Munkavállalási vízum a külföldi alkalmazottak számára Japánban: Az öt fő tartózkodási jogosultság eljárása és követelményei

A japán munkaerőpiacon az utóbbi években egyre növekvő szerepet kapnak a külföldi munkavállalók. A Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztériumának közlése szerint a Japánban dolgozó külföldiek száma folyamatosan rekordmagasságokat ér el, és a Japán Igazságügyi Minisztérium statisztikái szerint a Japánban tartózkodó külföldiek összlétszáma is növekvő tendenciát mutat. Ez a tendencia tükrözi azt a helyzetet, hogy számos japán vállalat igyekszik átlépni a nemzetközi határokat, hogy kiváló tehetségeket szerezzenek meg. Azonban a vállalatok számára nem csupán tehetséges munkaerőt találni jelent kihívást. Inkább abban rejlik a feladat, hogy pontosan megértsék és betartsák Japán bonyolult bevándorlási jogszabályait. A tartózkodási jogosultság (általában ‘vízum’ néven ismert) kérelmezési eljárásával kapcsolatos félreértések és hiányosságok jelentős késedelmet okozhatnak a felvételi folyamatban, jogi kockázatokat teremthetnek, és elveszíthetik a globális tehetségmegszerzési versenyben rejlő lehetőségeket. Ez a cikk úgy lett összeállítva, hogy átfogó és gyakorlati útmutatóként szolgáljon a vállalatvezetőknek, jogi osztályoknak és HR szakembereknek, hogy megértsék a Japánban külföldi munkavállalók foglalkoztatásához szükséges jogi eljárások teljes körét. A cikk a főbb öt munkavállalási célú tartózkodási jogosultságokra, nevezetesen a ‘műszaki, humán tudományok és nemzetközi üzleti tevékenység’, a ‘szakértelem’, a ‘vállalaton belüli áthelyezés’, a ‘menedzsment és ügyvezetés’, valamint a ‘speciális tevékenység’ kategóriákra összpontosít. Mindegyik tartózkodási jogosultság esetében részletesen ismerteti a jogi követelményeket, az alkalmazó és a fogadó vállalatokra vonatkozó feltételeket, valamint a kérelmezési eljárás lépéseit a Japán ‘Bevándorlási és Menekültügyi Törvény’ és a kapcsolódó Igazságügyi Minisztériumi rendeletek alapján.

Az alapvető eljárások: A Japán Tartózkodási Engedélyezési Igazolás megértése

Amikor egy vállalat külföldön élő személyt kíván Japánba hívni és alkalmazni, az alapvető eljárás a “Tartózkodási Engedélyezési Igazolás kiadására irányuló kérelem” benyújtása. A Tartózkodási Engedélyezési Igazolás (Certificate of Eligibility, a továbbiakban “COE”) egy olyan dokumentum, amelyet a japán igazságügyi miniszter ad ki, és igazolja, hogy az adott külföldi személy megfelel a Japán “Be- és kivándorlási, valamint menekültügyi törvény” 7. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek. A COE megszerzésével a külföldi japán nagykövetségeken vagy főkonzulátusokon történő vízumkiadási eljárás, valamint a japán repülőtereken és más belépési pontokon végzett belépési ellenőrzés gyorsabbá válik.

Az eljárás általános menete a következőképpen alakul. Először is a fogadó vállalat Japánban, a foglalkoztatni kívánt külföldi személy nevében készíti elő és nyújtja be a COE kiadására irányuló kérelmet. A kérelem benyújtásának helye a vállalat székhelye szerinti, vagy a kérelmező külföldi személy tervezett lakóhelye szerinti illetékes regionális bevándorlási és tartózkodási hivatal. Ezután a Bevándorlási és Tartózkodási Hivatal felülvizsgálja a kérelmet, és ellenőrzi, hogy a kérelmező személy végzettsége, szakmai tapasztalata, valamint a fogadó vállalat üzleti stabilitása és folytonossága megfelel-e a kért tartózkodási engedély kritériumainak. A kérelem jóváhagyása után kiadják a COE-t, amelyet a japán fogadó vállalatnak küldenek el. Manapság már lehetséges a COE elektronikus úton történő átvétele is. A vállalat a kiadott COE eredeti példányát vagy elektronikus adatait elküldi a külföldön tartózkodó személynek. A COE-t kézhez kapó személy a saját országában lévő japán nagykövetségen vagy főkonzulátuson nyújtja be a COE-t a szükséges egyéb dokumentumokkal együtt, és vízumot igényel. A COE érvényességi ideje alapesetben 3 hónap, és ezen időszakon belül kell a vízumkérelmet benyújtani. A belépés a kiadott vízum érvényességi idején belül történik. Ez a 3 hónapos érvényességi idő rendkívül fontos. A japán repülőtereken és más belépési pontokon végzett belépési ellenőrzés során a személynek be kell mutatnia útlevelét és vízumát, valamint a COE-t, amely alapján kiadják a tartózkodási kártyát, és hivatalosan megkezdheti a munkavállalást Japánban.

A COE standard feldolgozási ideje a kérelem benyújtásától a kiadásig általában 1-3 hónap, de ez változhat a tartózkodási engedély típusától, a vállalat méretétől és az egyes regionális bevándorlási és tartózkodási hivatalok munkaterhelésétől függően. Ezt a COE rendszert a japán kormány által a kockázatkezelés céljából szándékosan kialakított rendszernek tekinthetjük. A vizsgálat lényegi részét a japán törvények és vállalatok valós helyzetének értékelésében jártas Japán Bevándorlási és Tartózkodási Hivatalra koncentrálva csökkentik a világszerte működő külföldi képviseletek vizsgálati terheit, és biztosítják az ítéletek egységességét. A külföldi képviseletek szerepe elsősorban a kérelmező személyazonosságának ellenőrzésére és a COE hitelességének megállapítására korlátozódik, mivel a tényleges engedélyezési döntés már megtörtént. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a vállalatok számára a COE kiadására irányuló kérelem a legnagyobb akadály, és ha ezen a szakaszon túljutnak, a későbbi vízumkiadás magas biztonsággal folytatódhat.

Az öt fő munkavállalási vízum részletes elemzése Japánban

Műszaki, Humán és Nemzetközi Üzleti Tevékenységek Japánban

Ez a tartózkodási jogosultság az egyik legáltalánosabb és legkülönfélébb szakmákra szóló munkavállalási vízum Japánban. A japán ‘Be- és Kilépési Menekültügyi Törvény’ (Immigration Control and Refugee Recognition Act) mellékletének első szakasza szerint ez a jogosultság olyan tevékenységekre vonatkozik, amelyek a természettudományok területén (mint például a ‘műszaki’ tudományok), vagy a jog, közgazdaságtan, szociológia és egyéb humán tudományok területén szükséges technikai vagy tudásalapú munkát (‘humán tudás’), illetve olyan tevékenységeket foglal magában, amelyek külföldi kultúrákra épülő gondolkodást vagy érzékenységet igényelnek (‘nemzetközi üzleti tevékenységek’).

A tartózkodási jogosultság megszerzéséhez szükséges feltételek részletesen szabályozottak a japán ‘Be- és Kilépési Menekültügyi Törvény 7. cikk (1) bekezdésének 2. pontja szerinti rendeletben’. A ‘műszaki’ vagy ‘humán tudás’ területén tevékenykedők esetében az alapelv szerint az igénylőnek rendelkeznie kell egyetemi diplomával a releváns területen, vagy azzal egyenértékű oktatásban részesültnek kell lennie, illetve több mint 10 éves szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie. Az információtechnológiai szakemberek esetében azonban vannak kivételek, amennyiben a jogügyminiszter által meghatározott speciális vizsgákon való sikeres részvétel esetén enyhíthetők a követelmények. A ‘nemzetközi üzleti tevékenységek’ területén (például fordítás, tolmácsolás, marketing, nemzetközi kereskedelem) alapvetően legalább 3 év szakmai tapasztalat szükséges. Azonban, ha a munka fordítás, tolmácsolás vagy nyelvoktatás, akkor egyetemi diplomával rendelkezők számára ez a 3 éves szakmai tapasztalat követelménye elhagyható. Minden területen közös és fontos követelmény, hogy az igénylő által kapott díjazásnak legalább annyinak kell lennie, mint amennyit a japán állampolgárok kapnak hasonló munkakörben.

A kérelem benyújtásához szükséges dokumentumok a befogadó vállalat méretétől és megbízhatóságától függően négy ‘kategóriába’ sorolhatók. Ez a kategóriarendszer a Be- és Kilépési Menekültügyi Hivatal által a felülvizsgálati folyamat hatékonyságának növelése céljából került bevezetésre. Az 1. kategória a japán tőzsdei cégeket foglalja magában, a 2. kategória azokat a szervezeteket vagy személyeket, akik az előző évi jövedelemadó összege meghaladja a 10 millió jent, a 3. kategória azokat a szervezeteket vagy személyeket, akik az előző évi jogi nyilvántartások összesített táblázatát nyújtották be (a 2. kategóriát kivéve), a 4. kategória pedig az újonnan alapított vállalkozásokat és egyéb hasonlókat tartalmazza.

A benyújtandó dokumentumok között minden kategóriában közös a ‘Tartózkodási Jogosultság Igazolásának Kérelmezése’ (fényképpel ellátva) és a válaszboríték, valamint a vállalat kategóriáját igazoló dokumentumok (például az 1. kategória esetében a négyévszakos jelentés másolata), az igénylő végzettségét és munkatapasztalatát igazoló okiratok, mint a diploma vagy a munkáltatói igazolás, továbbá a befogadó vállalat bejegyzési igazolása vagy a legutóbbi mérlegbeszámoló (különösen a 3. és 4. kategória esetében). Emellett a japán ‘Munkaügyi Alaptörvény’ (Labor Standards Act) 15. cikkének előírásai szerint a munkakör, fizetés, foglalkoztatás időtartama stb. részletezésével ellátott munkaszerződés vagy munkafeltételek közlésének másolata is elengedhetetlen. A kérelem formanyomtatványai elérhetők a Be- és Kilépési Menekültügyi Hivatal weboldalán, és a kérelmeket a vállalat székhelye szerint illetékes regionális be- és kilépési menekültügyi hivatalhoz kell benyújtani.

Szakértelem

A “szakértelem” tartózkodási jogosultság azokra a szakemberekre irányul, akik magas szintű szakmai készségekkel rendelkeznek bizonyos iparágakban, és akiknek képzettsége fontosabb, mint az iskolai végzettségük. Ilyen konkrét foglalkozások például a külföldi ételek szakácsai, sportedzők, repülőgép-pilóták, ékszerészek és egyéb feldolgozó szakmák. Ez a tartózkodási jogosultság eltér a “különleges szakértelem” kategóriától, amely a munkaerőhiánnyal küzdő iparágakban a szélesebb munkaerő fogadására irányul, és a magas szintű szakmai hozzáértést különbözteti meg.

A belépési engedélyezési kritériumok középpontjában a hosszú évek óta szerzett gyakorlati tapasztalat áll, nem pedig az iskolai végzettség. A Japán Igazságügyi Minisztérium rendelete konkrétan meghatározza a szükséges gyakorlati tapasztalat éveit foglalkozásonként. Például a külföldi ételek szakácsainak esetében szükséges a kapcsolódó oktatási intézményekben eltöltött tanulmányi idővel együtt legalább 10 év gyakorlati tapasztalat. A sportedzőknek legalább 3 év gyakorlati tapasztalat szükséges, vagy olyan versenyzői múlt, amely magában foglalja az olimpián vagy világbajnokságokon való részvételt. A sommelier-eknek és a repülőgép-pilótáknak is megkövetelik az öt év gyakorlati tapasztalatot vagy bizonyos repülési óraszámot és képesítéseket. Emellett, hasonlóan más munkavállalási jogosultságokhoz, elengedhetetlen feltétel, hogy a külföldi munkavállalók legalább annyi jövedelmet kapjanak, mint amennyit a japán állampolgárok azonos munkakörben kapnának.

A kérelmezési eljárás a szokásos COE (Certificate of Eligibility) kiadási folyamatot követi. A benyújtandó dokumentumok középpontjában a kérelmező gazdag gyakorlati tapasztalatának objektív bizonyítása áll. Fontos bizonyítékok a korábbi munkáltatók által kiállított, a beosztást, a konkrét munkaköri feladatokat és a munkaviszony időtartamát részletesen tartalmazó igazolások. A “Tartózkodási jogosultság igazolásának kiadására irányuló kérelem (Szakértelem)” nyomtatvány letölthető a Be- és Kilépési, Tartózkodási Kezelési Hivatal weboldaláról, és a kérelmet a területileg illetékes regionális Be- és Kilépési, Tartózkodási Kezelési Hivatalhoz kell benyújtani.

A vállalaton belüli áthelyezés Japánban

Ez a tartózkodási jogosultság kifejezetten azokra az esetekre specializálódott, amikor egy külföldi vállalatnál dolgozó személyzet tagját egy bizonyos időre áthelyezik a japán főirodába, fióktelepére vagy leányvállalatához, hogy ott végezze munkáját. A Japánban végzett tevékenységnek a ‘műszaki, humán tudományok és nemzetközi üzleti’ tartózkodási jogosultság által engedélyezett munkakörökön belül kell maradnia.

A beutazási engedélyezési kritériumok világos követelményeket támasztanak mind az igénylő, mind a vállalat számára. Az igénylő esetében szükséges, hogy az áthelyezés előtt közvetlenül legalább egy évig folyamatosan dolgozzon a külföldi áthelyezési helyen a ‘műszaki, humán tudományok és nemzetközi üzleti’ tevékenységek valamelyikében. A vállalat esetében követelmény, hogy az áthelyezési hely és a célhely között világos tőkekapcsolat álljon fenn, mint például anya- és leányvállalati vagy főiroda és fióktelepi viszony. A juttatások tekintetében is szükséges, hogy a japán munkavállalók által azonos munkakörben kapott díjazáshoz képest legalább egyenértékű összeget kapjon az áthelyezett személy.

A ‘vállalaton belüli áthelyezés’ tartózkodási jogosultság fontos eszköz a globális vállalatok számára a munkaerő stratégiai elhelyezésében. Különösen azért, mert a ‘műszaki, humán tudományok és nemzetközi üzleti’ tevékenységekhez általában elvárt egyetemi végzettség követelménye nincs kifejezetten megfogalmazva e jogosultság kritériumaiban. Ehelyett az áthelyezési helyen szerzett egy évnél hosszabb munkatapasztalatot hangsúlyozzák. Ennek köszönhetően a vállalatok képesek lehetnek olyan kiváló szakembereket Japánba áthelyezni, akik bár nem rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, de hosszú évek tapasztalatát és magas szintű szakértelmet szereztek a vállalaton belül. Vagyis ez a rendszer a külső végzettségek helyett a vállalaton belüli teljesítményt és tapasztalatot értékeli, és nélkülözhetetlen eszköz azoknak a vállalatoknak, amelyek belső erőforrásaikat szeretnék fejleszteni és a határokon átnyúlóan kihasználni.

A kérelmezési eljárás a COE (Certificate of Eligibility – Tartózkodási Jogosultsági Igazolás) kiadására vonatkozó szabványos folyamatot, valamint az előzőekben említett vállalati kategória rendszert használja. A benyújtandó dokumentumok középpontjában az áthelyezési hely és a célhely közötti tőkekapcsolatot igazoló dokumentumok (például a tőkebefektetési viszonyt bemutató anyagok), az igénylő egy évnél hosszabb munkaviszonyát igazoló munkáltatói igazolás, valamint a vállalat által kiadott áthelyezési parancs vagy kinevezési okirat áll. A kérelem űrlapja, a ‘Tartózkodási Jogosultsági Igazolás Kiadására Irányuló Kérelem (Vállalaton Belüli Áthelyezés)’ a Bevándorlási Hivatal weboldaláról tölthető le, és a területileg illetékes regionális bevándorlási hivatalhoz kell benyújtani.

Üzleti és menedzsment

A “Üzleti és menedzsment” tartózkodási jogosultság Japánban olyan külföldi személyek számára van fenntartva, akik kereskedelmi vagy egyéb üzleti tevékenységet folytatnak, illetve az ilyen tevékenységek irányításában vesznek részt. Ide tartoznak a vállalatok vezérigazgatói, igazgatói és menedzserei is.

E tartózkodási jogosultság megszerzésének feltételei szigorúbbak, mint más munkavállalási vízumok esetében. A japán jogszabályok szerint először is szükséges, hogy a vállalkozásnak legyen fizikai üzlethelyisége Japán területén. A virtuális irodák vagy csupán lakóhelyként szolgáló címek alapvetően nem elfogadottak. A vállalkozás méretére vonatkozóan pedig a következő követelmények egyikét kell teljesíteni: vagy legalább két állandó munkavállalót kell foglalkoztatni Japánban, aki nem a menedzsment tagja, vagy az alaptőke vagy a befektetett tőke összege el kell hogy érje az 5 millió jent. Továbbá, ha a kérelmező befektető vagy vállalkozó helyett menedzserként kíván dolgozni, akkor legalább három év tapasztalat szükséges az üzleti irányítás vagy menedzsment területén (ideértve azokat az időszakokat is, amikor a kérelmező üzleti irányítást vagy menedzsmentet tanult egyetemi posztgraduális képzés keretében). A jövedelemmel kapcsolatban is előírás, hogy a kérelmező által kapott díjazás legalább annyi legyen, mint amennyit egy japán állampolgár kapna hasonló pozícióban.

A COE (Certificate of Eligibility – Tartózkodási Jogosultsági Igazolás) kérelmezési eljárása standard, de a benyújtandó dokumentumok széles körűek. A kérelmező személyes dokumentumai mellett részletes üzleti tervre van szükség, amely bemutatja a vállalkozás konkrétságát és megvalósíthatóságát, továbbá bizonyítékokat kell csatolni az 5 millió jen feletti befektetésről (például a tőkebefizetést igazoló bankszámlakivonat), az üzlethelyiség bérleti szerződését, a cég bejegyzési igazolását, és ha legalább két állandó munkavállalót foglalkoztat, akkor azok munkaszerződéseit és tartózkodási kártyáik másolatát is. A kérelemhez szükséges űrlap, a “Tartózkodási Jogosultsági Igazolás Kiállítására Irányuló Kérelem (Üzleti és menedzsment)” a Bevándorlási Hivatal weboldalán érhető el, és a kérelmet a vállalat székhelye szerint illetékes regionális bevándorlási hivatalhoz kell benyújtani.

Különleges tevékenységek Japánban

A “különleges tevékenységek” egy átfogó és speciális kategória, amely azoknak a külföldieknek van fenntartva, akik olyan tevékenységet folytatnak, amely nem sorolható be Japánban egyéb tartózkodási jogosultságok közé. A “Be- és kivándorlási valamint Menekültügyi Törvény” mellékletében meghatározott egyéb tartózkodási jogosultságoktól eltérően, ezt a jogosultságot a jogi miniszter engedélyezi az egyes külföldiek számára, az általuk végzett tevékenységek egyedi meghatározásával. A tartózkodási jogosultság két fő típusra oszlik: az előre meghatározott tevékenységekre (hirdetményben szabályozott különleges tevékenységek), és azokra a tevékenységekre, amelyek nem szerepelnek a hirdetményben, de egyedi körülmények figyelembevételével engedélyezhetők (hirdetményen kívüli különleges tevékenységek). Fontos megjegyezni, hogy ez a jogosultság rendkívül változékony jellegű, mivel új tevékenységek kerülhetnek hozzáadásra a társadalmi-gazdasági helyzet változásainak megfelelően.

A vállalati tevékenységekkel kapcsolatos főbb “különleges tevékenységek” a következők:

• Japán egyetemek végzőseinek álláskeresése: Ez a tartózkodási jogosultság lehetővé teszi a Japán egyetemeken és szakképző intézményeken végzett külföldi diákok számára, hogy diplomázásuk után is Japánban maradjanak és folytassák álláskeresésüket. A tartózkodási idő általában 6 hónap, amely egyszeri alkalommal 6 hónappal meghosszabbítható (legfeljebb 1 évig). E jogosultság megszerzéséhez szükség van az adott egyetem ajánlólevelére.
• Szakmai gyakorlat (internship): Külföldi egyetemek hallgatói számára engedélyezett, ha az oktatási programjuk részeként részt vesznek egy japán vállalatnál szervezett szakmai gyakorlaton. Követelmény, hogy a hallgató egyeteme és a fogadó vállalat között szerződés legyen megkötve, valamint hogy a gyakorlat időtartama általában egy éven belül maradjon, és ne haladja meg a hallgató egyetemi tanulmányainak felét.
• Working Holiday (munkavállalási szünet): Ez egy olyan rendszer, amely lehetővé teszi a Japánnal megállapodást kötött országok vagy területek fiataljai számára, hogy pihenés céljából tartózkodjanak Japánban, és a tartózkodásuk alatt végezzenek kiegészítő munkát a megélhetési költségeik fedezésére. Általában 18 és 30 év közötti korhatár van meghatározva.
• Digitális nomádok: Ez egy 2024-ben (Reiwa 6) létrehozott kategória, amely magas jövedelemmel rendelkező külföldieket céloz meg, akik helyhez kötöttség nélkül végeznek távmunkát. A fő követelmények közé tartozik, hogy az éves jövedelem meghaladja a 10 millió jent, a vízummentességi intézkedések alá esik, valamint olyan ország vagy terület állampolgára, amely adóügyi egyezményt kötött Japánnal, és magán egészségbiztosítással rendelkezik. A tartózkodási idő 6 hónap, és nem hosszabbítható meg.

Ezekhez a tevékenységekhez kapcsolódó kérelmek benyújtási eljárása jelentősen eltérhet a tevékenység jellegétől függően. Például a digitális nomádok és a szakmai gyakorlat esetében alapvetően a külföldről történő meghívás (COE kiállítási kérelem) a szokásos, míg az egyetemi végzősök álláskeresése általában úgy történik, hogy a már Japánban tartózkodó diákok megváltoztatják tartózkodási jogosultságukat. A szükséges dokumentumok is eltérhetnek a tevékenységtől függően: álláskeresés esetén az egyetem ajánlólevele, szakmai gyakorlat esetén az egyetem és a vállalat közötti szerződés, digitális nomádok esetén a jövedelem és a biztosítási csatlakozás igazolása szükséges. A kérelmekkel kapcsolatos információk a Be- és Kivándorlási Hivatal weboldalán, a “Tartózkodási jogosultság ‘Különleges tevékenységek'” oldalon találhatók.

A legfontosabb munkavállalási vízumok összehasonlító áttekintése Japánban

Az eddig tárgyalt öt fő tartózkodási jogosultság mindegyike eltérő célokkal és követelményekkel rendelkezik. Annak érdekében, hogy a vállalatok HR felelősei és vezetői gyorsan meg tudják állapítani, melyik tartózkodási jogosultság felel meg leginkább a foglalkoztatásra tervezett külföldi munkaerő végzettségének és tervezett munkakörének, az alábbiakban bemutatjuk ezek jellemzőinek összehasonlító táblázatát.

Ahogy a fenti összehasonlításból látható, a tartózkodási jogosultság kiválasztása nem csupán adminisztratív eljárás, hanem szorosan összefügg a toborzási stratégiával. Például, ha egy vállalat egy olyan kiváló szoftverfejlesztőt szeretne alkalmazni, aki nem rendelkezik egyetemi diplomával, de 15 év szakmai tapasztalattal bír, akkor a “Technológia, humán tudományok, nemzetközi üzleti tevékenység” kategória tanulmányi követelményeit nem teljesíti, de a szakmai tapasztalat alapján benyújtható a kérelem. Ha ez a személy már több mint egy éve dolgozik egy csoportvállalatnál, akkor felmerülhet a “Vállalaton belüli áthelyezés” lehetősége is, amely egyszerűbb eljárást kínálhat. Így a jelölt előzetes elemzése és a legnagyobb jóváhagyási eséllyel rendelkező tartózkodási jogosultság kiválasztása rendkívül fontos a toborzási folyamat zökkenőmentes lebonyolítása szempontjából. A HR és jogi osztályoknak a toborzás kezdeti szakaszában való részvétele, és az optimális vízumstratégia kidolgozása nem csupán az adminisztratív folyamatok hatékonyságát növeli, hanem kulcsfontosságú a globális tehetségmegszerzési versenyben való előny megszerzéséhez is.

A befogadó vállalatokra háruló fontos jogi kötelezettségek Japánban

A külföldi munkavállalókat foglalkoztató vállalatoknak nemcsak a be- és kiutazási menedzsment törvény szerinti eljárásokat kell betartaniuk, hanem a japán munkajogi szabályozásokból eredő kötelezettségeket is. Különösen a következő két pont kiemelten fontos, mivel közvetlenül kapcsolódik a tartózkodási jogosultság kérelmezéséhez és fenntartásához.

A munkafeltételek írásbeli közlésének kötelezettsége

A japán “Munkaügyi Alaptörvény” (Labor Standards Act) 15. cikke előírja a munkáltatók számára, hogy a munkaszerződés megkötésekor írásban kell közölniük a munkavállalókkal a bér, a munkaidő és egyéb főbb munkafeltételeket. Ezt a dokumentumot általában “munkafeltételek tájékoztatója” néven emlegetik, és a tartózkodási jogosultság kérelmezésekor is elengedhetetlen dokumentumként szolgál az érvényes munkaviszony meglétének és a juttatások, valamint a munkakör tartalmának igazolására. Az írásban kötelezően közölni szükséges “abszolút közlendő tételek” közé tartozik a munkaszerződés időtartama, a munkavégzés helye és a végzendő feladatok, a munkakezdés és -befejezés időpontjai, a szabadnapok és szabadságok, a bér megállapításának és kifizetésének módja, valamint a kilépéssel kapcsolatos kérdések.

A társadalombiztosítási és munkabiztosítási rendszerekhez való csatlakozás kötelezettsége

Jogilag a japán munkavállalókkal azonos csatlakozási feltételeknek megfelelő külföldi munkavállalókat be kell vonni a japán társadalombiztosítási és munkabiztosítási rendszerekbe. Ide tartozik az egészségbiztosítás, a nyugdíjbiztosítás, a munkanélküli biztosítás és a munkavállalói balesetbiztosítás (munkabaleseti biztosítás). Ezekhez a biztosításokhoz való csatlakozás kötelezettségének betartása nem csupán munkajogi kérdés. Az utóbbi években a Be- és Kiutazási Menedzsment Hivatal egyre szigorúbban ellenőrzi a társadalombiztosítási csatlakozás állapotát a tartózkodási idő meghosszabbításának kérelmezésekor. Ha egy vállalat nem biztosítja megfelelően a munkavállalók biztosítási csatlakozását, az a tartózkodási idő meghosszabbításának megtagadásához vezethet, ami közvetlen kockázatot jelenthet a vállalat számára, hogy elveszítheti értékes külföldi munkaerőforrásait.

Összefoglalás

A munkavállalási vízumrendszer megfelelő alkalmazása Japánban (日本) egy összetett folyamat, amely szakmai jogi ismereteket és óvatos stratégiai tervezést igényel. Minden tartózkodási jogosultság követelményeinek pontos megértése, a hatalmas mennyiségű dokumentáció hibátlan előkészítése és a jogszabályi változásokra való folyamatos reagálás jelentős terhet róhat a vállalatokra. Az eljárások során elkövetett apró hibák kockázatot jelenthetnek az egész toborzási terv összeomlására. A Monolith Jogügyi Iroda széleskörű tapasztalattal rendelkezik a számos belföldi és külföldi ügyfél számára nyújtott jogi szolgáltatásokban, amelyek magukban foglalják a munkavállalási vízumok kérelmezésétől kezdve a tartózkodási jogosultságok kezeléséig terjedő folyamatokat, amelyeket ebben a cikkben ismertettünk. Irodánk erőssége abban rejlik, hogy nemcsak a japán jogrendszerre szakosodtunk, hanem több olyan angolul beszélő szakember is a csapatunk tagja, akik külföldi ügyvédi képesítéssel rendelkeznek. E mélyreható megértésünk a japán jogra és a nemzetközi üzleti gyakorlatokra alapozva képesek vagyunk sima és átfogó támogatást nyújtani ügyfeleinknek az általuk felmerülő kihívásokra. Amennyiben vállalata külföldi munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos kihívásokkal küzd, vagy tervezi ezt a lépést, kérjük, forduljon bizalommal irodánk szakértői csapatához.