Az ICO-kra vonatkozó jogszabályi szabályozás és a törvényes végrehajtás módszerei
Az ICO az Initial Coin Offering szavak kezdőbetűiből alkotott rövidítés, amely általában arra a tevékenységre utal, amikor egy vállalat a nyilvánosságtól kriptoeszközöket (virtuális valutákat) gyűjt be, és cserébe elektronikus tokeneket bocsát ki újonnan.
Az ICO-k száma 2017 májusában robbanásszerűen megnőtt, amikor a kriptoeszközök ára hirtelen megugrott, és a finanszírozás egyik eszközeként váltak népszerűvé. Abban az időben nem voltak egyértelmű jogszabályok, amelyek szabályozták volna az ICO-kat, így Japánban is nagy figyelmet kaptak, mivel lehetővé tették a tőkebevonást a részvények elsődleges nyilvános kibocsátásához (IPO) képest egyszerűbben és gyorsabban, jelentős összegekben.
Másrészről, a csalárd esetek is előfordultak, ami miatt Kína vezetésével a világ számos országában erősödött az ICO-k szabályozására irányuló törekvés, és Japánban is, a Reiwa első évében (2019-ben) a pénzügyi termékek kereskedelméről szóló törvény módosításával egyértelművé vált az ICO-k szabályozása.
Tehát, mi a teendő most, amikor az ICO-kra vonatkozó jogszabályi szabályozás egyértelművé vált? Ebben a cikkben ismertetjük az ICO-kra vonatkozó jogszabályi szabályozás körvonalait, valamint azt, hogyan lehet törvényesen ICO-t végrehajtani.
Mi az ICO?
Az ICO, ahogy korábban említettük, olyan tevékenység, amely során a vállalatok elektronikus tokeneket bocsátanak ki a nyilvánosság számára kriptoeszközök (virtuális valuták) beszerzése céljából.
Általában a tőkebevonás, amely a törvényben felsorolt “értékpapírokat”, például részvényeket használ, a Japán Értékpapír- és Tőzsdei Törvény (a továbbiakban “Értékpapír Törvény”) szabályozása alá esik. Azonban az ICO tokenek esetében, mivel azok tartalmát a kibocsátó szabadon határozhatja meg, nem egyértelmű jogilag, hogy azok mely értékpapírok kategóriájába tartoznak (vagy egyáltalán nem minősülnek értékpapírnak), ami jellemző tulajdonságuk.
Ezért először is az ICO tokenek tartalmától függően gyakorlati besorolást végezünk, majd ezen kategóriák alapján megvizsgáljuk, hogy milyen jogszabályi szabályozások vonatkoznak rájuk.
Az ICO tokenek típusai
A Japán Pénzügyi Szolgáltatások Ügynökségének (FSA) jelentése szerint az ICO tokenek a következő három kategóriába sorolhatók:
| Befektetési típusú | Olyanok, amelyek esetében a kibocsátó vállalja a jövőbeli üzleti nyereség vagy egyéb haszon megosztásának kötelezettségét |
| Egyéb jogokat biztosító típusú | Olyanok, amelyek esetében a kibocsátó vállalja a jövőbeni termékek vagy szolgáltatások biztosítását, vagy egyéb, a fentiektől eltérő kötelezettségeket |
| Jogokat nem biztosító típusú | Olyanok, amelyek esetében a kibocsátó semmilyen kötelezettséget nem vállal |
Tehát, a fenti besorolást alapul véve, megvizsgáljuk a jogszabályi szabályozások alkalmazását.
Az ICO-kra vonatkozó jogszabályi keretrendszer áttekintése
Az ICO-kra alkalmazható törvények között elsősorban a Japanese Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvényét és a Japanese Pénzforgalmi Törvényt kell megemlíteni.
| Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény | A befektetési jellegű értékpapírok kibocsátásának és a pénzügyi termékekkel való kereskedésnek a tisztességét biztosító, valamint a befektetők védelmét szolgáló törvény |
| Pénzforgalmi Törvény | Az információs és kommunikációs technológiák fejlődésével megjelent, a bankok által nyújtott hagyományos szolgáltatásoktól eltérő új szolgáltatásokra reagáló, az innovációt elősegítő és a felhasználók védelmét szolgáló törvény |
A Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény és a Pénzforgalmi Törvény alkalmazásának elválasztásában a fő szempont az, hogy van-e befektetési jellegük.
Kapcsolódó cikk: Mi a szabályozás a kripto eszközökre? A Pénzforgalmi Törvény és a Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény kapcsolatának magyarázata
ICO és a Japán Értékpapír- és Tőkepiaci Törvény
A Japán Értékpapír- és Tőkepiaci Törvény (金商法) azokat a befektetési jellegű pénzügyi termékeket, amelyek a törvény alkalmazási körébe tartoznak, egyenként és kifejezetten felsorolja “értékpapírként”. A részvények és vállalati kötvények a legjellemzőbb példák erre. Amennyiben egy pénzügyi termék az Értékpapír- és Tőkepiaci Törvény hatálya alá esik, az értékpapír típusától függően különféle szabályozások vonatkoznak a kibocsátására, adásvételére és egyéb tevékenységekre, azért, hogy megvédjék a befektetőket az információk nyilvánosságra hozatalával és az iparági szabályozásokkal.
Továbbá, a Japán Értékpapír- és Tőkepiaci Törvény a befektetési jellegű, de nem kifejezetten felsorolt új pénzügyi termékekre is kiterjed, a 2. cikk (2) bekezdés 5. pontjában egy átfogó definíciót állapít meg az értékpapírokról, amelyeket általánosságban “kollektív befektetési rendszer részesedéseknek” neveznek.
Az előzőekben említett ICO tokenek nem szerepelnek kifejezetten az értékpapírok között. Ezért annak eldöntése, hogy egy ICO a Japán Értékpapír- és Tőkepiaci Törvény hatálya alá esik-e, az adott ICO token jellegzetességeitől függően egyedi és konkrét megítélést igényel, hogy az a kollektív befektetési rendszer részesedések kategóriájába tartozik-e vagy sem.
Amennyiben a kollektív befektetési rendszer részesedések kategóriájába tartozik
A kollektív befektetési rendszer részesedések követelményei a következők:
- A jogosultak pénzt vagy egyéb értéket fektetnek be vagy bocsátanak rendelkezésre
- A befektetett vagy rendelkezésre bocsátott értékeket felhasználva egy vállalkozás (a befektetés tárgyát képező vállalkozás) működik
- A jogosultak jogot szereznek a befektetés tárgyát képező vállalkozásból származó nyereség osztalékának vagy az adott vállalkozáshoz kapcsolódó vagyon elosztásának igénylésére
Amennyiben a fenti követelmények teljesülnek, bármilyen jogi forma (szövetkezet vagy társasági jog) esetén is a kollektív befektetési rendszer részesedések kategóriájába tartozik.
Ezenfelül, a fenti követelmények közül az 1. pontban említett “pénz” fogalma magában foglalja a kriptovalutákat is (2. cikk (2) bekezdés), amit a Reiwa 1. év (2019) módosítás tisztázott, így a kriptovaluták befektetése is az Értékpapír- és Tőkepiaci Törvény hatálya alá esik.
Az előzőekben tárgyalt ICO típusok szerint az befektetési típusú ICO tokenek alapvetően a kollektív befektetési rendszer részesedések kategóriájába tartoznak, és így a Japán Értékpapír- és Tőkepiaci Törvény hatálya alá esnek.
Másrészről, az “egyéb jogokat biztosító” vagy “jogokat nem biztosító” ICO tokenek nem adnak jogot a befektetés tárgyát képező vállalkozásból származó nyereség osztalékának vagy vagyon elosztásának igénylésére (nem teljesítik a fenti követelmények 3. pontját), ezért nem tartoznak a Japán Értékpapír- és Tőkepiaci Törvény hatálya alá. Ezért az “egyéb jogokat biztosító” vagy “jogokat nem biztosító” ICO-k esetében külön meg kell vizsgálni, hogy a Japán Pénzügyi Szolgáltatások Törvénye hatálya alá esnek-e.
ICO és a Japán Pénzforgalmi Törvény
A Japán Pénzforgalmi Törvény (資金決済法) különféle szabályozásokat alkalmaz a befektetési jelleggel nem rendelkező fizetési és pénzügyi rendezési eszközökre, mint például a ‘kriptoeszközökre’ (暗号資産) vagy az ‘előre fizetett fizetési eszközökre’ (前払式支払手段) attól függően, hogy melyik kategóriába tartoznak.
Ezért annak megállapítása, hogy az ‘egyéb jogalapú’ vagy ‘jogalap nélküli’ ICO tokenekre vonatkozik-e a Japán Pénzforgalmi Törvény, egyedi és konkrét vizsgálatot igényel annak eldöntésére, hogy az adott tokenek ‘kriptoeszköznek’ vagy ‘előre fizetett fizetési eszköznek’ minősülnek-e.
「Kripto eszközök」 esetén
Jogi szempontból a „kripto eszközök” (2. cikk 5. bekezdés 1. pont: 1. számú kripto eszköz) az alábbi követelményeket kell kielégítsék:
- Használhatók legyenek áruk vásárlására vagy szolgáltatások igénybevételére történő fizetésre nem meghatározott személyekkel szemben, és kölcsönösen cserélhetők legyenek törvényes fizetőeszközzel nem meghatározott személyekkel szemben.
- Elektronikusan rögzíthetők és átruházhatók legyenek.
- Nem lehetnek törvényes fizetőeszköz vagy pénzben kifejezett eszköz.
- Nem lehetnek azok, amelyek az elektronikus nyilvántartásban átruházható jogokat mutatnak, amelyeket a金商法 (Pénzügyi Eszközök és Tőzsdei Ügyletek Törvénye) 2. cikk 3. bekezdése szabályoz.
A 4. követelményben említett „elektronikus nyilvántartásban átruházható jogok” egyszerűen fogalmazva „elektronikusan rögzített és átruházható kollektív befektetési rendszer részesedések”. Így a jogi értelemben vett „kripto eszközök” egyértelműen megkülönböztetettek a befektetési célú pénzügyi termékektől, és fizetési, illetve elszámolási eszközként szabályozottak.
Továbbá, a fent említett 2-4 követelményeket kielégítő és nem meghatározott személyekkel kölcsönösen cserélhető vagyoni érték szintén kripto eszköznek minősül (2. cikk 5. bekezdés 2. pont: 2. számú kripto eszköz).
Kapcsolódó cikk: Mi az a kripto eszköz (virtuális valuta)? A jogi definíció és az elektronikus pénz közötti különbségek magyarázata
Ha kripto eszközöknek minősül, nem végezheti a „kripto eszközök cseréjével” kapcsolatos tevékenységet üzletszerűen anélkül, hogy regisztrálná magát mint kripto eszközök cseréjével foglalkozó vállalkozás (63. cikk 2. pont).
一 Kripto eszközök vásárlása vagy más kripto eszközökkel történő cseréje
二 Az előző pontban említett tevékenységek közvetítése, közbenjárása vagy képviselete
三 Az előző két pontban említett tevékenységekkel kapcsolatosan a felhasználók pénzeszközeinek kezelése.
四 Mások nevében kripto eszközök kezelése (kivéve, ha más törvény különleges rendelkezéseket tartalmaz az ilyen tevékenységekre).
A kripto eszközök cseréjével foglalkozó vállalkozás nem szabályozza magát a kripto eszközök kibocsátását, de ha az ICO tokenek kripto eszközöknek minősülnek, akkor az ICO tokenek kibocsátásával és azért cserébe kripto eszközök beszerzésével „más kripto eszközökkel történő cserére” kerül sor, ami szükségessé teszi a kripto eszközök cseréjével foglalkozó vállalkozás regisztrációját.
Kapcsolódó cikk: Mi az a custodial szolgáltatás? A kripto eszközök cseréjével foglalkozó vállalkozásokra vonatkozó szabályozás magyarázata
Amennyiben a „előre fizetett fizetési eszközök” kategóriájába tartozik
A „előre fizetett fizetési eszközök” (3. cikk (1) bekezdés) az alábbi követelményeket kielégítő eszközöket jelentik:
- Valamilyen pénzösszeg vagy mennyiség, azaz vagyoni érték legyen feltüntetve vagy rögzítve rajta
- A pénzösszeg vagy mennyiség megfelelő ellenszolgáltatásért cserébe kibocsátott csekk vagy egyéb okmány, illetve szám vagy egyéb azonosító legyen
- Kizárólag meghatározott személyek felé történő fizetési kötelezettség kiegyenlítésére használható legyen
Ha az eszköz az előre fizetett fizetési eszközök kategóriájába tartozik, akkor a kibocsátónak – attól függően, hogy „saját típusú” vagy „harmadik fél típusú” – különböző kötelezettségek válnak érvényessé, mint például a regisztráció, bejelentés, vagy a kibocsátási garancia letétbe helyezése.
A kibocsátási garancia letétbe helyezési kötelezettsége akkor válik aktuálissá, ha az alapnapon a fel nem használt egyenleg (összes kibocsátott összeg = összes begyűjtött összeg) meghaladja a 10 millió jent, ebben az esetben a fennmaradó egyenleg 50%-ának megfelelő összeget kell kibocsátási garanciaként letétbe helyezni (Törvény 14. cikk (1) bekezdés, Végrehajtási rendelet 6. cikk). Ez alapvetően ellentétes lehet az ICO-k céljával, amely a tőkebevonás.
Mindazonáltal, bizonyos feltételeknek megfelelő eszközök, például azok, amelyeket a kibocsátástól számított 6 hónapon belül lehet csak felhasználni, kivételesen kivételt képeznek a Fizetési Szolgáltatásokról szóló Törvény alkalmazása alól (Törvény 4. cikk (2) pont, Végrehajtási rendelet 4. cikk (2) bekezdés).
Egyébként, a Japán Kripto Eszközcsere Üzleti Útmutató I-1-1 szerint a kripto eszközök és az előre fizetett fizetési eszközök közötti különbség abban rejlik, hogy míg a kripto eszközöket nem meghatározott személyek is használhatják, addig az előre fizetett fizetési eszközöket csak meghatározott személyek használhatják.
Törvénytelen ICO-kra vonatkozó szankciók
Amennyiben egy ICO kollektív befektetési vállalkozásnak minősül, és így a Japán Pénzügyi Eszközök és Tőkepiaci Törvény (金商法, Kinshō-hō) hatálya alá esik, de a szolgáltató nem rendelkezik a szükséges pénzügyi termékek kereskedelmére vonatkozó engedéllyel, akkor az ilyen engedély nélküli ICO esetén akár 5 évig terjedő szabadságvesztés vagy legfeljebb 5 millió jen (kb. 15 millió forint) pénzbüntetés, vagy ezek együttes kiszabása is lehetséges (Japán Pénzügyi Eszközök és Tőkepiaci Törvény 197. cikk (2) bekezdés).
Továbbá, ha valaki a Japán Fizetési Szolgáltatások Törvényének (資金決済法, Shikin Kessai-hō) megsértésével kripto eszközök cseréjével foglalkozik engedély nélkül, vagy előre fizetett fizetési eszközöket bocsát ki anélkül, hogy teljesítené a letétbe helyezési kötelezettségeket, akkor akár 3 évig terjedő szabadságvesztés vagy legfeljebb 3 millió jen (kb. 9 millió forint) pénzbüntetés, vagy ezek együttes kiszabása is szóba jöhet (Japán Fizetési Szolgáltatások Törvény 107. cikk).
Ezenfelül az esettől függően további vádak is felmerülhetnek, mint például csalás, a befektetési törvény megsértése, vagy a különleges kereskedelmi tranzakciókra vonatkozó törvény megsértése, ami rendkívül súlyos büntetéseket vonhat maga után.
Az ICO-k legális lebonyolításának módjai
Az ICO-k végrehajtásához szükséges a különféle jogszabályok betartása, de jelenleg csak egyetlen módja van annak, hogy egy harmadik fél, aki rendelkezik a Japán kriptovaluta-váltói engedéllyel, nélkül végezzük el az ICO-t anélkül, hogy a Japán Pénzügyi Eszközök és Tőkepiaci Törvény (金商法) vagy a Japán Fizetési Szolgáltatások Törvényének (資金決済法) hatálya alá esnénk:
- A Japán Fizetési Szolgáltatások Törvényének (資金決済法) kivételi követelményeinek megfelelő előre fizetett fizetési eszközként bocsátjuk ki az ICO tokeneket, amelyek használati határideje a kibocsátástól számított 6 hónapon belül van.
Azonban az ICO-k megvalósításának elsődleges célja általában az új projektek finanszírozásának előteremtése, így a 6 hónapos használati határidő a vásárlók számára értéktelenné teheti a tokeneket.
Természetesen lehetséges az ICO-kat legálisan és szabályosan végrehajtani, ha a vállalat rendelkezik a Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Engedéllyel vagy a Japán kriptovaluta-váltói engedéllyel, de ezek a regisztrációs követelmények szigorúak, és a kis- és középvállalkozások számára nem valószerű ezek teljesítése.
Elképzelhető az is, hogy olyan előre fizetett fizetési eszközöket bocsátunk ki, amelyek nem felelnek meg a kivételi követelményeknek, de mint korábban említettük, ebben az esetben regisztrációhoz, bejelentéshez és a kibocsátási biztosíték letétbe helyezéséhez kötött kötelezettségek merülhetnek fel, ami alapvetően ellentétes lehet az ICO-k céljával, a finanszírozás előteremtésével.
Ezért, ha nem használunk fel egy olyan harmadik felet, amely rendelkezik a Japán kriptovaluta-váltói engedéllyel, akkor nincs más legális és hatékony mód az ICO-k végrehajtására.
Összefoglalás: Ha ICO-t tervez, konzultáljon egy ügyvéddel
Ahogy fentebb is említettük, az ICO-t hagyományosan egy egyszerű és gyors finanszírozási módszerként tartották számon, azonban a jogszabályi változások következtében ma már széles körű szabályozás alá esik. Az ICO-kat nem lehet egy kalap alá venni, mivel az kibocsátott ICO-tokenek jellege alapján a jogi szabályozás is bonyolult lehet.
Ezért, ha ICO megvalósítását fontolgatja, javasoljuk, hogy konzultáljon egy olyan szakértő ügyvéddel, aki jártas a kriptovaluták és a pénzügyi szabályozások területén.
Intézkedéseink bemutatása
A Monolith Jogügyi Iroda az IT területén, különösen az internet és a jogi szakértelem terén rendelkezik magas szintű szaktudással. Irodánk teljes körű támogatást nyújt a kriptovaluták és a blokklánc technológiával kapcsolatos üzleti tevékenységekhez. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.
Category: IT
