Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium "AI Szolgáltatók Útmutatójának" tartalmát magyarázza egy ügyvéd

A Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium által 2024-ben (Reiwa 6) összeállított “AI vállalkozások útmutatója (1.0 verzió)[ja]” egy olyan fontos irányelv, amely a japán AI technológia gyors fejlődésének hátterében áll, és amely a társadalmi megvalósítás során felmerülő kockázatkezelési és etikai kihívásokra reagálva hangsúlyozza, hogy ezek a témák egyre fontosabbá válnak a vállalatok és a társadalom számára. Az irányelv célja az AI megfelelő használatának elősegítése és a társadalmi bizalom növelése, és az AI irányítás terén a vállalatok által követendő irányvonalakat mutatja be. Ez az útmutató egy olyan soft law, amely nem jár jogi kötelezettségekkel, hanem tisztázza az egyes szereplők szerepét, és hangsúlyozza a kockázatalapú megközelítést és az összhangot a nemzetközi rendszerekkel.

Továbbá az útmutató egyik jellemzője az “agilis irányítás” elve, amely nem merev szabályokon alapul, hanem rugalmasan alkalmazkodik a környezeti változásokhoz. A vállalatok az AI fejlesztése, szolgáltatása és használata során felmerülő kihívásokra reagálva folyamatosan ismétlődő környezet- és kockázatelemzési, célkitűzési, működtetési és értékelési ciklusokkal csökkenthetik a kockázatokat és valósíthatják meg a technológia fenntartható fejlődését. Emellett a több szereplő közötti együttműködés, az adatok megfelelő áramlása és a vezetőség aktív bevonása olyan elemek, amelyeket a hatékony irányítás alappilléreiként hangsúlyoznak.

A Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium “AI-szolgáltatók útmutatójának” közzététele és háttere Japánban

2024 áprilisában a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (METI) közzétette az “AI-szolgáltatók útmutatója (1.0 verzió)[ja]“-t Japánban. Ez az útmutató úgy van pozícionálva, mint egy jogi kötelezettséget nem hordozó irányelv, amely az AI technológia fejlődését és társadalmi implementációját hivatott támogatni. Ezért nem olyan, mint a törvények, amelyek kötelezettségeket írnak elő, hanem alapelveket és irányelveket mutat be, amelyek a vállalkozások számára referenciaként szolgálhatnak a gyakorlati alkalmazás során. A dokumentum egy fő részből áll, amely a filozófiát és az alapelveket tartalmazza, valamint egy mellékletből, amely a konkrét gyakorlati módszereket ismerteti.

Az „Emberközpontú AI Társadalmi Alapelvek” alapján kialakított gondolkodásmód

Az „AI Szolgáltatók Útmutatója” az 2019 márciusában (2019) bemutatott „Emberközpontú AI Társadalmi Alapelvekre” épül. Ezek az alapelvek azt a fundamentális koncepciót hirdetik, hogy „nem az AI használja az embert, hanem az ember használja az AI-t”. Konkrétan azt jelenti, hogy az AI-t az emberi képességek kiterjesztésének eszközeként kell alkalmazni az emberi irányítás alatt, és el kell kerülni azt az állapotot, ahol az emberek túlzott függőségük miatt az AI által irányítottá válnak.

Továbbá, az AI nem csupán az emberek munkájának helyettesítő eszköze, hanem magas szintű és kényelmes eszközként kell szolgálnia az emberi kreativitás és képességek bővítésére. Ezért az AI használatakor a felhasználóknak maguknak kell eldönteniük, hogyan kívánják azt alkalmazni, és felelősségteljes döntéseket kell hozniuk annak használatával kapcsolatban.

A korábbi irányelvek összevonása és felülvizsgálata

Ez az irányelv a korábbi három fő irányelv összevonásával és felülvizsgálatával jött létre.

• „AI-fejlesztési irányelvek” (2017): Az AI fejlesztésének alapelveit és figyelembe veendő szempontjait ismerteti.
• „AI-hasznosítási irányelvek” (2019): Az AI hasznosításának alapelveit és azok magyarázatát tartalmazza.
• „AI-elvárások gyakorlati megvalósításának irányítási irányelvei” (2021): A társadalmi bevezetést elősegítő konkrét cselekvési célokat és gyakorlati példákat mutat be.

Ezeket az irányelveket az AI vállalkozásoknak követendő útmutatóként használták. Az aktuális „AI vállalkozói irányelv” ezeket összevonja, és figyelembe veszi a külföldi trendeket és az új technológiák megjelenését is.

Az AI-szolgáltatók irányelveinek kidolgozási folyamata és nyilvánosságra hozatalának előzményei

A “Mesterséges Intelligencia (AI) szolgáltatók irányelveinek tervezete” először került bemutatásra a Japán Kabinetiroda AI Stratégiai Tanácsának (a 7. ülés) 2023. december 21-i (Reiwa 5) ülésén. Ezt követően a tervezet hivatalosan is nyilvánosságra került a Belügyminisztérium és a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium nevében 2024. január 19-én, majd január 20-ától február 19-éig nyilvános konzultációra került sor. Az állampolgárok véleményének begyűjtését követően a “Mesterséges Intelligencia szolgáltatók irányelvei (1.0 verzió)” a tervezet véglegesítésre került és 2024. április 19-én került nyilvánosságra.

A japán AI-szolgáltatók útmutatójának jelentősége

Míg az EU-ban az AI-szabályozási törvény úgynevezett kemény jogként került elfogadásra, addig Japánban az “AI-szolgáltatók útmutatója” a puha jog eszköze, amely nem rendelkezik jogi kötőerővel, hanem az AI-szolgáltatók által követendő alapelveket és viselkedési irányelveket határozza meg. Az AI technológia fejlődésének előrehaladtával ez az útmutató fontos lépést jelent a társadalomban történő megfelelő alkalmazás előmozdítására és egy megbízható AI társadalom felépítésére. A vállalkozások számára elvárás, hogy az útmutatót figyelembe véve alakítsák ki saját AI fejlesztési és felhasználási politikájukat.

Az „AI-szolgáltatók irányelvei” alapvető megközelítései

Az „AI-szolgáltatók irányelvei” az AI technológia fejlődését és társadalmi bevezetését elősegítendő három alapvető megközelítés mentén épülnek fel.

A vállalkozások önálló kezdeményezéseinek támogatása

Az AI-szolgáltatók irányelvei a „kockázatalapú megközelítés” elvén alapulnak, amely a kockázat nagyságától és valószínűségétől függően különböző intézkedéseket javasol a vállalatok számára. Ez a megközelítés rugalmas válaszokat támogat a kockázatok jellegétől és mértékétől függően, figyelembe véve, hogy a kockázatok jelentősen eltérhetnek az AI modellek és felhasználási esetek függvényében. Különösen fontos, hogy a kockázatokat nem feltétlenül befolyásolja a vállalat mérete, ezért alaposan meg kell vizsgálni a kockázatok természetét.

A magas kockázatú esetekben jogszabályi szabályozást kell mérlegelni, míg az alacsony kockázatú esetekben a magán tanúsítás vagy önszabályozás lehet a megoldás, így a rugalmas szabályozási módszerek kiválasztása kulcsfontosságú. Ezzel az megközelítéssel elkerülhető a túlzott szabályozás, miközben hatékony kockázatkezelés valósítható meg.

Nemzetközi vitákhoz való igazodás

Az AI technológia piaca nemzetközi határokon átnyúló, és a japán vállalatoknak nemzetközi versenyképességüket megőrizniük kell, ezért fontos az összhang biztosítása a külföldi rendszerekkel és alapelvekkel. Az irányelvek alapelvei és alapelvei az OECD AI alapelvein alapulnak, és a mellékletben a külföldi irányelvekkel való összefüggéseket is részletezik.

Mivel az AI modellek és szolgáltatások, beleértve az alapmodellt is, nemzetközi piacokon működnek, a japán vállalatok számára létfontosságú a külföldi rendszerekkel való interoperabilitás biztosítása. Emellett, ha valamilyen szabályozást vezetnek be, el kell kerülni, hogy a japán vállalatok egyedül viseljék a terheket és csökkenjen versenyképességük, és biztosítani kell, hogy a rendszer hatékony legyen a külföldi vállalatok számára is, így biztosítva a belföldi és külföldi vállalatok számára egyenlő versenyfeltételeket.

Az olvasók számára érthetőség

Az AI-szolgáltatók irányelvei kiemelten kezelik az olvasók számára való érthetőséget. Különösen jellemző, hogy az „AI fejlesztők”, „AI szolgáltatók” és „AI felhasználók” szerint különbséget tesznek a figyelembe veendő kockázatok és válaszstratégiák között.

„Több érdekelt fél” és „Élő dokumentum”

Ezenfelül az AI-szolgáltatók irányelvei különlegessége, hogy a „több érdekelt fél” és az „Élő dokumentum” koncepcióját is alkalmazzák. Vagyis az irányelveket több érdekelt fél, beleértve az oktatási és kutatási intézményeket, a civil társadalmat és a magánvállalatokat, részvételével alakítják ki, hangsúlyozva a hatékonyságot és jogosságot, és az AI irányítás folyamatos javítása érdekében az irányelveket „Élő dokumentumként” kezelik, amelyet az agilis irányítás elvei alapján időről időre frissítenek.

Az „AI-szolgáltatók útmutatója” alanyainak megkülönböztetése és alkalmazási köre Japánban

Az „AI-szolgáltatók útmutatójának” egyik fontos jellemzője, hogy az alkalmazandó alanyokat tulajdonságaik szerint különbözteti meg, és egyértelműen meghatározza az általuk vállalni kívánt feladatokat. Az útmutatóban az „AI-fejlesztők”, az „AI-szolgáltatók” és az „AI-felhasználók” alkalmazandó alanyokként vannak meghatározva, míg a „nem üzleti célú felhasználók” és a „data szolgáltatók” nem tartoznak az alkalmazási körbe.

Az AI-fejlesztők, szolgáltatók és felhasználók szerepe és felelősségei

Az AI-fejlesztők olyan alanyokat jelölnek, akik az AI adat-előkészítését, tanulását és a fejlesztési folyamatot végzik. Konkrétan ide tartoznak azok, akik a gyűjtött tanulási adatok előkészítését, az AI-modell létrehozását és a hasznosság ellenőrzését próbák során végzik. Ezek a folyamatok az AI teljesítményének és megbízhatóságának biztosításának alapját képezik, ezért a fejlesztőktől az adatok megfelelő kezelését és a magas minőségű modellépítést várják el.

Az AI-szolgáltatók az AI-rendszerek implementálásáért és szolgáltatásáért felelős alanyok. Az AI-modellt meglévő vagy újonnan létrehozott rendszerekbe integrálják, más rendszerekkel összekapcsolják, majd a felhasználóknak nyújtják. Emellett az AI-rendszerek megfelelő használatának elősegítése érdekében figyelmeztetéseket és üzemeltetési támogatást is nyújtanak, vagy közvetlenül üzemeltetik és nyújtják az AI-szolgáltatást. Ezzel segítik a felhasználókat az AI-rendszerek biztonságos és hatékony használatában.

Az AI-felhasználók az AI-rendszereket és szolgáltatásokat használó alanyokat jelölik. A felhasználók a szolgáltatóktól kapott figyelmeztetéseket figyelembe véve megfelelően üzemeltetik az AI-rendszereket és élvezik azok előnyeit. Ugyanakkor felelősséget vállalnak az AI-rendszerek tervezési szándékának megfelelő használatának folytatásáért. Így a felhasználók tevékenysége hatással van az AI-rendszerek társadalmi elfogadottságára és megbízhatóságára is.

Az alkalmazási körön kívüli alanyok

Ezzel szemben a „data szolgáltatók” és a „nem üzleti célú felhasználók” nem tartoznak az útmutató alkalmazási körébe. A data szolgáltatók az AI tanulási adatokat biztosító szereplőket jelentik, amelyek nem korlátozódnak bizonyos jogi személyekre vagy magánszemélyekre, hanem érzékelőkön vagy rendszereken keresztül is szolgáltathatnak adatokat. A nem üzleti célú felhasználók pedig azokat az alanyokat jelölik, akik az AI-rendszerek vagy szolgáltatások előnyeit üzleti tevékenységen kívül élvezik, és esetenként az AI által hozott döntések hatását is elszenvedhetik.

Például, ha egy AI-szolgáltatást álláskeresők adatainak felhasználásával hoznak létre, az AI-modellt fejlesztő „AI-fejlesztők”, a szolgáltatást nyújtó „AI-szolgáltatók” és a szolgáltatást használó vállalatok az „AI-felhasználók” lesznek. Ezzel szemben a korábbi álláskeresők a „data szolgáltatók”, a szolgáltatás által hozott döntéseket elszenvedő jelentkezők pedig a „nem üzleti célú felhasználók” kategóriájába tartoznak.

Az „AI-szolgáltatók irányelvei” közös alapelvei Japánban

Az „AI-szolgáltatók irányelvei” tíz közös alapelvet határoznak meg, amelyeket minden érintett félnek figyelembe kell vennie, függetlenül attól, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik. Ezek az alapelvek két csoportra oszthatók: azokra, amelyeket az érintetteknek maguknak kell megvalósítaniuk, és azokra, amelyeket a társadalommal való együttműködés során kell kezelniük. Ezek az irányelvek az AI-governance keretrendszerének részét képezik.

A fél által magának megvalósítandó hét alapelv

1. Emberközpontúság: Az AI használatakor tiszteletben kell tartani az egyéni méltóságot, meg kell érteni az output pontosságát és korlátait, és nem szabad helytelen célokra használni. Figyelmet kell fordítani olyan AI alkalmazásokra is, mint a filter bubble, amelyek torzíthatják az információkat és értékeket, korlátozva a választási lehetőségeket.
2. Biztonság: A kockázatelemzés elvégzése és megfelelő intézkedések meghozatala szükséges annak érdekében, hogy az AI rendszerek ne térjenek el eredeti céljuktól. A pontosság és átláthatóság biztosítása, valamint az AI modellek megfelelő frissítése is fontos.
3. Egyenlőség: Az AI kimenetének nem szabad elősegítenie az előítéleteket vagy a diszkriminációt. Az emberi döntéshozatal bevonása az AI ítéleteibe és a potenciális elfogultság figyelembe vétele szükséges.
4. Adatvédelem: A nemzetközi adatvédelmi szabványokra hivatkozva be kell tartani a nemzetközi adatvédelmi irányelveket és normákat. Fontos az egyéni adatok határokon átnyúló átadásának interoperabilitásának biztosítása is.
5. Biztonság: Az AI rendszerek titkosságának, integritásának és rendelkezésre állásának fenntartása érdekében szükséges a technológiai szinten alapuló ésszerű intézkedések megtétele. A külső támadások elleni védelem is beleértve, a legújabb kockázatoknak megfelelően kell eljárni.
6. Átláthatóság: Az AI rendszerek tanulási folyamatát és következtetési folyamatát ellenőrizhetővé kell tenni, és szükség esetén információt kell nyújtani. Azonban nem követelik az algoritmusok vagy a forráskódok nyilvánosságra hozatalát, és tiszteletben kell tartani a magánéletet és az üzleti titkokat.
7. Felelősségre vonhatóság: Ha az AI kimenetében hiba van, el kell fogadni a kritikát és objektív monitorozást kell végezni. A felelősségvállalási politikát kell kidolgozni a résztvevők számára, és az előrehaladást rendszeresen jelenteni kell.

A társadalommal való együttműködés során megvalósítandó három alapelv

1. Oktatás és műveltség: Minden, az AI-hoz kapcsolódó személynek megfelelő AI-műveltséggel kell rendelkeznie, és az érdekelt felek számára is elő kell segíteni az AI jellemzőiről és kockázatairól szóló tájékoztatást.
2. Tisztességes verseny biztosítása: Olyan környezetet kell kialakítani, ahol az AI által támogatott új üzleti és szolgáltatási modellek tisztességesen versenyezhetnek, és cél a fenntartható gazdasági növekedés és a társadalmi problémák megoldása.
3. Innováció: Az nemzetközi sokféleség és az ipar, az oktatás és a kormányzat közötti együttműködés elősegítése, valamint az AI rendszerek közötti interoperabilitás biztosítása. Ha léteznek szabványos specifikációk, azoknak való megfelelés ajánlott.

Az „Agilis Irányítás” jelentősége és gyakorlati alkalmazása Japánban

Az „AI Vállalkozói Útmutató” hangsúlyozza, hogy az AI irányítás kialakításakor nem egy méretre szabott megközelítést kell alkalmazni, hanem rugalmasan kell reagálni az egyes vállalatok méretére és üzleti tevékenységére. Nem más cégek gyakorlatát kell lemásolni, hanem a vezetőségtől a munkatársakig mindenki próbálkozások és hibák sorozatával alakítsa ki és működtesse a saját vállalatára szabott szabályokat. E folyamat kulcsa az „agilis irányítás” gyakorlati alkalmazása.

Mi az agilis irányítás?

Az agilis irányítás olyan megközelítést jelent, amely nem előre meghatározott szabályokat állít fel, hanem a külső környezet és a kockázatok változásához rugalmasan alkalmazkodik az alábbi ciklus folyamatos ismétlésével:

• Környezeti és kockázatelemzés: A külső környezetet és a technológiai kockázatokat pontosan felmérni.
• Célok meghatározása: Az aktuális helyzethez megfelelő célokat kitűzni.
• Rendszertervezés: Az elérni kívánt célokhoz hatékony AI rendszert tervezni.
• Működtetés: A tervezett rendszert valós körülmények között működtetni és az eredményeket ellenőrizni.
• Értékelés: A működési eredményeket rendszeresen értékelni és szükség szerint módosításokat végezni.

E ciklus folyamatos ismétlésével lehetséges gyorsan és hatékonyan reagálni a gyorsan változó technológiai környezetre és piaci trendekre.

Az agilis irányítást támogató három pillér

Az „agilis irányítás” az AI technológia fejlődésével együtt evolválódó irányítási módszert mutat be. A vállalatoknak rugalmasan kell reagálniuk saját üzleti modelljükre és üzleti környezetükre, valamint az egész szervezetnek, a vezetőségtől a munkatársakig, összehangoltan kell együttműködniük. Ezenkívül a szereplők közötti együttműködés és a nemzetközi kockázatkezelés megvalósításával az AI irányítás még hatékonyabbá tehető. Ebben a folyamatban a következő elemek kiemelten fontosak:

• Több szereplő közötti együttműködés biztosítása: Az AI technológia érintettjei többek között az értékláncot és a kockázati láncot figyelembe véve több szereplő, ezért fontos, hogy mindenki szerepét és felelősségét tisztázzák, és biztosítsák az együttműködést. Ezáltal az AI rendszerek fejlesztésének, szolgáltatásának és használatának minden szakaszában megfelelően kezelhetők a kockázatok.
• Megfelelő adatáramlás biztosítása: Az AI irányítás megvalósításához elengedhetetlen az adatok megfelelő áramlása. Különösen több országot érintő adatfelhasználás esetén figyelembe kell venni az egyes országok szabályozását és kockázatkezelési követelményeit, miközben fenntartják az adatok átláthatóságát és biztonságát.
• Vezetőség elkötelezettsége: Egy hatékony AI irányítás megvalósításához a vezetőség aktív részvétele szükséges. Konkrétan a irányítási stratégia kidolgozása, az egész szervezet rendszerének megszervezése, valamint a vállalati kultúra részeként való elterjesztése elengedhetetlen. A vezetőség elkötelezettsége az egész szervezetet ugyanazon célok felé mozgató erőforrás.

Az „AI Vállalkozói Útmutató” által bemutatott, a vállalatok által kiépítendő AI irányítás részleteiről az alábbi cikkben olvashat bővebben.

Kapcsolódó cikk: Milyen AI irányítást kellene a vállalatoknak megvalósítaniuk? Az ‘AI Vállalkozói Útmutató’ alapján kifejtett pontok[ja]

A Monolith Ügyvédi Iroda által nyújtott szolgáltatások bemutatása

A Monolith Ügyvédi Iroda egy olyan jogi szolgáltató, amely gazdag tapasztalattal rendelkezik az IT területén, különösen az internet és a jogi kérdések kapcsolatában.

A mesterséges intelligencia (AI) üzleti alkalmazásai számos jogi kockázattal járnak, és elengedhetetlen az AI jogi kérdéseiben jártas ügyvédek támogatása. Irodánk AI-ban jártas ügyvédek és mérnökök csapatával nyújt magas szintű jogi támogatást az AI üzleti tevékenységekhez, beleértve a ChatGPT-t is, mint például szerződéskészítés, üzleti modellek jogi megfelelőségének vizsgálata, szellemi tulajdonjogok védelme, adatvédelmi megoldások és egyebek. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Ügyvédi Iroda szakterületei: AI (ChatGPT stb.) jogi szolgáltatások[ja]