Hogyan oldjuk meg a rendszerfejlesztési vitákat tárgyalásokkal?

Ha jogi szempontból nézzük a rendszerfejlesztési projekteket, fontos, hogy a felhasználók és a szolgáltatók közötti esetleges vitákra is felkészüljünk, és megfelelő elővigyázatossági intézkedéseket és stratégiákat dolgozzunk ki. Azonban, ha a felhasználók és a szolgáltatók között jogi vita alakul ki, az nem feltétlenül vezet peres eljáráshoz. A peres eljárás inkább a végső eszköznek tekinthető. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan lehet megoldani a felhasználók és a szolgáltatók közötti vitákat tárgyalások alapján, és hogy a jog milyen módon lehet hasznos a bírósági eljárásokon kívül.

A vitarendezés eszköze nem csak a bíróság

A “tárgyalás” mint vitarendezési eszköz

Rendszerszintű fejlesztési projektekben, ha bármilyen vita alakul ki, nem minden vitát visznek bíróság elé. Sőt, a viták nagy része nem jut el a pereskedésig, hanem a felek közötti tárgyalások révén kerül megoldásra. Ezért, ha jogi szempontból vizsgáljuk a rendszerfejlesztési viták megoldását, a tárgyalások során hogyan találjuk meg a kölcsönösen elfogadható kompromisszumot, az nagy jelentőséggel bír a gyakorlatban.

Ha a vitát tárgyalások alapján kívánjuk megoldani, fontos, hogy jogi szempontból is megőrizzük a higgadtságunkat, de ne ragaszkodjunk hozzá, hanem vizsgáljuk meg a üzleti előnyöket és hátrányokat.

A bírósági vitarendezés előnyei és hátrányai

Általánosságban elmondható, nem csak a rendszerfejlesztésre vonatkozóan, hogy a bírósági vitarendezés előnye a kényszerítő erejében rejlik. Vagyis, a bíróság döntése alapján kényszerítő végrehajtást is lehet végezni, ami a vita végleges megoldását eredményezi. Akkor is, ha a bíróság döntését sem a felperes, sem az alperes nem fogadja el, a bíróság, mint harmadik fél, megoldást hoz a vitára.

Az azonban tény, hogy a bírósági eljárás során a vita megoldása számos hátránnyal jár a felek közötti tárgyaláshoz képest. Például, ha egyszer pert indítunk, általában évekbe telik, ami jelentős költségekkel jár. Különösen az IT kontextusában, a bírák nem IT szakértők, ezért az alapvető magyarázatokra fordított idő és erőfeszítés még nagyobb lehet. Ezenkívül aggodalomra ad okot, hogy ha pereskedéssel vitatkozunk a másik féllel, a kapcsolat fenntartása nehéz lehet, és a jövőbeni üzleti kapcsolatok teljesen megszűnhetnek.

Az egyeztetésen alapuló vitarendezés előnyei

Ha megfordítjuk a bírósági vitarendezés előnyeit és hátrányait, akkor nyilvánvalóvá válik a viták bírósági eljárás nélküli rendezésének előnyei is. Nézzük meg ezeket alább.

Gyors megoldás várható rövid idő alatt

Ha bírósági eljárásban kívánjuk rendezni a vitát, a konkrét ügytől függően általában évekig tartó eljárással kell számolnunk, míg az egyeztetésen alapuló megoldás esetén akár néhány hét vagy hónap alatt is lezárható a vita.

A költségek gyakran alacsonyabbak

Az “egyeztetésen” alapuló megoldás előnye, hogy “gyorsan megoldható”, ami csökkenti a költségeket és enyhíti a pénzügyi terheket. Bár a bírósági eljárásban a bírósági költségek (például illetékek) nem túl magasak, az eljárás időtartama és a vele járó munka növeli az ügyvédi díjakat és a vállalat jogi munkatársainak bérköltségeit. A bírósági vitákban a hallgatások és a dokumentumok előkészítése gyakran negatív költséget jelent, amely nem kapcsolódik közvetlenül az üzleti haszonhoz. Ezzel szemben az egyeztetés esetén is várható, hogy néhány hét vagy hónap alatt lezárható a vita.

Nagy a várakozás, hogy a felek kapcsolata nem romlik és helyreáll

Továbbá, ha a vita a pereskedésig fajul, akkor az egyeztetésen alapuló megoldás esetén, ha mindkét fél számára elfogadható kompromisszumot találnak, akkor nincs maradandó sértődés, és a jövőbeni üzletekben nem kell ezt magukkal vinniük.

Az egyeztetésen alapuló megoldásnak is vannak hátrányai

Természetesen az egyeztetésen alapuló megoldásnak is vannak bizonyos hátrányai. Az egyik, hogy az egyeztetés eredményét nagymértékben befolyásolja az egyeztetésben részt vevő felek “egyeztetési képessége”, ami megnehezíti a tisztesség biztosítását. A másik, hogy ha a felek nem találnak kompromisszumot, akkor végül bírósági eljárásban kell dönteni.

A bírósági eljárás és az egyeztetés nem egymást kizáró lehetőségek

A fentiekben összefoglaltuk a vitarendezési eszközként szolgáló bírósági eljárás és az egyeztetés előnyeit és hátrányait. Azonban a bírósági eljárás és az egyeztetés közötti kapcsolatot nem úgy kell érteni, hogy az egyiket vagy a másikat kell választani, hanem inkább úgy, hogy szorosan összefüggnek egymással. Vagyis, ha pontosan megértjük a bírósági eljárás során a felperes és az alperes által viselt hátrányokat és költségeket, akkor ez az egyeztetésben is hasznos lehet.

A viták tárgyalásos megoldásának konkrét módszerei

A fentiek figyelembevételével, megvizsgáljuk a viták tárgyalásos megoldásának módszereit, amikor nem kívánunk bírósághoz fordulni. A megközelítés lényege, hogy a jogi szempontokat figyelembe véve, a üzleti előnyök és hátrányok mindkét oldalát mérlegeljük.

Milyen a tárgyalási módszer, ha van különbség az üzleti erőviszonyokban?

Tegyük fel, hogy a következő két fél között zajlanak a tárgyalások:

A cég: Nagyvállalat, amely szabadon választhatja meg üzleti partnereit. Ezt a hatalmat kihasználva, igazságtalan követeléseket támaszt a B cég felé, amely a kereskedelmi partnere.

B cég: Kisebb vállalkozás (vagy szabadúszó), amely nem akarja veszélyeztetni a kapcsolatát a nagy ügyféllel, az A céggel. Ennek ellenére, nem tudja, hogyan reagáljon az igazságtalan követelésekre, miközben nem akarja elmérgesíteni a kapcsolatot az A céggel.

E két fél esetében, a B cég szempontjából az elsődleges szempont az lehet, hogy a üzleti tevékenység folytatása érdekében nagymértékű engedményeket tesz, miközben a lehető legbarátságosabb megegyezést keresi. Azonban a tárgyalások legfontosabb pontja az “igazságtalan” követelés. Itt jönnek képbe a jogi szempontok.

https://monolith.law/corporate/engineer-joint-enterprise-contract[ja]

Ha a B cég nagy engedményeket tesz a jövőbeni kapcsolat fenntartása érdekében, ez azt jelenti, hogy az A cég tárgyalási stratégiája sikeres volt. Ennek oka, hogy az A cég szervezeti tárgyalási erejét kihasználva, nagy engedményeket ért el a B cégtől.

De ha jogilag a B cégnek van igaza, akkor még ha gyengébb is a tárgyalási pozíciója, nem feltétlenül helyes, hogy minden “igazságtalan” követelést elfogadjon a tárgyalási stratégia szempontjából. Ennek oka, hogy ha ténylegesen perre kerül sor, a B cégnek jó esélye van a győzelemre. Ha pereskedésre kerül sor, az A cégnek sok időt és költséget kell fordítania a bírósági eljárásra, ráadásul a ítélet hatásaként kártérítést is kell fizetnie, ami dupla terhet jelent. Más szóval, ebben az esetben az A cég túlságosan is támaszkodott az üzleti pozíciójának erősségére, és elszalasztotta a lehetőséget, hogy gyorsan és alacsony költséggel rendezze a vitát a tárgyalások során.

Ha figyelembe vesszük a fentieket, akkor világossá válik, hogy a B cég milyen tárgyalási lépéseket tehet. Például, hatékony lehet, ha közlik, hogy “a jogi részlegünk ezt a nézetet képviseli, és ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor készen állunk arra, hogy ezt az álláspontot a bíróságon képviseljük”. A lényeg itt az, hogy a jogi érvekkel meggyőzzük a másik felet arról, hogy rugalmasan reagáljon, és visszaüljön a tárgyalóasztalhoz. Más szóval, a jogi viszonyok erőviszonyainak korrekciójával ellensúlyozzuk az üzleti erőviszonyok különbségeit, és igyekszünk a tárgyalásokat igazságosabban lefolytatni.

Az ügyvédek szakértelme a bíróságon kívüli tárgyalásokon is hasznos lehet

A fentiek alapján azt is megállapíthatjuk, hogy még akkor is, ha a helyzet nem jut el a bírósági perig, az ügyvédek és más jogi szakemberek bevonása a tárgyalásokba előnyös lehet. A gyakorlatban is, ha egy ügyvédre bízzuk a tárgyalást, és megtudjuk, hogy “ha ez perre kerülne, nagy valószínűséggel ez lenne az ítélet”, az segít abban, hogy a későbbi tárgyalási folyamatot racionálisabbá tegyük. Így, ha megosztjuk a bírósági eljárás esetén várható érzéseinket, és ezzel párhuzamosan folytatjuk a tárgyalásokat, az csökkenti a bírósági eljárás időtartamát, költségeit és munkaigényét, miközben hasonló előnyöket biztosít, mint a bírósági eljárás által biztosított igazságos vitarendezés. Úgy tűnik, széles körben el kellene ismerni, hogy a jogi ismeretek nem csak a bírósági eljárásokban, hanem a tárgyalási szakaszban is hasznosak lehetnek.