<\/span><\/h2>\n\n\n\nA jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny k\u00e9t f\u0151 kateg\u00f3ri\u00e1ba sorolja a szerz\u0151 jogait. Az egyik a m\u0171vek gazdas\u00e1gi \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek v\u00e9delm\u00e9t szolg\u00e1l\u00f3 ‘szerz\u0151i jogok (vagyoni jogok)’, a m\u00e1sik pedig a szerz\u0151 szellemi \u00e9rdekeit, azaz a m\u0171 \u00e9s a szerz\u0151 k\u00f6z\u00f6tti szem\u00e9lyes kapcsolat v\u00e9delm\u00e9t biztos\u00edt\u00f3 ‘szerz\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9gi jogok’. A jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny17. cikk\u00e9nek 1. bekezd\u00e9se kimondja, hogy a szerz\u0151 mindk\u00e9t jogosults\u00e1got \u00e9lvezheti.<\/p>\n\n\n\n
A szerz\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9gi jogok legf\u0151bb jellemz\u0151je az, hogy kiz\u00e1r\u00f3lag a szerz\u0151h\u00f6z tartoznak. A jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny 59. cikke egy\u00e9rtelm\u0171en kimondja, hogy a ‘szerz\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9gi jogok kiz\u00e1r\u00f3lag a szerz\u0151h\u00f6z tartoznak, \u00e9s nem ruh\u00e1zhat\u00f3k \u00e1t’. Ez azt jelenti, hogy a szerz\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9gi jogok a szerz\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9nek elv\u00e1laszthatatlan r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik, \u00e9s m\u00e9g akkor is a teremt\u0151n\u00e9l maradnak, ha a szerz\u0151i jogok (vagyoni jogok) szerz\u0151d\u00e9ses \u00faton m\u00e1s szem\u00e9lyre sz\u00e1llnak \u00e1t. Ez a jogi jellemz\u0151 rendk\u00edv\u00fcl fontos a szerz\u0151i m\u0171vek haszn\u00e1lat\u00e1nak enged\u00e9lyez\u00e9s\u00e9vel \u00e9s a jogok \u00e1truh\u00e1z\u00e1s\u00e1val kapcsolatos szerz\u0151d\u00e9ses gyakorlatban. Nem elegend\u0151 csup\u00e1n ‘szerz\u0151i jogok \u00e1truh\u00e1z\u00e1s\u00e1r\u00f3l’ sz\u00f3l\u00f3 szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6tni, mivel ez nem kezeli a szerz\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9gi jogokkal kapcsolatos kock\u00e1zatokat. Ahhoz, hogy a v\u00e1llalatok szabadon \u00e9s rugalmasan haszn\u00e1lhass\u00e1k a szerz\u0151i m\u0171veket, a szerz\u0151i jogok (vagyoni jogok) megszerz\u00e9s\u00e9n t\u00fal elengedhetetlen a szerz\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9gi jogok megfelel\u0151 kezel\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n
Az al\u00e1bbi t\u00e1bl\u00e1zat a k\u00e9t jogkateg\u00f3ria alapvet\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geit foglalja \u00f6ssze.<\/p>\n\n\n\nJellemz\u0151k<\/td> Szerz\u0151i jogok (vagyoni jogok)<\/td> Szerz\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9gi jogok<\/td><\/tr><\/thead> F\u0151 c\u00e9l<\/td> Gazdas\u00e1gi \u00e9s vagyoni \u00e9rdekek v\u00e9delme<\/td> A teremt\u0151 szem\u00e9lyes \u00e9s szellemi \u00e9rdekeinek v\u00e9delme<\/td><\/tr> \u00c1truh\u00e1zhat\u00f3s\u00e1g<\/td> Szerz\u0151d\u00e9ses \u00e1truh\u00e1z\u00e1s \u00e9s licencel\u00e9s lehets\u00e9ges<\/td> A jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny (Heisei (1989)) 59. cikke alapj\u00e1n \u00e1truh\u00e1zhatatlan (kiz\u00e1r\u00f3lagos)<\/td><\/tr> Jogi alap<\/td> A jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny (Heisei (1989)) 21-28. cikkei<\/td> A jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny (Heisei (1989)) 18-20. cikkei<\/td><\/tr> V\u00e1llalati strat\u00e9gia<\/td> Szerz\u0151d\u00e9ses megszerz\u00e9s, \u00e1truh\u00e1z\u00e1s vagy licencel\u00e9s<\/td> ‘Munkahelyi szerzem\u00e9nyek’ rendszer\u00e9nek alkalmaz\u00e1sa vagy a jogok gyakorl\u00e1s\u00e1r\u00f3l val\u00f3 lemond\u00e1s szerz\u0151d\u00e9ses meg\u00e1llapod\u00e1sa<\/td><\/tr><\/tbody><\/table><\/figure>\n\n\n\n<\/span>A k\u00f6zz\u00e9t\u00e9teli jog: A m\u00e9g nem k\u00f6zz\u00e9tett szerz\u0151i m\u0171vek kezel\u00e9s\u00e9nek joga a Jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny alapj\u00e1n<\/span><\/h2>\n\n\n\nA k\u00f6zz\u00e9t\u00e9teli jog a Jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny 18. cikk\u00e9ben van meghat\u00e1rozva, amely kimondja, hogy \u201ea szerz\u0151nek joga van eld\u00f6nteni, hogy a m\u00e9g nem k\u00f6zz\u00e9tett m\u0171v\u00e9t mikor \u00e9s milyen form\u00e1ban teszi hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 a nyilv\u00e1noss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra\u201d. Ez egy kiz\u00e1r\u00f3lagos jog, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi a szerz\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra, hogy saj\u00e1t alkot\u00e1s\u00e1t mikor \u00e9s hogyan mutatja be a vil\u00e1gnak. A v\u00e1llalati tev\u00e9kenys\u00e9gek sor\u00e1n sz\u00e1mos m\u00e9g nem k\u00f6zz\u00e9tett szerz\u0151i m\u0171 l\u00e9tezik, mint p\u00e9ld\u00e1ul a v\u00e1llalaton bel\u00fcl k\u00e9sz\u00edtett tervezetek, publik\u00e1latlan kutat\u00e1si \u00e9s fejleszt\u00e9si jelent\u00e9sek, megjelen\u00e9s el\u0151tti szoftverek, vagy a v\u00e9gleges d\u00f6nt\u00e9s el\u0151tti rekl\u00e1mtervek. Ezeknek a m\u0171veknek a szerz\u0151i jogok birtokosai n\u00e9lk\u00fcli k\u00f6zz\u00e9t\u00e9tele megs\u00e9rtheti a k\u00f6zz\u00e9t\u00e9teli jogot.<\/p>\n\n\n\n
Az alapelv mellett a Jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny bizonyos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u201et\u00f6rv\u00e9nyes felt\u00e9telez\u00e9st\u201d alkalmaz a szerz\u0151 hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1ra vonatkoz\u00f3an. A Jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny 18. cikk\u00e9nek 2. bekezd\u00e9s\u00e9nek 1. pontja szerint, ha egy m\u00e9g nem k\u00f6zz\u00e9tett m\u0171 szerz\u0151i jog\u00e1t (vagyoni jogot) \u00e1truh\u00e1zz\u00e1k, akkor felt\u00e9telezhet\u0151, hogy a jogok \u00faj birtokosa a szerz\u0151i jog gyakorl\u00e1sak\u00e9nt k\u00f6zz\u00e9teheti vagy bemutathatja a m\u0171vet. Ez a rendelkez\u00e9s a v\u00e1llalatok sz\u00e1m\u00e1ra szerz\u0151d\u00e9ses alapon megszerzett m\u00e9g nem k\u00f6zz\u00e9tett m\u0171vek z\u00f6kken\u0151mentes haszn\u00e1lat\u00e1t szolg\u00e1lja, de fontos megjegyezni, hogy ez a \u201efelt\u00e9telez\u00e9s\u201d jogilag megd\u00f6nthet\u0151. A \u201efelt\u00e9telez\u00e9s\u201d jogi hat\u00e1sa gyeng\u00e9bb, mint a \u201et\u00e9ny\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e9\u201d, \u00e9s ha a szerz\u0151 bizony\u00edtani tudja, hogy a szerz\u0151i jogot \u00e1truh\u00e1zta, de a k\u00f6zz\u00e9t\u00e9telhez nem j\u00e1rult hozz\u00e1, akkor a felt\u00e9telez\u00e9s megd\u00f6nthet\u0151. Ez\u00e9rt, ha egy v\u00e1llalat megszerzi a m\u00e9g nem k\u00f6zz\u00e9tett m\u0171vet \u00e9s tervezi annak j\u00f6v\u0151beli k\u00f6zz\u00e9t\u00e9tel\u00e9t, akkor nem csak erre a felt\u00e9telez\u00e9si szab\u00e1lyra t\u00e1maszkodhat, hanem \u00e9rdemes a szerz\u0151d\u00e9sben egy\u00e9rtelm\u0171 \u00e9s visszavonhatatlan megegyez\u00e9st szerezni a szerz\u0151t\u0151l a k\u00f6zz\u00e9t\u00e9tel id\u0151pontj\u00e1r\u00f3l \u00e9s m\u00f3dj\u00e1r\u00f3l, hogy elker\u00fclje a lehets\u00e9ges jogi vit\u00e1kat.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A n\u00e9vmegjelen\u00edt\u00e9si jog: A szerz\u0151i n\u00e9vhaszn\u00e1latot meghat\u00e1roz\u00f3 jog Jap\u00e1nban<\/span><\/h2>\n\n\n\nA n\u00e9vmegjelen\u00edt\u00e9si jog a jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny19. cikk\u00e9ben van meghat\u00e1rozva. Ez a jog biztos\u00edtja a szerz\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra, hogy amikor nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozza m\u0171v\u00e9t, v\u00e1laszthat, hogy val\u00f3di nev\u00e9t, \u00e1lnev\u00e9t, p\u00e9ld\u00e1ul \u00edr\u00f3i nev\u00e9t haszn\u00e1lja-e, vagy teljesen anonim marad-e (n\u00e9vtelen\u00fcl publik\u00e1l). A m\u0171 felhaszn\u00e1l\u00f3inak alapvet\u0151en k\u00f6telezetts\u00e9g\u00fck van k\u00f6vetni a szerz\u0151 \u00e1ltal m\u00e1r alkalmazott megjelen\u00edt\u00e9si m\u00f3dot.<\/p>\n\n\n\n
Azonban vannak kiv\u00e9telek is e jog alkalmaz\u00e1s\u00e1ban. A jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny 19. cikk\u00e9nek 3. bekezd\u00e9se kimondja, hogy \u201eamennyiben a m\u0171 felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1nak c\u00e9lja \u00e9s m\u00f3dja f\u00e9ny\u00e9ben nem \u00e1ll fenn annak a vesz\u00e9lye, hogy a szerz\u0151 alkot\u00f3k\u00e9nt val\u00f3 \u00e9rdeke s\u00e9r\u00fcl, \u00e9s amennyiben ez nem s\u00e9rti a tisztess\u00e9ges szok\u00e1sokat, \u00fagy a n\u00e9vmegjelen\u00edt\u00e9st el lehet hagyni\u201d. P\u00e9ld\u00e1ul egy \u00e9tteremben vagy \u00fczletben h\u00e1tt\u00e9rzenek\u00e9nt lej\u00e1tszott zene eset\u00e9ben nem sz\u00fcks\u00e9ges minden egyes daln\u00e1l bejelenteni a szerz\u0151 nev\u00e9t, ez az \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rtelmez\u00e9s szerint ebbe a kiv\u00e9telbe tartozik.<\/p>\n\n\n\n
A technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s \u00faj kih\u00edv\u00e1sokat \u00e1ll\u00edt a n\u00e9vmegjelen\u00edt\u00e9si jog el\u00e9. Egy jellemz\u0151 eset a jap\u00e1n Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g 2020. j\u00falius 21-i \u00edt\u00e9lete (m\u00e1s n\u00e9ven a \u201eRetweet-\u00fcgy\u201d). Ebben az esetben egy fotogr\u00e1fus saj\u00e1t nev\u00e9vel ell\u00e1tott fot\u00f3j\u00e1t t\u00f6lt\u00f6tte fel a Twitterre, amit egy harmadik f\u00e9l retweetelt. A Twitter rendszer\u00e9nek m\u0171k\u00f6d\u00e9se miatt a k\u00e9p automatikusan meg lett v\u00e1gva, \u00e9s a fot\u00f3n szerepl\u0151 n\u00e9v elt\u0171nt a megjelen\u00edt\u00e9sb\u0151l a felhaszn\u00e1l\u00f3k id\u0151vonal\u00e1n. A Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g \u00fagy \u00edt\u00e9lte meg, hogy m\u00e9g ha a retweetel\u0151 sz\u00e1nd\u00e9ka nem is volt a n\u00e9v elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa, a nyilv\u00e1noss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra a n\u00e9v n\u00e9lk\u00fcl megjelen\u00edtett k\u00e9p a fotogr\u00e1fus n\u00e9vmegjelen\u00edt\u00e9si jog\u00e1nak megs\u00e9rt\u00e9s\u00e9t jelenti. Ez az \u00edt\u00e9let fontos ir\u00e1nymutat\u00e1st ny\u00fajt a weboldalak \u00fczemeltet\u0151inek, alkalmaz\u00e1sfejleszt\u0151knek \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9dia marketinggel foglalkoz\u00f3 v\u00e1llalatoknak. Azaz, a tartalmak automatikus feldolgoz\u00e1sa \u00e9s megjelen\u00edt\u00e9se sor\u00e1n m\u00e1r a rendszer tervez\u00e9si szakasz\u00e1ban is figyelembe kell venni, hogy a szerz\u0151i n\u00e9v ne ker\u00fclj\u00f6n v\u00e9letlen\u00fcl t\u00f6rl\u00e9sre. A n\u00e9vmegjelen\u00edt\u00e9si jog megs\u00e9rt\u00e9se nem csak k\u00f6zvetlen emberi cselekm\u00e9nyek \u00e1ltal, hanem a rendszer automatiz\u00e1lt m\u0171k\u00f6d\u00e9se r\u00e9v\u00e9n is bek\u00f6vetkezhet, \u00e9s ennek tudat\u00e1ban kell lenni.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>Az azonoss\u00e1g meg\u0151rz\u00e9s\u00e9nek joga: A szerz\u0151i m\u0171 integrit\u00e1s\u00e1nak v\u00e9delme Jap\u00e1nban<\/span><\/h2>\n\n\n\nAz azonoss\u00e1g meg\u0151rz\u00e9s\u00e9nek joga a szerz\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9gi jogok k\u00f6z\u00f6tt kiemelked\u0151en er\u0151s, \u00e9s a v\u00e1llalati gyakorlatban gyakran okoz vit\u00e1t. A jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny (Copyright Law of Japan) 20. cikk\u00e9nek (1) bekezd\u00e9se kimondja, hogy \u201ea szerz\u0151nek joga van m\u0171ve \u00e9s annak c\u00edme azonoss\u00e1g\u00e1nak meg\u0151rz\u00e9s\u00e9hez, \u00e9s nem kell elfogadnia, hogy ezeket az \u0151 akarata ellen\u00e9re megv\u00e1ltoztass\u00e1k, elt\u00e1vol\u00edts\u00e1k vagy m\u00e1s m\u00f3don m\u00f3dos\u00edts\u00e1k\u201d. Ez a jog lehet\u0151v\u00e9 teszi a szerz\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra, hogy megv\u00e9dje alkot\u00e1s\u00e1nak tartalm\u00e1t \u00e9s c\u00edm\u00e9t az enged\u00e9ly n\u00e9lk\u00fcli m\u00f3dos\u00edt\u00e1sokt\u00f3l. P\u00e9ld\u00e1ul egy reg\u00e9ny t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek megv\u00e1ltoztat\u00e1sa, egy illusztr\u00e1ci\u00f3 sz\u00ednt\u00f3nus\u00e1nak be\u00e1ll\u00edt\u00e1sa vagy egy log\u00f3terv egy r\u00e9sz\u00e9nek elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa mind az azonoss\u00e1g meg\u0151rz\u00e9s\u00e9nek jog\u00e1nak megs\u00e9rt\u00e9s\u00e9t jelentheti.<\/p>\n\n\n\n
Term\u00e9szetesen nem minden m\u00f3dos\u00edt\u00e1s tilos. A jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny 20. cikk\u00e9nek (2) bekezd\u00e9se felsorol n\u00e9h\u00e1ny kiv\u00e9telt, amelyek nem \u00e9rintik az azonoss\u00e1g meg\u0151rz\u00e9s\u00e9nek jog\u00e1t. Ezek k\u00f6z\u00fcl a v\u00e1llalati gyakorlat szempontj\u00e1b\u00f3l a legrelev\u00e1nsabb a (4) pontban eml\u00edtett \u201ea m\u0171 jelleg\u00e9b\u0151l \u00e9s felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1nak c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l, valamint m\u00f3dj\u00e1b\u00f3l ad\u00f3d\u00f3, elker\u00fclhetetlennek \u00edt\u00e9lt v\u00e1ltoztat\u00e1sok\u201d. Azonban az, hogy mi sz\u00e1m\u00edt \u201eelker\u00fclhetetlennek\u201d, rendk\u00edv\u00fcl hom\u00e1lyos, \u00e9s jogi el\u0151rejelz\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l neh\u00e9z ter\u00fclet. P\u00e9ld\u00e1ul a weboldalon val\u00f3 megjelen\u00edt\u00e9s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l k\u00e9pek m\u00e9ret\u00e9nek megv\u00e1ltoztat\u00e1sa vagy egy jelent\u00e9s \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1nak elk\u00e9sz\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben a sz\u00f6veg ler\u00f6vid\u00edt\u00e9se \u2013 b\u00e1r ezek a gyakorlatban term\u00e9szetesnek tekinthet\u0151 cselekedetek \u2013 konfliktushoz vezethetnek, ha a szerz\u0151 \u00fagy \u00e9rzi, hogy ezek az int\u00e9zked\u00e9sek s\u00e9rtik az alkot\u00f3i sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
Itt fontos megjegyezni, hogy az \u201eakarat ellen\u00e9re\u201d k\u00f6vetelm\u00e9ny nem csak a szerz\u0151 szubjekt\u00edv \u00e9rz\u00e9seit veszi figyelembe, hanem objekt\u00edv szabv\u00e1nyok alapj\u00e1n is \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151. Azonban mivel ez az objekt\u00edv \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s \u00e9s az \u201eelker\u00fclhetetlen v\u00e1ltoztat\u00e1sok\u201d k\u00f6z\u00f6tti hat\u00e1rvonal nem egy\u00e9rtelm\u0171, ez a jog er\u0151s t\u00e1rgyal\u00e1si eszk\u00f6zz\u00e9 v\u00e1lhat a szerz\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra. A v\u00e1llalatok sz\u00e1m\u00e1ra pedig el\u0151fordulhat, hogy kisebb m\u00f3dos\u00edt\u00e1sok miatt k\u00e9nytelenek jogi kock\u00e1zatot v\u00e1llalni, vagy a szerz\u0151kkel szemben h\u00e1tr\u00e1nyos egyezs\u00e9gre k\u00e9nyszer\u00fclnek, hogy elker\u00fclj\u00e9k a peresked\u00e9st. Az ilyen bizonytalans\u00e1gok kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6l\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben a szerz\u0151i m\u0171 felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1ra vonatkoz\u00f3 szerz\u0151d\u00e9sek megk\u00f6t\u00e9sekor aj\u00e1nlott a v\u00e1rhat\u00f3 m\u00f3dos\u00edt\u00e1sok (p\u00e9ld\u00e1ul m\u00e9retv\u00e1ltoztat\u00e1s, v\u00e1g\u00e1s, sz\u00ednhelyes\u00edt\u00e9s stb.) konkr\u00e9t felsorol\u00e1sa, \u00e9s ezekre a m\u00f3dos\u00edt\u00e1sokra vonatkoz\u00f3an a szerz\u0151 el\u0151zetes, \u00e1tfog\u00f3 beleegyez\u00e9s\u00e9t tartalmaz\u00f3 z\u00e1rad\u00e9k beilleszt\u00e9se, ami egy rendk\u00edv\u00fcl hat\u00e9kony kock\u00e1zatkezel\u00e9si m\u00f3dszer lehet.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A szem\u00e9lyazonoss\u00e1g meg\u0151rz\u00e9s\u00e9nek jog\u00e1val kapcsolatos jap\u00e1n b\u00edr\u00f3s\u00e1gi d\u00f6nt\u00e9sek<\/span><\/h2>\n\n\n\nA szem\u00e9lyazonoss\u00e1g meg\u0151rz\u00e9s\u00e9nek jog\u00e1nak \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez \u00e9s alkalmaz\u00e1si k\u00f6r\u00e9nek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez k\u00e9t fontos b\u00edr\u00f3s\u00e1gi d\u00f6nt\u00e9st mutatunk be.<\/p>\n\n\n\n
Az els\u0151 egy 2001. febru\u00e1r 13-\u00e1n (Heisei 13) hozott \u00edt\u00e9let, amelyet Jap\u00e1n Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1ga hozott (ismertebb nev\u00e9n a “Tokimeki Memorial eset”). Ebben az \u00fcgyben egy olyan mem\u00f3riak\u00e1rty\u00e1kat \u00e1rus\u00edt\u00f3 v\u00e1llalkoz\u00e1st pereltek be, amelyek lehet\u0151v\u00e9 tett\u00e9k a n\u00e9pszer\u0171 “Tokimeki Memorial” nev\u0171 szerelmi szimul\u00e1ci\u00f3s j\u00e1t\u00e9k param\u00e9tereinek jogosulatlan m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1t. A v\u00e1dlott (az elad\u00f3) azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy nem m\u00f3dos\u00edtotta k\u00f6zvetlen\u00fcl mag\u00e1t a j\u00e1t\u00e9kprogramot. Azonban a Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy a v\u00e1dlott \u00e1ltal \u00e9rt\u00e9kes\u00edtett mem\u00f3riak\u00e1rty\u00e1k haszn\u00e1lat\u00e1val a j\u00e1t\u00e9k f\u0151h\u0151s\u00e9nek param\u00e9terei olyan \u00e9rt\u00e9kekre v\u00e1ltoztak, amelyek eredetileg nem lehettek volna lehets\u00e9gesek, \u00e9s ez\u00e1ltal a j\u00e1t\u00e9k t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek kibontakoz\u00e1sa \u00e9s a szerepl\u0151k \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa elt\u00e9rt a szerz\u0151 \u00e1ltal sz\u00e1nd\u00e9kolt hat\u00e1rokt\u00f3l. A b\u00edr\u00f3s\u00e1g \u00edt\u00e9lete szerint az ilyen m\u00f3dos\u00edt\u00e1sokat el\u0151seg\u00edt\u0151 eszk\u00f6z\u00f6k \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9se \u00f6nmag\u00e1ban is a szerz\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9gi jogok megs\u00e9rt\u00e9s\u00e9t eredm\u00e9nyez\u0151 t\u00f6rv\u00e9nytelen cselekedet. Ez az \u00edt\u00e9let azt mutatja, hogy nemcsak a m\u0171 k\u00f6zvetlen m\u00f3dos\u00edt\u00e1sa, hanem harmadik felek \u00e1ltal v\u00e9gzett m\u00f3dos\u00edt\u00e1sokat lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 eszk\u00f6z\u00f6k vagy szolg\u00e1ltat\u00e1sok ny\u00fajt\u00e1sa is megs\u00e9rtheti a szem\u00e9lyazonoss\u00e1g meg\u0151rz\u00e9s\u00e9nek jog\u00e1t (k\u00f6zvetett s\u00e9relem), k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos precedenst teremtve ezzel a szoftver- \u00e9s digit\u00e1lis tartalomipar sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n
A m\u00e1sodik egy 1999. m\u00e1rcius 26-\u00e1n (Heisei 11) hozott \u00edt\u00e9let, amelyet a Toki\u00f3i Ker\u00fcleti B\u00edr\u00f3s\u00e1g hozott (ismertebb nev\u00e9n az “Delfinfot\u00f3 eset”). Ebben az \u00fcgyben egy fotogr\u00e1fus \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett b\u00e1lna- \u00e9s delfinfot\u00f3kat egy kiad\u00f3 c\u00e9g haszn\u00e1lt fel egy magazinban, el\u0151zetes enged\u00e9ly n\u00e9lk\u00fcl v\u00e1gta meg (lev\u00e1gta a k\u00e9pek fels\u0151, als\u00f3 \u00e9s oldals\u00f3 r\u00e9szeit) \u00e9s a k\u00e9pek f\u00f6l\u00e9 sz\u00f6veget helyezett a layout r\u00e9szek\u00e9nt. A kiad\u00f3 azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy a magazin layoutj\u00e1nak sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9ge miatt t\u00f6rt\u00e9nt ez, \u00e9s nem \u00e9rintette a m\u0171 l\u00e9nyeg\u00e9t. A b\u00edr\u00f3s\u00e1g azonban meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy a v\u00e1g\u00e1s megv\u00e1ltoztatta a fot\u00f3k eredeti kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t, ami nem felelt meg a szerz\u0151 eredeti sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1nak. Tov\u00e1bb\u00e1 a k\u00e9pek f\u00f6l\u00e9 helyezett sz\u00f6veg is a fot\u00f3 egy r\u00e9sz\u00e9t eltakar\u00f3 v\u00e1g\u00e1snak felelt meg, \u00e9s ezek a cselekedetek mind a fotogr\u00e1fus szem\u00e9lyazonoss\u00e1g meg\u0151rz\u00e9s\u00e9nek jog\u00e1t s\u00e9rtett\u00e9k. Ez az \u00edt\u00e9let vil\u00e1gosan kimutatja, hogy a hirdet\u00e9si, kiad\u00f3i \u00e9s webdesign ter\u00fcleteken, m\u00e9g ha van is designbeli vagy technikai sz\u00fcks\u00e9glet, ha az a szerz\u0151 kreat\u00edv kifejez\u00e9s\u00e9t befoly\u00e1sol\u00f3 m\u00f3dos\u00edt\u00e1s, akkor az megs\u00e9rtheti a szem\u00e9lyazonoss\u00e1g meg\u0151rz\u00e9s\u00e9nek jog\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A munkav\u00e9gz\u00e9s sor\u00e1n l\u00e9trej\u00f6tt szerz\u0151i m\u0171vek: Jogi keretrendszer a jogi szem\u00e9lyek szerz\u0151k\u00e9nt val\u00f3 elismer\u00e9s\u00e9hez Jap\u00e1nban<\/span><\/h2>\n\n\n\nAhogy azt kor\u00e1bban l\u00e1thattuk, a szerz\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9gi jogok \u00e1truh\u00e1zhatatlanok, \u00e9s ez\u00e1ltal kezelhetetlen kock\u00e1zatokat rejtenek a v\u00e1llalatok sz\u00e1m\u00e1ra. E probl\u00e9ma alapvet\u0151 megold\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l\u00f3 leg\u00e1tfog\u00f3bb \u00e9s leger\u0151sebb jogi eszk\u00f6z a jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny (Copyright Act) 15. cikk\u00e9ben meghat\u00e1rozott “munkav\u00e9gz\u00e9s sor\u00e1n l\u00e9trej\u00f6tt szerz\u0151i m\u0171vek” rendszere.<\/p>\n\n\n\n
A munkav\u00e9gz\u00e9s sor\u00e1n l\u00e9trej\u00f6tt szerz\u0151i m\u0171vek rendszer\u00e9nek legnagyobb jellemz\u0151je, hogy bizonyos felt\u00e9telek teljes\u00fcl\u00e9se eset\u00e9n nem a m\u0171vet val\u00f3ban megalkot\u00f3 alkalmazott, hanem a munk\u00e1ltat\u00f3k\u00e9nt funkcion\u00e1l\u00f3 jogi szem\u00e9ly vagy egy\u00e9b haszn\u00e1l\u00f3 szerezheti meg a “szerz\u0151” st\u00e1tuszt m\u00e1r a teremt\u00e9s kezdet\u00e9t\u0151l fogva. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9ppen a jogi szem\u00e9ly nemcsak a szerz\u0151i jogokat (vagyoni jogokat), hanem a szerz\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9gi jogokat is eredetileg megszerezheti. \u00cdgy, mivel a szerz\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9gi jogok nem keletkeznek meg a teremt\u0151 szem\u00e9lyn\u00e9l, a v\u00e1llalatok teljes m\u00e9rt\u00e9kben ki tudj\u00e1k z\u00e1rni az \u00e1truh\u00e1zhatatlans\u00e1gb\u00f3l ered\u0151 j\u00f6v\u0151beli kock\u00e1zatokat. Ez a rendszer a jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny egyik fontos kiv\u00e9tel\u00e9t k\u00e9pezi, amely az “a m\u0171vet megalkot\u00f3 szem\u00e9ly lesz a szerz\u0151” elv\u00e9t (alkot\u00f3i elv) k\u00f6veti, \u00e9s a v\u00e1llalatok zavartalan \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra j\u00f6tt l\u00e9tre. Azonban mivel ez csup\u00e1n egy kiv\u00e9tel, a b\u00edr\u00f3s\u00e1gok hajlamosak szigor\u00faan \u00e9rtelmezni a l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek felt\u00e9teleit. A v\u00e1llalatoknak, hogy kihaszn\u00e1lhass\u00e1k ennek a rendszernek az el\u0151nyeit, biztos\u00edtaniuk kell, hogy minden meghat\u00e1rozott felt\u00e9telnek marad\u00e9ktalanul megfeleljenek, \u00e9s rendelkezzenek a megfelel\u0151 bizony\u00edt\u00e9kokkal.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A munkav\u00e1llal\u00f3i szerz\u0151i m\u0171vek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek felt\u00e9telei \u00e9s a gyakorlati megfontol\u00e1sok Jap\u00e1nban<\/span><\/h2>\n\n\n\nA munkav\u00e1llal\u00f3i szerz\u0151i m\u0171vek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9hez Jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9nek (a Heisei (1989) korszak 15. cikke) al\u00e1bbi \u00f6sszes felt\u00e9tel\u00e9nek teljes\u00fclnie kell:<\/p>\n\n\n\n
\nA jogi szem\u00e9ly vagy m\u00e1s munkaad\u00f3 (jogi szem\u00e9ly stb.) kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re j\u00f6n l\u00e9tre.<\/li>\n\n\n\n A jogi szem\u00e9ly stb. munkav\u00e1llal\u00f3ja hozza l\u00e9tre.<\/li>\n\n\n\n A munkav\u00e1llal\u00f3 munkak\u00f6ri feladatai keret\u00e9ben hozza l\u00e9tre.<\/li>\n\n\n\n A jogi szem\u00e9ly stb. a saj\u00e1t neve alatt teszi k\u00f6zz\u00e9. (Megjegyz\u00e9s: sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes programok eset\u00e9ben ez a k\u00f6vetelm\u00e9ny nem sz\u00fcks\u00e9ges.)<\/li>\n\n\n\n A l\u00e9trehoz\u00e1s idej\u00e9n nincs m\u00e1s szerz\u0151d\u00e9ses vagy munkaszab\u00e1lyzati k\u00fcl\u00f6n rendelkez\u00e9s.<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\nEzek k\u00f6z\u00fcl a gyakorlatban legt\u00f6bb \u00e9rtelmez\u00e9si probl\u00e9m\u00e1t a m\u00e1sodik pont, a \u201ejogi szem\u00e9ly stb. munkav\u00e1llal\u00f3ja\u201d k\u00f6r\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00e1sa jelenti. Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy a teljes munkaid\u0151ben foglalkoztatott alkalmazottak megfelelnek ennek a k\u00f6vetelm\u00e9nynek, azonban a megb\u00edz\u00e1si szerz\u0151d\u00e9ssel rendelkez\u0151 alv\u00e1llalkoz\u00f3k vagy a szabad\u00fasz\u00f3k \u00e1ltal l\u00e9trehozott m\u0171vek eset\u00e9ben bonyolultabb\u00e1 v\u00e1lik az \u00edt\u00e9let.<\/p>\n\n\n\n
Ebben a k\u00e9rd\u00e9sben a Jap\u00e1n Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g 2003. \u00e1prilis 11-i \u00edt\u00e9lete (az \u00fagynevezett \u201eRGB-\u00fcgy\u201d) fontos ir\u00e1nymutat\u00e1st adott. A Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g szerint a \u201emunkav\u00e1llal\u00f3\u201d kateg\u00f3ri\u00e1ba tartoz\u00e1s nem a szerz\u0151d\u00e9s megnevez\u00e9s\u00e9n (p\u00e9ld\u00e1ul \u201emegb\u00edz\u00e1si szerz\u0151d\u00e9s\u201d) vagy m\u00e1s form\u00e1lis krit\u00e9riumok alapj\u00e1n d\u00f6nthet\u0151 el, hanem a munkaad\u00f3 \u00e9s a szerz\u0151 k\u00f6z\u00f6tti val\u00f3s\u00e1gos ir\u00e1ny\u00edt\u00e1si \u00e9s fel\u00fcgyeleti kapcsolat l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t, valamint azt, hogy a fizetett \u00f6sszeg munkav\u00e9gz\u00e9s\u00e9rt j\u00e1r\u00f3 d\u00edjnak tekinthet\u0151-e, a munka jelleg\u00e9t, az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s \u00e9s fel\u00fcgyelet megl\u00e9t\u00e9t, a d\u00edj \u00f6sszeg\u00e9t \u00e9s fizet\u00e9si m\u00f3dj\u00e1t figyelembe v\u00e9ve kell val\u00f3s\u00e1gosan meg\u00edt\u00e9lni.<\/p>\n\n\n\n
Ez az \u00edt\u00e9let azt mutatja, hogy a v\u00e1llalatok nem v\u00e1rhatj\u00e1k el k\u00f6nnyed\u00e9n a munkav\u00e1llal\u00f3i szerz\u0151i m\u0171vek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen k\u00fcls\u0151 szak\u00e9rt\u0151kkel val\u00f3 kapcsolatukban. A szabad\u00fasz\u00f3 tervez\u0151k \u00e9s programoz\u00f3k \u00e1ltal\u00e1ban nem \u00e1llnak a v\u00e1llalat k\u00f6zvetlen ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa \u00e9s fel\u00fcgyelete alatt, \u00e9s mint f\u00fcggetlen v\u00e1llalkoz\u00f3k v\u00e9gzik munk\u00e1jukat, \u00edgy val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem ismerik el \u0151ket \u201emunkav\u00e1llal\u00f3k\u00e9nt\u201d. Ez\u00e9rt a v\u00e1llalatoknak kett\u0151s megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben kell gondolkodniuk az intellektu\u00e1lis tulajdon kezel\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1jukban. Az alkalmazottak \u00e1ltal l\u00e9trehozott m\u0171vek eset\u00e9ben a munkaszerz\u0151d\u00e9sek \u00e9s munkaszab\u00e1lyzatok kidolgoz\u00e1s\u00e1val biztos\u00edthatj\u00e1k a munkav\u00e1llal\u00f3i szerz\u0151i m\u0171vek felt\u00e9teleinek teljes\u00fcl\u00e9s\u00e9t \u00e9s ezzel a jogok biztos\u00edt\u00e1s\u00e1t. M\u00e1sr\u00e9szr\u0151l, a k\u00fcls\u0151 megb\u00edzottak \u00e1ltal l\u00e9trehozott m\u0171vek eset\u00e9ben nem a munkav\u00e1llal\u00f3i szerz\u0151i m\u0171vek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9re kell t\u00e1maszkodniuk, hanem a szerz\u0151d\u00e9sekben egy\u00e9rtelm\u0171en kell meghat\u00e1rozniuk a szerz\u0151i jogok (vagyoni jogok) \u00e1truh\u00e1z\u00e1s\u00e1t, valamint meg\u00e1llapodniuk a szerz\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9gi jogok gyakorl\u00e1s\u00e1r\u00f3l val\u00f3 lemond\u00e1sr\u00f3l (nem gyakorl\u00e1si z\u00e1rad\u00e9k), ami az egyetlen biztos kock\u00e1zatkezel\u00e9si m\u00f3dszer.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>\u00d6sszefoglal\u00e1s<\/span><\/h2>\n\n\n\nA jap\u00e1n szerz\u0151i jogban a szerz\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9gi jogok \u00e1truh\u00e1zhatatlanok \u00e9s er\u0151s jogokat biztos\u00edtanak a teremt\u0151 szem\u00e9ly szellemi \u00e9rdekeinek v\u00e9delm\u00e9ben. Ha egy v\u00e1llalat figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyja ezeket a jogokat, komoly \u00fczleti kock\u00e1zatokkal, mint p\u00e9ld\u00e1ul projekt k\u00e9sedelmekkel vagy v\u00e1ratlan peresked\u00e9sekkel n\u00e9zhet szembe. A nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozatal joga, a n\u00e9v megjel\u00f6l\u00e9s\u00e9nek joga \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az integrit\u00e1s v\u00e9delm\u00e9nek joga mind k\u00f6zvetlen hat\u00e1ssal vannak a v\u00e1llalatok kommunik\u00e1ci\u00f3s, fejleszt\u00e9si \u00e9s marketing tev\u00e9kenys\u00e9geire. Ezeknek a kock\u00e1zatoknak az hat\u00e9kony kezel\u00e9s\u00e9nek legbiztosabb m\u00f3dja a bels\u0151 szab\u00e1lyzatok \u00e9s a k\u00fcls\u0151 szerz\u0151d\u00e9sek ter\u00e9n tett int\u00e9zked\u00e9sek kombin\u00e1l\u00e1sa. A munkav\u00e1llal\u00f3k \u00e1ltal l\u00e9trehozott m\u0171vek eset\u00e9ben l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa a munkahelyi szerz\u0151i jogi rendszer k\u00f6vetelm\u00e9nyeinek pontos meg\u00e9rt\u00e9se \u00e9s annak biztos\u00edt\u00e1sa, hogy a v\u00e1llalati szab\u00e1lyzatok \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s ezt pontosan alkalmazz\u00e1k. M\u00e1sr\u00e9szr\u0151l, a szabad\u00fasz\u00f3kkal vagy alv\u00e1llalkoz\u00f3kkal val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s sor\u00e1n nem szabad a munkahelyi szerz\u0151i jog l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9re sz\u00e1m\u00edtani, hanem \u00e9ppen ellenkez\u0151leg, a szerz\u0151i jogok \u00e1truh\u00e1z\u00e1s\u00e1t \u00e9s a szerz\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9gi jogok gyakorl\u00e1s\u00e1nak mell\u0151z\u00e9s\u00e9t tartalmaz\u00f3, vil\u00e1gos \u00e9s konkr\u00e9t szerz\u0151d\u00e9seket kell k\u00f6tni.<\/p>\n\n\n\n
A Monolith Jog\u00fcgyi Iroda rendelkezik jelent\u0151s tapasztalattal a jap\u00e1n szerz\u0151i jog, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a szerz\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9gi jogokkal kapcsolatos \u00f6sszetett \u00fcgyekben, sz\u00e1mos belf\u00f6ldi \u00e9s nemzetk\u00f6zi \u00fcgyf\u00e9l k\u00e9pviselet\u00e9ben. Irod\u00e1nkban t\u00f6bb olyan szak\u00e9rt\u0151 is dolgozik, akik nemzetk\u00f6zi h\u00e1tter\u0171ek \u00e9s rendelkeznek k\u00fclf\u00f6ldi jogi k\u00e9pes\u00edt\u00e9sekkel, bele\u00e9rtve az angol nyelv\u0171 jog\u00e1szokat is, \u00edgy k\u00e9pesek vagyunk glob\u00e1lis perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l pontos tan\u00e1csokat ny\u00fajtani a jap\u00e1n jogrendszerrel kapcsolatban. Legyen sz\u00f3 munkaszerz\u0151d\u00e9sek vagy alv\u00e1llalkoz\u00f3i szerz\u0151d\u00e9sek k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e9s fel\u00fclvizsg\u00e1lat\u00e1r\u00f3l, szellemi tulajdon kezel\u00e9s\u00e9vel kapcsolatos v\u00e1llalati ir\u00e1nyelvek kidolgoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l, vagy esetleges jogi vit\u00e1k kezel\u00e9s\u00e9r\u0151l, c\u00e9g\u00fcnk k\u00e9szen \u00e1ll arra, hogy a cikkben t\u00e1rgyalt t\u00e9m\u00e1kban minden jogi t\u00e1mogat\u00e1st megadjon.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A jap\u00e1n jogrendszer alapj\u00e1n a kreat\u00edv tev\u00e9kenys\u00e9gb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 jogoknak k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 jellege van. Az egyik a licenszelhet\u0151 \u00e9s \u00e1truh\u00e1zhat\u00f3 gazdas\u00e1gi jogokat jelent\u0151 \u201eszerz\u0151i jog (vagyoni jog)\u201d, amely n […]<\/p>\n","protected":false},"author":32,"featured_media":66744,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[18],"tags":[24,98],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66743"}],"collection":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/32"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=66743"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66743\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":66848,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66743\/revisions\/66848"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/66744"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=66743"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=66743"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=66743"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}