<\/span><\/h2>\n\n\n\nA k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s elsz\u00e1mol\u00e1si szerz\u0151d\u00e9s jogilag \u00e9rv\u00e9nyes l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges, hogy teljes\u00fcljenek a jap\u00e1n kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny \u00e1ltal meghat\u00e1rozott felt\u00e9telek. Ezek a felt\u00e9telek alkotj\u00e1k annak a jogi alapot, amely indokolja e rendszer k\u00fcl\u00f6nleges jogi hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
Els\u0151k\u00e9nt sz\u00fcks\u00e9ges, hogy a felek k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9tezzen egy “k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s elsz\u00e1mol\u00e1sra vonatkoz\u00f3 meg\u00e1llapod\u00e1s”. A jap\u00e1n kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny 529. cikke szerint a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s elsz\u00e1mol\u00e1s “egy meghat\u00e1rozott id\u0151szakon bel\u00fcli \u00fcgyletekb\u0151l ered\u0151 k\u00f6vetel\u00e9sek \u00e9s tartoz\u00e1sok \u00f6sszeg\u00e9nek elsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1val, \u00e9s az egyenleg kifizet\u00e9s\u00e9vel j\u00f6n l\u00e9tre” <\/sup>. Ez azt jelenti, hogy nem az egyes k\u00f6vetel\u00e9seket \u00e9s tartoz\u00e1sokat egyenk\u00e9nt rendezik, hanem egy adott id\u0151szak alatt felhalmoz\u00f3dottakat egy\u00fcttesen sz\u00e1molj\u00e1k el, ami a felek egy\u00e9rtelm\u0171 \u00e9s k\u00f6z\u00f6s akarat\u00e1t ig\u00e9nyli e speci\u00e1lis rendez\u00e9si m\u00f3dszer alkalmaz\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\nM\u00e1sodsorban vannak a felek alkalmass\u00e1g\u00e1ra vonatkoz\u00f3 k\u00f6vetelm\u00e9nyek. A k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s elsz\u00e1mol\u00e1snak “keresked\u0151k k\u00f6z\u00f6tt, vagy keresked\u0151 \u00e9s nem keresked\u0151 k\u00f6z\u00f6tt” kell l\u00e9trej\u00f6nnie <\/sup>. Vagyis legal\u00e1bb az egyik f\u00e9lnek a jap\u00e1n kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny szerint “keresked\u0151nek” kell lennie, \u00e9s nem keresked\u0151k k\u00f6z\u00f6tt nem alkalmazhat\u00f3 ez a rendszer.<\/p>\n\n\n\nHarmadsorban, \u00e9s ami a legl\u00e9nyegesebb k\u00f6vetelm\u00e9ny, sz\u00fcks\u00e9ges, hogy a felek k\u00f6z\u00f6tt fenn\u00e1lljon egy “szok\u00e1sos \u00fczleti kapcsolat”, azaz egy folyamatos \u00fczleti viszony <\/sup>. Ez a “szok\u00e1sos \u00fczleti kapcsolat” k\u00e9pezi a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s elsz\u00e1mol\u00e1si rendszer logikai t\u00e1masz\u00e1t. Ennek oka, hogy az egyes k\u00f6vetel\u00e9seket nem kezelik \u00f6n\u00e1ll\u00f3 jogokk\u00e9nt, \u00e9s nem engedik meg harmadik felek \u00e1ltali lefoglal\u00e1sukat, mint ahogy azt az al\u00e1bbiakban t\u00e1rgyalt elv\u00e1laszthatatlans\u00e1gi elv is el\u0151\u00edrja, ami a szok\u00e1sos \u00fczleti kapcsolatok eset\u00e9ben nehezen magyar\u00e1zhat\u00f3. Azonban, ha a felek k\u00f6z\u00f6tt stabil \u00e9s folyamatos \u00fczleti viszony \u00e1ll fenn, akkor a jog ezt az internaliz\u00e1lt rendez\u00e9s stabilit\u00e1s\u00e1t \u00e9s hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t el\u0151nyben r\u00e9szes\u00edtheti a k\u00fcls\u0151 harmadik felek jogaihoz k\u00e9pest. Ez a folyamatos kapcsolat k\u00e9pezi a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s elsz\u00e1mol\u00e1s jogi keretrendszer\u00e9nek t\u00e9nyleges alapj\u00e1t.<\/p>\n\n\n\nV\u00e9g\u00fcl, \u00e1ltal\u00e1nos gyakorlat a sz\u00e1m\u00edt\u00e1si id\u0151szak (elsz\u00e1mol\u00e1si lez\u00e1r\u00e1s id\u0151szaka) meghat\u00e1roz\u00e1sa. A felek szabadon \u00e1llapodhatnak meg err\u0151l az id\u0151szakr\u00f3l <\/sup>, de a jap\u00e1n kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny 531. cikke szerint, ha az id\u0151szakot nem hat\u00e1rozt\u00e1k meg, akkor az hat h\u00f3napra sz\u00f3l <\/sup>.<\/p>\n\n\n\n<\/span>A k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s sz\u00e1mfejt\u00e9si szerz\u0151d\u00e9sek jogi hat\u00e1sai (1): Az oszthatatlans\u00e1g elve \u00e9s annak k\u00fcls\u0151 \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9ge Jap\u00e1nban<\/span><\/h2>\n\n\n\nAmikor l\u00e9trej\u00f6n egy k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s sz\u00e1mfejt\u00e9si szerz\u0151d\u00e9s, annak egyik legjelent\u0151sebb \u00e9s legkarakterisztikusabb jogi hat\u00e1sa az “oszthatatlans\u00e1g elve” \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl. Ezt a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s sz\u00e1mfejt\u00e9s “negat\u00edv hat\u00e1sak\u00e9nt” is emlegetik, amely jelent\u0151s befoly\u00e1st gyakorol a szerz\u0151d\u0151 felek \u00e9s harmadik szem\u00e9lyek jogaira.<\/p>\n\n\n\n
Az oszthatatlans\u00e1g elv\u00e9nek l\u00e9nyege, hogy a szok\u00e1sos \u00fcgyletekb\u0151l ered\u0151 \u00e9s a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s sz\u00e1mfejt\u00e9sbe be\u00e9p\u00edtett egyes k\u00f6vetel\u00e9sek \u00e9s k\u00f6telezetts\u00e9gek elvesz\u00edtik f\u00fcggetlens\u00e9g\u00fcket. Ezek a k\u00f6vetel\u00e9sek \u00e9s k\u00f6telezetts\u00e9gek m\u00e1r nem \u00f6n\u00e1ll\u00f3 jogok \u00e9s k\u00f6telezetts\u00e9gek, hanem egyetlen oszthatatlan egys\u00e9gg\u00e9 olvadnak \u00f6ssze. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9ppen a szerz\u0151d\u0151 felek a sz\u00e1mfejt\u00e9si id\u0151szak alatt nem k\u00f6vetelhetik meg egy adott k\u00f6vetel\u00e9s teljes\u00edt\u00e9s\u00e9t, nem ruh\u00e1zhatj\u00e1k \u00e1t azt m\u00e1s szem\u00e9lyre, \u00e9s nem haszn\u00e1lhatj\u00e1k fedezetk\u00e9nt.<\/p>\n\n\n\n
Ez az elv k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr a harmadik felekkel val\u00f3 kapcsolatokban. A jap\u00e1n b\u00edr\u00f3s\u00e1gi gyakorlat egy\u00e9rtelm\u0171en elismeri, hogy az oszthatatlans\u00e1g elve \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl a szerz\u0151d\u0151 feleken k\u00edv\u00fcli harmadik szem\u00e9lyekkel szemben is. Egy m\u00e9rf\u00f6ldk\u0151nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 \u00edt\u00e9letk\u00e9nt eml\u00edthet\u0151 a 1936. m\u00e1rcius 11-i Nagy B\u00edr\u00f3s\u00e1g (a mai Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1gnak megfelel\u0151) d\u00f6nt\u00e9se. Ez az \u00edt\u00e9let kimondta, hogy a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s sz\u00e1mfejt\u00e9sbe be\u00e9p\u00edtett egyes k\u00f6vetel\u00e9seket harmadik szem\u00e9ly nem foglalhatja le. A b\u00edr\u00f3s\u00e1g \u00fagy \u00e9rtelmezte, hogy ezek a k\u00f6vetel\u00e9sek nem csup\u00e1n a felek k\u00f6z\u00f6tti \u00e1truh\u00e1z\u00e1si tilalmi meg\u00e1llapod\u00e1s miatt korl\u00e1tozottak, hanem a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s sz\u00e1mfejt\u00e9sbe val\u00f3 be\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00fck folyt\u00e1n “term\u00e9szet\u00fckn\u00e9l fogva nem ruh\u00e1zhat\u00f3k \u00e1t”. Ez a jogi szerkezet rendk\u00edv\u00fcl fontos, mivel \u00edgy a k\u00f6vetel\u00e9st lefoglalni k\u00edv\u00e1n\u00f3 harmadik szem\u00e9ly sz\u00e1m\u00e1ra a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s sz\u00e1mfejt\u00e9si szerz\u0151d\u00e9s l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek tudata n\u00e9lk\u00fcl is a lefoglal\u00e1s \u00e9rv\u00e9nytelen lesz. Ez azt mutatja, hogy a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s sz\u00e1mfejt\u00e9si szerz\u0151d\u00e9s er\u0151s jogi v\u00e9d\u0151falat k\u00e9pez a szerz\u0151d\u0151 felek \u00fczleti kapcsolatainak k\u00fcls\u0151 beavatkoz\u00e1sokt\u00f3l val\u00f3 v\u00e9delm\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n
Azonban ehhez a szigor\u00fa elvhez kiv\u00e9telek is tartoznak. A jap\u00e1n kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny 530. cikke kimondja, hogy ha a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s sz\u00e1mfejt\u00e9sbe be\u00e9p\u00edtett k\u00f6vetel\u00e9sek \u00e9s k\u00f6telezetts\u00e9gek v\u00e1lt\u00f3k vagy m\u00e1s kereskedelmi pap\u00edrok alapj\u00e1n keletkeztek, \u00e9s a pap\u00edrok ad\u00f3sai nem teljes\u00edtik a fizet\u00e9st, akkor a felek kiz\u00e1rhatj\u00e1k az adott k\u00f6telezetts\u00e9get a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s sz\u00e1mfejt\u00e9sb\u0151l. Ez a rendelkez\u00e9s az\u00e9rt sz\u00fcks\u00e9ges, hogy elker\u00fclj\u00e9k az igazs\u00e1gtalan helyzetet, amikor az egyik f\u00e9l egyed\u00fcl viseli a harmadik f\u00e9l nemfizet\u00e9si kock\u00e1zat\u00e1t, mik\u00f6zben saj\u00e1t k\u00f6telezetts\u00e9gei a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s sz\u00e1mfejt\u00e9s r\u00e9v\u00e9n teljes eg\u00e9sz\u00e9ben rendez\u0151dnek.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s sz\u00e1mfejt\u00e9s jogi hat\u00e1sai (2): A sz\u00e1mlaz\u00e1r\u00e1s \u00e9s az egyenleg j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s\u00e1nak ereje Jap\u00e1nban<\/span><\/h2>\n\n\n\nAmikor a sz\u00e1mfejt\u00e9si id\u0151szak v\u00e9get \u00e9r, a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s sz\u00e1mfejt\u00e9s egy \u00fagynevezett “pozit\u00edv hat\u00e1ly\u00fa” szakaszba l\u00e9p. Ennek a szakasznak a k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a sz\u00e1mla lez\u00e1r\u00e1sa \u00e9s az azt k\u00f6vet\u0151 egyenleg j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1sa \u00e1ll. Ez az egyenleg j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1sa nem csup\u00e1n egy k\u00f6nyvel\u00e9si meger\u0151s\u00edt\u00e9si folyamat, hanem d\u00f6nt\u0151 jogi hat\u00e1ssal b\u00edr, amely meghat\u00e1rozza a felek k\u00f6z\u00f6tti jogi viszonyt.<\/p>\n\n\n\n
A sz\u00e1mfejt\u00e9si id\u0151szak utols\u00f3 napj\u00e1n a felek elk\u00e9sz\u00edtik a felmer\u00fclt \u00f6sszes k\u00f6vetel\u00e9s \u00e9s tartoz\u00e1s t\u00e9teleit tartalmaz\u00f3 sz\u00e1ml\u00e1t, \u00e9s lez\u00e1rj\u00e1k a sz\u00e1ml\u00e1t. Ezt k\u00f6vet\u0151en a m\u00e1sik f\u00e9l megvizsg\u00e1lja a sz\u00e1mla tartalm\u00e1t \u00e9s j\u00f3v\u00e1hagyja azt. Ez a “j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s” jogilag rendk\u00edv\u00fcl fontos fordul\u00f3pontot jelent.<\/p>\n\n\n\n
A jap\u00e1n kereskedelmi jogi doktr\u00edna \u00e9s a b\u00edr\u00f3i gyakorlat a j\u00f3v\u00e1hagyott egyenlegre “m\u00f3dos\u00edt\u00f3 hat\u00e1lyt” ismer el <\/sup>. A m\u00f3dos\u00edt\u00e1s olyan szerz\u0151d\u00e9s, amely megsz\u00fcnteti az eredeti tartoz\u00e1st \u00e9s helyette egy \u00faj tartoz\u00e1st hoz l\u00e9tre. A k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s sz\u00e1mfejt\u00e9s kontextus\u00e1ban az egyenleg j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1sa pillanat\u00e1ban a sz\u00e1mfejt\u00e9si id\u0151szak alatt fenn\u00e1ll\u00f3 \u00f6sszes egyedi k\u00f6vetel\u00e9s \u00e9s tartoz\u00e1s jogilag megsz\u0171nik. Helyett\u00fck egy \u00faj, egys\u00e9ges k\u00f6vetel\u00e9s j\u00f6n l\u00e9tre, amely mag\u00e1t a j\u00f3v\u00e1hagyott nett\u00f3 egyenleget tartalmazza (maradv\u00e1nyk\u00f6vetel\u00e9s).<\/p>\n\n\n\nEz a m\u00f3dos\u00edt\u00f3 hat\u00e1ly szorosan kapcsol\u00f3dik a jap\u00e1n kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny 532. cikk\u00e9ben meghat\u00e1rozott ellenvet\u00e9si korl\u00e1toz\u00e1shoz. E cikk \u00e9rtelm\u00e9ben, ha a f\u00e9l egyszer j\u00f3v\u00e1hagyta a sz\u00e1ml\u00e1t, akkor nem emelhet ellenvet\u00e9st a sz\u00e1ml\u00e1ban szerepl\u0151 egyes t\u00e9telekkel szemben <\/sup>. P\u00e9ld\u00e1ul, ha valaki el\u00e9gedetlen egy tranzakci\u00f3 sor\u00e1n kapott term\u00e9k min\u0151s\u00e9g\u00e9vel, de egyszer m\u00e1r j\u00f3v\u00e1hagyta a tranzakci\u00f3b\u00f3l ered\u0151 k\u00f6vetel\u00e9seket tartalmaz\u00f3 sz\u00e1ml\u00e1t, akkor k\u00e9s\u0151bb nem utas\u00edthatja el a maradv\u00e1nyk\u00f6vetel\u00e9s kifizet\u00e9s\u00e9t a min\u0151s\u00e9gi probl\u00e9m\u00e1kra hivatkozva, alapelvk\u00e9nt.<\/p>\n\n\n\nEz a rendszer er\u0151teljesen \u00f6szt\u00f6nzi a feleket arra, hogy az egyenleg j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1sa el\u0151tt alaposan megvizsg\u00e1lj\u00e1k az \u00f6sszes tranzakci\u00f3t \u00e9s rendezzenek minden fenn\u00e1ll\u00f3 vit\u00e1t. Az egyenleg j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1sa jogi v\u00e9gs\u0151 hat\u00e1rid\u0151k\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik, amely tiszt\u00e1zza a m\u00falt bonyolult tranzakci\u00f3it \u00e9s \u00e1talak\u00edtja azokat egyetlen meghat\u00e1rozott tartoz\u00e1ss\u00e1.<\/p>\n\n\n\n
Term\u00e9szetesen, ennek a szigor\u00fa szab\u00e1lynak is vannak kiv\u00e9telei. A jap\u00e1n kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny 532. cikk\u00e9nek kiv\u00e9tel rendelkez\u00e9se szerint, ha a sz\u00e1mla tartalmaz “t\u00e9ved\u00e9st vagy elmulaszt\u00e1st”, akkor a j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s ut\u00e1n is lehet ellenvet\u00e9st emelni <\/sup>. Ez biztos\u00edtja a lehet\u0151s\u00e9get az adminisztrat\u00edv hib\u00e1k, mint p\u00e9ld\u00e1ul sz\u00e1m\u00edt\u00e1si hib\u00e1k vagy el\u00edr\u00e1sok korrig\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s nem engedi meg az eredeti tranzakci\u00f3k tartalm\u00e1val kapcsolatos l\u00e9nyegi vit\u00e1k \u00fajb\u00f3li felvet\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n<\/span>A k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s elsz\u00e1mol\u00e1si szerz\u0151d\u00e9sek megsz\u0171n\u00e9s\u00e9nek okai Jap\u00e1nban<\/span><\/h2>\n\n\n\nA k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s elsz\u00e1mol\u00e1si szerz\u0151d\u00e9sek term\u00e9szet\u00fckn\u00e9l fogva a felek k\u00f6z\u00f6tti folyamatos bizalmi kapcsolaton alapulnak. Emiatt a jap\u00e1n kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny olyan egy\u00e9rtelm\u0171 eszk\u00f6z\u00f6ket hat\u00e1roz meg, amelyek lehet\u0151v\u00e9 teszik a szerz\u0151d\u00e9s megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9t, ha ez a bizalmi kapcsolat megszakad, vagy ha a szerz\u0151d\u00e9s folytat\u00e1sa neh\u00e9zkess\u00e9 v\u00e1lik. A megsz\u0171n\u00e9s okai f\u0151k\u00e9nt a felek akarat\u00e1b\u00f3l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 felmond\u00e1sra, valamint a t\u00f6rv\u00e9ny \u00e1ltal el\u0151\u00edrt automatikus megsz\u0171n\u00e9sre oszthat\u00f3k.<\/p>\n\n\n\n
Az els\u0151 a felek \u00e1ltali \u00f6nk\u00e9ntes felmond\u00e1s. A jap\u00e1n kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny 534. cikke kimondja, hogy \u201ea felek b\u00e1rmikor felmondhatj\u00e1k a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s elsz\u00e1mol\u00e1st\u201d <\/sup>. Ez ellent\u00e9tben \u00e1ll azzal, hogy sok folyamatos szerz\u0151d\u00e9s megsz\u00fcntet\u00e9se konkr\u00e9t okot vagy el\u0151zetes \u00e9rtes\u00edt\u00e9si id\u0151szakot ig\u00e9nyel, \u00e9s lehet\u0151v\u00e9 teszi az egyik f\u00e9l sz\u00e1m\u00e1ra, hogy b\u00e1rmikor, ok n\u00e9lk\u00fcl megsz\u00fcntesse a szerz\u0151d\u00e9st, csup\u00e1n az akaratnyilv\u00e1n\u00edt\u00e1s\u00e1val. Ennek a rendelkez\u00e9snek a h\u00e1tter\u00e9ben az a meg\u00e9rt\u00e9s \u00e1ll, hogy a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s elsz\u00e1mol\u00e1s a felek k\u00f6z\u00f6tti szoros bizalmi kapcsolaton (szem\u00e9lyes viszonyon) alapul\u00f3 szerz\u0151d\u00e9s <\/sup>. Ha az egyik f\u00e9l bizonytalans\u00e1got \u00e9rez a m\u00e1sik f\u00e9l hitelk\u00e9pess\u00e9g\u00e9vel vagy \u00fczleti magatart\u00e1s\u00e1val kapcsolatban, a t\u00f6rv\u00e9ny lehet\u0151v\u00e9 teszi sz\u00e1m\u00e1ra, hogy gyorsan kivonuljon a bonyolult elsz\u00e1mol\u00e1si kapcsolatokb\u00f3l. Ez a felmond\u00e1si jog fontos eszk\u00f6zk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik a kereskedelmi kapcsolatok roml\u00e1sa eset\u00e9n keletkez\u0151 kock\u00e1zatok kezel\u00e9s\u00e9re. A szerz\u0151d\u00e9s felmond\u00e1s\u00e1val azonnal lez\u00e1rul az elsz\u00e1mol\u00e1s, \u00e9s k\u00f6vetelhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik a meghat\u00e1rozott maradv\u00e1ny\u00f6sszeg kifizet\u00e9se <\/sup>.<\/p>\n\n\n\nA m\u00e1sodik a t\u00f6rv\u00e9ny \u00e1ltal el\u0151\u00edrt megsz\u0171n\u00e9si okok. A szerz\u0151d\u0151 felek akarat\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl, ha a t\u00f6rv\u00e9ny \u00e1ltal meghat\u00e1rozott bizonyos t\u00e9nyek bek\u00f6vetkeznek, a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s elsz\u00e1mol\u00e1si szerz\u0151d\u00e9s automatikusan megsz\u0171nik. Ennek legfontosabb p\u00e9ld\u00e1ja az, ha a felek egyik\u00e9re vonatkoz\u00f3an cs\u0151delj\u00e1r\u00e1s indul. A jap\u00e1n cs\u0151dt\u00f6rv\u00e9ny 59. cikk\u00e9nek 1. bekezd\u00e9se egy\u00e9rtelm\u0171en kimondja, hogy a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s elsz\u00e1mol\u00e1s megsz\u0171nik, ha az egyik f\u00e9llel szemben cs\u0151delj\u00e1r\u00e1s indul <\/sup>. Ez is egy olyan rendelkez\u00e9s, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi a fizet\u0151k\u00e9pess\u00e9g komoly k\u00e9ts\u00e9gei eset\u00e9n a tiszt\u00e1z\u00e1si kapcsolatok gyors meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t, \u00e9s biztos\u00edtja az \u00f6sszes hitelez\u0151 k\u00f6z\u00f6tti tisztess\u00e9ges eloszt\u00e1st.<\/p>\n\n\n\n<\/span>A foly\u00f3sz\u00e1mla (\u00e1ltal\u00e1nos foly\u00f3sz\u00e1mla-\u00fcgyletek) \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek<\/span><\/h2>\n\n\n\nA jap\u00e1n kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny \u00e1ltal meghat\u00e1rozott k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s sz\u00e1m\u00edt\u00e1sok gyakran \u00f6sszekeverhet\u0151k a bankokkal folytatott ‘foly\u00f3sz\u00e1mla’ vagy ‘foly\u00f3sz\u00e1mlabet\u00e9t’ megnevez\u00e9s\u0171 \u00e9s funkci\u00f3j\u00fa sz\u00e1ml\u00e1kkal. Azonban a kett\u0151 jogi term\u00e9szet\u00e9ben alapvet\u0151en k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik egym\u00e1st\u00f3l. Ennek a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gnek a meg\u00e9rt\u00e9se rendk\u00edv\u00fcl fontos a kock\u00e1zatkezel\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l a \u00fczleti \u00e9letben.<\/p>\n\n\n\n
A jap\u00e1n kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny 529. cikke \u00e9s az azt k\u00f6vet\u0151 rendelkez\u00e9sek a ‘klasszikus k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s sz\u00e1m\u00edt\u00e1s’ modellj\u00e9n alapulnak <\/sup>. Ebben a modellben az egyes k\u00f6vetel\u00e9sek \u00e9s k\u00f6telezetts\u00e9gek addig vesz\u00edtik el f\u00fcggetlens\u00e9g\u00fcket \u00e9s halaszt\u00f3dik a fizet\u00e9s\u00fck, am\u00edg egy el\u0151re meghat\u00e1rozott sz\u00e1m\u00edt\u00e1si id\u0151szak le nem telik. Ekkor, az id\u0151szak lej\u00e1rtakor, az \u00f6sszes k\u00f6vetel\u00e9s \u00e9s k\u00f6telezetts\u00e9g egyszerre ker\u00fcl elsz\u00e1mol\u00e1sra, \u00e9s a maradv\u00e1ny\u00f6sszeg ker\u00fcl meghat\u00e1roz\u00e1sra. Ebben az id\u0151szakban az eml\u00edtett oszthatatlan elv \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl, \u00e9s az egyes k\u00f6vetel\u00e9sek nem lehetnek harmadik f\u00e9l \u00e1ltali lefoglal\u00e1s t\u00e1rgyai.<\/p>\n\n\n\nEzzel szemben a banki foly\u00f3sz\u00e1mla-\u00fcgyletek a ‘l\u00e9pcs\u0151zetes k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s sz\u00e1m\u00edt\u00e1s’ modellj\u00e9vel magyar\u00e1zhat\u00f3k <\/sup>. Ebben a modellben minden egyes tranzakci\u00f3, mint p\u00e9ld\u00e1ul a bet\u00e9tek befizet\u00e9se vagy a csekkek kibocs\u00e1t\u00e1sa, azonnali v\u00e1ltoz\u00e1st eredm\u00e9nyez az egyetlen fenn\u00e1ll\u00f3 egyenleg-k\u00f6vetel\u00e9sben <\/sup>. Itt nem l\u00e9tezik a klasszikus modellhez hasonl\u00f3 ‘sz\u00e1m\u00edt\u00e1si id\u0151szak’ vagy ‘id\u0151szak lej\u00e1rtakor t\u00f6rt\u00e9n\u0151 v\u00e9gs\u0151 elsz\u00e1mol\u00e1s’ fogalma. Minden tranzakci\u00f3 azonnal t\u00fckr\u00f6z\u0151dik az egyenlegen, \u00e9s mindig van egy folyamatosan v\u00e1ltoz\u00f3 egyetlen egyenleg-k\u00f6vetel\u00e9s. Ez\u00e9rt itt az oszthatatlan elv nem alkalmazhat\u00f3, \u00e9s a bet\u00e9tes hitelez\u0151i b\u00e1rmikor lefoglalhatj\u00e1k az aktu\u00e1lis bet\u00e9ti egyenleget.<\/p>\n\n\n\nTov\u00e1bb\u00e1, a k\u00e9t rendszer szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak alapja is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik. A kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny szerinti k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s sz\u00e1m\u00edt\u00e1sokat, ahogy a neve is mutatja, k\u00f6zvetlen\u00fcl a jap\u00e1n kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny szab\u00e1lyozza. Ezzel szemben a banki foly\u00f3sz\u00e1mla-\u00fcgyleteket f\u0151k\u00e9nt a bankok \u00e9s az \u00fcgyfelek k\u00f6z\u00f6tt k\u00f6t\u00f6tt ‘banki foly\u00f3sz\u00e1mla szerz\u0151d\u00e9sek’, azaz szerz\u0151d\u00e9si felt\u00e9telek szab\u00e1lyozz\u00e1k <\/sup>.<\/p>\n\n\n\nAz al\u00e1bbi t\u00e1bl\u00e1zat \u00f6sszefoglalja ezeket a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket.<\/p>\n\n\n\nJellemz\u0151k<\/td> Kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny szerinti k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s sz\u00e1m\u00edt\u00e1s<\/td> Banki foly\u00f3sz\u00e1mla<\/td><\/tr><\/thead> Alapjogi szab\u00e1lyoz\u00e1s<\/td> Jap\u00e1n kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny<\/td> A felek k\u00f6z\u00f6tti szerz\u0151d\u00e9si felt\u00e9telek<\/td><\/tr> Elsz\u00e1mol\u00e1s modellje<\/td> Klasszikus modell<\/td> L\u00e9pcs\u0151zetes modell<\/td><\/tr> Elsz\u00e1mol\u00e1s id\u0151z\u00edt\u00e9se<\/td> Az id\u0151szak v\u00e9g\u00e9n egyszerre<\/td> Tranzakci\u00f3nk\u00e9nt folyamatos<\/td><\/tr> A k\u00f6vetel\u00e9sek term\u00e9szete az id\u0151szak alatt<\/td> F\u00fcggetlens\u00e9g\u00fcket elvesz\u00edtik \u00e9s oszthatatlann\u00e1 v\u00e1lnak<\/td> \u00c1lland\u00f3an v\u00e1ltoz\u00f3 egyetlen egyenleg-k\u00f6vetel\u00e9sk\u00e9nt l\u00e9teznek<\/td><\/tr> Oszthatatlan elv alkalmaz\u00e1sa<\/td> Alkalmazhat\u00f3<\/td> Nem alkalmazhat\u00f3<\/td><\/tr> Harmadik f\u00e9l \u00e1ltali lefoglal\u00e1s<\/td> Az id\u0151szak alatti egyedi k\u00f6vetel\u00e9sek lefoglal\u00e1sa nem lehets\u00e9ges<\/td> Az aktu\u00e1lis egyenleg-k\u00f6vetel\u00e9sk\u00e9nt lefoglalhat\u00f3<\/td><\/tr> F\u0151 c\u00e9l<\/td> K\u00f6vetel\u00e9sek \u00e9s k\u00f6telezetts\u00e9gek elsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1nak egyszer\u0171s\u00edt\u00e9se \u00e9s biztos\u00edt\u00e1sa<\/td> Fizet\u00e9si elsz\u00e1mol\u00e1si eszk\u00f6z\u00f6k biztos\u00edt\u00e1sa<\/td><\/tr><\/tbody><\/table><\/figure>\n\n\n\n\u00cdgy a kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny szerinti k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s sz\u00e1m\u00edt\u00e1s \u00e9s a banki foly\u00f3sz\u00e1mla hasonl\u00f3, de m\u00e9gis elt\u00e9r\u0151 rendszerek. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az oszthatatlan elv alkalmaz\u00e1s\u00e1nak hi\u00e1nya d\u00f6nt\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get jelent a k\u00f6vetel\u00e9sek meg\u0151rz\u00e9s\u00e9t fontol\u00f3ra vev\u0151 harmadik felek sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>\u00d6sszefoglal\u00e1s<\/span><\/h2>\n\n\n\nA jap\u00e1n kereskedelmi jogban alkalmazott k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s elsz\u00e1mol\u00e1si rendszer egy kifinomult jogi mechanizmus, amely a folyamatos kereskedelmi tranzakci\u00f3k lebonyol\u00edt\u00e1s\u00e1t hat\u00e9konyabb\u00e1 teszi \u00e9s a felek k\u00f6z\u00f6tti bizalmat garant\u00e1lja. Azonban ennek a rendszernek a hat\u00e9konys\u00e1ga m\u00e9lyrehat\u00f3 meg\u00e9rt\u00e9sen alapul a rendszer saj\u00e1tos jogi hat\u00e1sait illet\u0151en. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a “megoszthatatlan elv”, amely megfosztja az egyes k\u00f6vetel\u00e9seket f\u00fcggetlens\u00e9g\u00fckt\u0151l \u00e9s kiz\u00e1rja a harmadik felek \u00e1ltali lefoglal\u00e1st, valamint a “m\u00f3dos\u00edt\u00f3 hat\u00e1s\u00fa egyenleg-elfogad\u00e1s”, amely elt\u00f6rli a kor\u00e1bbi tranzakci\u00f3kkal kapcsolatos vit\u00e1kat \u00e9s \u00faj egyenlegk\u00f6vetel\u00e9seket hoz l\u00e9tre, er\u0151teljes hat\u00e1sok, amelyek a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s elsz\u00e1mol\u00e1si szerz\u0151d\u00e9s alapj\u00e1t k\u00e9pezik. Ezek a hat\u00e1sok stabil kereskedelmi k\u00f6rnyezetet biztos\u00edtanak a szerz\u0151d\u0151 felek sz\u00e1m\u00e1ra, de ha nem \u00e9rtik \u00e9s kezelik \u0151ket pontosan, akkor nem v\u00e1rt jogveszt\u00e9shez vagy vit\u00e1khoz vezethetnek. Ez\u00e9rt a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s elsz\u00e1mol\u00e1si szerz\u0151d\u00e9s megk\u00f6t\u00e9se \u00e9s kezel\u00e9se sor\u00e1n nemcsak a k\u00f6nyvel\u00e9si elj\u00e1r\u00e1sokat, hanem a jogi szempontokat is alaposan meg kell vizsg\u00e1lni.<\/p>\n\n\n\n
A Monolith Jog\u00fcgyi Iroda sz\u00e1mos \u00fcgyf\u00e9l sz\u00e1m\u00e1ra ny\u00fajt szolg\u00e1ltat\u00e1sokat Jap\u00e1nban, \u00e9s jelent\u0151s tapasztalattal rendelkezik a jap\u00e1n kereskedelmi jog \u00e9s t\u00e1rsas\u00e1gi jog, bele\u00e9rtve a cikkben t\u00e1rgyalt k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s elsz\u00e1mol\u00e1st. Irod\u00e1nkban t\u00f6bb olyan \u00fcgyv\u00e9d is dolgozik, akik k\u00fclf\u00f6ldi jogi k\u00e9pes\u00edt\u00e9ssel rendelkeznek \u00e9s angolul besz\u00e9lnek, \u00edgy k\u00e9pesek vagyunk pontos \u00e9s strat\u00e9giai tan\u00e1csokat adni a nemzetk\u00f6zi \u00fczleti kontextusban felmer\u00fcl\u0151 \u00f6sszetett jogi k\u00e9rd\u00e9sekben. Amennyiben szak\u00e9rt\u0151i t\u00e1mogat\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9ge a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s elsz\u00e1mol\u00e1si szerz\u0151d\u00e9sek bevezet\u00e9s\u00e9hez, szerz\u0151d\u00e9sek fel\u00fclvizsg\u00e1lat\u00e1hoz vagy a kapcsol\u00f3d\u00f3 vit\u00e1k rendez\u00e9s\u00e9hez, k\u00e9rj\u00fck, forduljon hozz\u00e1nk bizalommal.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A folyamatos v\u00e1llalatok k\u00f6z\u00f6tti \u00fczleti tranzakci\u00f3k, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a hat\u00e1rokon \u00e1tny\u00fal\u00f3 \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9gek eset\u00e9ben, elengedhetetlen egy hat\u00e9kony \u00e9s biztons\u00e1gos fizet\u00e9si rendszer ki\u00e9p\u00edt\u00e9se. A jap\u00e1n keresk […]<\/p>\n","protected":false},"author":32,"featured_media":66388,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[18],"tags":[24,98],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66387"}],"collection":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/32"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=66387"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66387\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":66460,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66387\/revisions\/66460"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/66388"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=66387"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=66387"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=66387"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}