A 'szoftverfejlesztési szerződés' létrejön-e szerződés nélkül?

A rendszerek fejlesztésénél nem ritka, hogy a fejlesztők munkába kezdenek még a szerződés megírása előtt. Azonban ez a folyamat gyakorlatilag “veszélyes”. Ha nincs szerződés, akkor később, ha probléma merül fel, a megrendelő azt mondhatja, hogy “a szerződés még nem jött létre, tehát nincs szükség fizetésre”, ami kockázatot jelent. A valós rendszerfejlesztési vitákban gyakran előfordul, hogy maga a szerződés létrejötte vitatott, és a fejlesztők szempontjából hátrányos döntés születik. A fejlesztők számára kockázatot jelent, hogy ha a megrendelő leállítja a projektet vagy áttér egy másik cégre, akkor nem kapják meg a fizetést. Továbbá, ahogy azt később ismertetjük, még akkor is előfordulhat, hogy a szerződés létrejötte tagadva van, ha a szerződést megírták.

Itt a rendszerfejlesztési szerződés létrejöttének kérdését, valamint a jogi struktúrát ismertetjük, amelyben pénzt követelhetünk, ha a szerződés létrejöttét nem ismerik el.

Szerződések létrejötte

A szerződések alapvetően akkor jönnek létre, amikor a felek megegyeznek a szerződés elemeiben (az ajánlati szándék és az elfogadási szándék összhangja).

Ha a szerződés létrejön, a felek kötelesek betartani azt, és ha az egyik fél nem teljesíti a szerződés tartalmát, a másik fél peres úton kényszerítheti a teljesítést, vagy kártérítést követelhet a nem teljesítés miatt. A “szerződés elemei” annyira meghatározottak vagy konkrétak kell legyenek, hogy azok alapján lehet kényszeríteni a teljesítést és megállapítani a nem teljesítést.

Rendszerfejlesztési szerződések létrejötte

A rendszerfejlesztési szerződések jellemzően vállalkozási szerződések és megbízási szerződések. A vállalkozási szerződés a munka elvégzését és annak díjazását ígéri meg. A fizetett megbízási szerződés a feladat elvégzését és annak díjazását ígéri meg.

https://monolith.law/corporate/contract-and-timeandmaterialcontract[ja]

Ezért, ha a felek megegyeznek a “munka vagy feladat tartalmában” és a “díjazás összegében”, amelyek a szerződés elemei, akkor a szerződést létrejöttnek tekintjük.

Megjegyzendő, hogy a szerződés létrejöhet pusztán szóbeli megállapodással is, a szerződés írásba foglalása nem kötelező.

Pénzügyi követelések a rendszerfejlesztési szerződés megszűnése esetén

Ha a rendszerfejlesztési szerződés létrejött, és a felhasználó egyoldalúan megszünteti azt, jogilag ezt a szerződés felbontásának tekintjük.

Ha vállalkozási szerződés jött létre, a szolgáltató bármikor felmondhatja a szerződést a munka befejezése előtt, de ebben az esetben jogosult kártérítésre (a Polgári Törvénykönyv 641. cikke). Ezért, ha a felhasználó nem fizet kártérítést, a szolgáltató követelheti a “kártérítést”, amely a szolgáltató által eddig felmerült költségek és a várható díjazás összege, csökkentve a rendszer befejezésének elmaradása miatt megtakarított költségekkel.

Ha viszont megbízási szerződés jött létre, a megbízott a teljesítés arányában követelheti a díjazást, ha a megbízás a teljesítés közben megszűnik (a módosított Polgári Törvénykönyv 648. cikk 3. bekezdése). Ezért a szolgáltató követelheti a már elvégzett munka díjazását.

A rendszerfejlesztési szerződések sikeressége

A rendszer tartalmának specifikussága

Általában a vállalatok közötti ügyletek, különösen a nagy összegű szerződések írásban történnek, így ha szerződést készítettek, a szerződés létrejötte könnyen elismerhető.

A fejlesztés alatt álló rendszer különböző folyamatokon megy keresztül, és fokozatosan konkretizálódik, ezért a rendszer tartalmának specifikussága, ami a vállalkozási szerződés egyik eleme, a “munka tartalma”, elegendő, ha a rendszeresítés területe és áttekintése érthető.

A bírósági ítéletekben nincs vita az alapszerződés és a titoktartási szerződés megkötéséről, az alapszerződésben szerepel, hogy “az e-kereskedelem technikai támogatása, a weboldalak kialakításának támogatása és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek” megbízásra kerülnek, de az e-kereskedelem konkrét tartalma, a megbízott munka területe, a rendszer fejlesztésének és tervezésének területe nincs kifejezetten megjelölve, a szerződés létrejötte tagadva van.

Még ha létrehoztak is egy alapszerződést a rendszerfejlesztésről, a munka vagy a munka tartalma absztrakt és nem specifikus, a szerződés létrejötte nehezen elismerhető. A szerződés létrejötte akkor ismerhető el, ha a munka vagy a munka tartalma, a díjazás olyan mértékben van konkrétan leírva a szerződésben, hogy ez alapján lehet kényszeríteni a teljesítést és megállapítani a nem teljesítést.

Megjegyzendő, hogy a személyes mérnökök és a jogi személyek közötti szerződések figyelembe veendő pontjait stb. részletesen ismertetjük az alábbi cikkben.

https://monolith.law/corporate/engineer-joint-enterprise-contract[ja]

A szállító árajánlatot és műszaki leírást nyújt be, a felhasználó elfogadja és megrendeli

Általában a vállalatok közötti üzleteknél írásos formát használnak, így ha nincs szerződés, a szerződés létrejötte nehezen ismerhető el. A rendszerfejlesztésnél gyakran előfordul, hogy a munkát a szerződés létrejötte előtt kezdik el. Ilyen esetben hogyan gondolkodnak a szerződés létrejöttéről?

Egy bírósági ítélet (Nagoya District Court, 2004. január 28. (Heisei 16)) a rendszerfejlesztési szerződés létrejöttét a következőképpen írja le:

• A szállító és a felhasználó közötti specifikációk megerősítése és egyéb tárgyalások után,
• A szállító bemutatja a műszaki leírást és az árajánlatot,
• A felhasználó elfogadja és megrendeli ezeket.

Ebben az ítéletben a szállító egy önkormányzattól kapott megbízást a pénzügyi számviteli rendszer bevezetésére, és egy “Általános közigazgatási információs rendszer bevezetésére vonatkozó javaslat benyújtása (kérés)” című RFP-t (Request for Proposal) nyújtottak be, amelyre válaszul a szállító benyújtotta a javaslatát és az árajánlatot, és a felhasználó “Elfogadási értesítést” nyújtott be. A szállító nem vizsgálta megfelelően a felhasználó üzleti tevékenységét és egyéb adatait, nem található bizonyíték arra, hogy a felhasználó belső szervezete megvizsgálta volna a testreszabás tartalmát és költségeit, a szállító javaslata nem volt konkrét, és nem volt világos, hogy a felhasználó mit fogadott el, így a szerződés létrejöttét nem ismerték el.

Az ítéletben említett szerződéskötési folyamatot további ítéletekkel is kiegészítve magyarázzuk meg.

A szállító és a felhasználó közötti specifikációk megerősítése és egyéb tárgyalások után

A “tárgyalások után” kifejezésből adódóan, ha a szerződés elemei, mint a rendszer tartalma és a díjazás, még “tárgyalás alatt” vannak, a szerződés létrejöttét nehezen ismerik el, mivel még nincs megállapodás.

Ugyanakkor, a vállalkozási szerződésben lehetőség van a díjat piaci áron meghatározni, így ha a felhasználó elfogadta a rendszer tartalmát és a “nagyjából” meghatározott díjat, akkor a piaci árnak megfelelő díjazású vállalkozási szerződést létrejöttnek tekintik.

Ahhoz, hogy a szállító “tárgyalásokat folytatott”, érdemes e-mailben vagy jegyzőkönyvben rögzíteni, hogy a szállító megfelelően megvizsgálta a felhasználó üzleti tevékenységét és a rendszer tartalmát.

A szállító bemutatja a műszaki leírást és az árajánlatot, a felhasználó elfogadja és megrendeli ezeket

• Ha a felhasználó megrendelést vagy rendelést ad ki, a szerződés létrejöttét könnyebben elismerik. Ha a szállító benyújtja a kérelmet, vagy a megrendelés alapján dolgozik, a szerződés létrejöttét könnyebben elismerik, mivel ez azt jelzi, hogy “megállapodás” van.
• A felhasználó belső utasításai gyakran azt jelzik, hogy a szerződést a jövőben kötik meg, így a szerződés létrejöttét nehezen ismerik el. Ugyanakkor, ha nincs ilyen megjegyzés, és a szerződés elemei, mint a rendszerfejlesztés tartalma és a díjazás, a lehető legkonkrétabban szerepelnek, ez elősegíti a szerződés létrejöttének elismerését.
• A jegyzőkönyvek, megállapodások és megerősítő levelek, ha előzetes szerződéskötési feltételként vagy absztrakt tartalommal szerepelnek, a szerződés létrejöttét nehezen ismerik el.
• Ha a szerződéstervezeten nincs pecsét, a pecsétet a szerződéskötés jelképének tekintik, így a szerződés létrejöttét nehezen ismerik el.
• Az árajánlat bizonyítékul szolgál a felek között megállapodott díjazás elismerésére.

Megjegyzendő, hogy a rendszerfejlesztés során, ha a munka bizonyos szakaszban eljutott, és utólagos specifikáció-változtatást vagy funkció-hozzáadást kérnek, a részleteket, mint például a lehetőség, hogy a korábbi becsült összeghez képest többet számíthatnak-e fel, a következő cikkben részletesen ismertetjük.

https://monolith.law/corporate/increase-of-estimate[ja]

Elszámolási megállapodás

Ha a szerződéskötést megelőzően a felhasználótól kapott utasítások alapján munkát végeztünk, a munka leállításakor előfordulhat, hogy az eddigi munka ellenértékét egy ‘elszámolási megállapodás’ keretében rendezzük. Annak érdekében, hogy ezt a megállapodást könnyebben elfogadják, ajánlott írásban rögzíteni a felhasználóval a díjazás elszámolási módszerét, ha a szerződéskötés nem valósult meg, vagy pedig beszerezni a felhasználó jogosult személyének jóváhagyását a szállító által készített dokumentumra.

Pénzügyi követelés jogi szerkezete, ha a szerződés létrejötte nem ismerhető el

Szerződéskötési hiba

Amikor a szerződéskötési tárgyalások megkezdődnek, a felek kötelesek betartani a jóhiszeműség elvét (a Japán Polgári Törvénykönyv 1. cikkének 2. bekezdése), és nem szabad megsérteniük a másik fél tulajdonát. Ha a szerződés nem jön létre, és objektív körülmények alapján a másik fél azt várta, hogy a szerződés biztosan létrejön, és felelőssége van, akkor kártérítést követelhet a kötelezettség megsértése miatt. Ezt szerződéskötési hibának nevezzük.

Bemutatjuk a bírósági ítéletekben elismert szerződéskötési hibák eseteit.

• A szolgáltató befejezte a követelmények meghatározását a felhasználó kérésére, és részben elvégezte az alapvető és részletes tervezést is. A felhasználó azt mondta, hogy más cégeket is meghív az ajánlatra, de ez csak formális lépés a vezérigazgató jóváhagyásának megszerzése érdekében. Azonban közvetlenül a szerződéskötés előtt egy másik cég lett kiválasztva, és a szerződés nem jött létre.
• A szolgáltató a felhasználó kérésére haladt a munkával, hogy betartsa a határidőt, és a szerződéskötés tervezett dátuma is közel volt. A felhasználó cégén belül saját fejlesztési előkészületek folytak, de ezek titokban maradtak, és a szerződés nem jött létre.
• A szolgáltatót a felhasználó értesítette, hogy őt választották ki a rendszer kialakítására, és nem voltak kérdések az árajánlatával kapcsolatban. A felhasználóval folytatott megbeszélések alapján a szolgáltató elvégezte a specifikációk megerősítését és más feladatokat, és a felhasználó tudomásul vette a költségeket. Azonban a szerződéskötést végül elutasították, mert nem tudtak megegyezni az árajánlat összegében.

Ezzel szemben, a szerződéskötési hiba nem ismerhető el olyan bírósági ítéletekben, ahol a másik cég kiválasztásának lehetőségét vagy a szerződéskötés feltételeit egyértelműen kifejezték.

Ha a felhasználó kérésére haladt a munkával, de nem voltak világosan kifejezve a lehetőségek, hogy más céget választanak, vagy a megállapodás feltételei, és ezeket hirtelen felhasználva a szerződéses tárgyalásokat megszakították, akkor lehetőség van kártérítési igény benyújtására.

Nincs vita arról, hogy a “kár” körébe tartoznak az eddig felmerült költségek. Ezen felül vannak olyan bírósági ítéletek, amelyek szerint a ténylegesen elvégzett munka nyeresége is beletartozik. Ha bizonyítékot tudsz bemutatni arra, hogy elutasítottad egy másik cég ajánlatát, és azóta végzett munkával megszerezhető nyereség megfelelő részét elvesztetted, akkor ez is beletartozhat.

A Japán Kereskedelmi Törvény 512. cikke

Ha a szolgáltató elvégezte a rendszerfejlesztési tevékenységeket a felhasználó számára, akkor a Japán Kereskedelmi Törvény 512. cikke alapján igényelheti a megfelelő díjat.

Ha megkezded a rendszerfejlesztési tárgyalásokat, jó ötlet lehet, ha mindkét fél megérti a rendszer tartalmát és a díj összegét, például e-mailek vagy jegyzőkönyvek segítségével, és bizonyítékot hagy arra, hogy a szerződéskötés biztosnak tűnt, és a szerződés elemei konkrétak voltak.

Még akkor is, ha például nincs szerződés, és ezért a fizetést megtagadják, a fentiek szerint lehetőség van pénzügyi követelés benyújtására.

Összefoglalás

Ahogy látható, a bíróságok hajlamosak “negatív” ítéletet hozni a szerződési viszonyokról, ha nincs írásos szerződés, legalábbis a megbízott oldal vállalatának szempontjából. A megbízott vállalat számára ideális lenne azt mondani, hogy “Először csak elkezdtünk dolgozni, a szerződést utólag kellett volna megkötni, tehát a szerződés létrejött”, de ez az érv nem mindig fogadható el.

Továbbá, ha a szerződéskötés tagadásra kerül, vannak esetek, amikor pénzt követelhetünk a szerződéskötési hiba vagy a Japán Kereskedelmi Törvény (Japanese Commercial Code) 512. cikkelye alapján, de ez semmiképpen sem “biztos” dolog.

Ha a munkát el kell kezdeni a szerződéskötés előtt, akkor:

• Először is, ez egy kockázatos tevékenység, és ezt a kockázatot figyelembe véve meg kell hozni a döntést, hogy érdemes-e időt fordítani az adott projektre (különösen a kis- és középvállalkozások, valamint a startupok esetében, ha nagyvállalattól kapnak megbízást, akkor “először cselekedni” kell a nagyvállalattal való üzleti kapcsolatok megszerzése érdekében. Ez egy lehetséges üzleti döntés, ha a kockázatot beépítik.)
• Meg kell vizsgálni, hogy lehetséges-e egy végelszámolási megállapodást kötni, ha a szerződéskötés nem jön létre

Szükség van ilyen gondolkodásra.