Micsoda a „Beküldő információk közzététele kérelme”, amely az író elkövető azonosítására szolgál?

Ha a neten olyan bejegyzések kerülnek közzétételre, amelyek például becsületsértésnek minősülnek, vagyis hírnevet sértő vagy rágalmazó tartalmúak, akkor gyorsan cselekedni kell, például ügyvédhez fordulva.

Amikor ügyvédhez fordulunk az interneten történő jogellenes bejegyzések miatt, nagyjából két dolgot tehetünk: törölhetjük az adott bejegyzést, és azonosíthatjuk annak elkövetőjét. Az elkövető, vagyis a “küldő” “információinak” “közzétételét” “kérjük”, ezt nevezzük “küldő információinak közzétételi kérelmének”.

A küldő információinak közzétételi kérelme a szolgáltató felelősségének korlátozásáról szóló törvény (hivatalos nevén “A meghatározott elektronikus kommunikációs szolgáltatások nyújtóinak kártérítési felelősségének korlátozása és a küldő információinak közzététele”) 4. cikkelye alapján történő információközzétételi kérelem. Ez azt jelenti, hogy a becsületsértő vagy másokat rágalmazó kifejezéseket használó küldő, vagyis az elkövető információit (cím, név, regisztrált telefonszám stb.) a weboldal kezelőjétől vagy másoktól kérjük közzétenni.

Az író azonosításának szükségessége

Ha az interneten keresztül hírnevet sértő károkat szenvedünk, gyakran nem elegendő csak a bejegyzéseket vagy cikkeket törölni. A bejegyzések vagy cikkek törlése önmagában nem oldja meg a problémát, mert az elkövetőt nem érinti semmilyen módon.

Általánosságban, ha valaki törvénytelen bejegyzések miatt hírnevet sértő vagy rágalmazó támadásokat szenved az interneten, az ilyen cikkeket vagy bejegyzéseket író elkövető, vagy az ilyen bejegyzéseket fórumokon vagy más oldalakon közzétevő elkövető, a polgári törvénykönyv szerint kártérítési felelősséggel tartozik a sértettnek a jogellenes cselekmény alapján. A “kár” itt a költségeket jelenti, amelyeket az elkövető azonosítására fordítottak (például ügyvédi díjak), vagy az egyéni esetekben a fájdalomdíjat. Tehát a hírnevet sértő vagy rágalmazó támadások áldozatai kártérítési igényt terjeszthetnek elő az elkövetővel szemben a jogellenes cselekmény alapján. Továbbá, a bejegyzés tartalmától függően, a hírnevet sértő bűncselekmény vagy a munkavégzés akadályozása bűncselekménye is megvalósulhat. Ebben az esetben az elkövető büntetőjogi felelősséggel is tartozik.

Az interneten, például személyes weboldalakon, a cikkek gyakran névtelenek, és a fórumbejegyzések is szinte mindig névtelenek. Általában nem tudjuk, ki az elkövető a valós világban. És ha az elkövetőt nem lehet azonosítani, a hírnevet sértő vagy rágalmazó támadások áldozatai nem tudnak kártérítési igényt benyújtani az elkövetővel szemben.

Továbbá, még ha a hírnevet sértő vagy rágalmazó bejegyzéseket törölték is, gyakran előfordul, hogy ugyanazok a bejegyzések újra és újra megjelennek más weboldalakon vagy fórumokon. Az egyes bejegyzések törlése csak macskajátékot eredményez, és nem segít a károsultaknak a káruk megtérítésében.

Ezzel szemben, ha az elkövetőt azonosítjuk és megfelelő büntetést szabunk ki, hatékonyan megakadályozhatjuk az esetek újbóli előfordulását, és ezzel csökkenthetjük a felesleges költségeket. Ezért a Japán Szolgáltatói Felelősség Korlátozásának Törvénye (Provider Liability Limitation Act) 4. cikke rendelkezik arról, hogy az interneten, ahol az anonimitás erős, az áldozatok számára lehetővé teszi az elkövető, azaz a küldő azonosítását.

Mi az a szolgáltatói felelősség korlátozásáról szóló törvény, amely a bejegyzést író elkövető információinak közzétételét kéri?

A szolgáltatói felelősség korlátozásáról szóló törvény (japánul: プロバイダ責任制限法) olyan jogszabály, amely meghatározza a szolgáltatók és a fórumok adminisztrátorainak felelősségét, ha az interneten becsületsértés vagy szerzői jogi sérelmek merülnek fel. A törvény értelmében, ha a kezelt internetes szolgáltatásban jogellenes vagy jogokat sértő rosszindulatú bejegyzések történnek, a szolgáltatónak joga van ezeket a bejegyzéseket törölni, és meghatározza a bejegyzésekkel kapcsolatos kezelési felelősség határait. A szolgáltatói felelősség korlátozásáról szóló törvény szerint a “szolgáltató” nem csak az internetes szolgáltatókat jelenti, hanem általánosan utal az elektronikus fórumok (BBS) adminisztrátoraira is. Az egyszerűség kedvéért a törvény a következőket definiálja “szolgáltatóként (különleges elektronikus kommunikációs szolgáltatóként)”:

• azok, akik részt vesznek a bejegyzés információinak terjesztésében, de
• nem ők a bejegyzést író szerzők.

Például, ha egy weboldal blogjának hozzászólásai között valaki becsületsértő megjegyzést tesz egy személyről, a weboldal üzemeltetője nem a bejegyzés szerzője. Ebben az értelemben nem ő az “elkövető”. Azonban a weboldal üzemeltetője képes törölni a bejegyzést, és mint weboldal üzemeltető, köteles törölni a becsületsértő, jogellenes bejegyzést, és közzétenni az elkövetőről tudott információkat. A szolgáltatói felelősség korlátozásáról szóló törvény éppen ilyen személyeket definiál “szolgáltatóként (különleges elektronikus kommunikációs szolgáltatóként)”.

A szolgáltatói felelősség korlátozásáról szóló törvény hatálybalépésével a becsületsértő bejegyzések áldozatai képesek információkat kérni a bejegyzést író szerzőről a szolgáltatótól, azaz a fent említett weboldal üzemeltetőjétől.

(Szolgáltatói felelősség korlátozásáról szóló törvény)
4. cikk: Az a személy, aki úgy véli, hogy jogait megsértették a különleges elektronikus kommunikáció által terjesztett információk miatt, kérheti a különleges elektronikus kommunikációs szolgáltatótól (a továbbiakban “közzétételi szolgáltató”), hogy közzétegye a jogsértő információk szerzőjének adatait (név, cím és egyéb, a szerző azonosítására szolgáló információk, amelyeket a Közlekedési Minisztérium rendelete határoz meg), feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:
1. Nyilvánvaló, hogy a jogsértő információ terjesztése megsértette a közzétételt kérő személy jogait.
2. A szerző adataira szükség van a közzétételt kérő személy kártérítési igényének érvényesítéséhez, vagy más jogos okból.

Az író azonosításának esetei

A Japán Szolgáltató Felelősség Korlátozás Törvényében (Japanese Provider Liability Limitation Act) szerepel egy olyan kitétel, amely szerint az író adatainak közzétételét akkor kérhetjük, ha “egyértelműen megsértették a jogait”. Ezt általában “jogsértés egyértelműsége” követelménynek nevezik, és sok esetben ez a kérdés merül fel, hogy teljesül-e ez a követelmény.

Az interneten elkövetett jogsértő cselekmények, amelyek az adatok közzétételének tárgyát képezik, többféle kategóriába sorolhatók. Ezeket a kategóriákat fogom most bemutatni.

Beállított-e a rágalmazás (becsületsértés)?

A rágalmazás (becsületsértés) esetében a kérdés az, hogy a vitatott bejegyzés vagy hasonló tevékenység miatt a sértett személy karaktere, hírneve, hitelképessége vagy más személyes értékei társadalmi értékelése csökkent-e. Továbbá, nem lehetnek olyan körülmények, amelyek a jogsértés megszüntetését indokolják (közérdek, közjó célja, valóságtartalom). Az interneten történő véleménynyilvánítás esetében természetesen a szólásszabadság (a japán alkotmány 21. cikke) is garantált, így előfordulhat, hogy a szólásszabadság felülírja a vitatott kifejezés jogsértő voltát, és ezért a kifejezést nem lehet jogsértőnek tekinteni. Ha a vitatott kifejezés csökkenti egy adott személy társadalmi értékelését, de a kifejezés tényekkel alátámasztja a közérdekű kérdéseket (közérdek), és célja kizárólag a közjó előmozdítása (közjó), és a bemutatott tények igazak (valóságtartalom) vagy van ésszerű ok arra, hogy igaznak hitték őket (valóságtartalom megfelelősége), akkor a rágalmazás nem állapítható meg.

https://monolith.law/reputation/defamation[ja]

A rágalmazás tipikus esete, amikor az író azonosítását kell kérni. A gyakorlati tapasztalatok szerint az író azonosítását kérő esetek körülbelül felében rágalmazást állítanak.

Az adatvédelmi jogok megsértése

Az adatvédelmi jogok megsértése esetén szükséges, hogy a sértett személyről személyes életére vonatkozó tényeket vagy más, mások által nem ismert személyes adatokat hozzanak nyilvánosságra. A név, cím, születési dátum, telefonszám, e-mail cím és egyéb személyes adatok, valamint a fiatalkorban elkövetett bűncselekmények vagy a törvénytelen gyermek státusza általában olyan adatvédelmi információk, amelyeket az emberek nem szeretnének, ha mások megtudnának. A fényképek és videók is megsérthetik az adatvédelmi jogokat, ha azokat személyek azonosítására alkalmas állapotban teszik közzé az interneten.

https://monolith.law/reputation/privacy-invasion[ja]

Szerzői jogok megsértése

A szerzői jogok megsértése esetén csak a jogsértést elszenvedő szerző jogosult az adatok közzétételének kérelmezésére. Ezért a szerzői jogok megsértése esetén először a szerzőnek be kell bizonyítania, hogy ő rendelkezik a szerzői joggal. A szerzői jog alapvetően az írások, fényképek, képek stb. szerzőjéhez tartozik, de előfordulhat, hogy a jogok a vállalathoz tartoznak, például a “munkahelyi szerzői jog” esetében.

Ezenkívül nagy kérdés, hogy a vitatott cselekmény megsérti-e a szerzői jogokat. Például, ha a vitatott cselekmény egy mű teljes másolása (direkt másolat), akkor gyakran megállapítható a szerzői jogok megsértése (a Szerzői Jogi Törvény által meghatározott másolási jog, nyilvános közvetítési jog stb. megsértése). Ezenkívül előfordulhatnak viták a licenc (használati jog) meglétével kapcsolatban, vagy abban az esetben, ha a művet módosították, akkor ez megsérti-e a szerzői jogokat (adaptációs jog), stb. Ezek a kérdések gyakran függnek a vitatott cselekménytől, ezért javasoljuk, hogy forduljon szakértő ügyvédhez.

A szerzői jogok megsértése gyakran problémát jelent az úgynevezett “személyazonosság-eltulajdonítás” esetében is. Például, ha egy személyazonosság-eltulajdonító elkövető anélkül tesz közzé egy másik személy által készített fényképet az Instagramon vagy más közösségi hálózaton, hogy engedélyt kérne, akkor a fénykép közzététele szerzői jogi megsértésnek minősül. Az elkövető azonosításának kérdésekor a szerzői jogok megsértését is meg kell vizsgálni.

A személyazonosság-eltulajdonításról és az elkövető azonosításáról a következő cikkben talál részletes magyarázatot.

https://monolith.law/reputation/spoofing-dentityright[ja]

Az arckép és más jogok megsértése

A Szolgáltató Felelősség Korlátozás Törvényében (Provider Liability Limitation Act) szereplő “jogok” nem korlátozottak, így lehetséges az úgynevezett “arckép jog” és más jogok megsértésének érvényesítése is.

https://monolith.law/reputation/spoofing-dentityright[ja]

Végül is, ha valamilyen jogot – legyen az becsületsértés, adatvédelmi jog, arckép jog vagy bármilyen más jog – megsértettek, akkor ez a követelmény teljesül.

Mikor van “jogos ok” a bejegyzés szerzőjének azonosítására?

A szolgáltatói felelősség korlátozásáról szóló japán törvényben szerepel az a kifejezés, hogy “jogos oknak kell lennie a feladói információk közzétételére”. Ez a követelmény azt jelenti, hogy a közzétételt kérőnek indokolt szükséglete van a bűnösre vonatkozó feladói információk megszerzésére.

• Szükséges a feladóval szembeni törlési kérelemhez
• Szükséges a polgári jogi kártérítési igény érvényesítéséhez
• Szükséges a becsület helyreállítására irányuló kérelemhez, mint például a bocsánatkérő hirdetések
• Szükséges a megállítási igény érvényesítéséhez
• Szükséges a bűncselekmény bejelentése és más jogi lépések megtétele során a személy azonosításához

Ilyen esetekben “jogos oknak” tekinthető. Vagyis, ha a feladói információk közzétételére irányuló rendszer célját közvetlenül meg akarjuk valósítani, tipikusan akkor, ha a bűnös ellen kártérítési igényt kell benyújtani, az információk közzététele szükséges. Ezzel szemben, ha valaki saját büntetési célból vagy jogtalan céllal kéri az információk közzétételét, vagy ha már kifizették a kártérítést, és nincs szükség jogi lépések megtételére, ez nem lesz elfogadható.

A “küldő információ” a bejegyzésekkel kapcsolatban

Az összes fenti követelmény teljesülése esetén lehetséges a küldő információinak megismerése. Ez lehetővé teszi a bejegyzést készítő személy azonosítását.

Megjegyzendő, hogy a “Japán ~ Törvény 4. cikk 1. bekezdésében meghatározott, a jogsértő információ küldőjének azonosítását segítő információ, amelyet a Távközlési Minisztérium rendelete határoz meg”, a következő hét elemet tartalmazza:

• A küldő neve
• A küldő címe
• A küldő e-mail címe
• A jogsértő információhoz kapcsolódó IP-cím
• A jogsértő információhoz kapcsolódó mobiltelefon-terminál stb. által használt internet-hozzáférési szolgáltatás azonosító kódja
• A jogsértő információhoz kapcsolódó SIM-kártya azonosító száma
• A jogsértő információ küldésének dátuma és ideje (időbélyeg)

Ezek közül kiemelendő az IP-cím.

A bejegyzést készítő személy IP-címe

Az IP-cím egy azonosító, amelyet alapvetően minden, az internetre csatlakoztatott számítógép vagy okostelefon egyedileg birtokol. Ha az IP-cím ismert, azonosítható a bejegyzést készítő személy által használt szolgáltató.

Anonim fórumok esetén a bejegyzést készítő személynek nincs szüksége arra, hogy saját címét vagy nevét regisztrálja a weboldalon. A weboldal üzemeltetője nem azonosítja a bejegyzést készítő személyt. Ebből a szempontból a weboldal üzemeltetője nem ismeri a bejegyzést készítő személy kilétét. Ezért, ha a weboldal üzemeltetőjétől a bejegyzést készítő személy nevének vagy címének közzétételét kérjük, csak azt a választ kapjuk, hogy “ismeretlen”. Ez nem teszi lehetővé a személy azonosítását.

Ugyanakkor, még ha ez is igaz, a weboldal üzemeltetője általában ismeri a bejegyzést készítő személy IP-címét.

Az anonim fórumokon történő személyazonosítás módszere

Ezért,

1. Először is, kérjük a weboldal üzemeltetőjétől a bejegyzést készítő személy IP-címének közzétételét
2. A közzétett IP-címből azonosítható szolgáltatótól kérjük a bejegyzést készítő személy címének és nevének közzétételét

Ezzel a módszerrel, még anonim fórumok esetén is, lehetséges a személy azonosítása. Ezt a módszert részletesen ismertetjük az alábbi cikkben.

https://monolith.law/reputation/disclosure-of-the-senders-information[ja]

Összefoglalás

A rágalmazó cikkek törlése és a küldő információinak közzététele hasonlóan bonyolult és szakértelmet igénylő eljárás, amely magas szintű szakértelemmel rendelkezik. Ha szükség van a bejegyzés szerzőjének azonosítására, a hálózati problémákban jártas ügyvéd megbízása segíthet a probléma gyors és zökkenőmentes megoldásában.

Továbbá, a bejegyzést készítő személy azonosítása mindig időkorláttal rendelkezik. Ez azért van, mert a tettesre vonatkozó naplóbejegyzések eltűnnek egy bizonyos idő elteltével. Javasoljuk, hogy minél előbb konzultáljon ügyvéddel. Az ügyvédi díjakról a következő cikkben talál részletes magyarázatot.

https://monolith.law/reputation/reputation-lawyers-fee[ja]

Ha szeretné megismerni ezt a cikket videó formájában, nézze meg a YouTube csatornánkon található videót.