<\/span><\/h2>\n\n\n\nA tisztess\u00e9gtelen munkav\u00e9gz\u00e9s elleni v\u00e9delmi rendszer jogi alapja a jap\u00e1n alkotm\u00e1nyig ny\u00falik vissza. A jap\u00e1n alkotm\u00e1ny 28. cikke biztos\u00edtja a munkav\u00e1llal\u00f3k alapvet\u0151 jogait, mint a szervezked\u00e9si jogot, a kollekt\u00edv t\u00e1rgyal\u00e1s jog\u00e1t \u00e9s a csoportos fell\u00e9p\u00e9s jog\u00e1t (a munkav\u00e1llal\u00f3i h\u00e1rom jog). Ezeket az alkotm\u00e1nyos garanci\u00e1kat megval\u00f3s\u00edt\u00f3 \u00e9s hat\u00e9kony\u00e1 tev\u0151 t\u00f6rv\u00e9ny a jap\u00e1n munka\u00fcgyi szakszervezeti t\u00f6rv\u00e9ny <\/sup>. <\/p>\n\n\n\nA jap\u00e1n munka\u00fcgyi szakszervezeti t\u00f6rv\u00e9ny 1. cikke vil\u00e1gosan meghat\u00e1rozza a c\u00e9lj\u00e1t. E szerint a t\u00f6rv\u00e9ny c\u00e9lja \u201ea munkav\u00e1llal\u00f3k helyzet\u00e9nek jav\u00edt\u00e1sa az\u00e1ltal, hogy el\u0151seg\u00edti a munkav\u00e1llal\u00f3k \u00e9s a munkaad\u00f3k k\u00f6z\u00f6tti t\u00e1rgyal\u00e1sok sor\u00e1n az egyenl\u0151 \u00e1ll\u00e1spont el\u00e9r\u00e9s\u00e9t\u201d <\/sup>. Ez az \u201eegyenl\u0151 \u00e1ll\u00e1spont\u201d fogalma rendk\u00edv\u00fcl fontos a tisztess\u00e9gtelen munkav\u00e9gz\u00e9s elleni v\u00e9delmi rendszer meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben. Az egyes munkav\u00e1llal\u00f3k gyakran ker\u00fclnek gazdas\u00e1gilag gyeng\u00e9bb helyzetbe a munkaad\u00f3kkal szemben. Ez\u00e9rt a t\u00f6rv\u00e9ny \u00fagy tekinti, hogy a munkav\u00e1llal\u00f3k szakszervezetekbe val\u00f3 t\u00f6m\u00f6r\u00fcl\u00e9se \u00e9s a kollekt\u00edv er\u0151k\u00e9nt val\u00f3 t\u00e1rgyal\u00e1s elengedhetetlen a munkafelt\u00e9telek fenntart\u00e1s\u00e1nak \u00e9s jav\u00edt\u00e1s\u00e1nak, valamint a gazdas\u00e1gi helyzet\u00fck jav\u00edt\u00e1s\u00e1nak szempontj\u00e1b\u00f3l. <\/p>\n\n\n\nE c\u00e9l el\u00e9r\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben a jap\u00e1n munka\u00fcgyi szakszervezeti t\u00f6rv\u00e9ny 7. cikke konkr\u00e9tan felsorolja azokat a k\u00fcl\u00f6nleges cselekedeteket, amelyeket a munkaad\u00f3k r\u00e9sz\u00e9r\u0151l a munkav\u00e1llal\u00f3k szervezked\u00e9si jog\u00e1nak megs\u00e9rt\u00e9s\u00e9vel fenyegetnek, \u00e9s mint \u201etisztess\u00e9gtelen munkav\u00e9gz\u00e9si cselekm\u00e9nyeket\u201d megtiltja azokat <\/sup>. Vagyis a tisztess\u00e9gtelen munkav\u00e9gz\u00e9s elleni v\u00e9delmi rendszer nem csup\u00e1n tilalmak gy\u0171jtem\u00e9nye, hanem az alkotm\u00e1ny \u00e1ltal biztos\u00edtott munkav\u00e1llal\u00f3i h\u00e1rom jog val\u00f3s v\u00e9delm\u00e9t \u00e9s a munkaad\u00f3k \u00e9s munkav\u00e1llal\u00f3k k\u00f6z\u00f6tti er\u0151viszonyok egyens\u00faly\u00e1nak megteremt\u00e9s\u00e9t c\u00e9lz\u00f3 akt\u00edv int\u00e9zked\u00e9s. Ennek a rendszernek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a szakszervezetek f\u00e9lelem n\u00e9lk\u00fcl v\u00e9gezhetik tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket a munkaad\u00f3k tisztess\u00e9gtelen nyom\u00e1s\u00e1t\u00f3l, \u00e9s k\u00e9pesek r\u00e9szt venni a kollekt\u00edv t\u00e1rgyal\u00e1sokon, mint p\u00e1rbesz\u00e9d f\u00f3rum\u00e1n. \u00cdgy a rendszer alapja az alkotm\u00e1nyos alapvet\u0151 emberi jogokban rejlik, \u00e9s c\u00e9lja a munkaad\u00f3k \u00e9s munkav\u00e1llal\u00f3k k\u00f6z\u00f6tti egyenl\u0151 t\u00e1rgyal\u00e1si viszony megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa. Ennek meg\u00e9rt\u00e9se elengedhetetlen az egyes tilalmak m\u00f6g\u00f6tt \u00e1ll\u00f3 jogi szellemis\u00e9g felismer\u00e9s\u00e9hez \u00e9s a megfelel\u0151 munka\u00fcgyi menedzsment kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. <\/p>\n\n\n\n<\/span>A jap\u00e1n munka\u00fcgyi t\u00f6rv\u00e9ny \u00e1ltal tiltott tisztess\u00e9gtelen munka\u00fcgyi magatart\u00e1sok t\u00edpusai<\/span><\/h2>\n\n\n\nA jap\u00e1n munka\u00fcgyi t\u00f6rv\u00e9ny (Japanese Labor Union Act) hetedik cikke n\u00e9gy pontban sorolja fel azokat a tisztess\u00e9gtelen munka\u00fcgyi magatart\u00e1sokat, amelyeket a munk\u00e1ltat\u00f3k nem k\u00f6vethetnek el. Ezek a rendelkez\u00e9sek a szakszervezetek megalap\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l kezdve a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck\u00f6n, a kollekt\u00edv t\u00e1rgyal\u00e1sokon \u00e1t, eg\u00e9szen a jogorvoslati k\u00e9relmek beny\u00fajt\u00e1s\u00e1ig v\u00e9delmezik a szakszervezeti tev\u00e9kenys\u00e9gek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 aspektusait.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A szakszervezeti tags\u00e1g alapj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 h\u00e1tr\u00e1nyos megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s tilalma a jap\u00e1n munka\u00fcgyi t\u00f6rv\u00e9nyben (Munka\u00fcgyi Szakszervezetek T\u00f6rv\u00e9nye 7. cikk 1. pontja)<\/span><\/h3>\n\n\n\nA jap\u00e1n Munka\u00fcgyi Szakszervezetek T\u00f6rv\u00e9nye 7. cikk 1. pontja megtiltja a munk\u00e1ltat\u00f3knak, hogy a munkav\u00e1llal\u00f3kat az al\u00e1bbi okok miatt bocs\u00e1ss\u00e1k el vagy m\u00e1s h\u00e1tr\u00e1nyos megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9sben r\u00e9szes\u00edts\u00e9k:<\/p>\n\n\n\n
\nSzakszervezeti tags\u00e1g miatt<\/li>\n\n\n\n Szakszervezethez val\u00f3 csatlakoz\u00e1si sz\u00e1nd\u00e9k miatt<\/li>\n\n\n\n Szakszervezet alap\u00edt\u00e1s\u00e1nak sz\u00e1nd\u00e9ka miatt<\/li>\n\n\n\n A szakszervezet jogos tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek v\u00e9gz\u00e9se miatt<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\nA “h\u00e1tr\u00e1nyos megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s” nem csak a komolyabb esetekre, mint p\u00e9ld\u00e1ul az elbocs\u00e1t\u00e1s, korl\u00e1toz\u00f3dik. Ide tartozik az alacsonyabb beoszt\u00e1sba sorol\u00e1s, a fizet\u00e9scs\u00f6kkent\u00e9s, a el\u0151l\u00e9ptet\u00e9sben vagy rangemelked\u00e9sben val\u00f3 megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s, a h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171 \u00e1thelyez\u00e9s, a b\u00f3nuszok diszkriminat\u00edv \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se, valamint a munkahelyi zaklat\u00e1s is, amelyek mind gazdas\u00e1gi vagy st\u00e1tuszbeli h\u00e1tr\u00e1nyt okozhatnak a munkav\u00e1llal\u00f3nak.<\/p>\n\n\n\n
Ahhoz, hogy ez a tisztess\u00e9gtelen munka\u00fcgyi magatart\u00e1s meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3 legyen, sz\u00fcks\u00e9ges, hogy a munk\u00e1ltat\u00f3i magatart\u00e1s a fent eml\u00edtett szakszervezeti tev\u00e9kenys\u00e9gek miatt, azaz azokra hivatkoz\u00e1ssal t\u00f6rt\u00e9njen. Ez azt jelenti, hogy a munk\u00e1ltat\u00f3nak “tisztess\u00e9gtelen munka\u00fcgyi magatart\u00e1si sz\u00e1nd\u00e9ka” volt. Ez a sz\u00e1nd\u00e9k a munk\u00e1ltat\u00f3 szubjekt\u00edv elem\u00e9t jelenti, amely a szakszervezet-ellenes motiv\u00e1ci\u00f3kon alapul, de annak bizony\u00edt\u00e1sa nem egyszer\u0171. Ez\u00e9rt a gyakorlatban a tisztess\u00e9gtelen munka\u00fcgyi magatart\u00e1si sz\u00e1nd\u00e9kot k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 objekt\u00edv k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekb\u0151l k\u00f6vetkeztetik ki. P\u00e9ld\u00e1ul, ha a munk\u00e1ltat\u00f3 \u00e1ltal\u00e1ban szakszervezetellenes megnyilv\u00e1nul\u00e1sokat tesz, ha a h\u00e1tr\u00e1nyos megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s id\u0151z\u00edt\u00e9se a szakszervezeti csatlakoz\u00e1s vagy egy adott szakszervezeti tev\u00e9kenys\u00e9g k\u00f6zvetlen\u00fcl ut\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nik, ha a c\u00e9g \u00e1ltal felhozott \u00fczleti sz\u00fcks\u00e9glet indokolatlan, vagy ha a szakszervezeti tagok \u00e9s nem tagok k\u00f6z\u00f6tt indokolatlan k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek vannak a b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dban, ezek mind fontos elemek lehetnek a tisztess\u00e9gtelen munka\u00fcgyi magatart\u00e1si sz\u00e1nd\u00e9k meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n
Ezenk\u00edv\u00fcl a cikk tiltja azt is, hogy a “munkav\u00e1llal\u00f3 szakszervezethez val\u00f3 csatlakoz\u00e1s\u00e1t vagy abb\u00f3l val\u00f3 kil\u00e9p\u00e9s\u00e9t foglalkoztat\u00e1si felt\u00e9telk\u00e9nt szabj\u00e1k meg”. Ezt a gyakorlatot “s\u00e1rga kutya szerz\u0151d\u00e9snek” nevezik, \u00e9s mivel ez k\u00f6zvetlen\u00fcl s\u00e9rti a munkav\u00e1llal\u00f3k egyes\u00fcl\u00e9si jog\u00e1t, ez\u00e9rt egy\u00e9rtelm\u0171en t\u00f6rv\u00e9nytelennek min\u0151s\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n
Ezzel kapcsolatban mer\u00fclt fel a k\u00e9rd\u00e9s a munkav\u00e1llal\u00f3k felv\u00e9tel\u00e9nek szabads\u00e1g\u00e1val kapcsolatban a JR Hokkaido & JR Cargo eset\u00e9ben (a Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g 2003. december 22-i \u00edt\u00e9lete). Ez az eset a Nemzeti Vasutak mag\u00e1nos\u00edt\u00e1s\u00e1nak k\u00fcl\u00f6nleges k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6rt\u00e9nt, \u00e9s a Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g \u00fagy \u00edt\u00e9lte meg, hogy az \u00faj v\u00e1llalatok \u00e1ltali felv\u00e9teli megtagad\u00e1s nem min\u0151s\u00fcl k\u00f6zvetlen\u00fcl tisztess\u00e9gtelen munka\u00fcgyi magatart\u00e1snak. Azonban ez az \u00edt\u00e9let nem ismeri el a munk\u00e1ltat\u00f3k felv\u00e9teli szabads\u00e1g\u00e1t korl\u00e1tlanul. Ha egy adott munkav\u00e1llal\u00f3t szakszervezeti tags\u00e1ga miatt nem vesznek fel, \u00e9s ez a szakszervezet ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1nak vagy beavatkoz\u00e1s\u00e1nak c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l t\u00f6rt\u00e9nik, akkor van lehet\u0151s\u00e9g a tisztess\u00e9gtelen munka\u00fcgyi magatart\u00e1s meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A csoportos t\u00e1rgyal\u00e1sok jogos ok n\u00e9lk\u00fcli elutas\u00edt\u00e1sa a Jap\u00e1n Munka\u00fcgyi T\u00f6rv\u00e9ny (\u7b2c7\u6761\u7b2c2\u53f7) alapj\u00e1n<\/span><\/h3>\n\n\n\nA Jap\u00e1n Munka\u00fcgyi T\u00f6rv\u00e9ny (\u7b2c7\u6761\u7b2c2\u53f7) tiltja a munk\u00e1ltat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra, hogy jogos ok n\u00e9lk\u00fcl elutas\u00edts\u00e1k a munkav\u00e1llal\u00f3k k\u00e9pvisel\u0151ivel val\u00f3 csoportos t\u00e1rgyal\u00e1sokat. Ez a rendelkez\u00e9s biztos\u00edtja a szakszervezetek sz\u00e1m\u00e1ra az egyik legfontosabb jogot, a csoportos t\u00e1rgyal\u00e1s jog\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
Az el\u0151\u00edr\u00e1s megs\u00e9rt\u00e9se nem csak akkor t\u00f6rt\u00e9nik meg, ha a munk\u00e1ltat\u00f3 ny\u00edltan visszautas\u00edtja a szakszervezet t\u00e1rgyal\u00e1si k\u00e9relm\u00e9t. Az is a csoportos t\u00e1rgyal\u00e1sok elutas\u00edt\u00e1s\u00e1nak min\u0151s\u00fcl, ha a munk\u00e1ltat\u00f3 r\u00e9szt vesz ugyan a t\u00e1rgyal\u00e1sokon, de l\u00e9nyeg\u00e9ben megtagadja a t\u00e1rgyal\u00e1st, amit “nem \u0151szinte csoportos t\u00e1rgyal\u00e1snak” nevez\u00fcnk. A nem \u0151szinte csoportos t\u00e1rgyal\u00e1s tipikus p\u00e9ld\u00e1i a k\u00f6vetkez\u0151k:<\/p>\n\n\n\n
\nCsak olyan szem\u00e9lyeket k\u00fcld a t\u00e1rgyal\u00e1sokra, akiknek nincs d\u00f6nt\u00e9si jogk\u00f6r\u00fck.<\/li>\n\n\n\n Egy\u00e1ltal\u00e1n nem veszi figyelembe a szakszervezet \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t vagy k\u00f6vetel\u00e9seit, csak saj\u00e1t \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t ism\u00e9telgeti, \u00e9s nem mutat k\u00e9szs\u00e9get a p\u00e1rbesz\u00e9dre.<\/li>\n\n\n\n Indokolatlanul megtagadja a v\u00e1llalat gazd\u00e1lkod\u00e1si helyzet\u00e9vel kapcsolatos alapvet\u0151 inform\u00e1ci\u00f3k megoszt\u00e1s\u00e1t, p\u00e9ld\u00e1ul a b\u00e9r t\u00e1rgyal\u00e1sok sor\u00e1n.<\/li>\n\n\n\n Elfoglalts\u00e1gra hivatkozva indokolatlanul h\u00fazza az id\u0151t a csoportos t\u00e1rgyal\u00e1sok \u00fctemez\u00e9s\u00e9vel.<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\nA munk\u00e1ltat\u00f3 \u00e1ltal a csoportos t\u00e1rgyal\u00e1sok elutas\u00edt\u00e1s\u00e1ra felhozhat\u00f3 “jogos okok” rendk\u00edv\u00fcl sz\u0171k k\u00f6r\u0171ek. P\u00e9ld\u00e1ul az “a szakszervezet k\u00f6vetel\u00e9sei t\u00falzottak”, “a t\u00e1rgyal\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt van a szakszervezet k\u00fcls\u0151 vezet\u0151je” vagy “most \u00e9ppen elfoglaltak vagyunk” t\u00edpus\u00fa indokokat alapvet\u0151en nem tekintik jogos oknak. Ezeket a k\u00e9rd\u00e9seket \u00e9ppen a csoportos t\u00e1rgyal\u00e1sok sor\u00e1n kellene megvitatni.<\/p>\n\n\n\n
A “munk\u00e1ltat\u00f3” fogalm\u00e1nak hat\u00e1lya kapcs\u00e1n mer\u00fclt fel k\u00e9rd\u00e9s az Asahi Broadcasting Corporation eset\u00e9ben (a Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g 1995. febru\u00e1r 28-i \u00edt\u00e9lete). Ebben az esetben a telev\u00edzi\u00f3s t\u00e1rsas\u00e1g megtagadta a csoportos t\u00e1rgyal\u00e1st az alv\u00e1llalkoz\u00f3i \u00e1ltal foglalkoztatott munkav\u00e1llal\u00f3kkal, akikkel nem \u00e1llt k\u00f6zvetlen munkaszerz\u0151d\u00e9ses kapcsolatban. A Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g kimondta, hogy ha valaki nem is k\u00f6zvetlen munk\u00e1ltat\u00f3, de a munkav\u00e1llal\u00f3k alapvet\u0151 munkafelt\u00e9teleit “val\u00f3s\u00e1gosan \u00e9s konkr\u00e9tan ir\u00e1ny\u00edtani \u00e9s meghat\u00e1rozni k\u00e9pes poz\u00edci\u00f3ban van, akkor a Munka\u00fcgyi T\u00f6rv\u00e9ny \u00e9rtelm\u00e9ben a munk\u00e1ltat\u00f3k\u00e9nt tekintend\u0151, \u00e9s k\u00f6teles csoportos t\u00e1rgyal\u00e1sokat folytatni”. Ez az \u00edt\u00e9let fontos ir\u00e1nymutat\u00e1st ad a v\u00e1ltozatos munkav\u00e1llal\u00e1si form\u00e1k kor\u00e1ban arra vonatkoz\u00f3an, hogy ki legyen a t\u00e1rgyal\u00e1sok f\u00e9l.<\/p>\n\n\n\n
Fontos megjegyezni, hogy a t\u00f6rv\u00e9ny a munk\u00e1ltat\u00f3ra nem az egyezs\u00e9g el\u00e9r\u00e9s\u00e9nek “eredm\u00e9ny\u00e9t”, hanem a t\u00e1rgyal\u00e1sokban val\u00f3 \u0151szinte r\u00e9szv\u00e9tel “folyamat\u00e1t” \u00edrja el\u0151. A munk\u00e1ltat\u00f3nak m\u00e9g akkor is, ha elutas\u00edtja a szakszervezet k\u00f6vetel\u00e9seit, konkr\u00e9tan meg kell indokolnia az elutas\u00edt\u00e1s okait, \u00e9s alternat\u00edv megold\u00e1sokat kell felaj\u00e1nlania, valamint komoly er\u0151fesz\u00edt\u00e9seket kell tennie az egyezs\u00e9g kialak\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben. Ha a munk\u00e1ltat\u00f3 teljes\u00edti ezt a folyamatot, akkor m\u00e9g akkor is, ha v\u00e9g\u00fcl nem siker\u00fcl meg\u00e1llapod\u00e1sra jutni, teljes\u00edtette a \u0151szinte t\u00e1rgyal\u00e1si k\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A munkav\u00e1llal\u00f3i szervezetek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9be val\u00f3 beavatkoz\u00e1s \u00e9s k\u00f6lts\u00e9gt\u00e1mogat\u00e1s tilalma a jap\u00e1n Munkav\u00e1llal\u00f3i Szervezetek T\u00f6rv\u00e9ny\u00e9nek (1982) \u00e9rtelm\u00e9ben<\/span><\/h3>\n\n\n\nA jap\u00e1n Munkav\u00e1llal\u00f3i Szervezetek T\u00f6rv\u00e9ny\u00e9nek (1982) 7. cikk (3) bekezd\u00e9se biztos\u00edtja a munkav\u00e1llal\u00f3i szervezetek auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t azzal, hogy megtiltja a munk\u00e1ltat\u00f3knak, hogy “ir\u00e1ny\u00edts\u00e1k vagy beavatkozzanak a munkav\u00e1llal\u00f3i szervezetek alak\u00edt\u00e1s\u00e1ba vagy m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9be”, valamint hogy “p\u00e9nz\u00fcgyi t\u00e1mogat\u00e1st ny\u00fajtsanak a munkav\u00e1llal\u00f3i szervezetek m\u0171k\u00f6d\u00e9si k\u00f6lts\u00e9geihez”.<\/p>\n\n\n\n
A “beavatkoz\u00e1s” minden olyan munk\u00e1ltat\u00f3i magatart\u00e1st jelent, amely befoly\u00e1solja a munkav\u00e1llal\u00f3i szervezetek d\u00f6nt\u00e9shozatal\u00e1t \u00e9s tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, ezzel al\u00e1\u00e1sva azok auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t. A beavatkoz\u00e1s form\u00e1i v\u00e1ltozatosak lehetnek, de a tipikus p\u00e9ld\u00e1k k\u00f6z\u00e9 tartoznak a k\u00f6vetkez\u0151k:<\/p>\n\n\n\n
\nA munkav\u00e1llal\u00f3i szervezetek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak akad\u00e1lyoz\u00e1sa vagy a tagoknak a szervezetb\u0151l val\u00f3 kil\u00e9p\u00e9sre val\u00f3 \u00f6szt\u00f6nz\u00e9se.<\/li>\n\n\n\n Az olyan kijelent\u00e9sek, mint hogy “a szakszervezeti tev\u00e9kenys\u00e9g h\u00e1tr\u00e1nyosan \u00e9rintheti a el\u0151l\u00e9ptet\u00e9st”, amelyek visszatartj\u00e1k a szakszervezeti tev\u00e9kenys\u00e9get.<\/li>\n\n\n\n A v\u00e1llalatbar\u00e1t m\u00e1sodik szervezetek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak t\u00e1mogat\u00e1sa, vagy bizonyos szervezetek el\u0151nyben r\u00e9szes\u00edt\u00e9se vagy h\u00e1tr\u00e1nyos megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9se (szervezetek k\u00f6z\u00f6tti diszkrimin\u00e1ci\u00f3).<\/li>\n\n\n\n A t\u00f6rv\u00e9nyes szakszervezeti tev\u00e9kenys\u00e9gek (pl. sz\u00f3r\u00f3lapok terjeszt\u00e9se vagy gy\u0171l\u00e9sek szervez\u00e9se) jogtalan akad\u00e1lyoz\u00e1sa.<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\nA munk\u00e1ltat\u00f3i nyilatkozatok beavatkoz\u00e1snak min\u0151s\u00fcl\u00e9se gyakran k\u00e9rd\u00e9ses. Ebben a tekintetben a Prima Ham-\u00fcgy (a Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g 1982. szeptember 10-i \u00edt\u00e9lete) fontos ir\u00e1nymutat\u00e1st adott. Az \u00edt\u00e9let szerint a munk\u00e1ltat\u00f3i nyilatkozatokat annak alapj\u00e1n kell meg\u00edt\u00e9lni, hogy azok “a tartalom, a nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozatal m\u00f3dja \u00e9s eszk\u00f6zei, a nyilatkozat id\u0151z\u00edt\u00e9se, a nyilatkoz\u00f3t megillet\u0151 poz\u00edci\u00f3 \u00e9s st\u00e1tusz, valamint a nyilatkozat hat\u00e1sa alapj\u00e1n fenyeget\u0151 hat\u00e1st gyakorolnak-e a szakszervezeti tagokra, \u00e9s befoly\u00e1solj\u00e1k-e a szervezet szervez\u00e9s\u00e9t \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t”. M\u00e1s sz\u00f3val, m\u00e9g ha form\u00e1lisan v\u00e9lem\u00e9nynyilv\u00e1n\u00edt\u00e1snak is t\u0171nik, ha val\u00f3j\u00e1ban fenyeget\u0151 hat\u00e1st gyakorol a tagokra \u00e9s zavarja a szervezet egys\u00e9g\u00e9t, akkor azt beavatkoz\u00e1snak kell \u00e9rt\u00e9kelni.<\/p>\n\n\n\n
A “k\u00f6lts\u00e9gt\u00e1mogat\u00e1s” tilalma azt hivatott megakad\u00e1lyozni, hogy a munkav\u00e1llal\u00f3i szervezetek gazdas\u00e1gilag f\u00fcgg\u0151v\u00e9 v\u00e1ljanak a munk\u00e1ltat\u00f3kt\u00f3l, \u00e9s ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt ne tudjanak auton\u00f3m m\u00f3don m\u0171k\u00f6dni. Azonban a jap\u00e1n Munkav\u00e1llal\u00f3i Szervezetek T\u00f6rv\u00e9ny\u00e9nek (1982) 7. cikk (3) bekezd\u00e9s\u00e9nek kiv\u00e9telei bizonyos esetekben megengedik a k\u00f6lts\u00e9gt\u00e1mogat\u00e1st. Ide tartozik p\u00e9ld\u00e1ul, ha a munkav\u00e1llal\u00f3k munkaid\u0151 alatt fizetett szabads\u00e1got kapnak a kollekt\u00edv t\u00e1rgyal\u00e1sokon val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9telhez (check-off), a j\u00f3l\u00e9ti alapokba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 adom\u00e1nyoz\u00e1s, valamint a minim\u00e1lis m\u00e9ret\u0171 irod\u00e1k biztos\u00edt\u00e1sa. Ezek a tev\u00e9kenys\u00e9gek kiv\u00e9telesen megengedettek, mivel hozz\u00e1j\u00e1rulnak az eg\u00e9szs\u00e9ges munka\u00fcgyi kapcsolatok fenntart\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A munka\u00fcgyi bizotts\u00e1ghoz tett beadv\u00e1nyok miatti megtorl\u00f3 jelleg\u0171 h\u00e1tr\u00e1nyos b\u00e1n\u00e1sm\u00f3d (Jap\u00e1n Munka\u00fcgyi Szakszervezeti T\u00f6rv\u00e9ny 7. cikk 4. pontja)<\/span><\/h3>\n\n\n\nA Jap\u00e1n Munka\u00fcgyi Szakszervezeti T\u00f6rv\u00e9ny 7. cikk 4. pontja megtiltja a munk\u00e1ltat\u00f3knak, hogy az\u00e9rt bocs\u00e1ssanak el vagy m\u00e1s h\u00e1tr\u00e1nyos b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dban r\u00e9szes\u00edtsenek egy munkav\u00e1llal\u00f3t, mert az illet\u0151 panaszt ny\u00fajtott be a munka\u00fcgyi bizotts\u00e1ghoz a tisztess\u00e9gtelen munka\u00fcgyi gyakorlatok miatt, vagy mert bizony\u00edt\u00e9kot ny\u00fajtott be, illetve vallom\u00e1st tett az elj\u00e1r\u00e1s sor\u00e1n. <\/p>\n\n\n\n
Ez a rendelkez\u00e9s a tisztess\u00e9gtelen munka\u00fcgyi gyakorlatok elleni v\u00e9delem rendszer\u00e9nek hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t hivatott biztos\u00edtani. Ha a munkav\u00e1llal\u00f3k att\u00f3l tartan\u00e1nak, hogy a seg\u00edts\u00e9gk\u00e9r\u00e9s\u00fck miatt megtorl\u00e1s \u00e9ri \u0151ket, akkor visszah\u00faz\u00f3dn\u00e1nak, \u00e9s nem \u00e9lhetn\u00e9nek a rendszer \u00e1ltal k\u00edn\u00e1lt lehet\u0151s\u00e9gekkel. Ez\u00e9rt a t\u00f6rv\u00e9ny egy\u00e9rtelm\u0171en tiltja az ilyen megtorl\u00f3 jelleg\u0171 cselekedeteket. <\/p>\n\n\n\n
A v\u00e9delem nem csak a munka\u00fcgyi bizotts\u00e1ghoz tett beadv\u00e1nyokra terjed ki. A munka\u00fcgyi bizotts\u00e1g vizsg\u00e1lata vagy meghallgat\u00e1sa sor\u00e1n a munkav\u00e1llal\u00f3 \u00e1ltal tett tan\u00favallom\u00e1sok vagy beny\u00fajtott bizony\u00edt\u00e9kok is ugyan\u00fagy v\u00e9delemben r\u00e9szes\u00fclnek. Ha megs\u00e9rtik ezt a rendelkez\u00e9st, a h\u00e1tr\u00e1nyos b\u00e1n\u00e1sm\u00f3d a 1. pontban eml\u00edtett h\u00e1tr\u00e1nyos b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dhoz hasonl\u00f3an \u00e9rv\u00e9nytelennek tekinthet\u0151. <\/p>\n\n\n\n
<\/span>A tisztess\u00e9gtelen munka\u00fcgyi magatart\u00e1sok elleni jogorvoslati elj\u00e1r\u00e1sok Jap\u00e1nban<\/span><\/h2>\n\n\n\nAmennyiben a munk\u00e1ltat\u00f3 tisztess\u00e9gtelen munka\u00fcgyi magatart\u00e1st tan\u00fas\u00edt, az \u00e9rintett munkav\u00e1llal\u00f3k vagy szakszervezetek jogi \u00faton k\u00e9rhetik jogosults\u00e1gaik helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t. A jap\u00e1n jogrendben f\u0151k\u00e9nt k\u00e9t jogorvoslati elj\u00e1r\u00e1s \u00e1ll rendelkez\u00e9sre. Az egyik az \u00fagynevezett ‘adminisztrat\u00edv jogorvoslat’, amely a Munka\u00fcgyi Bizotts\u00e1g nev\u0171 szakos\u00edtott k\u00f6zigazgat\u00e1si szerven kereszt\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nik, a m\u00e1sik pedig a b\u00edr\u00f3s\u00e1gokon kereszt\u00fcl \u00e9rv\u00e9nyes\u00edthet\u0151 ‘b\u00edr\u00f3s\u00e1gi jogorvoslat’.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>Munka\u00fcgyi Bizotts\u00e1g \u00e1ltali k\u00f6zigazgat\u00e1si jogorvoslat Jap\u00e1nban<\/span><\/h3>\n\n\n\nA Munka\u00fcgyi Bizotts\u00e1g egy olyan k\u00f6zigazgat\u00e1si szerv, amely a k\u00f6z\u00e9rdeket, a munkav\u00e1llal\u00f3kat \u00e9s a munk\u00e1ltat\u00f3kat k\u00e9pvisel\u0151 tagokb\u00f3l \u00e1ll, \u00e9s kifejezetten a munka\u00fcgyi vit\u00e1k rendez\u00e9s\u00e9re specializ\u00e1l\u00f3dott. A nem megfelel\u0151 munk\u00e1ltat\u00f3i magatart\u00e1sokkal szembeni k\u00f6zigazgat\u00e1si jogorvoslat akkor kezd\u0151dik, amikor a s\u00e9relmet szenvedett f\u00e9l panaszt ny\u00fajt be a Munka\u00fcgyi Bizotts\u00e1ghoz. A folyamat \u00e1ltal\u00e1ban a k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9seket tartalmazza:<\/p>\n\n\n\n
\nPanaszbejelent\u00e9s: A munkav\u00e1llal\u00f3 vagy a szakszervezet a nem megfelel\u0151 magatart\u00e1s bek\u00f6vetkez\u00e9s\u00e9t\u0151l sz\u00e1m\u00edtott egy \u00e9ven bel\u00fcl beny\u00fajtja a panasz\u00e1t az illet\u00e9kes prefekt\u00fara Munka\u00fcgyi Bizotts\u00e1g\u00e1hoz. A panaszbejelent\u00e9s ingyenes.<\/li>\n\n\n\n Vizsg\u00e1lat: A panasz elfogad\u00e1sa ut\u00e1n a Munka\u00fcgyi Bizotts\u00e1g vizsg\u00e1l\u00f3bizotts\u00e1ga meghallgatja a felek \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t, rendezni k\u00edv\u00e1nja az \u00e9rveket \u00e9s bizony\u00edt\u00e9kokat, \u00e9s tiszt\u00e1zza az \u00fcgy vit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9seit. Ebben a szakaszban gyakran ker\u00fcl sor a megegyez\u00e9sen alapul\u00f3 rendez\u00e9sre is.<\/li>\n\n\n\n Meghallgat\u00e1s: A vizsg\u00e1lat sor\u00e1n tiszt\u00e1zott vit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9sek ut\u00e1n nyilv\u00e1nos t\u00e1rgyal\u00e1shoz hasonl\u00f3 k\u00f6rnyezetben ker\u00fcl sor a meghallgat\u00e1sra. Itt a felek \u00e9s a tan\u00fak kihallgat\u00e1sa mellett bizony\u00edt\u00e9kok felkutat\u00e1sa t\u00f6rt\u00e9nik a t\u00e9nyek meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben.<\/li>\n\n\n\n Elrendel\u00e9s: A meghallgat\u00e1s befejezt\u00e9vel a k\u00f6z\u00e9rdek\u0171 tagok tan\u00e1cskoz\u00e1sa ut\u00e1n a Munka\u00fcgyi Bizotts\u00e1g kiadja az elrendel\u00e9s\u00e9t. Ha a panaszos \u00e9rveit elfogadj\u00e1k \u00e9s a nem megfelel\u0151 munk\u00e1ltat\u00f3i magatart\u00e1st meg\u00e1llap\u00edtj\u00e1k, akkor “jogorvoslati elrendel\u00e9st” adnak ki. Ha a panaszos \u00e9rveit nem fogadj\u00e1k el, akkor “elutas\u00edt\u00f3 elrendel\u00e9st” adnak ki.<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\nA jogorvoslati elrendel\u00e9s tartalma az adott esett\u0151l f\u00fcgg\u0151en v\u00e1ltozhat, de alapvet\u0151en a s\u00e9relem helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul. P\u00e9ld\u00e1ul, ha jogtalan elbocs\u00e1t\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt, az elbocs\u00e1t\u00e1s visszavon\u00e1s\u00e1t \u00e9s a munkahelyre val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9st (eredeti poz\u00edci\u00f3ba val\u00f3 visszahelyez\u00e9st), valamint az elbocs\u00e1t\u00e1s ideje alatti b\u00e9r megfizet\u00e9s\u00e9t (visszamen\u0151leges fizet\u00e9s) rendelhetik el. A kollekt\u00edv t\u00e1rgyal\u00e1sok elutas\u00edt\u00e1sa eset\u00e9n a t\u00e1rgyal\u00e1sokhoz val\u00f3 \u0151szinte hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1st \u00edrhatnak el\u0151. A munkav\u00e1llal\u00f3i befoly\u00e1sol\u00e1s eset\u00e9n a j\u00f6v\u0151beni hasonl\u00f3 magatart\u00e1sok tilt\u00e1s\u00e1t, valamint a v\u00e1llalaton bel\u00fcli bocs\u00e1natk\u00e9r\u0151 nyilatkozatok vagy egy\u00e9b k\u00f6zlem\u00e9nyek kif\u00fcggeszt\u00e9s\u00e9t is elrendelhetik (k\u00f6zlem\u00e9ny-kif\u00fcggeszt\u00e9si elrendel\u00e9s).<\/p>\n\n\n\n
Amennyiben a felek nem \u00e9rtenek egyet a Munka\u00fcgyi Bizotts\u00e1g elrendel\u00e9s\u00e9vel, \u00fajrat\u00e1rgyal\u00e1st k\u00e9rhetnek a k\u00f6zponti Munka\u00fcgyi Bizotts\u00e1gt\u00f3l, vagy a b\u00edr\u00f3s\u00e1ghoz fordulhatnak az elrendel\u00e9s megsemmis\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>B\u00edr\u00f3s\u00e1gi mag\u00e1njogi jogorvoslatok Jap\u00e1nban<\/span><\/h3>\n\n\n\nA munka\u00fcgyi bizotts\u00e1g elj\u00e1r\u00e1s\u00e1t\u00f3l elt\u00e9r\u0151en a munkav\u00e1llal\u00f3k \u00e9s a szakszervezetek k\u00f6zvetlen\u00fcl is k\u00e9rhetnek jogorvoslatot a b\u00edr\u00f3s\u00e1gokon kereszt\u00fcl a mag\u00e1njog ter\u00fclet\u00e9n. A tisztess\u00e9gtelen munk\u00e1ltat\u00f3i magatart\u00e1s nemcsak a szakszervezeti t\u00f6rv\u00e9ny, mint k\u00f6zjogi szab\u00e1lyoz\u00e1s megs\u00e9rt\u00e9se, hanem a mag\u00e1njogi jogviszonyokra is kihat\u00e1ssal van.<\/p>\n\n\n\n
El\u0151sz\u00f6r is, a tisztess\u00e9gtelen munk\u00e1ltat\u00f3i magatart\u00e1snak min\u0151s\u00fcl\u0151 jogi aktusok (p\u00e9ld\u00e1ul a szakszervezeti tev\u00e9kenys\u00e9g miatti elbocs\u00e1t\u00e1s) \u00e1ltal\u00e1ban ellent\u00e9tesek a jap\u00e1n alkotm\u00e1ny 28. cikk\u00e9vel \u00e9s a szakszervezeti t\u00f6rv\u00e9ny c\u00e9ljaival, \u00e9s mint olyanok, a k\u00f6zrendbe \u00fctk\u00f6z\u0151k, \u00edgy a jap\u00e1n polg\u00e1ri t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv 90. cikke alapj\u00e1n \u00e9rv\u00e9nytelennek min\u0151s\u00fclnek. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben az elbocs\u00e1tott munkav\u00e1llal\u00f3k pert ind\u00edthatnak a b\u00edr\u00f3s\u00e1gon a munkaszerz\u0151d\u00e9ses jog\u00e1ll\u00e1suk meger\u0151s\u00edt\u00e9se (azaz, hogy tov\u00e1bbra is fenn\u00e1ll a munkav\u00e1llal\u00f3i st\u00e1tuszuk) \u00e9s a munk\u00e1b\u00f3l kiesett id\u0151szak b\u00e9r\u00e9nek kifizet\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n
Tov\u00e1bb\u00e1, mivel a tisztess\u00e9gtelen munk\u00e1ltat\u00f3i magatart\u00e1s jogellenesen s\u00e9rti a munkav\u00e1llal\u00f3k \u00e9s a szakszervezetek jogait, ez\u00e9rt a jap\u00e1n polg\u00e1ri t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv 709. cikke alapj\u00e1n jogellenes cselekm\u00e9nynek min\u0151s\u00fclhet. Ebben az esetben a munkav\u00e1llal\u00f3k \u00e9s a szakszervezetek p\u00e9nzbeli k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9st, p\u00e9ld\u00e1ul f\u00e1jdalomd\u00edjat k\u00f6vetelhetnek a munk\u00e1ltat\u00f3t\u00f3l a tisztess\u00e9gtelen munk\u00e1ltat\u00f3i magatart\u00e1s miatt elszenvedett lelki s\u00e9r\u00fcl\u00e9sek\u00e9rt. Val\u00f3j\u00e1ban vannak p\u00e9ld\u00e1k arra, hogy a b\u00edr\u00f3s\u00e1gok k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9st \u00edt\u00e9ltek meg a kollekt\u00edv t\u00e1rgyal\u00e1sok elutas\u00edt\u00e1sa miatt.<\/p>\n\n\n\n
\u00cdgy az adminisztrat\u00edv \u00e9s a b\u00edr\u00f3s\u00e1gi jogorvoslatok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 c\u00e9lokkal \u00e9s elj\u00e1r\u00e1sokkal rendelkez\u0151, egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl m\u0171k\u00f6d\u0151 p\u00e1rhuzamos orvoslati utakk\u00e9nt l\u00e9teznek.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>Az adminisztrat\u00edv \u00e9s a b\u00edr\u00f3s\u00e1gi jogorvoslatok \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sa Jap\u00e1nban<\/span><\/h2>\n\n\n\nA tisztess\u00e9gtelen munkahelyi gyakorlatokkal szembeni jogorvoslati elj\u00e1r\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9tezik az adminisztrat\u00edv jogorvoslat, amelyet a Munka\u00fcgyi Bizotts\u00e1g (\u52b4\u50cd\u59d4\u54e1\u4f1a) v\u00e9gez, valamint a b\u00edr\u00f3s\u00e1gi jogorvoslat, amelyet a b\u00edr\u00f3s\u00e1gok ny\u00fajtanak. Mindkett\u0151nek megvannak a maga c\u00e9ljai, elj\u00e1r\u00e1sai \u00e9s hat\u00e1sai, amelyek jelent\u0151s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket mutatnak. A munk\u00e1ltat\u00f3k \u00e9s munkav\u00e1llal\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra strat\u00e9giai d\u00f6nt\u00e9s, hogy melyik elj\u00e1r\u00e1st v\u00e1lasztj\u00e1k, vagy hogy p\u00e1rhuzamosan haszn\u00e1lj\u00e1k-e mindkett\u0151t.<\/p>\n\n\n\n
Az adminisztrat\u00edv jogorvoslat, azaz a Munka\u00fcgyi Bizotts\u00e1g \u00e1ltal v\u00e9gzett vizsg\u00e1lati elj\u00e1r\u00e1s els\u0151sorban a “gyors helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sra” t\u00f6rekszik a norm\u00e1l kollekt\u00edv munka\u00fcgyi kapcsolatokban. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben az elj\u00e1r\u00e1s nem olyan szigor\u00fa, mint a b\u00edr\u00f3s\u00e1gi peresked\u00e9s, \u00e9s \u00fagy van kialak\u00edtva, hogy rugalmasabb \u00e9s gyorsabb legyen. A k\u00e9relem beny\u00fajt\u00e1sa ingyenes, \u00e9s a munka\u00fcgyi kapcsolatok szak\u00e9rt\u0151i, a bizotts\u00e1gi tagok bevon\u00e1sa el\u0151seg\u00edti a helyzetnek megfelel\u0151 megegyez\u00e9st. A Munka\u00fcgyi Bizotts\u00e1g \u00e1ltal kiadott jogorvoslati parancsok, mint p\u00e9ld\u00e1ul a munkahelyre val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s vagy a kollekt\u00edv t\u00e1rgyal\u00e1sok elfogad\u00e1s\u00e1ra vonatkoz\u00f3 utas\u00edt\u00e1sok, konkr\u00e9t cselekv\u00e9seket \u00edrnak el\u0151, amelyek k\u00f6zvetlen\u00fcl korrig\u00e1lj\u00e1k a s\u00e9rtett \u00e1llapotot.<\/p>\n\n\n\n
M\u00e1sr\u00e9szr\u0151l a b\u00edr\u00f3s\u00e1gi jogorvoslat, azaz a b\u00edr\u00f3s\u00e1gi peres elj\u00e1r\u00e1s f\u0151 c\u00e9lja a felek k\u00f6z\u00f6tti jogi jogok \u00e9s k\u00f6telezetts\u00e9gek t\u00f6rv\u00e9nyes meger\u0151s\u00edt\u00e9se, valamint a k\u00e1rok p\u00e9nz\u00fcgyi k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9sen kereszt\u00fcl t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kompenz\u00e1l\u00e1sa. Az elj\u00e1r\u00e1s szigor\u00fa jogi elj\u00e1r\u00e1sok szerint zajlik, \u00e9s az \u00e1ll\u00edt\u00e1sok \u00e9s bizony\u00edt\u00e9kok felel\u0151ss\u00e9ge egy\u00e9rtelm\u0171en meghat\u00e1rozott. A megold\u00e1s gyakran hossz\u00fa id\u0151t vesz ig\u00e9nybe, \u00e9s a jogi k\u00f6lts\u00e9gek, mint p\u00e9ld\u00e1ul az \u00fcgyv\u00e9di d\u00edjak, hajlamosak magasak lenni. Azonban a d\u00f6nt\u00e9sek jogi meger\u0151s\u00edt\u0151 erej\u0171ek, \u00e9s a p\u00e9nz\u00fcgyi k\u00f6telezetts\u00e9gek eset\u00e9ben lehets\u00e9ges a k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 v\u00e9grehajt\u00e1s, ami er\u0151s hat\u00e1ssal b\u00edr.<\/p>\n\n\n\n
Ezek a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek a munk\u00e1ltat\u00f3i oldalr\u00f3l n\u00e9zve k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kock\u00e1zatokat \u00e9s megfelel\u0151 strat\u00e9gi\u00e1kat ig\u00e9nyelnek. A Munka\u00fcgyi Bizotts\u00e1gn\u00e1l gyors megold\u00e1s v\u00e1rhat\u00f3, de olyan utas\u00edt\u00e1sok is kiadhat\u00f3k, mint a postai \u00e9rtes\u00edt\u00e9s, amelyeket a v\u00e1llalatok nehezen fogadnak el. A b\u00edr\u00f3s\u00e1gokn\u00e1l lehets\u00e9ges a jogi logik\u00e1n alapul\u00f3 szigor\u00fa v\u00e9dekez\u00e9s, de ha vesz\u00edtenek, magas k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9si \u00e9s visszamen\u0151leges fizet\u00e9si k\u00f6telezetts\u00e9geket \u00edrhatnak el\u0151, ami jelent\u0151s gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi hitelt \u00e9rinthet a v\u00e1llalat sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n
Az al\u00e1bbi t\u00e1bl\u00e1zat a k\u00e9t rendszer f\u0151bb jellemz\u0151it hasonl\u00edtja \u00f6ssze.<\/p>\n\n\n\nJellemz\u0151k<\/td> Adminisztrat\u00edv jogorvoslat (Munka\u00fcgyi Bizotts\u00e1g)<\/td> B\u00edr\u00f3s\u00e1gi jogorvoslat (B\u00edr\u00f3s\u00e1gok)<\/td><\/tr><\/thead> F\u0151 c\u00e9l<\/td> A munka\u00fcgyi kapcsolatok gyors helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa<\/td> Jogi jogok \u00e9s k\u00f6telezetts\u00e9gek meger\u0151s\u00edt\u00e9se, p\u00e9nz\u00fcgyi k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9s<\/td><\/tr> Elj\u00e1r\u00e1s<\/td> Vizsg\u00e1lat, meghallgat\u00e1s (kev\u00e9sb\u00e9 szigor\u00fa, mint a peresked\u00e9s)<\/td> Hivatalos peres elj\u00e1r\u00e1s (vagy munka\u00fcgyi b\u00edr\u00f3s\u00e1g)<\/td><\/tr> Gyorsas\u00e1g<\/td> \u00c1ltal\u00e1ban gyorsabb, mint a b\u00edr\u00f3s\u00e1gi elj\u00e1r\u00e1s<\/td> Hossz\u00fa id\u0151t vehet ig\u00e9nybe, gyakran t\u00f6bb mint egy \u00e9vet<\/td><\/tr> K\u00f6lts\u00e9gek<\/td> Nincs illet\u00e9k a k\u00e9relem beny\u00fajt\u00e1s\u00e1hoz<\/td> Illet\u00e9k, hajlamosak magasra sz\u00f6kni az \u00fcgyv\u00e9di d\u00edjak<\/td><\/tr> Jogorvoslat tartalma<\/td> Rugalmas utas\u00edt\u00e1sok (munkahelyre val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s, kollekt\u00edv t\u00e1rgyal\u00e1sok elfogad\u00e1sa, postai \u00e9rtes\u00edt\u00e9s stb.)<\/td> Jogi aktusok \u00e9rv\u00e9nytelens\u00e9g\u00e9nek meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa, k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9s \u00e9s fizet\u00e9si utas\u00edt\u00e1sok<\/td><\/tr> V\u00e9grehajt\u00e1si er\u0151<\/td> Szankci\u00f3k, mint p\u00e9ld\u00e1ul b\u00edrs\u00e1gok a meger\u0151s\u00edtett utas\u00edt\u00e1sok be nem tart\u00e1sa eset\u00e9n<\/td> K\u00e9nyszer\u00edt\u0151 v\u00e9grehajt\u00e1s a d\u00f6nt\u00e9s alapj\u00e1n<\/td><\/tr><\/tbody><\/table><\/figure>\n\n\n\n<\/span>\u00d6sszefoglal\u00f3<\/span><\/h2>\n\n\n\nAhogy a cikk\u00fcnk r\u00e9szletesen ismerteti, a tisztess\u00e9gtelen munkav\u00e9gz\u00e9s elleni rendszer a jap\u00e1n alkotm\u00e1ny \u00e1ltal biztos\u00edtott munkav\u00e1llal\u00f3i alapvet\u0151 jogok \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3, a jap\u00e1n munkajog alapvet\u0151 int\u00e9zm\u00e9nye. A jap\u00e1n munka\u00fcgyi t\u00f6rv\u00e9ny (Labor Union Act) 7. cikke szigor\u00faan tiltja a munk\u00e1ltat\u00f3k bizonyos magatart\u00e1sait, mint p\u00e9ld\u00e1ul a szakszervezeti tags\u00e1g miatti h\u00e1tr\u00e1nyos megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s, a jogos ok n\u00e9lk\u00fcli kollekt\u00edv t\u00e1rgyal\u00e1sok elutas\u00edt\u00e1sa, valamint a szakszervezeti m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe val\u00f3 beavatkoz\u00e1s. Ezeknek a rendelkez\u00e9seknek a megs\u00e9rt\u00e9se eset\u00e9n a v\u00e1llalatok s\u00falyos jogi kock\u00e1zatokkal n\u00e9znek szembe, mint p\u00e9ld\u00e1ul a munka\u00fcgyi bizotts\u00e1g \u00e1ltal kiadott helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1si utas\u00edt\u00e1sok, a b\u00edr\u00f3s\u00e1gok \u00e1ltal hozott jogi aktusok \u00e9rv\u00e9nytelens\u00e9g\u00e9nek meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa, vagy ak\u00e1r k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9si felel\u0151ss\u00e9g. Ezek a kock\u00e1zatok k\u00f6zvetlen hat\u00e1ssal lehetnek a v\u00e1llalatok p\u00e9nz\u00fcgyi helyzet\u00e9re \u00e9s t\u00e1rsadalmi meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9re, ez\u00e9rt elengedhetetlen a megel\u0151z\u0151 jelleg\u0171 compliance rendszerek ki\u00e9p\u00edt\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n
A Monolith Jog\u00fcgyi Iroda sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 tan\u00e1csad\u00e1si tapasztalattal rendelkezik a jap\u00e1n munkajogi k\u00e9rd\u00e9sek, bele\u00e9rtve a tisztess\u00e9gtelen munkav\u00e9gz\u00e9s elleni int\u00e9zked\u00e9seket, a Jap\u00e1nban tev\u00e9kenyked\u0151 v\u00e1ltozatos \u00fcgyf\u00e9lk\u00f6r sz\u00e1m\u00e1ra. Irod\u00e1nkban t\u00f6bb olyan szak\u00e9rt\u0151 is dolgozik, akik nemcsak a jap\u00e1n \u00fcgyv\u00e9di k\u00e9pes\u00edt\u00e9ssel rendelkeznek, hanem k\u00fclf\u00f6ldi jogi k\u00e9pes\u00edt\u00e9sekkel \u00e9s angol nyelvtud\u00e1ssal is, \u00edgy m\u00e9lyrehat\u00f3 ismeretekkel b\u00edrnak azokban a k\u00fcl\u00f6nleges kih\u00edv\u00e1sokban, amelyekkel a nemzetk\u00f6zi terjeszked\u00e9st v\u00e9gz\u0151 v\u00e1llalatok szembes\u00fclnek. K\u00e9pesek vagyunk \u00e1tfog\u00f3 \u00e9s strat\u00e9giai jogi t\u00e1mogat\u00e1st ny\u00fajtani a kollekt\u00edv t\u00e1rgyal\u00e1sok megfelel\u0151 kezel\u00e9s\u00e9t\u0151l, a v\u00e1llalati szab\u00e1lyzatok kidolgoz\u00e1s\u00e1n \u00e1t, a munka\u00fcgyi kock\u00e1zatok \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9ig, eg\u00e9szen od\u00e1ig, hogy k\u00e9pviselj\u00fck \u00fcgyfeleinket, ha tisztess\u00e9gtelen munkav\u00e9gz\u00e9s elleni panaszt ny\u00fajtanak be ellen\u00fck.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A v\u00e1llalatvezet\u00e9s sor\u00e1n a munkav\u00e1llal\u00f3kkal val\u00f3 kapcsolat rendk\u00edv\u00fcl fontos eleme a sikeres \u00fczleti m\u0171k\u00f6d\u00e9snek. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen igaz ez a szakszervezetekkel val\u00f3 viszonyra, amely elengedhetetlen a kiegyens\u00faly […]<\/p>\n","protected":false},"author":32,"featured_media":66476,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[18],"tags":[24,98],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66475"}],"collection":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/32"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=66475"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66475\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":66703,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66475\/revisions\/66703"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/66476"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=66475"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=66475"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=66475"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}