<\/span><\/h2>\n\n\n\n\u00dczleti projektek sor\u00e1n gyakran el\u0151fordul, hogy t\u00f6bb szak\u00e9rt\u0151 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dik egyetlen eredm\u00e9ny l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban. Ilyen esetekben mer\u00fcl fel a “k\u00f6z\u00f6s szerz\u0151i m\u0171” kezel\u00e9s\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9se. A jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny a k\u00f6z\u00f6s szerz\u0151i m\u0171vet \u00fagy hat\u00e1rozza meg, mint “olyan m\u0171vet, amelyet k\u00e9t vagy t\u00f6bb szem\u00e9ly k\u00f6z\u00f6sen hoz l\u00e9tre, \u00e9s amelyben az egyes szem\u00e9lyek hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1t nem lehet elk\u00fcl\u00f6n\u00edtve, k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n felhaszn\u00e1lni”. Ebben a meghat\u00e1roz\u00e1sban k\u00e9t fontos k\u00f6vetelm\u00e9ny van bennefoglalva. El\u0151sz\u00f6r is, hogy t\u00f6bb alkot\u00f3nak k\u00f6z\u00f6s sz\u00e1nd\u00e9ka van egyetlen szerz\u0151i m\u0171 k\u00f6z\u00f6s l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra, m\u00e1sodszor pedig, hogy a befejezett m\u0171ben az egyes szem\u00e9lyek hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1t nem lehet fizikailag vagy fogalmilag elk\u00fcl\u00f6n\u00edtve, \u00f6n\u00e1ll\u00f3an felhaszn\u00e1lni.<\/p>\n\n\n\n
Ez egy\u00e9rtelm\u0171en megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti a “k\u00f6z\u00f6s szerz\u0151i m\u0171vet” azokt\u00f3l a m\u0171vekt\u0151l, amelyekben az egyes alkot\u00f3k hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1sa elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151, azaz az “\u00f6sszekapcsolt szerz\u0151i m\u0171vekt\u0151l”. P\u00e9ld\u00e1ul, ha t\u00f6bb szerz\u0151 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fejezeteket \u00edr meg egy k\u00f6nyv elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9hez, akkor mivel a fejezetek \u00f6n\u00e1ll\u00f3 szerz\u0151i m\u0171k\u00e9nt elk\u00fcl\u00f6n\u00edtve felhaszn\u00e1lhat\u00f3k, ezek \u00f6sszekapcsolt szerz\u0151i m\u0171veknek min\u0151s\u00fclnek. Ebben az esetben minden szerz\u0151 k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n birtokolja a szerz\u0151i jogot a saj\u00e1t fejezet\u00e9re. M\u00e1sr\u00e9szr\u0151l, ha k\u00e9t forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve \u00edr meg egy forgat\u00f3k\u00f6nyvet, akkor az egyik\u00fck hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1t nem lehet k\u00fcl\u00f6n elv\u00e1lasztani, \u00edgy ez a m\u0171 k\u00f6z\u00f6s szerz\u0151i m\u0171nek sz\u00e1m\u00edt.<\/p>\n\n\n\n
A k\u00f6z\u00f6s szerz\u0151i m\u0171vekkel kapcsolatos jogok gyakorl\u00e1s\u00e1ra vonatkoz\u00f3an a jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny rendk\u00edv\u00fcl szigor\u00fa szab\u00e1lyokat \u00e1llap\u00edt meg. A szerz\u0151k \u00e1ltal birtokolt jogokat nagyj\u00e1b\u00f3l k\u00e9t csoportra lehet osztani: a “szerz\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9gi jogok”, amelyek a szellemi el\u0151ny\u00f6k v\u00e9delm\u00e9t szolg\u00e1lj\u00e1k, \u00e9s a “szerz\u0151i jogok (vagyoni jogok)”, amelyek a gazdas\u00e1gi el\u0151ny\u00f6k v\u00e9delm\u00e9t szolg\u00e1lj\u00e1k. A k\u00f6z\u00f6s szerz\u0151i m\u0171 eset\u00e9ben mindk\u00e9t jog gyakorl\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9g van a k\u00f6z\u00f6s szerz\u0151k minden tagj\u00e1nak egyet\u00e9rt\u00e9s\u00e9re. Konkr\u00e9tan a jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny 64. cikk (1) bekezd\u00e9se a szerz\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9gi jogok gyakorl\u00e1s\u00e1hoz, m\u00edg a 65. cikk (2) bekezd\u00e9se a szerz\u0151i jogok (vagyoni jogok) gyakorl\u00e1s\u00e1hoz k\u00f6veteli meg mindenki egyet\u00e9rt\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
Ez az “\u00f6sszes r\u00e9sztvev\u0151 egyet\u00e9rt\u00e9se” elve nemcsak harmadik felek fel\u00e9 t\u00f6rt\u00e9n\u0151 felhaszn\u00e1l\u00e1s enged\u00e9lyez\u00e9s\u00e9re (licencel\u00e9s\u00e9re) vonatkozik, hanem akkor is, ha a tulajdonosok egyike egyed\u00fcl k\u00edv\u00e1nja felhaszn\u00e1lni a m\u0171vet. Tov\u00e1bb\u00e1, a jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny 65. cikk (1) bekezd\u00e9se el\u0151\u00edrja, hogy a tulajdonosoknak m\u00e1soknak kell \u00e1truh\u00e1zniuk a saj\u00e1t r\u00e9szesed\u00e9s\u00fcket vagy z\u00e1logjogot kell l\u00e9trehozniuk, de csak a t\u00f6bbi tulajdonos minden tagj\u00e1nak egyet\u00e9rt\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\n\n\n\n
Ez az egyhang\u00fa egyet\u00e9rt\u00e9s elve egyr\u00e9szt v\u00e9delmet ny\u00fajt az egyik k\u00f6z\u00f6s szerz\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra, m\u00e1sr\u00e9szt komoly \u00fczleti kock\u00e1zatot jelenthet, azaz a “szerz\u0151i jogi patthelyzetet” (deadlock) id\u00e9zhet el\u0151. Ha a k\u00f6z\u00f6s szerz\u0151k k\u00f6z\u00fcl csak egy is ellenez, akkor a m\u0171 mindenf\u00e9le kereskedelmi felhaszn\u00e1l\u00e1sa \u2013 bele\u00e9rtve a licencel\u00e9st, \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9st, m\u00f3dos\u00edt\u00e1st \u2013 lehetetlenn\u00e9 v\u00e1lik, \u00e9s az \u00e9rt\u00e9kes szellemi tulajdon teljesen lefagy. A jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny ezt a helyzetet megel\u0151zend\u0151 tiltja, hogy a szerz\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9gi jogokat “hitv\u00e1nyul” akad\u00e1lyozz\u00e1k (64. cikk (2) bekezd\u00e9s), \u00e9s a szerz\u0151i jogok (vagyoni jogok) eset\u00e9ben is tiltja az egyet\u00e9rt\u00e9s megtagad\u00e1s\u00e1t “jogos ok n\u00e9lk\u00fcl” (65. cikk (3) bekezd\u00e9s). Azonban annak meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa, hogy mi sz\u00e1m\u00edt “hitv\u00e1ny cselekedetnek” vagy “jogos ok n\u00e9lk\u00fclinek”, v\u00e9g\u00fcl peres elj\u00e1r\u00e1sra szorul, ami id\u0151- \u00e9s k\u00f6lts\u00e9gig\u00e9nyes, \u00edgy nem tekinthet\u0151 gyakorlati \u00fczleti megold\u00e1snak.<\/p>\n\n\n\n
Ez\u00e9rt, amikor k\u00f6z\u00f6s alkot\u00f3i projektet ind\u00edtanak, l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa, hogy a k\u00f6z\u00f6s szerz\u0151k el\u0151zetesen szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6ssenek, amely r\u00e9szletesen meghat\u00e1rozza a jogok gyakorl\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dj\u00e1t, a bev\u00e9telek eloszt\u00e1s\u00e1t, a jogok gyakorl\u00e1s\u00e1ra kijel\u00f6lt k\u00e9pvisel\u0151t, \u00e9s az ellent\u00e9tes v\u00e9lem\u00e9nyek eset\u00e9n alkalmazand\u00f3 konfliktusmegold\u00e1si mechanizmusokat. Ez az egyetlen \u00e9s legjobb strat\u00e9gia a patthelyzet kock\u00e1zat\u00e1nak elker\u00fcl\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n\n\n\nJellemz\u0151<\/td> K\u00f6z\u00f6s szerz\u0151i m\u0171 Jap\u00e1nban<\/td> \u00d6sszekapcsolt szerz\u0151i m\u0171<\/td><\/tr><\/thead> Alkot\u00e1si folyamat<\/td> Egyes\u00edtett m\u0171 l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak k\u00f6z\u00f6s sz\u00e1nd\u00e9ka van, \u00e9s az alkot\u00f3i tev\u00e9kenys\u00e9g egys\u00e9gesen zajlik.<\/td> Az egyes szerz\u0151k \u00f6n\u00e1ll\u00f3an hozz\u00e1k l\u00e9tre a m\u0171veket, amelyeket k\u00e9s\u0151bb \u00f6sszekapcsolnak.<\/td><\/tr> Hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151s\u00e9ge<\/td> Az egyes szerz\u0151k hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1nak elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9se \u00e9s \u00f6n\u00e1ll\u00f3 felhaszn\u00e1l\u00e1sa lehetetlen.<\/td> Az egyes szerz\u0151k hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1nak elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9se \u00e9s \u00f6n\u00e1ll\u00f3 felhaszn\u00e1l\u00e1sa lehets\u00e9ges.<\/td><\/tr> Jogok gyakorl\u00e1sa<\/td> A m\u0171 eg\u00e9sz\u00e9nek felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz alapvet\u0151en minden szerz\u0151 egyet\u00e9rt\u00e9se sz\u00fcks\u00e9ges.<\/td> Minden szerz\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3an gyakorolhatja a jogokat a saj\u00e1t alkot\u00e1s\u00e1ra vonatkoz\u00f3an.<\/td><\/tr> Konkr\u00e9t p\u00e9ld\u00e1k<\/td> T\u00f6bb szem\u00e9ly \u00e1ltal k\u00f6z\u00f6sen \u00edrt egyetlen forgat\u00f3k\u00f6nyv.<\/td> K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szerz\u0151k \u00e1ltal \u00edrt essz\u00e9k gy\u0171jtem\u00e9nye.<\/td><\/tr><\/tbody><\/table><\/figure>\n\n\n\n<\/span>A szerz\u0151i jogi gyakorlatban az alkot\u00f3k azonos\u00edt\u00e1sa: A szerz\u0151 v\u00e9lelme Jap\u00e1nban<\/span><\/h2>\n\n\n\nAmikor egy m\u0171alkot\u00e1s l\u00e9trehoz\u00e1sa \u00f3ta sok id\u0151 telt el, vagy amikor sz\u00e1mos \u00e9rintett f\u00e9l van, neh\u00e9zs\u00e9get jelenthet az igazi alkot\u00f3 szem\u00e9ly\u00e9nek bizony\u00edt\u00e1sa. Ezeket a gyakorlati neh\u00e9zs\u00e9geket enyh\u00edtend\u0151, a jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny rendelkezik az “alkot\u00f3 v\u00e9lelm\u00e9r\u0151l”. A jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny (a 14. cikk) kimondja, hogy “ha egy m\u0171alkot\u00e1s eredeti p\u00e9ld\u00e1ny\u00e1n, vagy amikor a m\u0171alkot\u00e1st a nyilv\u00e1noss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 vagy bemutatj\u00e1k, a szem\u00e9ly neve vagy megnevez\u00e9se… mint alkot\u00f3, szok\u00e1sos m\u00f3don van felt\u00fcntetve, akkor azt a szem\u00e9lyt v\u00e9lelmezhetj\u00fck a m\u0171alkot\u00e1s alkot\u00f3j\u00e1nak”.<\/p>\n\n\n\n
Ez a rendelkez\u00e9s csup\u00e1n egy jogi “v\u00e9lelmet” alkalmaz, amely megd\u00f6nthet\u0151 ellentmond\u00f3 bizony\u00edt\u00e9kkal. M\u00e1s sz\u00f3val, a m\u0171alkot\u00e1son felt\u00fcntetett szem\u00e9lyt el\u0151sz\u00f6r az alkot\u00f3nak tekintj\u00fck, de ha bebizonyosodik, hogy a felt\u00fcntet\u00e9s t\u00e9ves, akkor ezt a v\u00e9lelmet meg lehet d\u00f6nteni. E v\u00e9lelmez\u00e9si szab\u00e1ly jogi term\u00e9szet\u00e9t \u00e9s korl\u00e1tait vil\u00e1gosan meghat\u00e1roz\u00f3 fontos b\u00edr\u00f3s\u00e1gi d\u00f6nt\u00e9s a “Szerz\u0151i jogi d\u00f6ntv\u00e9nyt\u00e1r esete” n\u00e9ven ismert, amelyet az Intellektu\u00e1lis Tulajdon Fels\u0151b\u00edr\u00f3s\u00e1g hozott.<\/p>\n\n\n\n
Ebben az esetben egy jogi szakk\u00f6nyvsorozat “szerkeszt\u0151jek\u00e9nt” felt\u00fcntetett tud\u00f3s \u00e1ll\u00edtotta, hogy \u0151 a k\u00f6nyv alkot\u00f3ja. Mivel a k\u00f6nyv\u00f6n a szerkeszt\u0151 neve volt felt\u00fcntetve, egy\u00e9rtelm\u0171 volt, hogy a jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny 14. cikke alapj\u00e1n az alkot\u00f3 v\u00e9lelme \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl. Azonban a b\u00edr\u00f3s\u00e1g r\u00e9szletesen megvizsg\u00e1lta a tud\u00f3s projektben val\u00f3 val\u00f3s r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9t. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt a b\u00edr\u00f3s\u00e1g meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy a tud\u00f3s csup\u00e1n tan\u00e1csokat adott \u00e9s v\u00e9lem\u00e9nyt nyilv\u00e1n\u00edtott, \u00e9s nem vett r\u00e9szt akt\u00edvan azokban a d\u00f6nt\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 szerkeszt\u00e9si \u00e9s alkot\u00f3i tev\u00e9kenys\u00e9gekben, mint p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00f6zz\u00e9tett d\u00f6ntv\u00e9nyek kiv\u00e1laszt\u00e1sa \u00e9s elrendez\u00e9se. M\u00e1s sz\u00f3val, szerepe l\u00e9nyeg\u00e9ben csak tan\u00e1csad\u00f3i volt, \u00e9s nem mondhat\u00f3 el r\u00f3la, hogy alkot\u00f3i hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1sa lett volna, \u00edgy a b\u00edr\u00f3s\u00e1g megd\u00f6nt\u00f6tte az alkot\u00f3 v\u00e9lelm\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
Ez az \u00edt\u00e9let vil\u00e1gosan megmutatta, hogy az alkot\u00f3 azonos\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l nem a c\u00edmek vagy a megjelen\u00edt\u00e9s form\u00e1ja, hanem a val\u00f3s alkot\u00f3i hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s, azaz a “l\u00e9nyeg” a meghat\u00e1roz\u00f3. A v\u00e1llalatok sz\u00e1m\u00e1ra ez k\u00e9t fontos tanuls\u00e1got jelent. El\u0151sz\u00f6r is, a v\u00e1llalati dokumentumokban, jelent\u00e9sekben \u00e9s egy\u00e9b eredm\u00e9nyekben alkot\u00f3k\u00e9nt felt\u00fcntetett szem\u00e9lyeknek nem csup\u00e1n a projektvezet\u0151knek vagy tiszts\u00e9gvisel\u0151knek kell lenni\u00fck, hanem azoknak, akik val\u00f3ban alkot\u00f3i hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1st ny\u00fajtottak. A k\u00f6nnyelm\u0171 szerz\u0151i megjel\u00f6l\u00e9s csup\u00e1n jogilag \u00e9rv\u00e9nytelen v\u00e9lelmet teremt. M\u00e1sodszor, ha t\u00e9ved\u00e9sb\u0151l alkot\u00f3k\u00e9nt felt\u00fcntetett szem\u00e9ly jogokat k\u00f6vetel, de bizony\u00edthat\u00f3, hogy nem j\u00e1rult hozz\u00e1 val\u00f3s alkot\u00f3i munk\u00e1val, akkor van lehet\u0151s\u00e9g a k\u00f6vetel\u00e9sekkel szemben v\u00e9dekezni. A v\u00e1llalati szellemi tulajdon kezel\u00e9s\u00e9ben a kreditpolitika megalkot\u00e1sakor nem a poz\u00edci\u00f3k vagy a rangsor, hanem a val\u00f3s alkot\u00f3i hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9nek figyelembev\u00e9tele rendk\u00edv\u00fcl fontos a jogi stabilit\u00e1s biztos\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n
<\/span>Fontos kiv\u00e9tel \u2460: A v\u00e1llalaton bel\u00fcl l\u00e9trehozott szerz\u0151i m\u0171vek<\/span><\/h2>\n\n\n\nA v\u00e1llalati tev\u00e9kenys\u00e9gek sor\u00e1n nap mint nap l\u00e9trej\u00f6v\u0151 jelent\u00e9sek, tervek, szoftverek \u00e9s designok eset\u00e9ben, ha minden egyes alkalommal sz\u00fcks\u00e9g lenne a m\u0171veket alkot\u00f3 alkalmazottakt\u00f3l enged\u00e9lyt k\u00e9rni, az jelent\u0151sen akad\u00e1lyozn\u00e1 az \u00fczleti folyamatok zavartalan lebonyol\u00edt\u00e1s\u00e1t. E probl\u00e9ma megold\u00e1s\u00e1ra a jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny (Jap\u00e1n Szerz\u0151i Jogi T\u00f6rv\u00e9ny 15. cikk) egyik legfontosabb kiv\u00e9telk\u00e9nt a “munkav\u00e9gz\u00e9s sor\u00e1n keletkezett m\u0171vek” rendszer\u00e9t hozta l\u00e9tre. Ez a rendelkez\u00e9s bizonyos felt\u00e9telek teljes\u00fcl\u00e9se eset\u00e9n engedi meg, hogy a m\u0171vet alkot\u00f3 alkalmazott helyett az alkalmaz\u00f3 v\u00e1llalat vagy szervezet legyen az eredeti szerz\u0151.<\/p>\n\n\n\n
A munkav\u00e9gz\u00e9s sor\u00e1n keletkezett m\u0171vek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9hez a jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny 15. cikk (1) bekezd\u00e9se \u00e1ltal meghat\u00e1rozott \u00f6sszes k\u00f6vetkez\u0151 felt\u00e9telnek teljes\u00fclnie kell:<\/p>\n\n\n\n
\nA v\u00e1llalat vagy szervezet kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re kell l\u00e9trej\u00f6nnie.<\/li>\n\n\n\n A v\u00e1llalat vagy szervezet munkav\u00e1llal\u00f3j\u00e1nak kell l\u00e9trehoznia.<\/li>\n\n\n\n A munkav\u00e1llal\u00f3nak munkak\u00f6ri feladatai sor\u00e1n kell azt l\u00e9trehoznia.<\/li>\n\n\n\n A v\u00e1llalat vagy szervezetnek a saj\u00e1t neve alatt kell azt k\u00f6zz\u00e9tennie.<\/li>\n\n\n\n A l\u00e9trehoz\u00e1s idej\u00e9n nem lehet semmilyen szerz\u0151d\u00e9ses vagy munka\u00fcgyi szab\u00e1lyzatban elt\u00e9r\u0151 rendelkez\u00e9s.<\/li>\n<\/ol>\n\n\n<\/p>\n
<\/p>\n
Az informatikai programok eset\u00e9ben azonban figyelembe v\u00e9ve azt a t\u00e9nyt, hogy gyakran bels\u0151 haszn\u00e1latra fejlesztik \u0151ket \u00e9s nem ker\u00fclnek nyilv\u00e1noss\u00e1gra, a jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny 15. cikk (2) bekezd\u00e9se szerint a fent eml\u00edtett negyedik k\u00f6vetelm\u00e9ny, vagyis a “v\u00e1llalati n\u00e9v alatti k\u00f6zz\u00e9t\u00e9tel” nem sz\u00fcks\u00e9ges.<\/p>\n
<\/p>\n
<\/p>\n\n\n\n\nK\u00f6vetelm\u00e9ny<\/td>\n \u00c1ltal\u00e1nos szerz\u0151i m\u0171vek (jelent\u00e9sek, designok stb.)<\/td>\n Informatikai programok<\/td>\n<\/tr>\n<\/thead>\n \n\n1. A v\u00e1llalat kezdem\u00e9nyez\u00e9se<\/td>\n Sz\u00fcks\u00e9ges<\/td>\n Sz\u00fcks\u00e9ges<\/td>\n<\/tr>\n \n2. A munkav\u00e1llal\u00f3 \u00e1ltali l\u00e9trehoz\u00e1s<\/td>\n Sz\u00fcks\u00e9ges<\/td>\n Sz\u00fcks\u00e9ges<\/td>\n<\/tr>\n \n3. Munkak\u00f6ri feladatok sor\u00e1n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 l\u00e9trehoz\u00e1s<\/td>\n Sz\u00fcks\u00e9ges<\/td>\n Sz\u00fcks\u00e9ges<\/td>\n<\/tr>\n \n4. V\u00e1llalati n\u00e9v alatti k\u00f6zz\u00e9t\u00e9tel<\/td>\n Sz\u00fcks\u00e9ges<\/td>\n Nem sz\u00fcks\u00e9ges<\/td>\n<\/tr>\n \n5. Elt\u00e9r\u0151 rendelkez\u00e9sek hi\u00e1nya<\/td>\n Sz\u00fcks\u00e9ges<\/td>\n Sz\u00fcks\u00e9ges<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n<\/figure>\n<\/p>\n
<\/p>\n
Ezek k\u00f6z\u00fcl a k\u00f6vetelm\u00e9nyek k\u00f6z\u00fcl a legt\u00f6bb vit\u00e1t a “v\u00e1llalat vagy szervezet munkav\u00e1llal\u00f3ja” k\u00f6r\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00e1sa szokta okozni, ami gyakran v\u00e1lik peres \u00fcgyek t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1. Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy a teljes munkaid\u0151s alkalmazottak ebbe a k\u00f6rbe tartoznak, de k\u00e9rd\u00e9sess\u00e9 v\u00e1lik a szerz\u0151d\u00e9ses alkalmazottak, k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt munkaer\u0151 vagy a szabad\u00fasz\u00f3k \u00e1ltal l\u00e9trehozott m\u0171vek kezel\u00e9se, akik nem \u00e1llnak form\u00e1lis munkaviszonyban.<\/p>\n
<\/p>\n
<\/p>\n
Ezzel kapcsolatos ir\u00e1nyad\u00f3 eset a “RGB Adventure \u00fcgy” volt, amelyben a Jap\u00e1n Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g 2003. \u00e1prilis 11-i d\u00f6nt\u00e9s\u00e9ben foglalt \u00e1ll\u00e1st. Ebben az esetben egy turistav\u00edzummal Jap\u00e1nba \u00e9rkezett k\u00ednai tervez\u0151 anime karaktereket alkotott egy jap\u00e1n anim\u00e1ci\u00f3s c\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra. A tervez\u0151 \u00e9s a c\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt nem volt hivatalos munkaszerz\u0151d\u00e9s. A Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g a form\u00e1lis szerz\u0151d\u00e9si viszonyokt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl a val\u00f3s\u00e1gos kapcsolatokat hangs\u00falyoz\u00f3 d\u00f6nt\u00e9si krit\u00e9riumokat (val\u00f3s\u00e1gos viszony elm\u00e9let) alkalmazott. Konkr\u00e9tan azt, hogy a v\u00e1llalat ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa \u00e9s fel\u00fcgyelete alatt \u00e1ll-e a munkav\u00e1llal\u00f3, \u00e9s hogy a kifizetett \u00f6sszeg \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151-e a munkav\u00e9gz\u00e9s ellen\u00e9rt\u00e9kek\u00e9nt. Ebben az esetben a tervez\u0151 a c\u00e9g utas\u00edt\u00e1sai alapj\u00e1n dolgozott \u00e9s havonta fix \u00f6sszeget kapott, ami alapj\u00e1n a b\u00edr\u00f3s\u00e1g meg\u00e1llap\u00edtotta a val\u00f3s\u00e1gos ir\u00e1ny\u00edt\u00e1si \u00e9s fel\u00fcgyeleti viszonyt, \u00e9s \u00edgy a munkav\u00e9gz\u00e9s sor\u00e1n keletkezett m\u0171vek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t meger\u0151s\u00edtette.<\/p>\n
<\/p>\n
<\/p>\n
Ez a Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g d\u00f6nt\u00e9se az\u00f3ta is az \u00edt\u00e9lkez\u00e9si gyakorlat alapj\u00e1t k\u00e9pezi. P\u00e9ld\u00e1ul a “F\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz \u00fcgyben” (Szellemi Tulajdon Fels\u0151b\u00edr\u00f3s\u00e1g 2009. december 24-i \u00edt\u00e9lete) a profi f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz magas szint\u0171 szakmai d\u00f6nt\u00e9seket hozott a fot\u00f3z\u00e1s sor\u00e1n, \u00e9s b\u00e1r \u00e1tfog\u00f3 utas\u00edt\u00e1sokat kapott a c\u00e9gt\u0151l, nem \u00e1llt val\u00f3s\u00e1gos ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s \u00e9s fel\u00fcgyelet alatt, \u00edgy a munkav\u00e9gz\u00e9s sor\u00e1n keletkezett m\u0171vek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t nem ismert\u00e9k el. M\u00e1sr\u00e9szr\u0151l a “Shingoku no Valhalla Gate \u00fcgyben” (Szellemi Tulajdon Fels\u0151b\u00edr\u00f3s\u00e1g 2016. febru\u00e1r 25-i \u00edt\u00e9lete) egy munkaszerz\u0151d\u00e9s n\u00e9lk\u00fcli j\u00e1t\u00e9kfejleszt\u0151 eset\u00e9ben, aki id\u0151k\u00e1rty\u00e1val nyilv\u00e1ntartott munkaid\u0151t t\u00f6lt\u00f6tt \u00e9s a c\u00e9g berendez\u00e9seit haszn\u00e1lva dolgozott, a val\u00f3s\u00e1gos ir\u00e1ny\u00edt\u00e1si \u00e9s fel\u00fcgyeleti viszonyt elfogadt\u00e1k, \u00e9s a munkav\u00e9gz\u00e9s sor\u00e1n keletkezett m\u0171vek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k.<\/p>\n
<\/p>\n
<\/p>\n
Ezekb\u0151l az \u00edt\u00e9letekb\u0151l levonhat\u00f3 fontos k\u00f6vetkeztet\u00e9s az, hogy a v\u00e1llalatoknak a szabad\u00fasz\u00f3kkal vagy k\u00fcls\u0151 megb\u00edzottakkal val\u00f3 napi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck “val\u00f3s \u00fczleti m\u0171k\u00f6d\u00e9se” maga hordozza a szellemi tulajdonjogok tulajdonjog\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges jogi jelent\u0151s\u00e9get. Ha a szerz\u0151d\u00e9s “munkav\u00e9gz\u00e9si megb\u00edz\u00e1s”k\u00e9nt van megjel\u00f6lve, de a napi munk\u00e1ban szigor\u00faan kezelik a munkaid\u0151t \u00e9s helysz\u00ednt, r\u00e9szletes utas\u00edt\u00e1sokat adnak a munka el\u0151rehalad\u00e1s\u00e1ra \u00e9s \u00f3r\u00e1nk\u00e9nti d\u00edjaz\u00e1st fizetnek, akkor a b\u00edr\u00f3s\u00e1g ezt val\u00f3s\u00e1gos ir\u00e1ny\u00edt\u00e1si \u00e9s fel\u00fcgyeleti viszonynak tekintheti, \u00e9s meg\u00e1llap\u00edthatja, hogy a m\u0171 eredm\u00e9nye mint munkav\u00e9gz\u00e9s sor\u00e1n keletkezett m\u0171 a v\u00e1llalathoz tartozik. Ez\u00e9rt a v\u00e1llalatoknak strat\u00e9giailag \u00f6sszhangba kell hozniuk a szerz\u0151d\u00e9s tartalm\u00e1t \u00e9s a t\u00e9nyleges \u00fczleti menedzsment m\u00f3dszereit, hogy elker\u00fclj\u00e9k a nem k\u00edv\u00e1nt jogok tulajdonjog\u00e1nak kock\u00e1zat\u00e1t.<\/p>\n
<\/p>\n
<\/p>\n
<\/span>Fontos kiv\u00e9tel \u2461: A filmek szerz\u0151i jogi m\u0171vei Jap\u00e1nban<\/span><\/h2>\n<\/p>\n
<\/p>\n
A filmek a rendez\u0151k, forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3k, operat\u0151r\u00f6k, d\u00edszlettervez\u0151k, sz\u00edn\u00e9szek, zen\u00e9szek \u00e9s sz\u00e1mos m\u00e1s szakember kreat\u00edv hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1nak \u00f6sszegz\u00e9s\u00e9vel j\u00f6nnek l\u00e9tre, mintegy \u00f6sszm\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sk\u00e9nt. Ha mindezen hozz\u00e1j\u00e1rul\u00f3k k\u00f6z\u00f6s szerz\u0151kk\u00e9nt osztozn\u00e1nak a szerz\u0151i jogokon (vagyoni jogokon), akkor a kor\u00e1bban eml\u00edtett “szerz\u0151i jogi patthelyzet” kock\u00e1zata jelent\u0151sen n\u0151ne, ami gyakorlatilag lehetetlenn\u00e9 tehetn\u00e9 a filmek kereskedelmi felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t, p\u00e9ld\u00e1ul a terjeszt\u00e9st vagy a licencelad\u00e1st. Ezen helyzet elker\u00fcl\u00e9se \u00e9s a nagy befektet\u00e9seket ig\u00e9nyl\u0151 filmipar eg\u00e9szs\u00e9ges fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek el\u0151seg\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben a jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny saj\u00e1tos szab\u00e1lyokat \u00e1llap\u00edt meg a filmek szerz\u0151i jogi m\u0171veire vonatkoz\u00f3an.<\/p>\n
<\/p>\n
<\/p>\n
El\u0151sz\u00f6r is, a jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny 16. cikke a filmek szerz\u0151i jogi m\u0171veinek “szerz\u0151j\u00e9t” \u00fagy hat\u00e1rozza meg, mint “azokat a szem\u00e9lyeket, akik a gy\u00e1rt\u00e1sban, rendez\u00e9sben, vezet\u00e9sben, operat\u00far\u00e1ban, d\u00edszletben stb. r\u00e9szt v\u00e1llalva kreat\u00edvan j\u00e1rulnak hozz\u00e1 a film szerz\u0151i jogi m\u0171v\u00e9nek \u00e1tfog\u00f3 kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz”. Ide tartoznak a filmrendez\u0151k \u00e9s operat\u0151r\u00f6k is. Ezek a szem\u00e9lyek mint szerz\u0151k, tov\u00e1bbra is birtokolj\u00e1k az \u00e1truh\u00e1zhatatlan “szerz\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9gi jogokat” (p\u00e9ld\u00e1ul a n\u00e9vmegjel\u00f6l\u00e9s jog\u00e1t vagy az integrit\u00e1s meg\u0151rz\u00e9s\u00e9nek jog\u00e1t).<\/p>\n
<\/p>\n
<\/p>\n
Az “szerz\u0151i jog” vagyoni jogi hovatartoz\u00e1s\u00e1t illet\u0151en azonban a jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny 29. cikke d\u00f6nt\u0151 k\u00fcl\u00f6nleges szab\u00e1lyt \u00e1llap\u00edt meg. Ez a cikkely kimondja, hogy a filmek szerz\u0151i jogi m\u0171veinek szerz\u0151i jogai nem a szerz\u0151kh\u00f6z (p\u00e9ld\u00e1ul a rendez\u0151kh\u00f6z), hanem “azokhoz a szem\u00e9lyekhez tartoznak, akik a film szerz\u0151i jogi m\u0171v\u00e9nek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1\u00e9rt kezdem\u00e9nyez\u0151k\u00e9nt \u00e9s felel\u0151sk\u00e9nt \u00e1llnak”, vagyis a “filmgy\u00e1rt\u00f3khoz” sz\u00e1rmaznak eredetileg. A filmgy\u00e1rt\u00f3k \u00e1ltal\u00e1ban olyan filmst\u00fadi\u00f3kat vagy gy\u00e1rt\u00e1si bizotts\u00e1gokat jelentenek, amelyek a filmgy\u00e1rt\u00e1s finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1t biztos\u00edtj\u00e1k \u00e9s a v\u00e9gs\u0151 felel\u0151ss\u00e9get viselik.<\/p>\n
<\/p>\n
<\/p>\n
Ez a rendszer a jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9nybe be\u00e1gyazott, vil\u00e1gos iparpolitikai megfontol\u00e1s eredm\u00e9nye. A sz\u00e1mos alkot\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel zajl\u00f3 filmgy\u00e1rt\u00e1s sor\u00e1n a kereskedelmi felhaszn\u00e1l\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges vagyoni jogokat a filmgy\u00e1rt\u00f3kra koncentr\u00e1lva egyszer\u0171s\u00edti a jogkezel\u00e9st \u00e9s lehet\u0151v\u00e9 teszi a z\u00f6kken\u0151mentes finansz\u00edroz\u00e1st \u00e9s a glob\u00e1lis terjeszt\u00e9st. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a befektet\u0151k a jogi bizonytalans\u00e1gokt\u00f3l mentesen fektethetnek be bizalommal a filmprojektekbe. A szerz\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9gi jogokat az egyes alkot\u00f3kn\u00e1l hagyva, mik\u00f6zben a vagyoni jogokat a gy\u00e1rt\u00f3kra koncentr\u00e1lj\u00e1k, ez a sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1si modell egy rendk\u00edv\u00fcl \u00e9sszer\u0171 jogi megold\u00e1s, amely \u00f6sszeegyezteti a kreat\u00edv alkot\u00f3k megbecs\u00fcl\u00e9s\u00e9t \u00e9s a filmipar mint ipar\u00e1g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n
<\/p>\n
<\/p>\n
<\/span>Kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9s a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9ppel l\u00e9trehozott alkot\u00e1sokhoz kapcsol\u00f3d\u00f3an<\/span><\/h2>\n<\/p>\n
<\/p>\n
Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben az mesters\u00e9ges intelligencia (AI) technol\u00f3gia fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel vil\u00e1gszerte vita t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p \u00e1ltal gener\u00e1lt tartalmak szerz\u0151i jogi kezel\u00e9se. Ezzel kapcsolatban a jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9nyben nincsenek k\u00f6zvetlen rendelkez\u00e9sek, azonban a Kultur\u00e1lis \u00dcgyn\u00f6ks\u00e9g Szerz\u0151i Jogi Tan\u00e1csad\u00f3 Test\u00fclete \u00e1ltal 1993-ban (Heisei 5) k\u00f6zz\u00e9tett jelent\u00e9s, valamint az \u00e9vek sor\u00e1n v\u00e9gzett alapos vizsg\u00e1latok egy k\u00f6vetkezetes megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st mutatnak be.<\/p>\n
<\/p>\n
<\/p>\n
Ez az alapvet\u0151 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s az “eszk\u00f6zelm\u00e9let” n\u00e9ven ismert. Ez a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9peket \u00e9s az AI rendszereket mint az emberi alkot\u00f3tev\u00e9kenys\u00e9g v\u00e9gz\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3 fejlett “eszk\u00f6z\u00f6ket” helyezi el. Ennek az elm\u00e9letnek megfelel\u0151en, ha a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p \u00e1ltal gener\u00e1lt m\u0171vek sor\u00e1n az ember alkot\u00f3i sz\u00e1nd\u00e9kkal rendelkezik, \u00e9s a teremt\u0151 folyamat sor\u00e1n konkr\u00e9t utas\u00edt\u00e1sokat ad (promptok bevitele, adatok kiv\u00e1laszt\u00e1sa, param\u00e9terek be\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, gener\u00e1lt eredm\u00e9nyek kiv\u00e1logat\u00e1sa \u00e9s m\u00f3dos\u00edt\u00e1sa stb.), amelyek gondolatokat vagy \u00e9rzelmeket alkot\u00f3 m\u00f3don fejeznek ki, akkor ezt az embert tekintik a szerz\u0151nek.<\/p>\n
<\/p>\n
<\/p>\n
Az AI technol\u00f3gia b\u00e1rmilyen fejlett\u00e9 v\u00e1lhat, a jelenlegi jap\u00e1n jog\u00e9rtelmez\u00e9s szerint az AI maga nem v\u00e1lhat szerz\u0151v\u00e9. A jogi vita nem arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy “az AI lehet-e szerz\u0151”, hanem arr\u00f3l, hogy “az AI \u00e1ltal gener\u00e1lt m\u0171vek alkot\u00e1s\u00e1ban mely emberi cselekedetek min\u0151s\u00fclnek szerz\u0151i m\u0171k\u00e9nt val\u00f3 alkot\u00f3i hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1snak”. Ez az “eszk\u00f6zelm\u00e9let” nev\u0171 k\u00f6vetkezetes megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s biztos\u00edtja a jogi el\u0151rel\u00e1that\u00f3s\u00e1got a gyorsan v\u00e1ltoz\u00f3 technol\u00f3giai k\u00f6rnyezetben is. Amikor a v\u00e1llalatok AI-t haszn\u00e1lnak tartalom gener\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, fontos, hogy r\u00f6gz\u00edts\u00e9k \u00e9s bizony\u00edthat\u00f3v\u00e1 tegy\u00e9k az emberi alkot\u00f3i beavatkoz\u00e1s folyamat\u00e1t, mint p\u00e9ld\u00e1ul a promptok tervez\u00e9s\u00e9t vagy a gener\u00e1lt eredm\u00e9nyek kiv\u00e1logat\u00e1s\u00e1t \u00e9s szerkeszt\u00e9s\u00e9t, hogy biztos\u00edts\u00e1k a szerz\u0151i jogokat.<\/p>\n
<\/p>\n
<\/p>\n
<\/span>\u00d6sszefoglal\u00f3<\/span><\/h2>\n<\/p>\n
<\/p>\n
A jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny szerint a szerz\u0151 az, aki a m\u0171vet megalkotta \u2013 ez egy egyszer\u0171 \u00e9s vil\u00e1gos alapelv. Azonban a v\u00e1llalati tev\u00e9kenys\u00e9gek kontextus\u00e1ban ez az alapelv \u00f6nmag\u00e1ban nem elegend\u0151 a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le alkot\u00e1si form\u00e1k kezel\u00e9s\u00e9re. A t\u00f6bb szem\u00e9ly \u00e1ltal l\u00e9trehozott k\u00f6z\u00f6s szerz\u0151i m\u0171vek, az alkalmazottak \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett munk\u00e1ltat\u00f3i szerz\u0151i m\u0171vek \u00e9s a filmalkot\u00e1sok, mint fontos kiv\u00e9telek, arra szolg\u00e1lnak, hogy a jogok tulajdonjog\u00e1t a v\u00e1llalati val\u00f3s\u00e1ghoz igaz\u00edts\u00e1k. Ezeknek a szab\u00e1lyoknak a helyes meg\u00e9rt\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl v\u00e1llalkoz\u00e1st folytatni komoly kock\u00e1zatot jelenthet, amely ak\u00e1r a v\u00e1llalat fontos szellemi tulajdonjogainak elveszt\u00e9s\u00e9hez, vagy v\u00e1ratlan jogi vit\u00e1khoz vezethet. A szellemi tulajdonjogok tulajdonjog\u00e1nak biztos\u00edt\u00e1sa \u00e9s a v\u00e1llalkoz\u00e1s stabilit\u00e1s\u00e1nak el\u0151seg\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben elengedhetetlen, hogy az alkot\u00f3i tev\u00e9kenys\u00e9gben r\u00e9szt vev\u0151 minden \u00e9rintettel el\u0151zetesen vil\u00e1gos \u00e9s r\u00e9szletes szerz\u0151d\u00e9seket k\u00f6ss\u00fcnk, \u00e9s rendezz\u00fck a jogi viszonyokat.<\/p>\n
<\/p>\n
<\/p>\n
A Monolit Jog\u00fcgyi Iroda rendelkezik sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 tapasztalattal a jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9ny \u00e1ltal \u00e9rintett \u00f6sszetett k\u00e9rd\u00e9sekben, \u00e9s sz\u00e1mos belf\u00f6ldi \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi \u00fcgyf\u00e9lnek ny\u00fajtottunk m\u00e1r szakmai jogi szolg\u00e1ltat\u00e1sokat. Irod\u00e1nkban t\u00f6bb olyan szak\u00e9rt\u0151 is dolgozik, akik nemcsak a jap\u00e1n \u00fcgyv\u00e9di k\u00e9pes\u00edt\u00e9ssel rendelkeznek, hanem k\u00fclf\u00f6ldi jogi k\u00e9pes\u00edt\u00e9sekkel is, \u00e9s angolul is besz\u00e9lnek, \u00edgy k\u00e9pesek vagyunk hat\u00e9konyan kezelni a nemzetk\u00f6zi \u00fczleti kontextusban felmer\u00fcl\u0151 szerz\u0151i jogi probl\u00e9m\u00e1kat. Amennyiben c\u00e9g\u00e9nek sz\u00fcks\u00e9ge van tan\u00e1csad\u00e1sra a szerz\u0151i jogi elismer\u00e9ssel, a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 szerz\u0151d\u00e9sek k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9vel vagy a jogkezel\u00e9si rendszer ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel kapcsolatban, k\u00e9rj\u00fck, forduljon hozz\u00e1nk bizalommal.\u00a0<\/p>\n
<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A jap\u00e1n szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9nyek szerint a “ki sz\u00e1m\u00edt szerz\u0151nek” k\u00e9rd\u00e9se minden jogi kapcsolat kiindul\u00f3pontj\u00e1t k\u00e9pezi, \u00e9s rendk\u00edv\u00fcl fontos vitat\u00e9ma. A szerz\u0151i jogok a m\u0171 megalkot\u00e1s\u00e1val egyid […]<\/p>\n","protected":false},"author":32,"featured_media":66760,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[18],"tags":[24,98],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66759"}],"collection":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/32"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=66759"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66759\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":66885,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66759\/revisions\/66885"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/66760"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=66759"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=66759"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/monolith.law\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=66759"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}