A „●● elmélet” jogos a YouTube videókban? A televíziós tervek utánzásának jogi kockázatai

A YouTube-on nap mint nap számos különböző műfajú videó kerül feltöltésre, amelyek között megtalálhatóak a televíziós műsorokat utánzó alkotások is.

A paródiáktól kezdve azokig a művekig, amelyek szinte teljesen lemásolják az eredeti műsort, sokféle utánzat létezik. Azonban a jogi kockázatok, amelyeket ezek a másolatok magukban hordoznak, gyakran nem ismertek.

Például a TBS televíziós hálózat 2014-ben (Heisei 26) indított “Szerda esti Downtown” című szórakoztató műsora, amelynek fő szegmense a bemutató által felvetett “elméletek” ellenőrzése, számos YouTube videóban is megjelenik, amelyek úgy tűnik, hogy ezt a szegmenst követik.

Ebben a cikkben bemutatjuk a televíziós műsorok YouTube-on történő utánzásának jogi kockázatait és elfogadható határait.

Szerzői jogi kérdések

Ha egy televízióban sugárzott műsort egyszerűen lemásolunk és feltöltünk a YouTube-ra, könnyen belátható, hogy ez szerzői jogi megsértést jelent. De mi történik, ha csak a műsor ötletét utánozzuk?

Mi a szerzői jog?

A szerzői jog a művek jogi védelmét biztosító jog.

A művek a következőképpen vannak definiálva:

“Olyan alkotások, amelyek gondolatokat vagy érzéseket kreatív módon fejeznek ki, és a irodalom, tudomány, művészet vagy zene területéhez tartoznak.”

A szerzői jogról szóló törvény 2. cikk 1. bekezdés 1. pontja (Japán)

Egyszerűen fogalmazva, ezek olyan alkotások, amelyek saját gondolatainkat vagy érzéseinket kreatív módon fejezik ki, és a irodalom és hasonló területekhez tartoznak.

Az ötlet és kifejezés kettős elmélete

Amikor kifejezési tevékenységet végzünk, általában először gondolkodunk (ötlet), majd kifejezzük azt.

Ahhoz, hogy valami “mű” legyen, “kreatívan kell kifejezni” azt, tehát az ötlet szintjén, amikor csak a fejünkben gondolkodunk, még nem minősül műnek.

Ezt az ötlet és kifejezés megkülönböztetésének elméletét hívjuk az ötlet és kifejezés kettős elméletének.

Van néhány ítélet, amely ezt az ötlet és kifejezés kettős elméletét tárgyalja:

“A szerzői jogi törvény által védett művek a gondolatokat és érzéseket konkrétan kifejező kreatív formák, mint például szavak, betűk, hangok, színek stb. Az ötletek és elméletek, azaz a kifejezett tartalom, még ha eredeti és új is, általában nem minősülnek műnek, és nem tartoznak a szerzői jogi törvény által meghatározott szerzői személyiségi jogok és szerzői vagyonjogok védelme alá (az ötletek szabadságának elve).”

A LED-technológiai tanulmány ügye

“A matematikai művek szerzői jogi tulajdonosai nem jogosultak a szerzői jogi törvény védelmére a műben bemutatott állítások megvilágításának folyamatára és az ezt magyarázó egyenletekre vonatkozóan. (…) Ezt a megvilágítási folyamatot a mű gondolatának (ötletének) magának tekintjük, és ha a megvilágítási folyamat kifejezési formájában kreativitást ismerünk el, akkor a szerzői jogi törvény alapján jogot követelhetünk, de a megvilágítási folyamat maga nem minősül a szerzői jogi törvény alapján műnek.”

A matematikai cikk Nogawa csoport ügye

A televíziós műsorok ötleteinek utánzása

A televíziós műsorok ötleteinek utánzása esetén, ha az ötletet csak absztrakt ötletként használjuk, akkor ez nem minősül szerzői jogi megsértésnek.

Például, ha olyan videót készítünk és teszünk közzé, amely a “YouTuber rangsorolás” című televíziós műsor ötletét utánozza, akkor ez alapvetően nem minősül szerzői jogi megsértésnek.

Az a fontos, hogy ha a műsort teljesen utánozzuk, akkor nagy a valószínűsége, hogy jogot sértünk.

A televíziós műsorok esetében előfordulhat, hogy maszkott karakterek jelennek meg, de a karakterek műveknek minősülnek, tehát ha megjelenítjük őket, akkor megsértjük a szerzői jogot.

Szükséges, hogy világosan megkülönböztessük az ötletet és a kifejezést, és óvatosan járjunk el, hogy az ötlet utánzása szintjén maradjunk.

Védjegyjog kérdések

Fontos figyelembe venni a védjegyjogot is.

Mi a védjegyjog?

A védjegyjog a termékek és szolgáltatások védjegyeinek kizárólagos használatát védi.

Ez a jog nem úgy jön létre, mint a szerzői jog, hogy a jogi követelményeket teljesítjük, hanem a Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani a regisztrációs kérelmet, és a Szabadalmi Hivatal által előírt eljárásokat, mint például az ellenőrzés és a regisztrációs díj befizetése, kell végrehajtani.

A védjegyjogosult kizárólagosan használhatja a védjegyet a meghatározott termékekre vagy szolgáltatásokra.

Védjegytörvény 25. cikk (Japán Védjegytörvény 25. cikk)

Ezenkívül megakadályozhatja, hogy mások hasonló módon használják a bejegyzett védjegyet.

Ha a védjegyjogosult vagy az exkluzív használati jogosult szándékosan vagy hanyagságból megsérti saját védjegyjogát vagy exkluzív használati jogát, és kártérítést követel a jogsértés miatt, akkor a jogsértő cselekményt elkövető személy által átadott termék összegét a védjegyjogosult vagy az exkluzív használati jogosult által elszenvedett kár összegének tekintheti.

Védjegytörvény 37. cikk (Japán Védjegytörvény 37. cikk)

A televíziós műsorok utánzásával kapcsolatban

Védjegy kategóriák

A védjegyjogban vannak védjegy kategóriák. Ez azt jelenti, hogy a védjegy milyen területeket fedi le. Összesen 45 kategória van, beleértve a termékeket és szolgáltatásokat.

A televíziós műsorok utánzásánál a 41. kategória (oktatás, szórakozás, sport, kultúra) kapcsolata lehet a probléma.

A védjegy bejegyzését a következő Szabadalmi Hivatal “Szabadalmi Információs Platform (J-PlatPat)” segítségével keresheti meg.

Példák a védjegyjog megsértésére

Például, ha létrehoz egy videót, amelyben általános ismereteket tanít a “Trivia no Izumi” (Trivia forrás) című, védjegyként bejegyzett műsor alapján, és feltölti a YouTube-ra, akkor ez védjegyjog megsértésnek tekinthető.

Ha a videóban önkritikus viccként mondja, hogy “Ez olyan, mint a Trivia no Izumi másolata (nevetés)”, vagy ha magát a műsor nevét említi, az nem minősül védjegyjog megsértésnek.

Az alábbi cikkben részletesen ismertetjük, kérjük, olvassa el.

https://monolith.law/corporate/trademark-infringement-cases-illegalityjudgment[ja]

Összefoglalás

A YouTube és más internetes médiumok esetében, a televíziós műsorok utánzása nem jelent szerzői jogi problémát, amíg csak az ötletet másoljuk. Azonban ha a műsorvezetést vagy a maszkott karaktereket is lemásoljuk, az már szerzői jogi szabálysértésnek minősül, ezért kerülni kell.

Emellett, ha védjegyjogot sértünk, az is védjegyjog megsértésének minősül, ezért óvatosság szükséges.

Ha ilyen videókat szeretne készíteni, szakértői jogi ismeretekre van szükség, ezért javasoljuk, hogy forduljon hozzánk, mint szakértő jogi irodához.

Ha szeretné megismerni ezt a cikket videó formájában, nézze meg a YouTube csatornánkon található videónkat.

https://www.youtube.com/watch?v=HwX4zKlhbhY[ja]