Mik azok a 'publicitási jogok'? Magyarázat a portréjogokkal való különbségekről és a jogok megsértésének eseteiről

Minden ember rendelkezik személyes érdekekkel, mint például a magánélet szabadsága, amely magában foglalja, hogy nem lehet önkényesen fényképezni őt, vagy nyilvánosságra hozni a róla készült portréfotókat. Ezt az érdeket jogilag védik, mint a portréjogot (japán: 肖像権).

Másrészről, a portréjoghoz hasonló jogként létezik a publicitásjog (japán: パブリシティ権). Ezt a jogot főként hírességeknek, mint például színészeknek vagy profi sportolóknak ismerik el.

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy mi a publicitásjog, milyen esetekben tekinthető jogi sérelemnek, és összehasonlítjuk más hasonló jogokkal.

Mi a publicitásjog?

A publicitásjog nem rendelkezik jogi definícióval, de a bírósági ítéletek fokozatosan tisztázzák annak jellegét, és elismerik ezt a jogot.

A bírósági gyakorlat szerint a publicitásjogot úgy értelmezik, mint a “vásárlóvonzó erő kizárólagos használatának jogát” (legfelsőbb bírósági ítélet, 2012. február 2. (Heisei 24), Minshū 66. kötet, 2. szám, 89. oldal).

Hadd magyarázzam el konkrét példákon keresztül.

A televíziós reklámokban és a magazinok címlapján gyakran szerepelnek hírességek vagy profi sportolók. Ha csak arról lenne szó, hogy valakit lefotózzanak, akkor a reklámot közzétevő cég alkalmazottjait vagy a magazin szerkesztőit is fel lehetne használni, így csökkentve a költségeket és a fáradságot. Azonban ilyen példákat ritkán látunk. Ennek oka, hogy a közismert személyek arcképének vagy nevének felhasználásával a termékek vagy szolgáltatások reklámozása jobban ösztönzi az értékesítést, mint egy ismeretlen alkalmazotté.

Ha a kedvenc színészünk vagy sportolónk használja a terméket, akkor mi is szeretnénk kipróbálni, ha egy híresség ajánlja a terméket, akkor biztosan jó termék lehet – ezek az elvárások, és ezáltal több ember veszi kézbe a terméket vagy a szolgáltatást.

Ez a vásárlóvonzó erő az, amit az illető megszerzett azzal, hogy híressé vált, ezért csak a híresség maga használhatja fel, és mások nem használhatják szabadon. Ez a “vásárlóvonzó erőt kizárólagosan használható jog” a publicitásjog.

A publicitási jog és hasonló jogok összehasonlítása

A publicitási jog és az arcképjog közötti különbség

A publicitási joghoz hasonlóan, az arcképjogot is említhetjük, mint az emberi megjelenéssel kapcsolatos jogot. A két jog közötti különbség abban rejlik, hogy “mit védenek”.

• Arcképjog: A személyes érdekeket, mint például a magánéletet védő jog
• Publicitási jog: A kereskedelmi és gazdasági értéket védő jog

Tegyük fel, hogy éttermet üzemeltet, és véletlenül egy híres színész, A, betér. Titokban lefényképezi, majd később a képet feltölti a közösségi médiába azzal a szöveggel, hogy “A híres A is nálunk járt!” és ezzel reklámozza az éttermet.

Ebben az esetben a titokban készített kép feltöltése a közösségi médiába a fényképezett személy magánéletével kapcsolatos kérdés, tehát az arcképjog kérdése.

Másrészről, ha “A híres A is nálunk járt!” szöveggel próbálja növelni a profitját, az A nevének és arcképének üzleti és gazdasági értékével kapcsolatos kérdés, tehát a publicitási jog kérdése.

Az arcképjogról részletesen tárgyalunk az alábbi cikkben.

Kapcsolódó cikk: Az Instagram történet funkciójával feltöltött képek és videók, és az arcképjog kapcsolata[ja]

A publicitási jog és a szerzői jog közötti különbség

Az egyedülálló gazdasági jogok között, amelyek közös jellemzője a publicitási jog, a szerzői jogot is megemlíthetjük.

A szerzői jog a “művekre” (a Japán Szerzői Jogi Törvény 2. cikk 1. bekezdés 1. pontja) vonatkozik, amelyekben a kreativitást elismerik, és a művek kizárólagos használatának jogát jelenti.

Az a személy, aki a szerzői jogot birtokolja, az a “szerző” (a Japán Szerzői Jogi Törvény 2. cikk 1. bekezdés 2. pontja), aki a művet létrehozta, ezért a fényképezett személy által birtokolt publicitási jogtól eltérő lehet.

Tegyük fel, hogy egy esemény hirdetésére egy híres sportolót, B-t, modellként használnak, és C fotós fényképezi le. Ebben az esetben, ha egy harmadik fél megszerzi a képet, és engedély nélkül használja fel azt egy magazin címlapján, kinek a joga kerül kérdésessé?

Ebben az esetben, mivel a poszteren szereplő képen B látható, és a képet B vonzereje miatt használják fel, B publicitási joga kerül kérdésessé.

Ugyanakkor, a poszterként használt képet C készítette, tehát alapvetően a szerzői jog tulajdonosa C, és a kép engedély nélküli használata sérti C szerzői jogát.

Mindazonáltal, ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy a poszter szerzője C fotós személye, vagy a poszter készítését tervező cég. A munkahelyi szerzői jog kérdése is felmerül. A munkahelyi szerzői jogról külön cikkben olvashat.

Kapcsolódó cikk: Mi a munkahelyi szerzői jog? A 4 követelmény és a jogi személyek szerzői jogának megszerzésének módja[ja]

Az esetek, ahol a publicitásjog kérdésessé vált

Ahogy azt korábban ismertettük, a publicitásjog természetét és tartalmát a bírósági eljárások során tisztázták. Az alábbiakban bemutatunk néhány olyan peres ügyet, amelyben a publicitásjog kérdésessé vált.

A Mark Lester-ügy

Ebben az esetben a világszerte népszerű gyermekszínész, Mark Lester egyik filmjelenetét a filmstúdió engedély nélkül felhasználta egy televíziós reklámban, ahol a színész képe mellett a narrátor azt mondta: “Mark Lester is nagyon szereti ezt”.

Mark Lester kártérítést és bocsánatkérő hirdetést követelt a filmstúdiótól és a reklámot készítő édességgyártótól. A Tokiói Kerületi Bíróság a következőképpen döntött:

“A színészek és mások nevét és arcképét a termékek reklámozására használva, a színészek és mások társadalmi értékelése, hírneve, benyomása stb. hozzájárulhat a termékek reklámozásához és értékesítésének elősegítéséhez. Ebből a szempontból nézve, a színészek és mások, saját hírnevüknek köszönhetően, jogosultak arra, hogy nevüket és arcképüket díjazás ellenében kizárólagosan használtassák másokkal.”

Tokiói Kerületi Bíróság, 1976. június 29. (Shōwa 51)

A bíróság csak a filmstúdióval szembeni kártérítési igényt ismerte el.

Ebben az ítéletben, bár a publicitásjog kifejezést nem használták, a “színészek és mások jogosultak arra, hogy nevüket és arcképüket díjazás ellenében kizárólagosan használtassák másokkal” koncepciója megegyezik a publicitásjog fogalmával.

A Bubka Special 7 ügy

Ebben az esetben a “Bubka Special vol.7” című magazinban engedély nélkül számos képet közöltek 16 női művészről, akiknek képeit karrierjük kezdetén vagy az utcán közlekedés közben készítették. A magazin kiadója ellen indított kártérítési perben vitatkoztak.

A Tokiói Fellebbviteli Bíróság a következőképpen döntött:

“Az ismert sztárok hírneve, társadalmi értékelése, ismertsége stb., valamint ezeket kifejező arcképeik stb., és ezek által kifejezett vásárlóvonzó erő engedély nélküli használata esetén, a magánélethez való jog megsértésétől eltérően, jogellenes cselekményt valósíthat meg, amely összhangban van az igazságosság elvével.”

Tokiói Fellebbviteli Bíróság, 2006. április 26. (Heisei 18)

A bíróság a publicitásjoghoz hasonló koncepcióra jogi védelmet adott.

Ezen túlmenően, a bíróság azt a normát állapította meg, hogy a híres emberek hírnevét, társadalmi értékelését, ismertségét, arcképét stb. használták-e a kiadványok értékesítésének elősegítésére, és hogy az arckép stb. használata engedély nélküli kereskedelmi használatnak minősül-e, amikor a publicitásjog megsértését megítéli.

A Pink Lady ügy

A Pink Lady ügy a legfontosabb ítélet, amelyben a Legfelsőbb Bíróság döntött a publicitásjog kérdésében. Ebben az esetben a Pink Lady egyik koreográfiáját használták fel egy hetilapban, amely bemutatta a diétás módszert, és a Pink Lady fényképét használták a cikkben, és a magazin kiadója kártérítést követelt.

A Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött:

“Az egyénnek, mint személyiségi jogból eredő jogának, joga van arra, hogy ezt ne használják fel gondatlanul. Továbbá, az arcképek stb. rendelkezhetnek vásárlóvonzó erővel a termékek értékesítésének elősegítése érdekében, és ez a vásárlóvonzó erő kizárólagos használatának joga (a továbbiakban “publicitásjog” -nak nevezem) az arcképek stb. kereskedelmi értékén alapul, ezért azt mondhatjuk, hogy ez a személyiségi jogból eredő jogok egyik tartalmát képezi.”

Legfelsőbb Bíróság, 2012. február 2. (Heisei 24)

A bíróság először ismerte el a publicitásjog létezését. Továbbá, a jogsértés megítélésének kritériumaként:

“Az arcképek stb. engedély nélküli használata, ha ① az arcképeket stb. önállóan megtekinthető termékként használják, ② a termékek megkülönböztetésének céljából az arcképeket stb. a termékekhez csatolják, ③ az arcképeket stb. a termékek reklámjaként használják stb., kizárólag az arcképek stb. vásárlóvonzó erőnek a használatát célozza, ezért a publicitásjog megsértését és a jogellenes cselekményt a törvény szerint illegálisnak kell tekinteni.”

Legfelsőbb Bíróság, 2012. február 2. (Heisei 24)

Emellett megemlítette.

Ennek ellenére ebben az esetben a hetilap mintegy 200 oldalán a Pink Lady fényképeit csak 3 oldalon használták, és a cikk tartalma nem a Pink Lady bemutatása volt, hanem a diétás módszer bemutatása mellett a Pink Lady dalának koreográfiáját utánozó emlékeket stb. mutatták be.

A Legfelsőbb Bíróság ezeket a körülményeket figyelembe véve úgy ítélte meg, hogy a Pink Lady fényképeit csak a cikk tartalmának kiegészítésére használták, és nem lehet azt mondani, hogy kizárólag az arckép stb. vásárlóvonzó erőnek a használatát célozták, ezért a publicitásjog megsértését nem ismerte el.

A Gallop Racer ügy

Az eddig bemutatott esetekben az emberek publicitásjoga volt a kérdés, de a Gallop Racer ügyben a tárgyak (versenyló) publicitásjoga volt a kérdés.

A versenyló tulajdonosa a játékgyártó céget stb. arra kérte, hogy állítsa le a játék gyártását és értékesítését stb., és fizessen kártérítést, mert a versenyló nevét engedély nélkül használták fel.

A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy még akkor is, ha a versenyló neve stb. vásárlóvonzó erővel rendelkezik, nem lenne helyénvaló, ha a versenyló tulajdonosának kizárólagos használati jogot adnának jogszabályok stb. alapján, és a tárgyak publicitásjogát nem ismerte el (Legfelsőbb Bíróság, 2004. február 13. (Heisei 16)).

Ennek a döntésnek az alapját a tárgyak nevének használatára vonatkozóan a védjegyjog és a szerzői jog stb. szellemi tulajdonjogokra vonatkozó törvények határozzák meg a kizárólagos használati jogot.

A publicitási jogot érintő jövőbeli viták

A publicitási jog jellege

A publicitási jogot, mivel kereskedelmi értéket védelmez, sokan a “vagyonjog” kategóriába sorolják. Azonban a Legfelsőbb Bíróság úgy határozott, hogy ez a jog “személyiségi jogból ered” (2012. február 2-i döntés, 66. kötet, 2. szám, 89. oldal).

A személyiségi jogok közül a szerzői személyiségi jogot a japán szerzői jogról szóló törvény 59. cikke[ja] szerint “a szerző kizárólagos joga, amely nem adható át”. Ha ezt a logikát követjük, akkor a személyiségi jogból eredő publicitási jog sem adható át.

Ezenkívül a japán polgári törvénykönyv 896. cikke[ja] szerint “az örökös az öröklés kezdetétől fogva minden jogot és kötelezettséget örököl, amely az örökhagyó vagyonához tartozott. Azonban ez nem vonatkozik azokra a jogokra, amelyek kizárólag az örökhagyóhoz tartoznak”, így a személyiségi jogok, mint a személyhez fűződő jogok, nem örökölhetők.

Ez azt jelenti, hogy ha a hírességek vagy a profi sportolók, mint például a publicitási jog tulajdonosai meghalnak, ezek a jogok nem öröklődnek tovább. Ha nincs jogosult, felmerül a kérdés, hogy bárki szabadon használhatja-e ezeket a jogokat.

A publicitási jog az interneten

Az eddig bemutatott esetek többsége papíralapú médiumokban történt hírességek fényképeinek közzétételével kapcsolatos, de a jövőben várhatóan az interneten, például közösségi média platformokon és videomegosztó oldalakon történő kezelés lesz a probléma.

A digitális környezet eltér a papíralapú médiától, mivel még a hétköznapi emberek által közzétett tartalmak is könnyen elterjedhetnek a világban.

Az a kérdés, hogy ez a jellemző hogyan lesz figyelembe véve a publicitási jog megsértésének megítélésénél, és hogy a korábbi bírósági döntésekben alkalmazott megfontolások és döntési keretek alkalmazhatók-e. Még a korábbi bírósági döntések alapján is, a publicitási jog körüli viták várhatóan továbbra is folytatódni fognak.

Összefoglalás: A publicitásjog megsértésének megítélése ügyvédre bízandó

A hírességek, sportolók, influenszerek által végzett vállalati reklámtevékenységek, a közösségi média és más reklámozási eszközök sokféleségének növekedésével, a jövőben még aktívabbá válnak, és formájuk is változni fog.

Másrészről, növekszik annak szükségessége, hogy gondosan megítéljük, vajon a reklám nem sérti-e a publicitásjogot. Amikor eldöntjük, hogy a létrehozott reklámok nem sértik-e a személyek jogait, javasoljuk, hogy forduljon szakértői tudással és tapasztalattal rendelkező ügyvédhez.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolith Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői csoport, amely rendelkezik az IT, különösen az internet és a jog területén magas szintű szakértelemmel. Az elmúlt években, ha figyelmen kívül hagyjuk az interneten terjedő hírnevkárosító vagy rágalmazó információkat, súlyos károkat okozhat. Irodánk megoldásokat kínál a hírnevkárosítás és a “flame war” (online viták, amelyek gyorsan eszkalálódnak és ellenségesekké válnak) kezelésére. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Jogügyi Iroda által kezelt területek: Hírnevkárosítás kezelése[ja]