MONOLITH LAW OFFICE+81-3-6262-3248Hétköznapokon 10:00-18:00 JST [English Only]

MONOLITH LAW MAGAZINE

Internet

A 'Becsületsértés per és a viszontper folyamatának' magyarázata

Internet

A 'Becsületsértés per és a viszontper folyamatának' magyarázata

2020 szeptemberében egy egyetemi professzor, akit a Japán Liberális Demokrata Párt szenátorai becsületsértés miatt bepereltek a Twitteren közzétett tartalom miatt, zaklatási céllal indított SLAPP-pernek minősítette az ügyet, és 1,5 millió jen kártérítést követelt a Tokiói Kerületi Bíróságon benyújtott ellenperében.

Ezt úgy hívjuk, hogy ellenper, amikor a felperes ellen a vádlott a folyamatban lévő perben (az eredeti per) ugyanazon bíróság általi tárgyalást kér.

Itt bemutatjuk, hogyan kezelik a gyakorlatban a becsületsértési perekben is előforduló ellenpereket.

A főper és a ellenper közötti különbség

Az a személy, aki a per alperese lett, csak akkor indíthat ellenpert a főperhez tartozó bíróságon, ha a főper célja a követelés vagy a védekezési módszerrel kapcsolatos követelés, és ezt a szóbeli tárgyalás befejezéséig teheti meg (a Japán Polgári Perrendtartás 146. cikk 1. bekezdésének fő szövege).

“A főperhez kapcsolódó követelés céljából” például olyan eseteket említhetünk, mint amikor egy közlekedési balesetben az alperes ellen indított kártérítési igényre az alperes viszont kártérítési igényt nyújt be a felperes ellen.

“A védekezési módszerrel kapcsolatos követelés céljából” például olyan eseteket említhetünk, mint amikor a felperes pénz kifizetését követeli az alperestől, az alperes viszont ellenszámítási védekezést hoz fel, és a számítás utáni maradvány összeg kifizetését követeli a felperestől.

Az ellenpert láthatjuk a becsületsértési perekben is. Ahogy a bevezetőben említett példákban, ha úgy gondolja, hogy a per indítása jogtalan, érdemes lehet az ellenper indítását megfontolni, és ha heves vita alakul ki, nincs szükség arra, hogy az alperesként megjelölt személyt egyoldalúan felelősségre vonják a jogi jogsértésért.

Itt fontos megjegyezni, hogy az ellenper indítását a “szóbeli tárgyalás befejezéséig”, azaz a tényállás vizsgálatának (általában a felsőbírósági tárgyalás) befejezéséig kell elvégezni, és továbbá, ha “jelentősen késlelteti a peres eljárást”, az ellenper indítása nem engedélyezett (a Japán Polgári Perrendtartás 146. cikk 1. bekezdés 2. pontja). Ilyen esetekben az ellenpert jogellenesnek tekintik és elutasítják.

Becsületsértés és fegyelmi eljárás kérelme, valamint ellenper

Egy példa, amikor egy ügyvéd ellenpert indított egy olyan felperes ellen, aki becsületsértés miatt fegyelmi eljárást kért és kártérítést igényelt a posztjai miatt (Tokiói Kerületi Bíróság, 2018. október 16-i ítélet).

https://monolith.law/reputation/defamation[ja]

A per lefolyása

A felperes egy olyan részvénytársaság, amely ideiglenes szálláshelyek tervezésével, kivitelezésével, értékesítésével és üzemeltetésével foglalkozik. Az alperes egy ügyvéd, aki saját jogi irodájának blogját üzemelteti.

Az alperes ügyvéd a blogján azt írta, hogy a felperes cég a Tōhoku földrengés utáni helyreállítási munkálatok szálláshelyeit “a dekontamináció fokozódása közben, a munkavállalók szálláshelye hiányos, és ha 320 szobát építenek, havonta 28,8 millió jent kapnak. Az építési költség 600 millió jen, de 40 hónap alatt 1,3 milliárd jenre nő, így a befektetés gyorsan megtérül” -ként hirdeti, és a felperes céget név szerint megnevezve azt állítja, hogy “a csalások érzékenyek a divatra”, “ez nagyon valószínűnek tűnő történet, de teljesen hamis, és nincs valós alapja. Ha tévedésből pénzt adna, soha nem térne vissza”. A felperes cég ezért fegyelmi eljárást kért az érintett ügyvéd szakmai szervezeténél, és ugyanakkor pert indított, mert szerinte az ügyvéd társadalmi megítélését rontotta és akadályozta a munkáját.

Erre válaszul az alperes ügyvéd azt állította, hogy a felperes egy csaló cég, és a felperes befektetési ajánlata csalárd módon pénzt szedett be, de a felperes ennek ellenére tudatában volt ennek, és jogellenesnek minősítette a blogbejegyzést, amely ezt megemlítette, és fegyelmi eljárást kért, valamint azt állította, hogy a felperes cselekményei jogellenesek, és ellenpert indított.

A bíróság ítélete a főperrel kapcsolatban

A bíróság először is megállapította, hogy az alperes által közzétett cikk a felperes cég által a Fukushima Daiichi atomerőmű-balesettel kapcsolatos dekontaminációs munkálatokban részt vevő munkavállalók számára szállást kínáló, valós alapok nélküli befektetési ajánlatot tett, és hogy ez a befektetési ajánlat csalás, és hogy ezek a tények rontják a felperes hírnevét és hitelét.

Másrészt, a cikk közzétételének célja az volt, hogy a cikk olvasói ne váljanak a cikkben említett csalások áldozatává, és ezért az alperesnek a cikk közzétételének célja kizárólag a közjó szolgálata volt, és a cikkben említett tények a közérdekkel kapcsolatosak.

Ezután a bíróság megvizsgálta, hogy a cikkben említett tények valósak-e, és hogy az alperesnek volt-e jogos oka hinni, hogy ezek a tények valósak. A bíróság megállapította, hogy a felperes által felajánlott befektetési lehetőség olyan üzlet, amely valós alapok nélküli bérleti szerződésen alapul, és nincs kilátásban a befektetett pénz visszaszerzése, és a felperes ezt tudta, de úgy tett, mintha a befektetett pénz gyorsan visszaszerezhető lenne, és profit várható, és ezért a cselekmény csalásnak minősül. Ezért a bíróság úgy ítélte meg, hogy a cikk által okozott becsületsértés nem jogellenes, és a jogellenes cselekmény nem valósult meg, és elutasította a felperes keresetét a főperben.

A bíróság ítélete az ellenperrel kapcsolatban

A bíróság először is megállapította, hogy a fegyelmi eljárás kérelme jogi alapon hiányzik, és a felperesnek tudnia kellett, hogy ő maga a csalás elkövetője, és ezért a felperes tudatosan kért fegyelmi eljárást, annak ellenére, hogy tudta, hogy a kérelem jogi alapon hiányzik. Ezért a bíróság úgy ítélte meg, hogy ez a fegyelmi eljárás kérelem jogellenes, mert nem felel meg az ügyvédi fegyelmi rendszer céljának és célkitűzéseinek, és a felperes jogellenes cselekménye az alperessel szemben megvalósult.

A bíróság azt is megállapította, hogy a felperes tudta, hogy a főperben hivatkozott jogai jogi alapon hiányoznak, és ennek ellenére pert indított. Ezért a bíróság úgy ítélte meg, hogy a perindítás a bírósági rendszer céljával és célkitűzéseivel összhangban súlyosan aránytalan, és jogellenes cselekménynek minősül. A bíróság ezért 1 millió jen kártérítést ítélt meg a fegyelmi eljárás kérelme és a per miatt.

Bár gyakran előfordul, hogy a főperben a keresetet elfogadják, és az ellenpert elutasítják, de mint ebben az esetben, előfordulhat, hogy a főperben a keresetet elutasítják, és az ellenpert elfogadják. Ha jogtalan pert indítanak ellenünk, nem csak a perben kell vitatkoznunk, hanem ellenpert is indíthatunk, hogy felelősségre vonjuk az ellenfelet.

Becsületsértés és ellenper

Egy olyan felperes, aki egy akváriummal (tengeri élőlények tenyésztésére szolgáló berendezés) kapcsolatos weboldalt üzemeltet, beperelte azt a vádlottat, aki hasonló weboldalt üzemeltet, mert állítása szerint a vádlott becsületsértő cikkeket tett közzé a 2ch fórumon. A vádlott viszont azt állította, hogy a felperes a saját weboldalán olyan cikkeket tett közzé, amelyek megsértették a vádlott becsületét és magánéletét, és ezért ellenpert indított (Kanazawa Kerületi Bíróság, 2019. március 20-i ítélet).

A per lefolyása

A felperes azt állította, hogy a vádlott olyan durva és alpári kifejezéseket használt, mint “a hermitrák + a grúz + az algás akváriumot FB-n mutogatja”, “a saját rozsdája. Felteszi magát a polcra és másokat üt, ezért történik ez”, “idióta”, “hülye”, “alkalmatlan ember”, “lenéz másokat”, és ezzel a nézőkben azt az érzetet keltette, hogy a felperes alacsony erkölcsi értékű személy, aki információkat terjeszt, és jelentősen csökkentette a felperes társadalmi értékelését.

Erre válaszul a vádlott azt állította, hogy a felperes a saját weboldalán a per lefolyásáról szóló cikkekben közzétette a vádlott valódi nevét, lakóhelyét és vállalkozásának nevét. A vádlott szerint a per nyilvánossága nem arra szolgál, hogy a polgárokat tájékoztassa a per tartalmáról, hanem a perjogi eljárás igazságosságának biztosítására. Mivel a konkrét perek tartalma általában nem ismert széles körben, a peres felek valódi nevének és a per tartalmának részletes leírása becsületsértésnek vagy magánéleti jogsértésnek minősül. Ezért a vádlott kártérítést követelt és ellenpert indított.

A bíróság ítélete a főperrel kapcsolatban

A főperrel kapcsolatban a bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes nem válaszolt azokra a kérdésekre, amelyek saját üzleti tevékenységét érintették, például arra, hogy a felperes által eladott LED lámpán nincs PSE jelölés, ami jogi problémát jelenthet. Ugyanakkor a bíróság úgy ítélte meg, hogy a vádlott olyan bejegyzéseket tett közzé, amelyekben a felperest “zavarkeltőnek” nevezte, ami rontotta a felperes társadalmi értékelését. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a “hülye”, “alkalmatlan ember” és hasonló személyes támadások, figyelembe véve a kifejezések használatát, nem szolgálták a közjót. A bíróság becsületsértést állapított meg, és a vádlottnak 700 ezer jen kártérítést, 367,200 jen költséget, 70 ezer jen ügyvédi díjat, összesen 1,137,200 jen fizetését ítélte meg.

A bíróság ítélete az ellenperrel kapcsolatban

Az ellenperrel kapcsolatban a bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes a fórumon és a saját weboldalán olyan cikkeket tett közzé, amelyekben a felperest és a felperes weboldalát “rágalmazónak” nevezte, és a “bűnös” a vádlott, aki azonos iparágban működő vállalat képviselője. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes “becsületsértés és hitelrontás, valamint üzleti rágalmazás miatt kártérítési igényt nyújtott be”, “zaklató magatartást folytatott (más személy személyazonosságának eltulajdonítása révén)”, “szándékosan és ismételten hamis állításokat tett”, “a vádlott képzelődése és viselkedése túlzott” és hasonló kifejezéseket használt. A bíróság úgy ítélte meg, hogy ha egy átlagos ember normális figyelemmel olvassa ezeket a cikkeket, akkor az a benyomást kelti, hogy a vádlott ismételten elkövetett becsületsértést, hitelrontást vagy üzleti rágalmazást, ami polgári vagy büntetőjogi szempontból illegális, és ez rontotta a vádlott társadalmi értékelését. A bíróság úgy ítélte meg, hogy ez a becsületsértésnek minősül.

Az ellenperben a bíróság úgy ítélte meg, hogy a vádlott “képzelődő”, “tele van hazugságokkal” és hasonló kifejezéseket használt a Facebookon, és ezeket a tényeket igaznak ismerte el. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a “szándékosan és ismételten hamis állítások”, “elképzelhetetlen kettős személyiség”, “a vádlott képzelődése és viselkedése túlzott” és hasonló kifejezések, összehasonlítva a vádlott “képzelődő”, “tele van hazugságokkal” és hasonló bejegyzéseivel, nem minősülnek egyoldalú személyes támadásnak. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes weboldalán tett közzétett vélemények vagy kritikák, még ha becsületsértésnek is minősülnek, nem illegálisak, és nem szándékosak vagy hanyagságból eredőek. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a vádlott elleni becsületsértési igénynek nincs alapja.

Másrészről, a bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes weboldalán közzétett cikkek a vádlott nevét, felhasználónevét, lakóhelyét és városnevét tették közzé az interneten, mint a becsületsértés alapján indított kártérítési igény alperesét. A bíróság úgy ítélte meg, hogy ez olyan információ, amelyet az átlagember nem szeretne nyilvánosságra hozni, és még ha a vádlott üzleti szükségletei miatt is közzétette a nevét, felhasználónevét és címét az interneten, ez nem jelenti azt, hogy a vádlott lemondott arról az érdekről, hogy ne hozzák nyilvánosságra a becsületsértési perrel kapcsolatos információkat. A bíróság úgy ítélte meg, hogy ez a magánélet megsértésének minősül, és a felperesnek 200 ezer jen kártérítést és 20 ezer jen ügyvédi díjat, összesen 220 ezer jen fizetését ítélte meg.

Az ilyen esetekben, mint a jelen eset, előfordulhat, hogy mind a főper, mind az ellenper elismerést nyer, és ilyenkor előfordulhat, hogy a főper csak részben ismerhető el, míg az ellenper teljes mértékben elismerhető.

https://monolith.law/reputation/cases-not-recognized-as-defamation[ja]

Összefoglalás

Ha a per elindult és a tárgyalás jelentősen előrehaladt, majd a vádlott ellentámadást indít, az ellentámadás kétségbeesettnek tűnhet. Ugyanakkor, ha a vádlottnak jogos követelése van a felperes ellen, akkor gyakran indokolt lehet, hogy a per kezdeti szakaszában ellentámadást indítson.

Ha perbe fogják, érdemes lehet minél hamarabb konzultálni egy tapasztalt ügyvéddel arról, hogy indítson-e ellentámadást.

Managing Attorney: Toki Kawase

The Editor in Chief: Managing Attorney: Toki Kawase

An expert in IT-related legal affairs in Japan who established MONOLITH LAW OFFICE and serves as its managing attorney. Formerly an IT engineer, he has been involved in the management of IT companies. Served as legal counsel to more than 100 companies, ranging from top-tier organizations to seed-stage Startups.

Vissza a tetejére