Bemutatjuk a bocsánatkérő hirdetések példáit, mint a becsület helyreállításának intézkedéseit a becsületsértés ellen

Az információ terjedésének nagy ereje miatt a modern társadalomban a rágalmazásból eredő károk egyre súlyosabbak. Továbbá, a rágalmazás, mint mások társadalmi értékelésének csökkentése, gyakran nem elegendő a károk helyreállítására csak pénzügyi kártérítéssel.

Ezért a Polgári Törvénykönyv (a japán ‘Minpō’) előírja, hogy a rágalmazás esetén a kártérítés mellett lehetőség van a becsület helyreállításának intézkedéseire is.

723. cikk (A becsület helyreállítása rágalmazás esetén)

A bíróság a rágalmazó személy ellen, a sértett kérelmére, a kártérítés helyett, vagy a kártérítéssel együtt, rendelhet olyan intézkedést, amely a becsület helyreállítására alkalmas.

A becsület helyreállításának intézkedéseként általánosan elfogadott a bocsánatkérő hirdetés közzététele. Azonban nem egyértelmű, hogy milyen esetekben, milyen tartalommal és módszerrel fogadható el a bocsánatkérő hirdetés, mivel ez a bíróság belátására van bízva.

Ezért ebben a cikkben bemutatjuk a bocsánatkérő hirdetésekkel kapcsolatos valós eseteket.

Mi az a bocsánatkérő hirdetés?

A bocsánatkérő hirdetés olyan eszköz, amellyel a becsületsértés elkövetője hirdetés formájában fejezi ki bocsánatkérését az áldozat felé.

Lehet, hogy már találkoztak olyan esettel, amikor egy hetilapban megjelent becsületsértő cikk szerzője vagy kiadója hirdetés formájában fejezte ki bocsánatkérését az áldozat felé.

Azonban a bocsánatkérő hirdetések esetében felmerült a kérdés, hogy nem sértik-e a “lelkiismeret szabadságát” (a Japán Alkotmány 19. cikke), mivel ezek a hirdetések kényszerítik az elkövetőt a bocsánatkérés kifejezésére, függetlenül attól, hogy valóban bocsánatot akar-e kérni.

Ennek ellenére a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött, hogy a Polgári Törvénykönyv 723. cikke szerinti bocsánatkérő hirdetés kényszerítése összhangban van az alkotmánnyal:

“Bár előfordulhat, hogy az adós személyiségének figyelmen kívül hagyása és a becsületének súlyos megsértése, valamint a döntéshozatali szabadság és a lelkiismeret szabadságának indokolatlan korlátozása miatt ez nem alkalmas a kényszerítő végrehajtásra, ha ez csak a valós helyzet beismerésére és a bocsánatkérés kifejezésére korlátozódik, akkor ezt a Polgári Perrendtartás 733. cikke (jelenleg 171. cikk) eljárásával kell végrehajtani.”

Legfelsőbb Bíróság ítélete, 1966. július 4. (Shōwa 41) Minshū 10. kötet, 7. szám, 785. oldal

Ez az ítélet után több bírósági döntés is született, amely bocsánatkérő hirdetést rendelt el.

Az azonban fontos, hogy ne tévesszen meg bennünket, hogy ha a becsületsértést elismerik, nem feltétlenül ismerik el a bocsánatkérő hirdetést is.

Az alábbiakban bemutatunk néhány valós esetet, amelyek alapján megmutatjuk, hogyan ítélte meg a bíróság a bocsánatkérő hirdetések közzétételére vonatkozó kérelmeket.

Tényleges esetek, amikor bocsánatkérő hirdetés közzétételét kérték a hírnév helyreállítása érdekében

Először is, bemutatunk három esetet, amikor a bocsánatkérő hirdetés közzétételét elfogadták.

Bocsánatkérő hirdetés egy hetilapban, amiért rágalmaztak

Egy bizonyos női híradós esetét mutatom be, akit a ‘Shūkan Gendai’ című hetilapban többször is azzal rágalmaztak, hogy diákkorában fehérneműs bárban dolgozott. A cikkhez képek is tartoztak.

A rágalmazás és a személyiségjogok megsértése miatt a női híradós kártérítést és bocsánatkérő hirdetés megjelentetését követelte a kiadótól, a Kodansha-tól.

A tokiói kerületi bíróság a rágalmazást és a személyiségjogok megsértését elismerte, és 7,7 millió jen kártérítés megfizetésére kötelezte a Kodansha-t. Emellett elrendelte, hogy a ‘Shūkan Gendai’ című hetilapban egyszer, fél oldalon (9 cm magas, 15,5 cm széles), a szöveg kétszeres betűméretével jelenjen meg a bocsánatkérő hirdetés (Tokiói Kerületi Bíróság, 2001. szeptember 5. – Heisei 13 év).

A megjelent bocsánatkérő hirdetés

Elnézést kérünk és visszavonjuk a cikket

Az általunk kiadott ‘Shūkan Gendai’ 1999. szeptember 25-i számában megjelent cikkben azt állítottuk, hogy a TV Asahi új, gyönyörű híradója, XXXX úr, diákkorában egy Roppongi fehérneműs bárban dolgozott. Azonban ez a tény teljesen alaptalan.

Mélyen sajnáljuk, hogy ezt az alaptalan cikket megjelentettük, és ezzel súlyosan megsértettük XXXX úr becsületét. Ezzel együtt visszavonjuk a cikket.

　　　　　　　　　　　　　　　　　　　　　　　　　　　Kodansha Kft.

　　　　　　　　　　　　　　　　　　　　　　　　Vezérigazgató, ◯◯◯◯

◯◯○○ Úr

Becsületsértés miatti bocsánatkérő hirdetés, melyet országos lapokban közöltek

A szobrász A és az általa készített művekből összeállított színpadi díszletet használó színházi társulat, melyet a szobrász B és társai azzal vádoltak, hogy A és társai cselekedetei szerzői jogi megsértést jelentenek, becsületsértés miatt kártérítést és bocsánatkérő hirdetést követelt B-től és társaitól.

A Tokyoi Fellebbviteli Bíróság (Tokyo High Court) elismerte a becsületsértést a fent említett sajtótájékoztatóval kapcsolatban. A bíróság B-t és társait arra kötelezte, hogy fizessenek 1,4 millió jent kártérítésként A-nak és társainak, valamint közzétegyenek egy bocsánatkérő hirdetést az Asahi Shimbun és más országos lapokban. A hirdetés címe és a címzett neve 14 pontos betűmérettel, a szöveg és a többi rész 8 pontos betűmérettel jelenjen meg (Tokyoi Fellebbviteli Bíróság ítélete, 2000. szeptember 19. (Heisei 12)).

Megjegyzendő, hogy ebben az esetben a sajtótájékoztatót közlő országos lapok felelősségét tagadták.

Bocsánatkérő hirdetés, ami egy honlapon történt rágalmazás miatt került fel

A felperes a tudományos folyóiratban és a saját honlapján közzétett dokumentumokban hibákat talált az alperes által írt könyv tudományos nézőpontjából. Erre válaszul az alperes a saját honlapján közzétett dokumentumokban hangsúlyozta a felperes kutatási tevékenységének rosszindulatúságát.

A felperes kártérítést, a dokumentumok eltávolítását és bocsánatkérő hirdetés közzétételét követelte az alperestől, mivel úgy érezte, hogy az alperes honlapján közzétett dokumentumok rontották a hírnevét. Az alperes viszont azt állította, hogy a felperes honlapján közzétett dokumentumok és előadások rontották a hírnevét, és ugyanolyan tartalmú ellenpert indított, mint a felperes.

A Tokyo District Court (Tokiói Kerületi Bíróság) elismerte, hogy az alperes dokumentumai rágalmazták a felperest, és 3,3 millió jen kártérítést, a dokumentumok eltávolítását és bocsánatkérő hirdetés közzétételét rendelte el az alperes honlapján (Tokiói Kerületi Ítélet, Heisei 24 év, 2012. november 8.).

Másrészről, a felperes dokumentumait tudományos nézőpontból kritizálták, és nem csökkentették az alperes társadalmi értékelését, ezért az alperes kérelmét elutasították.

Ha megnézzük azokat az eseteket, amikor a bocsánatkérő hirdetés közzétételét elfogadták, alapvetően azt látjuk, hogy a bocsánatkérő hirdetést a rágalmazás helyszínén kell közzétenni.

Ha a hírnev helyreállításának jelentőségét vesszük figyelembe, akkor logikusnak tekinthető a bocsánatkérés és a helyesbítés az információ forrásánál.

Kapcsolódó cikk: Mennyi a rágalmazásért járó kártérítés átlagos összege?[ja]

Az elnézést kérő hirdetések nem mindig elfogadottak

Ahogy azt már korábban említettük, csak azért, mert a becsületsértés elfogadott, még nem jelenti azt, hogy az elnézést kérő hirdetések is mindig elfogadottak.

Valójában, az újságok és más médiumokban történő elnézést kérő hirdetések közzététele jelentős költségekkel jár, és ezeket a költségeket az elkövetőnek kell viselnie. Emellett figyelembe kell venni a közzétételt elrendelő médium hátrányait és más körülményeket is, ezért a bíróságok általában óvatosak az elnézést kérő hirdetések kötelezővé tételével kapcsolatban.

Ezért most nézzük meg, milyen esetekben nem fogadja el a bíróság az elnézést kérő hirdetéseket, és milyen tényezőket vesznek figyelembe ilyenkor.

Általános indoklás a bocsánatkérő hirdetések elutasítására

Egy bizonyos startup vállalkozás és annak vezetője azt állította, hogy a “Shūkan Shinchō” és más hasonló kiadványokban megjelent cikkek, melyek részvénymanipuláció gyanúját vetették fel, rágalmazásnak minősülnek. Emiatt kártérítést és bocsánatkérő hirdetés közzétételét követelték a Shinchō Kiadótól. Ebben az esetben a Tokiói Kerületi Bíróság a következőképpen döntött:

A felperesek bocsánatkérő hirdetést is követelnek, de a fent említett pénzügyi kártérítésen felül nem lehet elismerni, hogy a bocsánatkérő hirdetés közzététele nélkül a felperesek kára nem lenne megtérítve, ezért a felperesek bocsánatkérő hirdetés közzétételére irányuló kérelme indokolatlan.

Tokiói Kerületi Bíróság, 2003. július 25. (Heisei 15)

A fenti döntés a leggyakoribb indoklás, amikor a bíróság elismeri a rágalmazást, de elutasítja a bocsánatkérő hirdetés közzétételét. Lényegében azt állapították meg, hogy a rágalmazásból eredő kár pénzügyi kártérítéssel elegendően megtéríthető. De milyen megfontolások alapján jutottak erre a következtetésre?

A megtisztelő becsületsértés módjának és az áldozat helyzetének figyelembevételével vizsgált eset

Egy szórakoztatóipari ügynökség vezetője azt állította, hogy a “Shūkan Bunshun” magazinban megjelent cikk, amely az ügynökséghez tartozó színésznővel kapcsolatos problémákról szólt, becsületsértő volt. Emiatt kártérítést és bocsánatkérő hirdetés közzétételét követelte a Bunshun Bungei kiadótól és a cikk szerkesztőjétől. A Tokiói Kerületi Bíróság a következőképpen döntött:

Bár a vádlottak becsületsértő cselekedetei komoly kárt okoztak a felpereseknek, a cikkben szereplő kifejezések közül néhány, amelyek becsületsértésnek minősülnek, részben igazak (például, hogy B havi fizetése 50 000 jen volt). Továbbá, G, aki interjút adott a vádlott cég újságírójának, félreértésre adható kijelentéseket tett (például, hogy a felperes cég visszautasította a “Shingeki no Kyojin” című műsorban való szereplés felkérését). Figyelembe véve, hogy a vádlottak becsületsértő cselekedetei nem voltak rendkívül rosszindulatúak, a felperes cég egy nagy szórakoztatóipari ügynökség, és a felperes A a cég ügyvezető igazgatója, valamint a Zenkoku Ongaku Kyōkai (Japán Zenei Szövetség) állandó igazgatója, a becsület helyreállítása bizonyos mértékben lehetséges. Így, a megsértett felperesek becsületének helyreállítására a fent megállapított pénzügyi kártérítés elegendő, és nincs szükség további bocsánatkérő hirdetés közzétételére.

Tokiói Kerületi Bíróság, 2019. április 19. (Heisei 31)

Ezért, figyelembe véve a becsületsértés módját és az áldozat helyzetét, előfordulhat, hogy a bocsánatkérő hirdetés közzétételét nem engedélyezik.

Kapcsolódó cikk: A vállalatok és szervezetek becsületsértése és az immateriális károk[ja]

A média hatásának és a közzététel utáni körülményeknek figyelembevételével kialakított esettanulmány

Egy volt női parlamenti képviselő a havi magazinban, a ‘Will’-ben megjelent cikk miatt, mely szerint születési helye a Koreai-félszigeten található, neve pedig koreai név, és emiatt nem tudott megfelelően reagálni az Észak-Korea által elkövetett japán emberrablási esetekre, becsületsértés miatt kártérítést és bocsánatkérő hirdetés közzétételét követelte a Wac kiadótól és a cikk szerkesztőjétől.

A Kobe Kerületi Bíróság elismerte a becsületsértést, és 2 millió jen kártérítést ítélt meg, de a bocsánatkérő hirdetést a következőképpen utasította el:

A cikkben szereplő magazin tényleges eladási darabszáma körülbelül 40 ezer példány, a cikkben említett tényeket nem jelenítették meg újsághirdetésekben vagy vonaton lógó hirdetésekben, és a cikk címe és szerzőjének neve sem szerepelt a magazin borítóján (tehát, még ha a magazin is ki volt téve a könyvesboltban, ez önmagában nem teszi lehetővé a cikk tartalmának könnyű felismerését), ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a cikk tartalmának széles körben ismertté válása a társadalomban alacsony volt. Több mint két év telt el a magazin kiadása óta, de ez idő alatt nem lehetett elismerni, hogy a cikkben szereplő tények jelentős akadályt jelentettek volna a felperes politikai vagy társadalmi tevékenységének végrehajtásában. A cikk tartalma és a magazin helyzete a sajtóban figyelembe véve, a cikk hatása szinte elhanyagolható volt. Mindezeket összevetve, ebben az esetben azt kell mondanunk, hogy a felperes becsületének helyreállítása érdekében nincs szükség arra, hogy pénzügyi kártérítéssel együtt bocsánatkérő hirdetést vagy más helyreállító intézkedést rendeljünk el.

Kobe Kerületi Bíróság, 2008. november 13. (Heisei 20)

Itt figyelembe vesszük a magazin hatását és a közzététel utáni körülményeket.

Ezért a bírósági ítéletekben azt mondhatjuk, hogy a becsületsértés kérdése abban rejlik, hogy a vitatott megjegyzés tartalma alapján milyen mértékben csökken a társadalmi értékelés, míg a bocsánatkérő hirdetés közzétételének szükségessége azt veszi figyelembe, hogy a megjegyzés milyen konkrét kárt okozott valójában.

A könyv által okozott rágalmazás és a bocsánatkérő hirdetések módszerei

A kritikus A azt állítja, hogy a B irodalmi kritikus által írt könyvben azzal rágalmazták, hogy A kritikusi álneve a házastársa neve, és A nem végez írói vagy más tevékenységet. Ezt a kérdést fogjuk megvitatni.

A B és a könyv kiadója ellen kártérítést és bocsánatkérő hirdetések közzétételét követelte a fő nemzeti lapokban, valamint a saját honlapjukon.

A Tokyo District Court (Tokiói Kerületi Bíróság) elismerte a rágalmazást, és a következőképpen döntött, hogy a feleknek a saját honlapjukon egy hónapig kell közzétenniük a meghatározott bocsánatkérő szöveget:

…Ebben az esetben nyilvánvaló, hogy az interneten keresztül történő véleménynyilvánítás jelentős mértékben befolyásolta a helyzetet, és a felperes hírnevének helyreállításához nem elegendő csak a pénzügyi kártérítés, hanem szükséges és megfelelő, hogy a vádlott Yamagata és a vádlott Media Works is közzétegye a mellékelt bocsánatkérő szöveget az internetes fórumon. Úgy gondoljuk, hogy ha ezt egy hónapig közzéteszik, a felperes hírneve jelentős mértékben helyreáll. Ezen időszak korlátjával, kivéve a vádlott Shufu no Tomo-t, parancsoljuk az internetes fórumon történő bocsánatkérést.
Ezenkívül a felperes azt is követeli, hogy bocsánatkérő hirdetést tegyen közzé a fő nemzeti lapokban, de mivel a könyv a “subkultúra” nevű kissé speciális területen jelent meg, és csak körülbelül 10 000 példányban került kiadásra, és nem terjedt el széles körben a társadalomban, és mivel úgy gondoljuk, hogy az interneten keresztül történő bocsánatkérő hirdetéssel szinte elérhető a cél, nem rendeljük el a bocsánatkérő hirdetést a fő nemzeti lapokban.

Tokiói Kerületi Bíróság, 2001. december 25. (Heisei 13)

Ebben az esetben figyelembe vették, hogy az interneten véleménycserék történtek, és elfogadták a honlapon történő bocsánatkérő hirdetést.

Továbbá, különösen a könyvek esetében, általában nehéz elképzelni, hogy ugyanaz a személy többször megvásárolja ugyanazt a könyvet, ezért a helyreállító intézkedések, mint például a javító szöveg beillesztése utólag, nem tekinthetők elegendőnek.

Ahogy korábban említettük, alapvetően a bocsánatkérő hirdetések közzététele a rágalmazás médiumában logikus, de mint ebben az esetben, figyelembe véve a rágalmazás konkrét módját és a médium jellegét, lehetséges, hogy rugalmasabban és ésszerűbben közelítjük meg a bocsánatkérő hirdetések módszerét.

Összefoglalás: Ha rágalmazás áldozata lettünk, fontoljuk meg a bocsánatkérő hirdetés lehetőségét, mint a hírnevünk helyreállításának eszközét

A bíróságok óvatosak a bocsánatkérő hirdetések elfogadásával kapcsolatban, de mint azt fentebb láthattuk, több olyan eset is van, amikor ezt elfogadták. A rágalmazásból eredő károk nem csak pénzzel orvosolhatók, és gyakran előfordul, hogy a hírnev helyreállításának eszközeként a bocsánatkérő hirdetés nélkül nem lehet alapvető megoldást találni.

Ezért, ha rágalmazás áldozata lettünk, ne csak a kártérítési igényt vegyük figyelembe, hanem fontoljuk meg a bocsánatkérő hirdetés lehetőségét is, mint a hírnevünk helyreállításának eszközét.

Ha a cikkben bemutatott példákat figyelembe véve szeretné megfontolni a bocsánatkérő hirdetés lehetőségét, mint a hírnev helyreállításának eszközét, kérjük, forduljon bizalommal ügyvédhez.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolit Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői iroda, amely rendelkezik magas szintű szakértelemmel az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években, ha figyelmen kívül hagyjuk az interneten terjedő hírnevet károsító vagy rágalmazó információkat, súlyos károkat okozhat. Irodánk megoldásokat kínál a hírnevet károsító és a lángoló problémák kezelésére. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

https://monolith.law/practices/reputation[ja]