<\/span><\/h2>\n\n\n\nA jap\u00e1n kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny pontosan meghat\u00e1rozza azokat a \u201ekeresked\u0151ket\u201d, akikre a t\u00f6rv\u00e9ny alkalmazand\u00f3. A jap\u00e1n kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny 4. cikk (1) bekezd\u00e9se szerint \u201ekeresked\u0151nek\u201d azokat a szem\u00e9lyeket nevezi, akik saj\u00e1t nev\u00fckben folytatnak kereskedelmi tev\u00e9kenys\u00e9get, mint foglalkoz\u00e1st <\/sup>. Ez a meghat\u00e1roz\u00e1s k\u00e9t fontos elemre \u00e9p\u00fcl: a \u201esaj\u00e1t nev\u00fckben\u201d \u00e9s a \u201efoglalkoz\u00e1sk\u00e9nt\u201d v\u00e9gzett tev\u00e9kenys\u00e9gre.<\/p>\n\n\n\nEl\u0151sz\u00f6r is, a \u201esaj\u00e1t nev\u00fckben\u201d k\u00f6vetelm\u00e9ny azt jelenti, hogy a szem\u00e9ly jogi \u00e9rtelemben jogok \u00e9s k\u00f6telezetts\u00e9gek alanya <\/sup>. Itt nem arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy fizikailag ki v\u00e9gzi a cselekm\u00e9nyt, hanem arr\u00f3l, hogy a tranzakci\u00f3b\u00f3l ered\u0151 jogok (p\u00e9ld\u00e1ul a term\u00e9k \u00e1r\u00e1nak megkap\u00e1sa) \u00e9s k\u00f6telezetts\u00e9gek (p\u00e9ld\u00e1ul a term\u00e9k \u00e1tad\u00e1sa) kinek a jogi tulajdon\u00e1ba tartoznak <\/sup>. P\u00e9ld\u00e1ul, ha egy r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g vez\u00e9rigazgat\u00f3ja \u00edr al\u00e1 egy szerz\u0151d\u00e9st, a szerz\u0151d\u00e9s f\u00e9l nem a vez\u00e9rigazgat\u00f3 szem\u00e9lyesen, hanem maga a r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g. Ebben az esetben a jogok \u00e9s k\u00f6telezetts\u00e9gek alanya a t\u00e1rsas\u00e1g, \u00edgy a \u201esaj\u00e1t nev\u00fckben\u201d v\u00e9gzett tev\u00e9kenys\u00e9get a t\u00e1rsas\u00e1g v\u00e9gezte, amely \u00edgy v\u00e1lik keresked\u0151v\u00e9 <\/sup>. Ez a megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s alapvet\u0151 a v\u00e1llalati felel\u0151ss\u00e9g \u00e9s az egy\u00e9ni felel\u0151ss\u00e9g vil\u00e1gos elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9s\u00e9ben, \u00e9s a v\u00e1llalatir\u00e1ny\u00edt\u00e1s alapvet\u0151 elgondol\u00e1s\u00e1t k\u00e9pezi.<\/p>\n\n\n\nM\u00e1sodszor, a \u201efoglalkoz\u00e1sk\u00e9nt\u201d k\u00f6vetelm\u00e9ny azt jelenti, hogy a szem\u00e9ly sz\u00e1nd\u00e9ka a haszon el\u00e9r\u00e9se (nyeres\u00e9gorient\u00e1lts\u00e1g), \u00e9s azonos t\u00edpus\u00fa tev\u00e9kenys\u00e9geket ism\u00e9tl\u0151d\u0151en \u00e9s folyamatosan v\u00e9gez <\/sup>. Itt a l\u00e9nyeg az objekt\u00edven \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 nyeres\u00e9gorient\u00e1lt sz\u00e1nd\u00e9k, \u00e9s nem az, hogy val\u00f3j\u00e1ban profitot termelt-e <\/sup>. Egyetlen tranzakci\u00f3 eset\u00e9n is, ha annak sz\u00e1nd\u00e9ka a folyamatos \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9g r\u00e9szek\u00e9nt t\u00f6rt\u00e9nik, akkor megfelelhet a \u201efoglalkoz\u00e1sk\u00e9nt\u201d k\u00f6vetelm\u00e9nynek. Azok a szem\u00e9lyek, akik ezeket a k\u00f6vetelm\u00e9nyeket teljes\u00edtik, v\u00e1lnak a jap\u00e1n kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny alapj\u00e1n a \u201ekeresked\u0151v\u00e9\u201d.<\/p>\n\n\n\n<\/span>A \u201ekeresked\u0151nek\u201d tekintett szem\u00e9lyek k\u00f6r\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00e1sa a jap\u00e1n kereskedelmi jog alapj\u00e1n<\/span><\/h2>\n\n\n\nA jap\u00e1n kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny a \u201ekeresked\u0151\u201d fogalm\u00e1t k\u00e9t kateg\u00f3ri\u00e1ba sorolja. Az egyik a kor\u00e1bban eml\u00edtett defin\u00edci\u00f3nak megfelel\u0151 \u201eval\u00f3di keresked\u0151\u201d, a m\u00e1sik pedig bizonyos \u00fczleti form\u00e1k alapj\u00e1n keresked\u0151nek tekintett \u201efikt\u00edv keresked\u0151\u201d.<\/p>\n\n\n\n
A val\u00f3di keresked\u0151 a jap\u00e1n kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny 4. cikk\u00e9nek (1) bekezd\u00e9se alapj\u00e1n \u201eazt a szem\u00e9lyt jelenti, aki saj\u00e1t nev\u00e9ben kereskedelmi tev\u00e9kenys\u00e9get folytat \u00fczletszer\u0171en\u201d. Ez az a szerepl\u0151, akinek tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek magja jogilag \u201ekereskedelmi tev\u00e9kenys\u00e9gk\u00e9nt\u201d van meghat\u00e1rozva.<\/p>\n\n\n\n
Ezzel szemben a fikt\u00edv keresked\u0151 a jap\u00e1n kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny 4. cikk\u00e9nek (2) bekezd\u00e9s\u00e9ben van meghat\u00e1rozva. E rendelkez\u00e9s szerint \u201eaz a szem\u00e9ly, aki \u00fczlet vagy egy\u00e9b hasonl\u00f3 l\u00e9tes\u00edtm\u00e9ny seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e1rut \u00e9rt\u00e9kes\u00edt, vagy aki b\u00e1ny\u00e1szattal foglalkozik\u201d, keresked\u0151nek tekintend\u0151, m\u00e9g akkor is, ha tev\u00e9kenys\u00e9ge nem felel meg szigor\u00fa \u00e9rtelemben a kereskedelmi tev\u00e9kenys\u00e9gnek. E rendelkez\u00e9s m\u00f6g\u00f6tt az a gondolat \u00e1ll, hogy az \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9g k\u00fcls\u0151 form\u00e1ja vagy l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyei rendelkeznek a kereskedelmi val\u00f3s\u00e1g olyan jellemz\u0151ivel, amelyek v\u00e9delmet ig\u00e9nyelnek a tranzakci\u00f3k biztons\u00e1ga szempontj\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n
Ennek a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gnek a meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez vegy\u00fcnk egy konkr\u00e9t p\u00e9ld\u00e1t. Ha p\u00e9ld\u00e1ul egy gazda a saj\u00e1t f\u00f6ldj\u00e9n termesztett z\u00f6lds\u00e9geket \u00e1rus\u00edtja az utc\u00e1n, an\u00e9lk\u00fcl, hogy boltot nyitna, ez az \u0151stermel\u0151i term\u00e9kek \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9s\u00e9nek tekinthet\u0151, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban nem sorolhat\u00f3 a keresked\u0151k k\u00f6z\u00e9. Azonban, ha ugyanez a gazda \u00e1lland\u00f3 boltot nyit, \u00e9s ott folyamatosan \u00e9rt\u00e9kes\u00edti a z\u00f6lds\u00e9geket, akkor a gazda \u201ebolt seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e1rut \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u0151 szem\u00e9lyk\u00e9nt\u201d fikt\u00edv keresked\u0151nek min\u0151s\u00fcl. Ebben az esetben az a t\u00e9ny, hogy valaki boltot, mint kereskedelmi l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyt haszn\u00e1l az \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9hez, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy a term\u00e9kek saj\u00e1t termel\u00e9s\u0171ek-e vagy sem, az a t\u00e9ny, ami al\u00e1 rendeli \u0151t a kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny szab\u00e1lyoz\u00e1sa al\u00e1.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>Mi\u00e9rt tekinthet\u0151k a v\u00e1llalatok keresked\u0151nek Jap\u00e1nban?<\/span><\/h2>\n\n\n\nA Jap\u00e1n T\u00e1rsas\u00e1gi T\u00f6rv\u00e9ny (Companies Act) alapj\u00e1n l\u00e9trehozott r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gok \u00e9s bet\u00e9ti t\u00e1rsas\u00e1gok, mint jogi szem\u00e9lyek, \u00e1ltal\u00e1ban “keresked\u0151k\u00e9nt” kezelend\u0151k. Ez a k\u00f6vetkeztet\u00e9s a jap\u00e1n jogrendszeren bel\u00fcli jogi norm\u00e1k alkalmaz\u00e1si viszonyainak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9vel v\u00e1lik egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9.<\/p>\n\n\n\n
A jap\u00e1n jogrendszerben l\u00e9tezik egy \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9s k\u00fcl\u00f6nleges jogok k\u00f6z\u00f6tti viszony. A mag\u00e1njogi viszonyokat, bele\u00e9rtve a kereskedelmi \u00fcgyleteket is szab\u00e1lyoz\u00f3 Jap\u00e1n Polg\u00e1ri T\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv az “\u00e1ltal\u00e1nos jog”, m\u00edg a kereskedelmi \u00fcgyletekre specializ\u00e1l\u00f3dott Jap\u00e1n Kereskedelmi T\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv a Polg\u00e1ri T\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv “k\u00fcl\u00f6nleges jog\u00e1nak” tekinthet\u0151. A t\u00e1rsas\u00e1gokra vonatkoz\u00f3 \u00fcgyekben pedig a Jap\u00e1n T\u00e1rsas\u00e1gi T\u00f6rv\u00e9ny helyezkedik el a Kereskedelmi T\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv “k\u00fcl\u00f6nleges jogak\u00e9nt”. \u00cdgy, ha egy adott \u00fcgyben a T\u00e1rsas\u00e1gi T\u00f6rv\u00e9ny \u00e9s a Kereskedelmi T\u00f6rv\u00e9ny mindkett\u0151 rendelkezik, akkor a k\u00fcl\u00f6nleges jogk\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 T\u00e1rsas\u00e1gi T\u00f6rv\u00e9ny \u00e9lvez els\u0151bbs\u00e9get. Az alkalmaz\u00e1si sorrend teh\u00e1t a k\u00f6vetkez\u0151: “T\u00e1rsas\u00e1gi T\u00f6rv\u00e9ny > Kereskedelmi T\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv > Polg\u00e1ri T\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv”.<\/p>\n\n\n\n
A v\u00e1llalatok keresked\u0151i st\u00e1tusz\u00e1nak alapja a l\u00e9trehoz\u00e1si c\u00e9ljukban rejlik. A Jap\u00e1n T\u00e1rsas\u00e1gi T\u00f6rv\u00e9ny nem hat\u00e1rozza meg k\u00f6zvetlen\u00fcl a v\u00e1llalatokat “keresked\u0151k\u00e9nt”, azonban a t\u00f6rv\u00e9ny szerinti t\u00e1rsas\u00e1gok a r\u00e9szv\u00e9nyesek sz\u00e1m\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 nyeres\u00e9gkifizet\u00e9st \u00e9s a maradv\u00e1nyvagyon eloszt\u00e1s\u00e1t tervezik, \u00e9s ez\u00e1ltal \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck\u00f6n kereszt\u00fcl a nyeres\u00e9g el\u00e9r\u00e9s\u00e9t tekintik alapvet\u0151 c\u00e9ljuknak. Ez a nyeres\u00e9gorient\u00e1lt jelleg mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151en teljes\u00edti a Jap\u00e1n Kereskedelmi T\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv 4. cikk 1. bekezd\u00e9s\u00e9ben foglalt “\u00fczletszer\u0171” k\u00f6vetelm\u00e9nyt. \u00cdgy a v\u00e1llalatok megalakul\u00e1suk pillanat\u00e1t\u00f3l kezdve, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy konkr\u00e9t kereskedelmi tev\u00e9kenys\u00e9get folytatnak-e, automatikusan birtokolj\u00e1k a keresked\u0151i st\u00e1tuszt maguknak a l\u00e9tez\u00e9s\u00fck r\u00e9v\u00e9n.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>Mikor szerezhet\u0151 meg a keresked\u0151i jog\u00e1ll\u00e1s Jap\u00e1nban?<\/span><\/h2>\n\n\n\nA t\u00e1rsas\u00e1gok alap\u00edt\u00e1skor automatikusan keresked\u0151v\u00e9 v\u00e1lnak, m\u00edg a mag\u00e1nszem\u00e9lyek, mint egy\u00e9ni v\u00e1llalkoz\u00f3k eset\u00e9ben az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mikor szereznek keresked\u0151i jog\u00e1ll\u00e1st, gyakorlati szempontb\u00f3l rendk\u00edv\u00fcl fontos. Nem felt\u00e9tlen\u00fcl a hivatalos \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9g megkezd\u00e9sekor, hanem m\u00e1r azel\u0151tt is elismerhet\u0151 a keresked\u0151i st\u00e1tusz.<\/p>\n\n\n\n
Ezzel kapcsolatban ir\u00e1nyad\u00f3 \u00edt\u00e9let a Jap\u00e1n Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g 1958. j\u00fanius 19-i (Showa 33) d\u00f6nt\u00e9se. Az \u00edt\u00e9let kimondja, hogy “aki a meghat\u00e1rozott \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9g megkezd\u00e9s\u00e9nek c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9get v\u00e9gez, az\u00e1ltal megval\u00f3s\u00edtja az \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9g megkezd\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t, \u00e9s ezzel megszerzi a keresked\u0151i jog\u00e1ll\u00e1st”. Ez azt jelenti, hogy az \u00fczleti “nyit\u00e1si el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9gek” elv\u00e9gz\u00e9sekor a szem\u00e9ly m\u00e1r keresked\u0151nek tekinthet\u0151. Amennyiben bizonyos el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9gek objekt\u00edven kifejezik az \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9g megkezd\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t, akkor elismerhet\u0151 a keresked\u0151i jogi st\u00e1tusz. Az el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9gek konkr\u00e9t p\u00e9ld\u00e1i k\u00f6z\u00e9 tartozik az \u00fczleti t\u0151ke k\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9se, \u00fczlethelyis\u00e9g b\u00e9rbev\u00e9tele, vagy a v\u00e1llalkoz\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges berendez\u00e9sek \u00e9s c\u00e9gt\u00e1bla megrendel\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n
Az \u00edt\u00e9let c\u00e9lja az, hogy v\u00e9delmet ny\u00fajtson azoknak a feleknek, akik az \u00fczleti nyit\u00e1si el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 szakaszban \u00e1llnak. P\u00e9ld\u00e1ul volt olyan eset, amikor egy szem\u00e9ly filmvet\u00edt\u0151 helyis\u00e9g nyit\u00e1s\u00e1hoz k\u00f6lcs\u00f6nt vett fel, \u00e9s a k\u00f6lcs\u00f6n kapcs\u00e1n felmer\u00fclt vit\u00e1ban a keresked\u0151k k\u00f6z\u00f6tti \u00fcgyletekre vonatkoz\u00f3 r\u00f6vid kereskedelmi el\u00e9v\u00fcl\u00e9si id\u0151t \u00e9rv\u00e9nyes\u00edtette. Az ilyen el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9gekb\u0151l ered\u0151 jogi viszonyokat a kereskedelmi jog szab\u00e1lyoz\u00e1sa al\u00e1 helyezve biztos\u00edtj\u00e1k az \u00fcgyletek stabilit\u00e1s\u00e1t \u00e9s el\u0151rejelzhet\u0151s\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
Azonban van egy fontos korl\u00e1toz\u00e1s e szab\u00e1ly alkalmaz\u00e1s\u00e1ban. A Jap\u00e1n Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g 1972. febru\u00e1r 24-i (Showa 47) \u00edt\u00e9lete szerint az \u00fczleti nyit\u00e1si el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9gek csak akkor alapozhatj\u00e1k meg a keresked\u0151i jog\u00e1ll\u00e1s megszerz\u00e9s\u00e9t, ha “azokat objekt\u00edven n\u00e9zve, az \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9g el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek tekinthet\u0151k”. M\u00e1s sz\u00f3val, nem elegend\u0151 a tev\u00e9kenys\u00e9get v\u00e9gz\u0151 szem\u00e9ly szubjekt\u00edv sz\u00e1nd\u00e9ka; a tev\u00e9kenys\u00e9gnek k\u00fcls\u0151 szeml\u00e9l\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra is nyilv\u00e1nval\u00f3nak kell lennie, hogy az \u00fczleti el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi. Ez az objektivit\u00e1s k\u00f6vetelm\u00e9nye fontos korl\u00e1tot jelent annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy az \u00fcgyletek m\u00e1sik fele v\u00e1ratlanul ne ker\u00fclj\u00f6n a kereskedelmi jog alkalmaz\u00e1s\u00e1nak hat\u00e1lya al\u00e1.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A \u201etev\u00e9kenys\u00e9g\u201d fogalma \u00e9s hat\u00f3k\u00f6re a jap\u00e1n kereskedelmi jogban<\/span><\/h2>\n\n\n\nA \u201ekeresked\u0151\u201d meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1nak magj\u00e1t k\u00e9pez\u0151 \u201etev\u00e9kenys\u00e9g\u201d fogalma szint\u00e9n elengedhetetlen a jap\u00e1n kereskedelmi jog meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez. \u00c1ltal\u00e1noss\u00e1gban a \u201etev\u00e9kenys\u00e9g\u201d olyan cselekv\u00e9seket jelent, amelyeket haszonszerz\u00e9s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l folyamatosan \u00e9s ism\u00e9tl\u0151d\u0151en v\u00e9geznek (2023). Ez a fogalom hat\u00e1rozza meg a kereskedelmi jog alkalmaz\u00e1si k\u00f6r\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
Azban nem minden gazdas\u00e1gi tev\u00e9kenys\u00e9g tartozik a jap\u00e1n kereskedelmi jog \u201etev\u00e9kenys\u00e9g\u201d kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba. A jap\u00e1n kereskedelmi jog \u00e9s a b\u00edr\u00f3i gyakorlat bizonyos tev\u00e9kenys\u00e9geket kiz\u00e1r a \u201etev\u00e9kenys\u00e9g\u201d hat\u00f3k\u00f6r\u00e9b\u0151l.<\/p>\n\n\n\n
Els\u0151sorban a v\u00e1llalati alkalmazottak vagy a gy\u00e1ri munk\u00e1sok tev\u00e9kenys\u00e9gei, akik kiz\u00e1r\u00f3lag a b\u00e9r megszerz\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l v\u00e1llalnak munk\u00e1t, nem tartoznak a \u201etev\u00e9kenys\u00e9g\u201d kateg\u00f3ri\u00e1ba. Ez a jap\u00e1n kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny 502. cikk\u00e9nek kiv\u00e9tel\u00e9ben van r\u00f6gz\u00edtve (2023).<\/p>\n\n\n\n
M\u00e1sodsorban a magas szint\u0171 szakm\u00e1k, mint az orvosok, \u00fcgyv\u00e9dek, k\u00f6nyvvizsg\u00e1l\u00f3k tev\u00e9kenys\u00e9gei hagyom\u00e1nyosan k\u00fcl\u00f6nv\u00e1laszt\u00e1sra ker\u00fclnek a kereskedelmi jog \u201etev\u00e9kenys\u00e9g\u201d fogalm\u00e1t\u00f3l. Ezek a tev\u00e9kenys\u00e9gek ink\u00e1bb a k\u00f6z\u00e9rdek\u0171s\u00e9gre \u00e9s a szakmai tud\u00e1s, illetve technika ny\u00fajt\u00e1s\u00e1ra helyezik a hangs\u00falyt, mint a haszonszerz\u00e9sre (2023).<\/p>\n\n\n\n
Harmadsorban az olyan alapvet\u0151 termel\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9gek, mint a mez\u0151gazdas\u00e1g vagy hal\u00e1szat, amelyeket a termel\u0151k kereskedelmi l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyek n\u00e9lk\u00fcl, saj\u00e1t term\u00e9keik \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9s\u00e9vel v\u00e9geznek, alapvet\u0151en nem tekintend\u0151k \u201etev\u00e9kenys\u00e9g\u201d-nek (2023).<\/p>\n\n\n\n
Ezek a megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9sek azt mutatj\u00e1k, hogy a kereskedelmi jog \u00e1ltal szab\u00e1lyozni k\u00edv\u00e1nt c\u00e9lok azok a szervezett, ism\u00e9tl\u0151d\u0151 tranzakci\u00f3kon kereszt\u00fcl profitot hajszol\u00f3 tipikus \u201ekereskedelmi v\u00e1llalkoz\u00e1si tev\u00e9kenys\u00e9gek\u201d. Ez\u00e9rt egy adott tev\u00e9kenys\u00e9g \u201etev\u00e9kenys\u00e9g\u201d-nek min\u0151s\u00fcl\u00e9s\u00e9nek meg\u00edt\u00e9l\u00e9sekor nem csup\u00e1n a p\u00e9nz\u00fcgyi ellenszolg\u00e1ltat\u00e1s t\u00e9ny\u00e9t kell figyelembe venni, hanem a tev\u00e9kenys\u00e9g c\u00e9lj\u00e1t, form\u00e1j\u00e1t \u00e9s t\u00e1rsadalmi helyzet\u00e9t is \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben kell m\u00e9rlegelni.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>Nem keresked\u0151nek min\u0151s\u00fcl\u0151 jogi szem\u00e9lyek \u00edt\u00e9lkez\u00e9si p\u00e9ld\u00e1i Jap\u00e1nban: Hitelsz\u00f6vetkezetek esete<\/span><\/h2>\n\n\n\nMik\u00f6zben a t\u00e1rsas\u00e1gokat \u00e1ltal\u00e1ban term\u00e9szet\u00fckn\u00e9l fogva keresked\u0151knek tekintik, vannak olyan szervezetek, amelyek b\u00e1r jogi szem\u00e9lyis\u00e9ggel rendelkeznek, m\u00e9gsem min\u0151s\u00fclnek keresked\u0151nek. Ilyen p\u00e9ld\u00e1k a hitelsz\u00f6vetkezetek \u00e9s az agr\u00e1rsz\u00f6vetkezetek, mint a kooperat\u00edv p\u00e9nz\u00fcgyi int\u00e9zm\u00e9nyek. Ezeknek a szervezeteknek a jogi st\u00e1tusz\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9se kiemeli a keresked\u0151k l\u00e9nyegi jellemz\u0151j\u00e9t, a “nyeres\u00e9gorient\u00e1lts\u00e1g” k\u00f6vetelm\u00e9ny\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
A Jap\u00e1n Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g sorozatban hozott \u00edt\u00e9leteken kereszt\u00fcl meger\u0151s\u00edtette azt az \u00e1ll\u00e1spontot, hogy a hitelsz\u00f6vetkezetek nem min\u0151s\u00fclnek keresked\u0151nek. P\u00e9ld\u00e1ul a Jap\u00e1n Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g 1988. okt\u00f3ber 18-i (1988) \u00edt\u00e9lete vil\u00e1gosan kimondta, hogy mivel a hitelsz\u00f6vetkezetek tev\u00e9kenys\u00e9ge nem nyeres\u00e9gorient\u00e1lt, ez\u00e9rt nem tartoznak a kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny hat\u00e1lya al\u00e1. Az \u00edt\u00e9let alapja az volt, hogy a hitelsz\u00f6vetkezetek a Hitelsz\u00f6vetkezeti T\u00f6rv\u00e9ny alapj\u00e1n j\u00f6ttek l\u00e9tre, c\u00e9ljuk a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g vir\u00e1gz\u00e1s\u00e1nak el\u0151seg\u00edt\u00e9se \u00e9s a tagok k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s t\u00e1mogat\u00e1sa, teh\u00e1t nem nyeres\u00e9gorient\u00e1lt jelleg\u0171 jogi szem\u00e9lyek.<\/p>\n\n\n\n
E jogi megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s konkr\u00e9t hat\u00e1sa a val\u00f3s vit\u00e1kban v\u00e1lik nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1. Egy esetben vita t\u00e1rgy\u00e1t k\u00e9pezte a hitelsz\u00f6vetkezet \u00e1ltal k\u00e9sleltetett bet\u00e9ti visszafizet\u00e9sek k\u00e9sedelmi kamatainak m\u00e9rt\u00e9ke. Ha a hitelsz\u00f6vetkezet keresked\u0151 lenne, \u00e9s a bet\u00e9ti szerz\u0151d\u00e9s kereskedelmi \u00fcgyletnek min\u0151s\u00fclne, akkor a magasabb kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9nyi kamatl\u00e1b, amelyet a Jap\u00e1n kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny 514. cikke hat\u00e1roz meg, lenne alkalmazand\u00f3. Azonban a b\u00edr\u00f3s\u00e1g arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutott, hogy mivel a hitelsz\u00f6vetkezet nem min\u0151s\u00fcl keresked\u0151nek, ez\u00e9rt az \u00fcgylet nem tekinthet\u0151 kereskedelmi m\u0171veletnek, \u00e9s ennek eredm\u00e9nyek\u00e9ppen a Jap\u00e1n polg\u00e1ri t\u00f6rv\u00e9ny \u00e1ltal meghat\u00e1rozott alacsonyabb t\u00f6rv\u00e9nyi kamatl\u00e1bat kell alkalmazni.<\/p>\n\n\n\n
Ez az eset azt mutatja, hogy egy jogi szem\u00e9ly keresked\u0151i min\u0151s\u00edt\u00e9se nem csup\u00e1n akad\u00e9miai besorol\u00e1s k\u00e9rd\u00e9se, hanem k\u00f6zvetlen\u00fcl befoly\u00e1solja a p\u00e9nz\u00fcgyi k\u00f6telezetts\u00e9gek \u00f6sszeg\u00e9t, \u00e9s \u00edgy gyakorlati jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr. \u00c9s e d\u00f6nt\u00e9s elv\u00e1laszt\u00f3 vonala az, hogy a szervezet alapszab\u00e1ly\u00e1ban vagy alap\u00edt\u00f3 t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9ben megfogalmazott alapvet\u0151 c\u00e9l a “nyeres\u00e9g el\u00e9r\u00e9se” vagy ink\u00e1bb a “k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1s” \u00e9s egy\u00e9b nem nyeres\u00e9gorient\u00e1lt c\u00e9lok k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lhat\u00f3-e.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A saj\u00e1tos keresked\u0151k \u00e9s a fikt\u00edv keresked\u0151k \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sa Jap\u00e1nban<\/span><\/h2>\n\n\n\nAz eddig t\u00e1rgyalt saj\u00e1tos keresked\u0151k \u00e9s a fikt\u00edv keresked\u0151k k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket \u00f6sszes\u00edtve az al\u00e1bbi t\u00e1bl\u00e1zatban l\u00e1thatjuk. Ez a t\u00e1bl\u00e1zat vil\u00e1gosan bemutatja a k\u00e9t csoport jogi alapjait, k\u00f6vetelm\u00e9nyeit \u00e9s a kereskedelmi tev\u00e9kenys\u00e9gekkel val\u00f3 kapcsolatuk alapvet\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geit a jap\u00e1n jogrendszerben.<\/p>\n\n\n\n\u00d6sszehasonl\u00edt\u00e1si szempontok<\/td> Saj\u00e1tos keresked\u0151k Jap\u00e1nban<\/td> Fikt\u00edv keresked\u0151k Jap\u00e1nban<\/td><\/tr><\/thead> Jogi alap<\/td> Jap\u00e1n kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9nek 4. cikk (1) bekezd\u00e9se<\/td> Jap\u00e1n kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9nek 4. cikk (2) bekezd\u00e9se<\/td><\/tr> K\u00f6vetelm\u00e9nyek<\/td> Saj\u00e1t nev\u00e9ben folytatott kereskedelmi tev\u00e9kenys\u00e9get \u00fczletszer\u0171en v\u00e9gezni<\/td> \u2460 Bolti vagy egy\u00e9b l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyben \u00e1rucikkek \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9se, vagy \u2461 B\u00e1ny\u00e1szati tev\u00e9kenys\u00e9g folytat\u00e1sa<\/td><\/tr> Kereskedelmi tev\u00e9kenys\u00e9ggel val\u00f3 kapcsolat<\/td> A kereskedelmi tev\u00e9kenys\u00e9g \u00fczletszer\u0171 v\u00e9gz\u00e9se a felt\u00e9tele<\/td> A kereskedelmi tev\u00e9kenys\u00e9g \u00fczletszer\u0171 v\u00e9gz\u00e9se nem k\u00f6vetelm\u00e9ny<\/td><\/tr><\/tbody><\/table><\/figure>\n\n\n\n<\/span>A jap\u00e1n kis\u00fczletember-rendszer<\/span><\/h2>\n\n\n\nA jap\u00e1n kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny nem ugyanazokat a k\u00f6telezetts\u00e9geket \u00edrja el\u0151 minden keresked\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a kisv\u00e1llalkoz\u00e1sok eset\u00e9ben speci\u00e1lis rendszert alak\u00edtottak ki, hogy cs\u00f6kkents\u00e9k azok terheit. Ez a “kis\u00fczletember” rendszer.<\/p>\n\n\n\n
A jap\u00e1n kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny 7. cikke bizonyos rendelkez\u00e9sek alkalmaz\u00e1s\u00e1nak kiz\u00e1r\u00e1s\u00e1t \u00edrja el\u0151 a “kis\u00fczletemberekre” vonatkoz\u00f3an<\/sup>. A “kis\u00fczletember” itt olyan v\u00e1llalkoz\u00f3kat jelent, “akiknek \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fckh\u00f6z haszn\u00e1lt vagyon \u00e9rt\u00e9ke nem haladja meg az igazs\u00e1g\u00fcgyi miniszt\u00e9rium rendelet\u00e9ben meghat\u00e1rozott \u00f6sszeget”<\/sup>. Ezt a konkr\u00e9t \u00f6sszeget a jap\u00e1n kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny v\u00e9grehajt\u00e1si szab\u00e1lyzat\u00e1nak 3. cikke 500 ezer jenben (JPY) hat\u00e1rozza meg<\/sup>. Ezt az \u00f6sszeget az utols\u00f3 \u00fczleti \u00e9v m\u00e9rleg\u00e9ben felt\u00fcntetett eszk\u00f6z\u00f6k \u00e9rt\u00e9ke alapj\u00e1n kell meg\u00e1llap\u00edtani<\/sup>.<\/p>\n\n\n\nHa valaki kis\u00fczletembernek min\u0151s\u00fcl, t\u00f6bb fontos k\u00f6telezetts\u00e9g al\u00f3l mentes\u00fcl. Ezek k\u00f6z\u00fcl a legnagyobb gyakorlati hat\u00e1ssal rendelkez\u0151k a c\u00e9gnevek bejegyz\u00e9se (kereskedelmi bejegyz\u00e9s), a c\u00e9gnevek tov\u00e1bbi haszn\u00e1lat\u00e1\u00e9rt val\u00f3 felel\u0151ss\u00e9g, valamint a kereskedelmi k\u00f6nyvek vezet\u00e9s\u00e9nek k\u00f6telezetts\u00e9ge al\u00f3li mentess\u00e9g<\/sup>. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a kisv\u00e1llalkoz\u00f3k, mint p\u00e9ld\u00e1ul az egy\u00e9ni v\u00e1llalkoz\u00f3k, jelent\u0151sen cs\u00f6kkenthetik az \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9g megkezd\u00e9sekor felmer\u00fcl\u0151 adminisztrat\u00edv terheket \u00e9s k\u00f6lts\u00e9geket. Ez a rendszer egy kiv\u00e1l\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ja annak, hogy a jap\u00e1n kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9ny hogyan sz\u00e1nd\u00e9kozik rugalmas szab\u00e1lyoz\u00e1st alkalmazni az \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9g m\u00e9ret\u00e9nek megfelel\u0151en.<\/p>\n\n\n\n<\/span>\u00d6sszefoglal\u00e1s<\/span><\/h2>\n\n\n\nAhogy ebben a cikkben l\u00e1thattuk, a “keresked\u0151” meghat\u00e1roz\u00e1sa a jap\u00e1n kereskedelmi jogban nem csup\u00e1n egy jogi kateg\u00f3ria, hanem az \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9gre alkalmazand\u00f3 jogszab\u00e1lyok kiindul\u00f3pontj\u00e1t k\u00e9pez\u0151 rendk\u00edv\u00fcl fontos fogalom. Az “\u00f6n\u00e1ll\u00f3 n\u00e9v haszn\u00e1lata” \u00e9s a “szakmai tev\u00e9kenys\u00e9gk\u00e9nt” v\u00e9gz\u00e9s k\u00f6vetelm\u00e9nyei, a keresked\u0151i jogosults\u00e1g korai megszerz\u00e9se az \u00fczleti el\u0151k\u00e9sz\u00fcletek sor\u00e1n, valamint a t\u00e1rsas\u00e1gok alapvet\u0151 jelleg\u00fckb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an keresked\u0151v\u00e9 v\u00e1l\u00e1sa \u2013 mindezek \u00e9rtelmez\u00e9se sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171. Tov\u00e1bb\u00e1, ahogy a hitelint\u00e9zetek p\u00e9ld\u00e1ja is mutatja, nem csak a jogi forma, hanem az alapvet\u0151 “nyeres\u00e9gorient\u00e1lts\u00e1g” megl\u00e9te vagy hi\u00e1nya is kulcsfontoss\u00e1g\u00fa a keresked\u0151i st\u00e1tusz meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban. Ezek az alapvet\u0151 ismeretek n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlenek minden olyan v\u00e1llalkoz\u00f3 \u00e9s jogi szakember sz\u00e1m\u00e1ra, aki Jap\u00e1nban k\u00edv\u00e1n \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9get folytatni.<\/p>\n\n\n\n
A Monolith Jog\u00fcgyi Iroda rendelkezik sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 tapasztalattal a jap\u00e1n kereskedelmi \u00e9s t\u00e1rsas\u00e1gi jog ter\u00fclet\u00e9n felmer\u00fcl\u0151 \u00f6sszetett jogi k\u00e9rd\u00e9sekben, k\u00e9pviselve sz\u00e1mos hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi \u00fcgyfelet. Irod\u00e1nkban t\u00f6bb olyan szak\u00e9rt\u0151 is dolgozik, akik nem csak a jap\u00e1n \u00fcgyv\u00e9di k\u00e9pes\u00edt\u00e9ssel rendelkeznek, hanem k\u00fclf\u00f6ldi jogi k\u00e9pes\u00edt\u00e9sekkel is, \u00e9s angol nyelven is tudnak kommunik\u00e1lni, \u00edgy k\u00e9pesek hat\u00e9konyan kezelni a nemzetk\u00f6zi \u00fczleti kontextusban felmer\u00fcl\u0151 egyedi kih\u00edv\u00e1sokat. Legyen sz\u00f3 a cikkben t\u00e1rgyalt kereskedelmi jogi alapfogalmakr\u00f3l vagy bonyolultabb v\u00e1llalati jogi \u00fcgyekr\u0151l, c\u00e9g\u00fcnk jogi szempontb\u00f3l er\u0151s t\u00e1mogat\u00e1st ny\u00fajt az \u00d6n \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9hez.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Minden v\u00e1llalkoz\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra, amely Jap\u00e1n jogrendje alatt folytat \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9get vagy tervezi azt megkezdeni, k\u00e9t alapvet\u0151 fogalom pontos meg\u00e9rt\u00e9se – a “keresked\u0151” \u00e9s a “\u00fcz […]<\/p>\n","protected":false},"author":32,"featured_media":66394,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[18],"tags":[24,98],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66393"}],"collection":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/32"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=66393"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66393\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":66650,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66393\/revisions\/66650"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/66394"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=66393"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=66393"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=66393"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}