Mikor válik törvénytelenné a SLAPP-per? Magyarázat valós bírósági ítéletek alapján

Előfordulhat, hogy a peres eljárást arra használják, hogy elhallgattassák azokat, akik kritizálják őket. Ezt a típusú pert “SLAPP-pernek” (Strategic Lawsuit Against Public Participation – Stratégiai Per a Közösségi Részvétel Ellen) nevezik. Bár ezek a perek első látásra jogosnak tűnhetnek, valójában aránytalan terhet rónak az ellenfélre, és esetenként törvénytelenek lehetnek.

Másrészről, mivel az alkotmány kimondja a bírósági eljárás jogát, a peres eljárás indításának törvényességét nagyon nehéz megítélni.

Itt bemutatjuk azokat az ítélkezési példákat, ahol a bíróság gyakorlatilag elismerte, hogy a per SLAPP-per, és magyarázatot adunk a SLAPP-perekre.

Mi az a SLAPP per?

A SLAPP per, ami az “Strategic Lawsuit Against Public Participation” (Stratégiai Per a Közösségi Részvétel Ellen) rövidítése, az Egyesült Államokban született koncepció. Közvetlen fordításban ez “stratégiai polgári per a polgári részvétel megakadályozására” lenne, de általában “szabad véleménynyilvánítást elnyomó fenyegető célú per”-ként értelmezik.

Az Egyesült Államokban több állam is törvényt hozott a SLAPP perek megakadályozására. Ha a felperes nem tudja igazolni a per jogosságát, a per megszakad, és az államkormányzat is támogatja az alperest, így számos támogatási intézkedés létezik.

Ezzel szemben Japánban más a helyzet. Az alkotmány garantálja a bírósági eljárás jogát, és a bíróságoknak alapvetően folytatniuk kell a megindított pereket. Ezenkívül nehéz megkülönböztetni a jogos pereket a SLAPP perektől.

Az indítványozás illegális cselekménynek minősülhet

Az 1980-as években, amikor a “SLAPP-per” kifejezés még nem volt ismert, volt egy ítélet az “illegális perindítványokról”.

A per részleteit itt nem részletezzük, de a perindítás előtt a tények ellenőrzése a normális ember által követendő józan ész szerinti intézkedés-e, a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy “a viták végleges rendezését a bíróságtól kérni alapvetően fontos a jogállamiság szempontjából, ezért a perben való részvétel jogát a legnagyobb mértékben tiszteletben kell tartani”, és “az indítványozó csak azért, mert veszített a perben, nem tekinthető illegálisnak a perindítás” (Legfelsőbb Bíróság, 1988. január 26. (Shōwa 63. év) ítélet).

A perben való részvétel jogát valóban tiszteletben kell tartani, ez fontos jog. Azonban az is igaz, hogy a beperelt félnek válaszolnia kell a perre, és ennek költségei, például az ügyvédi díjak, gazdasági és lelki terhet jelentenek. Zavaró, ha valaki perel anélkül, hogy alaposan utánajárna a dolgoknak, de ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság kimondta:

A perindítás csak akkor tekinthető illegális cselekménynek a másik féllel szemben, ha az indítványozó által a perben hivatkozott jog vagy jogi kapcsolat hiányzik a ténybeli és jogi alapon, és az indítványozó, tudva ezt, vagy ha egy átlagos ember könnyen megtudhatta volna, mégis perel, vagyis a perindítás jelentősen hiányzik a bírósági rendszer céljához és szándékához képest.

Legfelsőbb Bíróság, 1988. január 26. (Shōwa 63. év) ítélet

Ezzel meghatározta, mikor minősül a perindítás illegális cselekménynek.

Egy eset, amelyet gyakorlatilag SLAPP-pernek tekintenek

Egy nagy kozmetikai cég elnöke kölcsönzött pénzt egy politikusnak, amit egy ügyvéd blogjában bírált. Emiatt a kozmetikai cég és az elnök beperelte az ügyvédet rágalmazásért. Később az ügyvéd lett a felperes, ahol a rágalmazási peret “SLAPP-pernek” nevezte, és kártérítést követelt a lelki szenvedés okozta károkért.

A per kezdete

A ‘Shūkan Shinchō’ (Heti Shinchō) magazin 2014. március 27-én megjelent számában egy kozmetikai cég elnökének exkluzív írása jelent meg. Az írás a következő tartalommal bírt:

Az elnök rámutatott, hogy a fő oka az egészséges élelmiszerek piacának stagnálásának a Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium (japán: 厚生労働省, Kōsei-rōdō-shō) által megerősített felügyeletben rejlik, és támogatta azokat a képviselőket, mint például A képviselő, akik a szabályozások enyhítését szorgalmazták. 2010. júliusában és 2012. márciusában kétszer is pénzügyi támogatást kért tőle A képviselő, mire az elnök összesen 800 millió jent kölcsönzött neki. Az elnök később szakított A képviselővel, de újra felvetette a kérdést, hogy mi volt a kölcsön jelentősége, mind saját maga, mind a világ számára.

Egy ügyvéd 2014. március 31-én, április 2-án és 8-án blogbejegyzéseket tett közzé, amelyekben kritizálta a kozmetikai cég elnökét. Az üzenet lényege az volt, hogy a politikusnak nyújtott kölcsön célja az volt, hogy a szabályozások enyhítésével saját cégének előnyére torzítsa a politikát, és hogy a kozmetikai cég elnöke a magazinban közzétett írásával elhagyta A képviselőt, mert nem cselekedett az ő akarata szerint.

Az elnök és a kozmetikai cég úgy érezte, hogy ezek a blogbejegyzések rontották a hírnevüket, ezért összesen 60 millió jen kártérítést követeltek az ügyvédtől, és 2014. április 16-án beperelték. Végül mind a kerületi, mind a fellebbviteli bíróság elutasította a kozmetikai cég elnökének és társainak követelését, a Legfelsőbb Bíróság pedig nem fogadta el a fellebbezést, így a döntés 2016. októberben jogerőssé vált.

2017. májusában az ügyvéd, mint felperes, beperelte a kozmetikai cég elnökét és társait, állítva, hogy az előző per egy úgynevezett SLAPP-per volt, és indokolatlanul indították, és 6 millió jen kártérítést követelt.

A továbbiakban az ügyvédet mint felperest (fellebbezési eljárásban mint alperest), a kozmetikai cég elnökét és társait mint alpereseket (fellebbezési eljárásban mint felpereseket) fogom bemutatni.

A felperes állítása

A felperessé vált ügyvéd azt állította, hogy a kozmetikai cég elnökének és társainak általa indított per egy ún. SLAPP-per, az alábbiak alapján:

1. Az elnök és társai által vitatott blogbejegyzések mindegyike a felperes ügyvéd véleményét tükrözi, és bár ezek véleménynyilvánítások, a véleménynyilvánítás által okozott rágalmazás esetében a tisztességes kritika elve alapján a törvénytelenség hiányzik, ami már megalapozott ítélkezési gyakorlat.

2. Az ügyvéd által tett kritikák mindegyike kapcsolódik a szigorúan szabályozott egészségügyi termékek gyártásával és értékesítésével foglalkozó nagyvállalat vezetőjének politikusoknak történő homályos és nagy összegű kölcsönadásának törvénytelenségéhez, valamint a politikai finanszírozási törvény szigorításának szükségességéhez, azaz a “politika és pénz” kérdéséhez, ami a demokrácia alapját képezi, magas a közérdekűsége, és nyilvánvalóan közérdekű célja van.

3. A kritika alapjául szolgáló tények főként az elnök által hetilapban tett vallomások voltak, amelyeket az átlagos olvasó könnyen felismert, a többi tény pedig olyan tények voltak, amelyeket korábban közzétett újságokban közöltek, vagy amelyek a cég múltjában történtek, vagy közismert tények voltak, tehát nem volt szükség arra, hogy megvizsgáljuk, vajon igazak-e.

4. A blogbejegyzés közzététele és az alperesek perindítása között csak nagyon rövid idő telt el, és ebben az időszakban nem található nyoma annak, hogy alaposan megvizsgálták volna a pernyerés esélyét.

5. Az elnök és társai, amikor ezt a pert indították, szinte ugyanabban az időben további kilenc rágalmazási pert indítottak azok ellen, akik kritikus megjegyzéseket tettek az alperesekkel szemben.

Mindezek alapján azt állították, hogy az elnök és társai teljes mértékben tisztában voltak azzal, hogy a rágalmazást nem lehet elismerni, mégis pert indítottak a szólásszabadság elnyomása érdekében.

Kapcsolódó cikk: A rágalmazás létrejötte és közérdekűsége[ja]

A kerületi bíróság ítélete: “Törvénytelen per” megállapítása

Az elsőfokú bíróság, a Tokiói Kerületi Bíróság, a fent említett Legfelsőbb Bíróság 1988. január 26-i (Shōwa 63) ítéletét idézve vizsgálta a vádlottak által indított per törvényességét.

A bíróság szerint a vádlottak által indított perben a jogi sérelmeket hangoztató ügyvéd blogbejegyzéséről “az alapul szolgáló tények fontos részei igaznak tekinthetők, közérdekkel kapcsolatosak, célja kizárólag a közjó szolgálata, az alapul szolgáló tények és a vélemények vagy értékelések között logikai összefüggés is fennáll, és nem tekinthető olyannak, ami túllépi a vélemény vagy értékelés határait, például személyes támadásokat tartalmaz, ezért nem törvénytelennek ítélték” – értékelt a bíróság. Ezen felül,

Az igényt nem fogadták el, mivel általánosan elmondható, hogy bárki könnyen megtudhatta volna, hogy nincs kilátás a per elfogadására, mégis per indítására került sor, ami a bírósági rendszer céljával és szellemiségével összhangban jelentős mértékben aránytalan, és törvénytelen cselekménynek minősül a felperes ellen.

Összefoglalva a fenti vizsgálatot, a vádlottak által indított per aránytalan a bírósági rendszer céljával és szellemiségével összhangban, és törvénytelen pernek minősül.

Tokiói Kerületi Bíróság 2019. október 4-i (Reiwa 1) ítélete

Ennek alapján a bíróság 1 millió jen kártérítést és 100 ezer jen ügyvédi díjat ítélt meg, összesen 1,1 millió jen fizetését rendelte el a vádlottaktól. A “SLAPP-per” kifejezés nem szerepel az ítéletben, de ez az ítélet a Legfelsőbb Bíróság 1988. január 26-i (Shōwa 63) ítéletében meghatározott “törvénytelen per” kategóriába tartozik.

A vádlottak, köztük az elnök, fellebbeztek az ítélet ellen.

Kapcsolódó cikk: A véleményeket vagy értékeléseket tartalmazó kifejezések becsületsértésének megállapításának feltételei[ja]

Fellebbezési ítélet: “Törvénytelen cselekmény” megállapítása

A fellebbezési tárgyaláson a kozmetikai cég elnöke és más fellebbezők azt állították, hogy a becsületsértési perben a tények bemutatása vagy a vélemények és kritikák alapján a törvénytelenség elutasításának okai eltérőek, és nincsenek olyan átlagos emberek, akik ezt tudják. Azt állították, hogy az elsőfokú bíróság ítélete, miszerint az átlagos ember könnyen felismerheti ezt, nyilvánvalóan ellentmond az egészséges társadalmi értelemben vett józan észnek.

Az ítélőtábla azonban megjegyezte, hogy a blogbejegyzés tartalmából kiindulva, a bejegyzés alapul veszi a kéziratban vagy a hírben szereplő tényeket. Továbbá, ha az átlagos olvasó normális figyelmét és olvasási módját alapul véve ítélünk, a fellebbezett ügyvéd a politika és a pénz egészséges kapcsolatát figyelembe véve kritizálja az elnököt és másokat, miközben feltételezi belső gondolataikat. Ezért megállapították, hogy ez az ügyvéd véleménye vagy kritikája, amit az átlagos ember, és az elnök és mások is könnyen felismerhetnek.

Az elnök és mások említést tettek a bírósági eljárás jogáról (a Japán Alkotmány 32. cikke) is. “A fellebbezett ügyvéd blogbejegyzéseinek minden megjegyzése erős hangnemben gyalázza az elnököt és másokat, csökkentve társadalmi értékelésüket, és nincs lehetőség arra, hogy becsületsértés legyen, és ezt könnyen felismerhetjük. Ha a jogorvoslat kérésével törvénytelen cselekményt követünk el, akkor ez sérti a bírósági eljárás jogát (az Alkotmány 32. cikke).”

Az ítélőtábla azonban megállapította, hogy a “politika és a pénz” kérdésében, a vállalatok vagy vezetőik által a politikusoknak nyújtott nagy összegű támogatások tekintetében, amelyek a vállalatok számára előnyös irányítást eredményezhetnek, széles körben vannak olyan vélemények, amelyek szigorúan kritizálják ezt. Ezért megállapították, hogy az elnök és mások is teljes mértékben felismerhették, hogy ez nem minősül becsületsértésnek, ha azt elfogadjuk, hogy ez tisztességes vélemény vagy kritika.

Továbbá, a következő pontokat is felvetették a fellebbezett ügyvéd elleni törvénytelen cselekményként:

• A kért összeg, 60 millió jen, olyan magas összeg, amely elnyomhatja az átlagos ember véleményének kifejezését
• Az, hogy nem szóban harcolnak, hanem azonnal nagy összegű kártérítési igénnyel perelnek
• Az, hogy a közeli időszakban további kilenc kártérítési pert indítottak, és mindegyik ítélet, amely a kölcsönzési üggyel kapcsolatos becsületsértési részre vonatkozott, megállapította, hogy az elnök és mások kártérítési igényét nem fogadták el

Ezek alapján,

Az előző per indítása stb. azt sugallja, hogy a fellebbezők szándékosan próbálták elnyomni a kritikus véleményeket, és ezért logikusnak tűnik, hogy törvénytelen cselekménynek tekintjük, és nem sérti jogtalanul a fellebbezők jogát a bírósági eljáráshoz. Ezért a fellebbezők (az elnök és mások) előző perének indítása stb. olyan cselekmény, amelyet az átlagos ember könnyen felismerhetett volna, hogy nincs remény a követelés elfogadására, mégis per indítására került sor, ami súlyosan hiányzik a bírósági rendszer céljához és céljához képest, és ezért törvénytelen cselekménynek tekintendő az ügyvéd ellen.

Tokiói Fellebbviteli Bíróság, Reiwa 2 (2020) március 18-i ítélet, a zárójelben lévő megjegyzések a szerzőtől származnak

Ezért az ítélőtábla megparancsolta az elnöknek és másoknak, hogy fizessenek összesen 1,65 millió jent, beleértve az előző per ügyvédi költségeinek 500 ezer jenjét és 1 millió jen kártérítést, valamint a jelen per indításához szükséges ügyvédi költségek 10%-át, ami 150 ezer jen.

Ebben az ítéletben nem használták a “SLAPP-per” kifejezést, de azt mondhatjuk, hogy a “szándékosan elnyomja a kritikus véleményeket”, vagyis a SLAPP-pert, beleértve azokat az “illegális pereket”, amelyeket “indítanak, annak ellenére, hogy az átlagos ember könnyen felismerheti, hogy nincs remény a követelés elfogadására”.

A fellebbezett ügyvéd azt állította, hogy az elnök és mások 8,37 millió jent (az előző per kérelmének összegét alapul véve, a bélyegdíj és a kezdeti díj összege minden szinten) és az eredeti ítélet 1,1 millió jenes összegét felajánlva ismételten indíthatnak SLAPP-pereket, és nem várható megelőző hatás, de az ítélőtábla szerint a kártérítés összegét a kártalanítás alapján kell megállapítani, és nem helyénvaló büntető jellegű kártérítést megítélni a megelőző hatás reményében.

Kapcsolódó cikk: A becsületsértésért járó kártérítés esetei, amikor a káros cselekmény rosszindulatú volta miatt magas összegű[ja]

Összefoglalás: A SLAPP per kérdésében forduljon ügyvédhez

Bárki indíthat pert, azonban ha azt “szándékosan a kritikai vélemények elnyomásának hatására” indítják, akkor az törvénytelen lehet. A fent említett ítéletek nem használják a “SLAPP per” kifejezést, de azt mutatják, hogy a per indítása törvénytelen cselekmény lehet.

Az, hogy a per törvénytelen cselekmény-e, egyedi és konkrét megítélés kérdése, ezért javasoljuk, hogy forduljon ügyvédhez, ha azt szeretné eldönteni, hogy a per a úgynevezett “SLAPP per”-e.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolith Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői csoport, amely rendelkezik gazdag tapasztalattal az IT, különösen az internet és a jog területén. Irodánk széles körű megoldásokat kínál különböző területeken. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Jogügyi Iroda által kezelt területek: Hírnév károsítása elleni védekezés[ja]