<\/span><\/h3>\n\n\n\nA jap\u00e1n Polg\u00e1ri T\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv 623. cikke a munkaszerz\u0151d\u00e9st \u00fagy hat\u00e1rozza meg, hogy “az egyik f\u00e9l v\u00e1llalja a munkav\u00e9gz\u00e9st a m\u00e1sik f\u00e9l sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s a m\u00e1sik f\u00e9l v\u00e1llalja, hogy ez\u00e9rt d\u00edjaz\u00e1st ny\u00fajt” <\/sup>. Itt a “d\u00edjaz\u00e1s” kiz\u00e1r\u00f3lag a felek k\u00f6z\u00f6tti meg\u00e1llapod\u00e1s, azaz a szerz\u0151d\u00e9ses szabads\u00e1g elve alapj\u00e1n meghat\u00e1rozott mag\u00e1njogi k\u00f6telezetts\u00e9gviszony t\u00e1rgya. A Polg\u00e1ri T\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv nem hat\u00e1rozza meg r\u00e9szletesen a d\u00edjaz\u00e1s fizet\u00e9si m\u00f3dj\u00e1t, \u00e9s alapvet\u0151en kimondja, hogy a munkav\u00e1llal\u00f3 csak a meg\u00edg\u00e9rt munka elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n k\u00f6vetelheti a d\u00edjaz\u00e1st (jap\u00e1n Polg\u00e1ri T\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv 624. cikk 1. bekezd\u00e9s) <\/sup>. Ez azt jelenti, hogy ha nincs Munka\u00fcgyi Alapt\u00f6rv\u00e9ny, a fizet\u00e9s id\u0151z\u00edt\u00e9se \u00e9s m\u00f3dja teljes m\u00e9rt\u00e9kben a felek meg\u00e1llapod\u00e1s\u00e1n m\u00falik.<\/p>\n\n\n\n<\/span>A jap\u00e1n Munka\u00fcgyi Alapt\u00f6rv\u00e9ny szempontja: a “b\u00e9r” mint v\u00e9delmezend\u0151 jog<\/span><\/h3>\n\n\n\nEzzel szemben a jap\u00e1n Munka\u00fcgyi Alapt\u00f6rv\u00e9ny a munkafelt\u00e9telek minim\u00e1lis szabv\u00e1nyait meghat\u00e1roz\u00f3 k\u00f6zjog jelleg\u0171. Az eml\u00edtett t\u00f6rv\u00e9ny 11. cikke a “b\u00e9rt” “b\u00e9r, fizet\u00e9s, p\u00f3tl\u00e9kok, jutalmak \u00e9s egy\u00e9b elnevez\u00e9sek, amelyeket a munk\u00e1ltat\u00f3 a munkav\u00e1llal\u00f3nak a munk\u00e1\u00e9rt cser\u00e9be fizet” form\u00e1j\u00e1ban rendk\u00edv\u00fcl sz\u00e9les k\u00f6rben hat\u00e1rozza meg <\/sup>. Mivel a Munka\u00fcgyi Alapt\u00f6rv\u00e9ny a Polg\u00e1ri T\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv k\u00fcl\u00f6nleges t\u00f6rv\u00e9nye, rendelkez\u00e9sei k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 erej\u0171ek. Vagyis, ha a munkaszerz\u0151d\u00e9sben l\u00e9v\u0151 meg\u00e1llapod\u00e1s nem \u00e9ri el a Munka\u00fcgyi Alapt\u00f6rv\u00e9ny \u00e1ltal meghat\u00e1rozott szabv\u00e1nyokat, akkor a jap\u00e1n Munka\u00fcgyi Alapt\u00f6rv\u00e9ny 13. cikke alapj\u00e1n az ilyen meg\u00e1llapod\u00e1s \u00e9rv\u00e9nytelen, \u00e9s automatikusan a t\u00f6rv\u00e9ny \u00e1ltal meghat\u00e1rozott szabv\u00e1nyok ker\u00fclnek alkalmaz\u00e1sra <\/sup>.<\/p>\n\n\n\nE k\u00e9t t\u00f6rv\u00e9ny kapcsolata nem csup\u00e1n defin\u00edci\u00f3s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekre korl\u00e1toz\u00f3dik. Ez a jogfiloz\u00f3fiai \u00e1talakul\u00e1s t\u00fckr\u00f6z\u0151dik abban, hogy a munkakapcsolatokat a mag\u00e1njogi szerz\u0151d\u00e9ses auton\u00f3mia ter\u00fclet\u00e9r\u0151l \u00e1thelyezi a legal\u00e1bb minim\u00e1lis v\u00e9delmet ny\u00fajt\u00f3 \u00e1llami beavatkoz\u00e1s ter\u00fclet\u00e9re. A Polg\u00e1ri T\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv egyenrang\u00fa felek k\u00f6z\u00f6tti “meg\u00e1llapod\u00e1st” felt\u00e9telez, m\u00edg a Munka\u00fcgyi Alapt\u00f6rv\u00e9ny a munk\u00e1ltat\u00f3 \u00e9s a munkav\u00e1llal\u00f3 k\u00f6z\u00f6tti struktur\u00e1lis er\u0151viszonyok egyenl\u0151tlens\u00e9g\u00e9t veszi alapul, \u00e9s a munkav\u00e1llal\u00f3k \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeinek v\u00e9delme \u00e9rdek\u00e9ben l\u00e9p k\u00f6zbe. Ez\u00e9rt, m\u00e9g ha a munkav\u00e1llal\u00f3 egy\u00e9nileg is beleegyezik a b\u00e9r fizet\u00e9si m\u00f3dj\u00e1ba, ha ez a meg\u00e1llapod\u00e1s ellent\u00e9tes a Munka\u00fcgyi Alapt\u00f6rv\u00e9ny \u00e1ltal meghat\u00e1rozott szabv\u00e1nyokkal, akkor ezt a meg\u00e1llapod\u00e1st jogilag \u00e9rv\u00e9nytelennek tekintik. Ennek f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9se s\u00falyos compliance hib\u00e1khoz vezethet.<\/p>\n\n\n\n
Az al\u00e1bbi t\u00e1bl\u00e1zat a “jap\u00e1n Polg\u00e1ri T\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyvben” meghat\u00e1rozott “d\u00edjaz\u00e1s” \u00e9s a “jap\u00e1n Munka\u00fcgyi Alapt\u00f6rv\u00e9nyben” meghat\u00e1rozott “b\u00e9r” fogalmi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geit foglalja \u00f6ssze.<\/p>\n\n\n\nJellemz\u0151k<\/td> B\u00e9r a jap\u00e1n Polg\u00e1ri T\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyvben (d\u00edjaz\u00e1s)<\/td> B\u00e9r a jap\u00e1n Munka\u00fcgyi Alapt\u00f6rv\u00e9nyben (b\u00e9r)<\/td><\/tr><\/thead> Jogi alap<\/td> Jap\u00e1n Polg\u00e1ri T\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv 623. cikk<\/td> Jap\u00e1n Munka\u00fcgyi Alapt\u00f6rv\u00e9ny 11. cikk<\/td><\/tr> Alapfogalom<\/td> Mag\u00e1njogi szerz\u0151d\u00e9ses k\u00f6telezetts\u00e9g<\/td> Jogilag v\u00e9dett jog<\/td><\/tr> Ir\u00e1nyad\u00f3 elv<\/td> Szerz\u0151d\u00e9ses szabads\u00e1g elve<\/td> Minim\u00e1lis szabv\u00e1nyok meghat\u00e1roz\u00e1sa (munkav\u00e1llal\u00f3i v\u00e9delem)<\/td><\/tr> Fizet\u00e9si szab\u00e1lyok<\/td> F\u0151leg a felek k\u00f6z\u00f6tti meg\u00e1llapod\u00e1s alapj\u00e1n<\/td> Szigor\u00fa szab\u00e1lyoz\u00e1s a “b\u00e9r fizet\u00e9s\u00e9nek \u00f6t alapelv\u00e9vel” (Munka\u00fcgyi Alapt\u00f6rv\u00e9ny 24. cikk)<\/td><\/tr> Jog\u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s<\/td> Joggyakorl\u00e1s polg\u00e1ri peres elj\u00e1r\u00e1sban<\/td> Adminisztrat\u00edv ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s \u00e9s b\u00fcntet\u0151jog a Munka\u00fcgyi Alapfel\u00fcgyelet \u00e1ltal<\/td><\/tr><\/tbody><\/table><\/figure>\n\n\n\n<\/span>A b\u00e9rfizet\u00e9s \u00f6t alapelv\u00e9nek bemutat\u00e1sa a jap\u00e1n munka\u00fcgyi t\u00f6rv\u00e9ny alapj\u00e1n<\/span><\/h2>\n\n\n\nA jap\u00e1n Munka\u00fcgyi Alapt\u00f6rv\u00e9ny (Labor Standards Act) 24. cikke a b\u00e9rv\u00e9delem l\u00e9nyegi magj\u00e1t k\u00e9pezi, \u00e9s “a b\u00e9rfizet\u00e9s \u00f6t alapelv\u00e9nek” ismert. Ez a cikkely kimondja, hogy “a b\u00e9rt p\u00e9nzben, k\u00f6zvetlen\u00fcl a munkav\u00e1llal\u00f3nak kell kifizetni, teljes \u00f6sszegben.” Tov\u00e1bb\u00e1 el\u0151\u00edrja, hogy “a b\u00e9rt minden h\u00f3napban legal\u00e1bb egyszer, meghat\u00e1rozott id\u0151pontban kell megadni.” Ezek az \u00f6t alapelv nem \u00f6n\u00e1ll\u00f3an m\u0171k\u00f6dnek, hanem egym\u00e1ssal \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1llnak, \u00e9s egy \u00e1tfog\u00f3 rendszert alkotnak, amelynek c\u00e9lja a munkav\u00e1llal\u00f3k \u00e9letalapjainak stabiliz\u00e1l\u00e1sa. A “p\u00e9nzben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 fizet\u00e9s” \u00e9s a “k\u00f6zvetlen fizet\u00e9s” garant\u00e1lja, hogy a b\u00e9r biztons\u00e1gos \u00e9s hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 form\u00e1ban ker\u00fclj\u00f6n a munkav\u00e1llal\u00f3 kez\u00e9be, m\u00edg a “teljes \u00f6sszeg\u0171 fizet\u00e9s” meg\u0151rzi annak \u00e9rt\u00e9k\u00e9t. A “havonta legal\u00e1bb egyszeri fizet\u00e9s” \u00e9s a “meghat\u00e1rozott id\u0151pontban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 fizet\u00e9s” biztos\u00edtja a j\u00f6vedelem el\u0151rejelzhet\u0151s\u00e9g\u00e9t. Ennek a teljes c\u00e9lkit\u0171z\u00e9snek a meg\u00e9rt\u00e9se elengedhetetlen a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 alapelvek kiv\u00e9teleinek \u00e9s egy\u00e9b rendelkez\u00e9seinek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A k\u00e9szp\u00e9nzfizet\u00e9s elve Jap\u00e1nban<\/span><\/h2>\n\n\n\nAlapelvk\u00e9nt a b\u00e9rnek Jap\u00e1nban k\u00e9szp\u00e9nzben, azaz jap\u00e1n jenben kell megfizet\u00e9sre ker\u00fclnie, amelynek k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 fizet\u00e9si ereje van. K\u00fclf\u00f6ldi valut\u00e1ban, csekken vagy term\u00e9szetbeni juttat\u00e1s form\u00e1j\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 fizet\u00e9s alapvet\u0151en tilos, mivel ezek \u00e1tv\u00e1lt\u00e1s\u00e1nak neh\u00e9zs\u00e9gei \u00e9s \u00e9rt\u00e9k\u00fck instabilit\u00e1sa miatt a munkav\u00e1llal\u00f3kat v\u00e9deni kell. <\/p>\n\n\n\n
Ez az alapelv fontos kiv\u00e9teleket ismer el, amelyek megfelelnek a modern gazdas\u00e1gi tev\u00e9kenys\u00e9gek val\u00f3s\u00e1g\u00e1nak. A leggyakoribb kiv\u00e9tel a munkav\u00e1llal\u00f3 egy\u00e9rtelm\u0171 beleegyez\u00e9s\u00e9vel t\u00f6rt\u00e9n\u0151, \u00e1ltala megjel\u00f6lt banki sz\u00e1ml\u00e1ra val\u00f3 \u00e1tutal\u00e1s. Ebben az esetben nem elegend\u0151 csup\u00e1n a munkav\u00e1llal\u00f3 beleegyez\u00e9se, gyakran a sz\u00e1ml\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e1tutal\u00e1s v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1ra vonatkoz\u00f3 kollekt\u00edv meg\u00e1llapod\u00e1s megk\u00f6t\u00e9se is sz\u00fcks\u00e9ges. Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben a Munka\u00fcgyi Alapelvek V\u00e9grehajt\u00e1si Szab\u00e1lyzat\u00e1nak m\u00f3dos\u00edt\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n, a munkav\u00e1llal\u00f3 beleegyez\u00e9s\u00e9vel \u00e9s a Munka\u00fcgyi Miniszter \u00e1ltal kijel\u00f6lt p\u00e9nz\u00e1tutal\u00e1si szolg\u00e1ltat\u00f3 sz\u00e1ml\u00e1j\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 b\u00e9rkifizet\u00e9s (\u00fagynevezett digit\u00e1lis fizet\u00e9s) is lehets\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lt. Ezenk\u00edv\u00fcl, ha a munkav\u00e1llal\u00f3 beleegyezik, a v\u00e9gkiel\u00e9g\u00edt\u00e9st csekken is ki lehet fizetni, \u00e9s ha a munka\u00fcgyi meg\u00e1llapod\u00e1s rendelkezik r\u00f3la, a k\u00f6zleked\u00e9si t\u00e1mogat\u00e1st is meg lehet adni b\u00e9rlet form\u00e1j\u00e1ban. <\/p>\n\n\n\n
Itt fontos megjegyezni, hogy ezek a kiv\u00e9telek csak akkor alkalmazhat\u00f3k, ha a ‘beleegyez\u00e9s’ nem egy egyszeri, visszavonhatatlan d\u00f6nt\u00e9s. A K\u014dchi Egyszer\u0171s\u00edtett B\u00edr\u00f3s\u00e1g 1981. m\u00e1rcius 18-i \u00edt\u00e9lete (a Gokoku Taxi eset) ezt a pontot vil\u00e1goss\u00e1 tette. Ebben az esetben egy munkav\u00e1llal\u00f3, aki kezdetben beleegyezett a banki \u00e1tutal\u00e1sba, k\u00e9s\u0151bb k\u00e9szp\u00e9nzes fizet\u00e9st k\u00e9rt, amit a munk\u00e1ltat\u00f3 elutas\u00edtott. A b\u00edr\u00f3s\u00e1g \u00fagy \u00edt\u00e9lte meg, hogy a munk\u00e1ltat\u00f3 ezen magatart\u00e1sa ellent\u00e9tes a k\u00e9szp\u00e9nzfizet\u00e9s elv\u00e9vel. Ez az \u00edt\u00e9let azt sugallja, hogy a k\u00e9szp\u00e9nzfizet\u00e9s elve a munkav\u00e1llal\u00f3k alapvet\u0151 jogai k\u00f6z\u00e9 tartozik, \u00e9s a k\u00e9nyelmi kiv\u00e9telek (sz\u00e1ml\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e1tutal\u00e1s) nem jelentenek \u00e1lland\u00f3 lemond\u00e1st ezekr\u0151l a jogokr\u00f3l. \u00cdgy a v\u00e1llalatoknak meg kell \u0151rizni\u00fck azt a gyakorlati rendszert, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi a k\u00e9szp\u00e9nzes b\u00e9r kifizet\u00e9s\u00e9t azoknak a munkav\u00e1llal\u00f3knak, akik nem \u00e9rtenek egyet a sz\u00e1ml\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e1tutal\u00e1ssal, vagy visszavonj\u00e1k beleegyez\u00e9s\u00fcket. <\/p>\n\n\n\n
<\/span>A k\u00f6zvetlen fizet\u00e9s elve Jap\u00e1nban<\/span><\/h2>\n\n\n\nA b\u00e9rek kifizet\u00e9s\u00e9t k\u00f6zvetlen\u00fcl a munkav\u00e1llal\u00f3nak kell megtenni annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy a munka ellen\u00e9rt\u00e9ke biztosan a munkav\u00e1llal\u00f3 kez\u00e9be ker\u00fclj\u00f6n, \u00e9s kiz\u00e1rjuk a k\u00f6ztes kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1st <\/sup>. <\/p>\n\n\n\nEzen elv alapj\u00e1n m\u00e9g akkor is t\u00f6rv\u00e9nytelen a b\u00e9rek kifizet\u00e9se egy megb\u00edzott szem\u00e9lynek (\u00f6nk\u00e9ntes k\u00e9pvisel\u0151nek), ha a munkav\u00e1llal\u00f3 maga b\u00edzta meg \u0151t <\/sup>. Ha a munkav\u00e1llal\u00f3 kiskor\u00fa, akkor a sz\u00fcl\u0151i fel\u00fcgyeleti jogot gyakorl\u00f3 vagy m\u00e1s t\u00f6rv\u00e9nyes k\u00e9pvisel\u0151 r\u00e9sz\u00e9re t\u00f6rt\u00e9n\u0151 fizet\u00e9s is egy\u00e9rtelm\u0171en tiltott a jap\u00e1n munka\u00fcgyi t\u00f6rv\u00e9ny (Labor Standards Act) 59. cikke \u00e9rtelm\u00e9ben <\/sup>. Tov\u00e1bb\u00e1, ha a munkav\u00e1llal\u00f3 p\u00e9nz\u00fcgyi ad\u00f3ss\u00e1got halmozott fel, a munk\u00e1ltat\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra nem megengedett, hogy a b\u00e9reket k\u00f6zvetlen\u00fcl a hitelez\u0151nek fizesse ki <\/sup>. <\/p>\n\n\n\nKiv\u00e9telt k\u00e9peznek azok az esetek, amikor a fizet\u00e9st a munkav\u00e1llal\u00f3 “k\u00fcld\u00f6ttj\u00e9nek” lehet megtenni <\/sup>. A k\u00fcld\u00f6tt olyan szem\u00e9ly, aki csup\u00e1n a munkav\u00e1llal\u00f3 d\u00f6nt\u00e9seit k\u00f6zvet\u00edti vagy hajtja v\u00e9gre, \u00e9s nem rendelkezik saj\u00e1t d\u00f6nt\u00e9si jogk\u00f6rrel. Ilyen eset p\u00e9ld\u00e1ul, amikor egy betegs\u00e9g miatt k\u00f3rh\u00e1zban fekv\u0151 munkav\u00e1llal\u00f3 helyett a csal\u00e1dtagja j\u00f6n el az lez\u00e1rt fizet\u00e9si bor\u00edt\u00e9k\u00e9rt. Azonban a k\u00e9pvisel\u0151 \u00e9s a k\u00fcld\u00f6tt k\u00f6z\u00f6tti megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s n\u00e9ha hom\u00e1lyos lehet, \u00e9s jogi kock\u00e1zatokat hordozhat, ez\u00e9rt a gyakorlatban a legbiztons\u00e1gosabb m\u00f3dszer a k\u00f6zvetlen fizet\u00e9s a munkav\u00e1llal\u00f3nak, vagy a munkav\u00e1llal\u00f3 \u00e1ltal j\u00f3v\u00e1hagyott, saj\u00e1t nev\u00e9re sz\u00f3l\u00f3 banksz\u00e1ml\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e1tutal\u00e1s <\/sup>. <\/p>\n\n\n\nEzen elv fontoss\u00e1g\u00e1t j\u00f3l mutatja a legfels\u0151bb b\u00edr\u00f3s\u00e1g (Supreme Court of Japan) 1968. m\u00e1rcius 12-i (Showa 43) d\u00f6nt\u00e9se <\/sup>. Ebben az esetben a munkav\u00e1llal\u00f3 harmadik f\u00e9lnek engedm\u00e9nyezte a v\u00e9gkiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3 jog\u00e1t (b\u00e9reg\u00e9ny). A legfels\u0151bb b\u00edr\u00f3s\u00e1g \u00fagy \u00edt\u00e9lte meg, hogy b\u00e1r a k\u00f6vetel\u00e9s engedm\u00e9nyez\u00e9si szerz\u0151d\u00e9se maguk k\u00f6z\u00f6tt (a munkav\u00e1llal\u00f3 \u00e9s az engedm\u00e9nyes) \u00e9rv\u00e9nyes lehet a polg\u00e1ri jog alapj\u00e1n, ez nem befoly\u00e1solja a munk\u00e1ltat\u00f3 munka\u00fcgyi t\u00f6rv\u00e9ny szerinti k\u00f6telezetts\u00e9geit. Vagyis a munk\u00e1ltat\u00f3 tov\u00e1bbra is k\u00f6teles a b\u00e9rt (ebben az esetben a v\u00e9gkiel\u00e9g\u00edt\u00e9st) k\u00f6zvetlen\u00fcl a munkav\u00e1llal\u00f3nak kifizetni, \u00e9s az engedm\u00e9nyes nem k\u00f6vetelheti meg a fizet\u00e9st k\u00f6zvetlen\u00fcl a munk\u00e1ltat\u00f3t\u00f3l. Ez az \u00edt\u00e9let azt mutatja, hogy a munkav\u00e1llal\u00f3k v\u00e9delme, mint k\u00f6zpolitikai c\u00e9l, m\u00e9g a polg\u00e1ri jog szerinti mag\u00e1njogi \u00fcgyletek hat\u00e1ly\u00e1ba is beavatkozhat, \u00e9s korl\u00e1tozhatja azok jogi hat\u00e1sait, ami a munka\u00fcgyi t\u00f6rv\u00e9ny k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 jelleg\u00e9t szimboliz\u00e1lja. \u00cdgy a v\u00e1llalatoknak, m\u00e9g ha a munkav\u00e1llal\u00f3 hitelez\u0151it\u0151l k\u00f6vetel\u00e9s engedm\u00e9nyez\u00e9si \u00e9rtes\u00edt\u00e9st is kapnak, figyelmen k\u00edv\u00fcl kell hagyniuk azt, \u00e9s folytatniuk kell a munkav\u00e1llal\u00f3nak t\u00f6rt\u00e9n\u0151 fizet\u00e9st. <\/p>\n\n\n\n<\/span>A teljes \u00f6sszeg kifizet\u00e9s\u00e9nek elve Jap\u00e1nban<\/span><\/h2>\n\n\n\nA munkab\u00e9r kifizet\u00e9sekor a teljes \u00f6sszeget kell megfizetni, \u00e9s a munk\u00e1ltat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra alapvet\u0151en tilos, hogy egyoldal\u00faan b\u00e1rmilyen p\u00e9nz\u00f6sszeget levonjanak a munkab\u00e9rb\u0151l (levon\u00e1sokat alkalmazzanak) <\/sup>. Ennek c\u00e9lja, hogy a munkav\u00e1llal\u00f3k biztosan megkapj\u00e1k a meg\u00edg\u00e9rt ellenszolg\u00e1ltat\u00e1s teljes \u00f6sszeg\u00e9t, \u00e9s ezzel biztos\u00edts\u00e1k gazdas\u00e1gi \u00e9let\u00fck stabilit\u00e1s\u00e1t. <\/p>\n\n\n\nEz az elv azonban nem kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcli. Els\u0151k\u00e9nt, az olyan t\u00f6rv\u00e9ny \u00e1ltal el\u0151\u00edrt t\u00e9telek, mint az ad\u00f3k, lakoss\u00e1gi ad\u00f3k, t\u00e1rsadalombiztos\u00edt\u00e1si d\u00edjak, k\u00fcl\u00f6nleges meg\u00e1llapod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl levonhat\u00f3k a munkab\u00e9rb\u0151l <\/sup>. M\u00e1sodsorban, a jogszab\u00e1lyokon alapul\u00f3 t\u00e9teleken k\u00edv\u00fcli levon\u00e1sok, mint p\u00e9ld\u00e1ul a szolg\u00e1lati lak\u00e1s b\u00e9rleti d\u00edja vagy a szakszervezeti d\u00edjak, csak akkor lehets\u00e9gesek, ha a munkahelyi munkav\u00e1llal\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t k\u00e9pvisel\u0151 szakszervezet (vagy ha az nincs, a munkav\u00e1llal\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t k\u00e9pvisel\u0151 szem\u00e9ly) \u00edr\u00e1sbeli meg\u00e1llapod\u00e1st k\u00f6t a levon\u00e1sra vonatkoz\u00f3 t\u00e9telekr\u0151l (kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9s) <\/sup>. <\/p>\n\n\n\nK\u00fcl\u00f6n\u00f6sen bonyolult jogi k\u00e9rd\u00e9s, amikor a munk\u00e1ltat\u00f3 a munkav\u00e1llal\u00f3val szemben fenn\u00e1ll\u00f3 k\u00f6vetel\u00e9seit (p\u00e9ld\u00e1ul k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9si ig\u00e9ny vagy k\u00f6lcs\u00f6n visszafizet\u00e9si ig\u00e9ny) a munkab\u00e9rrel szembeni k\u00f6vetel\u00e9ssel akarja elsz\u00e1molni. Alapvet\u0151en, az ilyen egyoldal\u00fa elsz\u00e1mol\u00e1sok ellent\u00e9tesek a teljes \u00f6sszeg kifizet\u00e9s\u00e9nek elv\u00e9vel, \u00e9s nem megengedettek. Ezt a pontot a Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g 1956. november 2-i \u00edt\u00e9lete (a Kansai Seiki eset) is al\u00e1t\u00e1masztja, ahol a b\u00edr\u00f3s\u00e1g nem fogadta el a munk\u00e1ltat\u00f3 \u00e1ltal hivatott k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9si k\u00f6vetel\u00e9s \u00e9s a munkab\u00e9r elsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1t <\/sup>. <\/p>\n\n\n\nAz \u00edt\u00e9lkez\u00e9si gyakorlat azonban korl\u00e1tozott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9t kiv\u00e9telt ismer el. Az egyik az “egyenl\u00edt\u0151 elsz\u00e1mol\u00e1s”. Ez olyan cselekedetet jelent, amikor a munkab\u00e9r kisz\u00e1m\u00edt\u00e1s\u00e1nak hib\u00e1ja miatt t\u00falfizet\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nt, \u00e9s ezt a k\u00f6vetkez\u0151 munkab\u00e9r kifizet\u00e9sekor egyenl\u00edtik ki. A Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g 1969. december 18-i \u00edt\u00e9lete (a Fukushima Kenkyo eset) szerint, ha a t\u00falfizet\u00e9s keletkez\u00e9s\u00e9nek id\u0151pontja \u00e9s az egyenl\u00edt\u00e9s id\u0151pontja \u00e9sszer\u0171en \u00f6sszef\u00fcgg, \u00e9s az elsz\u00e1mol\u00e1s \u00f6sszege nem vesz\u00e9lyezteti a munkav\u00e1llal\u00f3 gazdas\u00e1gi \u00e9let\u00e9t, akkor ilyen egyenl\u00edt\u00e9s megengedett, de csak kis \u00f6sszegben <\/sup>. Azonban, ha el\u0151zetes bejelent\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl a jutalom fel\u00e9t elsz\u00e1molj\u00e1k, akkor m\u00e9g az egyenl\u00edt\u0151 elsz\u00e1mol\u00e1s eset\u00e9ben is t\u00f6rv\u00e9nytelennek min\u0151s\u00fcl (Toki\u00f3i Fellebbviteli B\u00edr\u00f3s\u00e1g 2008. \u00e1prilis 9-i \u00edt\u00e9lete) <\/sup>. <\/p>\n\n\n\nA m\u00e1sik kiv\u00e9tel a munkav\u00e1llal\u00f3 “szabad akarat\u00e1n alapul\u00f3 beleegyez\u00e9se” \u00e1ltali elsz\u00e1mol\u00e1s. A Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g 1990. november 26-i \u00edt\u00e9lete (a Nisshin Steel eset) ebben a k\u00e9rd\u00e9sben ir\u00e1nyad\u00f3 esetnek sz\u00e1m\u00edt <\/sup>. Ebben az esetben a munkav\u00e1llal\u00f3 \u00f6nk\u00e9nt k\u00e9rte, hogy a munk\u00e1ltat\u00f3t\u00f3l felvett k\u00f6lcs\u00f6n visszafizet\u00e9s\u00e9t v\u00e9gkiel\u00e9g\u00edt\u00e9sb\u0151l teljes\u00edts\u00e9k, \u00e9s a d\u00f6nt\u00e9si folyamat sor\u00e1n a munk\u00e1ltat\u00f3 r\u00e9sz\u00e9r\u0151l semmilyen k\u00e9nyszer nem volt megfigyelhet\u0151, ez\u00e9rt a v\u00e9gkiel\u00e9g\u00edt\u00e9s \u00e9s a k\u00f6lcs\u00f6n elsz\u00e1mol\u00e1sa \u00e9rv\u00e9nyesnek min\u0151s\u00fclt. Ez az \u00edt\u00e9let azt mutatja, hogy nem elegend\u0151 csup\u00e1n a beleegyez\u0151 nyilatkozat al\u00e1\u00edr\u00e1s\u00e1nak form\u00e1lis t\u00e9nye, hanem szigor\u00faan meg kell vizsg\u00e1lni, hogy a beleegyez\u00e9s val\u00f3ban szabad akaraton alapul-e, \u00e9s nem befoly\u00e1solja-e az egyenl\u0151tlen munkakapcsolatokb\u00f3l ered\u0151 er\u0151viszony. Ezt a “beleegyez\u00e9s min\u0151s\u00e9g\u00e9re” vonatkoz\u00f3 magas k\u00f6vetelm\u00e9nyt figyelembe v\u00e9ve, a v\u00e1llalatok sz\u00e1m\u00e1ra a legbiztons\u00e1gosabb v\u00e1laszt\u00e1s lehet, ha alapelvk\u00e9nt nem alkalmaznak munkab\u00e9rrel szembeni elsz\u00e1mol\u00e1st. <\/p>\n\n\n\n<\/span>A havi legal\u00e1bb egyszeri fizet\u00e9s \u00e9s a meghat\u00e1rozott fizet\u00e9si nap elve Jap\u00e1nban<\/span><\/h2>\n\n\n\nE k\u00e9t elv egy\u00fcttesen m\u0171k\u00f6dik annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy a munkav\u00e1llal\u00f3k j\u00f6vedelm\u00e9nek rendszeress\u00e9get \u00e9s el\u0151rejelz\u00e9st biztos\u00edtson. <\/sup> <\/p>\n\n\n\nA “havi legal\u00e1bb egyszeri fizet\u00e9s elve” azt a szab\u00e1lyt \u00edrja el\u0151, hogy a napt\u00e1ri h\u00f3nap (az els\u0151 napt\u00f3l az utols\u00f3 napig) sor\u00e1n legal\u00e1bb egyszer kell fizet\u00e9si napot meghat\u00e1rozni. Ez \u00e9ves b\u00e9rrendszer eset\u00e9n is \u00edgy van, ahol az \u00e9ves fizet\u00e9st legal\u00e1bb tizenk\u00e9tszer kell felosztani \u00e9s minden h\u00f3napban ki kell fizetni. P\u00e9ld\u00e1ul, ha egy munkav\u00e1llal\u00f3 a h\u00f3nap v\u00e9g\u00e9n l\u00e9p be a v\u00e1llalathoz, \u00e9s az els\u0151 n\u00e9h\u00e1ny nap b\u00e9r\u00e9nek kifizet\u00e9s\u00e9t a k\u00f6vetkez\u0151 h\u00f3nap fizet\u00e9s\u00e9vel egyes\u00edtik \u00e9s azt a k\u00f6vetkez\u0151 h\u00f3napban fizetik ki, az megs\u00e9rti ezt az elvet. <\/sup> <\/p>\n\n\n\nA “meghat\u00e1rozott fizet\u00e9si nap elve” azt k\u00f6veteli meg, hogy a fizet\u00e9si napot konkr\u00e9tan meg kell hat\u00e1rozni. Olyan meghat\u00e1roz\u00e1sok, mint “minden h\u00f3nap 25-\u00e9n” vagy “minden h\u00f3nap utols\u00f3 napj\u00e1n” megfelel\u0151ek, azonban olyan meghat\u00e1roz\u00e1sok, mint “minden h\u00f3nap 20-25. napja k\u00f6z\u00f6tt” vagy “minden h\u00f3nap harmadik p\u00e9ntekje”, amelyek v\u00e1ltoz\u00f3 d\u00e1tumokat eredm\u00e9nyeznek, t\u00f6rv\u00e9nytelenek, mivel a fizet\u00e9si nap nem hat\u00e1rozott meg. <\/sup> <\/p>\n\n\n\nEzekre az elvekre kiv\u00e9telek vonatkoznak a Jap\u00e1n Munka\u00fcgyi Norm\u00e1k T\u00f6rv\u00e9ny\u00e9nek (Japanese Labor Standards Act) 24. cikk\u00e9nek 2. bekezd\u00e9s\u00e9ben foglaltak szerint. Az olyan id\u0151szakosan kifizetett j\u00f6vedelmekre, mint p\u00e9ld\u00e1ul a h\u00e1zass\u00e1gi juttat\u00e1sok, jutalmak, vagy m\u00e1s, egy h\u00f3napot meghalad\u00f3 munkaid\u0151szak teljes\u00edtm\u00e9nye alapj\u00e1n kifizetett juttat\u00e1sokra, amelyek term\u00e9szet\u00fckn\u00e9l fogva nehezen vagy nem megfelel\u0151en fizethet\u0151k ki minden h\u00f3napban egy meghat\u00e1rozott napon, nem vonatkoznak ezek az elvek. <\/sup> <\/p>\n\n\n\n<\/span>A jogszab\u00e1lys\u00e9rt\u00e9sek \u00e1ltal okozott \u00fczleti kock\u00e1zatok Jap\u00e1nban<\/span><\/h2>\n\n\n\nAmennyiben egy v\u00e1llalat megszegi a Jap\u00e1n Munka\u00fcgyi Alapt\u00f6rv\u00e9ny (Labor Standards Act) 24. cikk\u00e9ben meghat\u00e1rozott \u00f6t b\u00e9rkifizet\u00e9si alapelvet, akkor a t\u00f6rv\u00e9ny 120. cikkelye alapj\u00e1n ak\u00e1r 300 ezer jen (kevesebb mint 30 milli\u00f3 forint) alatti b\u00edrs\u00e1ggal s\u00fajthat\u00f3 <\/sup>. A jap\u00e1n munkajogban gyakran el\u0151fordul, hogy nem csak a v\u00e9ts\u00e9get elk\u00f6vet\u0151 szem\u00e9lyt, hanem a jogi szem\u00e9lyk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 v\u00e1llalatot is b\u00fcntetik, \u00edgy a v\u00e1llalat nem ker\u00fclheti el a felel\u0151ss\u00e9get <\/sup>. <\/p>\n\n\n\nB\u00e1r els\u0151 pillant\u00e1sra a 300 ezer jenes b\u00edrs\u00e1g k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen egy nagyv\u00e1llalat sz\u00e1m\u00e1ra jelent\u00e9ktelennek t\u0171nhet, ez a k\u00f6zvetlen b\u00fcntet\u00e9s gyakran csak egy nagyobb \u00fczleti kock\u00e1zat kezdete. A Munka\u00fcgyi Fel\u00fcgyel\u0151s\u00e9g (Labor Standards Inspection Office) \u00e1ltal v\u00e9gzett vizsg\u00e1lat nem korl\u00e1toz\u00f3dik csup\u00e1n az adott jogs\u00e9rt\u00e9sre, hanem kiterjedhet a v\u00e1llalat teljes munka\u00fcgyi menedzsmentj\u00e9nek \u00e1tfog\u00f3 ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9re. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt jav\u00edt\u00e1si aj\u00e1nl\u00e1sokat tehetnek, amelyek v\u00e1ltoztat\u00e1sokat k\u00f6vetelhetnek meg a v\u00e1llalat m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben. Tov\u00e1bb\u00e1, ha a jogszab\u00e1lys\u00e9rt\u00e9s t\u00e9nye nyilv\u00e1noss\u00e1gra ker\u00fcl, az komolyan ronthatja a v\u00e1llalat t\u00e1rsadalmi h\u00edrnev\u00e9t, \u00e9s sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 negat\u00edv hat\u00e1ssal lehet a toborz\u00e1si tev\u00e9kenys\u00e9gekre, az \u00fcgyfelekkel val\u00f3 kapcsolattart\u00e1sra, s\u0151t a finansz\u00edroz\u00e1s megszerz\u00e9s\u00e9re is. Ez\u00e9rt a b\u00e9rkifizet\u00e9si alapelvek betart\u00e1sa nem csup\u00e1n a b\u00edrs\u00e1g elker\u00fcl\u00e9s\u00e9nek passz\u00edv c\u00e9lj\u00e1t szolg\u00e1lja, hanem a v\u00e1llalat folyamatos n\u00f6veked\u00e9s\u00e9nek \u00e9s stabilit\u00e1s\u00e1nak meg\u0151rz\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa a v\u00e1llalatir\u00e1ny\u00edt\u00e1s (corporate governance) szempontj\u00e1b\u00f3l. <\/p>\n\n\n\n