Kereskedelmi vállalkozásokban történő külföldi munkavállalók foglalkoztatása: Munkavállalási vízum megszerzésének kulcsfontosságú szempontjai

A globalizáció mélyülésével a modern korban a japán kereskedelmi szektor számára kulcsfontosságú stratégiai kérdéssé vált a különböző hátterű szakemberek megszerzése a nemzetközi versenyképesség fenntartása és bővítése érdekében. Az idegen nyelvi készségek, kulturális ismeretek és nemzetközi üzleti érzék, amelyeket a külföldi szakemberek hoznak, elengedhetetlenek a vállalatok növekedéséhez, legyen szó külföldi ügyfelekkel való tárgyalásokról, új piacok megnyitásáról vagy bonyolult nemzetközi logisztika kezeléséről. Azonban a kiváló külföldi tehetségek alkalmazásához pontosan kell érteni és követni a szakmai és szigorú jogi eljárásokat, amelyeket a japán bevándorlási rendszer ír elő. Különösen a munkavállalási célú tartózkodási jogosultság (általában munkavállalási vízumként ismert) megszerzése bonyolult és időigényes folyamattá válhat sok vállalat számára. Az eljárásbeli hiányosságok vagy a követelmények félreértelmezése közvetlenül a vízumkérelem elutasításához vezethet, és jelentős késedelmet okozhat a vállalati tervekben. Ez a cikk a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok által a külföldi szakemberek szakmai alkalmazásakor felmerülő jogi kihívásokat rendszerezi és megoldási javaslatokat kínál. Központi témája a kereskedelmi tevékenységben gyakran alkalmazott szakmai tartózkodási jogosultság, a ‘Technológia, Humanitárius Tudás, Nemzetközi Üzleti Tevékenység’. A cikk a japán ‘Bevándorlási és Menekültügyi Törvény’ és a kapcsolódó Igazságügyi Minisztériumi rendeletek alapján részletesen tárgyalja a vízumtípusokat, a megszerzésük konkrét követelményeit, az alkalmazási eljárásokat, valamint különös figyelmet fordít azokra a pontokra, amelyekre a vállalatoknak különösen oda kell figyelniük, így gyakorlati útmutatást nyújtva a felelős személyeknek az eljárások teljes képének pontos megértéséhez.

A kereskedelmi tevékenység során választható munkavállalási vízumok Japánban

A külföldieknek, ha Japánban szeretnének szakmai tevékenységet folytatni, meg kell szerezniük a tevékenységüknek megfelelő tartózkodási jogosultságot. A kereskedelmi tevékenységet végző szakemberek esetében a legáltalánosabb és legtöbb tevékenységet lefedő jogosultság a japán “Be- és Kilépési Menekültügyi Törvény” (Immigration Control and Refugee Recognition Act) mellékletének első számú táblázatában meghatározott “műszaki, humán tudományok és nemzetközi üzleti tevékenység” kategória.

Ez a tartózkodási jogosultság három területet foglal magában: a természettudományos ismereteket igénylő “műszaki” területet, mint például a fizika vagy a mérnöki tudományok; a humántudományok ismeretét igénylő “humán tudományok” területét, mint például a jog vagy a közgazdaságtan; valamint a külföldi kultúrákra alapozott gondolkodást és érzékenységet igénylő “nemzetközi üzleti tevékenység” területét. A kereskedelmi tevékenységek során végzett külföldi értékesítés, marketing, kereskedelmi ügyintézés, jogi és számviteli feladatok többsége a “humán tudományok” vagy a “nemzetközi üzleti tevékenység” kategóriába tartozik.

Kiemelendő, hogy a 2015-ös (Heisei 27) japán jogszabályi változások eredményeként a korábban különálló “műszaki” és “humán tudományok/nemzetközi üzleti tevékenység” tartózkodási jogosultságokat egyesítették. Ez az integráció a modern üzleti környezet komplexitásának megfelelő válasz volt. Például a kereskedelmi tevékenység során egyre több olyan munkakör jelenik meg, amelyek átfogják a területeket, mint például egy termék technikai specifikációinak megértése (műszaki), majd ezen ismeretek birtokában külföldi ügyfelekkel történő szerződéskötés (humán tudományok/nemzetközi üzleti tevékenység). Az integráció lehetővé tette a vállalatok számára, hogy ezeket a komplex feladatokat egyetlen tartózkodási jogosultsággal fedjék le, így rugalmasabbá vált a munkaerő felhasználása.

Amennyiben valaki vállalatvezetőként vagy menedzsment pozícióban kíván tevékenykedni, úgy a “vállalkozás/management” kategóriájú tartózkodási jogosultság az alkalmazandó. A jelen cikkben tárgyalt “műszaki, humán tudományok és nemzetközi üzleti tevékenység” kizárólag azokra a szakemberekre vonatkozik, akik egy vállalattal kötött szerződés alapján, szakértőként hajtanak végre feladatokat, és ezt egyértelműen meg kell különböztetni a vállalatvezetői vagy menedzsment pozíciókra vonatkozó jogosultságtól.

A „technológia, humán tudás és nemzetközi üzleti tevékenység” vízum tevékenységi körének megértése Japánban

A „technológia, humán tudás és nemzetközi üzleti tevékenység” tartózkodási jogosultság helyes megpályázásához szükséges, hogy a kereskedelmi tevékenység során várható feladatok egyértelműen beleessenek azon tevékenységek körébe, amelyeket ez a jogosultság lehetővé tesz. Különösen a kereskedelmi tevékenységek esetében a „humán tudás” és a „nemzetközi üzleti tevékenység” területei kerülnek előtérbe.

A humán tudás területébe eső tevékenységek

A „humán tudás” olyan tevékenységeket jelent, amelyek a jogtudomány, közgazdaságtan, szociológia, üzleti adminisztráció vagy más humán tudományok területéhez tartozó ismereteket igényelnek. Elvárás, hogy az egyetemek vagy más felsőoktatási intézmények által nyújtott akadémiai képzés során megszerzett tudást alkalmazzák szakmai munkájuk során. A kereskedelmi vállalatoknál előforduló konkrét munkakörök a következők:

• Külföldi piackutatás és marketing: A közgazdaságtan és üzleti adminisztráció ismeretei alapján meghatározott országok vagy régiók piaci trendjeinek elemzése és értékesítési stratégiák kidolgozása.
• Kereskedelmi finanszírozás és könyvelés: A nemzetközi számviteli szabványok és devizapiaci ismeretek felhasználásával az import-export tranzakciók pénzügyi lebonyolítása és könyvelése.
• Külföldi értékesítés és beszerzés: A nemzetközi szerződési jog és kereskedelmi szokások ismeretének alkalmazása a külföldi partnerekkel történő ártárgyalásokban, szerződéskötésben és határidők kezelésében.
• Jogi és compliance tevékenységek: A nemzetközi jogi ismeretek alapján a kereskedelmi jogszabályok betartásának ellenőrzése, szerződések áttekintése és készítése.

Ezek a tevékenységek nem pusztán adminisztratív munkák, hanem szakmai tudáson alapuló elemzést és döntéshozatalt igénylő feladatok.

A nemzetközi üzleti tevékenység területébe eső munkák

A „nemzetközi üzleti tevékenység” olyan munkákat foglal magában, amelyek idegen kultúrákra épülő gondolkodásmódot vagy érzékenységet igényelnek. Ez nem csupán a nyelvtudást jelenti, hanem azt is, hogy a nyelvet beszélő ország kultúrájának, társadalmának és történelmi hátterének mélyreható ismeretét használják fel munkájuk során. A Bevándorlási Hivatal útmutatójában konkrét tevékenységekként „fordítás, tolmácsolás, nyelvoktatás, PR, reklám vagy külföldi kereskedelmi tevékenységek, ruházati vagy belsőépítészeti design, termékfejlesztés vagy ezekhez hasonló munkák” kerülnek megemlítésre.

Különösen a „külföldi kereskedelmi tevékenységek” kiemelése rendkívül fontos a kereskedelmi vállalatok számára. Ezáltal a külföldi partnerekkel való kommunikáció, a helyi kereskedelmi szokásokon alapuló tárgyalások, a kulturális hátteret figyelembe vevő terméktervezés és a kereskedelmi tevékenység számos más, központi eleme magas valószínűséggel sorolható a „nemzetközi üzleti tevékenység” kategóriába.

A „humán tudás” és a „nemzetközi üzleti tevékenység” közötti megkülönböztetés jelentősége nagy a kérelmezési stratégia szempontjából, mivel az alább tárgyalt végzettségi és gyakorlati tapasztalati követelmények eltérőek. Például, ha a jelentkező rendelkezik a kapcsolódó területen szerzett egyetemi diplomával, de kevés a gyakorlati tapasztalata, akkor a „humán tudás” végzettségi követelményei alapján érdemes a kérelmet benyújtani. Másrészről, ha valaki nem rendelkezik kapcsolódó végzettséggel, de hosszú évek nemzetközi értékesítési tapasztalatával bír, akkor a „nemzetközi üzleti tevékenység” gyakorlati tapasztalati követelményei alapján érdemes a kérelmet megfogalmazni, mivel így nagyobb az engedélyezés esélye. Ezért a vállalatoknak alaposan meg kell vizsgálniuk a jelölt szakmai előéletét, és stratégiai szempontból meg kell határozniuk, melyik követelmény alapján érdemes a kérelmet benyújtani.

A vízum megszerzésének alapja: A belépési engedély követelményei

Ahhoz, hogy valaki megszerezze a “műszaki, humán tudományok és nemzetközi üzleti” tartózkodási jogosultságot Japánban, mind az igénylő személynek, mind a fogadó vállalatnak meg kell felelniük a japán “Be- és Kilépési Menekültügyi Törvény 7. cikk (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott belépési engedélyezési kritériumoknak” (a továbbiakban “kritériumokat meghatározó rendelet”), amelyek a vízumértékelés során a legfontosabb döntési szempontokat képezik.

A kérelmező személyre vonatkozó követelmények

A kérelmező személy által teljesítendő tanulmányi vagy szakmai tapasztalati követelmények eltérőek, attól függően, hogy “humanitárius ismeretek” vagy “nemzetközi üzleti” tevékenységekben vesz részt.

“Humanitárius ismeretek” (valamint “technikai” tevékenységek) területén való részvétel esetén a következők egyikét kell teljesíteni:

1. Az adott munkakörhöz szükséges ismeretekkel kapcsolatos tárgyakat szakosítottan tanulmányozva egyetemet végzett, vagy ezzel egyenértékű vagy magasabb szintű oktatásban részesült.
2. Az adott munkakörhöz szükséges ismeretekkel kapcsolatos tárgyakat szakosítottan tanulmányozva, Japánban egy szakképző iskola szakirányú képzését sikeresen elvégezte (szükséges a “szakember” vagy “haladó szakember” cím megszerzése).
3. Több mint 10 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik az adott munkakörben (ideértve az egyetemen vagy más oktatási intézményben a kapcsolódó tárgyak szakosított tanulmányozására fordított időt is).

Itt fontos a főiskolai szakirány és a munkakör tartalmának “összefüggése”. Például, ha valaki közgazdaságtudományi karot végzett, és kereskedelmi finanszírozási munkakörben dolgozik, az összefüggés egyértelmű. Azonban, ha valaki bölcsészettudományi karon szerzett diplomát, és ugyanebben a munkakörben kíván dolgozni, akkor a szakirány és a munkakör közvetlen kapcsolatának megmagyarázása nehézségekbe ütközhet, ami növeli a kérelem elutasításának kockázatát.

Másrészről, “nemzetközi üzleti” tevékenységekben való részvétel esetén a következő követelményeknek kell megfelelni:

1. Fordítási, tolmácsolási, nyelvoktatási, PR, reklám, külföldi kereskedelmi tevékenységek, dizájn, termékfejlesztés és egyéb hasonló munkakörökben való részvétel.
2. Több mint 3 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik a vállalni kívánt munkakörrel kapcsolatos területen.

Azonban van egy fontos kivétel. Ha valaki egyetemet végzett, és “fordítási, tolmácsolási, nyelvoktatási” munkakörben kíván dolgozni, akkor ez a 3 éves szakmai tapasztalat nem szükséges.

A befogadó vállalatokra vonatkozó követelmények Japánban

A befogadó vállalatoknak is teljesíteniük kell három fontos követelményt.

Elsősorban a munka szakmai jellege számít. A külföldi munkavállalók által végzett munkának szakmai tudást vagy készséget igénylőnek kell lennie, és nem lehet az a fajta egyszerű munka, amelyet bárki elvégezhet. Például, ha egy személyt kereskedelmi ügyintézőként alkalmaznak, de a munkája csak dokumentumok másolására, csomagok csomagolására és egyszerű adatbeviteli feladatokra korlátozódik, akkor azt nem tekintik szakmai munkának, és a kérelem nem lesz elfogadva. A kérelem során egyértelműen be kell mutatni, hogy a munkakör konkrét és szakmai jellegű.

Másodsorban a juttatások megfelelősége fontos. A szabályzatok egyértelműen előírják, hogy a külföldi munkavállalók által kapott díjazásnak legalább annyinak kell lennie, mint amennyit a hasonló munkakörben dolgozó japán állampolgárok kapnak. Ez a rendelkezés a külföldi munkavállalók tisztességtelen kizsákmányolásának megakadályozására és a hazai munkaerőpiacra gyakorolt hatás figyelembevételére szolgál. Ha a japán munkavállalókhoz képest jelentősen alacsonyabb bért állapítanak meg, az közvetlenül a kérelem elutasításához vezethet.

Harmadsorban a vállalat üzleti stabilitása és folytonossága kerül megítélésre. Az Bevándorlási Hivatal azt vizsgálja, hogy a vállalat képes-e stabilan és folyamatosan foglalkoztatni a külföldi munkavállalókat, és fizetni a bérüket. Különösen az újonnan alapított vállalatoknak vagy a nem kielégítő pénzügyi helyzetben lévő vállalatoknak be kell mutatniuk üzleti terveiket és nyereség-veszteség kimutatásaikat, hogy bizonyítsák vállalkozásuk jövőbeli kilátásait és pénzügyi stabilitásukat.

A követelmények összefoglalása a következő táblázatban látható:

【Gyakorlati útmutató】A munkavállalási vízum kérelmezésének részletei Japánban

Amikor külföldi munkavállalót szeretnénk Japánban foglalkoztatni, az eljárás általában a ‘tartózkodási jogosultság igazolásának (Certificate of Eligibility: COE)’ kiadására irányuló kérelemmel kezdődik. Ez egy olyan rendszer, amelyben a japán igazságügyi miniszter előzetesen igazolja, hogy a külföldi állampolgár által Japánban végzendő tevékenység megfelel a tartózkodási jogosultság követelményeinek, még mielőtt a személy belépne az országba.

Az eljárás menete

A COE (Certificate of Eligibility) felhasználásával végzett általános eljárás menete a következő:

1. A fogadó vállalat benyújtja a “Tartózkodási Jogosultság Igazolásának Kiállítására Irányuló Kérelmet” a vállalat székhelye szerint illetékes regionális bevándorlási hivatalhoz. A kérelmet alapvetően a vállalat alkalmazottja nyújtja be képviselőként.
2. A regionális bevándorlási hivatal felülvizsgálja a benyújtott dokumentumokat. A felülvizsgálati időszak általában 1-3 hónapig tart.
3. Ha a felülvizsgálatot jóváhagyják, a vállalat megkapja a Tartózkodási Jogosultság Igazolását (COE).
4. A vállalat elküldi a COE eredeti példányát nemzetközi postai szolgáltatásokon keresztül a külföldön tartózkodó külföldi állampolgárnak.
5. A külföldi állampolgár benyújtja a megkapott COE-t és a többi szükséges dokumentumot a saját országában található japán nagykövetségre vagy konzulátusra, és vízumot igényel.
6. A vízum kiadása után belép Japánba. A Japánban található repülőtereken és egyéb beléptető pontokon történő földi ellenőrzéskor kapja meg a tartózkodási kártyát.

Itt egy rendkívül fontos megjegyzés a COE érvényességi idejével kapcsolatban: a COE érvényessége a kiállítástól számított 3 hónapon belül veszti el hatályát, ha nem történik meg a belépés Japánba. Ezért a vállalatnak és a kiválasztott jelöltnek gyorsan kell haladnia a belépés előkészítésével a COE kiállítása után.

A benyújtandó dokumentumok részletei és a vállalatok kategória rendszere Japánban

A benyújtandó dokumentumok a fogadó vállalat méretétől és gazdálkodási helyzetétől függően változnak. A Japán Bevándorlási Hivatal a vállalatokat a következő négy kategóriába sorolja, és minden kategóriához egyszerűsített dokumentum-benyújtást kér.

• Kategória 1: A japán tőzsdén jegyzett vállalatok, biztosítási tevékenységet folytató kölcsönös társaságok, állami és helyi önkormányzati szervezetek stb.
• Kategória 2: Az előző évi bérből származó jövedelem utáni forrásadó összesítő táblázatának forrásadó összege 10 millió jen feletti szervezetek és magánszemélyek.
• Kategória 3: Az előző évi alkalmazottak bérből származó jövedelmének forrásadó összesítő táblázatát benyújtó szervezetek és magánszemélyek (kivéve a 2. kategóriát).
• Kategória 4: A fentiek egyikébe sem tartozó szervezetek és magánszemélyek (újonnan alapított társaságok stb.).

Ezt a kategória rendszert a Bevándorlási Hivatal által végzett egyfajta kockázatértékelésnek tekinthetjük. A 1. és 2. kategóriába tartozó nagyvállalatok és stabil vállalatok magas társadalmi hitelt élveznek, és a compliance betartásának valószínűsége magasnak tekinthető, ezért a benyújtandó dokumentumok jelentős részétől mentesülnek. Másrészről a 3. és különösen a 4. kategóriába sorolt kis- és középvállalkozásoknak, valamint az újonnan alapított társaságoknak részletesebben kell igazolniuk üzleti stabilitásukat és a foglalkoztatás biztonságát, ezért több dokumentum benyújtását követelik meg. Ez azt jelenti, hogy az alkalmazások felülvizsgálata során a vállalatok megbízhatóságát is szigorúan értékelik.

A benyújtandó dokumentumok széles körűek, de a legfontosabbak a következők:

Minden kategóriára vonatkozó közös dokumentumok

• Bevándorlási státusz igazolásának kérelme: A legfrissebb formanyomtatvány letölthető a Japán Igazságügyi Minisztérium weboldaláról. A hivatalos megnevezése “Bevándorlási státusz igazolásának kérelme”.
  Formanyomtatvány oldal: Bevándorlási Hivatal “［Eljárás neve］ Bevándorlási státusz igazolásának kérelme”
• Fénykép (4 cm magas x 3 cm széles) 1 darab
• Visszaküldésre szánt boríték (egyszerűsített ajánlott levél bélyeggel ellátva)
• A kérelmező iskolai és szakmai végzettségét igazoló dokumentumok: oklevél, bizonyítvány, munkahelyi igazolás stb.

A vállalat kategóriájától függően szükséges dokumentumok

• Kategória 1-es vállalatok: A négyévszakos jelentés másolata vagy a tőzsdei jegyzés igazolása stb., amely igazolja, hogy a vállalat a 1. kategóriába tartozik. Ezen kívül általában nincs szükség további üzleti dokumentumokra.
• Kategória 2-es vállalatok: Az előző évi alkalmazottak bérből származó jövedelmének forrásadó összesítő táblázatának másolata.
• Kategória 3-as vállalatok: Az előző évi alkalmazottak bérből származó jövedelmének forrásadó összesítő táblázatának másolata mellett a kérelmező tevékenységének részleteit tisztázó dokumentumok (munkaszerződés másolata stb.) és az üzleti tevékenységet tisztázó dokumentumok (cégismertető prospektus, bejegyzési adatok igazolása stb.).
• Kategória 4-es vállalatok: A 3-as kategória dokumentumaihoz képest további követelmény a legutóbbi éves beszámoló másolata (eredménykimutatás, mérleg stb.). Ha az újonnan alapított vállalatnak nincs beszámolója, akkor az elkövetkező egy év üzleti tervét kell benyújtani, és konkrétan meg kell magyarázni az üzleti stabilitást és folytonosságot.

A kérelmek beadási helye és az elbírálási időszak Japánban

A kérelmeket a vállalat fő irodájának helye szerint illetékes helyi Bevándorlási Hivatalban (helyi Bevándorlási és Tartózkodási Kezelő Iroda, annak fióktelepe vagy kihelyezett irodája) lehet személyesen benyújtani. Postai úton történő kérelem benyújtása nem lehetséges, azonban az online tartózkodási kérelem rendszeren keresztül történő online kérelem benyújtása elérhető. A vizsgálati eljárás standard feldolgozási ideje hivatalosan 1 hónaptól 3 hónapig terjed, azonban bizonyos időszakokban, mint például a márciusi diplomaosztó szezon környékén, vagy egyes bonyolultabb esetekben, az elbírálás hosszabb időt vehet igénybe.

A japán munkavállalási vízum megtagadásának kockázatát elkerülő fontos szempontok

A munkavállalási vízum iránti kérelem benyújtása nem garantálja automatikusan a jóváhagyást, még ha az összes követelménynek megfelelő dokumentumokat is benyújtják. Az Japán Bevándorlási Hivatal által közzétett elutasítási esetek elemzése során feltárulnak azok a gyakori buktatók, amelyeket a vállalatoknak el kell kerülniük. Ezeknek a kockázatoknak az előzetes megértése és a megfelelő intézkedések megtétele a zökkenőmentes vízumszerzés kulcsa lehet.

A végzettség és a munkatapasztalat nem egyezik meg a munkakör tartalmával

Ez az egyik leggyakoribb elutasítási ok. A vizsgálóbiztosok szigorúan ellenőrzik, hogy az alkalmazottak által egyetemen vagy más intézményekben szerzett szakmai tudás és korábbi munkatapasztalat hogyan hasznosul a Japánban tervezett munkában. Például, ha egy ékszertervezést tanult szakiskolai végzős IT vállalatnál tolmácsként és fordítóként kíván dolgozni, és a szakirány és a munkakör közötti összefüggést nem ismerik el, a kérelem elutasításra kerülhet. A vállalatoknak felelősségük van abban, hogy a felvételi okokat tartalmazó dokumentumokban konkrétan és logikusan magyarázzák el, miért szükséges éppen “ez a személy”, és milyen erős kapcsolat van az illető szakértelme és a vállalat munkaigényei között.

A munkakör tartalmának hiányzó szakmai jellege

Ha az elbírált munkakör tartalmát nem szakmai jellegű egyszerű munkaként ítélik meg, az is elutasításhoz vezethet. Például, ha valaki tolmácsként és fordítóként szeretne dolgozni, de a tényleges munkamennyiség csekély, és a munka nagy részét egyszerű feladatok, mint például az ügyfélszolgálat, a termékek elrendezése vagy a takarítás teszik ki, akkor a tartózkodási jogosultság céljával nem egyeztethető meg. Ha egy kis létszámú vállalatnál “számviteli és munkaügyi menedzsment” széles körű feladatokat jelentenek be, akkor azt is megvizsgálják, hogy a munkamennyiség elegendő-e egy teljes munkaidős szakember foglalkoztatásához. A munkaköri leírásnak egyértelműen ki kell mutatnia, hogy a szakmai feladatok teszik ki a munka nagy részét.

A juttatásokkal kapcsolatos problémák

Ha a kérelemben feltüntetett díjazás mértéke jelentősen alacsonyabb, mint amit a hasonló munkakörben dolgozó japán állampolgárok kapnak, ez egyértelmű elutasítási ok lehet. Például, ha egy import-export vállalatnál fordítóként és tolmácsként dolgozó kérelmező havi fizetése 170 ezer jen, míg egy hasonló pozícióban lévő japán munkavállalóé 200 ezer jen, akkor a kérelem elutasításra kerülhet. Ez nemcsak azt jelenti, hogy nem felel meg a jogi követelményeknek, hanem azt is, hogy a vállalat compliance tudatossága alacsony lehet.

A kérelmező személyes magatartásával kapcsolatos problémák

Ha a kérelmező már “tanulmányi” vagy más tartózkodási jogosultsággal tartózkodik Japánban, a korábbi tartózkodási helyzet jelentősen befolyásolhatja az elbírást. Különösen, ha a diákok munkavállalását alapvetően heti 28 órában korlátozó japán törvények ellenére a kérelmező hosszú ideig jelentősen túllépte ezt a határt, akkor a “nem megfelelő tartózkodási helyzet” miatt a munkavállalási vízumra való áttérés elutasításra kerülhet. Ez azért van, mert a múltbeli szabályszegés aggodalmat kelthet a jövőbeli tartózkodás során tanúsított magatartással kapcsolatban.

A vállalat hitelességével kapcsolatos problémák

A kérelem alapjául szolgáló vállalat hitelessége is kérdéses lehet. Ha a kérelemben feltüntetett üzemi helyszín nem rendelkezik valós létesítménnyel, a benyújtott pénzügyi kimutatások tartalma ellentmondásos, vagy ha a bevándorlási hivatal vizsgálata során a vállalat belső munkatársa “nincs tervben ilyen külföldi alkalmazott felvétele” választ ad, akkor a vállalat menedzsmentjének hiányosságai elutasításhoz vezethetnek. A vízumkérelem nem csupán egyéni eljárás, hanem a vállalat, mint szervezet egészének hitelességét is próbára tevő folyamat. Ezeknek az elutasítási eseteknek közös jellemzője a kérelem egészének következetességének és hitelességének hiánya. A kérelmi dokumentumoknak nem egymástól független iratoknak kell lenniük, hanem a kérelmező életrajzának, a vállalat üzleti tevékenységének, a munkaszerződésnek és a felvételi okoknak egy meggyőző történetként kell összhangban állniuk. Ha bármelyik ponton ellentmondás vagy kétség merül fel, a vizsgálóbiztos megkérdőjelezheti a kérelem egészének hitelességét, ami nagyobb valószínűséggel vezethet az elutasításra.

Összefoglalás

A kereskedelmi tevékenységek során külföldi szakemberek foglalkoztatásának folyamata rendkívül fontos a vállalatok nemzetközi versenyképességének növelésében, ugyanakkor mélyreható megértést igényel a japán szigorú bevándorlási törvényekkel kapcsolatban. Ahogy a cikk részletesen ismerteti, a “Műszaki, Humanitárius tudás és Nemzetközi üzleti tevékenység” tartózkodási jogosultság megszerzése a folyamat kulcsfontosságú részét képezi. A siker kulcsa elsősorban abban rejlik, hogy az alkalmazottak végzettségét és szakmai tapasztalatát logikusan és egyértelműen kapcsoljuk össze a vállalat által kínált munkakör tartalmával. Másodsorban abban, hogy a munkakör tartalma szakmai szempontból releváns legyen, és a díjazás megfeleljen vagy meghaladja a japán munkavállalókét. Harmadsorban pedig abban, hogy a vállalat üzleti stabilitását és folytonosságát objektív dokumentumokkal igazoljuk. Ha ezek közül bármelyik követelmény hiányzik, az alkalmazás elutasításának kockázatát hordozza magában. A vállalatoknak tehát nem csupán adminisztratív eljárásokként kell kezelniük a kérelmezési folyamatot, hanem mint lehetőséget arra, hogy üzleti terveiket és humánerőforrás-stratégiájukat bemutassák a hatóságoknak, és ennek megfelelően a legnagyobb gondossággal kell eljárniuk.

A Monolith Jogügyi Iroda számos belföldi és külföldi ügyfél számára nyújtott már jogi szolgáltatásokat a cikkben tárgyalt munkavállalói vízum megszerzésének kérelmezésével kapcsolatban, és jelentős tapasztalatokkal rendelkezik ezen a területen. Irodánkban nem csak japán jogi képesítéssel rendelkező ügyvédek dolgoznak, hanem több olyan angolul beszélő szakember is, akik külföldi jogi képesítéssel bírnak, így képesek vagyunk pontosan megfelelni a nemzetközi üzleti színtéren felmerülő összetett jogi igényeknek. A tartózkodási jogosultság kérelmezési eljárásában stratégiai tanácsadástól kezdve, a kérelmek elkészítésén át, az Bevándorlási Hivatal és a tartózkodási ügyekkel foglalkozó hatóságokkal való egyeztetésig, folyamatos támogatást nyújtunk, hogy ügyfeleink zökkenőmentesen biztosíthassák a globális tehetségeket. Amennyiben kérdése van a témával kapcsolatban, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.