Az „Internet-szolgáltatók felelősségének korlátozásáról szóló törvény” alapján kért adatküldés-megelőzési intézkedések kérelmének megfogalmazása

Az egyik módszer, amit a bejegyzések törlésére alkalmazhatunk, a szolgáltató felelősségének korlátozásáról szóló törvény (japán: プロバイダ責任制限法) alapján kért adatküldés-megelőzési intézkedés. Ez egy olyan eljárás, amelyben írásban kérhetjük egy olyan jogellenes weboldal törlését, amely sérti a jó hírnevet vagy a személyes adatok védelmét, anélkül, hogy bírósághoz kellene fordulnunk.

A szolgáltatóhoz intézett adatküldés-megelőzési kérelem nem mindig hozza meg a várt eredményt, de az egyik leghatékonyabb eszköznek tekinthető. Ebben a cikkben ismertetjük az adatküldés-megelőzési kérelem eljárását és a szolgáltatónak küldendő kérvényt.

A cikk törlésének 3 módja

A cikk törlésének kéréséhez általában három módszer áll rendelkezésre:

1. Törlési kérelem a weboldal üzemeltetőjéhez vagy a szerver üzemeltetőjéhez
2. Küldési megelőző intézkedés kérelme a weboldal üzemeltetőjéhez vagy a szerver üzemeltetőjéhez
3. Törlési kérelem a bíróságon keresztül

A fenti három módszer közül a második, a “Küldési megelőző intézkedés kérelme a weboldal üzemeltetőjéhez vagy a szerver üzemeltetőjéhez”, a “Japán ~ Speciális Elektronikus Kommunikációs Szolgáltató Felelősség Korlátozása és a Küldő Információk Nyilvánosságra hozataláról szóló törvény”, közismert nevén a “Japán ~ Szolgáltató Felelősség Korlátozása Törvény” alapján, hivatalos, törvényen alapuló kérelem a cikk törlésére a weboldal üzemeltetőjétől vagy a szerver üzemeltetőjétől.

Elküldés megelőző intézkedések eljárása

Az elküldés megelőző intézkedés igényléséhez a szolgáltatónak elküldés megelőző intézkedés kérelmet kell küldeni. Itt csak az a személy kérhet ilyen intézkedést, aki jogait megsértették, és mivel ez jogi ügy, csak ügyvéd teheti ezt. A Japán Ügyvédi Törvény (Japanese Attorney Act) 72. cikke szerint, ha a jogi ügyeket ügyvéd nélkül kezelik, az rágalmazás elleni intézkedéseket végző cégek stb. által kért elküldés megelőző intézkedés helyettesítő cselekménynek minősül.

https://monolith.law/reputation/hiben-koui[ja]

Az elküldés megelőző intézkedés kérelem elküldése

Amint a szolgáltató elfogadja az elküldés megelőző intézkedés kérelem csomagot, elvégzi a kért “jogokat sértő információ” felülvizsgálatát. Az interneten közzétett információk alapvetően a szólásszabadság védelme alatt állnak, ezért nem lehet minden kérésre törölni azokat. A kért cikk törlésének megfelelőségét a szolgáltató dönti el.

Szolgáltató általi szándékellenőrzés (lekérdezés)

A kérelmet fogadó szolgáltató alapvetően értesíti a küldőt arról, hogy kérték az elküldés megelőző intézkedést, és értesíti őt a kérelmezőtől kapott jogsértő információról, és megkérdezi, hogy “törölheti-e a cikket”. Azonban, ha a küldő nem azonosítható, ez a szándékellenőrzési eljárás nem kerül végrehajtásra.

Ha a szándékellenőrzés során az értesítés eljut a küldőhöz, és ő nem vitatja a kérdést a meghatározott módon 7 napon belül (a bosszúpornó esetében 2 napon belül), a szolgáltató az Internet Szolgáltató Felelősség Korlátozás Törvény (Japanese Provider Liability Limitation Act) 3. cikk 2. bekezdés 2. pontjának szellemében törölheti az elküldés megelőző intézkedést.

A cikk törlésének eldöntése

Ha a küldő “nem ért egyet az elküldés megelőző intézkedéssel” és indokolja ezt ésszerű érvekkel, és úgy ítélik meg, hogy “nincs megfelelő ok arra, hogy elismerjék, hogy mások jogait megsértették”, a szolgáltató mentesül a kártérítési felelősség alól, még akkor is, ha nem hajtott végre elküldés megelőző intézkedést a kért információra.

Másrészről, ha a küldő “nem ért egyet az elküldés megelőző intézkedéssel”, de nem indokolja ezt, akkor a szolgáltató képes-e az elküldés megelőző intézkedést végrehajtani, ugyanazt feltételezik, mint ha nem történt volna lekérdezési eljárás.

Továbbá, ha a lekérdezési eljárás során vitatkozás történt, de a vitatkozás ésszerűtlen (például, ha a küldő elismeri, hogy hamis), és a szolgáltató megállapíthatja, hogy “van megfelelő ok arra, hogy elismerjék, hogy mások jogait megsértették” (a törvény 3. cikk 1. bekezdés 2. pontja) vagy “van megfelelő ok arra, hogy higgyenek abban, hogy mások jogait jogtalanul megsértették” (a törvény 3. cikk 2. bekezdés 1. pontja), akkor a cikket törölni kell.

A kérelem elküldése nem garantálja a törlést. A jogok megsértésének kérdését a szolgáltató dönti el, és az Internet Szolgáltató Felelősség Korlátozás Törvény nem írja elő a szolgáltató kötelezettségét az elküldés megelőző intézkedés kérelemre. Vagyis, a cikk törlésének végső döntése a szolgáltatóra van bízva, és a szolgáltató óvatos lehet, és fenntarthatja a jelenlegi állapotot, vagyis gyakran nem törli a cikket.

Az adatátvitel-megelőzési intézkedés kérelmének megírása

Az elküldés megakadályozására irányuló kérelem letöltésének módja

Ha elküldés megakadályozását kéri, elkészíti az elküldés megakadályozására irányuló kérelmet. Bár előfordulhat, hogy minden szolgáltató rendelkezik saját formátummal, alapvetően a Japán Telekommunikációs Szolgáltatók Szövetsége (TELESA) által készített formátumot használják a kérelem elkészítéséhez.

A Telekommunikációs Szolgáltatók Szövetsége meghatározta a szolgáltatói felelősség korlátozásának irányelveit, és közzétett egy olyan formátumot is, amelyet általában “TELESA formátum”-nak hívnak. Mivel a szolgáltatók működése alapvetően ezekhez az irányelvekhez igazodik, a “TELESA formátum” használatával magyarázom.

Menjen a “Szolgáltatói felelősség korlátozásával kapcsolatos információk weboldala” (Japanese Provider Liability Limitation Law related information website) című oldalra, és használja a “Becsületsértés és adatvédelmi kérdések formátuma (PDF)” opciót, amely az “Elküldés megakadályozásának eljárása” részben található.

Megjegyzés: Szerzői jogi kérdések esetén a “Szerzői jogi kérdések formátuma (PDF)”-t, védjegyjogi kérdések esetén pedig a “Védjegyjogi kérdések formátuma (PDF)”-t használja.

A jogait sértettnek valló személy

Először is, a “jogait sértettnek valló személy” címét, nevét, elérhetőségét (telefonszámát) (e-mail címét) tüntetjük fel. A neve mellett pecsétet nyomunk, de vannak szolgáltatók, akik azt kérik, hogy csatoljuk a pecsétigazolást, ezért érdemes a hivatalosan regisztrált pecsétet használni.

Ha az ügyvéd a megbízott, akkor az ügyvéd nevét és pecsétjét nyomjuk le alatta.

Közzététel helye

Írja le az URL-t és minden más, a meghatározáshoz szükséges információt (a fórum neve, a bejegyzés helye a fórumban, a közzététel dátuma és ideje, a fájlnév stb.). A cél az, hogy a szolgáltató könnyen azonosíthassa a releváns cikket, ezért ha van hozzászólás száma, azt is fel kell tüntetni.

Közzétett információ

A közzétett információ rovatban meg kell adni, hogy pontosan milyen tartalmú információ került közzétételre. Például, olyan bejegyzéseket kell itt feltüntetni, mint például: “A valódi nevemet és otthoni telefonszámomat közzétették, mintha csak szeretőt keresnék, azzal a szöveggel, hogy ‘Várom a randevúra jelentkezők hívását’.”

Ha sok az eset, vagy nem fér bele a keretbe, akkor külön mellékletként csatolhatja a releváns bejegyzések képernyőképeit, és írhatja, hogy ‘a melléklet szerint’.

A becsületsértés esetében előfordulhat, hogy a bejegyzés sértő-e vagy sem, csak a környező szövegkörnyezet alapján dönthető el. Ilyen esetekben a releváns cikk előtti és utáni bejegyzéseket is csatolja dokumentumként.

Sértett jogok

Valóban meg kell határoznunk, milyen jogokat sértettek meg. Gyakran előfordul, hogy a becsület és a magánélet jogát sértik meg. Ha jogi személyről vagy üzletről van szó, akkor a vállalkozási jog megsértése is lehetséges. Azonban egyszerűen fogalmazzunk, például “becsületsértés, a magánélet megsértése”.

A jogok megsértésének indoklása (a kár állapota stb.)

Leírjuk, hogy mi történt valójában. Például: “Az interneten csak felhasználónevet használok, a valódi nevemet és otthoni telefonszámomat nem teszem közzé. Ellenkezőleg, ezeket nyilvánosságra hozták, és számos randevúkérés és obszcén tréfahívás érkezett, ami nagy lelki stresszt okozott.” Az ilyen valós károkat részletesen leírjuk.

Lehet-e a nevét felfedni a feladónak?

Végül azt írja, hogy “Ha nincs kifogása a nevének a feladónak történő felfedése ellen, kérjük, jelölje be a bal oldali négyzetet. Ha nincs bejelölve, feltételezzük, hogy nem járul hozzá a nevének felfedéséhez.”

A szándék megerősítése (lekérdezés) során a fent említett 2-5 pontok a feladónak közvetlenül továbbításra kerülnek, de a küldés megakadályozására irányuló intézkedések megtételét kérő személy nevét és egyéb adatait általában nem hozzák nyilvánosságra, ha a kérelmezőnek van ésszerű indoka arra, hogy a nevét és egyéb adatait elrejtse a feladó elől (például ha a feladó nem ismeri a kérelmező nevét, mert a képet közzétették).

Természetesen csak a személy vagy annak megbízottja nyújthat be kérelmet, így a becsületsértés, a magánélet megsértése stb. jogi sérelmek esetén a kérelmező nevét a feladó természetesen feltételezheti, ha lekérdezési eljárás történt, de ezt elkerülhetetlennek tekintik.

Az üzenetküldés megakadályozásának kérelmének előnyei

Ismétlem, hogy a kért cikk törlése helyénvaló-e vagy sem, a szolgáltató dönti el, és alapvetően a szolgáltatónak nincs kötelezettsége eleget tenni az üzenetküldés megakadályozásának kérelmének.

A Japán ‘Szolgáltatói Felelősség Korlátozásának Törvénye’ (Provider Liability Limitation Act) a jogokat sértő információkra adott szolgáltatói válaszok helyénvalóságának kritériumait a “szolgáltatók által alkalmazott üzenetküldés megakadályozó intézkedések, vagy azok hiánya esetén, a Szolgáltatói Felelősség Korlátozásának Törvénye 3. cikkének értelmében a kártérítési felelősség korlátozott-e vagy sem” kérdésben határozza meg. Ez csak a “milyen esetekben nem vonnak magukra kártérítési felelősséget, ha nem hajtottak végre üzenetküldés megakadályozó intézkedéseket (3. cikk 1. bekezdés)”, és a “milyen esetekben nem vonnak magukra kártérítési felelősséget az üzenetküldővel szemben, ha eleget tettek a kérelemnek és hajtottak végre üzenetküldés megakadályozó intézkedéseket (3. cikk 2. bekezdés)” kérdéseket rendezi.

Lehet, hogy sokan úgy gondolják, hogy az üzenetküldés megakadályozásának kérelme nem sok értelme van, de vannak más előnyei is. Az egyik ilyen előny, hogy a küldőnek tudomást szerezhet arról, hogy az áldozatnak szándékában áll jogi lépéseket tenni a rágalmazó bejegyzésekkel szemben.

A szolgáltató megkérdezi a küldőt, hogy törölje-e a bejegyzést vagy sem, de a küldő számára ez azt jelenti, hogy hirtelen megkapja a szolgáltatótól a törlési kérelmet. Ezen a ponton, néhány küldő először ismeri fel, hogy a saját bejegyzése rágalmazásnak minősülhet, és önmérsékletet gyakorol. Sőt, még ha rosszindulatúan rágalmaztak is, a kérelem megérkezése arra késztetheti őket, hogy felismerjék, az áldozat komolyan készül cselekedni, és ez visszatartó erő lehet a további rágalmazásokkal szemben.

Különösen, ha ügyvédet bíztak meg képviselőként, akkor ha a cikk törlését nem engedélyezték, ez nem jelenti azt, hogy feladják és befejezik a folyamatot. Ehelyett előrelépnek a cikk törlésének ideiglenes intézkedése felé, és nagy a valószínűsége, hogy peres eljárás következik, ami nem csak a szolgáltató, hanem a küldő számára is tudatosítja a helyzet komolyságát.

Az üzenetküldés megakadályozásának kérelme azonban eltér a küldő információinak közzétételétől, mivel nagyobb esély van arra, hogy a kívánt módon reagálnak, de a válaszhoz még a leggyorsabb esetben is körülbelül egy hónapig tart. Ezért sokan inkább nem használják ezt a módszert, hanem eleve a cikk törlésének ideiglenes intézkedését választják.

https://monolith.law/reputation/provisional-disposition[ja]

Összefoglalás

Az adatküldés megakadályozására irányuló kérelem létrehozása nem különösebben bonyolult, és még azok is elvégezhetik, akik nem rendelkeznek jogi ismeretekkel. Azonban, ha hiányosságok vannak, a szolgáltató minden alkalommal feltesz kérdéseket, amelyekre válaszolni kell, ami nem csak több időt vesz igénybe, hanem csökkenti annak a valószínűségét, hogy a kérelemnek eleget tesznek.

Továbbá, ha az adatküldés megakadályozására irányuló kérelmet nem fogadják el, akkor cikk törlésére irányuló ideiglenes intézkedést kell benyújtani. Ebben az esetben is gyorsan át lehet térni, tehát érdemes már az adatküldés megakadályozására irányuló kérelem létrehozása során konzultálni egy ügyvéddel.