Mi az a Web3-alapú üzleti modell? A legfrissebb trendek és alkalmazási példák ismertetése

A világ minden táján sorra jelennek meg a Web3 előnyeit kihasználó innovatív üzleti modellek. A blokklánc technológiára épülő ez új internetes hullám újraértelmezi a pénzügyi, művészeti és szórakoztatóipar, valamint számos más iparág működését.

Azonban sok vállalkozó, aki érzi a Web3 lehetőségeit, valószínűleg mégis azt kérdezi magától: „Milyen konkrét üzleti modelleket lehet elképzelni?” vagy „Mik a legfrissebb trendek?”.

Ebben a cikkben a Web3 által lehetővé tett üzleti modellek alapvető koncepcióitól kezdve, a figyelemre méltó legújabb trendeken át, egészen a konkrét alkalmazási példákig, a jogi szakértők szemszögéből érthetően magyarázzuk el az összefüggéseket.

Mi az a Web3-alapú üzleti modell?

Az amerikai Emergen Research cég jelentése szerint a globális Web3 piac 2021-ben elérte a körülbelül 3,2 milliárd dolláros értéket, és várhatóan évente átlagosan 43,7%-os növekedést mutat majd, 2030-ra pedig akár 815 milliárd dolláros nagyságrendűre bővülhet.

A Web3 (Web3.0) a fejlődő világháló történetének egy szakaszát jelöli, amelyet 2014-ben az Ethereum társalapítója, Gavin Wood hirdetett meg, mint „blokklánc-alapú, decentralizált online ökoszisztémát”.

A Web3 lehetővé teszi a felhasználók közötti adatfelhasználást és elosztott kezelést közvetítők, például platformok bevonása nélkül, ami azt jelenti, hogy az információk és jogosultságok nem koncentrálódnak néhány nagyvállalatnál, hanem széles körben szétoszlanak.

A Web3 területén a fő technológiai trendek közé tartoznak a kriptovaluták, az NFT-k (nem helyettesíthető tokenek), a DeFi (decentralizált pénzügyek), a DAO-k (decentralizált autonóm szervezetek), a metaverzum és a Social Tokenek. A Web3-t a webes technológia, jog és fizetési infrastruktúra következő generációjaként emlegetik. Ezek a kezdeményezések még csak most kezdődtek, és a jövőbeni fejlődésük izgalmas lehetőségeket ígér.

A blokklánc alkalmazása a Web3-ban Japánban

A blokkláncot, amelyet “decentralizált főkönyvként” is emlegetnek, úgy tervezték, hogy a kriptográfiai technológiák révén az adatok törlése, megsemmisítése, megváltoztatása vagy másolása lehetetlen legyen, így egy újfajta adatbázist hozva létre.

A blokkláncra feljegyzett adatok között megtalálhatók a szerződések nyilvántartásai, pénzügyi tranzakciók adatai és személyes információk (kriptográfiai címek, nyilvános kulcsok), amelyek magas szintű megbízhatósággal kezelhetők és rögzíthetők.

A Web3 iránti érdeklődés a blokklánc biztonságosságából fakad, és a Web3 használatával csökkenthető a magánélet megsértésének kockázata.

A blokklánc három típusa

A blokklánc technológia 2008 körül kezdődött a Bitcoin központi technológiájaként, de mára már számos iparágban, mint például a pénzügyi, az egészségügyi és az ingatlan szektorban is használatos. A blokkláncnak az alábbi három fő típusa létezik.

Nyilvános blokklánc

Egy olyan decentralizált blokklánc, amelyet virtuális valutaváltók (például SBI VC Trade, Bitcoin, Ethereum stb.) biztosítanak, és amelyhez világszerte bárki szabadon csatlakozhat.

Privát blokklánc

Egy adott szervezet vagy csoport által kezelt zárt hálózat, ahol a résztvevők és a jogosultságok korlátozottak. A blokklánc előnyei közé tartozik az információk titkossága és a magas szintű biztonság, valamint az, hogy a tranzakciók jóváhagyása és a szabályok módosítása egyszerűen megvalósítható.

Másrészről, a hátrányai közé tartozik az átláthatóság és a közösségi jelleg hiánya, valamint az, hogy a rendszer működése és biztonsága néhány egyénre vagy szervezetre van bízva.

Konziórcium típusú blokklánc

Egy olyan együttműködő hálózat, amelyet több szervezet vagy csoport közösen kezel, és ahol a résztvevők és a jogosultságok megállapodás alapján vannak meghatározva. Ez a blokklánc típus a nyilvános és a privát típus között helyezkedik el, és előnyei közé tartozik az információk titkosságának és biztonságának megőrzése mellett a hamisítás elleni védelem és az átláthatóság biztosítása is.

Például a Hyperledger egy nyílt forráskódú blokklánc platform, amelyet többek között az egészségügyi, külföldi pénzügyi és külföldi IT vállalatok használnak projektjeik szervezésére.

A Web3 és a hagyományos internet közötti különbségek

A Web3.0 megismeréséhez hasznos lehet tisztában lenni azzal is, hogyan különbözik az előző internetes generációktól, a „Web1.0”-tól és a „Web2.0”-tól.

A Web3.0-val szembenálló Web1.0 az internet hajnalán, 1991-től 2004-ig terjedő időszakban használt internetet jelenti. HTML-ben készült statikus tartalmakból álló weboldalakból állt, és „egyirányú kommunikáció” volt a jellemző rá. Nem volt lehetőség tartalmak közzétételére vagy termékek és szolgáltatások vásárlására, mint napjainkban.

A Web2.0 az internet azon generációja, amely 2004 körül kezdett elterjedni, és ekkor nőtt fel a GAFAM (Google, Apple, Facebook, Amazon, Microsoft) nevű nagy technológiai vállalatok. A dinamikus tartalmak és a „kétirányú kommunikáció” jellemzi, ahol a felhasználók tranzakciói is az interneten keresztül történnek.

Ez a „web mint platform” koncepcióra épül, ahol a fórumokon és a közösségi médián keresztül feltöltött felhasználói tartalmak állnak a középpontban, és ez a modell napjainkig is fennáll.

Azonban a Web2.0 egy központosított internetes modell, ahol az információk bizonyos nagyvállalatoknál koncentrálódnak, ezért fennáll a hackertámadások és a kibertámadások, mint például adatlopás vagy információszivárgás kockázata.

Ezzel szemben a Web3.0 egy decentralizált modell, amely eltér a Web2.0-tól, így ezeket a kockázatokat könnyebben elkerülheti.

Az öt legfontosabb Web3 technológia

Ahogy azt korábban említettük, a Web3 alkalmazások a blokklánc technológián alapulnak, amely egy új típusú internetet képvisel, kihasználva a blokklánc átláthatóságát és biztonságát, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy közvetlenül kezeljék és kereskedjenek digitális eszközeikkel.

Ebben a fejezetben az öt legfontosabb nyilvános alkalmazás technológiáját és a kapcsolódó fogalmakat ismertetjük. Mindegyik alkalmazás kihasználja a Web3 alapvető jellemzőit – a decentralizációt, átláthatóságot és biztonságot –, de a felhasználásuk területe és célja eltérő.

Kripto eszközök (virtuális valuták) Japánban

A kripto eszközök a Web3 befektetésekhez szükséges virtuális valutákat jelentik, és a blokklánc technológiát használó digitális valuták összefoglaló neve. 2020. május 1-jén (Reiwa 2. év) a Pénzügyi Szolgáltatások Törvényében a ‘virtuális valuta’ kifejezést ‘kripto eszközre’ változtatták, így összhangba hozva azokat a nemzetközi szabványokkal.

Az FT a Fungible Token (helyettesíthető token) rövidítése, amely a helyettesíthető, azonos értékű vagy jellemzőkkel rendelkező kripto eszközöket (virtuális valutákat), biztonsági tokeneket és utility tokeneket jelenti. Ezek a tokenek cserélhetők más FT-kkel, és feloszthatók vagy egyesíthetők is.

Világszerte több mint 9000 különböző kripto eszköz létezik, mindegyik eltérő tulajdonságokkal és célokkal rendelkezik, és a választásuk az egyéni befektetési céloktól és szükségletektől függ. Japánban a Pénzügyi Szolgáltatások Ügynökségének és a Pénzügyminisztérium helyi irodáinak megfelelően regisztrált tőzsdék és értékesítési helyek által kínált kripto eszközök biztonságosak lehetnek.

Íme néhány jelentős kripto eszköz:

• Bitcoin (BTC): Az elsőként megjelent virtuális valuta, amely a legnagyobb ismertséggel és piaci kapitalizációval rendelkezik.
• Ethereum (ETH): A smart contract (okos szerződés) funkcióval ellátott virtuális valuta, amely a Bitcoin után a második legnagyobb piaci kapitalizációt birtokolja.
• Ripple (XRP): A célja, hogy a nemzetközi pénzátutalásokat gördülékenyebbé és költséghatékonyabbá tegye.
• Bitcoin Cash (BCH): A Bitcoinból származtatott virtuális valuta, amely a tranzakciók sebességének és hatékonyságának növelésére törekszik.
• Litecoin (LTC): A Bitcoinhoz hasonló technológián alapul, és ismert a gyors tranzakció megerősítési idejéről.

A kripto eszközök között nem csak virtuális valuták találhatók, hanem biztonsági tokenek és utility tokenek is.

A biztonsági tokenek olyan tokenek, amelyeket blokklánc technológiával bocsátanak ki, és digitális formában képviselik a részvényeket, kötvényeket, ingatlanokat és egyéb értékpapírokat.

• Részvénytípusú tokenek: például kripto eszközök új nyilvános kibocsátásai (IDO, ICO, IEO) stb.
• Kötvénytípusú tokenek
• Ingatlantípusú tokenek: az ingatlanvagyonra utaló tokenek, amelyek tulajdonosai jogosultak a bérleti díj bevételére vagy az eladásból származó nyereségre.
• Befektetési alaptípusú tokenek

A utility tokenek olyan tokenek, amelyek bizonyos közösségek vagy szolgáltatások használati jogát vagy funkcióját biztosítják, és gyakorlati hasznosságuk elismert. A utility tokenek nem rendelkeznek a pénzügyi termékek jellemzőivel, ellentétben a biztonsági tokenekkel, így kibocsátásukhoz nem szükséges a kormány engedélye. Azonban bizonyos utility tokenek (pl. ETH, NFT) rendelkezhetnek biztonsági tokenekre jellemző tulajdonságokkal.

Konkrét példák a következők lehetnek:

• Tokenek, amelyeket szolgáltatásokon belüli vásárlásokhoz vagy díjak fizetéséhez használnak.
• Tokenek, amelyeket a felhasználók tevékenységéért járó ösztönzők kifizetésére bocsátanak ki.
• Tokenek, amelyek birtoklásával részt lehet venni a közösség döntéshozatalában.
• Tokenek, amelyek birtoklásával a mennyiségnek vagy időtartamnak megfelelően jutalmak keletkeznek.

NFT-k (Non Fungible Token) a japán jogrendszerben

Az NFT (Non Fungible Token), vagyis a “nem helyettesíthető token”, egy olyan digitális eszköz (vagyona), amelyet a blokklánc technológia segítségével bocsátanak ki.

A digitális metaadatok egyedi azonosító információkkal (egyedi hitelesítő kódokkal) való ellátása révén lehetővé teszi, hogy a token (jegy) bizonyítsa a birtoklás és az egyediség tényét, így helyettesíthetetlenné válik.

Konkrétan az NFT-knek egyedi címük van, a birtokos adatai és a tranzakciók története mind a blokkláncra kerülnek rögzítésre, így hamisításnak, módosításnak és másolásnak ellenálló digitális adatokról van szó.

A hitelesség biztosításának képességét és a nyomon követhetőség (a tranzakciók történetének követési képességét) kihasználva, előrehaladott a pénzügyi és ingatlanügyletek, a valós tárgyak (NFC IC chipekkel ellátott) és a digitális tartalmak kereskedelme.

Továbbá, a blokklánc technológia és az AI felhasználásával új pénzügyi szolgáltatások és eszközök is fejlesztés alatt állnak.

A “The Business Research Company” globális piaci jelentése szerint a világ NFT piaca 2022-ben 21,48 milliárd dollárról 2023-ban 32,89 milliárd dollárra nőtt, ami 53,1%-os CAGR növekedést jelent. Az NFT piac legnagyobb része Észak-Amerikában található, míg az Ázsia-Csendes-óceáni régió a leggyorsabban növekvő területnek számít.

Forrás: The Business Research Company｜「Nem helyettesíthető tokenek (NFT-k) globális piaci jelentése 2023 (gii.co.jp)」

Íme néhány konkrét példa az NFT-k felhasználási területeire:

DeFi (Decentralizált Pénzügyek) Japánban

A DeFi (Decentralizált Pénzügyek) a “pénzügyi decentralizációt” jelenti, és olyan új pénzügyi formátumot takar, amely a blokklánc technológián alapul, és nem igényel bankok vagy kormányzati szervek közreműködését. A DeFi platformok lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy a blokkláncra épített okosszerződések (automatikusan végrehajtott tranzakciók és jóváhagyások programjai) segítségével kezeljék saját vagyonukat és tranzakciókat hajtsanak végre.

A DeFi-nek a következő jellemzői vannak, és ezek miatt válik egyre inkább az alternatívájává a hagyományos pénzügyi rendszereknek:

• Magas szintű átláthatóság: A blokklánc technológia megakadályozza a tranzakciók megváltoztatását
• Vagyonkezelési jogok: A felhasználók rendelkeznek saját vagyonuk kezelési jogával
• Földrajzi korlátok eltörlése: A DeFi termékekhez bármely országból hozzáférhetünk
• Időbeli korlátok eltörlése: Az év minden napján működik, lehetővé téve az azonnali kiegyenlítést
• Konfigurálhatóság (Kompozitálhatóság): A DeFi különböző projektjei és alkalmazásai közül választhatunk saját igényeinknek megfelelően, és így használhatjuk a pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat

DAO (Decentralizált Autonóm Szervezetek) Japánban

A DAO (Decentralizált Autonóm Szervezet) olyan szervezeti forma, amely a blokklánc technológián alapuló résztvevők autonóm működését célozza meg.

A projekt céljaitól függően bárki csatlakozhat, és megtekintheti a nyilvánosságra hozott irányelveket, valamint a kormányzati struktúrát összefoglaló alkotmányt és küldetésnyilatkozatot.

A kormányzati tokenek birtokosai részt vehetnek a DAO vagy a DApps (decentralizált alkalmazások) fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos döntéshozatalban, és szavazati jogot kapnak.

A blokklánc adatai (tokenek és NFT-k titkosított tulajdonosai, birtokolt mennyiségek, kibocsátási számok, adásvételi előzmények stb.) megváltoztathatatlanok, és az adatokat a szervezet résztvevői és nem résztvevői is megtekinthetik, miközben az anonimitás biztosított, ami a szervezet működésének átláthatóságát is növeli.

Az NFT-k listájában látható, hogy regionális fejlesztési projektekben és az Ukrajnának történő adományozási projektekben is használják őket.

A metaverzum Japánban

A metaverzum (metaverse) egy olyan „háromdimenziós (3DCG) virtuális valóság teret” és annak szolgáltatásait jelenti, amely az interneten jött létre. Ebben a virtuális digitális térben lehetőség van a való világban megszokott cselekvésekre, vagy akár azon túlmutató új élményekre, mint például üzleti és felhasználók közötti kommunikáció, vagy űrutazások.

A valós világot utánzó metaverzum környezetet digitális ikernak nevezik, és ezek kombinációjával jön létre a „metaipari forradalom”.

A metaverzum iránti igény a COVID-19 járvány alatt nőtt meg, és számos területen történő alkalmazása jöhet szóba.

Például az üzleti szférában lehetőség van arra, hogy az emberek avatárjaikkal (a felhasználók digitális másaikkal) jelentkezzenek be egy virtuális irodába, és így végezzék el a távmunkát vagy a vállalaton belüli kommunikációt.

A Meta társaság a „Meta Horizon Workrooms” nevű virtuális irodát kínálja, amely VR fejhallgató viselésével vagy videóhíváson keresztül elérhető, és lehetőséget biztosít értekezletek, prezentációk, agyviharral teli megbeszélések lebonyolítására.

Ezenkívül a virtuális kiállítások, események, vállalati oktatás és tréningek, valamint a vásárlási élmények terén is egyre szélesebb körben terjed a használatuk.

A japán belügyminisztérium által kiadott „Reiwa 5 (2023) évi Információs és Kommunikációs Fehér Könyv” szerint a világ metaverzum piaca 2022-ben 65,51 milliárd dollárt tett ki, és 2030-ra várhatóan 936,57 milliárd dollárra nő, így számos vállalat tervezi a piacra lépést a jövőbeli növekedés reményében.

A Web3 négy előnye a használat során

A Web3, mint üzleti modell, a blokklánc technológiára épül, és számos előnnyel rendelkezik, amelyek jellemzőek erre a rendszerre. Íme négy ilyen előny.

A tranzakciók nyilvántartásának decentralizálása magas szintű biztonságot nyújt

A Web3 esetében a blokklánc technológia biztosítja, hogy még a szolgáltatók sem tudják törölni vagy megváltoztatni a tranzakciók nyilvántartását, ami magasabb szintű biztonságot kínál a hagyományos rendszerekhez képest.

Ezenkívül, mivel az információkat nem egy adott vállalat szerverén tárolják, hanem a felhasználók által decentralizáltan kezelik, és mindenki számára elérhető a tranzakciók előzményei, ezáltal a rendszer átláthatósága is magasabb.

A központosított szerverek által kezelt internet hajlamos lehet a zavarokra, adatlopásra irányuló hackertámadásokra és egyéb kibertámadásokra, amelyek információszivárgás kockázatát hordozzák magukban.

A decentralizált Web3 ezeket a kockázatokat képes elkerülni, ezért magas bizalmi szintet igénylő területeken, mint a pénzügy, az egészségügy vagy az oktatás, egyre inkább terjed a használata.

A közvetlen tranzakciók lehetővé teszik a díjak elhagyását

Ahogy korábban említettük, a Web3 egy P2P hálózaton alapuló „önálló decentralizált rendszer”, amely lehetővé teszi a felhasználók közötti közvetlen és tisztességes tranzakciókat, így a blokklánc technológia által támogatott közvetlen átutalások és az NFT-k segítségével történő értékesítés vagy adatátadás is biztonságosan megvalósítható.

Továbbá a kriptovaluták tranzakciói gyorsabbak és kevesebb költséggel járnak, mint a SWIFT (nemzetközi fizetési rendszer) vagy a közvetítő bankok fizetési rendszerein keresztül történő átutalások.

Az NFT-k használata a tulajdonjog igazolására

Az NFT-k olyanok, mint egy tulajdoni lap, amely igazolja a birtoklást. Az NFT-k a blokklánc technológiát használják, így a tranzakciók adatai nem törölhetők, nem másolhatók és nem hamisíthatók.

Mivel az igazságosságot és egyediséget képesek igazolni, az NFT-k használata, mint blokklánc alapú tranzakciós eszköz, egyre nagyobb figyelmet kap.

Nemzetközi és belföldi tranzakciók korlátozás nélkül

A blokklánc technológiát alkalmazó Web3 lehetővé teszi a tranzakciók lebonyolítását nemzetközi és belföldi szinten egyaránt, miközben az anonimitás és a bizalmas információk védelme biztosított.

A korábbi Web1.0 és Web2.0 rendszerekben előfordulhatott, hogy az adminisztrátorok korlátozták a tartalom megtekintését vagy a szolgáltatások használatát. Azonban a Web3.0 esetében ezek a korlátozások nem léteznek, így a felhasználók szabadon élvezhetik a rendszer előnyeit.

Web3 alkalmazási példák az üzleti életben

A Web3 üzleti modelljeinek bemutatására három terület – a pénzügy, az oktatás és az egészségügy – alkalmazási példáit ismertetjük.

Rugalmas befektetési célpontokat megcélzó tranzakciók

A Web3 területén a kriptovaluták, NFT-k és egyéb digitális eszközök, valamint a DeFi tranzakciók élénk tevékenységet mutatnak, különösen a pénzügyi szektor piaca gyors növekedést ígér, és számos befektetési lehetőség jelenik meg.

Például a befektetési vállalkozások korlátolt felelősségű társaságaira vonatkozó törvény (LPS törvény) meghatározza, hogy milyen tevékenységeket végezhetnek a befektetési vállalkozások korlátolt felelősségű társaságai, de 2023 áprilisától (Reiwa 5) a biztonsági tokenek (digitalizált értékpapírok) megszerzése és birtoklása is egyértelműen beletartozik a tevékenységek körébe.

Ez a háttér figyelembevételével a pénzügyi intézmények Web3 üzleti modelljeinek fő példájaként a JP Morgan Bank 2022 februárjában nyitotta meg első bankját a metaverzumban, elősegítve a bankok digitális ikerré válását.

Továbbá, 2023 februárjában a Mizuho Financial Group tíz vállalattal közösen aláírt egy alapmegállapodást a Digitális Ügynökség Web3.0 tanácsadójának javasolt “Ryūgū-koku” nevű nyílt metaverzum alapjainak létrehozására, és a “Japan Metaverse Economic Zone” megvalósítására törekszik.

A különböző pénzügyi intézmények üzleti modelljeinek példáit az alábbi táblázat tartalmazza.

A metaverzum alkalmazása az oktatásban Japánban

A Web3 alkalmazása az oktatási területen is egyre nagyobb érdeklődést vált ki, és új kezdeményezések indulnak.

Például az oktatási intézményekben XR (AR, VR, MR) technológiákat használó órákat, kutatásokat és oktatást végeznek.

A tokiói egyetemen (2018 februárjában) létrehozták a Tokiói Egyetem Virtuális Valóság Oktatási Központját (más néven: VR Központ), amelynek célja a tokiói egyetem különböző részlegeinek csúcstechnológiájú VR kutatásait összegyűjteni, a VR kutatások globális központjává válni, valamint elősegíteni a VR alapú fejlett oktatási rendszerek bevezetését.

Emellett a Stanford Egyetemen 2021-től a Meta cég VR fejhallgatóját, a ‘Meta Quest 2’-t használó ‘Virtual People’ nevű kurzus indult.

Az alkalmazási példák között szerepelnek a következők:

• Nyílt napok, külföldi órákon való részvétel, nemzetközi kapcsolatok építése és egyéb tevékenységek
• Kísérletek és gyakorlatok végzése, orvostanhallgatók számára az OSCE (Objektív Strukturált Klinikai Vizsga) előkészítése stb.
• Nyelvtanulás
• Természeti élmények, kultúra- és művészeti tanulmányok, szakmai tapasztalatszerzés külföldön is
• Katasztrófavédelmi és evakuációs gyakorlatok

A metaverzumon kívüli egyetemi alkalmazások között szerepel az e-learning szolgáltatásokban a blockchain technológia használata az egyéni tanulási előzmények hamisításának megakadályozására, valamint a tananyagköltségek és az oktatók kriptovalutában történő jutalmazásának rendszere.

A blockchain technológia révén a feljegyzett adatok nem hamisíthatók meg, így lehetőség nyílik az egyetemeken és kutatóintézetekben a diákigazolványok, diplomák és egyéb hitelesítő dokumentumok biztonságos rendszerének kiépítésére, valamint a kutatási adatok átláthatóságának és megbízhatóságának biztosítására.

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) 2017-ben az elsők között kezdte el a tanulmányi előzmények és diplomák NFT-vé alakítását, ezzel az ‘NFT for Education’ úttörőjévé vált.

A japán MEXT (Ministry of Education, Culture, Sports, Science and Technology) 2019-től kezdve a ‘GIGA School Concept’ kezdeményezést hirdette meg, amelynek célja a ‘Global and Innovation Gateway for All’ (Minden diák számára globális és innovatív kapu) elérése, és az ICT környezet fejlesztésének megkezdése az oktatási intézményekben, egészen a középiskolákig.

Reklámjutalmak NFT-ként és kriptoeszközként történő kiosztása

A DAD (Decentralizált Reklám) egy blokklánc-alapú reklámplatform, amely tokenösztönző rendszert alkalmaz, így a felhasználók a hirdetések megtekintésével kriptoeszközöket és NFT-ket kaphatnak “airdrop” (regisztrációs kampány tokenek) vagy “candy” néven ismert reklámjutalmak formájában.

Ez előnyös a felhasználók számára, mivel jutalmat kapnak a hirdetések megtekintéséért, a hirdetők számára pedig azért, mert növeli a hirdetések egyezési arányát, és a platformok számára lehetővé teszi a “Token Graph Marketing” alkalmazását, ami elősegítheti a vásárlási magatartás ösztönzését.

A “Token Graph Marketing” egy olyan marketingmódszer, amely a reklámplatformon a felhasználók által birtokolt token grafikon (token birtoklási információk) alapján történő, a felhasználók számára magasabb affinitású NFT-k küldését és a vállalatok termékeinek vagy szolgáltatásainak célzott megközelítését jelenti.

Ennek eredményeképpen a felhasználók magánéletének tiszteletben tartása mellett hatékony marketing valósítható meg.

A metaverzum által támogatott online orvosi konzultáció Japánban

Az egészségügyi szektorban a Web3 innovatív kezdeményezéseket hozott létre, amelyek széles körűek.

Például az orvosi oktatás (szemináriumok és gyakorlatok), a műtéti támogatás, a gyógyszerkutatás és -gyártás hatékonyságának növelése, valamint a digitális terápiák terén is alkalmazzák a Web3-at.

Jelenleg a metaverzumot használó virtuális kórházak megvalósítására irányuló projektek is folyamatban vannak, amelyek lehetővé teszik az online találkozókat és konzultációkat, és a “Kórház DAO” koncepciója is a látókörben van.

A blokklánc alkalmazásának előnyei az egészségügyi adatok interoperabilitásának javításában, a klinikai vizsgálatok hatékonyságának növelésében, az egészségbiztosítási csalások megelőzésében és a hamisított gyógyszerek elleni védekezésben a gyógyszerellátási lánc kezelésével várhatók, és új piacok megnyílását prognosztizálják.

Az egészségügyi és egészségipari területen a “Metaipari forradalom (metaverzum × digitális ikrek)” irányvonalát az alábbi területek képviselik:

• A CT, MRI és egyéb DICOM (orvosi képalkotó standard) adatok felhasználásával történő testi digitális ikrek létrehozása és szimuláció
• A műtéti beavatkozások és az orvosi szakértelem VR-alapú átörökítése és képzése
• A VR segítségével megvalósuló távoli robotsebészet
• A VR terápia és egyéb digitális térben történő mentálhigiénés és kommunikációs támogatás
• A cseppfertőzés és fertőző betegségek szimulációján keresztüli viselkedésváltozás
• A digitális, interaktív rehabilitációs rendszerek

Figyelembe veendő szempontok Web3 üzleti modellek kialakításakor Japánban

A Web3 decentralizált rendszereinek fejlődésével egyre inkább elvárhatóvá válik az igazságosabb és átláthatóbb üzleti modellek megvalósítása. Ugyanakkor a Web3 egyik jelentős kihívása, hogy a kapcsolódó jogszabályok még nem fejlődtek ki eléggé. Bár világszerte megfigyelhetők a jogalkotási törekvések, Japánban is folyamatban vannak az intézkedések a Web3 előmozdítására.

Különösen a kriptoeszközök terén jelentkeznek kihívások, mint például az insider kereskedelmet szabályozó egyértelmű jogszabályok hiánya, a Web3-hoz igazodó számviteli standardok és adórendszerek kialakítása. Emiatt olyan vállalatok, amelyek Web3 üzletet indítanának, gyakran választják a kedvező adózási feltételekkel és állami támogatásokkal rendelkező Szingapúrt vagy Dubait a társaságok bejegyzésére.

A japán kormány is felismeri a Web3 fontosságát, és 2023 áprilisában (2023) kiadta az első “Web3 Fehér Könyvet”, de 2024-ben (2024) is megjelenteti a “Web3 Fehér Könyv 2024”-et, amely bemutatja a legújabb trendeket és a politikai irányvonalakat.

Forrás: Web3 Fehér Könyv 2024 (a Szabadság és Demokrácia Párt Digitális Világ Előmozdító Központjának Web3 Projektcsapata)[ja]

Az amerikai kockázati tőkebefektető, az Andreessen Horowitz 2022-ben javasolta a Web3 alapelveit, és a nemzetközi viták is élénkek. Ezek a fejlemények arra utalnak, hogy a szabályozási környezet fokozatosan alakul ki, ami új üzleti lehetőségeket sejtet a Web3 területén.

Kapcsolódó cikk: Mi a Web3-hoz kapcsolódó jog? Magyarázat a belépő vállalatok számára is a legfontosabb szempontokról[ja]

Összefoglalás: A Web3 üzleti modellek jogi megfelelőségének konzultálása ügyvéddel

A fentiekben kifejtettük a Web3 technológia által lehetővé tett üzleti modelleket, a kapcsolódó technológiákat és azok alkalmazási példáit.

Amikor Web3 üzleti modelleket tervezünk, fontos, hogy megértsük a lehetséges területeket és jellemzőket, és hogy a bevezetésük jogilag megfelelő legyen.

Ahogy korábban említettük, Japánban (日本) is haladnak a Web3-hoz kapcsolódó jogszabályok kidolgozásával. A vonatkozó törvényeket gyakran módosítják, így a legfrissebb információk nyomon követése elengedhetetlen. A Web3 üzleti tevékenységekkel kapcsolatos tanácsadásra javasoljuk, hogy forduljon tapasztalt ügyvédhez.

A Monolith Ügyvédi Iroda által nyújtott szolgáltatások bemutatása

A Monolith Ügyvédi Iroda egy olyan jogi szolgáltató, amely az IT területén, különösen az internet és a jogi szakértelem terén rendelkezik kiemelkedő szaktudással. Irodánk teljes körű támogatást nyújt a kriptovaluták és a blokklánc technológiával kapcsolatos üzleti tevékenységekhez. Az alábbi cikkben részletezzük szolgáltatásainkat.

A Monolith Ügyvédi Iroda szolgáltatási területei: Kriptovaluták és blokklánc[ja]