<\/span><\/h2>\n\n\n\nJap\u00e1n munkahelyein a munkafelt\u00e9teleket t\u00f6bbf\u00e9le szab\u00e1lyoz\u00e1s hat\u00e1rozza meg, \u00e9s ezek k\u00f6z\u00f6tt egy\u00e9rtelm\u0171 priorit\u00e1si sorrend \u00e1ll fenn. Ennek a hierarchi\u00e1nak a meg\u00e9rt\u00e9se alapvet\u0151 a munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9sek jogi helyzet\u00e9nek felismer\u00e9s\u00e9hez. A legfels\u0151bb szinten a jap\u00e1n munka\u00fcgyi t\u00f6rv\u00e9nyek, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Jap\u00e1n Munka\u00fcgyi Normat\u00edv T\u00f6rv\u00e9ny vagy a Jap\u00e1n Munkaszerz\u0151d\u00e9si T\u00f6rv\u00e9ny \u00e1llnak. Ezek ut\u00e1n k\u00f6vetkezik a kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9s, amely er\u0151sebb hat\u00e1ly\u00fa, mint a munkahelyi szab\u00e1lyzatok vagy az egy\u00e9ni munkaszerz\u0151d\u00e9sek.<\/p>\n\n\n\n
Ezt a priorit\u00e1st t\u00f6bb jap\u00e1n t\u00f6rv\u00e9ny is meghat\u00e1rozza. El\u0151sz\u00f6r is, a Jap\u00e1n Munka\u00fcgyi Normat\u00edv T\u00f6rv\u00e9ny 92. cikke kimondja, hogy “a munkahelyi szab\u00e1lyzatok nem ellentmondhatnak a t\u00f6rv\u00e9nyeknek vagy az adott munkahelyre vonatkoz\u00f3 munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9seknek”. Ez azt jelenti, hogy a munk\u00e1ltat\u00f3 \u00e1ltal egyoldal\u00faan l\u00e9trehozott munkahelyi szab\u00e1lyzatok nem s\u00e9rthetik a munkav\u00e1llal\u00f3k \u00e9s munk\u00e1ltat\u00f3k k\u00f6z\u00f6tti meg\u00e1llapod\u00e1sokat.<\/p>\n\n\n\n
M\u00e1sodszor, a Jap\u00e1n Munkaszerz\u0151d\u00e9si T\u00f6rv\u00e9ny 13. cikke tov\u00e1bb er\u0151s\u00edti ezt a viszonyt, kimondva, hogy “ha a munkahelyi szab\u00e1lyzatok ellentmondanak a munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9snek, akkor az ellentmond\u00f3 r\u00e9szekre nem vonatkoznak a 7., 10. \u00e9s az el\u0151z\u0151 cikk rendelkez\u00e9sei azokkal a munkav\u00e1llal\u00f3kkal k\u00f6t\u00f6tt munkaszerz\u0151d\u00e9sek eset\u00e9ben, akikre a munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9s vonatkozik”. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9snek ellentmond\u00f3 munkahelyi szab\u00e1lyzatok nem b\u00edrnak \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9ggel azokra a munkav\u00e1llal\u00f3kra n\u00e9zve, akikre a szerz\u0151d\u00e9s vonatkozik.<\/p>\n\n\n\n
Tov\u00e1bb\u00e1, az egy\u00e9ni munkaszerz\u0151d\u00e9sek \u00e9s a munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tti viszonyt a Jap\u00e1n Munka\u00fcgyi Szakszervezeti T\u00f6rv\u00e9ny 16. cikke hat\u00e1rozza meg d\u00f6nt\u0151en. Ez a cikk kimondja, hogy “a munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9sben meghat\u00e1rozott munkafelt\u00e9teleknek vagy m\u00e1s munkav\u00e1llal\u00f3i juttat\u00e1soknak ellentmond\u00f3 munkaszerz\u0151d\u00e9s r\u00e9szei \u00e9rv\u00e9nytelenek”, \u00e9s az \u00e9rv\u00e9nytelen r\u00e9szekre a kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9s szabv\u00e1nyai vonatkoznak.<\/p>\n\n\n\n
Mindezeket a rendelkez\u00e9seket \u00f6sszegezve a munkafelt\u00e9teleket szab\u00e1lyoz\u00f3 norm\u00e1k priorit\u00e1si sorrendje a k\u00f6vetkez\u0151: t\u00f6rv\u00e9nyek, munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9sek, munkahelyi szab\u00e1lyzatok, munkaszerz\u0151d\u00e9sek. Ez a hierarchia azt mutatja, hogy a munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9sek nem csup\u00e1n szerz\u0151d\u00e9sek, hanem egy adott munkav\u00e1llal\u00f3i csoport sz\u00e1m\u00e1ra minim\u00e1lis szabv\u00e1nyokat meghat\u00e1roz\u00f3, kis l\u00e9pt\u00e9k\u0171 t\u00f6rv\u00e9nyekhez hasonl\u00f3 funkci\u00f3t t\u00f6ltenek be.<\/p>\n\n\n\n
Fontos megjegyezni, hogy a munkahelyi szab\u00e1lyzatok \u00e9s munkaszerz\u0151d\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tti viszonyra alkalmazand\u00f3 ‘kedvez\u0151bb elv’ \u00e1ltal\u00e1ban nem vonatkozik a munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9sek \u00e9s munkaszerz\u0151d\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tti viszonyra. A Jap\u00e1n Munkaszerz\u0151d\u00e9si T\u00f6rv\u00e9ny 12. cikke szerint, ha a munkaszerz\u0151d\u00e9s r\u00e9szei nem \u00e9rik el a munkahelyi szab\u00e1lyzatok szabv\u00e1nyait, akkor azok \u00e9rv\u00e9nytelenek \u00e9s a munkahelyi szab\u00e1lyzatok szabv\u00e1nyai lesznek alkalmazva, azonban ha a munkaszerz\u0151d\u00e9s kedvez\u0151bb felt\u00e9teleket tartalmaz a munkav\u00e1llal\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra, mint a munkahelyi szab\u00e1lyzatok, akkor ezek a kedvez\u0151bb felt\u00e9telek \u00e9lveznek priorit\u00e1st. A munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9sek eset\u00e9ben azonban a Jap\u00e1n Munka\u00fcgyi Szakszervezeti T\u00f6rv\u00e9ny 16. cikke csup\u00e1n azokat a munkaszerz\u0151d\u00e9seket nyilv\u00e1n\u00edtja \u00e9rv\u00e9nytelennek, amelyek ellentmondanak a kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9s szabv\u00e1nyainak, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy azok a munkav\u00e1llal\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra kedvez\u0151bbek vagy sem. Ez azt jelenti, hogy a munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9seknek lehet erej\u00fck \u00e9rv\u00e9nytelen\u00edteni m\u00e9g azokat a kedvez\u0151bb felt\u00e9teleket is, amelyeket a munkav\u00e1llal\u00f3k egy\u00e9nileg k\u00f6t\u00f6ttek meg a munk\u00e1ltat\u00f3val, biztos\u00edtva ezzel a szakszervezeti tagok munkafelt\u00e9teleinek egys\u00e9gess\u00e9g\u00e9t \u00e9s tisztess\u00e9gess\u00e9g\u00e9t. Ez egyr\u00e9szt hasznos lehet a munk\u00e1ltat\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra a munkav\u00e1llal\u00f3k k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6vetkezetes b\u00e1n\u00e1sm\u00f3d fenntart\u00e1s\u00e1ban, m\u00e1sr\u00e9szt korl\u00e1tozhatja a kiv\u00e1l\u00f3 munkaer\u0151nek a kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9st\u0151l elt\u00e9r\u0151 k\u00fcl\u00f6nleges \u00f6szt\u00f6nz\u0151k ny\u00fajt\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
Az al\u00e1bbi t\u00e1bl\u00e1zat \u00f6sszefoglalja a norm\u00e1k k\u00f6z\u00f6tti priorit\u00e1si sorrendet.<\/p>\n\n\n\nNorma t\u00edpusa<\/td> Le\u00edr\u00e1s<\/td><\/tr><\/thead> 1. T\u00f6rv\u00e9nyek<\/td> A jap\u00e1n Munka\u00fcgyi Normat\u00edv T\u00f6rv\u00e9ny \u00e9s m\u00e1s, \u00e1llam \u00e1ltal meghat\u00e1rozott t\u00f6rv\u00e9nyek. Minden munkakapcsolatra vonatkoz\u00f3 abszol\u00fat minim\u00e1lis szabv\u00e1nyok.<\/td><\/tr> 2. Munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9sek<\/td> A munk\u00e1ltat\u00f3 \u00e9s a munkav\u00e1llal\u00f3i szakszervezet k\u00f6z\u00f6tti \u00edr\u00e1sbeli meg\u00e1llapod\u00e1s. A t\u00f6rv\u00e9nyek ut\u00e1n a m\u00e1sodik legfontosabb hat\u00e1ly\u00fa.<\/td><\/tr> 3. Munkahelyi szab\u00e1lyzatok<\/td> A munk\u00e1ltat\u00f3 \u00e1ltal a munkahelyi munkafelt\u00e9telekr\u0151l meghat\u00e1rozott szab\u00e1lyok. Nem ellentmondhatnak a munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9seknek.<\/td><\/tr> 4. Munkaszerz\u0151d\u00e9sek<\/td> A munk\u00e1ltat\u00f3 \u00e9s az egyes munkav\u00e1llal\u00f3k k\u00f6z\u00f6tti szerz\u0151d\u00e9s. Nem lehet alacsonyabbak a munkahelyi szab\u00e1lyzatok szabv\u00e1nyain\u00e1l.<\/td><\/tr><\/tbody><\/table><\/figure>\n\n\n\n<\/span>A munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9sek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek felt\u00e9telei \u00e9s hat\u00e1lya Jap\u00e1nban<\/span><\/h2>\n\n\n\nA jap\u00e1n munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9seknek, hogy \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclhessenek jogilag er\u0151s hat\u00e1lyuk, meg kell felelni\u00fck a t\u00f6rv\u00e9ny \u00e1ltal meghat\u00e1rozott szigor\u00fa formai k\u00f6vetelm\u00e9nyeknek, \u00e9s a l\u00e9trej\u00f6tt szerz\u0151d\u00e9sek k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 jelleg\u0171 hat\u00e1lyt \u00f6ltenek: \u201enormat\u00edv hat\u00e1lyt\u201d \u00e9s \u201ek\u00f6telezetts\u00e9gi hat\u00e1lyt\u201d.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A l\u00e9trej\u00f6tt felt\u00e9telei<\/span><\/h3>\n\n\n\nA munka\u00fcgyi meg\u00e1llapod\u00e1sok l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1hoz elengedhetetlen, hogy betartsuk a Jap\u00e1n Munka\u00fcgyi Szakszervezeti T\u00f6rv\u00e9ny (2001) 14. cikk\u00e9ben meghat\u00e1rozott formai k\u00f6vetelm\u00e9nyeket. Ez a cikk kimondja, hogy \u201ea munka\u00fcgyi meg\u00e1llapod\u00e1sok akkor l\u00e9pnek hat\u00e1lyba, ha azokat \u00edr\u00e1sban r\u00f6gz\u00edtik, \u00e9s mindk\u00e9t f\u00e9l al\u00e1\u00edrja vagy n\u00e9vvel ell\u00e1tott pecs\u00e9tj\u00e9t lenyomja a dokumentumra\u201d. A sz\u00f3beli meg\u00e1llapod\u00e1sok, vagy az al\u00e1\u00edr\u00e1sokat \u00e9s n\u00e9vvel ell\u00e1tott pecs\u00e9teket n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 dokumentumok, m\u00e9g ha l\u00e9tezik is k\u00f6zt\u00fck val\u00f3s\u00e1gos egyet\u00e9rt\u00e9s, nem rendelkeznek a munka\u00fcgyi meg\u00e1llapod\u00e1sokra jellemz\u0151 k\u00fcl\u00f6nleges jogi hat\u00e1lyokkal (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az al\u00e1bb t\u00e1rgyalt normat\u00edv hat\u00e1ssal).<\/p>\n\n\n\n
A szigor\u00fa formalizmus jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t a Jap\u00e1n Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g precedensei \u00e1llap\u00edtott\u00e1k meg. A Tomin Jid\u014dsha Gakk\u014d esetben (Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g 2001. m\u00e1rcius 13-i \u00edt\u00e9lete) a Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy annak ellen\u00e9re, hogy a munkaad\u00f3k \u00e9s munkav\u00e1llal\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt egy\u00e9rtelm\u0171 meg\u00e1llapod\u00e1s sz\u00fcletett a b\u00e9remel\u00e9sr\u0151l, mivel az nem ker\u00fclt \u00edr\u00e1sba \u00e9s nem volt al\u00e1\u00edrva vagy pecs\u00e9ttel ell\u00e1tva, nem j\u00f6tt l\u00e9tre a munka\u00fcgyi meg\u00e1llapod\u00e1s normat\u00edv hat\u00e1lya. A b\u00edr\u00f3s\u00e1g ezt azzal indokolta, hogy a munka\u00fcgyi meg\u00e1llapod\u00e1soknak k\u00f6zvetlen\u00fcl szab\u00e1lyozniuk kell az egy\u00e9ni munkaszerz\u0151d\u00e9sek tartalm\u00e1t, \u00e9s ez\u00e9rt egy\u00e9rtelm\u0171nek \u00e9s vil\u00e1gosnak kell lenni\u00fck, hogy megel\u0151zz\u00e9k a j\u00f6v\u0151beli vit\u00e1kat.<\/p>\n\n\n\n
Ez a precedens \u00e1ltal bemutatott szigor\u00fa formalizmus egyfajta v\u00e9delmi funkci\u00f3t is bet\u00f6lt a munkaad\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra. Vagyis megakad\u00e1lyozza, hogy a kollekt\u00edv t\u00e1rgyal\u00e1sok sor\u00e1n tett ideiglenes meg\u00e1llapod\u00e1sok vagy sz\u00f3beli \u00edg\u00e9retek v\u00e9letlen\u00fcl jogi k\u00f6telezetts\u00e9get jelent\u0151 munka\u00fcgyi meg\u00e1llapod\u00e1sk\u00e9nt kezel\u0151djenek. A jogilag er\u0151s k\u00f6telezetts\u00e9gek csak akkor keletkeznek, amikor hivatalosan l\u00e9trej\u00f6n a mindk\u00e9t f\u00e9l \u00e1ltal al\u00e1\u00edrt \u00e9s pecs\u00e9ttel ell\u00e1tott dokumentum, \u00edgy a v\u00e1llalatok cs\u00f6kkenthetik a t\u00e1rgyal\u00e1si folyamat jogi bizonytalans\u00e1gait.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9sek k\u00e9t hat\u00e1ly\u00e1nak jellemz\u0151i Jap\u00e1nban<\/span><\/h3>\n\n\n\nEgy \u00e9rv\u00e9nyesen l\u00e9trej\u00f6tt munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9s k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hat\u00e1lyt fejt ki egyszerre. Ezek a \u201enormat\u00edv hat\u00e1ly\u201d \u00e9s a \u201ek\u00f6telezetts\u00e9gi hat\u00e1ly\u201d.<\/p>\n\n\n\n
A normat\u00edv hat\u00e1ly a jap\u00e1n Munka\u00fcgyi Szakszervezeti T\u00f6rv\u00e9ny (\u65e5\u672c\u306e\u52b4\u50cd\u7d44\u5408\u6cd5) 16. cikk\u00e9b\u0151l ered, \u00e9s azt jelenti, hogy a munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9sben meghat\u00e1rozott b\u00e9rek, munkaid\u0151, szabadnapok, elbocs\u00e1t\u00e1si elj\u00e1r\u00e1sok \u00e9s egy\u00e9b \u201emunkafelt\u00e9telek vagy a munkav\u00e1llal\u00f3k egy\u00e9b juttat\u00e1sai\u201d k\u00f6zvetlen\u00fcl alkalmazand\u00f3k az egy\u00e9ni munkaszerz\u0151d\u00e9sekre \u00e9s a munkahelyi szab\u00e1lyzatokra, \u00e9s ezeknek els\u0151bbs\u00e9get \u00e9lveznek. Ha a munkaszerz\u0151d\u00e9s vagy a munkahelyi szab\u00e1lyzat tartalmaz a kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9sben meghat\u00e1rozott norm\u00e1knak ellentmond\u00f3 rendelkez\u00e9seket, akkor azok automatikusan \u00e9rv\u00e9nytelenek lesznek, \u00e9s a kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9s norm\u00e1i ker\u00fclnek alkalmaz\u00e1sra. Ez a hat\u00e1ly teszi lehet\u0151v\u00e9, hogy a munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9s k\u00f6zvetlen\u00fcl form\u00e1lja az egyes munkav\u00e1llal\u00f3k jogait \u00e9s k\u00f6telezetts\u00e9geit.<\/p>\n\n\n\n
M\u00e1sr\u00e9szr\u0151l a k\u00f6telezetts\u00e9gi hat\u00e1ly azt jelenti, hogy a munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9st al\u00e1\u00edr\u00f3 felek, vagyis a munk\u00e1ltat\u00f3 \u00e9s a szakszervezet mint szervezet, k\u00f6tik, hasonl\u00f3an a szok\u00e1sos szerz\u0151d\u00e9sekhez. Ez a hat\u00e1ly f\u0151k\u00e9nt a munkaad\u00f3 \u00e9s munkav\u00e1llal\u00f3 k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatot szab\u00e1lyoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sekre vonatkozik, p\u00e9ld\u00e1ul a kollekt\u00edv t\u00e1rgyal\u00e1sok szab\u00e1lyaira, a szakszervezeti tev\u00e9kenys\u00e9gekhez ny\u00fajtott v\u00e1llalati l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyek haszn\u00e1lat\u00e1nak enged\u00e9lyez\u00e9s\u00e9re, vagy a szerz\u0151d\u00e9s \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9gi ideje alatt a szerz\u0151d\u00e9sben meghat\u00e1rozott k\u00e9rd\u00e9sekkel kapcsolatos vit\u00e1s cselekm\u00e9nyek elker\u00fcl\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3 b\u00e9kek\u00f6telezetts\u00e9gre. Ha megszegik a k\u00f6telezetts\u00e9gi hat\u00e1lyt, az egyik f\u00e9l k\u00f6vetelheti a szerz\u0151d\u00e9ses k\u00f6telezetts\u00e9gek teljes\u00edt\u00e9s\u00e9t a m\u00e1sik f\u00e9lt\u0151l, vagy k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9st ig\u00e9nyelhet a szerz\u0151d\u00e9sszeg\u00e9sb\u0151l ered\u0151 k\u00e1rok\u00e9rt.<\/p>\n\n\n\n
E k\u00e9t hat\u00e1ly megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9se rendk\u00edv\u00fcl fontos a jogi v\u00e1laszok meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban, ha megs\u00e9rt\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nik. P\u00e9ld\u00e1ul, ha a munk\u00e1ltat\u00f3 nem fizeti ki a szerz\u0151d\u00e9sben meghat\u00e1rozott b\u00e9rt, ez a normat\u00edv hat\u00e1ly k\u00e9rd\u00e9se, \u00e9s az \u00e9rintett egyes munkav\u00e1llal\u00f3k k\u00f6zvetlen\u00fcl k\u00f6vetelhetik a kifizetetlen b\u00e9r kifizet\u00e9s\u00e9t a munk\u00e1ltat\u00f3t\u00f3l, mint saj\u00e1t munkaszerz\u0151d\u00e9s\u00fck\u00f6n alapul\u00f3 jogot. Ezzel szemben, ha a munk\u00e1ltat\u00f3 megtagadja a szakszervezeti iroda biztos\u00edt\u00e1s\u00e1t, amit a szerz\u0151d\u00e9s \u00edg\u00e9rt, ez a k\u00f6telezetts\u00e9gi hat\u00e1ly k\u00e9rd\u00e9se, \u00e9s nem az egyes munkav\u00e1llal\u00f3k, hanem a szakszervezet mint szerz\u0151d\u0151 f\u00e9l ind\u00edthat pert a munk\u00e1ltat\u00f3 ellen a k\u00f6telezetts\u00e9gek teljes\u00edt\u00e9s\u00e9nek \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9re. A menedzsereknek \u00e9rt\u00e9kelni\u00fck \u00e9s kezelni\u00fck kell a munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9sb\u0151l ered\u0151 kock\u00e1zatokat k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szinten: az egyes alkalmazottak k\u00f6vetel\u00e9seivel (normat\u00edv hat\u00e1ly) \u00e9s a szakszervezet mint szervezet vit\u00e1ival (k\u00f6telezetts\u00e9gi hat\u00e1ly).<\/p>\n\n\n\n
Az al\u00e1bbi t\u00e1bl\u00e1zat a normat\u00edv \u00e9s a k\u00f6telezetts\u00e9gi hat\u00e1ly k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket hasonl\u00edtja \u00f6ssze.<\/p>\n\n\n\nJellemz\u0151k<\/td> Normat\u00edv hat\u00e1ly<\/td> K\u00f6telezetts\u00e9gi hat\u00e1ly<\/td><\/tr><\/thead> Alapjogi szab\u00e1lyoz\u00e1s<\/td> Jap\u00e1n Munka\u00fcgyi Szakszervezeti T\u00f6rv\u00e9ny 16. cikke<\/td> \u00c1ltal\u00e1nos szerz\u0151d\u00e9si elvek<\/td><\/tr> Hat\u00e1ly al\u00e1 es\u0151 c\u00e9lok<\/td> Munk\u00e1ltat\u00f3 \u00e9s az egyes szakszervezeti tagok<\/td> Munk\u00e1ltat\u00f3 \u00e9s a szakszervezet (mint szervezet)<\/td><\/tr> Tartalom p\u00e9ld\u00e1i<\/td> B\u00e9rek, munkaid\u0151, elbocs\u00e1t\u00e1si elj\u00e1r\u00e1sok<\/td> Kollekt\u00edv t\u00e1rgyal\u00e1sok szab\u00e1lyai, szakszervezeti l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyek haszn\u00e1lata, b\u00e9kek\u00f6telezetts\u00e9g<\/td><\/tr> S\u00e9rt\u00e9s eset\u00e9n k\u00f6vetkezm\u00e9nyek<\/td> A munkaszerz\u0151d\u00e9s \u00e9rintett r\u00e9sze \u00e9rv\u00e9nytelen lesz, \u00e9s a szerz\u0151d\u00e9si norm\u00e1k ker\u00fclnek alkalmaz\u00e1sra<\/td> Lehet\u0151s\u00e9g ny\u00edlik a m\u00e1sik f\u00e9l teljes\u00edt\u00e9si k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re vagy k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9s ig\u00e9nyl\u00e9s\u00e9re<\/td><\/tr><\/tbody><\/table><\/figure>\n\n\n\n<\/span>A munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9sek hat\u00e1ly\u00e1nak kiterjeszt\u00e9se: \u00c1ltal\u00e1nos k\u00f6t\u0151er\u0151 Jap\u00e1nban<\/span><\/h3>\n\n\n\nA munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9sek normat\u00edv hat\u00e1lya alapvet\u0151en csak azokra a szakszervezeti tagokra terjed ki, akik a szerz\u0151d\u00e9st al\u00e1\u00edrt\u00e1k. Azonban a jap\u00e1n munka\u00fcgyi szakszervezeti t\u00f6rv\u00e9ny fontos kiv\u00e9telt tartalmaz ezen alapelv al\u00f3l, amely az “\u00e1ltal\u00e1nos k\u00f6t\u0151er\u0151” rendelkez\u00e9s\u00e9t \u00edrja el\u0151. Ez egy olyan rendszer, amely bizonyos felt\u00e9telek mellett automatikusan kiterjeszti a munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9s hat\u00e1ly\u00e1t azokra a munkav\u00e1llal\u00f3kra is, akik nem tagjai a szakszervezetnek.<\/p>\n\n\n\n
A jap\u00e1n munka\u00fcgyi szakszervezeti t\u00f6rv\u00e9ny 17. cikke az \u00e1ltal\u00e1nos k\u00f6t\u0151er\u0151t a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen hat\u00e1rozza meg: “Ha egy adott gy\u00e1rban vagy munkahelyen \u00e1lland\u00f3an foglalkoztatott azonos t\u00edpus\u00fa munkav\u00e1llal\u00f3k h\u00e1romnegyed r\u00e9sze egy adott munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9s hat\u00e1lya al\u00e1 esik, akkor az adott gy\u00e1rban vagy munkahelyen foglalkoztatott t\u00f6bbi azonos t\u00edpus\u00fa munkav\u00e1llal\u00f3ra is alkalmazni kell a szerz\u0151d\u00e9st.”<\/p>\n\n\n\n
Ha ezt a rendelkez\u00e9st r\u00e9szletezz\u00fck, a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00f6vetelm\u00e9nyeket kapjuk:<\/p>\n\n\n\n
\n“Egy adott gy\u00e1r vagy munkahely”: Ez nem az eg\u00e9sz v\u00e1llalatra, hanem egy adott helysz\u00ednre, p\u00e9ld\u00e1ul egy gy\u00e1rra, fi\u00f3kra vagy \u00fczleti egys\u00e9gre vonatkozik.<\/li>\n\n\n\n “\u00c1lland\u00f3an foglalkoztatott azonos t\u00edpus\u00fa munkav\u00e1llal\u00f3k”: Itt nem a foglalkoztat\u00e1si szerz\u0151d\u00e9s form\u00e1j\u00e1t (teljes munkaid\u0151s, szerz\u0151d\u00e9ses stb.) vagy a beoszt\u00e1st, hanem a munkak\u00f6r\u00f6k objekt\u00edv hasonl\u00f3s\u00e1g\u00e1t veszik figyelembe. Ide tartozhatnak azok a munkav\u00e1llal\u00f3k is, akik val\u00f3j\u00e1ban folyamatosan foglalkoztatottak, m\u00e9g ha csak ideiglenes szerz\u0151d\u00e9ssel is.<\/li>\n\n\n\n “H\u00e1romnegyed r\u00e9sz”: Az adott egys\u00e9gben foglalkoztatott azonos t\u00edpus\u00fa munkav\u00e1llal\u00f3k k\u00f6z\u00fcl legal\u00e1bb 75%-nak tagj\u00e1nak kell lennie a munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9st alkalmaz\u00f3 szakszervezetnek.<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\nHa ezek a k\u00f6vetelm\u00e9nyek teljes\u00fclnek, akkor a munkahelyen marad\u00f3 nem szakszervezeti tagokra – akik az azonos t\u00edpus\u00fa munkav\u00e1llal\u00f3k 25%-\u00e1t sem \u00e9rik el – automatikusan alkalmazni kell a munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9s normat\u00edv r\u00e9szeit (p\u00e9ld\u00e1ul a b\u00e9rt \u00e9s a munkaid\u0151t). Ennek a rendszernek a c\u00e9lja, hogy megsz\u00fcntesse a munkafelt\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tti egyenl\u0151tlens\u00e9geket az azonos munk\u00e1t v\u00e9gz\u0151 munkav\u00e1llal\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt, egys\u00e9ges\u00edtse a munka\u00fcgyi menedzsmentet, \u00e9s megakad\u00e1lyozza, hogy a munk\u00e1ltat\u00f3k a nem szakszervezeti tagokat el\u0151nyben r\u00e9szes\u00edtve gyeng\u00edts\u00e9k a szakszervezetek egys\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
Az \u00e1ltal\u00e1nos k\u00f6t\u0151er\u0151 alkalmaz\u00e1s\u00e1ban azonban vannak fontos korl\u00e1toz\u00e1sok. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen k\u00e9rd\u00e9ses, hogy a munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9s \u00e1ltal a munkafelt\u00e9telekben el\u0151\u00edrt h\u00e1tr\u00e1nyos v\u00e1ltoz\u00e1sok kiterjednek-e a nem szakszervezeti tagokra is. Ezzel a k\u00e9rd\u00e9ssel kapcsolatos ir\u00e1nyad\u00f3 eset az Asahi Fire & Marine Insurance eset (Jap\u00e1n Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g, 1996. m\u00e1rcius 26-i \u00edt\u00e9let). Ebben az esetben a Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g kimondta, hogy alapvet\u0151en, m\u00e9g ha a nem szakszervezeti tagok sz\u00e1m\u00e1ra h\u00e1tr\u00e1nyos is a tartalom, a h\u00e1romnegyedet meghalad\u00f3 k\u00f6vetelm\u00e9nynek megfelel\u0151 munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9s \u00e1ltal\u00e1nos k\u00f6t\u0151ereje \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl. Ugyanakkor a b\u00edr\u00f3s\u00e1g egy fontos kiv\u00e9telt is meg\u00e1llap\u00edtott. Ha a munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9s “a vonatkoz\u00f3 munkav\u00e1llal\u00f3kra val\u00f3 alkalmaz\u00e1sa nyilv\u00e1nval\u00f3an \u00e9sszer\u0171tlennek tekinthet\u0151 k\u00fcl\u00f6nleges k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek” fenn\u00e1ll\u00e1sa eset\u00e9n, akkor annak hat\u00e1lya nem terjed ki. \u00c9s ezeket a “k\u00fcl\u00f6nleges k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket” a nem szakszervezeti tagok \u00e1ltal elszenvedett h\u00e1tr\u00e1ny m\u00e9rt\u00e9ke \u00e9s jellege, a szerz\u0151d\u00e9s megk\u00f6t\u00e9s\u00e9nek k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei, valamint az, hogy a nem szakszervezeti tagoknak volt-e jogosults\u00e1guk a szakszervezethez csatlakozni, figyelembe v\u00e9ve kell meg\u00edt\u00e9lni.<\/p>\n\n\n\n
Ez az \u00edt\u00e9let fontos tanuls\u00e1gokkal szolg\u00e1l a munk\u00e1ltat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra. Nem felt\u00e9telezhet\u0151, hogy a t\u00f6bbs\u00e9gi szakszervezettel k\u00f6t\u00f6tt meg\u00e1llapod\u00e1s alapj\u00e1n b\u00e1rmilyen munkafelt\u00e9telt egyoldal\u00faan alkalmazhatnak a kisebbs\u00e9gi, nem szakszervezeti tagokra. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen akkor, ha a munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9s h\u00e1tr\u00e1nyos v\u00e1ltoz\u00e1sokat, mint p\u00e9ld\u00e1ul a nyugd\u00edjkorhat\u00e1r cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9t vagy a b\u00e9rcs\u00f6kkent\u00e9st tartalmazza, \u00e9s annak hat\u00e1ly\u00e1t a nem szakszervezeti tagokra is ki k\u00edv\u00e1nj\u00e1k terjeszteni, alaposan meg kell vizsg\u00e1lni, hogy ezek a v\u00e1ltoz\u00e1sok nem okoznak-e nyilv\u00e1nval\u00f3an \u00e9sszer\u0171tlen eredm\u00e9nyt bizonyos nem szakszervezeti tagok sz\u00e1m\u00e1ra. Ha a b\u00edr\u00f3s\u00e1g “nyilv\u00e1nval\u00f3an \u00e9sszer\u0171tlennek” \u00edt\u00e9li meg, akkor fenn\u00e1ll a jogi kock\u00e1zat, hogy a munka\u00fcgyi kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9s hat\u00e1lya nem \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl az adott nem szakszervezeti tagokra.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A munka\u00fcgyi meg\u00e1llapod\u00e1sok megsz\u0171n\u00e9se Jap\u00e1nban<\/span><\/h2>\n\n\n\nA munka\u00fcgyi meg\u00e1llapod\u00e1sok nem \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3ak, bizonyos esetekben megsz\u0171nnek. Azonban a megsz\u0171n\u00e9s folyamata \u00e9s a megsz\u0171n\u00e9s ut\u00e1ni jogi k\u00f6vetkezm\u00e9nyek k\u00fcl\u00f6n\u00f6s figyelmet ig\u00e9nyelnek.<\/p>\n\n\n\n
A munka\u00fcgyi meg\u00e1llapod\u00e1sok megsz\u0171n\u00e9s\u00e9nek f\u0151 okai a k\u00f6vetkez\u0151k:<\/p>\n\n\n\n
\n\u00c9rv\u00e9nyess\u00e9gi id\u0151 lej\u00e1rta: A jap\u00e1n munka\u00fcgyi t\u00f6rv\u00e9nyek \u00e9rtelm\u00e9ben a munka\u00fcgyi meg\u00e1llapod\u00e1sok \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9gi ideje nem haladhatja meg a h\u00e1rom \u00e9vet. Az \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9gi id\u0151t meghat\u00e1roz\u00f3 meg\u00e1llapod\u00e1sok az id\u0151szak lej\u00e1rt\u00e1val alapesetben elvesz\u00edtik hat\u00e1lyukat. Azonban a munk\u00e1ltat\u00f3 \u00e9s a munkav\u00e1llal\u00f3k k\u00f6z\u00f6tti meg\u00e1llapod\u00e1ssal lehets\u00e9ges egy ‘automatikus meg\u00faj\u00edt\u00e1si z\u00e1rad\u00e9k’ bevezet\u00e9se, amely szerint a meg\u00e1llapod\u00e1s azonos felt\u00e9telek mellett automatikusan meg\u00fajul a lej\u00e1ratkor.<\/li>\n\n\n\n K\u00f6z\u00f6s megegyez\u00e9ssel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 felmond\u00e1s: F\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy van-e meghat\u00e1rozott \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9gi id\u0151, a munk\u00e1ltat\u00f3 \u00e9s a munkav\u00e1llal\u00f3k b\u00e1rmikor k\u00f6z\u00f6s megegyez\u00e9ssel felmondhatj\u00e1k a munka\u00fcgyi meg\u00e1llapod\u00e1st.<\/li>\n\n\n\n Egyoldal\u00fa felmond\u00e1s: Amennyiben a munka\u00fcgyi meg\u00e1llapod\u00e1sban nincs meghat\u00e1rozott \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9gi id\u0151 (az automatikus meg\u00faj\u00edt\u00e1si z\u00e1rad\u00e9kkal meg\u00faj\u00edtott meg\u00e1llapod\u00e1sokat is bele\u00e9rtve), a felek egyike \u00edr\u00e1sban, al\u00e1\u00edr\u00e1ssal vagy pecs\u00e9ttel ell\u00e1tott dokumentummal, legal\u00e1bb 90 nappal el\u0151re bejelentve, egyoldal\u00faan felmondhatja a meg\u00e1llapod\u00e1st (a jap\u00e1n munka\u00fcgyi t\u00f6rv\u00e9nyek \u00e9rtelm\u00e9ben).<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\nAmikor a munk\u00e1ltat\u00f3 \u00e9lni k\u00edv\u00e1n az egyoldal\u00fa felmond\u00e1s jog\u00e1val, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00f3vatoss\u00e1g sz\u00fcks\u00e9ges. A t\u00f6rv\u00e9ny nem \u00edr el\u0151 k\u00fcl\u00f6nleges indokot a felmond\u00e1shoz, azonban, ha a felmond\u00e1s ind\u00edt\u00e9ka tisztess\u00e9gtelen, jogi probl\u00e9m\u00e1k mer\u00fclhetnek fel. A jap\u00e1n munka\u00fcgyi t\u00f6rv\u00e9nyek tiltj\u00e1k a munk\u00e1ltat\u00f3knak, hogy a munka\u00fcgyi szervezetek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9be ‘tisztess\u00e9gtelen munka\u00fcgyi gyakorlatk\u00e9nt’ beavatkozzanak. A b\u00edr\u00f3s\u00e1gi gyakorlat szerint, ha a munk\u00e1ltat\u00f3 \u00e1ltal v\u00e9grehajtott munka\u00fcgyi meg\u00e1llapod\u00e1s felmond\u00e1sa indokolatlanul, kiz\u00e1r\u00f3lag a munka\u00fcgyi szervezet gyeng\u00edt\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul, akkor ez a beavatkoz\u00e1s tisztess\u00e9gtelen munka\u00fcgyi gyakorlatnak min\u0151s\u00fcl (Suruga Bank eset, Tokyo High Court 1990. december 26-i \u00edt\u00e9lete). Ez\u00e9rt, ha a munk\u00e1ltat\u00f3 egyoldal\u00faan felmondja a meg\u00e1llapod\u00e1st, fontos, hogy felk\u00e9sz\u00fclj\u00f6n a d\u00f6nt\u00e9s\u00e9hez vezet\u0151 \u00e9sszer\u0171 indokok bemutat\u00e1s\u00e1ra, hogy elker\u00fclje a tisztess\u00e9gtelen munka\u00fcgyi gyakorlat kock\u00e1zat\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
Tov\u00e1bb\u00e1, a munka\u00fcgyi meg\u00e1llapod\u00e1s megsz\u0171n\u00e9se ut\u00e1ni munk\u00e1ltat\u00f3i \u00e9s munkav\u00e1llal\u00f3i kapcsolatokkal kapcsolatban is vannak jogi k\u00e9rd\u00e9sek. Ezek az \u00fagynevezett ‘ut\u00f3hat\u00e1s’ fogalm\u00e1hoz kapcsol\u00f3dnak. Ez azt jelenti, hogy a munka\u00fcgyi meg\u00e1llapod\u00e1s form\u00e1lisan elvesz\u00edti \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t, p\u00e9ld\u00e1ul az \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9gi id\u0151 lej\u00e1rta miatt, de a meg\u00e1llapod\u00e1sban meghat\u00e1rozott munkafelt\u00e9telek tov\u00e1bbra is hat\u00e1lyban maradnak az egy\u00e9ni munkaszerz\u0151d\u00e9sek tartalmak\u00e9nt. A meg\u00e1llapod\u00e1s megsz\u0171n\u00e9se nem jelenti azt, hogy a munkafelt\u00e9telek azonnal vissza\u00e1llnak a meg\u00e1llapod\u00e1s el\u0151tti \u00e1llapotba vagy a t\u00f6rv\u00e9nyi minimumra cs\u00f6kkennek. A meg\u00e1llapod\u00e1s \u00e1ltal kialak\u00edtott munkafelt\u00e9telek tov\u00e1bbra is \u00e9rv\u00e9nyben maradnak az egy\u00e9ni munkaszerz\u0151d\u00e9sek tartalmak\u00e9nt, am\u00edg nem k\u00f6tnek \u00faj munka\u00fcgyi meg\u00e1llapod\u00e1st vagy nem t\u00f6rt\u00e9nik jogilag \u00e9rv\u00e9nyes elj\u00e1r\u00e1s (p\u00e9ld\u00e1ul a munkaszerz\u0151d\u00e9si felt\u00e9telek \u00e9sszer\u0171tlen h\u00e1tr\u00e1nyos megv\u00e1ltoztat\u00e1sa). Az ut\u00f3hat\u00e1s l\u00e9tez\u00e9se azt jelenti, hogy a munk\u00e1ltat\u00f3 nem cs\u00f6kkentheti egyoldal\u00faan a munkafelt\u00e9teleket a munka\u00fcgyi meg\u00e1llapod\u00e1s megsz\u0171n\u00e9se ut\u00e1n sem, \u00e9s ez fontos jogi korl\u00e1toz\u00e1s, amelyet a munk\u00e1ltat\u00f3nak figyelembe kell vennie a menedzsment d\u00f6nt\u00e9sei sor\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>\u00d6sszefoglal\u00f3<\/span><\/h2>\n\n\n\nAhogy a cikk\u00fcnk r\u00e9szletesen ismerteti, a kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9sek k\u00fcl\u00f6nleges helyet foglalnak el a jap\u00e1n munkajogban, \u00e9s rendk\u00edv\u00fcl er\u0151s jogi dokumentumoknak sz\u00e1m\u00edtanak. Hat\u00e1lyuk els\u0151bbs\u00e9get \u00e9lvez a munk\u00e1ltat\u00f3 \u00e1ltal meghat\u00e1rozott munkaszerz\u0151d\u00e9sekkel \u00e9s az egyes munkav\u00e1llal\u00f3k munkaszerz\u0151d\u00e9seivel szemben, \u00e9s k\u00f6zvetlen\u00fcl szab\u00e1lyozz\u00e1k a munkafelt\u00e9teleket. A v\u00e1llalatvezet\u0151knek \u00e9s a jogi \u00fcgyek\u00e9rt felel\u0151s szem\u00e9lyeknek meg kell \u00e9rteni\u00fck, hogy a kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9sek megk\u00f6t\u00e9se szigor\u00fa \u00edr\u00e1sbelis\u00e9ghez \u00e9s al\u00e1\u00edr\u00e1s vagy n\u00e9v al\u00e1\u00edr\u00e1s\u00e1val t\u00f6rt\u00e9n\u0151 hiteles\u00edt\u00e9shez k\u00f6t\u00f6tt k\u00f6vetelm\u00e9nyeket ig\u00e9nyel, \u00e9s el kell ker\u00fclni\u00fck az olyan k\u00f6nnyed sz\u00f3beli meg\u00e1llapod\u00e1sokat, amelyek nem k\u00edv\u00e1nt jogi k\u00f6telezetts\u00e9geket eredm\u00e9nyezhetnek. Tov\u00e1bb\u00e1 meg kell k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni a megl\u00e9v\u0151 szerz\u0151d\u00e9sek k\u00e9t aspektus\u00e1t: a ‘normat\u00edv hat\u00e1lyt’, amely form\u00e1lja az egyes munkav\u00e1llal\u00f3k jogait \u00e9s k\u00f6telezetts\u00e9geit, valamint a ‘k\u00f6telezetts\u00e9gi hat\u00e1lyt’, amely a munkav\u00e1llal\u00f3i szervezetek k\u00f6z\u00f6tti \u00edg\u00e9reteket jelenti, \u00e9s kezelni kell az ezekb\u0151l ered\u0151 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 jogi kock\u00e1zatokat. Amennyiben a szakszervezeti tagok a munkahely t\u00f6bb mint h\u00e1romnegyed\u00e9t teszik ki, l\u00e9tezik egy ‘\u00e1ltal\u00e1nos k\u00f6t\u0151er\u0151’ nev\u0171 rendszer, amely a szerz\u0151d\u00e9s hat\u00e1ly\u00e1t a nem tagokra is kiterjeszti, de h\u00e1tr\u00e1nyos v\u00e1ltoztat\u00e1sok eset\u00e9n a b\u00edr\u00f3s\u00e1gok \u00e9sszer\u0171s\u00e9g\u00e9t is fel\u00fcl kell vizsg\u00e1lni. \u00c9s amikor a szerz\u0151d\u00e9st meg akarj\u00e1k sz\u00fcntetni, figyelembe kell venni, hogy az egyoldal\u00fa felmond\u00e1st tisztess\u00e9gtelen munk\u00e1ltat\u00f3i magatart\u00e1snak tekinthetik, \u00e9s a szerz\u0151d\u00e9s megsz\u0171n\u00e9se ut\u00e1n is fennmaradhatnak a munkafelt\u00e9telek, amit a ‘maradand\u00f3 hat\u00e1s’ jogelve szab\u00e1lyoz. A kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9sek hozz\u00e1j\u00e1rulnak a munka\u00fcgyi kapcsolatok stabilit\u00e1s\u00e1hoz, ugyanakkor egyszer megk\u00f6tve hossz\u00fa t\u00e1von \u00e9s jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben befoly\u00e1solhatj\u00e1k a v\u00e1llalatok \u00fczleti d\u00f6nt\u00e9seit.<\/p>\n\n\n\n
A Monolith Jog\u00fcgyi Iroda sz\u00e1mos jap\u00e1n \u00fcgyf\u00e9l sz\u00e1m\u00e1ra ny\u00fajtott m\u00e1r gazdag tan\u00e1csad\u00e1st \u00e9s t\u00e1mogat\u00e1st a cikk\u00fcnkben t\u00e1rgyalt kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9sekkel kapcsolatos jogi k\u00e9rd\u00e9sekben. Irod\u00e1nkban t\u00f6bb olyan jog\u00e1sz is dolgozik, akik k\u00fclf\u00f6ldi \u00fcgyv\u00e9di k\u00e9pes\u00edt\u00e9ssel rendelkeznek \u00e9s angolul besz\u00e9lnek, \u00edgy k\u00e9pesek vagyunk strat\u00e9giai szempontb\u00f3l t\u00e1mogatni azokat a v\u00e1llalatokat, amelyek a jap\u00e1n bonyolult munkajogi szab\u00e1lyoz\u00e1sokkal szembes\u00fclnek nemzetk\u00f6zi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck sor\u00e1n. Legyen sz\u00f3 \u00faj kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9sek t\u00e1rgyal\u00e1s\u00e1r\u00f3l, megl\u00e9v\u0151 szerz\u0151d\u00e9sek fel\u00fclvizsg\u00e1lat\u00e1r\u00f3l vagy munkav\u00e1llal\u00f3i szervezetekkel val\u00f3 vit\u00e1k kezel\u00e9s\u00e9r\u0151l, minden helyzetben szak\u00e9rt\u0151 jogi szolg\u00e1ltat\u00e1sokat ny\u00fajtunk.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A jap\u00e1n munka\u00fcgyi kapcsolatokban a kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9s rendk\u00edv\u00fcl fontos jogi dokumentum. Ez nem csup\u00e1n egy meg\u00e1llapod\u00e1s a szakszervezetek \u00e9s a munk\u00e1ltat\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt, hanem egy k\u00fcl\u00f6nleges norma, amely er\u0151 […]<\/p>\n","protected":false},"author":32,"featured_media":66482,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[18],"tags":[24,98],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66481"}],"collection":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/32"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=66481"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66481\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":66701,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66481\/revisions\/66701"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/66482"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=66481"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=66481"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=66481"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}