MONOLITH LAW OFFICE+81-3-6262-3248Hétköznapokon 10:00-18:00 JST [English Only]

MONOLITH LAW MAGAZINE

Internet

Csinálhatunk karaoke videót, vagy az illegális? A videófeltöltés során figyelembe kell venni a szerzői jogokat

Internet

Csinálhatunk karaoke videót, vagy az illegális? A videófeltöltés során figyelembe kell venni a szerzői jogokat

Egy férfi, aki engedély nélkül használta a karaoke hanganyagokat, videót készített és feltöltött a YouTube-ra, 2018 szeptemberében (2018年9月) került dokumentumokkal történő feljelentésre.

A feljelentés gyanúja az volt, hogy a zenei szolgáltató cég által az interneten fizetős terjesztésre bocsátott karaoke hanganyagokat ötször illegálisan letöltötte, majd dalszövegeket és egyebeket hozzáadott a karaoke videóhoz, amit a YouTube-ra tett fel, és körülbelül 8 millió jen (約800万円) hirdetési bevételt szerzett. A megsértett jog azonban a “szerzői jogokhoz kapcsolódó jogok” (著作隣接権) voltak.

A szerzői jogokhoz kapcsolódó jogokat általában nem veszik figyelembe, de a zene létrehozása és használata során ez egy fontos jog, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha nincs tudásunk róla, akkor lehet, hogy észrevétlenül megsértjük.

Itt megvizsgáljuk a szerzői jogokhoz kapcsolódó jogokat, mint a zenei jogokat.

Mi a szerzői joghoz kapcsolódó jogok?

A szélesebb értelemben vett “szerzői jog” két részre oszlik: a “szerző jogai (szerzői jog)” és a “szerzői joghoz kapcsolódó jogok”. Míg a “szerző jogai (szerzői jog)” a művek “alkotóit” illeti meg, addig a “szerzői joghoz kapcsolódó jogok” azoknak a jogait jelenti, akik a műveket “közvetítik” az emberek felé.

Ez a “közvetítés” számos formában történhet, de a szerzői jogi törvény a “színészek”, “lemezgyártók”, “műsorszolgáltatók” és “kábeltelevíziós szolgáltatók” négy csoportját védi, és a jogok, hasonlóan a szerzői joghoz, nemzetközi szabályok szerint automatikusan keletkeznek, regisztráció vagy kérelem benyújtása nélkül.

https://monolith.law/corporate/intellectual-property-infringement-risk[ja]

Mi az a “színész”?

A “színészi előadás” a következőképpen definiált: “A művek színházi előadása, táncolása, zenélése, éneklése, szónoklása, deklamálása vagy más módon történő előadása (beleértve azokat a cselekményeket is, amelyek nem játszanak műveket, de művészi jellegűek.)” (Japán szerzői jogi törvény 2. cikk 1. bekezdés 3. pont). A “művek előadása nélküli, de művészi jellegű” tevékenységek például a bűvészet, az akrobatika, a bűvészet, az utánzás stb., és az olyan előadások, mint a jégkorcsolya-show vagy a cirkusz, amelyek a “nézőknek szóló show”-ként történnek, szintén színészi előadásnak számítanak.

A “színész” a következőképpen definiált: “Színész, táncos, zenész, énekes és más előadóművész, valamint az előadás irányítója vagy rendezője.” (Japán szerzői jogi törvény 2. cikk 1. bekezdés 4. pont). Tehát azok az emberek, akik énekelnek, táncolnak, deklamálnak stb., színészeknek számítanak, de nem csak a művekre korlátozódnak, hanem a műveken kívüli dolgokra, mint például a bűvészet vagy az utánzás, is vonatkoznak.

Az oltalom alatt álló előadások a Japán szerzői jogi törvény 7. cikke szerint:

  • Előadások, amelyek Japánban történtek
  • Előadások, amelyek rögzítésre kerültek egy oltalom alatt álló lemezen
  • Előadások, amelyeket egy oltalom alatt álló sugárzásban továbbítottak
  • Előadások, amelyeket egy oltalom alatt álló kábeltelevíziós adásban továbbítottak
  • Előadások, amelyeket a “Színészek és mások védelméről szóló egyezmény”, a “Világi Szellemi Tulajdon Szervezetének egyezménye az előadásokról és a lemezekről”, a “TRIPS egyezmény” és a “Pekingi egyezmény az audiovizuális előadásokról” kötelezi Japánt védeni

Így van ez.

A lemezgyártók szerepe

A “lemez” olyan hangot (nem csak szerzői műveket) jelent, amelyet először rögzítettek (felvétel készült róla), az úgynevezett “mátrix”. A médium nem számít, tehát ha CD-re, kazettára vagy számítógép merevlemezére rögzítették, az is lemeznek számít (a japán szerzői jogi törvény 2. cikk 1. bekezdés 5. pontja). A lemezeket (mátrixokat) másolják és kereskedelmi forgalomba hozzák, például CD-k formájában, ezeket “kereskedelmi lemezeknek” nevezzük (a japán szerzői jogi törvény 2. cikk 1. bekezdés 7. pontja).

A “lemezgyártó” az a személy, aki először rögzít egy hangot és létrehoz egy mátrixot (lemezt) (a japán szerzői jogi törvény 2. cikk 1. bekezdés 6. pontja).

Fontos megjegyezni, hogy a “hang” nem korlátozódik szerzői művekre, tehát a természetes hangok is bele tartoznak. Továbbá, a “hang rögzítése” nem korlátozódik a felvételre, tehát a karaoke zenei anyagot készítő karaoke vállalkozások, vagy más MIDI adatokat készítő vállalkozások is lemezgyártónak számítanak.

A védelem alatt álló lemezek a japán szerzői jogi törvény 7. cikkének értelmében:

  • A japán állampolgárok által készített lemezek
  • Japánban készült (a hangot először Japánban rögzítették) lemezek
  • A “Performers and Phonograms Treaty”, a “World Intellectual Property Organization Treaty on Performances and Phonograms”, a “TRIPS Agreement” és a “Phonograms Treaty” értelmében Japánnak védelmi kötelezettséget kell vállalnia a lemezekért

ezeket jelenti.

Mi is az a műsorszolgáltató?

A “műsorszolgáltatás” a “közönségnek szánt sugárzás” része, amelynek célja, hogy a közönség (“meghatározatlan személyek” vagy “meghatározott számú személyek”) által azonos tartalom (nem csak szerzői művek) egyszerre fogadható legyen, mint például a televíziós műsorszolgáltatás, ahol a műsorok “mindig eljutnak a fogadóig” (a Japán Szerzői Jogi Törvény 2. cikk 1. bekezdés 8. pontja szerint).

Ha szerverek vagy más automatikus közönségnek szánt sugárzó berendezések közvetítik a műsort, mint például az “internetes műsorszolgáltatás” vagy a “webcast”, még akkor is, ha a berendezésben nincs “tárolás”, és a műsorok nem “mindig eljutnak a fogadóig”, ez nem minősül műsorszolgáltatásnak.

A “műsorszolgáltató” olyan személyt vagy szervezetet jelent, aki vagy amely műsorszolgáltatást végez (a Japán Szerzői Jogi Törvény 2. cikk 1. bekezdés 9. pontja szerint), beleértve azokat is, akik például Campus FM-en keresztül sugároznak műsorokat.

A védelem alatt álló műsorszolgáltatások a Japán Szerzői Jogi Törvény 7. cikkének értelmében:

  • Japán állampolgárok által végzett műsorszolgáltatás
  • Japánban található műsorszolgáltató berendezésekből sugárzott műsorok
  • Olyan műsorszolgáltatások, amelyek védelmét Japán vállalta a “Performers and Phonograms Treaty” és a “TRIPS Agreement” alapján

Ezek a védelem alatt álló műsorszolgáltatások.

Mi is az a kábeltelevízió-szolgáltató?

A “kábeltelevízió” a “közönségnek szánt sugárzás” egyik formája, amelynek célja, hogy a közönség ugyanazt a tartalmat (nem csak szerzői műveket) egyszerre fogadja. Ez a kábeltelevízió sugárzásához hasonló, ahol a műsorok “mindig eljutnak a nézőkhöz” (a szerzői jogi törvény 2. cikk 1. bekezdés 9. pontja 2).

Ha a szerver vagy más automatikus közönségnek szánt sugárzó eszközön keresztül történik a sugárzás, még akkor is, ha nincs “tárolás” az eszközön belül, és a műsorokat “nem küldik folyamatosan a nézőkhöz”, ez nem minősül kábeltelevízió sugárzásnak.

A “kábeltelevízió-szolgáltató” olyan személyt vagy szervezetet jelent, aki vagy amely kábeltelevízió sugárzást végez üzleti tevékenységként (a szerzői jogi törvény 2. cikk 1. bekezdés 9. pontja 3). A védelem alatt álló kábeltelevízió sugárzások a szerzői jogi törvény 9. cikk 2. pontja szerint:

  • Japán állampolgárok által üzleti tevékenységként végzett kábeltelevízió sugárzás (kivéve a sugárzás fogadásával végzett tevékenységeket)
  • Japánban található kábeltelevízió sugárzó berendezésekből végzett sugárzás (kivéve a sugárzás fogadásával végzett tevékenységeket)

ezeket jelenti.

Szerzői jogok és tulajdonjogok

A szerzői jogok két részből állnak: a ‘tulajdonjogok’ és a ‘szerzői személyiségi jogok’. Azonban a szerzői jogokhoz kapcsolódó jogok alapvetően egyfajta ‘tulajdonjog’.

Viszont csak a színészeknek adható olyan ‘színészi személyiségi jog’, ami hasonló a szerzői személyiségi joghoz. Tehát csak a színészeknek adható mind a ‘színészi személyiségi jog’, mind a ‘tulajdonjog’.

https://monolith.law/reputation/protection-author-moral-rights[ja]

A szerzői tulajdonjogok alapvetően ‘engedélyezési jogok’, amelyek lehetővé teszik a szerző számára, hogy megakadályozza mások jogosulatlan használatát. A szerzői jogokhoz kapcsolódó tulajdonjogok azonban tartalmazzák ezt az engedélyezési jogot, valamint a ‘díjigénylési jogot’, amely lehetővé teszi a szerző számára, hogy feltételeket, például használati díjakat szabjon mások használatához. A díjigénylési jog nem teszi lehetővé mások használatának megakadályozását, de lehetővé teszi a pénz kifizetésének követelését.

A tulajdonjogokat tekintve érdemes különbséget tenni az ‘élő előadások’, a ‘lemezre rögzített előadások’ és a filmek, televíziós műsorok, videók stb. között, amelyek ‘filmalkotásokban rögzített előadások’. Például, ha ‘filmalkotásban rögzített előadást’ szeretne használni, amelyet a színész vagy más előadóművész hozzájárulásával rögzítettek, alapvetően nincs szükség újabb hozzájárulásra az előadóművésztől. (Japán Szerzői Jogi Törvény 91. cikk 2. bekezdés, 92. cikk 2. bekezdés, 92. cikk 2. bekezdés)

Viszont, ha például zenei CD-t másolna, nem csak a ‘dalszövegíró’ és a ‘zenei szerző’, valamint a ‘lemezgyártó’ hozzájárulását kell megszereznie, hanem a ‘énekes’ és az ‘előadóművész’ hozzájárulását is.

Ezzel szemben, ha videót vagy DVD-t másol, szüksége van a filmgyártó, a forgatókönyvíró stb. hozzájárulására, de nincs szükség a ‘színész’ vagy más ‘előadóművész’ hozzájárulására.

Videófeltöltés és szerzői jogok

2008. márciusában a YouTube először kötött átfogó használati engedélyt a Japan Rights Clearance (JRC) szervezettel, majd ugyanebben az évben májusban az e-License-szel, és októberben a JASRAC-kal is megállapodott a használati feltételekről.

Az USTREAM is átfogó használati engedélyt kötött a JASRAC, JRC, és e-License szervezetekkel 2008 és 2009 között, míg a NicoNico videómegosztó 2010. júliusában.

Ez az átfogó szerződés lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a JASRAC által kezelt dalokat előadják vagy énekeljék, és a videókat feltöltsék a YouTube-ra vagy más hasonló platformokra.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy nem lehet CD-ről származó hanganyagot vagy promóciós videót feltölteni, vagy azt háttérzeneként használni.

Ennek oka, hogy ezek az átfogó szerződések kizárólag a “szerzői jogokat” kezelik, és nem terjednek ki a JASRAC által nem kezelhető “szerzői jogokkal szomszédos jogokra”.

Az ilyen szerzői jogokkal szomszédos jogok, amelyek a zenei feltöltések szempontjából fontosak, a lemezgyártók jogait, az úgynevezett master jogokat jelentik.

Úgynevezett master jogok

Az énekesekkel, zenészekkel és más előadókkal kötött felvételkészítési szerződésekben általános gyakorlat, hogy az előadók jogait átruházzák a lemezgyártóra (produkciós cég, lemezkiadó, lemezcímke stb.). Ezért a master jogok általában magukban foglalják ezeknek az előadóknak a jogait is.

Megjegyzendő, hogy az előadók díjazásának igénylési joga (a sugárzási és kölcsönzési díjak igénylésének joga) nem kerül átruházásra, ezeket a Japán Kulturális Ügynökség által kijelölt szervezet (Művészeti Szövetség CPRA) gyakorolja.

A master jogok magukban foglalják a lemezgyártók jogait, mint a “másolási jog”, “továbbítási jog”, “átruházási jog” és “kölcsönzési jog”, valamint az előadók jogait, mint a “felvételkészítési jog”, “sugárzási jog és kábeltévé-sugárzási jog”, “továbbítási jog”, “átruházási jog” és “kölcsönzési jog”.

Az engedélyezési jog azt jelenti, hogy mások használatát engedélyezzük, vagyis mások csak engedéllyel használhatják, tehát a master jogokkal rendelkező személy engedélye nélkül a kereskedelmi CD-k másolása (azaz reprodukálása) jogellenes.

Ugyanez vonatkozik a YouTube-ra való feltöltésre vagy a saját közösségi média oldalainkra vagy honlapunkra való feltöltésre, amit továbbítási jogként ismerünk.

Az elején említett gyanúsított a master jogok tulajdonosának engedélye nélkül végezte a másolást és a továbbítást, ami megsértette a szerzői jogokat, és ezért a Japán Szerzői Jogi Törvény megsértésének gyanújába keveredett.

Szerzői jogok és szomszédos jogok

A szomszédos jogok is a szerzői jogi törvény által meghatározott jogok, tehát szélesebb értelemben véve szerzői jogok. Azonban fontos megérteni, hogy ezek különböznek a szűkebb értelemben vett szerzői jogoktól, amelyek tulajdonjogként a művek szerzőjének adatnak.

A zenei jogok esetében a JASRAC (Japán Zenei Szerzői Jogok Szövetsége) a legismertebb, de a JASRAC csak a (szűkebb értelemben vett) szerzői jogok egy részét kezeli, és nincs köze a szomszédos jogokhoz.

Tehát, ha zenét szeretnénk használni, nem elég csak a JASRAC-hoz fordulni, a használat módjától függően szükség lehet a szomszédos jogok tulajdonosainak, vagy más jogtulajdonosoknak a hozzájárulására is.

A YouTube és a NicoNico videómegosztók esetében átfogó szerződést kötöttek a JASRAC-kal a használatra vonatkozóan, így a videófeltöltőknek nem kell külön engedélyt kérniük a JASRAC-tól a JASRAC által kezelt zenék feltöltéséhez. Azonban ez csak a JASRAC által kezelt jogokra, azaz a tulajdonjogként értelmezett szerzői jogokra vonatkozik.

Megjegyzendő, hogy a JASRAC nem kezeli az átdolgozási jogokat sem, tehát ha a JASRAC által kezelt zenét szeretnénk átdolgozni, szükségünk van az eredeti jogtulajdonos (a zeneszerző vagy a zenei kiadó) engedélyére.

Tehát, ha kereskedelmi CD-ket vagy letölthető zenei forrásokat használunk, és ugyanazt a forrást használjuk a videók készítéséhez vagy feltöltéséhez, engedélyt kell szereznünk az eredeti jogtulajdonostól a “másolás” és a “továbbításra alkalmasítás” jogára.

Megjegyzendő, hogy a NicoNico videómegosztón és a NicoNico élő adásokon néhány zeneszám esetében engedélyt kaptak az eredeti jogtulajdonostól, így ezeket a zeneszámokat nem szükséges külön engedélyeztetni a használatukhoz.

Zenehasználat és szerzői jogok

2016-ban a TBS csatornán sugárzott “Menekülés szégyen, de hasznos” című dráma végén Hoshino Gen könnyed táncot mutatott be Aragaki Yui és másokkal, saját dalára, a “Koi”-ra. Ez a tánc “Koi tánc” néven vált népszerűvé. A YouTube-on és a Nico Nico Douga videómegosztó oldalon számos ember töltött fel videókat, amelyeken a “Koi táncot” táncolják, és Caroline Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok akkori nagykövete által táncolt videó több mint 8 millió megtekintést ért el, ami hatalmas népszerűséget eredményezett.

Ez annak köszönhető, hogy a lemezjogok tulajdonosai előzetesen engedélyezték a “Koi tánc” videók készítését és közzétételét személyes, nem kereskedelmi célból, feltéve, hogy a használt hanganyagot CD-n vagy online vásárolták, és a videóban használt hanganyag hossza megegyezik a dráma befejezésének hosszával, ami körülbelül 90 másodperc. Ezért nem volt szükség külön kérelemre a videók feltöltéséhez (azonban jelenleg a feltételek már nem érvényesek, így nem lehet engedély nélkül feltölteni videókat).

Ezért, ha a hanganyag engedély nélküli használata nem megengedett, akkor lehetséges, hogy elkészítjük a saját, az eredetihez hasonló hanganyagunkat. Hallás után lemásoljuk a kívánt hanganyagot, saját magunk játszunk hangszereken vagy programozunk, és ezt használjuk saját hanganyagként.

Bár ez fáradságos, de mivel így mi leszünk a lemez készítői, szabadon használhatjuk a lemezt és feltölthetjük a videót.

Azért, ha a videófeltöltő oldal szerződést kötött a JASRAC-szal (Japán Szerzői Jogok Szövetsége), akkor ez a módszer nem okoz problémát, de ha például egy személyes blogon szeretnénk közzétenni, akkor külön engedély szükséges a JASRAC-tól.

Összefoglalás

A videómegosztó oldalakon számos olyan videó található, amelyben az emberek karaoke háttérzenével énekelnek, vagy CD hanganyaghoz igazodva táncolnak. Azonban ezeknek a videóknak a nagy része valószínűleg nem rendelkezik a jogtulajdonosok engedélyével.

A CD hanganyagok mellett a karaoke bárokban lejátszott hanganyagokat készítő vállalkozások is rendelkeznek a lemezgyártók jogával, így ha nincs engedélyük ezektől a jogtulajdonosoktól, akkor nagy valószínűséggel a szerzői jogokat megsértik.

A szerzői jogok megsértésének megítélése gyakran nehéz, ezért érdemes tapasztalt ügyvéd tanácsát kérni.

Ha többet szeretne megtudni a háttérzene szerzői jogairól videó formájában, tekintse meg irodánk YouTube csatornájának videóit.

https://www.youtube.com/watch?v=scmwxNJEV5Q[ja]

Managing Attorney: Toki Kawase

The Editor in Chief: Managing Attorney: Toki Kawase

An expert in IT-related legal affairs in Japan who established MONOLITH LAW OFFICE and serves as its managing attorney. Formerly an IT engineer, he has been involved in the management of IT companies. Served as legal counsel to more than 100 companies, ranging from top-tier organizations to seed-stage Startups.

Vissza a tetejére