Az alvállalkozókat (újraközbeszerzést) bevonó projektek kudarcának jogi következményei

A rendszerek fejlesztésére irányuló projektek esetében nem mindig csak a megrendelő felhasználó és a megrendelést elfogadó szállító között zajlik a kereskedelmi tranzakció. További személyzet bevonása, vagy olyan technikai ismeretek beépítése, amelyek nincsenek jelen az eredeti szállítónál, alvállalkozók (újraközbeszerzés) bevonását is indokolhatja. Ilyen esetekben, ha a projekt bármilyen okból meghiúsul, a viták már nem korlátozódnak csak a felhasználó és a szállító között. Ha a projektet három vagy több fél közötti bonyolult kapcsolatok alapján hajtották végre, hogyan döntenek a felelősség kérdésében, ha a projekt közben meghiúsul? Ebben a cikkben bemutatjuk az alvállalkozók (újraközbeszerzés) által jelentett specifikus projekt kockázatokat, és az ilyen esetekre vonatkozó megoldási javaslatokat.

Az alvállalkozás (újramegbízás) alkalmazása hogyan változtatja meg az informatikai rendszerfejlesztés jogi kérdéseit?

A három vagy több fél bevonásával járó viták bonyolult ügyekké válhatnak. Azonban még ilyen esetekben is fontos, hogy általános ismeretekkel rendelkezzünk a felhasználó és a szolgáltató közötti viták jellegéről. A rendszerfejlesztési projektek általában úgy haladnak előre, hogy a technológiai szakértő, a szolgáltató és a belső üzemi ismeretekkel rendelkező felhasználó kölcsönösen együttműködnek. A hosszú időtartamú projektek során szükség van a szoros együttműködésre. Jó példa erre, amikor a projekt a felhasználó körülményei miatt megszakad. Ezt a témát részletesen tárgyaljuk az alábbi cikkben.

https://monolith.law/corporate/interrruption-of-system-development[ja]

A fenti cikkben azt tárgyaljuk, hogy még ha a felhasználó kéri is a rendszerfejlesztés megszakítását, a jogi felelősség nem feltétlenül hárítható át rá. Nem könnyű eldönteni, ki viseli a felelősséget a megszakításért. Sőt, ha a felek között eltérő a felfogás, a felelősség könnyen megfordulhat, és a vita elhúzódhat. A felhasználó “együttműködési kötelezettségét” és a szolgáltató “projektmenedzsment kötelezettségét” gyakran használták korábbi bírósági ítéletekben. Ezek a kötelezettségek “összecsapását” jelentik az informatikai rendszerfejlesztés jogi alapjában, ami alvállalkozó (újramegbízás) bevonásával még bonyolultabb kérdésekké válik.

Milyen hatályban van a szerződés felbontása, ha a projekt meghiúsul és a szerződést felbontják?

Például, ha valamilyen okból kifolyólag a felhasználó és a szolgáltató közötti szerződést felbontják, a hatáskör kérdése merül fel. Ha a projekt során felmerülő problémák kizárólag a két fél között maradnak, a szerződés felbontásának hatása korlátozódik arra, hogy a felek kölcsönösen megszüntetik egymás kötelezettségeit, vagyis a “status quo ante” helyreállítását kötelezettségként viselik. Azonban, ha a közvetlenül szerződést nem kötő alvállalkozó (újrarendelés) és a fővállalkozó közötti kapcsolat egyszerre megszűnik, ez váratlan károkat okozhat az alvállalkozó (újrarendelés) számára, és néha kegyetlen helyzetet is eredményezhet. Ugyanakkor, ha a fővállalkozó és az alvállalkozó (újrarendelés) továbbra is kötve marad, annak ellenére, hogy a projekt már meghiúsult, ez is irracionális helyzetet eredményezhet. Hogyan kellene ezt a kérdést rendezni?

A felmondás hatáskörével kapcsolatos fontos bírósági ítéletek

A felhasználó és a szolgáltató közötti felmondás hatáskörére vonatkozóan a Tokiói Kerületi Bíróság 2012. december 24-i (Heisei 24 év) ítélete szolgálhat referenciaként. Ebben az ítéletben a felhasználó és az eredeti szolgáltató közötti egyezséges felmondás hatásköre volt a kérdés, és a bíróság kimondta, hogy ez a hatáskör kiterjed az eredeti szolgáltató és az alvállalkozó (újra megbízott) közötti viszonyra is.

Ebben a perben, a jelen alvállalkozói szerződésnek azon részét, amely az adott munkára vonatkozik, felmondták, de az eredeti szerződésnek azon részét, amely ugyanarra a munkára vonatkozik, 2009. április 20-án (Heisei 21 év) egyezségesen felmondták, ami előfeltétel (3) szerint van. Ez az egyezséges felmondás azt jelenti, hogy a jelen alvállalkozói szerződésnek az adott munkára vonatkozó része nem létezik többé, és természetesen megszűnt, így a vádlott által később tett felmondási szándéknyilatkozatnak nincs jogi jelentősége.

Tokiói Kerületi Bíróság, 2012. december 25.

Ebben az ítéletben a bíróság kimondta, hogy az egyezséges felmondás hatása miatt az alvállalkozói szerződés is “természetesen megszűnt”. Ha a felhasználó által megbízott munka olyan, amelynek nincs különösebb értelme, ha nincs megbízás, különösen alacsony általános jellegű, akkor ez a következtetés még inkább helytálló lehet. Ebben az ítéletben az alvállalkozó (újra megbízott) nem igényelhetett díjat, de ha minden egyezséges felmondást ilyen módon próbálnánk megoldani, az igazságszolgáltatás szempontjából is problémás lehet. Ezért úgy gondoljuk, hogy ezeknek az eseteknek a megítélésére vonatkozó kritériumok még nem alakultak ki kellőképpen.

Az alvállalkozóktól (újra megbízottaktól) származó díjigénylések lehetőségét az eltávolítási okok szerint kell szétválogatni

Az előző bírósági döntésben úgy tűnik, hogy ha a felhasználó és az eredeti megbízó között megegyezéses felmondás történt, az alvállalkozó (újra megbízott) díjigénylése alapvetően nem lehetséges. Azonban ebben a kérdésben úgy tűnik, hogy érdemes az eltávolítási okok szerint szétválogatni a helyesebb következtetés eléréséhez. Például, ha az eredeti megbízó hibája miatt a szerződést felmondták, akkor ha az alvállalkozó (újra megbízott) beleegyezése nélkül történt megegyezéses felmondás, akkor az alvállalkozó díjigénylését igazságosnak tekinthetjük. Ezzel szemben, ha az eredeti megbízó hibája nélkül döntenek, akkor (különösen, ha az alvállalkozó (újra megbízott) szerződést kötött) a díjat alapvetően nem lehet igénybe venni, ezért a díjigénylést nem lehet elkerülni. Ezek a hibátlan-hibátlan kapcsolatokban felmerülő kockázatok a polgári törvénykönyv “veszélyviselés” nevű területének kérdéseivé válnak.

536. cikk
1. A fent említett két esetet kivéve, ha a felek hibájára nem vezethető vissza az ok, és emiatt nem tudják teljesíteni a kötelezettségüket, a kötelezettnek nincs joga az ellenérték megkapására.

A veszélyviselés önmagában egy nagyon általános téma a polgári jogban, nem korlátozódik az IT-re és a rendszerfejlesztésre. Például a vásárlási szerződésben, ha hirtelen nagy természeti katasztrófa következik be, és a termék a szállítás előtt elveszett. Az eredeti megbízó és az alvállalkozó (újra megbízott) kapcsolata is, a “hibátlan-hibátlan” kapcsolatok szabályozásának kérdése a veszélyviselés cikkének alkalmazását eredményezheti.

Figyelembe veendő szempontok a szubkontraktorokat érintő szerződésfelbontások kapcsán

A fent említett témával kapcsolatban előfordulhat, hogy a fővállalkozó és a szubkontraktor közötti szerződésben olyan záradékok szerepelnek, amelyek szerint a felhasználótól származó fizetést csak annak beérkezése után kell továbbítani. Azonban, még ha ilyen záradék is szerepel a szerződésben, ha a fővállalkozó már nem számít arra, hogy fizetést kap, akkor úgy gondolják, hogy eljön a szubkontraktor felé esedékes fizetési határidő. Vagyis, még ha ilyen záradék is szerepel a szerződésben, annak alapján korlátozott a lehetőség a szubkontraktor felé esedékes fizetés megtagadására. A szubkontraktorokat érintő jogi kérdések között, a szerződésfelbontás hatáskörével együtt, érdemes figyelembe venni ezeket a szempontokat is.

Összefoglalás

Amikor a rendszerfejlesztési projektek alvállalkozók (újraközbeszerzés) bevonásával haladnak előre, az esetek gyakran bonyolulttá válnak. Emiatt a felhasználók “együttműködési kötelezettsége” vagy a szolgáltatók “projektmenedzsment kötelezettsége” alapján nehéz lehet egyszerűen megoldani a problémát, például a kötelezettségszegés esetén a veszteség megtérítésének kötelezettségét a felelős félre hárítani. A három vagy több fél bevonásával zajló projektek “kudarcának” bonyolultsága gyakran megmutatkozik olyan szempontokban, mint a szerződés felbontásának hatóköre. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartjuk, hogy várjuk meg a további bírósági döntések felhalmozódását, és egyedi esetekben is fontosnak tartjuk a viták felvetését.