MONOLITH LAW OFFICE+81-3-6262-3248Hétköznapokon 10:00-18:00 JST [English Only]

MONOLITH LAW MAGAZINE

Internet

Lehet kérni az online játékokban elhangzott durva beszéd és rágalmazás felfedését? Ismertetjük az ellenfél azonosítására irányuló bírósági eljárásokat

Internet

Lehet kérni az online játékokban elhangzott durva beszéd és rágalmazás felfedését? Ismertetjük az ellenfél azonosítására irányuló bírósági eljárásokat

Az online játékokban a felhasználók közötti kommunikáció egyre élénkebbé válik, ugyanakkor a felhasználók közötti rágalmazás és becsületsértés komoly problémává nőtte ki magát. Az online játékokon belüli durva beszéd és rágalmazás is a becsületsértés, sértés és fenyegetés bűncselekményei alá eshet, és büntetőjogi felelősségre vonást vonhat maga után.

Ebben a cikkben az online játékokban előforduló rágalmazás és egyéb bűncselekmények konkrét eseteit, valamint az elkövetők adatainak felfedésére irányuló kérelmek eljárását ismertetjük. Bemutatjuk továbbá, hogy milyen lépéseket tehetnek azok, akik online játékok során rágalmazás áldozatává válnak.

Online játékokban elkövetett rágalmazás

Online játékokban elkövetett rágalmazásról

Az online játékok elterjedésével a felhasználók közötti kommunikáció egyre élénkebbé válik, ugyanakkor egyre több a rágalmazással kapcsolatos probléma is. Nem ritkák azok az esetek, amikor valaki rágalmazás áldozatává válik, vagy éppen ő maga kerül abba a helyzetbe, hogy rágalmazó megjegyzéseket tesz közzé.

Az adatok nyilvánosságra hozatalát kérő eljárás egy jogi folyamat, amelynek célja az anonim hozzászólók személyazonosságának megállapítása. Ezt az eljárást felhasználva lehetőség nyílik a hozzászóló személyének azonosítására, és jogi lépések, mint például kártérítési igény vagy büntetőfeljelentés megindítására.

Az adatok nyilvánosságra hozatalának kérését akkor fogadják el, ha a rágalmazás társadalmi megítélést rontó tartalommal bír, ha az alaptalan, és ha a rágalmazás egy meghatározott személyt céloz meg.

Fontos, hogy a kéznevél és a személy közötti kapcsolat egyértelmű legyen

Az online játékokban kulcsfontosságú, hogy a játékbeli karakterek és a valós játékosok közötti kapcsolat egyértelmű legyen. Ha ezt a kapcsolatot nem lehet bizonyítani, akkor nehéz lehet követelni az adatok felfedését, ha valaki úgy érzi, hogy megsértették a becsületét.

Például egy esetben, ahol egy online játékban barátkozott személyek személyes információkat tettek közzé, az áldozat arcának fényképét és a rágalmazó tartalmat az X (korábbi Twitter) oldalon posztolták, és az áldozat jogi tanácsot kért egy ügyvédtől, majd felfedési kérelmet nyújtott be az X (korábbi Twitter) felé. Ilyen esetekben, amikor személyes információk kerülnek nyilvánosságra, a felfedési kérelem jóváhagyásának esélye magasabb.

Másrészről, amikor valakit egy játékcsoportból kizártak és rágalmaztak, de a karakter neve nem volt összekapcsolva a valódi nevével, a becsületsértést nem ismerték el, és nem lehetett felfedési kérelmet benyújtani. Ilyen helyzetekben nem marad más választás, mint blokkolni az illetőt vagy jelenteni az üzemeltetőnek.

Az online játékokon belüli rágalmazás elleni jogi lépések megtételéhez elengedhetetlen, hogy a karakter neve egyértelműen kapcsolódjon a személyhez.

Az online játékokban elhangzó durva beszéd miatt valószínűleg számítani kell büntetőjogi következményekre

Az online játékokban elhangzó durva beszéd miatt valószínűleg számítani kell büntetőjogi következményekre

Az online játékok esetében gyakran előfordul, hogy a játékosok a chaten vagy a hangalapú kommunikáció során felhevülve durva szavakat használnak. Azonban csak azért, mert ez online játékban történik, még nem jelenti azt, hogy a helyszínen elhangzott megjegyzések elfogadhatóak lennének.

Valójában az online játékok során elhangzó durva beszéd vagy rágalmazás bűncselekményként is kezelhető, és peres eljáráshoz vezethet. Ebben a cikkben a büntetőjogi következményekkel járó rágalmazás, becsületsértés és fenyegetés bűncselekményeit ismertetjük.

Becsmérlő rágalmazás

Aki nyilvánosan tényeket állít és ezzel valaki hírnevét sérti, az a tények valódiságától függetlenül három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy legfeljebb ötszázezer jen (japán) pénzbírsággal sújtható.

A Büntető Törvénykönyv (japán) 230. cikke[ja]

Amennyiben az alábbi típusú kijelentésekkel valaki társadalmi helyzetét aláássa, fennáll a becsmérlő rágalmazás bűntettének lehetősége: „〇〇 csalást használ a játékban.” vagy „〇〇 más játékosokat csap be.”

Ha a becsmérlő rágalmazás bűntettének tényállása megállapítható, akkor a tettest három évig terjedő szabadságvesztés vagy legfeljebb ötszázezer jen (japán) pénzbírság terhelheti. Az interneten tett nyilatkozatok esetében, még ha tényeket is tartalmaznak, kerülni kell mások hírnevét sértő tartalmakat.

Kapcsolódó cikk: A Youtube-on mások vagy vállalatok becsmérlésével kapcsolatos becsmérlő rágalmazásról[ja]

Sértés bűncselekménye

231. cikk (A büntető törvénykönyv 231. cikke) Aki nyilvánosan valakit megsért, annak büntetése fogház vagy pénzbírság lehet, még akkor is, ha nem hivatkozik konkrét tényekre.

A Japán Büntető Törvénykönyv (刑法) 231. cikke[ja]

Ha valaki az interneten másokat szidalmaz vagy lebecsül, fennáll a lehetősége, hogy ez a sértés bűncselekményének minősül. Ilyen kijelentések például a “halj meg”, “hülye”, “idióta”, “pénzéhes” és hasonlók.

A becsületsértés bűncselekményétől az különbözteti meg, hogy van-e “konkrét tényfeltárás”. A tényfeltárás azt jelenti, hogy konkrét dolgokra utal-e valaki. Ezért, ha konkrét tartalomról van szó, akkor becsületsértés bűncselekménye, ha általános tartalomról, akkor a sértés bűncselekménye áll fenn. Itt a “tény” alatt nem számít, hogy az igaz vagy hamis.

Az internetes megnyilvánulások esetében különös figyelmet kell fordítani arra, hogy ha valaki tények feltárása nélkül nyilvánosan megsért másokat, akkor az a sértés bűncselekményébe ütközhet. A sértés bűncselekményéről a következő cikkben olvashat részletesen.

Kapcsolódó cikk: Mi a sértés bűncselekménye? Konkrét példák és a becsületsértés bűncselekményétől való különbség magyarázata[ja]

Fenyegetés bűntette

Aki másnak az életét, testi épségét, szabadságát, becsületét vagy vagyonát sértő cselekményt helyez kilátásba és ezzel fenyeget, az két évig terjedő szabadságvesztéssel vagy legfeljebb háromszázezer jenig terjedő pénzbüntetéssel sújtható.

A Büntetőtörvénykönyv (刑法) 222. cikke[ja]

Akár egy online játékban történik, például azzal fenyegetőzni, hogy „Megöllek ekkor és ekkor”, fenyegetés bűntettnek minősül. Ha valaki beperel ezért, akár két évig terjedő szabadságvesztésre vagy legfeljebb háromszázezer jen pénzbüntetésre ítélhető.

Még az online játékok során is fontos, hogy mindig megőrizzük a higgadtságunkat és szavainkat, és probléma esetén megfelelően kezeljük a helyzetet. A fenyegetés bűntettéről további részleteket a következő cikkben olvashatnak.

Kapcsolódó cikk: A radikális internetes bejegyzések is fenyegetésnek minősülhetnek – A „megöllek” vagy „halj meg” kijelentések fenyegetésnek számítanak-e?[ja]

Az online játékokban történő rágalmazás felfedésének kérelmezési folyamata

A rágalmazó információkat közlő személytől kártérítési igény érvényesítéséhez először azonosítani kell a közlő személyt.

A közlő személy információinak felfedésére irányuló kérelemmel kapcsolatos gyakori tévhit, hogy a kérelem benyújtásával egy alkalommal azonosítható lesz a közlő személy (a közlő személy címe, neve stb. információi felfedésre kerülnek). Azonban valójában a közlő személy információihoz eljutni kétlépcsős folyamaton keresztül, az alábbi lépésekben kell információkat követni.

  • A weboldal kezelője felé irányuló kérelem
  • Az internet-szolgáltató felé irányuló kérelem

A weboldal kezelője felé irányuló kérelem

Először az online játék üzemeltetőjétől kérjük a közlő személy kommunikációs naplójának és egyéb adatainak ideiglenes intézkedésként történő felfedését. Az online játék üzemeltetői gyakran rendelkeznek az ilyen információkkal, mint a közlő személy IP-címe vagy a közlés időpontja, így először az IP-címet szokták felfedni.

A közlő személy információinak felfedési kérelmével a következő információk (kommunikációs napló) felfedését érhetjük el:

  • A közlő személy IP-címe
  • A mobil eszköz internet-hozzáférési szolgáltatásának felhasználói azonosító száma
  • A SIM-kártya azonosító száma
  • A közlés időpontja (időbélyeg)
  • Az IP-címhez társított portszám

Általában nem a főperes eljárást, hanem az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet használjuk. Ennek oka, hogy a közvetítő szolgáltató kommunikációs naplója csak néhány hónapig őrződik meg, így fennáll a veszélye, hogy a főperes eljárás során a kommunikációs napló törlődik.

Az internet-szolgáltató felé irányuló kérelem

Ezt követően az ideiglenes intézkedéssel felfedett IP-cím alapján meghatározzuk a „közvetítő szolgáltatót” (internet-szolgáltatót), és ezzel szemben nyújtjuk be a közlő személy információinak felfedési kérelmét.

Ebben az eljárásban a következő információk felfedését érhetjük el a közlő személy, azaz a szolgáltató szerződő fél részéről:

  • Cím
  • Név
  • E-mail cím

A szolgáltató felé irányuló felfedési kérelem esetén ritkábban ismerik el a megőrzés szükségességét, ezért alapelvként a főperes eljárás megindítása szükséges.

Továbbá, az információk felfedési eljárásának megkezdése előtt vagy azt egyidejűleg, a közvetítő szolgáltatóval szemben a közlő személy információinak törlésének megtiltására irányuló ideiglenes intézkedési végzést is kérhetjük a bíróságtól.

Így tehát az online játékokban történő közlő személy azonosításához több lépcsőn keresztül kell eljárni, és minden egyes lépcsőnél fontos a megfelelő eljárások betartása. Részletesen a következő cikkben is tárgyaljuk.

Kapcsolódó cikk: Mit jelent a közlő személy információinak felfedése? Az új eljárások létrehozása és azok folyamata a módosítások nyomán, amit egy ügyvéd magyaráz el[ja]

Összefoglalás: Ha online játékokban rágalmazás éri, forduljon ügyvédhez

Az online játékok elterjedésével a felhasználók közötti kommunikáció egyre élénkebbé válik, ugyanakkor a rágalmazás is egyre nagyobb problémát jelent. Az online játékokon belüli rágalmazás és durva beszéd komoly probléma, és ügyvédi irodánkhoz nem csak felnőttek, hanem középiskolások és gimnazisták is gyakran fordulnak segítségért.

Ha rágalmazás éri, szükség lehet az anonim elkövető információinak azonosítására, amihez a feladó adatainak kiadását kell kérni, de ez a folyamat nem garantálja az elkövető azonnali azonosítását egyetlen kérelemmel.

Első lépésként az online játék szolgáltatójától kell kérni a feladó kommunikációs logjainak ideiglenes intézkedésként történő kiadását, majd ezután a szolgáltató internet-szolgáltatójától kell kérni a feladó címének és nevének kiadását. Ezek a lépések több szakaszon keresztül szükségesek, és minden egyes szakaszban fontos a megfelelő eljárások betartása.

Továbbá, az online játékokon belüli megnyilvánulások becsületsértési, rágalmazási vagy fenyegetési bűncselekménynek is minősülhetnek, ezért először is konzultáljon egy ügyvéddel, hogy megfelelően kezelje a helyzetet.

Bemutatjuk irodánk által kínált megoldásokat

A Monolith Jogügyvédi Iroda az IT területén, különösen az internet és a jogi szakértelem terén rendelkezik jelentős tapasztalattal. Az utóbbi években az interneten terjedő rossz hírnévvel kapcsolatos károk és rágalmazások úgynevezett “digitális tetoválásként” komoly károkat okozhatnak. Irodánk megoldásokat kínál a “digitális tetoválás” kezelésére. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Jogügyvédi Iroda szakterületei: Digital Tattoo[ja]

Managing Attorney: Toki Kawase

The Editor in Chief: Managing Attorney: Toki Kawase

An expert in IT-related legal affairs in Japan who established MONOLITH LAW OFFICE and serves as its managing attorney. Formerly an IT engineer, he has been involved in the management of IT companies. Served as legal counsel to more than 100 companies, ranging from top-tier organizations to seed-stage Startups.

Vissza a tetejére