Az e-sportban a játékosok átigazolási korlátozásai és jogi kihívásai

Konzultációs esetek és alapvető jogi nézőpontok

Az e-sport csapatok üzemeltetői azzal a kérdéssel fordultak hozzánk, hogy a csapatukhoz tartozó játékosok más csapatok általi elcsábításának megakadályozása érdekében milyen jogi szempontok alapján lehet szerződéses átigazolási korlátozásokat bevezetni.
Ebben a kérdésben, bár a játékosok képzési költségeinek védelme szempontjából bizonyos mértékű ésszerűség elismerhető, a japán alkotmányos jogok védelme és a versenyjogi szabályozások összefüggései miatt körültekintő vizsgálatra van szükség.

A játékosok átigazolásának korlátozását övező jogi környezet

A sportüzletág fejlődésével a játékosok átigazolásával kapcsolatos jogi kérdések egyre nagyobb jelentőséggel bírnak.
Különösen az e-sport területén, ahol a piac gyors bővülése és globalizációja miatt a játékosok átigazolásával kapcsolatos jogi szabályozás új kihívásként merül fel.

Az átigazolási korlátozásokkal kapcsolatos alapvető jogi kérdések közé tartozik a Japán alkotmány által biztosított foglalkozás megválasztásának szabadságával való összhang.
Az alkotmány 22. cikkének 1. bekezdése minden állampolgár számára biztosítja a foglalkozás megválasztásának szabadságát, és ez a jog a sportolói tevékenységekre is kiterjed.
Ezért a túlzottan szigorú átigazolási korlátozások sérthetik ezt az alkotmányos jogot, és hatályukat megkérdőjelezhetik.

Szerződési jogi megfontolások

A versenytilalmi kötelezettség szempontjából történő vizsgálat

A szerződéses korlátozások kérdése jogi szempontból a versenytilalmi kötelezettség problémájaként értelmezhető.
E tekintetben a japán bírósági precedens (Foseco Limited Japan ügy, Nara Kerületi Bíróság, 1970. október 23., Hanrei Jihō 624. szám, 78. oldal) egy keretrendszert mutat be, amely szerint a versenytilalmi kötelezettség érvényességét az alábbi tényezők átfogó figyelembevételével kell megítélni.

Először is, a korlátozás céljának jogszerűségét vizsgálják.
Az e-sport csapatok által a játékosok képzésébe történő befektetések védelme bizonyos jogszerűséggel bírhat.
Azonban, ha a cél túllépi ezt, és pusztán a verseny korlátozására irányul, akkor a korlátozás jogszerűsége megkérdőjelezhető.

Másodszor, figyelembe veszik az érintett játékos státuszát és szerepét.
A csúcsszintű játékosokra vonatkozó bizonyos korlátozások és a fejlődési szakaszban lévő játékosokra vonatkozó korlátozások ésszerűségének megítélése eltérő lehet.

Harmadszor, a versenytilalom terjedelmének ésszerűségét vizsgálják.
Megvizsgálják, hogy az időtartam, a földrajzi hatókör és a verseny jellege a céllal összefüggésben nem túlzottan széles-e.

Negyedszer, figyelembe veszik a korlátozás ellensúlyozására szolgáló intézkedések meglétét és azok megfelelőségét.
A megfelelő juttatások vagy képzési lehetőségek biztosítása, valamint a játékosok számára nyújtott konkrét előnyök tartalma fontos.

Ezen tényezők figyelembevételével, ha a korlátozás meghaladja az ésszerű határokat, akkor a közrend és a közerkölcs megsértése miatt (japán Polgári Törvénykönyv 90. cikk) érvénytelennek minősül.

A szerződés felmondásának lehetősége

A szerződés típusa alapján a játékosok általi szerződésfelmondás lehetősége is eltérő lehet.
Ha a szerződés munkaszerződésként van megkötve, a japán Polgári Törvénykönyv 627. cikkének 1. bekezdése alapján, határozatlan időtartamú szerződés esetén a játékosok a felmondási szándék bejelentésétől számított két hét elteltével megszüntethetik a szerződést.

Továbbá, még határozott időtartamú szerződés esetén is, ha a játékosok a japán Munkaügyi Törvénykönyv szerinti “munkavállalónak” minősülnek, akkor a törvény 14. cikkének 1. bekezdése alapján három évet meghaladó időtartamú szerződés tilos, és a törvény 137. cikke alapján a szerződés kezdőnapjától számított egy év elteltével bármikor felmondhatják a szerződést.

Ha a szerződés nem minősül munkaszerződésnek, a bírósági precedensek alapján az alábbi esetekben is lehetőség van a szerződés felmondására.

A Tokió Kerületi Bíróság 2001. július 18-i ítélete (Hanrei Jihō 1788. szám, 64. oldal) szerint, ha elkerülhetetlen okok állnak fenn, a felmondás megengedett.
Továbbá, a Tokió Kerületi Bíróság 2000. június 13-i ítélete (Hanrei Taimuzu 1092. szám, 199. oldal) szerint, ha a szerződés megbízási szerződésként vagy hasonló névtelen szerződésként van megkötve, a japán Polgári Törvénykönyv 651. cikkének 1. bekezdésének analóg alkalmazása alapján a szerződés felmondása megengedett.
Végül, a Tokió Fellebbviteli Bíróság 2017. január 25-i ítélete (Hanrei Jihō 2355. szám, 13. oldal) szerint, ha a felek közötti bizalmi viszony megszakad, a felmondás megengedett.

Részletes elemzés a versenyjog szempontjából

Globális jogszabályi trendek

Az e-sport egyik jellemzője, hogy tevékenysége globálisan zajlik.
Ezért a különböző országok versenyjogával való kapcsolat is fontos szempontként merül fel.

Európában a Bosman-ügy (Union Royale Belge des Societes de Football Association v. Jean-Marc Bosman (Case C-415/93) (1995)) jelentős precedensnek számít.
Ez az ítélet egyértelműen kimondta, hogy az EU-n belüli játékosok átigazolási szabadsága az EU-jog alapján a munkavállalók szabad mozgásának szempontjából védett.

Továbbá, az Európai Bizottság 2017 decemberében hozott döntése a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetséggel szemben figyelemre méltó, mivel egyértelműen megmutatta a versenyjog alkalmazhatóságát a sportegyesületek által a sportolók tevékenységének korlátozására.
Ez a döntés fontos útmutatást ad az e-sport területén a sportolók tevékenységének korlátozására vonatkozóan is.

Az Egyesült Államokban, a Macky v. National Football League ügy (543 F.2d 606 (8th Cir.1976)) és más hasonló esetek révén, jelentős jogi ítéletek halmozódtak fel a profi sportban a játékosok átigazolási korlátozásaira vonatkozóan.
Ezek az esetek fontos iránymutatást nyújtanak arra vonatkozóan, hogy az átigazolási korlátozások milyen mértékben megengedettek a versenyjog alapján.

A versenyjog értékelése Japánban

Japánban is, a 2018. február 15-én közzétett Japán Kereskedelmi Bizottság “Személyzeti és versenypolitikai vizsgálati jelentése” rámutatott arra, hogy a sportolók átigazolási korlátozásai a Japán Monopóliumellenes Törvény szempontjából problémát jelenthetnek.

A jelentés az átigazolási korlátozások érvényességének megítélésére az alábbi szempontokat emelte ki.

Először is, a korlátozás tartalmának és időtartamának nem szabad túlzottnak lennie a célhoz képest.
Különösen, ha a korlátozás gyakorlatilag lehetetlenné teszi a jövőbeli átigazolást vagy munkahelyváltást, az jelentős hátrányként értékelhető.

Másodszor, figyelembe veszik a sportolóknak nyújtott kompenzációs intézkedések meglétét és szintjét.
Fontos szempont, hogy a korlátozásokhoz megfelelő kompenzációt nyújtanak-e.

Harmadszor, az eljárási szempontok is értékelésre kerülnek, például hogy a korlátozások bevezetése előtt megfelelő konzultáció történt-e a sportolókkal.

Negyedszer, azt is figyelembe veszik, hogy van-e diszkriminatív bánásmód más sportolókkal összehasonlítva.

Gyakorlati Irányelvek

A fenti jogi elemzés alapján, amikor egy e-sport csapat korlátozásokat vezet be a játékosok szerződéseiben az átigazolásokra vonatkozóan, az alábbi pontokra kell figyelmet fordítani.

Először is, fontos, hogy az átigazolási korlátozás célját világosan meghatározzuk, és a cél eléréséhez szükséges legkisebb mértékű korlátozásra szorítkozzunk.
Konkrétan, a korlátozás időtartamát és földrajzi hatókörét ésszerű keretek között kell tartani, hogy a játékos karrierjének fejlődését ne akadályozza túlzottan.

Továbbá, szükséges megfelelő kompenzációs intézkedéseket hozni az átigazolási korlátozásokkal kapcsolatban.
Ez nemcsak pénzügyi kompenzációt foglal magában, hanem a játékos technikai fejlődését és karrierépítését elősegítő lehetőségek biztosítását is.

Ezenkívül, az átigazolási korlátozásokkal kapcsolatos szerződési feltételek meghatározásakor fontos, hogy alapos egyeztetést folytassunk a játékosokkal, és kölcsönös megértést alakítsunk ki a tartalomról.
Az egyoldalú korlátozások kényszerítése növelheti a későbbi viták kockázatát.

Emellett fontos a szerződéses feltételek rendszeres felülvizsgálata, valamint a játékosokkal való bizalmi kapcsolat fenntartása és erősítése.
Különösen az e-sport iparág gyors fejlődésével járó környezeti változásokhoz való alkalmazkodás érdekében rugalmasan kell hozzáállni a szerződéses feltételek módosításához.

Összefoglalás

Az e-sportolók átigazolási korlátozásait több jogi szempontból is meg kell vizsgálni, beleértve a japán alkotmányos jogok védelmét, a szerződési jogot és a versenyjogot.
Különösen figyelembe kell venni az e-sport globális jellegét, és figyelemmel kell kísérni a nemzetközi jogszabályok alakulását is.

Az átigazolási korlátozások bevezetésekor fontos, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsünk a csapat jogos érdekeinek védelme és a játékosok jogainak biztosítása között.
A túlzott korlátozások nemcsak jogi kockázatokat hordoznak, hanem a játékosok motivációjának csökkenéséhez és a csapat versenyképességének romlásához is vezethetnek.

Az e-sport iparág jövőbeli fejlődésével várhatóan az átigazolási korlátozásokkal kapcsolatos jogi kérdések egyre nagyobb jelentőséget kapnak.
Az egyes csapatoknak törekedniük kell a jogi kockázatok megfelelő kezelésére és a játékosokkal való jó kapcsolatok kialakítására.