Mi a szükséges társadalmi értékelés csökkenése a becsületsértés létrehozásához? Ügyvéd magyarázza
A becsületsértésben említett becsület külső becsületet jelent, ami a társadalom által egy személyre adott értékelést jelenti. Tehát a becsület sérelme azt jelenti, hogy egy személy társadalmi értékelése csökken, és ez ugyanaz mind a büntető-, mind a polgári jogban.
Más szóval, ha az áldozat bármennyire is úgy gondolja, hogy “nem szeretné, ha ezt mondanák róla”, vagy ha az elhangzottak nem igazak, a becsületsértés csak akkor állapítható meg, ha előzetesen elismerik, hogy “az ilyen megjegyzések csökkentik az áldozat társadalmi értékelését”.
Ez valójában egy olyan téma, amely gyakran felmerül a becsületsértési perekben. Például mi történik, ha egy vállalkozóról azt írják, hogy “drága külföldi autót vezet”? Valójában ez a vállalkozó pénzt takarít meg, és hazai autót vezet, és nem szeretné, ha azt mondanák róla, hogy “drága külföldi autót vezet”, ráadásul ez nem is igaz. De vajon a “drága külföldi autót vezet” megjegyzés csökkenti-e a “társadalmi értékelést”? Ha ebben a részben azt a döntést kapja, hogy “a társadalmi értékelés nem csökken”, akkor a becsületsértés nem állapítható meg.
Mit jelent a “társadalmi értékelés csökkenése” koncepciója?
A büntetőjogban a becsületsértés bűncselekményét “absztrakt veszélybűncselekménynek” tekintik. Ez azt jelenti, hogy nem szükséges, hogy valóban csökkentse valaki társadalmi értékelését, vagy konkrét veszélyt idézzen elő. Tehát például, ha valakit azzal vádolnak, hogy “ez az ember szexuális zaklatásra hajlamos”, nem szükséges olyan interjúkat végezni, mint például “Hallottam, hogy szexuálisan zaklat, csökkent-e az értékelése?” ismerősökkel. Elegendő azt mondani, hogy “általánosságban, ha valakit azzal vádolnak, hogy szexuálisan zaklat, van veszélye annak, hogy az értékelése csökken”. Mivel a társadalmi értékelés nem látható, nehéz bizonyítani, hogy valóban csökkent a társadalmi értékelés.
A polgári jogban sem szükséges, hogy valóban csökkentse valaki társadalmi értékelését, elegendő, ha veszélyt idéz elő. De valójában mikor ítélhető meg, hogy “csökkent a társadalmi értékelés”? Nézzük meg a polgári peres eljárásokat, és gondolkodjunk el a tipikus “társadalmi értékelés csökkenése” esetein.
Bűncselekmény elkövetésének rágalmazása esetei, amelyek csökkentették a társadalmi értékelést
Ha valakit azzal vádolnak, hogy bűncselekményt követett el, ez általában rágalmazásnak és társadalmi értékelésének csökkenésének tekintendő, hacsak nem egy nagyon enyhe bűncselekményről van szó.
1978. februárban egy nőt letartóztattak Aomori városában, mert állítólag felgyújtott egy fürdőházat. Az Aomori rendőrkapitányságon letartóztatták, majd az Aomori kerületi ügyészség vádat emelt ellene ugyanebben az ügyben. 1985. júliusban (Showa 60) azonban felmentették. Egy hetilap újságírója a nőről azt mondta, hogy “én még mindig úgy gondolom, hogy ő a tettes” és “ő nem egy átlagos ember. Rosszabb, mint a maffia.” Ezeket a megjegyzéseket közzétették, és az Aomori kerületi bíróság 1993. február 16-án (Heisei 5) 500 000 jen kártérítésre kötelezte a nőt rágalmazó volt rendőrkapitányt. A bíróság kimondta, hogy “a vádlott megjegyzései arra ösztönzik az átlagembert, hogy azt gondolja, a felperes valóban elkövetett-e tűzgyújtást és csalást, miután felmentették. Ezért nyilvánvaló, hogy a vádlott megjegyzései rontják a felperes hírnevét.”
Hasonló esetben a Nifty Serve számítógépes kommunikációs szolgáltatás “Modern Thought Forum” elektronikus konferenciatermében tett megjegyzéseket becsületsértésnek minősítették.
A Tokyo High Court 2001. szeptember 5-én (Heisei 13) kimondta, hogy “ha a fórumon bírálatot vagy ellenérveket fogalmaznak meg egy taggal szemben, a tag azonnal reagálhat vagy teljesen figyelmen kívül hagyhatja ezeket.” Azonban a “gazdasági okokból csecsemőgyilkosságot követett el” és “nagyon valószínű, hogy megsértette az amerikai bevándorlási törvényt. Ez egy teljes bűnöző” kijelentések azzal vádolják a felperest, hogy csecsemőgyilkosságot és illegális tartózkodást követett el, ami csökkenti a társadalmi értékelést és becsületsértésnek minősül. A bíróság 500 000 jen kifizetésére kötelezte a vádlottat. A Tokyo High Court úgy ítélte meg a fent említett megjegyzéseket, hogy “nem támogatják a vádlott érvelését, és nem is cáfolják a felperes állításait. Csak durva szavakkal szidják a felperes nyilvánosságra hozott tényeit, amelyek bűncselekménynek minősülnek. A szólásszabadság nevében ilyen megjegyzéseket nem lehet elfogadni.”
Nem elfogadható, ha valaki könnyelműen bűnözőnek nevez másokat, anélkül, hogy lenne megfelelő ok arra, hogy a tényeket igaznak higgye. A becsületsértésről és annak megvalósulási feltételeiről részletesen olvashat a weboldalunkon található alábbi cikkben.
https://monolith.law/reputation/defamation[ja]
Példák arra, hogy a válás vagy a házasságtörés hírei hogyan csökkenthetik a társadalmi értékelést rágalmazásként
A válással kapcsolatos tények a váló párok számának növekedése miatt manapság nem feltétlenül csökkentik az érintettek társadalmi értékelését. Ezért a válás esetében a bemutatás módja lehet a döntő, de a házasságtöréssel kapcsolatban a társadalmi és erkölcsi elítélés még mindig erős, különösen, ha egy kisgyermeket nevelő anya házasságtörési kapcsolatban van, és erről hírt adnak, akkor a családi emberként való társadalmi értékelése nyilvánvalóan csökken.
A Sports Hochi című lapban megjelent “Válás veszélyben” című cikk megsértette a színésznő, Koike Eiko (小池栄子) becsületét és akadályozta a munkáját, ezért ő és a menedzserirodája kártérítést követelt a Hochi Shimbun kiadótól. A döntést 2013. december 24-én hozták meg a Tokiói Kerületi Bíróságon.
A Tokiói Kerületi Bíróság úgy ítélte meg, hogy a válással kapcsolatos tények a váló párok számának növekedése miatt manapság nem feltétlenül csökkentik az érintettek társadalmi értékelését, de Koike Eiko esetében, aki “népszerű színésznőként és sztárként folytatja tevékenységét harmonikus házasságban, és a cikkek megjelenésekor is széles körben tevékenykedett a reklámokban, televíziós műsorokban, filmekben, színpadi előadásokban, stb., és a bizonyítékok alapján a cikkek megjelenése miatt kénytelen volt változtatni a fő tevékenységi területeit és munkájának tartalmát, ezért a Hochi Shimbun által közzétett cikkek nem csak a becsületét sértették meg, hanem akadályozták a színésznői és sztári tevékenységét, és megfelelő kárt okoztak neki.” A bíróság ezért 2,2 millió jen kártérítést ítélt meg Koike Eiko számára, és 1,1 millió jent a menedzserirodájának.
A színésznő, Hirosue Ryoko (広末涼子) esetében is volt példa arra, hogy “válóper közben és külön élve férjén kívüli férfival házasságtörési kapcsolatban van” című hír miatt társadalmi becsületét megsértették, és kártérítést követelt a cikket közlő női magazin, a Josei Seven kiadójától, a Shogakukan-tól.
A fellebbviteli bíróság, a Tokiói Felsőbíróság 2008. december 9-én úgy ítélte meg, hogy “a cikkek általános olvasók számára azt a benyomást keltették, mintha Hirosue Ryoko visszatért volna a korábban pletykált férfihoz a válás közben, és házasságtörési kapcsolatban lenne vele. Ez nem csak a családi emberként való társadalmi értékelését rontotta el, hanem a szabad szellemű színésznőként való értékelését is meghaladta, és rossz hatással volt a színésznőként való társadalmi értékelésére is. Továbbá, a cikket alaptalanul állították be.” A bíróság ezért 2,3 millió jen kártérítést ítélt meg a Shogakukan kiadónak.
Példák arra, hogy a szakmai értékelés elleni rágalmazás hogyan csökkentheti a társadalmi értékelést
Az oldalunkon korábban bemutatott példában, Koyani Mari, a “Szűz Evangélium” című kritikai gyűjtemény szerzője azt állította, hogy a “Alternatív Kultúra Japán Verzió” című könyvben a férje tollnevét használta, mintha a férje írta volna a “Szűz Evangéliumot”, ami félreértéshez vezetett és megsértette a becsületét. Emiatt kártérítést követelt a cikk szerzőjétől, a szerkesztőtől, a MediaWorks kiadótól, és a Shufu no Tomo kiadótól, amely a könyvet kiadta.
A Tokiói Kerületi Bíróság 2001. december 25-én (Heisei 13) úgy ítélte meg, hogy a vádlottak leírása “teljes mértékben tagadja Koyani Mari társadalmi értékelését, aki eddig a ‘Koyani Mari’ tollnév alatt írt feminista és SF kritikákat, nyert a Japán Fordítási Nagydíj Gondolat Kategóriájában és a Japán SF Nagydíjban, és széles körben tevékenykedett előadásokban, beszélgetésekben, kerekasztal-beszélgetésekben stb.”. A bíróság elismerte Koyani Mari panaszát és 3,3 millió jen kártérítést ítélt meg neki.
A “Heti Jelen” című magazinban megjelent cikk, amely a szumó csalás gyanúját vetette fel, becsületsértési perben került a Legfelsőbb Bíróság elé 2010. október 21-én (Heisei 22). A bíróság elutasította a Kodansha kiadó és a szabadúszó író fellebbezését. A bíróság elismerte a becsületsértést, és összesen 44 millió jen kártérítést ítélt meg, valamint a cikk visszavonásának hirdetését a magazinban. A másodfokú ítélet kimondta, hogy nyilvánvaló, hogy a szumó szövetség társadalmi értékelése csökkent, mivel a volt yokozuna, Asashoryu és mások állítólag többször csaltak, és a szövetség tudott erről, de nem tett semmit. A bíróság megállapította, hogy “a riportálás rendkívül gondatlan volt, és a becsületsértés módja rosszindulatúnak tekinthető”.
Természetes, hogy az ilyen rágalmazások, amelyek alapjaiban rengetik meg a szakemberek által felépített bizalmat, szigorú felelősségre vonást eredményeznek.
Az interneten történő rágalmazás esetei, amelyek csökkentették a társadalmi értékelést
Egy egyetemi adjunktust a saját egyetemének diákja a “2channer” oldalon rágalmazott, olyan névtelen bejegyzéseket írva, mint “Ne zaklatj olyan boldogan”, “Ha nem zaklat, nem tudja megőrizni a mentális egészségét”. Az adjunktus kártérítést követelt, mert úgy érezte, hogy ezek a bejegyzések rontották a hírnevét.
A Yokohama Kerületi Bíróság 2014. április 24-én (2014) kimondta, hogy ezek a kifejezések “azt sugallják, hogy a felperes, aki egyetemi adjunktus, zaklatást követ el. Ha a közönséges olvasó átlagos figyelmét és olvasási módját vesszük alapul, ezek a cikkek azt a benyomást keltik, hogy a felperes nem rendelkezik megfelelő képességekkel és képességekkel egyetemi adjunktusként, és ez csökkenti a felperes társadalmi értékelését. Ebből következően, az alperes által elkövetett bejegyzési cselekmény jogellenes cselekménynek minősül, mert rontja a felperes hírnevét.” A bíróság 1 millió jen kártérítést és a bejegyzést író személy vizsgálatának költségeit, összesen mintegy 1,8 millió jent ítélt meg.
Egy férfi, akit rágalmazó cikkekkel illettek a “Yahoo! Fórumon”, beperelte az átmeneti szolgáltatót, hogy hozza nyilvánosságra azoknak a személyeknek az adatait, akik névtelenül átvitték a cikkeket a “2channer” oldalra. A Tokiói Felsőbíróság 2013. szeptember 6-án (2013) kimondta, hogy “az átvitel révén az információk terjedése tovább csökkentette a társadalmi értékelést”, és “a névtelen, konkrét alapot nem mutató egyoldalú átvitel nem szolgálja a közérdeket, és rágalmazásnak minősül”, ezért elrendelte az átviteli információk nyilvánosságra hozatalát. Ez volt az első ítélet, amely kimondta, hogy a rágalmazás akkor is fennáll, ha a cikket egy másik internetes fórumra “átviszik”.
Ha az a tény, hogy “még az átvitel is rágalmazást eredményez”, akkor a Twitteren vagy a közösségi hálózatokon történő bejegyzések, sőt a összefoglaló oldalak is ugyanúgy rágalmazásnak minősülhetnek. Veszedelmes könnyedén, tréfából másolni és beilleszteni, átvinni.
A Twitteren és a közösségi hálózatokon történő rágalmazásról részletesen tájékoztatunk a weboldalunkon található alábbi cikkekben.
https://monolith.law/reputation/spoofing-portrait-infringement-on-twitter[ja]
https://monolith.law/reputation/measures-against-defamation-on-facebook[ja]
Összefoglalás
Sok esetben nehéz megítélni, hogy valóban „csökkent-e a társadalmi értékelés”. Forduljon tapasztalt ügyvédhez. A per kilátásairól és az eljárásról is részletes magyarázatot kaphat.
https://monolith.law/reputation/calculation-method-of-compensation-for-damages[ja]
https://monolith.law/reputation/compensation-for-defamation-damages[ja]
Ha szeretné megismerni ezt a cikket videó formájában, nézze meg a YouTube csatornánkon található videót.
Category: Internet