A videók jogosulatlan továbbterjesztésének jogi problémái? A személyiségjog megsértésének bírói döntéseket magyarázzuk el

Manapság bárki könnyedén feltölthet videókat a YouTube-ra vagy az Instagram történetekbe. Mindazonáltal, az ilyen videók szerzői jogai alapvetően a feltöltő személyhez tartoznak, és a videón szereplő személyeknek joguk van a saját képmásukhoz.

Ezért mások által feltöltött videók gondatlan átvétele és közzététele SNS-en vagy fórumokon jogellenes lehet. Ebben a cikkben a legfrissebb bírósági ítéletek alapján bemutatjuk, hogy milyen esetekben minősül a videók engedély nélküli átvétele és közzététele a képmás jogának megsértésének.

A videók engedély nélküli újraközlésével kapcsolatos bírósági ítéletek

Legutóbbi bírósági ítéletként olyan eset fordult elő, amelyben vitatott volt, hogy az Instagram történetekben közzétett videók más fórumokon történő engedély nélküli újraközlése sérti-e a személyiségjogot.

Egy házaspár közösen vacsorázott, és az eseményről videót töltöttek fel az Instagram történetekbe.

A videót, amelyben a férfi forgatott és a nő szerepelt, valaki képernyőképként mentette el, majd később anonim fórumon közzétette a képet.

A Tokiói Kerületi Bíróság 2020. szeptember 24-én (Reiwa 2) ítéletet hozott, amely szerint:

Az Instagram történetekben közzétett videók más anonim fórumokon történő engedély nélküli újraközlése sérti a videóban szereplő személy személyiségjogát.

Ez volt az ítélet.

Ez a per alapvetően az internetes szolgáltatók ellen indult, hogy azonosítsák azokat, akik engedély nélkül újraközölték a videót. Ez az úgynevezett “küldő információk közzététele” kérelme. Mielőtt eldöntötték volna, hogy a szolgáltatónak közzé kell-e tennie a küldő információit, megvizsgálták a videók engedély nélküli újraközlésének jogellenességét.

Ebben az ítéletben először is a személyiségjog megsértésének feltételeit sorolja fel, amelyek megegyeznek a korábbi ítéletekben megfogalmazottakkal.

Az emberi arc személyes jelkép, ezért az illetőnek joga van ahhoz, hogy ne használják fel gondatlanul. Ha a személy társadalmi helyzetét, tevékenységét, a portré használatának körülményeit, célját, módját, szükségességét stb. összességében figyelembe véve, a személyes érdekek megsértése meghaladja a társadalmi életben elviselhető határt, akkor a portré használata személyiségjogot sért és törvénytelen a polgári törvény értelmében.

Tokiói Kerületi Bíróság 2020. szeptember 24-i ítélete

Az ítélet által felhozott személyiségjog megsértésének kritériumai a Kjóto Egyetem Tanulmányi Szövetség ügyében (Legfelsőbb Bíróság, 1969. december 24-i ítélet) megfogalmazottakat követik.

Ha megnézzük a itt bemutatott kritériumokat, láthatjuk, hogy nem minden esetben illegális, ha valaki más videóját, amelyben mások szerepelnek, engedély nélkül újraközli.

A lényeg az, hogy a felvétel körülményeit, célját, módját, szükségességét stb. konkrétan figyelembe véve döntik el, hogy a személyiségjog megsértése-e a helyzet.

A személyiségjog megsértésének feltételeit részletesen tárgyaljuk a következő cikkben:

https://monolith.law/reputation/portraitrights-onthe-internet[ja]

Ezután az ítélet a következő tényekre hivatkozik, hogy a videó engedély nélküli újraközlése személyiségjogot sért:

1. A videót az Instagram történetek funkciójával 24 órára korlátozva tették közzé, és nem volt szándékban, hogy azt továbbra is nyilvánosságra hozzák
2. A személy, aki a videót újraközölte, nem kapott engedélyt a személyiségjog használatára
3. A személy magánember, és a kép a házastársak magánéletének egy részét ábrázoló videó volt
4. A kép megsértette a szerzői jogot, és nyilvánosan terjesztették

Videómegosztás az Instagram történet funkcióján keresztül

A fent említett 1. tény az a pont, ami kulcsfontosságú ebben az esetben. Azt feltételezhetjük, hogy az online megosztott videók esetében a felhasználók hallgatólagosan hozzájárulnak ahhoz, hogy a videóik az interneten széles körben elérhetők legyenek. Valójában a vádlottak ezt az álláspontot képviselték a jelen ítéletben.

Az ítélőtábla azonban úgy döntött, hogy

tekintettel arra, hogy a jelen videó 24 órán belül törlésre került, a felvételen szereplő személy nem járult hozzá ahhoz, hogy a videót más oldalakon is megosszák, és így 24 órán túl is széles körben elérhető legyen.

Így tehát, ha a videók jogosulatlan megosztásának törvénytelenségét szeretnénk hangoztatni, fontos, hogy konkrétan kifejezzük, milyen szándékkal került nyilvánosságra a videó az adott esetben.

Az Instagram történet funkcióján keresztül megosztott képek és videók személyiségi jogairól a következő cikkben található részletes magyarázat.

https://monolith.law/reputation/instagram-stories-portrait-right[ja]

A fényképezett személy magánember

A fent említett 3. tény kapcsán általánosságban elmondható, hogy ha a fényképezett személy politikus vagy más közszemély, akkor a portréjának az interneten történő közzététele közérdekű vagy szükséges lehet.

Ezzel szemben, a jelen ítéletben a fényképezett személy a fényképész felesége volt, aki egy átlagos magánember. Ráadásul a videó tartalma is csak a házaspár étkezés közbeni pillanatát rögzítette, így azt mondhatjuk, hogy ennek a videónak a hozzájárulás nélküli újraközlése semmilyen közérdekű vagy szükséges nem tekinthető.

Videók jogosulatlan másolása és szerzői jog

A fent említett 4. tény a videók jogosulatlan másolásának és a szerzői jogi kérdéseknek a problémáját veti fel. Ebben az ítéletben a videó felvételét készítő személy szerzői jogának megsértését (másolási jog és nyilvános közvetítési jog megsértése) is elismerték a képbe kerülő személy portréjogának megsértése mellett.

Ebben az ítéletben,

A videók jogosulatlan másolása önmagában is a szerzői jogot sértő illegális cselekmény, így nincs helye a jogosulatlan másolás igazolásának

így döntöttek. Más szóval, ha a videó jogosulatlan másolásának van hírértéke vagy sürgőssége, akkor azt is mondhatjuk, hogy van lehetőség arra, hogy mások által készített videók jogosulatlan terjesztése ne minősüljön portréjog megsértésének, még akkor sem, ha a személy hozzájárulása nélkül történik.

Megjegyzendő, hogy a videók jogosulatlan másolása és a portréjog megsértése közötti kapcsolatot a következő cikkben is részletesen tárgyaljuk.

https://monolith.law/corporate/unauthorized-reproduction-videos[ja]

További esetek, amikor a videók engedély nélküli másolása problémát jelenthet

Az általunk bemutatott bírósági esetben egy Instagram történetben közzétett videót másoltak le engedély nélkül. Azonban vannak más esetek is, amikor a videók engedély nélküli másolása problémát jelenthet. Ilyenek például a következők:

Játékvideók engedély nélküli másolása

Manapság gyakori, hogy az emberek játék közbeni tevékenységüket YouTube-on és más platformokon közvetítik. A népszerű játékosok videócsatornáinak előfizetői száma gyakran nagyon magas.

Ezek a játékvideók jogi szempontból meglehetősen bonyolultak lehetnek. A videóban játszott játék maga a játék fejlesztőjének és tervezőjének szerzői jogi védelme alatt áll. Emellett a játékvideóban látható játékosok képmása is védett a személyiségi jogok alapján.

Ezért, ha valaki más játékvideóját engedély nélkül feltölti egy másik weboldalra, akkor ez jogellenes lehet, ahogyan azt a bemutatott bírósági eset is mutatja.

Magyarázó videók engedély nélküli másolása

Ezen kívül a “magyarázó videók”, amelyek népszerűsége hasonló a játékvideókéhoz, szintén hajlamosak ugyanezen problémákra. A magyarázó videók tartalma változatos lehet, beleértve a háztartási gépek és számítógépes eszközök használatának bemutatását, valamint gazdasági és hírekkel kapcsolatos magyarázatokat.

Mivel a magyarázó videókban gyakran látható a videó készítője, ha ezeket engedély nélkül másolják át egy másik weboldalra, akkor ez személyiségi jogi problémákat okozhat.

Összefoglalás

Ha a videók engedély nélküli másolása személyiségi jogok megsértésének minősül, az áldozatok kérelmezhetik a videó eltávolítását az engedély nélküli másolás helyéről. Ennek előfeltétele, hogy ha az engedély nélkül másoló személy névtelen, szükséges az engedély nélküli másoló személy azonosítása.

Az engedély nélkül másoló személy azonosításához szükséges a másoló személy által a feltöltéshez használt internet szolgáltatótól a szerződő fél adatainak kiadását kérni. Azonban a szolgáltatók gyakran törlik a kiadásra szükséges naplófájlokat rövid időn belül, 3 hónaptól 1 évig, így az információ kiadásának időkorlátja van. Ha áldozatává válik, javasoljuk, hogy minél hamarabb forduljon szakértői ismeretekkel rendelkező ügyvédhez.