Lehetséges-e kártérítési igény benyújtása jogi személyek esetében is? A becsületsértés jogeseteinek alapján magyarázat

Ha valaki rágalmazást szenved az interneten, és ez becsületsértésnek minősül, általános gyakorlat szerint polgári peres eljárás keretében kártérítési igényt támaszt. De ki lehet a becsületsértés miatti kártérítési igény alanya? A kérdés azért merül fel, mert a becsületsértés nem csak egyéneket, hanem jogi személyeket is érinthet.

Ha a becsületsértés áldozata egy vállalkozást vezet, a cég hírneve is sérülhet, ami üzleti veszteséget is okozhat. Ebben az esetben a cég, mint jogi személy, lehet a felperes.

Általánosan ebben az esetben a cég, például mint felperes A, hitel- és becsületsértési igényt támaszt, míg a vállalkozó, például mint felperes B, becsületsértési igényt támaszt. Mivel a cég és annak vezetője különböző személyiségek, mindkettő lehet felperes, és külön-külön peres eljárást is kezdeményezhetnek.

Ezt a kérdést tisztázó esetet ismertetem a következőkben.

Az eset háttere

Egy vállalati üzleti tanácsadói tevékenységet végző részvénytársaság vezérigazgatója 2017 márciusában összesen ötször találkozott a következő hamis letartóztatási információkkal a blogján:

• 2017 februárjában kényszerítő erkölcstelenség gyanújával kihallgatták
• Kényszerítő erkölcstelenség gyanújával letartóztatták
• Kényszerítő erkölcstelenség cselekményét elkövette, de megegyezett vagy kiegyezett az áldozat nővel

Ezeket a cikkeket a vádlott úgy tettette fel, mintha azokat a felperes cég vagy a sajtó írta volna.

A részletek nem ismertek, de a vádlott 2019 márciusában 1 év 2 hónap és 7 hónap börtönbüntetést kapott a jelen ügyben szereplő rágalmazás miatt, így a büntetőjogi rágalmazás már jogerős. A büntetőjogi rágalmazás feljelentéshez kötött bűncselekmény (japán Büntető Törvénykönyv 232. cikk), tehát a büntetőeljárás nem haladhat előre az áldozat feljelentése nélkül. Ezért a felperes már feljelentést tett a büntetőügyben, és a jogerős ítélet arra utal, hogy a bűncselekmény súlyos volt.

Az első eset, amelyben a vezérigazgató volt a felperes

A felperes, aki egy bűnügyi feljelentést követően, egy vállalat üzleti tanácsadói tevékenységét végző részvénytársaság vezérigazgatójaként, azt állította, hogy a jelen cikkben szereplő állítások rágalmazásnak minősülnek, és peres eljárást indított a vádlott ellen a lelki károkért járó kártérítés és egyéb követelések érdekében.

A vádlott azt állította, hogy a bejegyzéseket azért tette közzé, mert szimpatizált a felperes feleségével, aki nem kapott megélhetési költséget a felperestől, és ki volt téve a hatalmi zaklatásnak. A felperes azt állította, hogy a vádlott kitartóan tartotta a kapcsolatot a felperes feleségével, akivel szimpatizált, és amikor ez lehetetlenné vált, bosszúból tett közzé rágalmazó bejegyzéseket.

Mindezek alapján a bíróság:

A jelen cikkben szereplő állításokat “a társadalom által adott objektív értékelés csökkenésének” minősítette, és elismerte a polgári jogi rágalmazást, és 1,2 millió jen kártérítést, 150 ezer jen ügyvédi költséget, összesen 1,35 millió jen kártérítést ítélt meg a vádlottnak.

Tokyo Kerületi Bíróság 2019. november 25-i (2019) ítélete

Megjegyzendő, hogy a felperes 617 388 jen összegű költséget követelt a sértett azonosításához szükséges adatok közzétételének költségeként, amelyet a felperes cég viselt, de mivel a felperes nem viselte ezeket a költségeket, ezeket nem ismerték el a felperes kárainak.

https://monolith.law/reputation/defamation-and-decline-in-social-reputation[ja]

A cég mint felperes a második ügyben

Lehet, hogy a feladó adatainak közzétételére irányuló kérelmünk költségeit nem ismerték el. Ugyanebben az ügyben a cég, amelynek ügyvezető igazgatója az első ügy felperese volt, most felperesként lépett fel, és beperelte a becsületsértés alapján okozott nem vagyoni károk megtérítését.

A bíróság az első ügyben is említett öt cikk kapcsán megállapította, hogy

“A jelen cikkek azt mutatják, hogy az A nevű felperes képviselője szexuális zaklatást követett el és letartóztatták. Ha a közönség általános figyelmét és olvasási módját vesszük alapul, a cikkek azt a benyomást keltik, hogy a felperes olyan személyt képvisel, akit szexuális bűncselekmény miatt letartóztattak, ezért a jelen bejegyzések csökkentik a felperes társadalmi értékelését. (Egyébként a jelen bizonyítékok alapján nem lehet elismerni, hogy A elkövette a cikkekben említett szexuális zaklatást 2017 februárjában vagy márciusában, és ezért letartóztatták.) Tehát a jelen bejegyzések mindegyike rontja a felperes hírnevét, és ezért jogellenes cselekménynek minősül.”

Tokyo Kerületi Bíróság 2020. október 14-i (2020) ítélete

A bíróság a bejegyzések tartalmát, módszerét, számát, indítékát stb. figyelembe véve, amelyek rosszindulatúak és önzőek, ugyanakkor a cikkek a felperes, az A nevű ügyvezető igazgatóra összpontosítanak, és nem a felperes cég maga a közvetlen célpont, a bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes cég által a bejegyzések miatt elszenvedett nem vagyoni kár értéke 600 ezer jen.

Ezután a bíróság elismerte a jogi költségeket 60 ezer jenben, a bejegyző azonosításához szükséges költségeket 617 388 jenből 400 ezer jenben, mint okozati összefüggésben álló kárt, és összesen 1 060 000 jen kifizetését rendelte el az alperes részére.

Az alperesnek tehát két tárgyaláson összesen 2 410 000 jen kártérítést kellett fizetnie.

https://monolith.law/reputation/honor-infringement-and-intangible-damage-to-company[ja]

“Az ismételt perindítás tilalma” és “az egy ügy, nem újra” elve

A Polgári Perrendtartás 142. cikkelye szerint tilos az ismételt perindítás.

142. cikkely: Az ügyfelek nem indíthatnak újabb pert olyan ügyben, amely már a bíróság előtt van.

Polgári Perrendtartás (Az ismételt perindítás tilalma)

Ezenkívül az Alkotmány 39. cikkelyének második bekezdése rögzíti az “egy ügy, nem újra” elvét.

39. cikkely: Senkit sem lehet büntetőjogi felelősségre vonni olyan cselekményért, amely a végrehajtás idején törvényes volt, vagy amelyért már felmentették. Senkit sem lehet ugyanazon bűncselekményért ismét büntetőjogi felelősségre vonni.

Alkotmány (A visszamenőleges büntetés tilalma, az egy ügy, nem újra elve)

Ezzel kapcsolatban az alperes azt állította, hogy a jelen per (a 2. ügy) ugyanazzal a perbeli tárggyal rendelkezik, mint az előző per (az 1. ügy), és ezért ellentétes a Polgári Perrendtartás 142. cikkelyével, valamint az Alkotmány 39. cikkelyének második bekezdésében foglalt “egy ügy, nem újra” elvével, ezért el kell utasítani.

Erre a bíróság azt válaszolta, hogy mivel az 1. ügyben hozott ítélet már jogerős volt a 2. ügy perindítása előtt, az 1. ügy nem tartozik a Polgári Perrendtartás 142. cikkelyében meghatározott “bíróság előtt álló ügyek” körébe, így a 2. ügy perindítása nem ellentétes ezzel a cikkellyel. Továbbá, az Alkotmány 39. cikkelyének második bekezdése a büntetőjogi felelősségre vonatkozik, ezért nem alkalmazható a jelen polgári perben.

A bíróság továbbá megjegyezte, hogy

“[Idézet] A jelen per tárgya a felperes kártérítési igénye az alperessel szemben, míg az előző per tárgya A kártérítési igénye az alperessel szemben volt. Mivel a felperes és annak ügyvezető igazgatója, A, különböző személyek, a két per tárgya nem azonos, ezért a jelen per nem ellentétes a Polgári Perrendtartás 142. cikkelyével.”

Ugyanaz

is hozzátette.

Az alperes azt állította, hogy az 1. ügyben 1,35 millió jen kifizetésére kötelezték az 1. ügy felperesének, aki azonban az 2. ügy felperesének, egy cégnek az ügyvezető igazgatója, és gyakorlatilag ugyanaz a személy, így ha az 2. ügyben is kártérítést ítélnek meg, akkor a kárt kétszer számítják el, és ebben az esetben a felperes nemtárgyi kára nem létezik. Azonban mivel a felperes cég és annak ügyvezető igazgatója különböző személyek, a kárt nem számítják el kétszer.

Összefoglalás

Nem csak a becsületsértés esetében, hanem bármilyen jogi sérelem esetén, ha az áldozat egy vállalatot vezet, akkor még akkor is, ha a vállalatot közvetlenül nem éri rágalmazás, a vállalat jogait megsérthetik, és üzleti károk is keletkezhetnek. Ezért nem csak az ügyvezető személy, hanem a vállalat, mint jogi személy is lehet a felperes, esetenként külön-külön is.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolis Jogi Iroda egy olyan jogi iroda, amely magas szakmai szinten rendelkezik az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években az interneten terjedő hírnév károsító és rágalmazó információk “digitális tetoválásként” komoly károkat okoznak. Irodánk megoldásokat kínál a “digitális tetoválás” elleni védekezésre. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

https://monolith.law/digitaltattoo[ja]