00f3j\u00e1ban csak a t\u00e9nylegesen fizetend\u0151 jutal\u00e9k egy r\u00e9sz\u00e9t fizeti ki m\u00e1s n\u00e9ven, \u00e9s nem rendelkezik a p\u00f3tl\u00e9kok val\u00f3di jelleg\u00e9vel. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt a rendszer nem felelt meg a vil\u00e1gos elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151s\u00e9g k\u00f6vetelm\u00e9ny\u00e9nek, \u00e9s \u00e9rv\u00e9nytelennek min\u0151s\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n
Ez az \u00edt\u00e9let azt a hat\u00e1rozott b\u00edr\u00f3i sz\u00e1nd\u00e9kot t\u00fckr\u00f6zi, hogy nem enged\u00e9lyezik a munk\u00e1ltat\u00f3knak, hogy form\u00e1lis \u00e9s mesters\u00e9ges b\u00e9rrendszereket tervezzenek a p\u00f3tl\u00e9kok kifizet\u00e9si k\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9nek elker\u00fcl\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. A fix\u00e1lt t\u00fal\u00f3rad\u00edj rendszer\u00e9nek hat\u00e9kony m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9hez elengedhetetlen, hogy az adott p\u00f3tl\u00e9k f\u00fcggetlen legyen m\u00e1s b\u00e9rkateg\u00f3ri\u00e1kt\u00f3l, \u00e9s tiszt\u00e1n a t\u00fal\u00f3ra \u00e9s egy\u00e9b p\u00f3tl\u00e9kok\u00e9rt j\u00e1r\u00f3 ellenszolg\u00e1ltat\u00e1sk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dj\u00f6n.<\/p>\n\n\n\nJellemz\u0151<\/td> \u00c9rv\u00e9nyes p\u00e9lda<\/td> \u00c9rv\u00e9nytelennek min\u0151s\u00fclhet<\/td> Jogi alap \u00e9s magyar\u00e1zat<\/td><\/tr><\/thead> Fizet\u00e9si kimutat\u00e1s megjelen\u00edt\u00e9se<\/td> Alapb\u00e9r: 300,000 jen Fix\u00e1lt t\u00fal\u00f3rap\u00f3tl\u00e9k (20 \u00f3r\u00e1ra): 50,000 jen<\/td> Havi fizet\u00e9s: 350,000 jen (20 \u00f3r\u00e1ra vonatkoz\u00f3 fix\u00e1lt t\u00fal\u00f3rap\u00f3tl\u00e9kot tartalmazva)<\/td> Az \u00e9rv\u00e9nyes p\u00e9ld\u00e1ban az alapb\u00e9r \u00e9s a p\u00f3tl\u00e9k \u00f6sszege vil\u00e1gosan elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl. Az \u00e9rv\u00e9nytelen p\u00e9ld\u00e1ban nem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u0151 meg, melyik r\u00e9sz az alapb\u00e9r \u00e9s melyik a p\u00f3tl\u00e9k.<\/td><\/tr> Sz\u00e1m\u00edt\u00e1si m\u00f3dszer<\/td> A fix\u00e1lt t\u00fal\u00f3rap\u00f3tl\u00e9kra vonatkoz\u00f3 \u00f3rasz\u00e1m \u00e9s \u00f6sszeg egy\u00e9rtelm\u0171en szerepel a munkaszerz\u0151d\u00e9sben vagy a munka\u00fcgyi szab\u00e1lyzatban.<\/td> A jutal\u00e9kot “az elad\u00e1si teljes\u00edtm\u00e9nynek megfelel\u0151 jutal\u00e9k \u00f6sszeg\u00e9b\u0151l, a kifizetett fix\u00e1lt t\u00fal\u00f3rap\u00f3tl\u00e9k \u00f6sszeg\u00e9vel cs\u00f6kkentve” sz\u00e1m\u00edtj\u00e1k ki.<\/td> Az \u00e9rv\u00e9nytelen p\u00e9ld\u00e1ban a fix\u00e1lt t\u00fal\u00f3rap\u00f3tl\u00e9k m\u00e1s b\u00e9rkateg\u00f3ri\u00e1k (jutal\u00e9k) cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l, \u00e9s nincs meg a p\u00f3tl\u00e9kok val\u00f3di jellege. Ez megfelel a Kokusai Jidosha esetben \u00e9rv\u00e9nytelennek \u00edt\u00e9lt logik\u00e1nak.<\/td><\/tr> A t\u00e9nyleges t\u00fal\u00f3ra \u00f3r\u00e1k \u00e9s a kapcsolat<\/td> Ha a val\u00f3s t\u00fal\u00f3ra \u00f3r\u00e1k sz\u00e1ma meghaladja a fix\u00e1lt t\u00fal\u00f3rap\u00f3tl\u00e9kra vonatkoz\u00f3 \u00f3rasz\u00e1mot, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zet k\u00fcl\u00f6n kifizet\u00e9sre ker\u00fcl.<\/td> F\u00fcggetlen\u00fcl a val\u00f3s t\u00fal\u00f3ra \u00f3r\u00e1kt\u00f3l, mindig egy meghat\u00e1rozott \u00f6sszeg\u0171 fizet\u00e9s ker\u00fcl kifizet\u00e9sre, \u00e9s a t\u00fall\u00e9p\u00e9s nem ker\u00fcl elsz\u00e1mol\u00e1sra.<\/td> A fix\u00e1lt t\u00fal\u00f3rad\u00edj csup\u00e1n a p\u00f3tl\u00e9kok el\u0151legfizet\u00e9se. Ha a val\u00f3s t\u00fal\u00f3rad\u00edj meghaladja a fix \u00f6sszeget, \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zetet nem fizetik ki, az a teljes \u00f6sszeg\u0171 fizet\u00e9s elv\u00e9vel is ellent\u00e9tes.<\/td><\/tr><\/tbody><\/table><\/figure>\n\n\n\n<\/span>A jap\u00e1n \u00e9ves fizetett szabads\u00e1g jogi keretei<\/span><\/h2>\n\n\n\nAz \u00e9ves fizetett szabads\u00e1g egy olyan szabads\u00e1grendszer, amelyet a munkav\u00e1llal\u00f3k testi \u00e9s lelki kimer\u00fclts\u00e9g\u00e9nek helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9s a kiegyens\u00falyozott \u00e9letvitel biztos\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben hat\u00e1roztak meg a Jap\u00e1n Munka\u00fcgyi Standard T\u00f6rv\u00e9ny (Labor Standards Act) 39. cikke alapj\u00e1n, \u00e9s amely alatt a munkab\u00e9rt tov\u00e1bbra is fizetik.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A szabads\u00e1g meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1nak felt\u00e9telei \u00e9s napjainak sz\u00e1ma Jap\u00e1nban<\/span><\/h3>\n\n\n\nJap\u00e1nban minden munkav\u00e1llal\u00f3, aki teljes\u00edti az al\u00e1bbi k\u00e9t felt\u00e9telt, jogosult \u00e9ves fizetett szabads\u00e1gra<\/sup>:<\/p>\n\n\n\n\nFolyamatosan hat h\u00f3napig dolgozott a felv\u00e9tel napj\u00e1t\u00f3l sz\u00e1m\u00edtva.<\/li>\n\n\n\n Az eml\u00edtett hat h\u00f3nap alatt a munkanapok legal\u00e1bb 80%-\u00e1n megjelent a munkahely\u00e9n.<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\nAmennyiben a munkav\u00e1llal\u00f3 teljes\u00edti ezeket a felt\u00e9teleket, 10 munkanap \u00e9ves fizetett szabads\u00e1g illeti meg. Ezt k\u00f6vet\u0151en a szabads\u00e1g napjainak sz\u00e1ma a folyamatos munkaviszony hossz\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg\u0151en n\u00f6vekszik, \u00e9s hat \u00e9v hat h\u00f3nap munkaviszony ut\u00e1n \u00e9ri el a maximumot, ami 20 nap<\/sup>. A meg\u00e1llap\u00edtott szabads\u00e1g jogosults\u00e1ga k\u00e9t \u00e9vig \u00e9rv\u00e9nyes<\/sup>.<\/p>\n\n\n\n<\/span>Az \u00e9ves szabads\u00e1g meghat\u00e1rozott id\u0151szakban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kiad\u00e1s\u00e1nak k\u00f6telezetts\u00e9ge Jap\u00e1nban<\/span><\/h3>\n\n\n\nA 2019-es (Reiwa 1) jogszab\u00e1ly-m\u00f3dos\u00edt\u00e1s \u00faj k\u00f6telezetts\u00e9get r\u00f3 a munk\u00e1ltat\u00f3kra Jap\u00e1nban. Ez a k\u00f6telezetts\u00e9g azt \u00edrja el\u0151, hogy a munkav\u00e1llal\u00f3knak, akiknek legal\u00e1bb 10 nap \u00e9ves fizetett szabads\u00e1got biztos\u00edtanak, a munk\u00e1ltat\u00f3nak biztos\u00edtania kell, hogy a kiad\u00e1st\u00f3l sz\u00e1m\u00edtott egy \u00e9ven bel\u00fcl legal\u00e1bb \u00f6t nap \u00e9ves fizetett szabads\u00e1got t\u00e9nylegesen ki kell venni\u00fck. Amennyiben a munkav\u00e1llal\u00f3 \u00f6nk\u00e9ntesen vesz ki \u00f6t napn\u00e1l t\u00f6bb szabads\u00e1got, nincs probl\u00e9ma, de ha valaki kevesebb mint \u00f6t napot vesz ki, a munk\u00e1ltat\u00f3nak meg kell hallgatnia a munkav\u00e1llal\u00f3 v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t, \u00e9s meg kell hat\u00e1roznia a szabads\u00e1g kiad\u00e1s\u00e1nak id\u0151szak\u00e1t. Ez egy hat\u00e9kony int\u00e9zked\u00e9s, amelynek c\u00e9lja a szabads\u00e1g kiad\u00e1s\u00e1val kapcsolatos haboz\u00e1s megsz\u00fcntet\u00e9se \u00e9s a szabads\u00e1g kiad\u00e1s\u00e1nak \u00f6szt\u00f6nz\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A munkav\u00e1llal\u00f3k id\u0151pontmeghat\u00e1roz\u00e1si joga \u00e9s a munkaad\u00f3k id\u0151pontm\u00f3dos\u00edt\u00e1si joga Jap\u00e1nban<\/span><\/h3>\n\n\n\nA jap\u00e1n \u00e9ves fizetett szabads\u00e1g kezel\u00e9s\u00e9nek jogi magja a “munkav\u00e1llal\u00f3k id\u0151pontmeghat\u00e1roz\u00e1si joga” \u00e9s a “munkaad\u00f3k id\u0151pontm\u00f3dos\u00edt\u00e1si joga” k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatban rejlik. Az alapelv a munkav\u00e1llal\u00f3k “id\u0151pontmeghat\u00e1roz\u00e1si joga”, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi sz\u00e1mukra, hogy saj\u00e1t akaratuk szerint d\u00f6nts\u00e9k el, mikor veszik ki a szabads\u00e1gukat. Amikor a munkav\u00e1llal\u00f3 egy adott napot jel\u00f6l meg szabads\u00e1gk\u00e9nt, a szabads\u00e1g jogilag \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n
Ezzel szemben a munkaad\u00f3 csak rendk\u00edv\u00fcl korl\u00e1tozott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt gyakorolhatja az “id\u0151pontm\u00f3dos\u00edt\u00e1si jogot”. Ez a jog csak akkor \u00e9rv\u00e9nyes\u00edthet\u0151, ha a munkav\u00e1llal\u00f3 \u00e1ltal meghat\u00e1rozott id\u0151pontban a szabads\u00e1g megad\u00e1sa “zavarn\u00e1 a v\u00e1llalkoz\u00e1s norm\u00e1l m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t”, \u00e9s ebben az esetben k\u00e9rheti a szabads\u00e1g m\u00e1s id\u0151pontra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
E jogok jelleg\u00e9t a Shirakawa Keirinsho eset (a Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g 1973. m\u00e1rcius 2-i \u00edt\u00e9lete) hat\u00e1rozta meg. Ebben az \u00edt\u00e9letben a Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g kimondta, hogy az \u00e9ves fizetett szabads\u00e1g nem a munkaad\u00f3 “j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s\u00e1t” ig\u00e9nyl\u0151 “k\u00e9relem”, hanem a munkav\u00e1llal\u00f3 egyoldal\u00fa nyilatkozata (id\u0151pontmeghat\u00e1roz\u00e1s) \u00e1ltal l\u00e9trej\u00f6v\u0151 “form\u00e1lis jog”. Ez\u00e9rt, ha a munkaad\u00f3 nem gyakorolja az id\u0151pontm\u00f3dos\u00edt\u00e1si jogot, a munkav\u00e1llal\u00f3 \u00e1ltal meghat\u00e1rozott napon a szabads\u00e1g meger\u0151s\u00edt\u00e9sre ker\u00fcl. Az \u00edt\u00e9let tov\u00e1bb\u00e1 meger\u0151s\u00edtette azt az alapvet\u0151 elvet is, hogy a szabads\u00e1g felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1nak c\u00e9lja a munkav\u00e1llal\u00f3 szabads\u00e1ga, \u00e9s a munkaad\u00f3 nem utas\u00edthatja el a szabads\u00e1g ig\u00e9nybev\u00e9tel\u00e9t, vagy nem gyakorolhatja az id\u0151pontm\u00f3dos\u00edt\u00e1si jogot a c\u00e9lra hivatkozva.<\/p>\n\n\n\n
Ez a jogi er\u0151viszony sz\u00e1nd\u00e9kosan aszimmetrikusan van kialak\u00edtva. A munkav\u00e1llal\u00f3knak er\u0151s jogokat biztos\u00edtanak, m\u00edg a munkaad\u00f3knak csak korl\u00e1tozott v\u00e9delmi jogokat. Ez\u00e9rt a v\u00e1llalati szab\u00e1lyzatokban a szabads\u00e1g ig\u00e9nybev\u00e9tel\u00e9hez a felettes “j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s\u00e1t” el\u0151\u00edrni, vagy a szabads\u00e1g “ok\u00e1t” megk\u00e9rdezni, jogilag n\u00e9zve nem megfelel\u0151, \u00e9s compliance kock\u00e1zatokkal j\u00e1r. A v\u00e1llalatvezet\u00e9s sz\u00e1m\u00e1ra nem az a c\u00e9l, hogy okokat keressen a szabads\u00e1g megtagad\u00e1s\u00e1ra, hanem hogy biztos\u00edtsa a munkav\u00e1llal\u00f3k zavartalan szabads\u00e1g-ig\u00e9nybev\u00e9tel\u00e9t, p\u00e9ld\u00e1ul a helyettes\u00edt\u0151 szem\u00e9lyzet biztos\u00edt\u00e1s\u00e1val \u00e9s a munkarend tervezett kezel\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\n\n\n\nJog<\/td> Jogosult<\/td> A jog jellege<\/td> Gyakorl\u00e1s felt\u00e9telei<\/td><\/tr><\/thead> Munkav\u00e1llal\u00f3k id\u0151pontmeghat\u00e1roz\u00e1si joga<\/td> Munkav\u00e1llal\u00f3<\/td> A szabads\u00e1g napj\u00e1nak egyoldal\u00fa meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1val a szabads\u00e1g l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 form\u00e1lis jog<\/td> Legyen fel nem haszn\u00e1lt \u00e9ves fizetett szabads\u00e1g napja<\/td><\/tr> Munkaad\u00f3k id\u0151pontm\u00f3dos\u00edt\u00e1si joga<\/td> Munkaad\u00f3<\/td> A munkav\u00e1llal\u00f3 \u00e1ltal meghat\u00e1rozott id\u0151pont m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1t lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 kiv\u00e9teles jog<\/td> A munkaad\u00f3nak be kell bizony\u00edtania, hogy a meghat\u00e1rozott id\u0151pontban a szabads\u00e1g megad\u00e1sa “zavarn\u00e1 a v\u00e1llalkoz\u00e1s norm\u00e1l m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t”<\/td><\/tr><\/tbody><\/table><\/figure>\n\n\n\n<\/span>A munk\u00e1ltat\u00f3 ok\u00e1nak k\u00f6vetkezt\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 munkasz\u00fcnet \u00e9s a munkasz\u00fcneti d\u00edj Jap\u00e1nban<\/span><\/h2>\n\n\n\nAmikor egy v\u00e1llalat gazd\u00e1lkod\u00e1si okokb\u00f3l k\u00e9nyszer\u00fcl munkav\u00e1llal\u00f3it munkasz\u00fcnetre, l\u00e9tezik egy rendszer, amely a munkav\u00e1llal\u00f3k meg\u00e9lhet\u00e9s\u00e9t v\u00e9di. A jap\u00e1n Munka\u00fcgyi Alapt\u00f6rv\u00e9ny (Labor Standards Act) 26. cikke el\u0151\u00edrja, hogy ha a munk\u00e1ltat\u00f3 a saj\u00e1t k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei miatt k\u00e9nyszer\u00edti munkasz\u00fcnetre a munkav\u00e1llal\u00f3t, akkor k\u00f6teles neki az \u00e1tlagos b\u00e9r\u00e9nek legal\u00e1bb 60%-\u00e1t munkasz\u00fcneti d\u00edjk\u00e9nt megfizetni.<\/p>\n\n\n\n
Az e k\u00f6telezetts\u00e9g fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9ben a legfontosabb a “munk\u00e1ltat\u00f3 felel\u0151ss\u00e9g\u00e9nek tulajdon\u00edthat\u00f3 okok” kifejez\u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9se. Ezt a fogalmat a munkajogban rendk\u00edv\u00fcl sz\u00e9les k\u00f6rben \u00e9rtelmezik. Nem csak a munk\u00e1ltat\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9kos vagy gondatlan cselekedetei, hanem a munk\u00e1ltat\u00f3i oldalon felmer\u00fcl\u0151 gazd\u00e1lkod\u00e1si \u00e9s kezel\u00e9si akad\u00e1lyok miatt bek\u00f6vetkez\u0151 munkasz\u00fcnetek is beletartoznak. P\u00e9ld\u00e1ul az alapanyaghi\u00e1ny, a anyav\u00e1llalat gazd\u00e1lkod\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9gei miatti megrendel\u00e9sek cs\u00f6kken\u00e9se, vagy a g\u00e9pek meghib\u00e1sod\u00e1sa is ide tartozik, m\u00e9g akkor is, ha a munk\u00e1ltat\u00f3nak nincs k\u00f6zvetlen felel\u0151ss\u00e9ge.<\/p>\n\n\n\n
E sz\u00e9les \u00e9rtelmez\u00e9st al\u00e1t\u00e1maszt\u00f3 fontos precedens a Northwest Airlines eset (a Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g 1987. j\u00falius 17-i \u00edt\u00e9lete). Ez az \u00edt\u00e9let egy sztr\u00e1jk miatti munkasz\u00fcnettel kapcsolatos \u00fcgyben sz\u00fcletett, \u00e9s meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy a Munka\u00fcgyi Alapt\u00f6rv\u00e9ny 26. cikk\u00e9nek c\u00e9lja sz\u00e9lesebb, mint a polg\u00e1ri jogban meghat\u00e1rozott felel\u0151ss\u00e9gi okok, \u00e9s mag\u00e1ban foglalja a munk\u00e1ltat\u00f3 gazd\u00e1lkod\u00e1si akad\u00e1lyait is. A jogi fizet\u00e9si k\u00f6telezetts\u00e9g al\u00f3l val\u00f3 mentess\u00e9g csak a munk\u00e1ltat\u00f3 \u00e1ltal m\u00e9g a legnagyobb odafigyel\u00e9ssel sem elker\u00fclhet\u0151, val\u00f3di vis maior (force majeure) eset\u00e9n, mint p\u00e9ld\u00e1ul f\u00f6ldreng\u00e9s vagy t\u00e1jfun eset\u00e9n korl\u00e1toz\u00f3dik.<\/p>\n\n\n\n
E jog\u00e9rtelmez\u00e9s h\u00e1tter\u00e9ben a v\u00e1llalkoz\u00e1sok m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel j\u00e1r\u00f3 kock\u00e1zatok eloszt\u00e1s\u00e1nak gondolata \u00e1ll. A piaci v\u00e1ltoz\u00e1sok vagy az \u00fczleti partnerek k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei, mint a v\u00e1llalkoz\u00e1sok m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9be be\u00e9p\u00fclt kock\u00e1zatok, alapvet\u0151en a munk\u00e1ltat\u00f3t terhelik. \u00cdgy, ha a munkasz\u00fcnet oka a munk\u00e1ltat\u00f3 “ir\u00e1ny\u00edt\u00e1si ter\u00fclet\u00e9n” bel\u00fcl keletkezett esem\u00e9ny, akkor is, ha azt k\u00fcls\u0151 t\u00e9nyez\u0151k v\u00e1ltott\u00e1k ki, a munkav\u00e1llal\u00f3 meg\u00e9lhet\u00e9s\u00e9nek biztos\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben a munk\u00e1ltat\u00f3ra h\u00e1rul a minim\u00e1lis munkasz\u00fcneti d\u00edj fizet\u00e9s\u00e9nek k\u00f6telezetts\u00e9ge.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A n\u0151k \u00e9s kiskor\u00faak v\u00e9delm\u00e9re vonatkoz\u00f3 rendelkez\u00e9sek Jap\u00e1nban<\/span><\/h2>\n\n\n\nA jap\u00e1n munka\u00fcgyi t\u00f6rv\u00e9nyek figyelembe veszik a t\u00f6rt\u00e9nelmi h\u00e1tteret \u00e9s a fizikai saj\u00e1toss\u00e1gokat, \u00e9s k\u00fcl\u00f6nleges v\u00e9delmi int\u00e9zked\u00e9seket \u00e1llap\u00edtanak meg kifejezetten a v\u00e9delemre szorul\u00f3 n\u0151i \u00e9s kiskor\u00fa munkav\u00e1llal\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A n\u0151i munkav\u00e1llal\u00f3k anyas\u00e1gi v\u00e9delme<\/span><\/h3>\n\n\n\nA terhess\u00e9g alatti \u00e9s ut\u00e1ni n\u0151i munkav\u00e1llal\u00f3k (jogi \u00e9rtelemben “v\u00e1rand\u00f3s \u00e9s sz\u00fcl\u00e9s ut\u00e1ni n\u0151k”) eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9nek v\u00e9delme \u00e9rdek\u00e9ben a k\u00f6vetkez\u0151 rendelkez\u00e9sek ker\u00fcltek bevezet\u00e9sre. El\u0151sz\u00f6r is, a sz\u00fcl\u00e9s el\u0151tti \u00e9s ut\u00e1ni szabads\u00e1g (a jap\u00e1n Munka\u00fcgyi T\u00f6rv\u00e9ny 65. cikke) biztos\u00edtott. A sz\u00fcl\u00e9s el\u0151tti szabads\u00e1g a v\u00e1rhat\u00f3 sz\u00fcl\u00e9si id\u0151pont el\u0151tti hatodik h\u00e9tt\u0151l (t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s terhess\u00e9g eset\u00e9n a tizennegyedik h\u00e9tt\u0151l) kezd\u0151dik, ha a munkav\u00e1llal\u00f3 ezt k\u00e9ri. Ezzel szemben a sz\u00fcl\u00e9s ut\u00e1ni szabads\u00e1g a sz\u00fcl\u00e9st k\u00f6vet\u0151 napt\u00f3l sz\u00e1m\u00edtott nyolc h\u00e9tig tart, \u00e9s ebben az id\u0151szakban a munk\u00e1ltat\u00f3 nem foglalkoztathatja a munkav\u00e1llal\u00f3t, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy k\u00e9rt-e szabads\u00e1got. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a sz\u00fcl\u00e9s ut\u00e1ni els\u0151 hat h\u00e9t abszol\u00fat szabads\u00e1gi id\u0151szaknak sz\u00e1m\u00edt a n\u0151i test regener\u00e1l\u00f3d\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben, \u00e9s m\u00e9g akkor sem foglalkoztathat\u00f3 a munkav\u00e1llal\u00f3, ha \u0151 maga szeretne dolgozni. Azonban a sz\u00fcl\u00e9s ut\u00e1ni hat h\u00e9t eltelt\u00e9vel, ha a munkav\u00e1llal\u00f3 k\u00e9ri \u00e9s az orvos nem l\u00e1t akad\u00e1lyt, korl\u00e1tozott munkav\u00e9gz\u00e9sre visszat\u00e9rhet.<\/p>\n\n\n\n
Tov\u00e1bb\u00e1, a v\u00e1rand\u00f3s \u00e9s sz\u00fcl\u00e9s ut\u00e1ni n\u0151k munkav\u00e9gz\u00e9s\u00e9re sz\u00e1mos korl\u00e1toz\u00e1s vonatkozik. A munk\u00e1ltat\u00f3 nem foglalkoztathatja \u0151ket neh\u00e9z t\u00e1rgyak kezel\u00e9s\u00e9vel vagy k\u00e1ros g\u00e1zokat kibocs\u00e1t\u00f3 helyeken v\u00e9gzett munk\u00e1val (a jap\u00e1n Munka\u00fcgyi T\u00f6rv\u00e9ny 64. cikk (3) bekezd\u00e9se). Emellett, ha a v\u00e1rand\u00f3s \u00e9s sz\u00fcl\u00e9s ut\u00e1ni n\u0151k ezt k\u00e9rik, nem k\u00f6telezhet\u0151k t\u00fal\u00f3r\u00e1ra, munkasz\u00fcneti napi munkav\u00e9gz\u00e9sre vagy \u00e9jszakai munk\u00e1ra (a jap\u00e1n Munka\u00fcgyi T\u00f6rv\u00e9ny 66. cikke). Ezek a v\u00e9delmi rendelkez\u00e9sek k\u00e9t csoportra oszthat\u00f3k: egyesek csak akkor v\u00e1lnak k\u00f6telez\u0151v\u00e9, ha a munkav\u00e1llal\u00f3 k\u00e9ri \u0151ket (p\u00e9ld\u00e1ul a t\u00fal\u00f3ra mentess\u00e9g), m\u00edg m\u00e1sok abszol\u00fat k\u00f6telezetts\u00e9gek, amelyeket a munk\u00e1ltat\u00f3nak a munkav\u00e1llal\u00f3 k\u00e9r\u00e9s\u00e9t\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl be kell tartania (p\u00e9ld\u00e1ul a sz\u00fcl\u00e9s ut\u00e1ni hat h\u00e9t szabads\u00e1g). A v\u00e1llalatoknak pontosan meg kell \u00e9rteni\u00fck ezt a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get, \u00e9s megfelel\u0151 munka\u00fcgyi menedzsment rendszert kell ki\u00e9p\u00edteni\u00fck az egyes k\u00f6vetelm\u00e9nyeknek megfelel\u0151en.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A kiskor\u00faak v\u00e9delme<\/span><\/h3>\n\n\n\nA tizennyolc \u00e9ven aluli munkav\u00e1llal\u00f3k (jogi \u00e9rtelemben “fiatal munkav\u00e1llal\u00f3k”) k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen szigor\u00fa szab\u00e1lyoz\u00e1s al\u00e1 esnek, hogy biztos\u00edts\u00e1k testi \u00e9s szellemi fejl\u0151d\u00e9s\u00fcket.<\/p>\n\n\n\n
Alapelvk\u00e9nt a fiatal munkav\u00e1llal\u00f3kat nem lehet t\u00fal\u00f3r\u00e1ra vagy munkasz\u00fcneti napi munk\u00e1ra k\u00f6telezni, \u00e9s \u00e9jszakai munkav\u00e9gz\u00e9sre (este 10 \u00f3r\u00e1t\u00f3l reggel 5 \u00f3r\u00e1ig) sem foglalkoztathat\u00f3k (a jap\u00e1n Munka\u00fcgyi T\u00f6rv\u00e9ny 60. \u00e9s 61. cikke). Emellett a darukezel\u00e9s vagy magasban v\u00e9gzett munk\u00e1k, valamint a b\u00e1ny\u00e1szati munk\u00e1k is teljes m\u00e9rt\u00e9kben tiltottak (a jap\u00e1n Munka\u00fcgyi T\u00f6rv\u00e9ny 62. \u00e9s 63. cikke). A szerz\u0151d\u00e9sk\u00f6t\u00e9s ter\u00e9n is vannak k\u00fcl\u00f6nleges szab\u00e1lyok. A sz\u00fcl\u0151k vagy gy\u00e1mok nem k\u00f6thetnek munkaszerz\u0151d\u00e9st a kiskor\u00faak nev\u00e9ben, a szerz\u0151d\u00e9st mindig k\u00f6zvetlen\u00fcl a szem\u00e9llyel kell megk\u00f6tni (a jap\u00e1n Munka\u00fcgyi T\u00f6rv\u00e9ny 58. cikke). Tov\u00e1bb\u00e1, a b\u00e9rt k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00e9s teljes \u00f6sszegben a kiskor\u00fanak kell kifizetni, \u00e9s nem enged\u00e9lyezett, hogy a sz\u00fcl\u0151k vagy m\u00e1sok helyett\u00fck fogadj\u00e1k el (a jap\u00e1n Munka\u00fcgyi T\u00f6rv\u00e9ny 59. cikke). Ezek a rendelkez\u00e9sek fontos v\u00e9delmi int\u00e9zked\u00e9sek, amelyek megakad\u00e1lyozz\u00e1k, hogy a fiatal munkav\u00e1llal\u00f3kat gazdas\u00e1gilag kihaszn\u00e1lj\u00e1k vagy nem k\u00edv\u00e1nt munk\u00e1ra k\u00e9nyszer\u00edts\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>\u00d6sszefoglal\u00f3<\/span><\/h2>\n\n\n\nAhogy ebben a cikkben ismertett\u00fck, a jap\u00e1n munkajogban a b\u00e9rez\u00e9s, a munkaid\u0151, a szabads\u00e1gok \u00e9s bizonyos munkav\u00e1llal\u00f3k v\u00e9delm\u00e9re vonatkoz\u00f3 szab\u00e1lyoz\u00e1sok rendk\u00edv\u00fcl r\u00e9szletesek \u00e9s t\u00f6bbr\u00e9teg\u0171ek. Ezek a szab\u00e1lyok nem csup\u00e1n ir\u00e1nyelvek, hanem szigor\u00fa jogi k\u00f6telezetts\u00e9gek, amelyek megszeg\u00e9se eset\u00e9n b\u00fcntet\u0151jogi \u00e9s polg\u00e1rijogi felel\u0151ss\u00e9get vonhatnak maguk ut\u00e1n. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a t\u00fal\u00f3ra fels\u0151 hat\u00e1r\u00e1nak szab\u00e1lyoz\u00e1sa \u00e9s az \u00e9ves fizetett szabads\u00e1gok k\u00f6telez\u0151v\u00e9 t\u00e9tele, mint a k\u00f6zelm\u00falt jogszab\u00e1lyi v\u00e1ltoz\u00e1sai, a munk\u00e1ltat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra kor\u00e1bbin\u00e1l is akt\u00edvabb munka\u00fcgyi menedzsmentet k\u00f6vetelnek meg. A fix t\u00fal\u00f3rad\u00edj \u00e9s a munkakies\u00e9si d\u00edj kapcs\u00e1n hozott b\u00edr\u00f3s\u00e1gi d\u00f6nt\u00e9sek azt sugallj\u00e1k, hogy a form\u00e1lis megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s \u00f6nmag\u00e1ban el\u00e9gtelen, \u00e9s a rendszerek val\u00f3di tartalm\u00e1t is vizsg\u00e1lj\u00e1k. Ezeket a bonyolult szab\u00e1lyoz\u00e1sokat pontosan meg\u00e9rteni \u00e9s betartani elengedhetetlen egy eg\u00e9szs\u00e9ges munk\u00e1ltat\u00f3-munkav\u00e1llal\u00f3 kapcsolat ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez \u00e9s a v\u00e1llalatok fenntarthat\u00f3 n\u00f6veked\u00e9s\u00e9nek biztos\u00edt\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n\n\n\n
A Monolith Jog\u00fcgyi Iroda sz\u00e1mos belf\u00f6ldi \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi \u00fcgyf\u00e9l sz\u00e1m\u00e1ra ny\u00fajtott m\u00e1r gazdag tan\u00e1csad\u00e1st \u00e9s t\u00e1mogat\u00e1st a jap\u00e1n munkajoggal kapcsolatosan, bele\u00e9rtve a jelen cikkben t\u00e1rgyalt t\u00e9m\u00e1kat is. Irod\u00e1nkban t\u00f6bb olyan \u00fcgyv\u00e9d is dolgozik, akik k\u00fclf\u00f6ldi jogi k\u00e9pes\u00edt\u00e9ssel \u00e9s angol nyelvtud\u00e1ssal rendelkeznek, \u00edgy k\u00e9pesek \u00e1thidalni a nemzetk\u00f6zi \u00fczleti gyakorlatok \u00e9s a jap\u00e1n jogszab\u00e1lyok k\u00f6z\u00f6tti szakad\u00e9kot, \u00e9s konkr\u00e9t megold\u00e1sokat k\u00edn\u00e1lnak az \u00fcgyfelek \u00e1ltal felvetett specifikus kih\u00edv\u00e1sokra. Szak\u00e9rt\u0151 jogi t\u00e1mogat\u00e1st ny\u00fajtunk ezen \u00f6sszetett szab\u00e1lyoz\u00e1si k\u00f6rnyezet lek\u00fczd\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Jap\u00e1nban v\u00e1llalkoz\u00e1st \u00fczemeltetni nem csup\u00e1n emberi er\u0151forr\u00e1sok \u00e9s munka\u00fcgyi menedzsment k\u00e9rd\u00e9se, hanem a v\u00e1llalati jogi kock\u00e1zatkezel\u00e9s alapvet\u0151 eleme a munkajog, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a b\u00e9rfizet\u00e9s, a munkaid\u0151 \u00e9 […]<\/p>\n","protected":false},"author":32,"featured_media":66360,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[18],"tags":[24,98],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66359"}],"collection":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/32"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=66359"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66359\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":66658,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66359\/revisions\/66658"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/66360"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=66359"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=66359"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=66359"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}