A képernyőkép szerzői jogi jogsértés? Magyarázat a bejegyzés szerzőjének azonosítására és az eltávolítás módjára
A képernyőképek (screenshotok) kényelmes eszközök információk és képek mentésére, azonban óvatosnak kell lennünk a szerzői jogok megsértésének lehetőségével kapcsolatban. Ha valaki tudtán kívül illegális tartalmakról készít képernyőképet és használja azt, vagy ha a hivatkozások határain belül maradva használja fel a szerzői jogokat sértetlenül, akkor is előfordulhatnak nehezen megítélhető esetek.
Ebben a cikkben részletesen tárgyaljuk a képernyőképek és a szerzői jogok kapcsolatát, az illegális képernyőképek kritériumait, az illegálissá válás elkerülésére vonatkozó figyelmeztetéseket, valamint azt, hogy mit tegyünk, ha esetleg szerzői jogi jogsértés áldozatává válnánk. Kérjük, olvassa el a cikket végig, hogy felkészülten tudjon reagálni, ha szerzői jogi jogsértés érné.
Képernyőképek és a szerzői jogok megsértése
A Reiwa 3. évben (2021-ben) módosították a szerzői jogi törvényt, így a képernyőképek is a szerzői jogi törvény hatálya alá tartoznak. Ismertetjük a képernyőképek és a szerzői jogok megsértésének kérdését.
A képernyőképek is a szerzői jogi törvény hatálya alá esnek
Az okostelefonokon és számítógépeken könnyedén készíthető képernyőképek a szerzői jogi törvény hatálya alá esnek, és használatuktól függően illegálissá válhatnak. Ha tudatosan készítünk képernyőképet illegálisan feltöltött tartalmakról (kalózoldalakról vagy illegális videókról), akkor megsértjük a szerzői jogi törvényt.
Még személyes használat esetén is, ha tudjuk, hogy a tartalom illegális és mégis használjuk, az szerzői jogi megsértést jelent, ezért óvatosnak kell lennünk. Illegális képernyőkép készítése esetén a szerzői jog tulajdonosa kártérítési igényt nyújthat be ellenünk. Súlyos esetekben büntetőjogi szankciók is kiszabhatók, tehát óvatosnak kell lennünk.
Ha nem tudtuk, hogy a tartalom illegális és képernyőképet készítünk, előfordulhat, hogy ez nem számít jogsértésnek. Azonban az illegális tartalmak képernyőképezését és másokkal való megosztását kerülni kell.
A Reiwa 3. évben (2021-ben) kihirdetett szerzői jogi törvény módosítása
A Reiwa 3. évben (2021-ben) kihirdetett szerzői jogi törvény módosítása részben a Heisei 30. évben (2018-ban) társadalmi problémává vált Manga-mura eset nyomán jött létre. A Manga-mura egy olyan kalózoldal volt, ahol a mangákat és egyéb szerzői jogi műveket illegálisan tették közzé és ingyenesen hozzáférhetővé.
Az okozott kár összege akár 300 milliárd jenre is rúghat, ami megsértette a szerzői jog tulajdonosainak jogait és komoly csapást mért a japán tartalomiparra. Az eset hatására nőtt az illegális letöltések szabályozásának szigorítására irányuló nyomás, ami a Reiwa 3. évben (2021-ben) a szerzői jogi törvény módosításához vezetett.
A letöltési szabályozás kiterjesztése a zenei és videó tartalmakról a mangákra, tanulmányokra, regényekre, fényképekre és egyéb szerzői jogi művekre is kiterjedt. A linkoldalak szabályozása azt jelenti, hogy azok a weboldalak, amelyek csak illegális tartalmakra mutató linkeket tartalmaznak, szintén a szerzői jogi megsértést elősegítő tevékenységként szabályozás alá esnek.
A törvény módosításával megerősödött a kalózoldalak és egyéb illegális tartalmak elleni fellépés, és jobban védelmezik a szerzői jog tulajdonosainak jogait. Azonban a módosítás után is fennmaradt az illegális tartalmak terjedése, így további intézkedések szükségesek. További információkért kérjük, tekintse meg az alábbi dokumentumokat is.
A képernyőképek szerzői jogi jogsértésének kritériumai és esetei
A képernyőképek jogsértő volta vagy sem, nehéz megítélni. A jogszerű és jogellenes képernyőképek kritériumait és példáit fogjuk ismertetni.
Nem jogellenes képernyőképek
A képernyőképek sértőek lehetnek a szerzői jogokra nézve. Azonban, ha jogszerűen feltöltött tartalmakról készülnek képernyőképek, vagy ha jogszerű tartalmakról próbálunk képernyőképet készíteni, az más eset. Ha azonban véletlenül jogellenesen feltöltött képek kerülnek bele a képernyőképbe, az nem minősül jogellenesnek.
Például, ha kedvenc előadód hivatalos közösségi média bejegyzéséről, vagy megvásárolt e-könyv egy részéről készítesz képernyőképet személyes használatra, az nem probléma.
Továbbá, ha az X (korábbi Twitter) oldalon egy barátod tweetjéről készítesz képernyőképet, és véletlenül belekerül egy másik felhasználó jogellenes képet tartalmazó profilképe, az is más eset. Ez nem minősül jogellenesnek, tehát nyugodtan lélegezhetsz.
Viszont, ha a képernyőképet közösségi médiában posztolod vagy blogon teszed közzé, előfordulhat, hogy szükséged lesz a szerzői jog tulajdonosának engedélyére.
Jogellenessé váló képernyőképek
Különös figyelmet igényelnek azok a képernyőképek, amelyeket tudatosan jogellenesen feltöltött képekről készítünk.
A kalózoldalakon, hivatalos engedély nélküli személyes blogokon vagy névtelen fórumokon közzétett képek gyakran jogellenesen feltöltött tartalmak, amelyek valószínűleg a szerzői jog tulajdonosának engedélye nélkül kerültek fel. Ha tudatosan ilyen tartalmakról készítesz képernyőképet, az szerzői jogi jogsértésnek minősülhet, és polgári jogi felelősségre vonással, például kártérítési igényekkel szembesülhetsz.
Továbbá, a szerzői jogi törvény (Japanese Copyright Law) 119. cikk (3) bekezdése szerint, ha fizetős tartalmakat (például magazinokat vagy képregényeket) ismételten képernyőképezünk (letöltünk), az súlyos szerzői jogi jogsértésnek minősülhet, és büntetőjogi szankciók (legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztés vagy legfeljebb 2 millió jen pénzbírság, vagy ezek együttese) is kiszabhatók.
Az azonban más eset, ha nem tudtál arról, hogy a képernyőképezett kép jogellenesen került fel, vagy ha jogszerű tartalmak képernyőképezése közben véletlenül kerül bele jogellenes kép. Ilyenkor nem minősül jogellenesnek.
Az X (korábbi Twitter) idézett tweetjeinek szerzői jogi kezelése
Az X (korábbi Twitter) rendelkezik egy olyan funkcióval, amely lehetővé teszi más felhasználók tweetjeinek idézését. Mivel ezt a funkciót hivatalosan az X (korábbi Twitter) biztosítja, helyes használata esetén nem sérti a szerzői jogokat. Azonban a képernyőképekkel történő idézés kapcsán a legutóbbi bírósági ítéletek szerint fennáll a szerzői jogok megsértésének lehetősége.
A bíróság úgy ítélte meg, hogy az X (korábbi Twitter) szabályzatában meghatározott idézett tweet funkció használata nélkül képernyőképeket csatolni nem felel meg a tisztességes gyakorlatnak, és nem minősül a szerzői jogi törvény értelmében vett idézésnek. Az ítélet jelentős hatással lehet, ha figyelembe vesszük, hogy a képernyőképes idézés gyakori szokás az X (korábbi Twitter) felületén. Azonban a bírósági döntéssel kapcsolatban vannak ellenvélemények is, és a helyzet a jövőbeni ítéletek vagy törvényi változások függvényében változhat.
Jelenleg az X (korábbi Twitter) használatával történő idézés legbiztonságosabb módja a hivatalos idézett tweet funkció használatának alkalmazása. A görgetéses képernyőképekkel történő idézés során óvatosnak kell lenni a szerzői jogi kockázatok elkerülése érdekében. További információkért kérjük, olvassa el az alábbi cikket is.
Kapcsolódó cikk: Szerzői jogi megsértést jelent-e az X (korábbi Twitter) képernyőképes idézése? A Reiwa 5 (2023) évi ítélet magyarázata[ja]
A képernyőképek jogellenességét kizáró kivételek
Jogellenesen feltöltött tartalmak képernyőképei alapesetben szerzői jogi sérelmet jelentenek, azonban vannak kivételes esetek, amikor ez nem minősül jogellenesnek.
Vegyük figyelembe a mennyiségi és minőségi szempontokat. Ha például egy képregény néhány kockájáról vagy egy tanulmány néhány soráról készül másolat, és ez az egész műhöz képest elenyésző, vagy ha a képminőség olyan gyenge, hogy nem alkalmas élvezeti értékű megtekintésre, akkor ezeket a kisebb jelentőségű eseteket nem tekintik jogellenesnek.
Amennyiben másodlagos alkotásokról van szó, a másodlagos alkotás maga szerzői jogi sérelmet jelenthet, de jelenleg a jogellenes letöltések szabályozásának nem tárgya. Ezért, ha a másodlagos alkotó maga tölti fel a művét, annak képernyőképe nem minősül jogellenesnek. Azonban, ha harmadik fél tölti fel engedély nélkül a másodlagos alkotást, annak képernyőképe jogellenes lehet.
Továbbá, ha például csalás áldozatának bizonyítékaként készül képernyőkép, vagy ha más társadalmilag elfogadott indokból készül, és nem sérti jogtalanul a szerzői jog tulajdonosának érdekeit, akkor ez nem minősül jogellenesnek.
A kivételek alkalmazása a szerzői jogi törvény értelmezésén alapul, ezért nem minden esetben garantált a jogszerűség. Képernyőkép készítésekor mindig alaposan meg kell fontolni, hogy nem jogellenes tartalomról van-e szó, illetve nem sérti-e jogtalanul a szerzői jog tulajdonosának érdekeit.
Mit tegyen, ha szerzői jogot sértő képernyőképet talál?
Ha olyan képernyőképet talál, amely szerzői jogot sértőnek tűnik, az alábbiakban részletesen ismertetjük, hogy mit kell tennie.
A bejegyzések figyelmen kívül hagyása
A szerzői jogi jogsértések kezelésének egyik lehetősége az, hogy szándékosan figyelmen kívül hagyjuk a bejegyzéseket. A szerzői jogi jogsértésekkel szembeni jogi lépések megtétele időigényes és költséges lehet. Ha ügyvédet bízunk meg, az ügyvédi díjakat sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ezért, ha a szerzői jogi jogsértés mértéke csekély, vagy egyszeri, véletlenszerű esemény, akkor lehet, hogy jobb döntés az, ha szándékosan nem foglalkozunk vele.
Különösen olyan esetekben, amikor nem egyértelmű, hogy a cselekmény szerzői jogi jogsértésnek minősül-e, óvatosnak kell lenni, mert előfordulhat, hogy a bíróság nem ismeri el a jogsértést, még ha pert is indítunk. A bejegyzések figyelmen kívül hagyásával elkerülhetjük ezt a kockázatot, ami egy előnyt jelenthet.
Lépések a törlés érdekében
Amennyiben Ön észleli, hogy saját szerzői művét engedély nélkül képernyőképként rögzítették és azt közösségi médiában közzétették, a Japán szerzői jogi törvény alapján kérheti a mű törlését. A törlési kérelemnek két típusa van: az egyik a már megtörtént szerzői jogi sérelem esetén történő sérelem megszüntetésére irányul, a másik pedig a lehetséges szerzői jogi sérelem megelőzésére.
A sérelem megszüntetésére irányuló kérelem a már közzétett mű törlését célozza, míg a sérelem megelőzésére irányuló kérelem arra szolgál, hogy megakadályozza a jövőbeni hasonló jogsértések előfordulását. Sürgős esetekben a peres eljárásnál gyorsabb megoldást kínálhat a bírósághoz benyújtott ideiglenes intézkedés iránti kérelem.
Az ideiglenes intézkedés egy olyan eljárás, amely során a bíróság ideiglenesen elrendeli a szerzői mű törlését, és párhuzamosan folytatható a főperes eljárással.
Mozgásban a szerzői jogdíjak és a kártérítési igények érvényesítése felé
A szerzői jogokkal védett képernyőképek (screenshotok) használatához alapvetően szükséges a szerzői jog tulajdonosának licencdíjat fizetni.
Azonban, ha valaki engedély nélkül használja fel ezeket a képernyőképeket, a szerzői jog tulajdonosa nemcsak hogy elveszíti az őt megillető használati díjat, hanem a szerzői mű értékének csökkenése és egyéb károk is érhetik. Ilyen esetekben a szerzői jog tulajdonosa érvényesítheti kártérítési igényét a Polgári Törvénykönyv 709. cikkelye alapján, amely a jogellenes cselekményekből eredő károkért való felelősséget szabályozza.
Az igényelhető kártérítés nemcsak a szerzői mű használatáért egyébként fizetendő díjat foglalja magában, hanem a szerzői mű engedély nélküli felhasználásából eredő egyéb gazdasági károkat is. A szerzői jogdíjak és a kártérítés összege a szerzői jog megsértésének időtartamától és mértékétől függ. Ezért általában először a szerzői mű eltávolítását (a használat beszüntetésének igénylését) kell kezdeményezni, hogy megállítsák a szerzői jog megsértését.
Ezt követően részletesen megvizsgálják a szerzői jog megsértésének körülményeit, és az alaposan meghatározott költségek alapján teszik meg a kártérítési igényt.
Igénybejelentés a saját hírnév helyreállítása érdekében
A szerzői jog megsértése nemcsak a szerzői jog tulajdonosának vagyoni jogait sérti meg, hanem a szerző személyiségi jogait is veszélyeztetheti.
A szerző személyiségi jogai olyan jogokat foglalnak magukban, amelyek a szerző és a műve közötti szellemi kapcsolatot védik, mint például a névhasználati jog vagy az integritás megőrzésének joga.
A névhasználati jog lehetővé teszi a szerző számára, hogy döntsön arról, megjelenítse-e a nevét a művén, és ha igen, milyen név alatt. Az integritás megőrzésének joga pedig azt a jogot biztosítja a szerzőnek, hogy művét ne változtathassák meg vagy ne torzíthassák el engedély nélkül.
Ha a szerzői jog megsértése miatt a szerző személyiségi jogai sérülnek, a Japán Szerzői Jogi Törvény (著作権法) 115. cikke alapján lehetőség van intézkedés kérésére a hírnév helyreállítása érdekében.
Például kérhető az elkövetőtől, hogy helyezzen el bocsánatkérő hirdetést újságban, vagy más intézkedéseket igényeljen, amelyek célja a megsértett hírnév helyreállítása.
A büntetőjogi felelősség érvényesítésével a visszaesés megelőzése
A szerzői jogi jogsértés nem csupán polgári jogi felelősséget von maga után, hanem súlyos probléma, amely büntetőjogi felelősségre is vonható. A Japán Szerzői Jogi Törvény (著作権法) 119. és 124. cikke szerint a jogsértő cselekményekért személyek esetében 10 évig terjedő szabadságvesztés vagy legfeljebb 10 millió jen (約1,000万円) pénzbüntetés, míg jogi személyek esetében legfeljebb 300 millió jen (約3億円) pénzbüntetés szabható ki. Ha a szerzői jogok sértettje feljelentést tesz, a rendőrség nyomozást folytat, az ügyészség pedig eldönti, hogy vádat emel-e, és ha vádat emelnek, a bíróság előtt kerül sor a büntetőjogi felelősség megállapítására.
A büntetőjogi felelősség érvényesítésének jelentősége nem csupán az elkövető személy büntetése, hanem egyben figyelmeztetés az egész társadalom számára is.
A szerzői jogi jogsértésekkel szembeni büntetőjogi szankciók léte visszatartó erőként szolgálhat a potenciális jogsértők számára, és hozzájárulhat a visszaesés megelőzéséhez.
A képernyőképek általi szerzői jogi sérelmek esetén az ügyvéd által nyújtott segítség
Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy egy képernyőkép felhasználása megsérti a szerzői jogokat, érdemes ügyvédhez fordulni a helyzet kezelésére. Az alábbiakban részletesen ismertetjük az okokat.
Az üzenetküldő információinak felfedése révén a posztoló azonosítása
Ha valaki engedély nélkül posztolja a saját szerzői művünket tartalmazó képernyőképet egy közösségi hálón, az üzenetküldő információinak felfedése segítségével azonosíthatjuk a posztolót. Ezáltal megfelelően reagálhatunk a szerzői jogi sérelemre.
Az üzenetküldő információinak felfedése egy olyan eljárás, amely a szolgáltató felelősségének korlátozásáról szóló törvény alapján, a tartalomszolgáltatóktól (közösségi háló üzemeltetői) és az hozzáférési szolgáltatóktól (internet-szolgáltatók) követeli meg a posztoló adatainak felfedését.
Az eljárás azonban bonyolult, több bírósági lépést igényel. A lépések a következők:
- A tartalomszolgáltatónál kérelmezni kell az üzenetküldő információinak ideiglenes intézkedés alá helyezését, hogy azonosíthassuk a posztoló IP-címét és egyéb adatait.
- Az azonosított IP-cím alapján meg kell határozni a hozzáférési szolgáltatót, és kérelmezni kell az üzenetküldő információinak törlésének ideiglenes megtiltását.
- Be kell nyújtani egy pert az hozzáférési szolgáltató ellen az üzenetküldő információinak felfedéséért.
Az eljárás szakértelmet igényel, idő- és költségigényes. Ezért ajánlott ügyvédhez fordulni, aki megfelelő tanácsokkal lát el az eljárás során.
Az ügyvéd tapasztalt az üzenetküldő információinak felfedésében, és simán vezeti végig a jogi eljárásokon. Emellett, miután azonosította a posztolót, jogi szempontból megfelelő tanácsokat ad a további lépésekre.
Ideiglenes intézkedéssel történő törlési kérelem
Ha az üzenetküldő információinak felfedése révén azonosítottuk a szerzői jogot sértő posztolót, a következő lépésben pert indíthatunk a poszt törlésének elérésére. Azonban a pereskedés hosszadalmas lehet, ezért, ha a szerzői jogi sérelem miatti kár gyorsan növekszik, vagy sürgősen szükséges a poszt törlése, az ideiglenes intézkedési eljárás lehet hatékony megoldás.
Az ideiglenes intézkedés egy olyan eljárás, amelyben a bíróság ideiglenesen elrendeli a poszt törlését. Ha az ideiglenes intézkedést jóváhagyják, akkor a főper eredményének megvárása nélkül gyorsan törölhető a poszt, megakadályozva ezzel a szerzői jogi sérelem terjedését és csökkentve a kárt.
Az ideiglenes intézkedési eljárás szintén szakértelmet igényel, hasonlóan a peres eljáráshoz. Ügyvéd segítségével megfelelő dokumentáció készíthető és támogatást kaphatunk az eljárás során. Az ügyvéd hatékonyan képviseli az érdekeinket a bíróság előtt, növelve az ideiglenes intézkedés jóváhagyásának esélyét.
Kártérítési igény
Ha az üzenetküldő információinak felfedése révén azonosítottuk a szerzői jogot sértő posztolót, pert indíthatunk a használati díjak és egyéb kártérítések érvényesítésére.
A szerzői jogi törvény tartalmaz rendelkezéseket a kártérítés összegének meghatározására (szerzői jogi törvény 114. cikk), megkönnyítve a szerzői jog tulajdonosának igényét. Például, ha a jogsértő profitot szerzett a szerzői jogi sérelemből, akkor ezt a profitot a kár összegének tekinthetjük.
Továbbá, ha valaki engedély nélkül használ egy olyan művet, amelyhez normál esetben licencdíjat kellene fizetni, akkor a licencdíj megfelelő összegét kártérítésként követelheti.
A rendelkezések meghatározzák a kártérítés összegének felső határát, és ha a jogsértő azt állítja, hogy a tényleges kár kevesebb, a csökkentést nem fogadják el. A kártérítési igény szakértelmet igénylő eljárás. Ügyvéd segítségével megfelelő kártérítési összeg meghatározható és a követelési eljárás támogatást nyújthat.
Az ügyvéd rendelkezik a szerzői jogi törvényre vonatkozó szakértői tudással, és jogilag megfelelő érvelést és bizonyítást nyújt, hogy a megfelelő kártérítést elérje.
Összefoglalás: Screenshotokkal kapcsolatos szerzői jogi kérdésekben forduljon ügyvédhez
A screenshotok hasznos funkciók, de figyelni kell arra, hogy bizonyos esetekben szerzői jogi jogsértést jelenthetnek. Ha valaki tudtán kívül készít screenshotot jogellenes tartalomról, vagy ha az idézés keretein belül történik, akkor az esetleges jogsértés helyett jogos lehet a felhasználás, ami bonyolulttá teheti az ítélkezést.
Ha bizonytalan a screenshotok szerzői jogi kérdéseivel kapcsolatban, javasoljuk, hogy forduljon ügyvédhez. Az ügyvédek a szerzői jogi törvények szakértői, és az egyes esetekre szabott tanácsokkal és megoldásokkal tudnak szolgálni. Ha sérelmet szenvedett, ne habozzon, keresse fel ügyvédjét.
Intézkedéseink bemutatása a Monolith Ügyvédi Irodánál
A Monolith Ügyvédi Iroda egy olyan jogi szolgáltató, amely gazdag tapasztalattal rendelkezik az IT területén, különösen az internet és a jog világában. Az elmúlt években a szerzői jogok és egyéb szellemi tulajdonjogok egyre nagyobb figyelmet kapnak, és a jogi ellenőrzések szükségessége folyamatosan növekszik. Irodánk szellemi tulajdonnal kapcsolatos megoldásokat kínál. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.
A Monolith Ügyvédi Iroda szakterületei: Különböző vállalatok IT és szellemi tulajdonjogai[ja]
Category: IT
Tag: CybercrimeIT
