MONOLITH LAW OFFICE+81-3-6262-3248Hétköznapokon 10:00-18:00 JST [English Only]

MONOLITH LAW MAGAZINE

General Corporate

A játékbárok üzemeltetésében rejlő szerzői jogi jogsértés lehetősége

General Corporate

A játékbárok üzemeltetésében rejlő szerzői jogi jogsértés lehetősége

A játékbárok növekedése és jogi kockázatai

Az utóbbi években egyre több olyan “játékbár” nyílik, ahol az ügyfelek étel és ital mellett élvezhetik a házi konzoljátékok versenyeit egymás ellen.
Azonban a játékbárok üzemeltetése során különös figyelmet kell fordítani a szerzői jogok megsértésének elkerülésére.
Mivel a játékbárokban és hasonló helyeken a játékok nagy kijelzőn való megjelenítése hozzájárulhat a játékok további elterjedéséhez és fejlődéséhez, az e-sportok népszerűsítése szempontjából fontos lenne megvizsgálni, hogyan lehetne jogi környezetet teremteni ezen tevékenységek jogszerű végzéséhez.
Mindazonáltal a játékbárok működtetése során elengedhetetlen, hogy a szerzői jogok megsértésével kapcsolatos jogi kockázatokra különös figyelmet fordítsanak, és megfelelő intézkedéseket tegyenek.

A Japán Szerzői Jogi Törvény vetítési jogának és a játékbárok kapcsolatának vizsgálata

Valójában, a Heisei 30 (2018) júniusában Kiotó és Kobe városában történt egy eset, amikor játékbár tulajdonosokat letartóztattak a Japán Szerzői Jogi Törvény megsértésének gyanújával (Heisei 30 (2018) augusztus 2-i Asahi Shimbun cikk: “Első razzia a játékbárokban – Mi is az a vetítési jog?”).
Ebben az esetben úgy tűnik, hogy a házi konzolos játékok képernyőjének televízión való megjelenítése a Japán Szerzői Jogi Törvény 22. cikkelyének 2. bekezdésében meghatározott vetítési jog megsértésének minősült.
A vetítési jog a szerzői művek nyilvános vetítésének joga, vagyis a szerzői művek képernyőn vagy kijelzőn való megjelenítésének és azok nem meghatározott vagy meghatározott nagyszámú személy számára történő bemutatásának joga.

Bár a játékok szerzői műként való besorolásáról különböző vélemények léteznek, a használt játék szoftverek értékesítésével kapcsolatos legfelsőbb bírósági precedens (a későbbiekben említett használt játék szoftverek értékesítési ügy) elismerte, hogy bizonyos játékok “film szerzői műveknek” minősülnek, és így bizonyos játékok esetében a film szerzői művek védelme érvényesül.
Ilyen körülmények között, ha egy játékbár képernyőn vagy nagy kijelzőn jeleníti meg a játékot, és a bárban több ügyfél egyszerre nézheti azt, akkor magas a kockázata annak, hogy vetítési jog megsértésével vádolják.

Másrészt, ha egyéni fülkékben csak a játékos láthatja a képernyőt, és nem kíséri azt nem meghatározott személyek általi megtekintés, akkor a vetítési jog megsértésének lehetősége viszonylag alacsony.
Van némi vita arról, hogy a játék képernyőjére alkalmazható-e a Japán Szerzői Jogi Törvény 38. cikkelyének 3. bekezdésének második mondatában szereplő kivétel, mint a televíziós közvetítések esetében, de a jelenlegi törvények szerint a játékok nem minősülnek közvetített szerzői műveknek, így ennek a kivételnek az alkalmazása nehézségekbe ütközik, ami a közvélekedés szerint elfogadott nézet.

Továbbá, még ha a vetítési jog megsértése nem is áll fenn, nem zárható ki annak lehetősége, hogy a játékbár a Japán Szórakozóhelyek Törvénye vagy a Japán Szórakoztatóipari Törvény szabályozása alá esik.
Emellett, mivel sok játékfejlesztő cég tiltja a játék szoftverek kereskedelmi célú felhasználását, ha licencszerződés megkötése nélkül engedik a játék szoftverek használatát az ügyfelek számára, szerződésszegési problémák merülhetnek fel.

Managing Attorney: Toki Kawase

The Editor in Chief: Managing Attorney: Toki Kawase

An expert in IT-related legal affairs in Japan who established MONOLITH LAW OFFICE and serves as its managing attorney. Formerly an IT engineer, he has been involved in the management of IT companies. Served as legal counsel to more than 100 companies, ranging from top-tier organizations to seed-stage Startups.

Vissza a tetejére