Van szerzői jog a promptokra? Az AI korszakának szellemi tulajdonjogait alaposan megmagyarázva
A generatív AI technológia rohamosan fejlődik, és elérkeztünk abba az időszakba, amikor már szövegeket, képeket és programkódokat is képes automatikusan létrehozni. A ChatGPT, a Perplexity, a Midjourney és számos más változatos AI-eszköz széles körben kerül bevezetésre az üzleti életben, ahol a “milyen utasításokat adunk az AI-nak” kérdése, azaz a promptok, nagymértékben befolyásolják a végeredmény minőségét.
Könnyen elképzelhető, hogy az AI által generált képeken és szövegeken szerzői jogok keletkeznek. De vajon van-e szerzői jogi védelem az AI-nak adott kimeneti tartalmat és formátumot meghatározó “promptokra”?
Ebben a cikkben alaposan körüljárjuk az AI promptjai és a szerzői jogok kapcsolatát, a jelenlegi japán törvényekre alapozva, miközben olyan ismereteket ismertetünk, amelyeket a vállalatoknak, jogi osztályoknak és fejlesztőknek érdemes szem előtt tartaniuk.
Mi a szerzői jog? Jogi alapvetés az AI generáció idején is
A szerzői jog jelentősége abban rejlik, hogy védelmet biztosít a szerzők jogainak, miközben lehetővé teszi a művek igazságos felhasználását. Ezzel hozzájárul a kultúra fejlődéséhez.
Vajon mit értünk a szerzői jog által meghatározott “mű” alatt?
A szerzői jogban meghatározott “mű” definíciója
A szerzői jog szerint, ha egy alkotást “műnek” ismernek el, a szerzőt “szerzői jog” illeti meg. De mik is tartoznak pontosan a “mű” kategóriába?
A szerzői jog törvényének 2. cikk (1) bekezdés 1. pontja a következőképpen határozza meg a művet:
“1. Gondolatok vagy érzelmek 2. kreatív módon 3. megjelenített formája, amely 4. irodalomhoz, tudományhoz, művészethez vagy zenéhez tartozik”
A szerzői jog létrejöttéhez szükséges a fenti négy feltétel teljesülése.
A szerzői jog négy feltétele és azok konkrét példái
Feltétel 1: Gondolatok vagy érzelmek jelenléte
Ez a követelmény nem szigorú, elég, ha az emberi “gondolatok” vagy “érzések” szubjektív elemei benne vannak. Azonban pusztán tények felsorolása vagy objektív adatok önmagukban nem felelnek meg a “gondolat vagy érzelem” kritériumnak, és így nem minősülnek műnek.
Feltétel 2: Kreatív kifejezés
A “kreativitás” nem magas szintű művészetiséget jelent. Ha a szerző egyénisége vagy ötlete valamilyen formában megjelenik, akkor ez a feltétel teljesültnek tekinthető. Másrészről, ha csak néhány szót kombinálnak röviden, vagy ha az kifejezésben alig van választási lehetőség, akkor a kreativitást nehezen ismerik el, és ritkán tekintik műnek.
Feltétel 3: “Megjelenített formában” létezik
A megjelenítés eszköze nem csak papíron vagy képernyőn megjelenő szöveg, hanem szóbeli előadás vagy beszéd is. A lényeg, hogy valóban “megjelenített” kifejezésről van szó, nem pedig az ötlet vagy a koncepció szintjén maradó tartalomról. Még ha egy ötlet kiváló is, az ötlet maga nem tartozik a szerzői jog védelme alá.
Feltétel 4: Irodalomhoz, tudományhoz, művészethez vagy zenéhez tartozik
A műnek minősülő tárgyaknak az irodalom, tudomány, művészet vagy zene kategóriájába kell tartozniuk, de ez nem feltétlenül korlátozott kategóriákat jelent. Például a tervek vagy programok is műnek tekinthetők, ha kreativitásuk elismerhető.
A fenti négy feltétel miatt a “keményen dolgozom” típusú közönséges rövid kifejezések, az időjárás-előrejelzés számadatai vagy a puszta ötletek és módszerek nem rendelkeznek szerzői joggal.
A fent említett mű feltételei alapvetően a generatív AI-ra is vonatkoznak. Például a “generálj egy macskás képet” ötlet önmagában nem védett, és a “generálj egy macskás képet” utasítás is csak egy rövid kifejezésnek tűnhet. Az utasítás kifejezésének kreativitása lehet a vita tárgya.
Mi az a prompt? Jelentése és szerepe
A generatív AI használatához szükség van egy ‘prompt’-ra. Ebben a részben először ismertetjük, hogy mi is ez a prompt.
A prompt jelentése és típusai
A prompt egy olyan bemeneti szöveg, amely utasításokat ad a generatív AI-nak arra vonatkozóan, hogy „ilyen dolgot szeretnék létrehozni”. Tekintsünk például az alábbi promptokat.
- Rövid prompt: Egyszerű parancsmondat (példa: „Generálj egy gyönyörű tájképet”)
- Hosszú prompt: Az AI számára részletesen meghatározott utasításokat tartalmazó parancsmondat (példa: „Készíts egy olajfestmény stílusú képet egy őszi fennsíkon álló házról, kék égbolttal”)
A részletesen meghatározott és a kevésbé specifikus promptok között nagy különbségek lehetnek a generált eredményekben.
A prompt tervezése szakértelem gyűjteménye
A vállalatok és magánszemélyek által a termék minőségének javítása érdekében végzett ‘prompt tervezés’ nem csupán utasításokat tartalmaz, hanem egyre inkább szellemi tulajdonná válik.
A prompt tervezését, amelyet ‘prompt mérnökségnek’ neveznek, és amely jelentős mértékben befolyásolhatja az AI által generált eredményeket, olyan komplexitása miatt, amely néha több mint 1000 karaktert is meghaladhat, a szerzői jogok és szellemi tulajdonjogok vitáinak tárgyává teszi.
Vajon a promptokra is vonatkoznak a szerzői jogok?
A generatív AI által létrehozott termékek szerzői jogi védelmével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó cikkünket az alábbi linken találja.
Kapcsolódó cikk: Generatív AI által létrehozott szövegek szerzői jogi védelme – A ChatGPT és más természetes nyelvfeldolgozó AI-k szerzői jogi helyzetének magyarázata[ja]
Van-e szerzői jogi védelem a promptokra? A japán közigazgatási és törvényhozói szervek álláspontja
A generatív AI által kívánt eredmények eléréséhez a promptok kulcsfontosságúak. Ebben a cikkben bemutatjuk a promptok szerzői jogi védelmével kapcsolatos, a cikk írásának időpontjában közzétett japán közigazgatási és törvényhozói szervek álláspontját.
Szerzői jog keletkezhet a kreativitást tükröző promptok esetében Japánban
Az a kérdés, hogy egy prompt alkotásnak minősül-e, három fő szempont alapján értékelhető:
- Kifejezésről van-e szó (nem csupán egy ötlet vagy tény)
- Van-e kreativitása (nem mindennapi kifejezés-e)
- Ember által készült-e
Az első ponttal kapcsolatban a 2023-as évben (Reiwa 5) a Kulturális Ügynökség álláspontja szerint, ha a generatív AI-nak adott utasítások csupán ötletek és nem kifejezések, akkor az AI által generált termékek nem minősülnek szerzői műnek.
A kreativitás tekintetében a “kreatív hozzájárulás” kifejezést használva úgy vélik, hogy a kreatív kifejezéseket részletesen bemutató utasítások növelhetik a kreatív hozzájárulás elismerésének valószínűségét. Másrészről, ha az utasítások hosszúak, de csupán ötleteket mutatnak be és nem kreatív kifejezéseket, akkor azok nem befolyásolják a kreatív hozzájárulás megítélését.
Forrás: Kulturális Ügynökség | Generatív AI és szerzői jogokkal kapcsolatos GYIK[ja]
A 2023-as évben (Reiwa 5) a parlamenti válaszokban is megjegyezték, hogy ha a prompt csupán általános főnevek kombinációja, akkor nincs kreativitása, és így nem minősülhet szerzői műnek.
Ugyanakkor, a “prompt engineering” esetében, amelyet az AI-nak adott utasítások és parancsok technikájaként és módszertanaként értelmeznek, ha a tartalom nem technikai kifejezésekkel van bemutatva, akkor nem tartozik a szerzői művek körébe. Azonban, ha a tartalom technikai kifejezéseket és részletes utasításokat vagy parancsokat tartalmaz, akkor elismerhető a kreativitás.
Az azonban, hogy “végső soron a bíróság fogja eldönteni”, zárja le a választ, ami azt jelzi, hogy a jogszabályok és a precedensek még nem tartanak lépést a jelenlegi helyzettel.
Kapcsolódó cikk: Milyen szempontokat kell figyelembe venni a generatív AI és a szerzői jogok kapcsolatában?[ja]
Nemzetközi példák és irányelvek
Az Amerikai Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala (U.S. Copyright Office) szerint az AI által generált tartalmak szerzői jogi védelmének megítélése esetenkénti elemzést igényel. Ha az emberi beavatkozás nem egyértelmű, nem ismerik el szerzői műként.
Másrészről, az Egyesült Királyságban és az Európai Unióban létezik a közös szerzői művek és a munkáltatói szerzői művek fogalma is, amely bizonyos rugalmasságot nyújt azon esetekben, amikor a vállalati tevékenység során létrehozott promptok kezeléséről van szó.
Gyakorlati megközelítések Japánban
Jelenleg Japánban még nincsenek konkrét bírói döntések a promptokra vonatkozóan. Azonban, ha valamit “kreatív kifejezésként” értékelnek, elméletileg lehetséges, hogy szerzői jogi védelemben részesül. A vállalatoknak, amikor bevezetik a generatív AI-t, előfordulhat, hogy “szellemi tulajdonként” belső irányelveket kell kidolgozniuk.
Gyakorlati megjegyzések és intézkedések
Az, hogy a promptoknak szerzői jogi védelem járhat, azt jelenti, hogy azokat az intellektuális tulajdonhoz hasonlóan kell kezelni és menedzselni. Az alábbi pontokra érdemes odafigyelni:
- Promptok és az általuk létrehozott termékek közötti kapcsolat tisztázása és dokumentálása
Annak rögzítése, hogy ki, milyen célból és milyen promptokat használt, előkészítheti a vállalatot egy esetleges jogi vita esetére. - Szerződés készítése a termékek felhasználásának hatályáról
Amennyiben a létrehozott termékeket harmadik félnek kívánjuk átadni, fontos, hogy a szerzői jog fennállásától függetlenül a szerződésben egyértelműen meghatározzuk a felhasználás körét. - Promptok és a termékek együttes kezelése
A vállalatok számára a promptok a know-how részét képezik, míg a termékek az eredményeket. Ajánlott, hogy ezeket ne külön-külön, hanem együttesen kezeljük.
A gyakorlatban figyelembe veendő kockázatok és intézkedések (plágium, megosztás, licencelés) Japánban
Számos vállalat már beépítette a generatív AI-t a működésébe. Itt megvizsgáljuk azokat a kockázatokat és intézkedéseket, amelyeket a promptok szerzői jogi védelmének lehetőségét figyelembe véve konkrétan érdemes mérlegelni.
Problémát jelenthet-e a promptok jogi szempontból történő plágiuma?
Ha a promptokban kreatív kifejezési módokat ismernek el, akkor az adott promptok szerzői műnek minősülnek. Engedély nélküli használatuk szerzői jogi sérelemhez vezethet.
Manapság az SNS-en keresztül is találkozhatunk olyan felhasználókkal, akik kereskedelmi célokra használják az AI promptokat, de ha ezek más vállalatok promptjai, akkor fennáll a használat megtiltásának vagy kártérítési igényeknek a kockázata. Különösen azok a promptok, amelyek egy vállalat által kifejlesztett logikát vagy sablonokat tartalmaznak, bizalmas információként is kezelendők.
A vállalati irányelvek kidolgozása és a jogi osztállyal való együttműködés
A vállalatok számára az alábbi intézkedések lehetnek hatékonyak:
- Promptok készítéséhez és használatához kapcsolódó irányelvek létrehozása
- Szerzői jogi és szellemi tulajdonvédelmi oktatás megvalósítása a munkatársak számára
- A jogi és szellemi tulajdonvédelmi részlegek által végzett rendszeres felülvizsgálat
Ezen szabályok meghatározásával minimalizálhatók a generatív AI használatával járó jogi kockázatok.
Összefoglalás: Kérjen szakértői tanácsot a generatív AI kapcsán
A generatív AI által végzett munkák egyre inkább természetessé válnak, és a promptok esetében felmerülhet a szerzői jogok kérdése. Különösen fontos tudatosítani, hogy ha a promptokban teremtői eredetiség van, akkor azok szerzői jogi védelem alá eshetnek.
Különösen üzleti felhasználás esetén szükséges óvatossággal eljárni. A vállalati tevékenységek során fontos, hogy a promptok és a generált tartalmak használatának határait és felelősségeit egyértelműen meghatározzuk, és szerződésekkel, illetve szabályzatokkal szabályozzuk.
Ezenfelül a vállalatoknak ki kell dolgozniuk irányelveket és más intézkedéseket az intellektuális tulajdon védelmében. Az intellektuális tulajdon kérdései magas szintű szakértelmet igényelnek. Különösen igaz ez a generatív AI-ra és a promptokra, ahol a joggyakorlat és a törvényi szabályozás még nem tartott lépést a fejlődéssel. Mindenképpen érdemes legalább egyszer szakértői tanácsot kérni ebben a témában.
A Monolith Ügyvédi Iroda által nyújtott szolgáltatások bemutatása
A Monolith Ügyvédi Iroda egy olyan jogi szolgáltatást nyújtó cég, amely gazdag tapasztalattal rendelkezik az IT területén, különösen az internet és a jog világában. Az AI üzletág számos jogi kockázattal jár, és elengedhetetlen az AI jogi kérdéseiben jártas ügyvédek támogatása. Irodánk AI-ban jártas ügyvédek és mérnökök csapatával nyújt magas szintű jogi támogatást az AI üzleti tevékenységekhez, beleértve a ChatGPT-t is, mint például szerződéskészítés, üzleti modellek jogi megfelelőségének vizsgálata, szellemi tulajdonjogok védelme, adatvédelmi megoldások és egyebek. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.
A Monolith Ügyvédi Iroda szolgáltatási területei: AI (például ChatGPT) jogi kérdései Japánban[ja]
Category: IT
