<\/span><\/h3>\n\n\n\nA jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny a ‘korl\u00e1tozott enumer\u00e1ci\u00f3’ nev\u0171 jogalkot\u00e1si elvet alkalmazza, amely a jogosults\u00e1gok korl\u00e1toz\u00e1s\u00e1nak eseteit konkr\u00e9tan \u00e9s \u00e1tfog\u00f3an sorolja fel a t\u00f6rv\u00e9ny sz\u00f6veg\u00e9ben. Ez azt jelenti, hogy azok a felhaszn\u00e1l\u00e1si m\u00f3dok, amelyek nem szerepelnek a list\u00e1n, alapvet\u0151en szerz\u0151i jogi jogs\u00e9rt\u00e9st jelentenek. Ennek az elvnek az el\u0151nye, hogy magas a jogi el\u0151rel\u00e1that\u00f3s\u00e1g: a v\u00e1llalatok k\u00f6nnyen meg\u00e1llap\u00edthatj\u00e1k, hogy tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck megfelel-e a t\u00f6rv\u00e9nyi el\u0151\u00edr\u00e1soknak, \u00edgy vil\u00e1gosan felm\u00e9rhetik a jogi kock\u00e1zatokat.<\/p>\n\n\n\n
Ezzel szemben az amerikai szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny \u00e1ltal alkalmazott ‘fair use’ egy \u00e1tfog\u00f3 \u00e9s rugalmas jogi doktr\u00edna. Nem egyedi kiv\u00e9teleket sorol fel, hanem a b\u00edr\u00f3s\u00e1gok n\u00e9gy alapvet\u0151 szempontot – a felhaszn\u00e1l\u00e1s c\u00e9lj\u00e1t \u00e9s jelleg\u00e9t, a m\u0171 jelleg\u00e9t, a felhaszn\u00e1lt r\u00e9sz mennyis\u00e9g\u00e9t \u00e9s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, valamint a felhaszn\u00e1l\u00e1s hat\u00e1s\u00e1t a m\u0171 potenci\u00e1lis piac\u00e1ra vagy \u00e9rt\u00e9k\u00e9re – \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben m\u00e9rlegelik, \u00e9s esetenk\u00e9nt d\u00f6ntik el, hogy a felhaszn\u00e1l\u00e1s ‘fair’ (m\u00e9lt\u00e1nyos) -e. Ez a rendszer rugalmass\u00e1got biztos\u00edt az \u00faj technol\u00f3gi\u00e1khoz \u00e9s kifejez\u00e9si form\u00e1khoz val\u00f3 gyors alkalmazkod\u00e1sra, ugyanakkor nehezen el\u0151re jelezhet\u0151 eredm\u00e9nyeket \u00e9s magasabb peresked\u00e9si kock\u00e1zatot is mag\u00e1val hoz.<\/p>\n\n\n\n
A k\u00e9t rendszer \u00fczleti jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t az al\u00e1bbi t\u00e1bl\u00e1zat foglalja \u00f6ssze.<\/p>\n\n\n\nJellemz\u0151k<\/th> A jap\u00e1n korl\u00e1tozott enumer\u00e1ci\u00f3<\/th> Az amerikai fair use<\/th><\/tr><\/thead> Jogi alap<\/td> A t\u00f6rv\u00e9nyben konkr\u00e9tan felsorolt kiv\u00e9telek (30. cikkt\u0151l a 50. cikkig stb.)<\/td> A b\u00edr\u00f3s\u00e1gok \u00e1ltal alkalmazott \u00e1tfog\u00f3 n\u00e9gyelem\u0171 krit\u00e9rium<\/td><\/tr> El\u0151rel\u00e1that\u00f3s\u00e1g<\/td> Magas. A tev\u00e9kenys\u00e9g a t\u00f6rv\u00e9nyi rendelkez\u00e9seknek megfelel-e, alapj\u00e1n \u00edt\u00e9lhet\u0151 meg.<\/td> Alacsony. A b\u00edr\u00f3s\u00e1gok ut\u00f3lagos \u00e1tfog\u00f3 meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t\u0151l f\u00fcgg.<\/td><\/tr> Rugalmas\u00e1g<\/td> Alacsony. Az \u00faj technol\u00f3gi\u00e1khoz val\u00f3 alkalmazkod\u00e1shoz t\u00f6rv\u00e9nyi m\u00f3dos\u00edt\u00e1sok sz\u00fcks\u00e9gesek.<\/td> Magas. Az \u00faj felhaszn\u00e1l\u00e1si form\u00e1khoz is alkalmazhat\u00f3 az \u00e9rtelmez\u00e9s r\u00e9v\u00e9n.<\/td><\/tr> Peresked\u00e9si kock\u00e1zat<\/td> Ha a tev\u00e9kenys\u00e9g egy\u00e9rtelm\u0171en megfelel a t\u00f6rv\u00e9nyi rendelkez\u00e9seknek, a kock\u00e1zat alacsony.<\/td> A felhaszn\u00e1l\u00e1s ‘fair’ volt\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9se gyakran vitatott, \u00edgy a peresked\u00e9si kock\u00e1zat magas.<\/td><\/tr> V\u00e1llalati reakci\u00f3<\/td> A t\u00f6rv\u00e9nyi sz\u00f6veg szigor\u00fa \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re \u00e9s betart\u00e1s\u00e1ra helyezik a hangs\u00falyt.<\/td> A n\u00e9gy elem \u00e9s a joggyakorlat elemz\u00e9s\u00e9re, valamint a kock\u00e1zatok felm\u00e9r\u00e9s\u00e9re helyezik a hangs\u00falyt.<\/td><\/tr><\/tbody><\/table><\/figure>\n\n\n\n<\/span>Rugalmas jogkorl\u00e1toz\u00e1si rendelkez\u00e9sek: A gondolat vagy \u00e9rzelem \u00e9lvezet\u00e9t nem c\u00e9lz\u00f3 felhaszn\u00e1l\u00e1s (A jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny 30. cikk (4) bekezd\u00e9se)<\/span><\/h3>\n\n\n\nA technol\u00f3giai innov\u00e1ci\u00f3khoz val\u00f3 alkalmazkod\u00e1s \u00e9s a korl\u00e1tozott felsorol\u00e1s elv\u0171 merevs\u00e9g enyh\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben 2018-ban (Heisei 30) ker\u00fclt bevezet\u00e9sre a jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny 30. cikk\u00e9nek (4) bekezd\u00e9se. Ezt a rendelkez\u00e9st gyakran “jap\u00e1n verzi\u00f3j\u00fa Fair Use”-k\u00e9nt emlegetik, b\u00e1r alkalmaz\u00e1si k\u00f6re korl\u00e1tozott.<\/p>\n\n\n\n
Ez a cikkely lehet\u0151v\u00e9 teszi a szerz\u0151i m\u0171vek olyan felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t, amely nem a benne megfogalmazott “gondolat vagy \u00e9rzelem \u00e9lvezet\u00e9t” c\u00e9lozza, hanem amennyiben sz\u00fcks\u00e9gesnek \u00edt\u00e9lik meg, a m\u0171vet adatk\u00e9nt haszn\u00e1lj\u00e1k fel, p\u00e9ld\u00e1ul inform\u00e1ci\u00f3elemz\u00e9shez vagy technol\u00f3giai fejleszt\u00e9sek tesztel\u00e9s\u00e9hez. Ilyen lehet p\u00e9ld\u00e1ul, ha valaki nagy mennyis\u00e9g\u0171 k\u00e9pet vagy sz\u00f6veget gy\u0171jt \u00f6ssze, \u00e9s azok mint\u00e1zat\u00e1t elemezve \u00faj technol\u00f3gi\u00e1t fejleszt ki.<\/p>\n\n\n\n
Az ilyen jog azonban nem korl\u00e1tlan. Van egy kik\u00f6t\u00e9s, miszerint “nem alkalmazhat\u00f3, ha a szerz\u0151i jog tulajdonos\u00e1nak \u00e9rdekeit jogtalanul s\u00e9rti”. P\u00e9ld\u00e1ul, ha valaki egy inform\u00e1ci\u00f3elemz\u00e9sre \u00e9rt\u00e9kes\u00edtett adatb\u00e1zist licencszerz\u0151d\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl haszn\u00e1l, ami k\u00f6zvetlen\u00fcl versenyez a szerz\u0151i jog tulajdonos\u00e1nak megszokott piac\u00e1val, akkor ez a tev\u00e9kenys\u00e9g val\u00f3sz\u00edn\u0171leg jogtalanul s\u00e9rti a szerz\u0151i jog tulajdonos\u00e1nak \u00e9rdekeit, \u00e9s \u00edgy nem megengedett.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>A par\u00f3dia jogi kih\u00edv\u00e1sai Jap\u00e1nban<\/span><\/h3>\n\n\n\nA jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny nem tartalmaz k\u00fcl\u00f6n rendelkez\u00e9seket a par\u00f3dia sz\u00e1m\u00e1ra. Emiatt a par\u00f3dia m\u0171vek jogszer\u0171s\u00e9g\u00e9t a megl\u00e9v\u0151 szerz\u0151i jogi keretrendszeren bel\u00fcl, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az “\u00e1talak\u00edt\u00e1si jog” (m\u0171vek m\u00f3dos\u00edt\u00e1sa \u00e9s m\u00e1sodlagos m\u0171vek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak joga) \u00e9s az el\u0151z\u0151leg eml\u00edtett “azonoss\u00e1g meg\u0151rz\u00e9s\u00e9nek joga” (a szerz\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9gi jogainak egy r\u00e9sze) megs\u00e9rt\u00e9se alapj\u00e1n kell meg\u00edt\u00e9lni.<\/p>\n\n\n\n
Ebben a tekintetben ir\u00e1nyad\u00f3 eset a Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g 1980-as \u00edt\u00e9lete, amelyet a “Par\u00f3dia-Mont\u00e1zs Fot\u00f3 Eset” n\u00e9ven ismer\u00fcnk. Ebben az esetben egy h\u00edres s\u00edfot\u00f3s m\u0171v\u00e9t alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t fekete-feh\u00e9rre, \u00e9s egy \u00f3ri\u00e1si gumiabroncs k\u00e9p\u00e9t mont\u00edrozt\u00e1k r\u00e1 a s\u00ednyomokra, ezzel a term\u00e9szet rombol\u00e1s\u00e1t szatiriz\u00e1l\u00f3 m\u0171vet hozva l\u00e9tre. A Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g \u00fagy \u00edt\u00e9lte meg, hogy ez a par\u00f3dia m\u0171 szerz\u0151i jogi jogs\u00e9rt\u00e9st val\u00f3s\u00edt meg. Az \u00edt\u00e9let logik\u00e1j\u00e1nak magja abban rejlett, hogy az \u00e1talak\u00edtott m\u0171 m\u00e9g mindig k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151v\u00e9 tette az eredeti fot\u00f3 “kifejez\u00e9si form\u00e1j\u00e1nak l\u00e9nyegi jellemz\u0151it”. Vagyis a n\u00e9z\u0151 k\u00f6nnyen felid\u00e9zheti az eredeti m\u0171vet, \u00e9s ez enged\u00e9ly n\u00e9lk\u00fcli m\u00f3dos\u00edt\u00e1st jelent, ami s\u00e9rti a szerz\u0151 azonoss\u00e1g meg\u0151rz\u00e9s\u00e9nek jog\u00e1t. Ez az \u00edt\u00e9let azt mutatta, hogy a jap\u00e1n jogrendszer alatt, m\u00e9g ha kritikai vagy szatirikus sz\u00e1nd\u00e9k is \u00e1ll a h\u00e1tt\u00e9rben, az eredeti m\u0171 kifejez\u00e9s\u00e9nek k\u00f6zvetlen m\u00f3dos\u00edt\u00e1sa rendk\u00edv\u00fcl magas jogi kock\u00e1zatot jelent.<\/p>\n\n\n\n
M\u00e1sr\u00e9szr\u0151l vannak olyan \u00edt\u00e9letek is, amelyek biztons\u00e1gosabb \u00fatmutat\u00e1st ny\u00fajtanak a par\u00f3dia jelleg\u0171 alkot\u00f3i tev\u00e9kenys\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra. A Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g 2001-es \u00edt\u00e9lete, az “Esashi Oiwake Eset” sor\u00e1n egy non-fiction k\u00f6nyvben le\u00edrt t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9nyeket \u00e9s \u00f6tleteket haszn\u00e1ltak fel egy telev\u00edzi\u00f3s m\u0171sor elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9hez. A Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 tette az “\u00f6tlet-kifejez\u00e9s dichot\u00f3mi\u00e1t”, miszerint a szerz\u0151i jog \u00e1ltal v\u00e9dett nem a konkr\u00e9t “kifejez\u00e9s”, hanem az annak alapj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 “\u00f6tlet” vagy “t\u00e9ny”. Ebb\u0151l az \u00edt\u00e9letb\u0151l az k\u00f6vetkezik, hogy ha nem az eredeti m\u0171 kifejez\u00e9s\u00e9t m\u00f3dos\u00edtjuk k\u00f6zvetlen\u00fcl, hanem annak t\u00e9m\u00e1j\u00e1t, st\u00edlus\u00e1t, \u00f6tlet\u00e9t tessz\u00fck a szat\u00edra t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1, \u00e9s teljesen \u00faj, saj\u00e1tos kifejez\u00e9ssel hozunk l\u00e9tre par\u00f3di\u00e1t, akkor a szerz\u0151i jogi jogs\u00e9rt\u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge alacsony.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>\u00d6sszefoglal\u00e1s<\/span><\/h2>\n\n\n\nA jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9nyben meghat\u00e1rozott jogkorl\u00e1toz\u00e1si rendelkez\u00e9sek szigor\u00faan korl\u00e1tozott felsorol\u00e1son alapulnak, \u00e9s vil\u00e1gos, el\u0151re l\u00e1that\u00f3 jogi keretet biztos\u00edtanak. Amikor a v\u00e1llalatok ezeket a kiv\u00e9teleket a gyakorlatban alkalmazz\u00e1k, nemcsak az egyes cikkek k\u00f6vetelm\u00e9nyeit kell alaposan megvizsg\u00e1lniuk, hanem szem el\u0151tt kell tartaniuk az \u00e1tfog\u00f3 alapelveket is, mint p\u00e9ld\u00e1ul a forr\u00e1s megjel\u00f6l\u00e9s\u00e9nek k\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9t (48. cikk), a c\u00e9lzott haszn\u00e1lat tilalm\u00e1t (49. cikk), \u00e9s mindenekel\u0151tt a ‘szerz\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9gi jogokat’ (50. cikk), amelyek nem befoly\u00e1solj\u00e1k a tulajdonjog korl\u00e1toz\u00e1s\u00e1t. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos figyelembe venni a szerz\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9gi jogok v\u00e9delm\u00e9t, amely rendk\u00edv\u00fcl er\u0151s \u00e9s elt\u00e9r a k\u00fclf\u00f6ldi jogrendszerekt\u0151l, jelent\u0151s kock\u00e1zati t\u00e9nyez\u0151k\u00e9nt. A par\u00f3dia kapcs\u00e1n szigor\u00fa b\u00edr\u00f3i \u00edt\u00e9lkez\u00e9s \u00e9s a technol\u00f3giai innov\u00e1ci\u00f3hoz val\u00f3 korl\u00e1tozott rugalmass\u00e1g (30. cikk 4. pontja) ir\u00e1ny\u00e1ba tett l\u00e9p\u00e9sek jelk\u00e9pezik a szerz\u0151i jogok v\u00e9delme \u00e9s a kult\u00fara fejl\u0151d\u00e9se k\u00f6z\u00f6tti \u00f3vatos egyens\u00falyt, amely a jap\u00e1n jogrendszer saj\u00e1toss\u00e1gait t\u00fckr\u00f6zi.<\/p>\n\n\n\n
A Monolith Jog\u00fcgyi Iroda sz\u00e1mos belf\u00f6ldi \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi \u00fcgyf\u00e9l sz\u00e1m\u00e1ra ny\u00fajt tan\u00e1csad\u00e1st a fent t\u00e1rgyalt szerz\u0151i jogi korl\u00e1toz\u00e1sok \u00f6sszetett k\u00e9rd\u00e9seiben, sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 tapasztalattal rendelkez\u00fcnk ezen a ter\u00fcleten. Irod\u00e1nkban t\u00f6bb szak\u00e9rt\u0151 is dolgozik, k\u00f6zt\u00fck olyan angolul besz\u00e9l\u0151 szakemberek, akik k\u00fclf\u00f6ldi \u00fcgyv\u00e9di k\u00e9pes\u00edt\u00e9ssel rendelkeznek, \u00e9s k\u00e9pesek a jap\u00e1n szellemi tulajdonjog saj\u00e1tos kih\u00edv\u00e1saira nemzetk\u00f6zi \u00fczleti szempontb\u00f3l pontos jogi t\u00e1mogat\u00e1st ny\u00fajtani. Szak\u00e9rt\u0151i t\u00e1mogat\u00e1st ny\u00fajtunk a compliance rendszer ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben, a szerz\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9gi jogok gyakorl\u00e1s\u00e1r\u00f3l val\u00f3 lemond\u00e1st tartalmaz\u00f3 szerz\u0151d\u00e9sek t\u00e1rgyal\u00e1s\u00e1ban, valamint egy\u00e9b szerz\u0151i jogi strat\u00e9giai tan\u00e1csad\u00e1sban.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny (Copyright Law of Japan) az \u00fagynevezett “formalit\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli elvet” (no-formality principle) alkalmazza, amely szerint a szerz\u0151i jogok automatikusan keletkeznek […]<\/p>\n","protected":false},"author":32,"featured_media":66750,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[18],"tags":[24,98],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66749"}],"collection":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/32"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=66749"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66749\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":66853,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66749\/revisions\/66853"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/66750"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=66749"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=66749"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=66749"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}