A mobiljátékokban alkalmazott fizetési szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok és gyakorlati megoldások

A vállalkozók jogi kötelezettségei és konkrét eljárásai

Amennyiben a játékbeli speciális valuta vagy tárgyak a japán Pénzügyi Elszámolási Törvény (資金決済法) alapján előre fizetett fizetési eszköznek minősülnek, a vállalkozók számára fontos jogi kötelezettségek keletkeznek.
Ha a kibocsátott előre fizetett fizetési eszközök fel nem használt egyenlege meghaladja a referenciaösszeget (jelenleg 10 millió jen), akkor a tény megállapításának referencia napjától (minden év március 31. és szeptember 30.) számított két hónapon belül a meghatározott formátumú kibocsátási bejelentést és a mellékelt dokumentumokat be kell nyújtani az illetékes pénzügyi hivatal vezetőjének (japán Pénzügyi Elszámolási Törvény 5. cikk 1. és 2. bekezdés).
Ez a bejelentési kötelezettség a felügyeleti hatóságoknak történő jelentéstétel jellegét hordozza, amikor a vállalkozás mérete elér egy bizonyos szintet.

Továbbá, ha a referencia napon a fel nem használt egyenleg meghaladja a referenciaösszeget, akkor a fel nem használt egyenleg legalább felét a fő üzleti hely vagy iroda illetékességi területén található letéti hivatalnál letétbe kell helyezni, vagy más módon biztosítani kell (japán Pénzügyi Elszámolási Törvény 14. cikk 1. bekezdés, ugyanazon törvény végrehajtási rendelete 6. cikk).
Ez a letéti kötelezettség a felhasználók védelme érdekében került bevezetésre, hogy megőrizzék a fel nem használt rész értékét.

Előre fizetett fizetési eszközök a játékiparban

A jogi szabályozás fontosságának hátterében a mobiljáték-ipar sajátos üzleti modellje áll.
Az utóbbi években az iparágban az a modell vált uralkodóvá, amelyben a játékok alapverzióját ingyenesen kínálják, és a bevételi forrást a játékon belüli vásárlási rendszer jelenti.
Ebben a modellben a játékosok valós pénzért vásárolhatnak játékon belüli, kizárólagos valutát, mint például kristályokat, drágaköveket vagy orbot, amelyeket aztán a gacha rendszerben karakterek vagy tárgyak megszerzésére, illetve különféle játékon belüli tárgyak vásárlására használhatnak fel.

Amikor ilyen játékon belüli vásárlási rendszert vezetnek be, alaposan meg kell vizsgálni, hogy a kínált játékon belüli valuta és az azzal megvásárolható tárgyak a japán Pénzügyi Szolgáltatások Törvénye (資金決済法) szerinti “előre fizetett fizetési eszközöknek” minősülnek-e.
Ha igen, akkor a jogszabályoknak megfelelő eljárások és irányítási rendszerek kialakítása szükséges.

Az előre fizetett fizetési eszközök megfelelőségének fontossága

A japán Pénzügyi Elszámolási Törvény (資金決済法) szerint az előre fizetett fizetési eszközök egyértelmű követelmények alapján kerülnek meghatározásra.
Először is, szükséges, hogy az összeg vagy az áruk és szolgáltatások mennyisége fel legyen tüntetve vagy rögzítve legyen.
Ez a követelmény a megőrzött érték jellegét mutatja.
Másodszor, az eszköz kibocsátásához szükséges, hogy a rögzített összeg vagy mennyiség ellenértékeként kerüljön kibocsátásra.
Ez az ellenértékesség követelményét alkotja.
Harmadszor, az eszköznek lehetővé kell tennie a rögzített érték felhasználását fizetésre vagy szolgáltatások igénybevételére.
Ez a joggyakorlás követelménye.

Általában a játékokon belüli speciális valuta elektronikus úton rögzített mennyiséggel rendelkezik, és pénz ellenében kerül kibocsátásra, amelyet a játékban különféle szolgáltatások vagy tárgyak vásárlására lehet felhasználni, így általában megfelel az előre fizetett fizetési eszközök minden követelményének.
Ezért sok játékbeli speciális valuta előre fizetett fizetési eszköznek minősül.

Másrészt, ha a játékbeli tárgyakat közvetlenül pénzért értékesítik, akkor az ilyen tárgyak nem minősülnek előre fizetett fizetési eszköznek, hacsak nem felelnek meg a fent említett három követelménynek.
Továbbá, a jogszabályok fontos kivételeként, ha a felhasználási időszak 6 hónapon belül korlátozott, akkor az eszköz nem minősül előre fizetett fizetési eszköznek, még ha a fenti követelményeknek meg is felel (japán Pénzügyi Elszámolási Törvény 4. cikk 1. pont, ugyanazon törvény végrehajtási rendeletének 4. cikk 2. bekezdés).
Ezt a kivételt azért hozták létre, hogy csökkentsék a rövid távú használatra szánt előre fizetett fizetési eszközökre vonatkozó szabályozási terheket.

Így a játékbeli fizetési rendszerek tervezésekor fontos alaposan megvizsgálni, hogy a kínált funkciók és mechanizmusok a japán Pénzügyi Elszámolási Törvény szabályozási hatálya alá tartoznak-e, és ha igen, akkor megfelelően teljesíteni a szükséges jogi eljárásokat.
Ezáltal biztosítható a stabil szolgáltatásnyújtás és a felhasználók védelme, valamint fenntartható üzleti modell kialakítása válik lehetővé.