Milyen értelemben új technológia a blokklánc?

Az utóbbi években egyre többet hallani a hírekben a virtuális valutákról. De mi is teszi lehetővé a virtuális valuták forgalmát? A válasz a blockchain, egy új IT technológia. Csak a blockchain technológia megjelenésével vált lehetségessé a virtuális valuták létrehozása.

A virtuális valuták általános képe gyakran összefügg a hirtelen árfolyam-ingadozásokkal és a nagy hozamú spekulációval. Emellett a csalásokról szóló hírek is gyakran felkavarják a közvéleményt, ami negatív képet fest a virtuális valutákról. Valóban, a virtuális valuták, mint az új típusú pénzügyi eszközök, még mindig számos jogi kihívással néznek szembe, és nem lehet letagadni, hogy gyakran használják őket bűnözési célokra.

A mai társadalom trendjei a virtuális pénznemek körül

Az azonban fontos, hogy megfontoljuk, milyen eredetűek a mai virtuális pénznemekben rejlő különböző kockázatok, vagy a gyanús aspektusok. Nem csak a blokkláncra korlátozódva, történelmileg az új technológiák és új találmányok mindig új társadalmi problémákat is létrehoztak. Jó vagy rossz, az emberi történelem azt mutatja, hogy a technológiai fejlődés mellett a jogi rendszer fejlesztése is párhuzamosan haladt a technológia alkalmazásával.

Az újonnan kitalált technológiák iránti érzelmi elutasítás vagy vak bizalom nem feltétlenül nehéz. Azonban a legépítőbb dolog az lenne, ha megértenénk, milyen értelemben új technológia, és megvizsgálnánk a megfelelő alkalmazási módszereket. Ehhez mindenekelőtt szükség van a meglévő technológiák megértésére és az új technológiák történelmi hátterének ismeretére.

A blokklánc nem egyenlő a virtuális pénznemmel

A blokklánc technológia valóban a virtuális pénznem, a Bitcoin megvalósítására szolgáló technológiaként jött létre, ha annak fejlődését követjük. A blokklánc kezdetét egy 2008-ban közzétett tanulmány jelenti, amelyben a technológia elméletét ismertették.

Az azonban nem igaz, hogy a blokklánc technológia alkalmazási területe korlátozódna a virtuális pénznemekre. Sőt, a virtuális pénznemeket inkább csak a blokklánc technológia egyik alkalmazási példájaként érdemes tekinteni. A blokklánc technológia önmagában nem korlátozódik a virtuális pénznemekre, hanem számos ember és szervezet bevonásával működő területeken is széles körben alkalmazható.

Ezért fontos, hogy ne ragadjunk le a “blokklánc = virtuális pénznem” felszínes képénél, hanem értsük meg a technológia alapjait. Ebben segíthet, ha megismerjük a “decentralizált főkönyv” néven is ismert új információkezelési koncepciót.

A nyilvántartásokat általában nem szabad szétosztani

De mi is az a szétosztott nyilvántartás? Valójában, hogy megfelelően megértsük a szétosztott nyilvántartás fogalmát, először ismernünk kell a hagyományos, nem szétosztott nyilvántartásokat. A nyilvántartások alapvetően nem szétosztottak, hanem általában központilag, például egy adatközpontban vannak kezelve. Ez könnyen érthető bárki számára, aki nagyvállalatok vagy kormányzati szervezetek tevékenységét figyeli. A nagy és összetett szervezetek általában előnyben részesítik az adatbázisok használatát.

Az adatbázisokról szóló részletes információkat most nem tárgyaljuk, de ha érdekel, érdemes utánanézni az Oracle, MySQL és más főbb adatbázisoknak. Ezeket nagyon általánosan fogalmazva úgy lehetne leírni, mint szakmai IT eszközöket, amelyek kezelni tudják azokat a hatalmas mennyiségű információkat, amelyeket papíralapú nyilvántartások vagy Excel táblázatok nem tudnak. Sok vállalat alkalmaz adatbázis-szakértő mérnököket, és nagy teljesítményű számítógépeket helyeznek el a szerveroldalon, hogy az információkat központilag kezelhessék. Az IT rendszerek fejlesztésével, még ha a kezelt adatok száma több milliárdra is nő, a kezelésük továbbra is lehetséges.

Ha egy egyszerű példát kellene hozni, gondoljunk a pénzügyi szektorra, amely naponta nagy mennyiségű tranzakciót rögzít, a kereskedelmi szektorra, amely világszerte irányítja a logisztikát, vagy a munkaerőpiaci szektorra, amely nagy mennyiségű álláskereső és vállalati információt kezel. Az adatbázisok használata és a hatalmas szerverekkel történő információkezelés volt az információkezelés hagyományos módszere.

Hogyan kezeljük az információkat a decentralizált főkönyv esetében?

De mi történik, ha a decentralizált főkönyvet használó rendszert alkalmazzuk? Hogyan kezeljük az információkat ebben az esetben? A decentralizált főkönyv esetében nem tároljuk az adatokat központilag egy adatközpontban, ahonnan szükség esetén kivonhatók az adatok.

Ehelyett minden résztvevő rendelkezik ugyanazzal a főkönyvvel, és ha új adatokat regisztrálnak, módosítanak, hozzáadnak vagy törölnek, minden résztvevőnek szinkronizálnia kell. Természetesen az egyes módosítások magukban foglalhatják valakinek a személyes adatait is. De ez nem jelenti azt, hogy minden személyes adat nyilvános lenne. Az adatok titkosítva vannak, és a titkosítás minden résztvevő számára nyilvános.

A blockchain, mint megvalósítási technológia lényege, ebben rejlik.

Más szóval, mindenki, aki egyenrangú pozícióból vesz részt a hálózatban, rendelkezik ugyanazzal a főkönyvvel, és egy olyan rendszert hoznak létre, ahol mindenki kölcsönösen ellenőrzi egymást, megakadályozva ezzel a főkönyv hamisítását. És ez a pont a decentralizált információkezelés nagy előnye, és ez tette lehetővé a virtuális pénznemek megvalósítását is.

A főkönyvben tárolt információk hitelességének biztosítása központosított irányítási rendszer nélkül korábban nem volt egyszerű feladat. Azonban ma már az interneten keresztül történő kommunikációs infrastruktúra fejlesztése gyorsan halad, és az információk cseréje a weben rendkívül alacsony költséggel és nagy sebességgel történik. A kommunikációs infrastruktúra fejlesztése, mint az idők előrehaladása, lehetővé tette a központi kormányzat nélkül létrehozott virtuális pénznemek számára, hogy a főkönyv hamisítása, azaz a hamisítás ne forduljon elő, és így biztosítsa a hitelét.

A blockchain lényege a “decentralizált nyilvántartási rendszer”

Az eddigi magyarázatokból remélhetőleg megértették, hogy a “blockchain által létrehozott decentralizált főkönyv” nem csak a virtuális “pénznemek” számára készült.

Ha egy kicsit eltérünk a témától és jogászoknak magyarázzuk, a blockchain technológia lényege, hogy egyfajta “decentralizált nyilvántartási rendszer”. Például, amikor az ingatlan-nyilvántartást ellenőrizzük a jogi hivatalban, megbízunk a nyilvántartásban szereplő információkban. Ez a “bizalom”, analitikusan szólva, nem más, mint a bizalom az állam iránt. Vagyis, ha szélsőségesen fogalmazunk, a jogi hivatalban történő fegyveres betörés és a nyilvántartás megváltoztatása, vagy a megvesztegetés és a nyilvántartás megváltoztatása, végül erőszakos vagy rendőri erők által visszatartott, és a jogi hivatal nyilvántartásában “helyes” információkat tárolunk, amelyekben (valószínűleg tudat alatt) bízunk.

A “decentralizált” azt jelenti, hogy nem szükséges az állami bizalom, hanem a résztvevők összesített tudása hozza létre ugyanazt a bizalmat. A föld tulajdonjogának átadása, és végül kié, a decentralizált kollektív tudás által létrehozott megbízható nyilvántartás. Ez a blockchain technológia. És a “virtuális pénznem” ugyanúgy működik, mint a fent említett “földi nyilvántartás” példája, egy adott pénznem “bányászata”, és annak forgalomba hozatala, a nyilvántartás (főkönyv) rögzíti, és megbízhatóságot ad a pénznem tulajdonosának információihoz.

A blockchain technológia a Bitcoin számára készült, és jelenleg is szorosan kapcsolódik a “virtuális pénznem” kulcsszóhoz, de nem csak a “pénznem” számára készült.

Amit a decentralizált főkönyv lehetővé tesz

A fent említett blockchain megértésével természetesen könnyebben megérthetjük annak alkalmazási területének széles körét is. Példaként említhetjük a globális kereskedelmi tevékenységek alkalmazását. Itt számos szereplő, mint például a különböző országok biztosítótársaságai, pénzügyi intézmények, kereskedelmi vállalkozások, vámhatóságok és export-import ellenőrző hivatalok vesznek részt.

Az ilyen sok személy vagy szervezet által végzett eljárásokban, ha hiba történik, a javítás költségei és erőfeszítései hatalmasak lehetnek. Továbbá, nem valószerű, hogy valahol központilag, mint egy adatközpontban, kezeljék az információkat.

Ebben a munkakörnyezetben, ahol nincs szükség közvetítőre, a decentralizált információkezelési módszer, amely lehetővé teszi az információ közvetlen módosítását vagy hivatkozását, bizonyos előnyöket kínálhat.

Összefoglalás

A blockchain technológiának az a nagy előnye, hogy a manipuláció rendkívül nehéz, ugyanakkor hátránya, hogy a kommunikációs infrastruktúrára nagymértékben támaszkodó rendszer, így a kommunikáció terhelése gyakran nagy. Azonban fontos megérteni, hogy a közelmúltbeli kriptovalutákkal kapcsolatos “kockázatos, gyanús” hírneveknek semmi köze a blockchainhez. Ez az alapvető tény, amit mindenekelőtt meg kell osztanunk.

Ez az első lépés a blockchain, mint új technológia megfelelő kezelésének megértése felé.

A Monolith Ügyvédi Iroda nem csak a hagyományos japán jogrendszer szakértője, hanem megérti az IT-alapú csúcstechnológiákat és az általuk okozott új társadalmi problémákat. Küldetésünknek tekintjük, hogy támogassuk a legújabb technológiákat és azokat a vállalkozásokat, amelyek ezeket kezelik, és ezzel elősegítsük az emberiség fejlődését.