Van-e szerzői jog a hivatalos szervek által közzétett dokumentumokban? A használati megjegyzések magyarázata
Az állami hivatalok a központi és helyi önkormányzatok irodáit jelentik, beleértve a központi minisztériumokat, bíróságokat, parlamentet stb. Ezekben a hivatalokban hatalmas mennyiségű dokumentum készül és kerül nyilvánosságra. Ezek a dokumentumok hivatalos munka eredményei, melyeket közalkalmazottak készítenek, és a forrásuk az adóbevételek. De vajon mi, adófizetők, szabadon használhatjuk-e ezeket a dokumentumokat?
Itt megmagyarázzuk az állami hivatalok által közzétett dokumentumok használatának és a szerzői jogoknak a kapcsolatát.
Közszféra alkotásai
Az alkotásokra, függetlenül attól, hogy ki a szerzőjük, szerzői jogok vonatkoznak, ez az alapelv.
Ugyanakkor, a közszféra által létrehozott dokumentumok egyik fő célja, hogy a polgárokat széles körben tájékoztassák a jelenlegi helyzetről, és a dokumentumokban összefoglalt információkat hasznosítsák a mindennapi életben.
Például a “Nemzeti Élet Alapvető Vizsgálata” egy háromévente megrendezett nagyszabású felmérés, amelyet a Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium (Japanese Ministry of Health, Labour and Welfare) hajt végre, és amely az egészségügy, az orvosi ellátás, a jólét, a nyugdíj, a jövedelem és más alapvető életkörülményekkel kapcsolatos kérdéseket vizsgálja. Nem lenne ésszerű és helyes, ha a felmérés eredményeit kizárólag a minisztérium birtokolná.
A szerzői jogi törvény (Japanese Copyright Law) “célja” a következő:
“Ez a törvény a szerzői művek, valamint az előadások, lemezek, sugárzások és kábeltelevíziós műsorszórások szerzői jogait és a hozzájuk kapcsolódó jogokat határozza meg, figyelembe véve ezek kulturális termékek tisztességes használatát, a szerzők és más jogosultak jogainak védelmét, és hozzájárul a kultúra fejlődéséhez.”
Szerzői jogi törvény 1. cikk (Cél)
A szerzői jogi törvény 13. cikkében azonban kimondja, hogy bizonyos, a közszféra által létrehozott dokumentumok nem képezik a szerzői jog célját.
A következő alkotások nem képezhetik a jogok célját e fejezet rendelkezései szerint.
1 Alkotmány és egyéb jogszabályok
2 Az állam vagy a helyi önkormányzatok, független közigazgatási szervek vagy helyi független közigazgatási szervek által kiadott értesítések, utasítások, közlemények és hasonlók
3 Bírósági ítéletek, döntések, parancsok és döntések, valamint az igazgatási hatóságok által hozott döntések és döntések, amelyek bírósági eljáráshoz hasonló eljárásokban történnek
4 Az előző három pontban említett alkotások fordításai és szerkesztett változatai, amelyeket az állam, a helyi önkormányzatok, a független közigazgatási szervek vagy a helyi független közigazgatási szervek hoznak létre
Szerzői jogi törvény 13. cikk (A jogok célját nem képező alkotások)
Ez a lista.
Ebben a cikkben is idéztük a szerzői jogi törvény 1. és 13. cikkét, és weboldalunk számos cikkében hivatkozunk számos bírósági ítéletre és minisztériumi kutatási anyagra, amelyeket a cikkek magyarázatához használunk. Mivel ezek nem képezik a szerzői jog tárgyát, nem lehet szerzői jogi jogsértéssel vádolni, vagy kártérítést követelni.
Az esetek, amikor engedély nélkül is átvehetők a szerzői jogi művek
A Japán Szerzői Jogi Törvény (Japanese Copyright Law) 13. cikkelye szerinti “jogok tárgyát nem képező művek” kivételével a hivatalos szervek által közzétett dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak. Azonban a művek másolása, módosítása vagy közzététele engedély nélkül is lehetséges lehet, attól függően, hogy milyen körülmények között és milyen céllal történik, anélkül, hogy ez szerzői jogi megsértésnek számítana.
A “szerzői jog korlátozásainak eseteit” a Szerzői Jogi Törvény 30. és 47-8. cikkelyei részletesen szabályozzák.
A szerzői jog korlátozásainak meghatározása azért szükséges, mert ha minden alkalommal, amikor valaki szeretné felhasználni a műveket, engedélyt kellene kérnie a jogtulajdonostól, és szükség esetén díjat kellene fizetnie, az akadályozná a művek igazságos és zökkenőmentes használatát, ami a kulturális termékek esetében ellentétes lenne a szerzői jogi rendszer céljával, amely a kultúra fejlődését szolgálja. Ilyen esetek lehetnek például:
- Személyes használatra történő másolás (30. cikkely)
- Másolás könyvtárakban stb. (31. cikkely)
- Közzététel tankönyvekben stb. (33. cikkely)
- Másolás vizsgakérdésként (36. cikkely)
- Profit nélküli előadás (38. cikkely)
- Időszerű kérdésekkel kapcsolatos vélemények átvétele (39. cikkely)
- Nyilvános művészeti művek használata (46. cikkely)
Ezenkívül a “közzétett művek idézése (32. cikkely 1. bekezdés)” esetében a művek használata a megfelelő keretek között, mint “idézet”, szintén engedélyezett.
Továbbá, még ha nem is jogos az idézés, a Szerzői Jogi Törvény 32. cikkelyének 2. bekezdése szerint bizonyos hivatalos szervek műveinek átvételét engedélyezi a meghatározott szabályok alapján, elősegítve ezzel a hivatalos szervek által létrehozott művek zökkenőmentes használatát.
Az állam vagy a helyi önkormányzatok, az önálló közigazgatási szervek vagy a helyi önálló közigazgatási szervek által létrehozott és a szerzői jog nevében közzétett tájékoztató anyagok, statisztikai adatok, jelentések és hasonló művek átvehetők újságokban, folyóiratokban és más kiadványokban, mint magyarázó anyagok. Azonban, ha van olyan jelzés, amely tiltja ezt, akkor ez nem érvényes.
Szerzői Jogi Törvény 32. cikkely 2. bekezdés
Az átvehető művek közé tartoznak a kormány által kiadott fehér könyvek (például az Energia Fehér Könyv, az Atomenergia Fehér Könyv, a Katasztrófavédelmi Fehér Könyv stb.), különböző jelentések (éves jelentések, tudatossági felmérési jelentések stb.). Azonban csak azok a művek tartoznak ide, amelyeket “általános ismertség céljából hoztak létre”, tehát a belső anyagként készült jelentések nem tartoznak ide. Ezenkívül a szakértői tanácsokban részt vevő szakértők által készített és benyújtott anyagok a szakértők szerzői művei.
Továbbá, mivel a művek “magyarázó anyagként” történő átvétele lehetséges, a hivatalos szervek műveinek teljes átvétele nem tartozik ide, és nem engedélyezett.
Ráadásul, ha van olyan jelzés, amely tiltja az átvételt (tiltott átvételi jelzés), akkor a jogtulajdonos engedélye nélkül nem szabad átvenni a művet. Természetesen, ha a jogos követelmények teljesülnek, akkor az idézés lehetséges.
Végül, ha átveszünk egy művet, a Szerzői Jogi Törvény 48. cikkelye szerint “a mű eredetét a másolás vagy használat módjának megfelelően és mértékben kell világosan feltüntetni”.
https://monolith.law/corporate/quote-text-and-images-without-infringing-copyright[ja]
Az állami hivatalok weboldalain közzétett információk
Szabadon felhasználhatjuk az állami hivatalok weboldalain közzétett információkat?
Az állami hivatalok weboldalain közzétett anyagok közül azok, amelyek megfelelnek a Japán Szellemi Tulajdonjogi Törvény (Japanese Copyright Law) 13. cikkének “A jogok tárgyát nem képező művek” című részének, szabadon felhasználhatók. De mi a helyzet a többi anyaggal?
Az egyes állami hivatalok weboldalain általában hasonló megjegyzések találhatók a szerzői jogok kezeléséről, és úgy tűnik, hogy ezek sablon szerint készülnek. Például a Japán Belügyminisztérium (Japanese Ministry of Internal Affairs and Communications) “A minisztérium honlapjáról” című részében a “Szerzői jogok” alatt a “Honlapunk tartalmának felhasználása” című részben a következő áll:
A honlapunkon közzétett információk (a továbbiakban “tartalom”) bárki számára szabadon felhasználhatók a következő 1-7 pontok betartása mellett, beleértve a másolást, a nyilvános közvetítést, a fordítást, a módosítást stb. A kereskedelmi felhasználás is lehetséges. A numerikus adatok, egyszerű táblázatok, grafikonok stb. nem képezik a szerzői jog tárgyát, ezért ezekre nem vonatkoznak a felhasználási szabályok, és szabadon felhasználhatók.
És az 1-7 pontok a következők:
Az 1. pont “A forrás megjelölése” azt jelenti, hogy a tartalom felhasználásakor meg kell jelölni a forrást.
A 2. pont “Ne sértse meg harmadik felek jogait” azt jelenti, hogy a tartalom között olyanok is lehetnek, amelyekhez harmadik feleknek vannak szerzői vagy más jogai.
A 3. pont “A tartalomra vonatkozó egyedi jogszabályi korlátozások” alatt példaként a “Párttámogatási törvény (Japanese Political Party Subsidy Law) alapján nyújtott párttámogatások felhasználásának korlátozásai” szerepel.
A 4. pont “A felhasználási szabályok nem vonatkoznak erre a tartalomra” alatt a “szervezeteket vagy konkrét üzleti tevékenységeket jelképező szimbólumok, logók, karaktertervek” szerepelnek.
A 5. pont “Az alkalmazandó jog és a megállapodás szerinti joghatóság” és a 6. pont “Felelősség kizárása” a szokásos tartalmat jelenti.
A 7. pont “Egyéb” alatt azt írja, hogy “Ez a felhasználási szabály nem korlátozza a szerzői jogi törvény által engedélyezett idézések és egyéb felhasználásokat”.
Bár az állami hivatalok honlapjainak tartalma nagyjából ugyanaz, mivel a nyilvános közvetítés is szabadon megengedett, a webes közzététel is engedélyezett. Azonban még az állami hivatalok weboldalain közzétett anyagok esetében is nem minden esetben az állami hivatal rendelkezik a szerzői joggal, ezért óvatosság szükséges.
Összefoglalás
Az állami szervek nem mondanak le a létrehozott dokumentumok nagy részének szerzői jogáról. Ezért vannak bizonyos szabályok a használatukra. Fontos, hogy ezeket figyelembe véve használjuk fel a különböző fehér könyveket, népességdinamikai statisztikákat, statisztikákat, különféle jelentéseket, törvényeket és ítéleteket.
https://monolith.law/corporate/copyright-law-ng-text-image[ja]
Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről
A Monolis Jogi Iroda egy olyan jogi iroda, amely magas szakmai ismeretekkel rendelkezik az IT-ben, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években a szerzői jogok körüli szellemi tulajdonjogok egyre nagyobb figyelmet kaptak, és a jogi ellenőrzés szükségessége egyre növekszik. Irodánk szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos megoldásokat kínál. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.
Category: Internet