Lehet bűncselekmény a hamis információ terjesztése? Helyzetek, amikor érdemes ügyvédhez fordulni – egy magyarázat

A közösségi média és az internetes fórumok elterjedésével elérkeztünk abba az időszakba, ahol az egyének könnyedén képesek szabad információkat közölni. Azonban előfordulnak olyan esetek, amikor szándékosan hamis információkat terjesztenek, ami katasztrófahelyzetekben például robbanásszerű terjedést okozhat, és társadalmi problémává válhat.

A közösségi média és az internetes fórumokon terjesztett hamis információk nem pusztán rossz tréfának minősülnek, hanem bűncselekménynek is tekinthetők, és büntetőjogi felelősségre vonást vonhatnak maguk után.

Ebben a cikkben bemutatjuk azokat az eseteket, amikor a közösségi médián keresztül terjesztett hamis információk valóban bűncselekménynek minősültek, és részletesen tárgyaljuk a lehetséges védekezési stratégiákat, ha valaki áldozattá válik. Ezenkívül különböző helyzetekben magyarázzuk el, miért fontos a jogi tanácsadás, és miért szükséges ügyvédhez fordulni.

A hamis információk terjesztése bűncselekménynek minősülhet

Bár nincs olyan törvény, amely közvetlenül szabályozná a hamis információk terjesztését, a tartalom vagy annak következményei alapján „hitelrontás”, „csalárd üzleti akadályoztatás” vagy „becsületsértés” bűncselekmények megállapítására lehetőség nyílhat.

Ezután konkrét eseteket tárgyalunk, amelyekben a felelősségre vonás valószínűsíthető.

Nincs olyan törvény, amely magát a hamis információ terjesztését szabályozná

Bár nincs olyan törvény, amely büntetné a hamis információk terjesztését önmagában, az elmúlt években a hamis információk terjedésének egyénekre és vállalatokra gyakorolt káros hatásait egyre inkább problémaként kezelik, és a kapcsolódó minisztériumokban a jogszabályok kidolgozását tárgyalják. A hamis információk különösen választások, katasztrófák és járványok idején gyakorolhatnak rossz hatást a társadalomra, és csökkenthetik az egyének és vállalatok hitelességét és gazdasági értékét.

Amikor a hitelrontás és a csalárd üzleti akadályoztatás bűncselekményekbe ütközik

Amennyiben valaki hamis információkat terjeszt, és ezzel mások gazdasági megítélését károsítja, fennáll a lehetősége, hogy a Büntető Törvénykönyv 233. cikkének első bekezdése szerinti „hitelrontás” vagy ugyanezen cikk második bekezdése szerinti „csalárd üzleti akadályoztatás” bűncselekmények miatt felelősségre vonják.

Büntető Törvénykönyv 233. cikk (Hitelrontás és üzleti akadályoztatás)

Aki hamis híresztelést terjeszt, vagy csalárd módszereket alkalmazva rontja valakinek a hitelét, vagy akadályozza annak üzleti tevékenységét, három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy legfeljebb ötszázezer jen bírsággal sújtható.

e-Gov törvénykereső｜「Büntető Törvénykönyv 233. cikk (Hitelrontás és üzleti akadályoztatás)[ja]」

【Hitelrontás bűncselekménye】
A hitelrontás bűncselekménye olyan cselekmény, amikor valaki szándékosan terjeszt hamis információt, és ezzel károsítja mások hitelét. A hitelrontás esetében a „hitel” nem csak a gazdasági hitelt jelenti, hanem a termékek vagy szolgáltatások minőségére vonatkozó értékelést is magában foglalja.

Ezenfelül a hitelrontás bűncselekményéhez „hamis vagy csalárd” információ és „szándékosság” szükséges. A valós információk vagy a jóhiszemű félreértések nem minősülnek hitelrontásnak, de bizonyos helyzetekben más bűncselekmények, például a becsületsértés kategóriájába eshetnek, ezért óvatosság szükséges.

Két példát mutatunk be a hitelrontás bűncselekményére vonatkozóan.

Az első példa egy olyan nőre vonatkozik, aki egy egészségügyi étrend-kiegészítőről hamis alacsony értékelést tett közzé egy online kereskedelmi oldalon, és emiatt hitelrontás bűncselekményével vádolták. A nőt nem vádolták meg, de a hamis alacsony értékelést kérő cégvezetőt 200 ezer jen bírsággal sújtották bűnösnek találva.

A második példa egy olyan esetre vonatkozik, ahol egy személy egy konbini áruházban vásárolt italba idegen tárgyat kevert, és hamis bejelentést tett. Ebben az esetben a termék minőségére vonatkozó társadalmi bizalom is a hitelrontás bűncselekményének tárgyává vált.

【Csalárd üzleti akadályoztatás bűncselekménye】
A csalárd üzleti akadályoztatás bűncselekménye akkor áll fenn, amikor valaki csalárd módszereket alkalmazva akadályozza mások üzleti tevékenységét. A csalárd üzleti akadályoztatás bűncselekményének megállapításához „csalárd módszer”, „üzleti tevékenység” és „akadályoztatás” három összetevő szükséges.

A „csalárd módszer” olyan cselekedeteket jelent, amelyek másokat megtévesztenek vagy félrevezetnek, és nem csak közvetlen csalást foglal magában, hanem gépekkel vagy termékekkel kapcsolatos tisztességtelen manipulációt is.

Az „üzleti tevékenység” folyamatos vállalkozást vagy ügyintézést jelent, és nem csak a profitcélú üzleti tevékenységeket érinti, hanem a önkéntes vagy klubtevékenységeket is.

Az „akadályoztatás” nem csak a tényleges üzleti működés gátlását jelenti, hanem az akadályoztatás veszélyének kialakulását is magában foglalja.

Ezek az összetevők a mindennapi értelemben vett jelentésüknél szélesebb körben értelmezhetők, és a csalárd üzleti akadályoztatás bűncselekményének meghatározása széles körű. Ezért olyan cselekedetek is bűncselekménynek minősülhetnek, amelyekre nem számítanánk.

A csalárd üzleti akadályoztatás bűncselekményének jellemző példái a következők:

• Étteremnek fiktív házhozszállítási megrendelést leadni, felesleges kiszállítást erőltetve
• Rámenboltot rosszindulatú, szó nélküli telefonhívásokkal zaklatni
• Élelmiszerekbe tűket vagy egyéb tárgyakat szándékosan keverni
• Étterem alkalmi munkásának, a higiéniai előírások figyelmen kívül hagyásával végzett helytelen tevékenységét videómegosztó oldalon közzétenni
• Elektromos áramfogyasztást jogtalanul csökkenteni, az elektromérőt manipulálva

Mind a hitelrontás, mind a csalárd üzleti akadályoztatás bűncselekmények nem minősülnek feljelentéshez kötött bűncselekményeknek (amikor a sértett feljelentése szükséges a bűncselekmény megállapításához). Azonban a rendőrség általi büntetőeljárás megindításának valószínűsége alacsony, így a gyakorlatban a sértett feljelentése előnyös lehet.

Amikor fennáll a becsületsértés esete

Másokról szóló pontatlan információk nyilvánosságra hozatala vagy alaptalan pletykák terjesztése zaklatási céllal a Büntető Törvénykönyv (japán) 230. cikk (1) bekezdése alapján becsületsértés bűncselekményének minősülhet. Az interneten és a közösségi médiában gyakran előforduló probléma éppen ez a becsületsértés bűncselekmény.

A becsületsértés bűncselekmény olyan cselekedetet jelent, amely a nyilvánosság előtt konkrét tények feltárásával csökkenti mások társadalmi megítélését, függetlenül attól, hogy azok igazak-e vagy sem. Például az ilyen kijelentések vagy bejegyzések, mint „X úr céges pénzeket sikkasztott”, „Y úr korábban börtönben volt” vagy „Z úr félrelép”, mind becsületsértésnek minősülhetnek.

A „becsületsértés” azt jelenti, hogy valaki megsérti mások jó hírnevét, de itt a „társadalmi hitelrontás” értelmezése alatt áll, és nem állapítható meg becsületsértés bűncselekménye pusztán az alapján, ha valaki kellemetlenül vagy rosszul érzi magát.

Megjegyzés 1: Röviden bemutatni valamit

Büntető Törvénykönyv (japán) 230. cikk (1) bekezdés (Becsületsértés)

Aki nyilvánosan tényeket állít és ezzel megsérti valakinek a jó hírnevét, függetlenül attól, hogy azok a tények léteznek-e vagy sem, három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy legfeljebb ötszázezer jen pénzbüntetéssel sújtható.

e-Gov törvénykereső｜「Büntető Törvénykönyv (japán) 230. cikk (Becsületsértés)[ja]」

【A becsületsértés megállapításának feltételei】
A becsületsértés alapján való pereskedéshez a következő három feltételnek kell teljesülnie:

• Nyilvánosság
• Tények bemutatása
• Becsületsértő jelleg

Az első „nyilvánosság” azt jelenti, hogy a cselekedetet meghatározatlan számú személy ismeri fel, ide tartoznak az interneten és a közösségi médiában tett bejegyzések, a hírközlő médiumokban megjelent hírek stb. Ha a kijelentés kevés embernek szól is, de van lehetőség a széleskörű terjedésre, akkor a nyilvánosság feltétele teljesülhet.

A második „tények bemutatása” olyan esetekre vonatkozik, amikor konkrét tények kerülnek bemutatásra, és nem számít, hogy azok igazak-e vagy sem. Ha nincsenek tények bemutatva, és csupán sértésről van szó, akkor a sértés bűncselekménye lehet alkalmazható.

A harmadik „becsületsértő jelleg” olyan tartalmat jelent, amely csökkenti a társadalmi megítélést, ide tartozik a rágalmazás és a rossz hírnév terjesztése.

Továbbá a becsületsértés megállapításához szükséges az érintett személy azonosítása. Ha nincs valódi név, de harmadik fél könnyen azonosíthatja a személyt, akkor az azonosíthatóság feltétele teljesülhet.

Azért, ha teljesülnek a becsületsértés feltételei, de a cselekedet jogellenességét kizáró körülmények állnak fenn (olyan különleges helyzetek, amelyek általában jogellenes cselekedeteket nem jogellenessé tesznek), akkor nem vonható felelősségre.

Például, ha az élelmiszeriparban előfordul hamis eredetmegjelölés, ez az eset a fogyasztók egészségét és bizalmát érintő fontos kérdésként kerül a társadalom figyelmének középpontjába. A nagy közérdekű ügyek nyilvánosságra hozatala általában a közjó szolgálatát jelenti.

Ha ilyen információkat terjesztenek, és megbízható bizonyítékokon alapulnak, akkor nagy valószínűséggel nem minősülnek becsületsértésnek.

A becsületsértés bűncselekmény egy feljelentésen alapuló bűncselekmény. A tettes elleni büntetőeljárás megindításához szükséges a feljelentés. Fontos megjegyezni, hogy a becsületsértés bűncselekményének ügyészi elévülési ideje a bűncselekmény befejezésétől számított három év, és a feljelentési határidő is hat hónap, így gyors intézkedés szükséges.

Példák arra, hogy hogyan válhat bűnössé hamis információ terjesztésével

Felelőtlen bejegyzések és a hamis információk terjesztése váratlan problémákat okozhatnak. Nem ritka az olyan esetek száma, amikor a téves információk terjedése befolyásolja a részvényárakat, vagy amikor a retweetek révén további terjesztést nyernek a hamis információk. Itt bemutatunk néhány konkrét esetet, amelyekben valóban felelősségre vonták az érintetteket.

Egy álhír terjedése miatt a posztoló személyt rágalmazásért letartóztatták

A Reiwa-korszak (2019) májusában, egy Niigatában alapított idol csoport öt tagjával kapcsolatos álhírek terjedtek el a közösségi médiában. A posztoló olyan tartalmat tett közzé, amely azt sugallta, hogy a tagok illegális kábítószereket használnak, ezzel súlyosan károsítva az ő hírnevüket. Az esetet úgy kezelték, mint amely szándékosan aláásta a tagok társadalmi helyzetét, és a posztolót 2020 júliusában (Reiwa 2. év) rágalmazás vádjával letartóztatták.

A közösségi médián megjelenő becsületsértő megjegyzésekkel kapcsolatos társadalmi tudatosság jelentős változásának kezdete egy női profi pankrátor tragédiájához köthető, aki a Reiwa 2. év (2020) májusában vette el a saját életét, és úgy vélték, hogy a közösségi médián megjelenő szívtelen megjegyzések játszottak szerepet a tragédiában. Ezt követően szigorodtak az internetes becsületsértésekkel szembeni fellépések.

A vállalatokat érintő álhírek terjedése és a részvényárfolyamokra gyakorolt hatásuk

A vállalatokat érintő álhírek terjedése súlyos hírnévrontó károkat okozhat, és jelentős hatással lehet a részvényárfolyamokra. Az ügyfelek bizalmának elvesztése miatt csökkenő értékesítés, a befektetők vállalati hitelbizalmának romlása, valamint a márka imázsának csökkenése mind olyan tényezők, amelyek a részvényárfolyamok csökkenését eredményezhetik.

A részvényárfolyamok csökkenése nem csak rövid távú veszteségeket okozhat, hanem hosszú távon is alááshatja a vállalat értékét. A dolgozók motivációjának csökkenése vagy a tehetséges munkaerő toborzásának nehézségei is átterjedhetnek a vállalat működésének minden területére.

Példaként említhető a Kelet-Japán nagy földrengés (2011) utáni Fukushima megyei mezőgazdasági termékek iránti kereslet csökkenése, a COVID-19 járvány idején a vállalatnevekkel kapcsolatos részvényárfolyamok csökkenése, vagy egy volt alkalmazott által a tényekkel ellentétes bejegyzések miatti vállalati hitelrontás. Még egy egyszerű személyes bejegyzés is okozhat hírnévrontó károkat, és kártérítési igényekhez vezethet.

A személyes bejegyzések által okozott súlyos hírnévrontó károk egyik példája a 2003-as “Saga Bank álhír e-mail esete”. Abban az évben karácsonykor terjedt el a lánclevél, miszerint a Saga Bank csődbe megy, ami 45-50 milliárd jen értékű pánikot váltott ki. Egy nő által barátjának küldött “Úgy tűnik, a Saga Bank csődbe megy…” e-mail terjedt el, és az emberek tömegesen rohantak a bankfiókokba, hogy kivegyék a betéteiket. A Saga Bank sajtótájékoztatót tartott a pletykák cáfolatára, és a Pénzügyminisztérium Fukuoka Pénzügyi Hivatala sürgősségi nyilatkozatot adott ki, hogy megoldja a helyzetet. Az álhírt terjesztő nőt hitelrontás gyanújával előállították, de nem emeltek vádat ellene.

Ezek az esetek azt mutatják, hogy még a személyes bejegyzések is okozhatnak társadalmilag jelentős hírnévrontó károkat, és nagy hatással lehetnek a gazdasági tevékenységekre.

Álhírek terjesztése retweeteléssel

A repost (korábban retweet) tevékenység mások által közzétett tartalmak felhasználását jelenti, azonban, ha a közzétett tartalom rágalmazásnak minősül, akkor lehetőség van arra, hogy a repost tevékenység rágalmazásnak minősüljön, még akkor is, ha nem az eredeti közzétevő az elkövető.

Megjegyzendő, hogy a “repost” kifejezés az X (korábban Twitter) funkciójára vonatkozik, de más közösségi hálózatokon is létezik hasonló funkció. A mechanizmus részletei eltérőek lehetnek, de a Facebook “megosztás” vagy az Instagram “repost” funkciói is hasonlóan működnek.

Valójában 2019 szeptemberében egy esetben az egykori Osaka prefektúra kormányzója beperelt egy újságírót, aki megsértette a becsületét egy retweettel, és a bíróság elfogadta a keresetet. Az újságíró azt állította, hogy csupán információszolgáltatás céljából retweetelte a bejegyzést, de végül az Osaka Fellebbviteli Bíróság általános érvelésként kifejtette, hogy “kommentár nélküli retweetelés azt jelzi, hogy az illető egyetért a tartalommal”, és ezzel támogatta az Osaka Kerületi Bíróság eredeti ítéletét, elutasítva az újságíró fellebbezését, figyelmeztetve a közösségi média felhasználóit (Osaka Fellebbviteli Bíróság Reiwa 2. évi (2020) június 23-i ítélete[ja]).

Bár ez a döntés polgári peres eljárásban született, lehetséges, hogy a büntetőügyekben is hasonló értelmezésre kerül sor. Ezért a harmadik felek által közzétett álhírek terjesztését szigorúan kerülni kell. Különösen azoknak az accountoknak, amelyek számos követővel rendelkeznek, nagyobb a befolyásuk, ezért még óvatosabbnak kell lenniük. A közösségi média felhasználóinak ellenőrizniük kell az információk hitelességét, és kerülniük kell a meggondolatlan terjesztést.

Mit tegyünk, ha hamis információk terjednek rólunk?

Az interneten terjedő hamis információk személyes hírnevet és vállalati hitelt érinthetnek. Ilyen helyzetekben gyors és megfelelő válaszra van szükség.

Itt három lépésre bontva ismertetjük a teendőket, ha valaki hamis információk áldozatává válik.

1. Próbálja meg eltávolítani a bejegyzést, hogy a hamis információ ne terjedjen tovább
2. Azonosítsa a bejegyzés szerzőjét a felhasználó adatainak kiadását kérve, majd tegyen kártérítési igényt
3. Nyújtson be panaszt vagy feljelentést a rendőrségen, és kérjen segítséget a helyzetre való reagálásban

Az alábbiakban részletesen ismertetjük az egyes lépéseket.

A téves információk terjedésének megakadályozása érdekében törekszünk a bejegyzések eltávolítására

A közösségi média és az internetes fórumokon terjedő rágalmak és becsületsértések elleni küzdelemben sürgős feladat a bejegyzések eltávolítása és a további terjedés megakadályozása. Az eltávolítási kérelmeket közvetlenül a szolgáltató vállalatnak vagy a weboldal kezelőjének lehet benyújtani, esetenként az “ügyfélszolgálati űrlap” vagy a “bejelentés gomb” segítségével.

Azonban előfordulhat, hogy ha nem tudjuk jogilag megfelelően megindokolni a jogok megsértését, akkor nem kapunk segítséget a bejegyzés eltávolításához. Ilyen esetekben egy ügyvéd megbízása a “törlési ideiglenes intézkedés iránti kérelem bírósági eljárására” lehetővé teszi, hogy gond nélkül és zökkenőmentesen haladjon a törlési kérelem.

Mindazonáltal, ha az információ széles körben terjedt el, a teljes eltávolítás nehézkes lehet. Ilyen helyzetekben, ha egy vállalatról van szó, akkor sajtóközlemények és egyéb eszközök felhasználásával dolgozhatunk ki egy stratégiát a téves információk megcáfolására. A jogi osztállyal való együttműködés és az ügyvédekkel való konzultáció, mint a helyzethez igazodó megfelelő megoldások kiválasztása, kulcsfontosságú lehet.

A bejegyzés szerzőjének azonosítása után kártérítési igény benyújtása

A bejegyzés szerzőjének felfedésére irányuló kérelem arra vonatkozik, hogy a szolgáltatótól kérjük a bejegyzés szerzőjének azonosításához szükséges információk felfedését. Ezt a kérelmet követően, ha a bejegyzés szerzője azonosításra került, kártérítési igényt nyújthatunk be. Mivel ezek a folyamatok bonyolultak lehetnek, ügyvédhez fordulni ajánlott.

A rágalmazó bejegyzések szerzőinek vagy terjesztőinek jogi felelősségének megállapításához először az azonosításuk elengedhetetlen. A bejegyzés szerzőjének azonosításához kétlépcsős felfedési kérelmet kell benyújtani.

Először is, olyan weboldal üzemeltetőihez, mint a „LINE” vagy „X”, IP-cím felfedési kérelmet kell benyújtani, majd az internet-szolgáltatókhoz (például au, NTT Docomo, SoftBank stb.) a szerződő fél adatainak (név és cím) felfedését kell kérni.

A bejegyzés szerzőjének felfedésére irányuló kérelem általános menete a következő:

▼A felfedési kérelem lépései

1. Először a weboldal üzemeltetőihez (például „LINE” vagy „X”) fordulunk a bejegyzés szerzőjének IP-címének és időbélyegének felfedéséért. Azonban az üzemeltetők általában csak akkor szolgáltatnak információt, ha van hivatalos bírósági végzés. Ezért a bírósághoz „bejegyzés szerzőjének információinak felfedésére irányuló ideiglenes intézkedési kérelem” benyújtásával fordulunk.
2. Az IP-cím felfedése után azonosítjuk az internet-szolgáltatót (például au, NTT Docomo, SoftBank stb.), és ettől kérjük a bejegyzés szerzőjének szerződő fél adatainak felfedését. Ebben a szakaszban is alapvetően csak akkor kapunk információt, ha van hivatalos bírósági végzés, ezért szükséges a „bejegyzés szerzőjének információinak felfedésére irányuló per” megindítása.

A szolgáltatói felelősség korlátozásáról szóló törvény (2022. október 1-jén) módosításával lehetővé vált, hogy a weboldal üzemeltetői és a szolgáltatók elleni felfedési végzéseket együttesen vizsgálják meg, lehetővé téve az információk gyors felfedését.

Az újonnan létrehozott „bejegyzés szerzőjének információinak felfedési végzése” lehetővé teszi, hogy a hagyományos eljárásoknál gyorsabban megőrizzük az információkat és csökkentsük az eljárás terheit. Azonban, ha ellenvetés merül fel, vissza kell térni a hagyományos kétlépcsős felfedési kérelem eljárásához, ezért óvatosság szükséges.

Ha a bejegyzés szerzőjének azonosítása megtörtént, polgári peres eljárást indíthatunk és kártérítést követelhetünk. Az egyes esetek eltérhetnek, de általában a bejegyzés szerzőjének felfedésére irányuló kérelem költségei több százezer forintba kerülhetnek, és ha kártérítést is követelünk, a költségek elérhetik az egymillió forintot is. A költségekről érdeklődjön ügyvédjénél.

A felfedési kérelem benyújtásakor alaposan meg kell vizsgálni, hogy a vizsgált bejegyzés valóban becsületsértésnek minősül-e. Másrészről, ahogy az idő telik, a bejegyzéshez kapcsolódó, azonosításhoz szükséges rekordok törlődhetnek (a szolgáltatóknál a rekordok megőrzési ideje 3-6 hónap), ezért gyors cselekvés szükséges. A legjobb megoldás kiválasztásához ajánlott minél hamarabb ügyvédhez fordulni.

Ha többet szeretne megtudni a bejegyzés szerzőjének információinak felfedésére irányuló kérelemről, kérjük, olvassa el az alábbi cikket.

Kapcsolódó cikk: Mi a bejegyzés szerzőjének információinak felfedésére irányuló kérelem? Az ügyvéd magyarázza el az új eljárások létrehozását és azok menetét a módosítások után[ja]

A rendőrséghez benyújtott kártérítési bejelentés és vádirat kezelése

A rágalmazás vagy becsületsértés miatti panasz benyújtásához a rendőrségen a tettnek a büntető törvénykönyv szerinti bűncselekménynek kell lennie. A rendőrség elkezdheti a nyomozást a kártérítési bejelentés elfogadásával, de gyakran előfordul, hogy a bejelentés önmagában nem vezet nyomozáshoz, ezért szükséges a vádirat benyújtása.

A vádirat benyújtásával a rendőrség köteles a nyomozást folytatni, így biztosítható, hogy megfelelően foglalkozzanak az üggyel. Amennyiben a polgári eljárás során a bejegyzés szerzőjének adatait felfedik, a szerző azonosításától számított hat hónapon belül kell dönteni a vádemelésről.

Mikor érdemes jogászhoz fordulni, ha hamis információkat terjesztenek rólunk

Amikor az interneten hamis információk terjednek, az komoly kockázatot jelenthet egyén hírnevére vagy egy vállalat hitelességére. Bár vannak helyzetek, amikor az érintett maga is képes kezelni a problémát, bizonyos esetekben elengedhetetlen a szakértői tanács.

Ebben a cikkben bemutatjuk azokat a konkrét helyzeteket, amikor érdemes jogászhoz fordulni, ha valaki hamis információk áldozatává válik. Olyan eseteket tárgyalunk, mint amikor a törlési kérelmet elutasítják, vagy amikor a jogi sérelmek magyarázata nehézségekbe ütközik, illetve amikor a bírósági eljárások vagy a rendőrségi intézkedések nem hoznak eredményt. Részletesen ismertetjük azokat a szituációkat, ahol a jogász szakmai tudása kulcsfontosságú lehet a probléma megoldásában.

Nem kaptam választ a törlési kérelemre

Előfordulhat, hogy az interneten terjedő hamis információk esetén hiába küldünk törlési kérelmet, nem kapunk választ. Ilyen helyzetekben hatékony megoldás lehet egy ügyvédhez fordulni.

Az ügyvéd által kezdeményezett törlési kérelem legnagyobb előnye a gyorsaság. Ha nincs meg a szükséges szakértelem, a kérelem megfogalmazása és a procedúra lebonyolítása rengeteg időt és energiát vehet igénybe. Azonban egy IT területén jártas ügyvéd képes lehet gyorsan cselekedni.

A weboldalakról történő cikkek törléséhez szükség lehet a webhely kezelőjével való tárgyalásra, további dokumentumok elküldésére, sőt, esetenként a weboldal üzemeltetőjével vagy az internetszolgáltatóval való egyeztetésre is. Ezek az előre nem látható feladatok is felmerülhetnek.

Ezeket a bonyolult eljárásokat egy ügyvédre bízva, mint megbízott, az ügyfél időbeli korlátai nélkül biztosíthatja a törlési kérelem zökkenőmentes előrehaladását.

Jogellenes cselekmények jogi megfogalmazása

Amikor tartalom eltávolítását vagy a küldő személyének információinak felfedését kérjük, egyértelműen meg kell fogalmaznunk, hogy mely jogokat sértették meg. Azonban a jogellenes cselekmények bizonyítása összetett feladat, amely szakértelmet igényel.

Érintett lehet a becsület, a magánélet, a szerzői jog, a képmás jog és más jogok is, és mindegyik jogkör határainak és alkalmazási feltételeinek pontos ismerete és megfogalmazása kihívásokkal járhat.

Ilyen szakmai jogi ismereteket és tapasztalatokat igénylő helyzetekben természetes, hogy egyedül való cselekvés során bizonytalanságot érzünk, és ilyen esetekben az ügyvédhez fordulás lehet a hatékony megoldás. Az ügyvéd jogi szempontból elemezheti a helyzetet és megfelelően tudja képviselni a jogellenes cselekmények elleni álláspontot.

Nincs tudása arról, hogyan kérjen adatkiadatást a bíróságon

A bírósági eljárás során történő adatkiadatási kérelmek esetén ajánlott egy ügyvéd megbízása. Ez a folyamat jogi szakértelemet igényel, és nehézségekbe ütközhet, ha valaki egyedül próbálja megoldani.

Egy ügyvéd felkérése növelheti az esélyét annak, hogy a folyamat hatékonyan és megfelelően haladjon előre. Például egyértelműen meg kell határozni a megsértett jogokat (például a jóhírnév, a magánélet, a szerzői jog, a személyiségi jogok stb.), amelyeket a bejegyzés sért. Ezeket a szakmai fogalmakat megfelelően kezelni csak jogi szakértő tanácsával lehetséges.

Adatkiadatási kérelmek és törlési kérelmek benyújtásakor egy ügyvéd támogatásával simán és hatékonyan közelíthet meg a probléma megoldását.

A rendőrség nem foglalkozott az üggyel

A büntetőfeljelentés gyors nyomozást és jelentéstételi kötelezettséget von maga után, így a “rendőrség nem cselekszik” típusú aggodalmak és panaszok megszűnhetnek. Azonban a valóságban a feljelentéseket nehezen fogadják el.

Ahhoz, hogy a feljelentést elfogadják, meg kell oldani a rendőrség “nem fogadhatjuk el” érveit egyesével. Ebben hatékony segítséget nyújthat egy olyan ügyvéd, aki rendelkezik tapasztalattal a büntetőfeljelentések és az áldozatsegítés terén. Az ügyvéd segít a könnyebben elfogadható feljelentési beadványok elkészítésében és a bizonyítékok gyűjtésében, valamint szakértelmét felhasználva támogatást nyújt a büntetőfeljelentési folyamatban.

Ha mégsem mozdul a rendőrség, az ügyvéd elkísérheti az ügyfelet a rendőrségi kapcsolattartóhoz, erőteljesen szorgalmazva a jogszabályoknak megfelelő feljelentés elfogadását, és szükség esetén további lépéseket is tehet, mint például közvetlenül az ügyészséghez történő feljelentés, ezzel széleskörű támogatást nyújtva az áldozatoknak.

Összefoglalás: Ha hamis információkat terjesztenek Önről, forduljon ügyvédhez

Amikor hamis információkat terjesztenek, az áldozat gazdasági érdekei, hitele vagy hírneve sérülhet. Ilyen helyzetekben először is sürgősen meg kell akadályozni a hamis információ terjedését azzal, hogy a bejegyzést mielőbb eltávolítják.

Ezt követően szükséges az elkövető azonosítása. Az elkövető felfedésére irányuló kérelmet követően, a bejegyző azonosítása után kártérítési igényt nyújthatnak be. Ezek a lépések a bírósági jogi eljárások részét képezik, ahol az ügyvéd segítsége nélkülözhetetlen. Emellett fontos lépés a rendőrséghez történő kárenyhítési bejelentés vagy feljelentés benyújtása is. A rendőrség bevonásával biztosabb megoldás várható.

Mindezen eljárások ügyvédre bízásával csökkenthető a kockázat, hogy a törlési kérelmet elutasítják, vagy hogy a jogok megsértésének magyarázata nehézségekbe ütközik. Továbbá, a bírósági nyilatkozattételi kérelmek és a rendőrségi büntetőfeljelentések esetében is az ügyvéd biztosítja a zökkenőmentes folyamatot.

Ha Ön hamis információk terjesztésének áldozata lesz, javasoljuk, hogy először forduljon ügyvédhez, hogy megvitassák a legmegfelelőbb intézkedéseket. A jogi szempontok figyelembevételével történő megfelelő megközelítéssel csökkenthető a kár és gyorsabban megoldható a probléma.

A Monolith Ügyvédi Iroda által nyújtott megoldások bemutatása

A Monolith Ügyvédi Iroda az IT területén, különösen az internet és a jogi szakértelem terén rendelkezik jelentős tapasztalattal. A közelmúltban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a neten terjedő rossz hírek és rágalmak figyelmen kívül hagyása komoly károkat okozhat. Irodánk olyan megoldásokat kínál, amelyek célja a hírnév károsodásának és a közösségi média felületeken történő “felgyulladások” kezelése. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Ügyvédi Iroda szolgáltatási területei: Tőzsdei cégek és egyéb vállalatok hírnévkárosodás elleni védelme[ja]