MONOLITH LAW OFFICE+81-3-6262-3248Hétköznapokon 10:00-18:00 JST [English Only]

MONOLITH LAW MAGAZINE

IT

Hogyan védhetők meg az szellemi tulajdonjogok az AI fejlesztés során? A szerzői jogok és szabadalmi jogok kérdéskörének rendezése

IT

Hogyan védhetők meg az szellemi tulajdonjogok az AI fejlesztés során? A szerzői jogok és szabadalmi jogok kérdéskörének rendezése

Az AI (mesterséges intelligencia) fejlődése az utóbbi években figyelemre méltó, különösen az iPhone Siri-je és az önvezető technológiák, mint például a mélytanulás által hajtott technológiai innovációk, nagy előnyöket hoznak az életünkbe. Továbbá, számos előre betanított modell, mint például a GPT-3 és a BERT, megjelent, és az AI fejlődése a természetes nyelvfeldolgozás és képgenerálás területén is jelentős. Az ilyen AI-kat felhasználó fejlesztésekben részt vevő vállalatok száma is rohamosan növekszik.

Másrészről, az AI által létrehozott hasznos szolgáltatások kifejlesztése során hatalmas munkaerő és szakértelem halmozódik fel, és kérdéses, hogyan védjük meg ezeket a jogszabályokkal.

Ebben a cikkben különösen a szerzői jogokra és a szabadalmi jogokra összpontosítunk, amelyek különösen fontosak lehetnek, ha AI-alapú szolgáltatásokat szeretnénk nyújtani.

Hogyan kapcsolódik az AI-üzlet és a szellemi tulajdonjog?

Hogyan kapcsolódik az AI-üzlet és a szellemi tulajdonjog?

Az AI-üzlet jellegéből adódóan, az AI programok összeállításához szükséges munka és szakértelem halmozódik fel. Ezért nem csak a végeredmény, hanem a készítési folyamat szellemi tulajdonként való védelme is fontos.

Az AI működése

Az AI, vagyis az „mesterséges intelligencia”, az emberi intelligenciát mesterségesen reprodukálja számítógépen.

Az AI tanításának folyamata a következő:

  1. „Tanulási adatok” gyűjtése és feldolgozása
  2. Bevitel a tanulóprogramba és automatikus tanulás
  3. Tanult modell fejlesztése, amely tükrözi az ismételt tanulás eredményeit
  4. Az AI létrehozza a végeredményt

Ezt a folyamatot, amikor az AI adatokból tanul, „gépi tanulásnak” nevezzük, és egyik konkrét módszere a mélytanulás. A mélytanulásban az emberi agyat utánzó struktúrát (neurális hálózatot) használunk több rétegben, így képesek vagyunk kivonni a jellemzőket a bonyolult adatokból, ahogyan az emberek is tanulnak a tapasztalataikból, és elérni a korábban lehetetlennek tartott teljesítményt.

Az AI-üzlet és a szellemi tulajdonjog

Az AI-üzletben nem csak a végeredmény, hanem a készítési folyamat során felhalmozódó szakértelem és költségek miatt fontos, hogy milyen védelmet nyújt a szellemi tulajdonjog minden lépésben. A szellemi tulajdon olyan dolgokat jelent, mint a művek, találmányok, amelyek az emberi alkotás eredményeként jönnek létre, és a szellemi tulajdonjog a velük kapcsolatos jogszabályok összefoglaló neve.

Az AI-üzletben különösen figyelmet érdemel, hogy milyen mértékben nyújt védelmet a szerzői jog és a szabadalmi jog.

Az AI fejlesztésében nem csak a kész tanult modellek és az általuk létrehozott végeredmények, hanem az alábbi folyamatok is termékértékkel bírnak, és egyre nagyobb az elvárás a jogi védelem iránt:

  1. Tanulási adatok gyűjtése és feldolgozása
  2. Tanulóprogram
  3. A létrehozott tanult modell
  4. A tanult modell által létrehozott végeredmény

A következőkben bemutatom a négy szakaszhoz kapcsolódó jogi kérdéseket.

A tanulási adatok védelme az AI-üzletben

A tanulási adatok védelme az AI-üzletben

A tanulási adatok olyan nyers adatok, mint képek vagy videók, amelyeket nagy mennyiségben gyűjtünk össze az AI gépi tanulásának előkészítése érdekében, majd ezeket feldolgozzuk tanulási célokra.

Az “szemét be, szemét ki” elv szerint a tanulási adatok minősége meghatározza a végeredmény minőségét. Ezért fontos a tanulási adatok jogi védelme.

Kapcsolódó cikk: Mi a scraping? A népszerű adatgyűjtési módszer jogi kérdéseinek ismertetése[ja]

Védelem a szerzői jogi törvény alapján

Ha a tanulási adatokban “kreativitás” ismerhető fel, akkor a ‘Japán Szerzői Jogi Törvény’ (著作権法12条の2第1項[ja]) alapján “adatbázis szerzői műként” védelmet élveznek. A szerzői jogi törvény az “adatbázist” olyan “szöveg, szám, ábra vagy más információ gyűjteményeként” határozza meg, amelyeket számítógéppel lehet rendszerezni és keresni.

Ez azt jelenti, hogy az adatok kiválasztásának, elrendezésének és rendszerezésének kreatívnak kell lennie. Például, ha az ügyfelek címét, nevét, telefonszámát egyszerűen csak ábécé sorrendben rendezzük, azt nem ismerik el “adatbázis szerzői műként”, de ha az információk kiválasztásának módja kreatív, akkor lehet, hogy szerzői jogi védelmet élvez.

Védelem a szabadalmi törvény alapján

A “tanulási adatok”, ha újszerűséget és fejlettséget mutatnak a struktúrájukban, “programhoz hasonló dolgokként” a ‘Japán Szabadalmi Törvény’ (特許法第2条3項1号[ja]) alapján “tárgyi találmányként” szabadalmi védelem alá eshetnek.

A szabadalmi törvény a találmányt “a természeti törvényeket alkalmazó technikai gondolatok fejlett formájaként” határozza meg, és három típusra osztja:

1 “Tárgy” (beleértve a programokat) találmány
2 “Módszer” találmány
3 “Tárgy” előállításának “módszere” találmány

Az információk gyűjteményeként szolgáló tanulási adatok azonban általában nem felelnek meg a “tárgyi találmány” követelményeinek.

A tanulóprogramok védelme az AI-üzletben

A tanulóprogramok olyan programok, amelyek bizonyos szabályszerűségeket fedeznek fel a bevitt tanulóadatokból, és ezeket a számítógépen hajtják végre. A neurális hálózatok szerkezetét is programként adhatjuk meg, így a szerzői jogi és a szabadalmi jogi védelem is alkalmazható rájuk.

Védelem a szerzői jogi törvény alapján

Ha a tanulóprogramok rendelkeznek bizonyos bonyolultsággal, akkor a “program szerzői jogi műveként” védettek a szerzői jog alapján.

A Japán Kulturális Ügynökség (Bunka-cho) a “szerzői jogi műveket” a következőképpen határozza meg:

  1. Kifejezi a gondolatokat vagy érzelmeket
  2. Kreatív módon vannak kifejezve
  3. Irodalmi, tudományos, művészeti vagy zenei területhez tartoznak

Ahhoz, hogy a tanulóprogramok szerzői jogi művekké váljanak, szükség van arra, hogy a szerző személyisége és érzései kreatív módon legyenek kifejezve, és hogy a program rendelkezzen bizonyos bonyolultsággal.

Védelem a szabadalmi törvény alapján

Ahhoz, hogy a tanulóprogramok szabadalmi jogi védelmet élvezzenek, szükség van a “fejlődésre”. A szerzői jogtól eltérően, a szabadalmi jogi védelemhez szükséges a bejelentés a Japán Szabadalmi Hivatalnál (Nihon Tokkyo-cho), ahol a “fejlődést” értékelik.

Például, ha a már nyilvánosan elérhető A programot felhasználva fejlesztettük ki a B programot, a B program szabadalmi jogi védelméhez szükség van a “fejlődésre”, ami azt jelenti, hogy az A program eszközeinek és módszereinek kombinációját nem lehet egyszerűen megváltoztatni (Japán szabadalmi törvény 29. cikk 2. bekezdés[ja]).

A tanult modellek védelme az AI-üzletben

A tanult modellek olyan programok, amelyeket az AI tanulási adatok alapján hozott létre. Például a ChatGPT által használt GPT (Generative Pretrained Transformer) egy előre betanított természetes nyelv generáló modell, amely nagy mennyiségű szövegadatot használ, és ez is egy tanult modell.

A tanult modellek is fontos szellemi tulajdonok az AI-üzletben, ezért jogi védelemre van szükségük.

Védelem a szerzői jogi törvény alapján

Ha a tanult modell megfelel a “program szerzői jogi mű” kategóriának, akkor védelmet élvez a szerzői jogi törvény alapján. Ehhez szükség van a mérnök egyéniségére és az eredeti kifejezésre.

Például, míg a regények szerzői jogi művek, a japán nyelvű szavak és nyelvtan, amelyekkel íródtak, nem tartoznak a szerzői jogi törvény védelme alá. A csupán programozási nyelvet felsoroló tanult modellek nem tartoznak a védett kategóriába.

Védelem a szabadalmi törvény alapján

A tanult modellek alapvetően nem jogosultak szabadalmi jogokra. Ez azért van, mert a puszta adatok és funkciók önmagukban nem minősülnek alkotásnak.

A szabadalmi törvény által védett dolgoknak haladó, újszerűnek kell lenniük, és meg kell felelniük a “dolog (program stb.) feltalálása” kategóriának.

A tanult modellek által létrehozott eredmények védelme

A tanult modellek által létrehozott eredmények védelme

A tanult modellek által létrehozott eredményeket, ha a szerzőnek van alkotói szándéka és alkotói hozzájárulása az alkotás létrehozásához, akkor szerzői műnek ismerik el. Hasonlóan, a szabadalmi jogot is elismerhetik, attól függően, hogy milyen mértékű az alkotói hozzájárulás.

Ebben az esetben a tanult modell csupán eszköz az alkotás létrehozásához. Ezért az eredmények szerzői jogát vagy szabadalmi jogát nem a rendszert fejlesztő személy, hanem az egyes felhasználók birtokolják.

Ezzel szemben, ha a felhasználónak nincs alkotói hozzájárulása, és az AI önállóan tanul és önállóan hoz létre valamit, azt “AI alkotásnak” tekintik, és nem minősül szerzői műnek. Ez azért van, mert a szerzői jogi törvények szerint a gondolatokat és érzelmeket nem birtokló AI-nak nem adható az eredmények szerzői joga.

Ugyanezen okból kifolyólag a szabadalmi jogot, amelyet a “feltalálónak” adnak, nem adható az AI-nak.

Kapcsolódó cikk: A képek letöltése az internetről szerzői jogi szabálysértés? A gépi tanulás jogi kérdéseinek magyarázata[ja]

Az AI által létrehozott alkotások védelmének problémái

Az ember által létrehozott és az AI által létrehozott alkotások közötti külső különbségek egyre nehezebben észlelhetők, ami az AI által létrehozott alkotások védelmével kapcsolatban a következő problémákat veti fel.

Problémák, ha az AI által létrehozott alkotásoknak azonos jogokat adunk

Ha feltételezzük, hogy az AI által létrehozott alkotásoknak szerzői jogokat és szerzői jogi védelmet biztosítunk, az AI nagy termelékenysége miatt felmerülhet a jogokkal rendelkező alkotások robbanásszerű növekedésének lehetősége.

Ennek eredményeként információmonopólium alakulhat ki az AI-t használó fejlesztők és gyártók között, ami kizárhatja az egyéni alkotókat.

Problémák, ha az AI által létrehozott alkotásoknak semmilyen jogot nem adunk

Ezzel szemben, ha az AI által létrehozott alkotásoknak semmilyen jogot nem adunk, akkor az AI fejlesztésébe fektetett munka és költség ellenére a “szabad utazás” gyakran előfordulhat, amikor harmadik felek szabadon használhatják az AI-t, ami végül elveheti a motivációt az AI kutatásától.

Ennek eredményeként, minél inkább szeretnének szerzői jogot vagy szabadalmi jogot szerezni, annál inkább hajlamosak lesznek csökkenteni az AI bevonását az alkotásokban, hogy ne minősüljenek “AI által létrehozott alkotásnak”, és több emberi erőforrást fordítanak a fejlesztésre, ami gátolhatja az AI technológia fejlesztését és használatát.

Összefoglalás: Az AI intellektuális tulajdonjogai kapcsán forduljon ügyvédhez

Az AI fejlesztési szakaszában az intellektuális tulajdonjogokat a következő két szempontból kell védeni:

  • Az AI program védelme, amely a termékeket generálja
  • Az AI program által generált termékek védelme

Minden folyamatban a szerzői jogok elismeréséhez szükség van a termék kreativitására és bonyolultságára, míg a szabadalmi jogok elismeréséhez újszerűség és fejlődés szükséges. Jelenleg azonban az “AI által létrehozott művek”, amelyeket az AI önállóan tanul és hoz létre, kivételt képeznek az intellektuális tulajdonjogok védelme alól.

Ugyanakkor jelenleg nincsenek világos jogszabályok és szabályok, és a kormány azt tervezi, hogy figyelemmel kíséri az AI fejlődését a szabályozás előmozdítása érdekében.

Ha az AI üzleti tevékenység elindítását tervezi, javasoljuk, hogy ismerje fel a jelenlegi helyzetet, figyeljen a jövőbeli trendekre, és forduljon olyan ügyvédhez, aki szakértő az intellektuális tulajdonjogok és az AI üzleti tevékenység területén.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolith Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői csoport, amely rendelkezik gazdag tapasztalattal az IT, különösen az internet és a jog területén.

Az AI-üzletág számos jogi kockázattal jár, és elengedhetetlen az AI-jogi kérdésekben jártas ügyvédek támogatása. Irodánkban AI-szakértő ügyvédek és mérnökök csapata nyújt magas szintű jogi támogatást az AI-üzletágak számára, beleértve a ChatGPT-t is, mint például szerződéskészítés, üzleti modell jogi megfelelőségének vizsgálata, szellemi tulajdonjogok védelme, adatvédelmi megoldások. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Jogügyi Iroda által kezelt területek: AI (ChatGPT stb.) jogi ügyek[ja]

Managing Attorney: Toki Kawase

The Editor in Chief: Managing Attorney: Toki Kawase

An expert in IT-related legal affairs in Japan who established MONOLITH LAW OFFICE and serves as its managing attorney. Formerly an IT engineer, he has been involved in the management of IT companies. Served as legal counsel to more than 100 companies, ranging from top-tier organizations to seed-stage Startups.

Vissza a tetejére