Rágalmazás-e egy vállalat rossz hírét kelteni? Példák a károkozásra és a válaszadás módjára.

A vállalatok számára gyakran okoz fejtörést a kérdés, hogy a cégükkel kapcsolatos negatív megjegyzések beletartoznak-e a becsületsértés kategóriájába. A közösségi média elterjedésével, ahol az egyének könnyedén oszthatják meg véleményüket, megnövekedett azon bejegyzések száma is, amelyek potenciálisan károsíthatják a vállalat hírnevét. Azonban nem minden kritikus megjegyzés jelent jogi problémát.

Ebben a cikkben áttekintjük azokat az eseteket, amikor a vállalattal szembeni negatív megjegyzések becsületsértésnek minősülnek, példákon keresztül szemléltetve a károkat. Emellett bemutatjuk a becsületsértésen kívül figyelembe veendő egyéb bűncselekményeket és a bejegyzés szerzőivel szemben alkalmazható lépéseket. A cikk elolvasásával megértheti a vállalat számára megfelelő válaszlépéseket.

Vállalati kritika mint rágalmazás

A rágalmazás nem csak egyének, hanem jogi személyek, mint például vállalatok esetében is megállapítható.

230. cikk (Rágalmazás) a Büntető Törvénykönyvben

Aki nyilvánosan tényeket állít vagy terjeszt, és ezzel mások hírnevét sérti, az tények valóságtartalmától függetlenül három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy legfeljebb ötszázezer jen pénzbüntetéssel sújtható.

Forrás: e-Gov jogszabálykereső｜230. cikk (Rágalmazás) a Büntető Törvénykönyvben[ja]

A Büntető Törvénykönyv 230. cikke az áldozatot “személyként” határozza meg, de ezt a “személy” fogalmát úgy értelmezik, hogy magában foglalja a jogi személyeket is (a Nagy Japán Bíróság 1926 (Taishō 15) március 24-i ítélete alapján). Mivel a jogi személyek és más szervezetek is tevékenykednek a társadalomban, ezért társadalmi értékelés alá esnek.

Ezért az internetes fórumokon vagy a közösségi médiában elkövetett vállalati kritika rágalmazásnak minősülhet. Azonban, ha a vállalat rossz híreinek közzététele közérdekű vagy közhasznú információ, akkor a törvényesség megkérdőjelezhető lehet.

【Mi a rágalmazás?】
A rágalmazás olyan cselekedet, amely nyilvánosan konkrét tényeket állítva csökkenti mások társadalmi értékelését, függetlenül attól, hogy azok igazak-e vagy sem. Például, ha valaki azt állítja, hogy “X személy jogtalanul használta fel a cég pénzét”, “Y személy korábban börtönben volt”, vagy “Z személy félrelép”, ezek a kijelentések vagy bejegyzések rágalmazásnak minősülhetnek.

Megjegyzés 1: Röviden és világosan bemutatni valamit

【A rágalmazás megállapításának feltételei】
A rágalmazásért való pereskedéshez a következő három feltételnek kell teljesülnie:

Esettanulmány: Amikor egy cég elleni rosszindulatú megjegyzéseket becsületsértésnek ismertek el

A vállalatok és kollégák hírnevének ártó magatartás új és súlyos belső jogellenesség formájaként van felismerve. Különösen az interneten történő rágalmazó bejegyzések, amelyek jelentős veszteségeket okozhatnak, óvatosságot igényelnek.

Bemutatunk egy figyelemre méltó ítéletet az internetes becsületsértéssel kapcsolatban (a Japán Legfelsőbb Bíróság 2010. március 15-i döntése[ja]). Az eset egy férfi ellen indult, aki egy ramenláncot üzemeltető vállalatot rágalmazó bejegyzéseket tett közzé.

A Tokiói Kerületi Bíróság elsőfokú ítélete

A hagyományos értelmezés szerint a “nem valós becsületsértő kifejezések” csak akkor mentesülnek a becsületsértés bűntett alól, ha “biztos dokumentumok vagy alapok alapján tévesen hitték, hogy az információ valós”.

Az elsőfokú ítélet azonban a Tokiói Kerületi Bíróságon egy enyhébb mércét állított fel az egyéni internetes bejegyzésekkel kapcsolatban (a Tokiói Kerületi Bíróság 2008. február 29-i ítélete). Konkrétan azt állapította meg, hogy a becsületsértés bűntette nem állapítható meg, kivéve, ha a személy “tudva, hogy nem igaz, posztolt” vagy “elhanyagolta az egyénileg elvárható kutatást”. Ez nagy vitát váltott ki.

Az internetes információk könnyen cáfolhatók, és általában alacsony megbízhatóságúnak tekintik, ezért az ítélet szerint a mércét enyhébbé kell tenni.

A Tokiói Fellebbviteli Bíróság másodfokú ítélete

A Tokiói Fellebbviteli Bíróság megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és kimondta, hogy az internetes kifejezések által okozott becsületsértés bűntettének megállapítási kritériumai nem változtak. A közérdekű tényekkel kapcsolatosan, még ha közérdekű célból is történt, a bejegyzés tartalmára vonatkozóan nem állt rendelkezésre valóság bizonyítéka, és nem ismerték el, hogy a férfi valóságosnak hitt volna, így bűnösnek találták (a Tokiói Fellebbviteli Bíróság 2009. január 30-i ítélete).

Az ítélet kimondta, hogy az internetes bejegyzések esetében is, ha nincs biztos dokumentum vagy alap, a mások elleni rágalmazás becsületsértés bűntettének minősül, és 300 ezer jen bírságot szabtak ki.

A Legfelsőbb Bíróság döntése

Végül a Legfelsőbb Bíróság elutasította a fellebbezést, és az eredeti ítélet jogerőre emelkedett.

1. Az internetes egyéni felhasználók által végzett kifejező tevékenység esetében is, más kifejezési eszközök használatakor, csak akkor nem állapítható meg a becsületsértés bűntette, ha a tényeket valóságosnak hitték, és biztos dokumentumok, alapok alapján megállapítható, hogy van rá ésszerű ok. Nem szabad enyhébb feltételek mellett megtagadni a bűntett megállapítását.

Idézet: Bíróságok｜A Legfelsőbb Bíróság ítéletgyűjteményéből ‘Ítélet összefoglaló'[ja]

Továbbá megjegyezte, hogy az internetes információk pillanatok alatt hozzáférhetők a nagyközönség számára, a becsületsértés áldozatai súlyosan érintettek lehetnek, és egyszer megsértett hírnevet nem könnyű helyreállítani, még ha cáfolnak is, nem biztos, hogy a hírnév helyreáll.

Amikor egy cég kritizálása nem minősül becsületsértésnek

A becsületsértés feltételeinek teljesülése esetén is előfordulhat, hogy egy cég kritizálása nem minősül becsületsértésnek, ha az illeszkedik a jogellenesség kizáró okai közé (lásd alább a 2. jegyzetet).

2. jegyzet: Olyan különleges körülményeket jelent, amelyek miatt egyébként jogellenes cselekmény nem minősül jogellenesnek.

A jogellenesség kizáró okainak három feltételt kell egyszerre teljesíteniük: a tények közérdekű voltát, a cél közérdekű jellegét és a valóságtartalom bizonyítását.

Ha ez a három feltétel egyszerre teljesül, akkor nem áll fenn a becsületsértés.

A jogellenesség kizáró okainak elfogadható konkrét példái közé tartozik a vállalati visszaélések bejelentése vagy a politikusok kritizálása. Azonban a politikusok személyes támadása vagy a megalapozatlan rágalmazás esetén a jogellenesség kizáró okai nem állnak fenn.

Lehetséges-e elbocsátani egy alkalmazottat, ha az interneten rosszat ír a cégről?

A legkomolyabb intézkedés, amit egy vállalat alkalmazottal szemben alkalmazhat, az elbocsátás. E súlyos döntés meghozatalához megfelelő, elegendő indok szükséges.

Az elbocsátás jogosságának megítélésére a “felmondási jog visszaélésének elve” létezik, amely szerint az elbocsátáshoz “objektíven ésszerű okok” és a “társadalmi normák szerinti megfelelőség” szükséges. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, az elbocsátást jogtalanul hozottnak tekinthetjük.

Különösen, amikor egy alkalmazott közösségi média bejegyzése miatt fontolóra vesszük az elbocsátást, alaposan mérlegelnünk kell a bejegyzés konkrét tartalmát és annak okozta hatásokat. Ne csupán érzelmi alapon hozzon döntést, hanem elemezze a helyzetet objektív szempontból.

Kapcsolódó cikk: Mit tehetünk, ha valaki SNS-en keresztül rosszindulatú cselekedeteket hajt végre? Lehetséges-e az elbocsátás vagy kártérítési igény érvényesítése?[ja]

A vállalatokat érintő becsületsértésen túl számon kérhető bűncselekmények

A vállalatokat bántó bejegyzések nem csak becsületsértés miatt vonhatók felelősségre, hanem a „hitelrontás” vagy a „csalárd üzleti akadályoztatás” bűncselekményei miatt is.

Büntető törvénykönyv 233. cikk (Hitelrontás és üzleti akadályoztatás)

Aki valótlan híreszteléssel vagy csalárd módszerekkel más személy hitelét rontja vagy annak üzleti tevékenységét akadályozza, három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy legfeljebb ötszázezer jenig terjedő pénzbüntetéssel sújtható.

Forrás: e-Gov jogszabálykereső｜「Büntető törvénykönyv 233. cikk (Hitelrontás és üzleti akadályoztatás)[ja]」

Hitelrontás bűncselekménye

A hitelrontás bűncselekménye azt jelenti, hogy valaki szándékosan terjeszt valótlan információkat mások hitelének rontása érdekében. Ebben az esetben a „hitel” nem csak gazdasági hitelt jelent, hanem a termékek vagy szolgáltatások minőségére vonatkozó értékeléseket is magában foglalja. A hitelrontás bűncselekményének megállapításához szükség van a valótlan információ és a szándékosság elemére. A valós információk vagy a jóhiszemű félreértések alapján tett kijelentések és bejegyzések nem tartoznak ide, de bizonyos esetekben más bűncselekmények, például a becsületsértés miatt is felelősségre vonhatók.

Például egy olyan esetben, ahol egy nő hamis alacsony értékelést tett közzé egy egészségügyi étrend-kiegészítőről, a hitelrontás bűncselekménye miatt került vádemelésre, a bejegyzést közzétevő nőt felmentették, de a hamis alacsony értékelést megrendelő vállalati tisztviselőt 200 ezer jen pénzbüntetésre ítélték. Egy másik esetben, amikor egy személy egy konbini áruházban vásárolt italba idegen tárgyat kevert és hamis állítást tett a rendőrségnek, a termék társadalmi hitelét is a hitelrontás bűncselekményének tárgyává tették.

Csalárd üzleti akadályoztatás bűncselekménye

A csalárd üzleti akadályoztatás bűncselekménye azt jelenti, hogy valaki csalárd módszerekkel akadályozza más személy üzleti tevékenységét. A csalárd üzleti akadályoztatás bűncselekményének megállapításához szükség van a „csalárd módszer”, az „üzleti tevékenység” és az „akadályoztatás” három elemére. A csalárd módszer azt jelenti, hogy valaki másokat megtéveszt vagy félrevezet, beleértve a közvetlen csalást vagy a gépek és termékek jogellenes manipulációját is. Az üzleti tevékenység a folyamatos üzleti vagy irodai munkát jelenti, nem csak a profitcélú vállalkozásokat, hanem az önkéntes vagy klubtevékenységeket is magában foglalja. Az akadályoztatás nem csak a tényleges üzleti működés gátlását jelenti, hanem az akadályoztatás veszélyének kialakulását is.

Például egy olyan cselekedet, amikor valaki fiktív házhozszállítási megrendelést tesz egy étteremnek, felesleges kiszállításra kényszerítve őket, vagy egy ramen étterembe ismételt rosszindulatú néma telefonhívásokat kezdeményez, vagy élelmiszerekbe tűket kever be, mind a csalárd üzleti akadályoztatás bűncselekményének minősülnek. Hasonlóképpen, ha egy étterem alkalmi munkatársa a higiéniai előírásokat figyelmen kívül hagyva tevékenységét videómegosztó oldalon teszi közzé, az is ugyanebbe a kategóriába tartozik.

Bár a hitelrontás és a csalárd üzleti akadályoztatás bűncselekmények nem számítanak feljelentéshez kötött bűncselekményeknek (amikor a sértett feljelentése szükséges a büntetőeljárás megindításához), a rendőrségi büntetőügyként való kezelésük valószínűsége alacsony, és a gyakorlatban a sértett feljelentése előnyben részesül.

Mit tegyünk, ha rosszindulatú bejegyzéseket írnak a cégünkről az interneten?

Amennyiben a cégünkről rosszindulatú bejegyzéseket írnak az interneten, létfontosságú a gyors és hatékony reagálás. Ebben a cikkben négy lépésre bontva ismertetjük a rágalmazó bejegyzésekkel szembeni konkrét lépéseket.

1. Kérje a sértő bejegyzés eltávolítását
2. Azonosítsa a bejegyzés szerzőjét
3. Forduljon ügyvédhez tanácsért
4. Nyújtson be panaszt és feljelentést a rendőrségen

Az alábbiakban részletesen ismertetjük az egyes lépéseket.

Sértő bejegyzések eltávolításának kérése

Amennyiben a közösségi médiában vagy fórumokon rágalmazó tartalmak terjednek, az elsődleges feladat a kérdéses bejegyzések eltávolítása és a további terjedés megakadályozása. Ennek elérésére szolgáló főbb módszerek a következők:

• A platform üzemeltetőjéhez való közvetlen megkeresés
• A dedikált jelentési rendszerek használata (például: „bejelentési funkció” vagy „kapcsolatfelvételi űrlap”)

Cégként magunk is kezdeményezhetjük a törlést, de ügyvéd megbízásával a törlési ideiglenes intézkedés iránti kérelem benyújtásával gyorsabb és biztosabb eredményt érhetünk el.

Azonban, ha az információ már széles körben elterjedt, a teljes eltávolítása nem valósítható meg. Ilyen helyzetekben ajánlott a hivatalos közlemények vagy sajtóközlemények stratégiai felhasználása, hogy helyesbítsük a téves információkat és pontos tájékoztatást adjunk. Ha többet szeretne megtudni a bejegyzések eltávolításáról, kérjük, olvassa el az alábbi cikket.

Kapcsolódó cikk: Hogyan távolíthatók el a negatív Twitter-tweetek?[ja]

A bejegyzések szerzőjének azonosítása

Az online felületeken történő rágalmazás kezeléséhez elengedhetetlen a szerző azonosítása. A szerző azonosítása általában kétlépcsős felfedési kérelem útján történik. Először a weboldal üzemeltetőjétől kérjük az IP-cím felfedését, majd az internet-szolgáltatótól a szerződő fél adatainak kiadását.

A szerző információinak felfedését kérő eljárás során alaposan meg kell vizsgálni, hogy a vizsgált bejegyzés jogilag becsületsértésnek minősül-e. A pusztán véleménykifejezés, a konkrétságot nélkülöző tartalom vagy a valós tényeket tartalmazó leírások nem feltétlenül minősülnek becsületsértésnek.

Továbbá, ha a bejegyzés közzététele óta hosszú idő telt el, előfordulhat, hogy a szolgáltató már törölte a nyilvántartásokat, és így a szerző azonosítása nehézkessé válhat. Ezeket a tényezőket figyelembe véve mérlegeljük a felfedési kérelem végrehajthatóságát és hatékonyságát.

A Reiwa 4 (2022) év októberi jogszabály-módosítása egyszerűsítette a szerző információinak felfedési folyamatát. Az új “szerző információinak felfedési parancs” rendszerével a procedúra gyorsítása és a terhek csökkentése valósult meg. Azonban bizonyos helyzetekben a hagyományos módszer lehet a megfelelő, ezért bölcs dolog jogi tanácsot kérni és a legjobb megközelítést választani.

Ha többet szeretne megtudni a szerző információinak felfedési kérelméről, kérjük, olvassa el az alábbi cikket.

Kapcsolódó cikk: Mi az a szerző információinak felfedési kérelme? Egy ügyvéd magyarázza el az új eljárásrendet és annak menetét a jogszabály-módosítás után[ja]

Konzultáció ügyvéddel

Az internetes rágalmazás súlyos hatással lehet az áldozatokra, miközben a kezelésük szakértelmet és gyors cselekvést igényel. Sok áldozat bizonytalan abban, hogyan kellene kezelniük a helyzetet. E problémák hatékony kezeléséhez elengedhetetlen a jogi szakértők, az ügyvédek támogatása.

Az ügyvédek képesek átfogó támogatást nyújtani, kezdve a weboldal üzemeltetőivel és szolgáltatókkal való tárgyalástól a bírósági bizonyíték megőrzési eljárásokon át egészen a rendőrséggel és az ügyészséggel való együttműködésig. Különösen az internetes rágalmazás esetében, ahol az idővel való versenyfutásban az ügyvéd gyors és pontos döntései kulcsfontosságúak az áldozat jogainak védelmében.

A hatékony bizonyítékgyűjtés, a megfelelő feljelentés elkészítése és a jogi eljárások gyors előrehaladása olyan bonyolult feladatok, amelyeket az ügyvédek tapasztalatukkal és tudásukkal valósítanak meg.

Bejelentés és feljelentés benyújtása a rendőrségre

Amennyiben az érintett személy büntetőjogi eljárást szeretne kezdeményezni, a rendőrségre tett feljelentés lehet hatékony eszköz. A feljelentés benyújtásával a rendőrség alapelvként köteles azt elfogadni. Ez eltér a bejelentéstől, mivel itt nagyobb a bizonyosság, hogy elindul a nyomozás.

Ha a feljelentést elfogadják, a rendőrség nyomozást végez, majd az ügyet továbbítja az ügyészségre. Azonban a vádemelés az ügyészség döntésén múlik, tehát nem garantált, hogy minden esetben vádemelésre kerül sor.

Továbbá a becsületsértés magánvádas bűncselekmény, amelyet kizárólag a sértett személy jelenthet fel. A feljelentésre a tettes tudomására jutásától számított hároméves határidő áll rendelkezésre, ezért fontos figyelembe venni, hogy ezen időszak letelte után esetlegesen már nem lehet jogi lépéseket tenni.

Összefoglalás: Egy cég elleni rosszindulatú megjegyzések is becsületsértésnek minősülhetnek

Vállalati képviselőként, ha a cég elleni rosszindulatú megjegyzéseket vagy rágalmakat írnak fel az internetre, gyors és megfelelő válaszlépésekre van szükség. A cég elleni rosszindulatú megjegyzések kockázatot jelenthetnek a vállalat hírnevének és hitelének jelentős károsítására, valamint becsületsértésnek is minősülhetnek.

Különösen azok a tényeken nem alapuló rágalmak vagy a társaság társadalmi megítélését jogtalanul befolyásoló tartalmak, amelyek jogi intézkedések tárgyai lehetnek. A múltbeli ítéletekben is voltak példák arra, hogy egy vállalat elleni becsületsértést elismertek.

Azonban az igazság kimondása vagy a közérdekű kritika esetén kivételek is lehetnek, ezért a helyzetet óvatosan kell megítélni. Az első lépésként a problémás bejegyzés törlésének kérését kell megtenni, és a bejegyző személyének azonosítását kell előmozdítani.

Ezzel egyidőben erősen ajánlott ügyvédhez fordulni. Az ügyvéd jogi szempontból elemezheti a helyzetet és javasolhatja a legmegfelelőbb válaszlépéseket. Szükség esetén a rendőrséghez történő feljelentés vagy vádemelés benyújtását is fontolóra veheti.

Továbbá, ha a saját alkalmazottak tesznek közzé rosszindulatú megjegyzéseket, akkor a munkaszerződés alapján megfelelő intézkedéseket kell megfontolni. Azonban, ha fegyelmi intézkedéseket, mint például elbocsátást hajtanak végre, az ügyvéd tanácsa elengedhetetlen a jogszabályok szigorú betartása érdekében.

Nem csak a becsületsértés miatt, hanem munkamegakadás vagy hitelrontás bűncselekményei miatt is lehet szükség átfogó tanácsadásra. A vállalat hírnevének védelme és a megfelelő válaszlépések érdekében ajánlott szakértő, azaz ügyvéd segítségét kérni.

Intézkedéseink bemutatása

A Monolith Jogügyi Iroda az IT területén, különösen az internet és a jogi szakértelem terén rendelkezik jelentős tapasztalattal. Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a hálózaton terjedő rossz hírnév vagy rágalmazás komoly károkat okozhat, ha figyelmen kívül hagyjuk. Irodánk megoldásokat kínál a rossz hírnév kezelésére és a közösségi média botrányok elhárítására. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Jogügyi Iroda szolgáltatási területei: Tőzsdei vállalatok stb. hírnevének védelme[ja]