Csalárd-e a becsületsértés a LINE-on, Twitter DM-en, e-maileken stb.? A küldő azonosításának kérelme lehetséges?

Az interneten elkövetett rágalmazás és hírnevrontás tipikus példája, amikor “névtelen fórumokon történnek bejegyzések, amelyek sértik a becsület jogát (becsületsértés)”. Ilyen bejegyzések esetén lehetséges a törlésük kérésére, vagy a bejegyző azonosítására.

De mi a helyzet, ha nem a weben, például névtelen fórumokon, hanem elektronikus levélben (a továbbiakban e-mail), LINE-on, Twitter DM-en stb. kapunk rosszindulatú üzenetet? Lehetséges-e a becsületsértés alapján az üzenet küldőjének azonosítása?

Az eredményt előre leírva, általánosságban ez nehéz. Ennek két fő oka van:

• Először is, az e-mail (LINE, Twitter DM stb.) küldése alapvetően nem minősül “becsületsértésnek”
• Még ha kivételesen becsületsértésnek is minősülne, van-e jogunk kérni a LINE vagy Twitter DM küldőjének azonosítását

Ezen kérdések mellett ismertetjük, milyen esetekben lehetséges a tettes azonosítása.

Az e-mailek és egyéb üzenetek küldése ‘törvénytelen’?

A becsületsértéshez ‘nyilvánosság’ szükséges

A becsületsértés (rágalmazás) létrejöttéhez szükséges, hogy a tényeket ‘nyilvánosan’ hozzuk fel.

És itt a probléma a ‘nyilvánosság’. A ‘nyilvánosság’ azt jelenti, hogy ‘meghatározatlan számú ember számára’, és ez a ‘meghatározatlan számú’ ‘meghatározatlan vagy sok’ embert jelent. ‘Meghatározatlan’ vagy ‘sok’, legalább az egyiknek teljesülnie kell. A ‘meghatározatlan’ például azt jelenti, hogy az osztálytársak ‘meghatározottak’, míg a városi járókelők ‘meghatározatlanok’. A ‘sok’ nem rendelkezik egyértelmű határral, de ha több tucat ember van, akkor azt ‘soknak’ tekintik. Tehát az ‘osztálytársak’ ‘meghatározott sokaságot’ jelentenek, és mivel teljesítik a ‘meghatározatlan vagy sok’ egyik feltételét, ezért ‘meghatározatlan sokaságnak’ minősülnek.

Viszont, ha ‘valakinek e-mailt (LINE, Twitter DM, stb.) küldtünk’, akkor ez csak ‘meghatározott kevés’ ember számára történő tényfeltárás, és lehet, hogy nem teljesíti a ‘meghatározatlan sokaság’ feltételét.

https://monolith.law/reputation/defamation[ja]

Mi az a terjedési elmélet?

Viszont, van egy kivétel a fentiekben. Még ha csak egy embernek is mondtuk, ha ennek az egy embernek van lehetősége a ‘terjesztésre’ a meghatározatlan sokaság számára, akkor azt azonosnak tekintik a meghatározatlan sokaság számára történő feltárásnak. Például, gondoljunk arra az esetre, amikor egy újságírónak mondunk el egy pletykát. Természetesen várható, hogy az újságíró cikket ír róla, és ha cikk lesz belőle, akkor a meghatározatlan sokaság olvassa el a ‘pletykát’. A ‘büntetlenül’ kifejezés kissé problémás. Az ilyen esetekre válaszul létezik a ‘terjedési elmélet’, ami egy ‘kivétel’, mint a fentiek.

Mindazonáltal, a legtöbb esetben, az e-mailt vagy LINE, Twitter DM-et fogadó személy nem feltétlenül beszél róla másoknak. A ‘terjedési elmélet’ csak kivételes esetekben áll fenn.

Lehet, hogy más jogok megsértése is fennáll

A ‘becsületsértés’ esetén különféle jogokra vonatkozó viták merülhetnek fel, de legalábbis a becsületsértés esetén a fent említett problémák merülnek fel. És a gyakorlati érzék szerint, az internetes hírnév károsítás elleni védekezésben érvényesített jogok többségében a becsületsértés áll. Ha a becsületsértés nem használható, akkor a jogok megsértésének érvényesítése is nehézkes lehet.

Az információközlési jog korlátai

És még akkor is, ha a becsületjog vagy más jogok megsértését elismerjük, van még egy probléma.

Az ügyvéd által kért információközlési jog, azaz a “közölje a rágalmazó személy IP-címét, lakcímét és egyéb adatait” kérelem, a szolgáltató felelősségének korlátozásáról szóló törvény (japán: プロバイダ責任制限法) rendelkezései alapján történik. Bár kissé bonyolult, a hírnév károsításakor az elkövető azonosítására irányuló jog nem “alapvető jog, amelyet a polgári törvény és más alapvető törvények természetesen elismernek”. Ez a jog csak a szolgáltató felelősségének korlátozásáról szóló törvény által “létrehozott” jog.

És az információközlési jog a szolgáltató felelősségének korlátozásáról szóló törvény szerint nagyjából a következő tartalommal rendelkezik:

A “meghatározott elektronikus kommunikációs szolgáltatóknak” jogellenes cselekmény esetén közzé kell tenniük az általuk birtokolt információkat a hozzászólókról.

A probléma a “meghatározott elektronikus kommunikációs szolgáltató”. Ez a “szolgáltató felelősségének korlátozásáról szóló törvény” idején a “szolgáltató” jogi kifejezése. És szigorúan véve, ez azt jelenti, hogy “az, aki közvetíti a kommunikációt a nagyközönség számára”.

https://monolith.law/reputation/provider-liability-limitation-law[ja]

Az e-mail szerver “meghatározott elektronikus kommunikációs szolgáltató”?

Tehát, egy weboldal esetében, mivel egy adott oldal a “nagyközönség” számára nyilvános, a szerver adminisztrátora “az, aki közvetíti a kommunikációt a nagyközönség számára”, és ezért “meghatározott elektronikus kommunikációs szolgáltató”. Azonban, egy e-mail esetében, ez a kommunikáció “egy adott személy” számára történik. Ezért az e-mail szerver “az, aki közvetíti a kommunikációt egy meghatározott számú személy számára”, és nem “meghatározott elektronikus kommunikációs szolgáltató”.

Ezért, még ha becsületsértő e-mailt is kapnánk, nem tudunk információközlési kérelmet benyújtani az e-mail szerverhez.

Az elkövető azonosítása polgári ügyekben nehéz

Ez alapvetően a “jelenlegi jogrendszer korlátai” kérdése. “Jogellenes cselekmény történt, és polgári jogi értelemben illegális cselekmény történt, mégis nincs olyan eszköz, amellyel az elkövetőt ismerő személyeket (pl. e-mail szerver adminisztrátorok) arra kényszeríthetnénk, hogy közöljék, ki az elkövető” – ez a probléma. Lehet, hogy a jövőbeni törvénymódosítások megoldják ezt a problémát, és úgy gondolom, hogy erre nagy szükség van, de a jelenlegi törvények szerint ez a probléma még nincs megoldva.

Bűncselekmény esetén az elkövető azonosítható

Természetesen, a fentiek mind a polgári jogi szintű kérdésekre vonatkoznak, a bűncselekmények esetén, ha a rendőrség beavatkozik, a helyzet más. A rendőrség nem a “Szolgáltató felelősség korlátozásának törvénye alapján a feladói információk közzétételére vonatkozó kérelmi jogot” használja, hanem a bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozási jogát, hogy információkat kérjen a szolgáltatótól. Ezért, függetlenül attól, hogy a “levélszerver megfelel-e a meghatározott elektronikus kommunikációs szolgáltatónak”, az IP-címek és más információk közzététele lehetséges.

Az e-mail és egyéb küldemények “bűncselekménynek” kell minősülniük

Azonban a rendőrség csak “bűncselekmény” esetén lép fel. Ahogy korábban említettük, az e-mailek küldése alapvetően nem minősül “becsületsértésnek”. Az internetes hírnév károsításának kezelésében a becsületjog után a leggyakrabban hangoztatott dolog a személyes adatok megsértése, de a személyes adatok megsértése nem bűncselekmény. Nincs olyan bűncselekmény, mint a “személyes adatok megsértése”.

Ezért végül,

• Becsületsértés: Ha csak egy személynek (vagy néhány meghatározott személynek) küldik, a legtöbb esetben nem valósul meg
• Személyes adatok megsértése: Alapvetően nem bűncselekmény

Ezért meg kell vizsgálni a “bűncselekmény” megvalósulását, mint például a munkavégzés akadályozása vagy a fenyegetés.

Bejelentés vagy feljelentés a rendőrségen

Ha a munkavégzés akadályozása, fenyegetés stb. bűncselekmény valósul meg, a rendőrségnek

• Ha úgynevezett nem feljelentési bűncselekményről van szó, akkor be kell jelenteni a kárt
• Ha feljelentési bűncselekményről van szó, akkor feljelentést kell tenni

Ha ezt megteszi, a rendőrség nyomozást indít, és várhatóan a rendőrség azonosítja az elkövetőt, ahogy azt korábban említettük.

Az azonban gyakran elhangzik, hogy a rendőrség, még ha panaszt is tesz a károsult, nem mindig végez aktív nyomozást. Ennek több oka is lehet, például, hogy a károsult nem tudja jól elmagyarázni a rendőrségnek, hogy milyen esetről van szó, és milyen nyomozást kellene végezni az elkövető azonosításához, és a rendőrség sem érti a technikai ismeretek hiánya miatt. Ilyen esetekben lehet, hogy egy IT-ben jártas ügyvéd segítségét kell kérni, és az ügyvéd segítségével be kell jelenteni a kárt vagy fel kell jelenteni a bűncselekményt, hogy a rendőrség nyomozást indítson.

Összefoglalás: Illegális e-mailek és az elkövetők azonosításának eszközei

Mint látható, a rosszindulatú, illegálisnak minősített e-mailek, LINE, Twitter DM és egyéb kommunikációs eszközök használata és az elkövetők azonosítása nagyjából a következőképpen alakul:

Ha a címzett ismeretlen személyek sokasága, akkor rágalmazásról beszélhetünk

A “rágalmazás (becsületsértés)” csak akkor érvényes, ha “nyilvánosan” történik. Tehát alapvetően sem polgári, sem büntetőjogi értelemben nem illegális, és semmilyen módon nem lehet az elkövetőt azonosítani.

Adatvédelmi jogsértések stb.

Polgári jogi értelemben illegális, és ha az elkövető ismert, kártérítési igényekkel járhat. Azonban, ha a kommunikáció egy az egyben történik, nincs mód a polgári jogi elkövető azonosítására. Ez alapvetően a jogrendszer hiányosságainak köszönhető.

Az adatvédelmi jogsértés nem “bűncselekmény”, így a rendőrség nem fogja az elkövetőt azonosítani.

Üzleti akadályozás, fenyegetés stb.

Bűncselekmény, és ha a rendőrség nyomoz, van esély az elkövető azonosítására.

Polgári jogi értelemben is illegális, de ha a kommunikáció egy az egyben történik, nincs mód a polgári jogi elkövető azonosítására, ami megegyezik a fent említettel.

Lehetőség van a feladó azonosítására a Magyar Ügyvédi Kamara megkeresésével

Az előzőekben említett “összefoglaló” kivételével, mintegy “végső eszközként”, polgári jogi szinten nem a “feladói információk közzétételére irányuló kérelem” jogát, hanem az úgynevezett “Magyar Ügyvédi Kamara megkeresését (23. cikk megkeresése)” használhatjuk az IP-cím közzétételéhez és a tettes azonosításához.

https://monolith.law/reputation/references-of-the-barassociations[ja]

A Magyar Ügyvédi Kamara megkeresése logikusan alkalmazható,

• ha a tettes ismert, akkor kártérítési igényt lehet benyújtani
• ha a tettes személye ismeretlen

ilyen esetekben. Például,

• fenyegető e-mailt kapott, és kártérítési igényt szeretne benyújtani, de
• nem tudja, ki küldte az adott e-mailt

ilyen helyzetekben is használható. Azonban, hogy az e-mail vagy más szerverek válaszolnak-e erre a megkeresésre, és közzéteszik-e az információkat, az egy másik kérdés.

Összefoglalás

A LINE, Twitter DM vagy e-mail küldésével járó rágalmazás alapvetően nem elfogadott. Továbbá, a feladói információk közzététele is nehezen elfogadható a jelenlegi helyzetben.

Az viszont igaz, hogy ha a Twitter válaszmezőjében vagy levelezőlistákon, azaz olyan helyeken történik, ahol “meghatározatlan számú” személy láthatja, akkor nagy a lehetőség a rágalmazás megvalósulására.

Irodánk rendelkezik számos szakértői ismerettel az IT területén belüli rágalmazási perekkel kapcsolatban. Továbbá, az IT területen belüli rágalmazásokat gyakran nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert gyorsan terjednek. Fontos, hogy időben lépéseket tegyünk. Ha bármilyen problémája van, kérjük, ne habozzon kapcsolatba lépni velünk.