Az 'Áldozati Bejelentés' és egyéb dokumentumok elkészítése és folyamata rágalmazási problémák esetén

Az SNS és az anonim fórumokon történő internetes rágalmazásokról mostanában gyakran olvashatunk a hírekben. Nem csak a viták hevében elhangzott túlzásokról van szó, hanem olyan súlyos esetekről is, amikor valaki hosszú időn keresztül és kitartóan sérti mások becsületét. Sok híresség és influencer is nyilvánosan beszélt már arról, hogy ők is áldozatul estek ilyen támadásoknak.

Ezek a súlyos rágalmazások bűncselekménynek minősülhetnek. Ebben a cikkben bemutatjuk a rágalmazás áldozatainak jogi lehetőségeit, és részletesen ismertetjük, hogyan lehet feljelentést tenni a rendőrségen, vagy hogyan lehet bejelentést tenni a bűncselekményről.

Bűncselekmények, amelyek rágalmazás esetén megvalósulnak

Az interneten elkövetett rágalmazások tartalma széles skálán mozog, és nem minden esetben valósul meg ugyanaz a bűncselekmény. Ha rágalmazás miatt kártérítési igényt szeretnénk benyújtani, először meg kell határoznunk, hogy a szenvedett sérelem melyik bűncselekmény kategóriába tartozik.

Becsületsértés

Az elsőként vizsgálatra kerülő bűncselekmény a becsületsértés (a Japán Büntető Törvénykönyv 230. cikke). A becsületsértés nem csak polgári jogi kártérítési igény alapját képezheti, hanem büntetőjogi felelősséget is von maga után.

230. cikk: Aki nyilvánosan tényeket állít, és ezzel megsérti mások becsületét, függetlenül attól, hogy az állítások igazak-e, legfeljebb három évig terjedő szabadságvesztéssel, vagy legfeljebb ötszázezer jen bírsággal büntetendő.

e-gov jogszabálykereső

A becsületsértés bűncselekményének megállapításához a következő feltételeknek kell teljesülniük:

• nyilvánosan
• tényeket állít
• és ezzel megsérti mások becsületét

A “nyilvánosan” azt jelenti, hogy a cselekményt olyan helyzetben hajtották végre, amelyet meghatározatlan vagy nagyszámú személy megtekinthet. Az interneten, olyan weboldalakon vagy közösségi hálózatokon történő rágalmazás, amelyeket meghatározatlan számú személy láthat, alapvetően teljesíti ezt a feltételt.

A “tényeket állít” azt jelenti, hogy nem rágalmazásról, sértésről vagy durva beszédről van szó, hanem konkrét tényeket állítottak. Nem számít, hogy az állítások igazak-e vagy hamisak, még a teljesen alaptalan pletykák is teljesítik ezt a feltételt. Ugyanakkor, ha nem állítható, hogy “tényeket állítottak”, akkor is előfordulhat, hogy a cselekmény sértésnek minősül, ezért óvatosság szükséges.

A “megsérti mások becsületét” azt jelenti, hogy csökkenti mások társadalmi megítélését. Még ha a cselekmény rágalmazás is, ha az “kritika” vagy “vélemény” kategóriába esik, ezek a “szólásszabadság” keretein belül maradnak, és a bíróság nem ítéli meg a kritika érvényességét, tehát büntetőjogi felelősséget nem von maga után. Azt, hogy valaki társadalmi megítélése csökkent-e vagy sem, általában az átlagos olvasó normális olvasási és figyelmi szintje alapján ítélik meg.

A becsületsértésről részletesen olvashat az alábbi cikkeinkben:

Kapcsolódó cikk: Letartóztatási előzmények és büntető előélet nyilvános közlése – jogi problémák ~Becsületsértés és a személyes adatok védelmének megsértése?~[ja]

Kapcsolódó cikk: “Kábítószer-gyanú”, “antiszociális gyanú” – ezek az állítások is becsületsértésnek minősülnek?[ja]

Sértés bűncselekménye

Még akkor is, ha nincs tényállítás, fennáll a sértés bűncselekményének (a Japán Büntetőtörvénykönyv 231. cikke) megvalósulásának lehetősége.
A bírói gyakorlat és a szakirodalom szerint a becsületsértés bűncselekményétől való különbség a tényállítás meglétén vagy hiányán alapul.

231. cikk: Aki nyilvánosan, tényállítás nélkül megsért valakit, azt őrizetbe vétel vagy pénzbírság terheli.

e-gov jogszabálykereső

Kapcsolódó cikk: Mi a becsület érzéseinek megsértése (sértés bűncselekménye)? Hetilapok tudósításainak példáján keresztül magyarázzuk[ja]

Fenyegetés bűncselekménye

Van olyan súlyos rágalmazás, amelytől az áldozat életveszélyt érez. Például, olyan tartalmak, mint “megöllek” vagy “felfedem a házasságtörésedet”. Ilyen rágalmazások esetén a fenyegetés bűncselekménye (222. cikk) megvalósulhat.

222. cikk: Aki életet, testi épséget, szabadságot, becsületet vagy vagyon elleni kárt jelent be és ezzel valakit megfenyeget, két évig terjedő szabadságvesztéssel vagy legfeljebb háromszázezer jen bírsággal büntetendő.

e-gov jogszabálykereső

A fenyegetés bűncselekménye akkor valósul meg, ha valaki életet, testi épséget, szabadságot, becsületet vagy vagyon elleni kárt jelent be. A kár bejelentésének tartalmának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az átlagember féljen tőle.

Kapcsolódó cikk: Rágalmazás és fenyegetés az interneten[ja]

Bűnügyi feljelentés és kártérítési bejelentés benyújtásának módja rágalmazás esetén

Ha az interneten elkövetett rágalmazás valamilyen bűncselekménynek minősül, akkor bejelentést kell tenni a rendőrségen. A módszerek között szerepel a bűnügyi feljelentés és a kártérítési bejelentés.

Bűnügyi feljelentés

A bűnügyi feljelentés azt jelenti, hogy a bűncselekmény áldozata vagy más személy bejelenti a bűncselekmény elkövetését a nyomozó hatóságoknak, és kéri az elkövető büntetését.

A nyomozó hatóságoknak nem minden esetben kötelező nyomozást indítaniuk, hanem csak akkor, ha úgy gondolják, hogy van alapja a bűncselekmény gyanújának. Azonban, ha bűnügyi feljelentést tesznek és azt elfogadják, a nyomozó hatóságoknak kötelezővé válik a nyomozás, és eseményjelentést kell készíteniük és továbbítaniuk a ügyészségnek.

A becsületsértés bűncselekménye olyan bűncselekmény, amelyet csak akkor lehet vádat emelni, ha bűnügyi feljelentést tettek, ezért ha szeretné, hogy a nyomozó hatóságok nyomozzanak, akkor kötelező a bűnügyi feljelentés.

Mivel a feljelentés elfogadása esetén a nyomozó hatóságoknak nyomozási kötelezettségük keletkezik, azt mondják, hogy a rendőrség hajlamos elutasítani a bűnügyi feljelentéseket. Különösen a becsületsértés esetében nehéz lehet a becsületsértést megállapítani az áldozat által előkészített bizonyítékok és egyéb információk alapján, ezért jelentős erőfeszítésre lehet szükség a bűnügyi feljelentés elfogadtatásához.

Általánosságban elmondható, hogy nagyobb esély van arra, hogy a bűnügyi feljelentést elfogadják, ha azt nem az áldozat teszi, hanem ügyvéd képviseli. Ha bűnügyi feljelentést szeretne tenni, javasoljuk, hogy minél előbb forduljon ügyvédhez.

Kártérítési bejelentés benyújtásának módja és írása

A kártérítési bejelentés azt jelenti, hogy az áldozat bejelenti a bűncselekmény által okozott kárt a nyomozó hatóságoknak. Ez nem tartalmazza az elkövető büntetésének kérését, mint a bűnügyi feljelentés.

Ugyanakkor, ellentétben a bűnügyi feljelentéssel, a kártérítési bejelentést elfogadó nyomozó hatóságoknak nincs nyomozási kötelezettségük, ezért valószínűbb, hogy elfogadják a bejelentést. Ezért, ha a bűnügyi feljelentés nehézkes, akkor először érdemes kártérítési bejelentést benyújtani.

●A kártérítési bejelentés benyújtásának időzítése
Minél több idő telik el a kár bekövetkezte óta, annál nehezebb a bizonyítékok gyűjtése, ezért ajánlott minél hamarabb benyújtani a kártérítési bejelentést.

●Benyújtási mód
Az, hogy melyik rendőrőrsön vagy rendőrkapitányságon nyújtja be, szabadon választható, de alapvetően a illetékes rendőrkapitányságon kell benyújtani.

A rendőrőrsökön és rendőrkapitányságokon rendelkezésre állnak a szükséges űrlapok, amelyekre fel kell tüntetni a szükséges adatokat. Az eseménytől függően a bejegyzések eltérőek lehetnek, de általában a következő adatokat kell megadni:

【Az áldozat személyes adatai】
・Név
・Elérhetőség
・Lakcím

【A kár részletei】
・Információ az elkövetőről (pl. SNS felhasználónév)
・A kár bekövetkezésének időpontja (a rágalmazó hozzászólás közzétételének időpontja)
・A kár részletei (a közzétett rágalmazó tartalom stb.)
・A kár tartalma (a rágalmazás által okozott kár)

A rágalmazó bejegyzéseket fontos képernyőkép formájában menteni. Ezeknek a bizonyítékoknak a megőrzéséhez bizonyos szakértelmet igénylő módszerekre van szükség, ezért érdemes konzultálni egy internetes problémákkal foglalkozó szakértő ügyvéddel.

Kapcsolódó cikk: Lehetséges-e azonosítani a hozzászólókat a hírnevet károsító cikk törlése után?[ja]

Azok az esetek, amikor a rendőrség beavatkozik

Azonban attól, hogy az előzőekben ismertetett eljárásokat követjük, még nem biztos, hogy a rendőrség beavatkozik.

Ez a polgári jogi ügyekben a rendőrség nem avatkozhat be elvén alapul, amelyet a polgári jogi nem beavatkozás elvének nevezünk. Bár nincs szóban rögzítve, ez az elv széles körben elfogadott az elméletben és a gyakorlatban. A rendőrség a közrend és a köznyugalom fenntartásáért felelős szervezet, és nem szabad beavatkoznia a közrenddel és a köznyugalommal közvetlenül nem összefüggő polgári jogi ügyekbe.

Továbbá, a rendőrségnek elsősorban az életet veszélyeztető sürgős eseteket kell vizsgálnia, így még ha a rendőrség be is avatkozik, gyors megoldásra nem számíthatunk.

Ezért a magánvitákban, mint például a rágalmazás, a rendőrség aktív beavatkozása korlátozott.

Másrészről, ha az interneten történő bejegyzések a fent említett fenyegetési bűncselekményekhez hasonló bűncselekményekbe sorolhatók, akkor nagy a valószínűsége, hogy a rendőrség beavatkozik a bűncselekmény megelőzése érdekében.

Próbáljon tanácsot kérni a rágalmazás elleni segélyvonalon vagy telefonos tanácsadó központban

Rágalmazás elleni segélyvonal

A rágalmazás elleni segélyvonalat az internetes vállalkozások önkéntesei által működtetett Safer Internet Egyesület működteti, és segítséget nyújt az interneten történő rágalmazás ellen, arra ösztönözve a közzétett oldalakat, hogy a felhasználási feltételeknek megfelelően töröljék a rágalmazó tartalmakat.

Referencia: Safer Internet Egyesület[ja]

Telefonos tanácsadó központ a kibercselekményekkel kapcsolatban

Az egyes prefektúrák rendőrségei kibercselekmények elleni intézkedésként tanácsadó központokat hoztak létre. Ajánlott, hogy keressen rá a saját prefektúrája rendőrségének tanácsadó központjára az alábbi weboldalon, vagy hívja a központi rövidített telefonszámot, a “#9110”-et.

Referencia: A prefektúrák rendőrségi főkapitányságainak kibercselekmény-tanácsadó központjainak listája[ja]

Összefoglalás: Ha aggályai vannak a rágalmi károk bejelentésével kapcsolatban, forduljon ügyvédhez

A fent említett tanácsadási szolgáltatások hasznosak lehetnek, de valószínűleg nehéz lehet egyedül eljárni a büntetőfeljelentés vagy a kártérítési igény benyújtásának folyamatában. Ezért, ha rágalmi problémákkal szembesül, érdemes olyan ügyvédhez fordulni, aki jártas a jogi intézkedésekben, így gyorsabban és biztosabban oldhatja meg a problémát.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolit Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői iroda, amely rendelkezik magas szintű szakértelemmel az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években, ha figyelmen kívül hagyjuk az interneten terjedő hírnevet károsító vagy rágalmazó információkat, súlyos károkat okozhat. Irodánk megoldásokat kínál a hírnevet károsító és a lángoló problémák kezelésére. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

https://monolith.law/practices/reputation[ja]