<\/span><\/h2>\n\n\n\nA jap\u00e1n t\u00e1rsas\u00e1gi jog szigor\u00fa szab\u00e1lyokat \u00e1llap\u00edt meg annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy megakad\u00e1lyozza a v\u00e1llalat \u00fczleti lehet\u0151s\u00e9geinek megszerz\u00e9s\u00e9t az \u00fcgyvezet\u0151 alkalmazottak \u00e1ltal, kihaszn\u00e1lva poz\u00edci\u00f3jukat. Ez az \u00fcgyvezet\u0151 alkalmazottak h\u0171s\u00e9gk\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9nek egyik konkr\u00e9t megnyilv\u00e1nul\u00e1sa \u00e9s fontos szab\u00e1lyoz\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n
A jap\u00e1n t\u00e1rsas\u00e1gi t\u00f6rv\u00e9ny (594. cikk (1) bekezd\u00e9s) szerint az \u00fcgyvezet\u0151 alkalmazottak alapesetben nem v\u00e9gezhetnek bizonyos versenytev\u00e9kenys\u00e9geket an\u00e9lk\u00fcl, hogy el\u0151zetesen megkapt\u00e1k volna az \u00f6sszes t\u00f6bbi alkalmazott j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s\u00e1t<\/sup>. A “versenytilalom” al\u00e1 es\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9gek k\u00e9t t\u00edpus\u00e1t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetj\u00fck meg. Az els\u0151 t\u00edpus a “saj\u00e1t vagy harmadik f\u00e9l r\u00e9sz\u00e9re olyan \u00fcgyletek v\u00e9gz\u00e9se, amelyek a r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba tartoznak”<\/sup>. Ez azt tiltja meg, hogy az \u00fcgyvezet\u0151 alkalmazottak saj\u00e1t vagy m\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra olyan \u00fcgyleteket v\u00e9gezzenek, amelyek val\u00f3s versenyhelyzetbe ker\u00fclnek a v\u00e1llalat \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9vel. A m\u00e1sodik t\u00edpus a “olyan t\u00e1rsas\u00e1g igazgat\u00f3j\u00e1v\u00e1, v\u00e9grehajt\u00f3 tiszts\u00e9gvisel\u0151j\u00e9v\u00e9 vagy \u00fcgyvezet\u0151 alkalmazottj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lni, amelynek \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9ge azonos a r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g\u00e9val”<\/sup>. Ez korl\u00e1tozza az \u00fcgyvezet\u0151 alkalmazottakat abban, hogy versenyt\u00e1rs v\u00e1llalatok vezet\u00e9s\u00e9ben vegyenek r\u00e9szt.<\/p>\n\n\n\nA szab\u00e1lyoz\u00e1s egyik legfontosabb jellemz\u0151je, hogy az enged\u00e9lyez\u00e9si k\u00f6vetelm\u00e9ny alapvet\u0151en “az \u00f6sszes t\u00f6bbi alkalmazott egyet\u00e9rt\u00e9se” kell legyen<\/sup>. Ez a k\u00f6vetelm\u00e9ny sokkal szigor\u00fabb, mint amikor egy r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g igazgat\u00f3ja a fel\u00fcgyel\u0151bizotts\u00e1g vagy a r\u00e9szv\u00e9nyesi k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s t\u00f6bbs\u00e9gi d\u00f6nt\u00e9s\u00e9vel szerez j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1st. Ez a szigor\u00fas\u00e1g t\u00fckr\u00f6zi azt a t\u00e9nyt, hogy a k\u00f6z\u00f6s v\u00e1llalatok sz\u00f6vetkezeti jelleg\u0171ek \u00e9s az alkalmazottak k\u00f6z\u00f6tti er\u0151s bizalmi kapcsolaton alapulnak. Ha csak egyetlen alkalmazott is ellenez, a versenytev\u00e9kenys\u00e9g nem kap j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1st.<\/p>\n\n\n\nA jap\u00e1n t\u00e1rsas\u00e1gi jog azonban nagyfok\u00fa rugalmass\u00e1got enged a k\u00f6z\u00f6s v\u00e1llalatok sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s ez a szigor\u00fa alapelv m\u00f3dos\u00edthat\u00f3 a t\u00e1rsas\u00e1gi alapszab\u00e1lyokban meghat\u00e1rozott k\u00fcl\u00f6n rendelkez\u00e9sekkel<\/sup>. P\u00e9ld\u00e1ul az alapszab\u00e1lyban meghat\u00e1rozhat\u00f3, hogy “a t\u00f6bbi alkalmazott t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1sa” sz\u00fcks\u00e9ges, ezzel enyh\u00edtve az enged\u00e9lyez\u00e9si k\u00f6vetelm\u00e9nyeket<\/sup>. Ez\u00e9rt az \u00fcgyvezet\u0151 alkalmazottak versenytev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9re vonatkoz\u00f3 konkr\u00e9t szab\u00e1lyok megismer\u00e9s\u00e9hez nemcsak a t\u00e1rsas\u00e1gi t\u00f6rv\u00e9ny cikkeit kell ismerni, hanem mindenk\u00e9ppen ellen\u0151rizni kell a v\u00e1llalat alapszab\u00e1ly\u00e1t is.<\/p>\n\n\n\nHa az \u00fcgyvezet\u0151 alkalmazott megszegi ezt a rendelkez\u00e9st \u00e9s versenytev\u00e9kenys\u00e9get folytat, a tranzakci\u00f3 biztons\u00e1g\u00e1nak meg\u0151rz\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben az adott \u00fcgylet \u00e9rv\u00e9nyesnek min\u0151s\u00fcl<\/sup>. Azonban az el\u0151\u00edr\u00e1sokat megszeg\u0151 \u00fcgyvezet\u0151 alkalmazott k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9si felel\u0151ss\u00e9ggel tartozik a v\u00e1llalat fel\u00e9. Ebben a tekintetben a jap\u00e1n t\u00e1rsas\u00e1gi t\u00f6rv\u00e9ny (594. cikk (2) bekezd\u00e9s) fontos rendelkez\u00e9seket \u00e1llap\u00edt meg a v\u00e1llalat bizony\u00edt\u00e1si terheinek cs\u00f6kkent\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. Nevezetesen, a versenytev\u00e9kenys\u00e9gb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 haszon \u00f6sszege a v\u00e1llalat \u00e1ltal elszenvedett k\u00e1r \u00f6sszeg\u00e9nek tekinthet\u0151<\/sup>. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a v\u00e1llalat k\u00e9pes k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9st k\u00f6vetelni a megszeg\u0151 \u00e1ltal szerzett haszon alapj\u00e1n an\u00e9lk\u00fcl, hogy konkr\u00e9tan be kellene bizony\u00edtania a k\u00e1r \u00f6sszeg\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n<\/span>Az \u00e9rdekellent\u00e9tes \u00fcgyletek korl\u00e1toz\u00e1sa: A v\u00e1llalat \u00e9s a munkav\u00e1llal\u00f3k \u00e9rdekeinek \u00fctk\u00f6z\u00e9se Jap\u00e1nban<\/span><\/h2>\n\n\n\nA jap\u00e1n t\u00e1rsas\u00e1gi jog (a jap\u00e1n v\u00e1llalati jog szerint) szab\u00e1lyozza azokat az \u00fcgyleteket, amelyek sor\u00e1n a v\u00e1llalatvezet\u0151 munkav\u00e1llal\u00f3k saj\u00e1t \u00e9rdekeiket helyezhetik el\u0151t\u00e9rbe a v\u00e1llalat \u00e9rdekeivel szemben. Ez a rendelkez\u00e9s a v\u00e1llalatvezet\u0151 munkav\u00e1llal\u00f3k h\u0171s\u00e9gk\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9nek biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l, amely a jap\u00e1n t\u00e1rsas\u00e1gi jog egy m\u00e1sik fontos int\u00e9zm\u00e9nye.<\/p>\n\n\n\n
A jap\u00e1n t\u00e1rsas\u00e1gi t\u00f6rv\u00e9ny 595. cikk\u00e9nek (1) bekezd\u00e9se el\u0151\u00edrja, hogy ha a v\u00e1llalatvezet\u0151 munkav\u00e1llal\u00f3 \u00e9rdekellent\u00e9tes \u00fcgyletet hajt v\u00e9gre, alapelvk\u00e9nt a t\u00f6bbi munkav\u00e1llal\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s\u00e1t kell szereznie az adott \u00fcgylethez. Ez a szab\u00e1lyoz\u00e1s enyh\u00e9bb k\u00f6vetelm\u00e9nyeket t\u00e1maszt, mint a verseng\u0151 \u00fcgyletek eset\u00e9ben, ahol az “egyhang\u00fa” j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s sz\u00fcks\u00e9ges, itt csak a “t\u00f6bbs\u00e9gi” j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s k\u00f6telez\u0151. Ez arra utal, hogy m\u00edg a verseng\u0151 \u00fcgyletek \u00e1lland\u00f3an \u00e9s s\u00falyosan versenyeznek a v\u00e1llalat \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9vel, az \u00e9rdekellent\u00e9tes \u00fcgyletek eset\u00e9ben ink\u00e1bb az egyes \u00fcgyletek \u00e1r\u00e1nak \u00e9s felt\u00e9teleinek tisztess\u00e9ge a f\u0151 k\u00e9rd\u00e9s, \u00e9s a kock\u00e1zat jellege relat\u00edve elt\u00e9r\u0151.<\/p>\n\n\n\n
Az \u00e9rdekellent\u00e9tes \u00fcgyletek k\u00e9t f\u0151 t\u00edpusra oszthat\u00f3k. Az egyik a “k\u00f6zvetlen \u00fcgylet”, amikor a v\u00e1llalatvezet\u0151 munkav\u00e1llal\u00f3 k\u00f6zvetlen\u00fcl k\u00f6t szerz\u0151d\u00e9st a t\u00e1rsas\u00e1ggal saj\u00e1t vagy harmadik f\u00e9l jav\u00e1ra. P\u00e9ld\u00e1ul, ha a v\u00e1llalatvezet\u0151 munkav\u00e1llal\u00f3 saj\u00e1t tulajdon\u00fa ingatlant ad el a v\u00e1llalatnak, vagy k\u00f6lcs\u00f6nt vesz fel a v\u00e1llalatt\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n
A m\u00e1sik t\u00edpus a “k\u00f6zvetett \u00fcgylet”, amely a v\u00e1llalat \u00e9s egy harmadik f\u00e9l k\u00f6z\u00f6tti \u00fcgylet, de val\u00f3j\u00e1ban a v\u00e1llalat \u00e9s a v\u00e1llalatvezet\u0151 munkav\u00e1llal\u00f3 \u00e9rdekei \u00fctk\u00f6znek. Tipikus p\u00e9lda erre, amikor a v\u00e1llalat kezess\u00e9get v\u00e1llal a v\u00e1llalatvezet\u0151 munkav\u00e1llal\u00f3 szem\u00e9lyes ad\u00f3ss\u00e1g\u00e1\u00e9rt, vagy a v\u00e1llalat eszk\u00f6zeire biztos\u00edt\u00e9kot helyez a v\u00e1llalatvezet\u0151 munkav\u00e1llal\u00f3 ad\u00f3ss\u00e1g\u00e1nak fedezet\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n
A verseng\u0151 \u00fcgyletek szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1hoz hasonl\u00f3an az \u00e9rdekellent\u00e9tes \u00fcgyletek j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1si k\u00f6vetelm\u00e9nyei is m\u00f3dos\u00edthat\u00f3k az alapszab\u00e1lyban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 k\u00fcl\u00f6n rendelkez\u00e9ssel. P\u00e9ld\u00e1ul s\u00falyosabb k\u00f6vetelm\u00e9nyeket \u00e1ll\u00edthatnak fel fontosabb \u00fcgyletek eset\u00e9ben, vagy elhagyhatj\u00e1k a j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1st kev\u00e9sb\u00e9 jelent\u0151s \u00fcgyletek eset\u00e9ben, a v\u00e1llalat val\u00f3s helyzet\u00e9nek megfelel\u0151en.<\/p>\n\n\n\n
Ha j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl ker\u00fcl sor \u00e9rdekellent\u00e9tes \u00fcgyletre, annak \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9ge att\u00f3l f\u00fcgg, hogy az \u00fcgylet m\u00e1sik fele harmadik f\u00e9l-e vagy sem, de az \u00fcgyletek biztons\u00e1g\u00e1t figyelembe v\u00e9ve \u00e1ltal\u00e1ban \u00e9rv\u00e9nyesnek tekintik. Azonban a j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1st elmulaszt\u00f3 v\u00e1llalatvezet\u0151 munkav\u00e1llal\u00f3 felel\u0151ss\u00e9get visel, ha a v\u00e1llalatnak k\u00e1ra keletkezik. A jap\u00e1n t\u00e1rsas\u00e1gi t\u00f6rv\u00e9ny 595. cikk\u00e9nek (2) bekezd\u00e9se egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 teszi, hogy a megfelel\u0151en j\u00f3v\u00e1hagyott \u00e9rdekellent\u00e9tes \u00fcgyletek eset\u00e9ben nem alkalmazand\u00f3k a jap\u00e1n polg\u00e1ri t\u00f6rv\u00e9ny 108. cikk\u00e9ben meghat\u00e1rozott \u00f6nmag\u00e1val val\u00f3 szerz\u0151d\u00e9sk\u00f6t\u00e9s \u00e9s k\u00e9toldal\u00fa k\u00e9pviselet tilalm\u00e1ra vonatkoz\u00f3 szab\u00e1lyok. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, ha a j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1si elj\u00e1r\u00e1st betartj\u00e1k, a v\u00e1llalatvezet\u0151 munkav\u00e1llal\u00f3 k\u00e9pviselheti a v\u00e1llalatot az \u00fcgyletben, annak ellen\u00e9re, hogy maga is r\u00e9szt vesz az \u00fcgyletben.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A k\u00f6zkereseti t\u00e1rsas\u00e1gok \u00e9s r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gok k\u00f6telezetts\u00e9geinek \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sa Jap\u00e1nban<\/span><\/h2>\n\n\n\nA k\u00f6zkereseti t\u00e1rsas\u00e1gok \u00fcgyvezet\u0151 tagjai \u00e1ltal viselt k\u00f6telezetts\u00e9gek jellegzetess\u00e9geinek m\u00e9lyebb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez hasznos lehet azokat \u00f6sszehasonl\u00edtani a Jap\u00e1nban leggyakoribb v\u00e1llalati form\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gok igazgat\u00f3i \u00e1ltal viselt k\u00f6telezetts\u00e9gekkel. B\u00e1r a k\u00f6telezetts\u00e9gek hasonl\u00f3ak, az alapjukat k\u00e9pez\u0151 szervezeti strukt\u00far\u00e1k k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek jelent\u0151s elt\u00e9r\u00e9seket eredm\u00e9nyeznek, p\u00e9ld\u00e1ul az enged\u00e9lyez\u00e9si elj\u00e1r\u00e1sokban.<\/p>\n\n\n\n
A legfontosabb k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a v\u00e1llalat \u00e9s a menedzsment k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatban rejlik. A r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gokban a tulajdonosok, vagyis a r\u00e9szv\u00e9nyesek \u00e9s a menedzsmentet k\u00e9pez\u0151 igazgat\u00f3k elvileg elk\u00fcl\u00f6n\u00fclnek egym\u00e1st\u00f3l, \u00e9s az igazgat\u00f3k \u00e9s a v\u00e1llalat k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatot a jog ‘megb\u00edz\u00e1s’ kapcsolatk\u00e9nt hat\u00e1rozza meg. Ezzel szemben a k\u00f6zkereseti t\u00e1rsas\u00e1gokn\u00e1l az alapvet\u0151 elv az, hogy a befektet\u0151 tagok v\u00e9gzik a menedzsmentet, \u00edgy a tulajdon \u00e9s a menedzsment egyes\u00fcl. Az \u00fcgyvezet\u0151 tagok \u00e9s a t\u00e1rsas\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatot nem megb\u00edz\u00e1si szerz\u0151d\u00e9s, hanem a tagok k\u00f6z\u00f6tti szerz\u0151d\u00e9s, az alapszab\u00e1ly szab\u00e1lyozza.<\/p>\n\n\n\n
Ez a struktur\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g k\u00f6zvetlen\u00fcl befoly\u00e1solja a verseny\u00fcgyletek \u00e9s az \u00e9rdekellent\u00e9tes \u00fcgyletek j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1si k\u00f6vetelm\u00e9nyeit. Az al\u00e1bbi t\u00e1bl\u00e1zat a k\u00f6zkereseti t\u00e1rsas\u00e1gok \u00fcgyvezet\u0151 tagjai \u00e9s a r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gok igazgat\u00f3i k\u00f6z\u00f6tti j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1si k\u00f6vetelm\u00e9nyek f\u0151bb k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geit foglalja \u00f6ssze.<\/p>\n\n\n\n\u00d6sszehasonl\u00edt\u00e1si szempont<\/td> K\u00f6zkereseti t\u00e1rsas\u00e1g (\u00fcgyvezet\u0151 tag)<\/td> R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g (igazgat\u00f3tan\u00e1cs n\u00e9lk\u00fcli)<\/td> R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g (igazgat\u00f3tan\u00e1ccsal rendelkez\u0151)<\/td><\/tr><\/thead> Verseny\u00fcgyletek j\u00f3v\u00e1hagy\u00f3 szerve<\/td> A t\u00f6bbi tag \u00f6sszess\u00e9ge (alapelv)<\/td> R\u00e9szv\u00e9nyesek k\u00f6zgy\u0171l\u00e9se<\/td> Igazgat\u00f3tan\u00e1cs<\/td><\/tr> Verseny\u00fcgyletek j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1si k\u00f6vetelm\u00e9nyei<\/td> Mindenki egyet\u00e9rt\u00e9se (alapelv)<\/td> \u00c1ltal\u00e1nos hat\u00e1rozat<\/td> A t\u00f6bbs\u00e9g t\u00e1mogat\u00e1sa<\/td><\/tr> \u00c9rdekellent\u00e9tes \u00fcgyletek j\u00f3v\u00e1hagy\u00f3 szerve<\/td> A t\u00f6bbi tag t\u00f6bbs\u00e9ge (alapelv)<\/td> R\u00e9szv\u00e9nyesek k\u00f6zgy\u0171l\u00e9se<\/td> Igazgat\u00f3tan\u00e1cs<\/td><\/tr> \u00c9rdekellent\u00e9tes \u00fcgyletek j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1si k\u00f6vetelm\u00e9nyei<\/td> A t\u00f6bbs\u00e9g egyet\u00e9rt\u00e9se (alapelv)<\/td> \u00c1ltal\u00e1nos hat\u00e1rozat<\/td> A t\u00f6bbs\u00e9g t\u00e1mogat\u00e1sa<\/td><\/tr> Alapszab\u00e1ly szerinti v\u00e1ltoztat\u00e1s<\/td> Lehets\u00e9ges<\/td> Nem lehets\u00e9ges (a j\u00f3v\u00e1hagy\u00f3 szerv megv\u00e1ltoztat\u00e1sa nem lehets\u00e9ges)<\/td> Nem lehets\u00e9ges (a j\u00f3v\u00e1hagy\u00f3 szerv megv\u00e1ltoztat\u00e1sa nem lehets\u00e9ges)<\/td><\/tr> Alapjogi cikkely<\/td> T\u00e1rsas\u00e1gi t\u00f6rv\u00e9ny 594. cikk, 595. cikk<\/td> T\u00e1rsas\u00e1gi t\u00f6rv\u00e9ny 356. cikk<\/td> T\u00e1rsas\u00e1gi t\u00f6rv\u00e9ny 365. cikk, 356. cikk<\/td><\/tr><\/tbody><\/table><\/figure>\n\n\n\nA t\u00e1bl\u00e1zatb\u00f3l kit\u0171nik, hogy a k\u00f6zkereseti t\u00e1rsas\u00e1gok legnagyobb saj\u00e1toss\u00e1ga az ‘alapszab\u00e1ly szerinti v\u00e1ltoztat\u00e1s’ lehet\u0151s\u00e9g\u00e9ben rejlik. A r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gokn\u00e1l a verseny \u00e9s az \u00e9rdekellent\u00e9tes \u00fcgyletek j\u00f3v\u00e1hagy\u00f3 szerve jogilag r\u00f6gz\u00edtett, \u00e9s az alapszab\u00e1lyban nem m\u00f3dos\u00edthat\u00f3. Ezzel szemben a k\u00f6zkereseti t\u00e1rsas\u00e1gokn\u00e1l ezeket a rendk\u00edv\u00fcl fontos korm\u00e1nyz\u00e1si k\u00e9rd\u00e9seket az alapszab\u00e1lyon kereszt\u00fcl a saj\u00e1t val\u00f3s helyzet\u00fcknek megfelel\u0151en szabadon tervezhetik. P\u00e9ld\u00e1ul egy kis l\u00e9tsz\u00e1m\u00fa, ahol a tagok k\u00f6z\u00f6tti bizalmi kapcsolat rendk\u00edv\u00fcl er\u0151s, a jogi alapelv szerinti szigor\u00fa szab\u00e1lyokat tarthatj\u00e1k fenn, m\u00edg egy nagyobb l\u00e9tsz\u00e1m\u00fa, ahol gyorsabb d\u00f6nt\u00e9shozatal sz\u00fcks\u00e9ges, a j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1si k\u00f6vetelm\u00e9nyeket enyh\u00edthetik. Ez a rugalmass\u00e1g teszi a k\u00f6zkereseti t\u00e1rsas\u00e1gokat vonz\u00f3v\u00e1, \u00e9s egyben az\u00e9rt is l\u00e9nyeges, mert a v\u00e1llalat korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1nak \u00e9rt\u00e9kel\u00e9sekor elengedhetetlen az alapszab\u00e1ly alapos \u00e1tvizsg\u00e1l\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>Feladatok elhanyagol\u00e1s\u00e1nak felel\u0151ss\u00e9ge: A k\u00f6telezetts\u00e9gszeg\u00e9s jogi k\u00f6vetkezm\u00e9nyei a jap\u00e1n jogrendszerben<\/span><\/h2>\n\n\n\nAmikor egy v\u00e1llalat \u00fcgyvezet\u0151 munkat\u00e1rsai megszegik a kor\u00e1bban eml\u00edtett gondos kezel\u00e9si k\u00f6telezetts\u00e9get, a h\u0171s\u00e9ges k\u00f6telezetts\u00e9get, a versenytilalmi k\u00f6telezetts\u00e9get vagy a haszonkonfliktusokra vonatkoz\u00f3 korl\u00e1toz\u00e1sokat, jogi felel\u0151ss\u00e9ggel tartoznak. Ezt a felel\u0151ss\u00e9get “feladatok elhanyagol\u00e1s\u00e1nak felel\u0151ss\u00e9ge” n\u00e9ven ismerj\u00fck, \u00e9s a jap\u00e1n t\u00e1rsas\u00e1gi t\u00f6rv\u00e9ny k\u00e9t t\u00edpus\u00fa felel\u0151ss\u00e9get hat\u00e1roz meg: a t\u00e1rsas\u00e1ggal \u00e9s a harmadik felekkel szembeni felel\u0151ss\u00e9get.<\/p>\n\n\n\n
El\u0151sz\u00f6r is, a t\u00e1rsas\u00e1ggal szembeni felel\u0151ss\u00e9g a jap\u00e1n t\u00e1rsas\u00e1gi t\u00f6rv\u00e9ny 596. cikk\u00e9ben van meghat\u00e1rozva<\/sup>. E cikk szerint az \u00fcgyvezet\u0151 munkat\u00e1rsak “feladataik elhanyagol\u00e1sa eset\u00e9n” k\u00f6telesek megt\u00e9r\u00edteni a t\u00e1rsas\u00e1gnak az ebb\u0151l ered\u0151 k\u00e1rokat. Ha t\u00f6bb \u00fcgyvezet\u0151 munkat\u00e1rs k\u00f6z\u00f6sen vesz r\u00e9szt a feladatok elhanyagol\u00e1s\u00e1ban, akkor k\u00f6z\u00f6sen \u00e9s szolid\u00e1risan felel\u0151sek lesznek<\/sup>. Itt a “feladatok elhanyagol\u00e1sa” minden olyan cselekedetet mag\u00e1ban foglal, amely megs\u00e9rti a gondos kezel\u00e9si vagy h\u0171s\u00e9ges k\u00f6telezetts\u00e9get, \u00e9s tipikus p\u00e9ld\u00e1k k\u00f6z\u00e9 tartozik az olyan esetek, amikor az \u00fcgyvezet\u0151 munkat\u00e1rsak enged\u00e9ly n\u00e9lk\u00fcl versenyben \u00e1ll\u00f3 \u00fcgyleteket vagy haszonkonfliktusos \u00fcgyleteket hajtanak v\u00e9gre, amelyek k\u00e1rt okoznak a t\u00e1rsas\u00e1gnak<\/sup>.<\/p>\n\n\n\nM\u00e1sodszor, a harmadik felekkel szembeni felel\u0151ss\u00e9g a jap\u00e1n t\u00e1rsas\u00e1gi t\u00f6rv\u00e9ny 597. cikk\u00e9ben van meghat\u00e1rozva<\/sup>. Ez a felel\u0151ss\u00e9g akkor keletkezik, amikor az \u00fcgyvezet\u0151 munkat\u00e1rsak a feladataik ell\u00e1t\u00e1sa sor\u00e1n k\u00e1rt okoznak harmadik feleknek (\u00fczleti partnerek, hitelez\u0151k stb.). Azonban a t\u00e1rsas\u00e1ggal szembeni felel\u0151ss\u00e9gt\u0151l elt\u00e9r\u0151en, a felel\u0151ss\u00e9g elismer\u00e9s\u00e9hez szigor\u00fabb felt\u00e9telek sz\u00fcks\u00e9gesek. A cikk szerint az \u00fcgyvezet\u0151 munkat\u00e1rsak csak akkor tartoznak k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9si felel\u0151ss\u00e9ggel a harmadik felekkel szemben, ha “rosszindulat\u00faak vagy s\u00falyos hib\u00e1t k\u00f6vettek el”<\/sup>. Egyszer\u0171 hiba (k\u00f6nny\u0171 hanyags\u00e1g) eset\u00e9n az \u00fcgyvezet\u0151 munkat\u00e1rsak nem viselnek k\u00f6zvetlen felel\u0151ss\u00e9get a harmadik felekkel szemben.<\/p>\n\n\n\nE felel\u0151ss\u00e9gi k\u00f6vetelm\u00e9nyek k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ge a jog sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t t\u00fckr\u00f6zi. A t\u00e1rsas\u00e1gon bel\u00fcli kapcsolatokban az \u00fcgyvezet\u0151 munkat\u00e1rsaknak magas szint\u0171 figyelmet kell ford\u00edtaniuk, \u00e9s m\u00e9g a legkisebb figyelmetlens\u00e9g\u00e9rt is felel\u0151ss\u00e9ggel tartoznak. Ez\u00e1ltal fenntarthat\u00f3 a bels\u0151 fegyelem. M\u00e1sr\u00e9szr\u0151l, a k\u00fcls\u0151 harmadik felekkel val\u00f3 kapcsolatokban az \u00fcgyvezet\u0151 munkat\u00e1rsaknak k\u00e9pesnek kell lenni\u00fck gyors \u00e9s b\u00e1tor d\u00f6nt\u00e9shozatalra an\u00e9lk\u00fcl, hogy t\u00falzottan f\u00e9lnek a norm\u00e1l \u00fczleti d\u00f6nt\u00e9sekkel j\u00e1r\u00f3 kock\u00e1zatokt\u00f3l. Ha m\u00e9g a k\u00f6nny\u0171 hanyags\u00e1g is ki lenne t\u00e9ve a harmadik felek peresked\u00e9si kock\u00e1zat\u00e1nak, az \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9g zsugorodhatna. Ez\u00e9rt a jogszab\u00e1ly sz\u00e1nd\u00e9kosan csak a sz\u00e1nd\u00e9kosan okozott k\u00e1rok (rosszindulat) vagy a norm\u00e1lis emberek \u00e1ltal aligha elk\u00f6vetett s\u00falyos figyelmetlens\u00e9g (s\u00falyos hiba) eset\u00e9ben ismeri el az egy\u00e9ni felel\u0151ss\u00e9get a harmadik felekkel szemben. Ez a kiegyens\u00falyozott rendszertervez\u00e9s fontos jogi alapot k\u00e9pez a eg\u00e9szs\u00e9ges v\u00e1llalati vezet\u00e9s el\u0151mozd\u00edt\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>\u00d6sszefoglal\u00f3<\/span><\/h2>\n\n\n\nAhogy a cikk\u00fcnk r\u00e9szletesen ismerteti, a jap\u00e1n t\u00e1rsas\u00e1gi jog alapj\u00e1n a k\u00f6zkereseti t\u00e1rsas\u00e1gok \u00fcgyvezet\u0151 tagjai fontos szerepet t\u00f6ltenek be a v\u00e1llalat ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1ban, mik\u00f6zben \u00e1tfog\u00f3 k\u00f6telezetts\u00e9geket, mint a gondoskod\u00e1si \u00e9s h\u0171s\u00e9g k\u00f6telezetts\u00e9get is viselnek. Tov\u00e1bb\u00e1, a v\u00e1llalat \u00e9rdekeinek v\u00e9delme \u00e9rdek\u00e9ben, a versenyt\u00e1rsi tev\u00e9kenys\u00e9gek \u00e9s az \u00e9rdekellent\u00e9tes \u00fcgyletek eset\u00e9ben alapvet\u0151en m\u00e1s tagok j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s\u00e1t ig\u00e9nyl\u0151 konkr\u00e9t korl\u00e1toz\u00e1sokat is bevezettek. Amennyiben ezeknek a k\u00f6telezetts\u00e9geknek a megszeg\u00e9se sor\u00e1n a v\u00e1llalat vagy harmadik felek k\u00e1rt szenvednek, az \u00fcgyvezet\u0151 szem\u00e9lyesen is felel\u0151ss\u00e9gre vonhat\u00f3 a feladatell\u00e1t\u00e1s elmulaszt\u00e1sa miatt. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos, hogy a k\u00f6zkereseti t\u00e1rsas\u00e1gok eset\u00e9ben a sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 auton\u00f3mi\u00e1t biztos\u00edt\u00f3 alapszab\u00e1lyok miatt, az egyes v\u00e1llalatokra vonatkoz\u00f3 konkr\u00e9t szab\u00e1lyok meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez elengedhetetlen az alapszab\u00e1lyok \u00e1ttekint\u00e9se a jogszab\u00e1lyi el\u0151\u00edr\u00e1sok mellett.<\/p>\n\n\n\n
A Monolith Jog\u00fcgyi Iroda Jap\u00e1nban sz\u00e1mos \u00fcgyf\u00e9l sz\u00e1m\u00e1ra ny\u00fajtott m\u00e1r szolg\u00e1ltat\u00e1sokat a cikk\u00fcnkben t\u00e1rgyalt k\u00f6zkereseti t\u00e1rsas\u00e1gok ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val \u00e9s tiszts\u00e9gvisel\u0151inek felel\u0151ss\u00e9g\u00e9vel kapcsolatos jogi ter\u00fcleteken. Irod\u00e1nkban nemcsak jap\u00e1n jogi k\u00e9pes\u00edt\u00e9ssel rendelkez\u0151 \u00fcgyv\u00e9dek, hanem angolul besz\u00e9l\u0151 szak\u00e9rt\u0151k is dolgoznak, akik k\u00fclf\u00f6ldi jogi k\u00e9pes\u00edt\u00e9ssel is rendelkeznek, \u00edgy k\u00e9pesek a nemzetk\u00f6zi \u00fczleti kontextusban a jap\u00e1n t\u00e1rsas\u00e1gi jog \u00f6sszetett rendelkez\u00e9seit pontosan \u00e9rtelmezni \u00e9s gyakorlatias tan\u00e1csokat adni. Legyen sz\u00f3 k\u00f6zkereseti t\u00e1rsas\u00e1g alap\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l, alapszab\u00e1ly tervez\u00e9s\u00e9r\u0151l, \u00fcgyvezet\u00e9si megfelel\u0151s\u00e9gi rendszerek kialak\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l, vagy esetleges vit\u00e1s helyzetek kezel\u00e9s\u00e9r\u0151l, mi er\u0151teljes jogi t\u00e1mogat\u00e1st ny\u00fajtunk v\u00e1llalat\u00e1nak.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A jap\u00e1n t\u00e1rsas\u00e1gi jogrendszerben a Godo Kaisha (GK,\u5408\u540c\u4f1a\u793e) v\u00e1llalkoz\u00e1si forma a l\u00e9trehoz\u00e1s egyszer\u0171s\u00e9ge \u00e9s az alapszab\u00e1lyok sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 auton\u00f3mi\u00e1ja miatt n\u00e9pszer\u0171 v\u00e1laszt\u00e1s a hazai \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi v\u00e1llalkoz\u00f3 […]<\/p>\n","protected":false},"author":32,"featured_media":66525,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[18],"tags":[24,98],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66524"}],"collection":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/32"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=66524"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66524\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":66706,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66524\/revisions\/66706"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/66525"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=66524"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=66524"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=66524"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}