Az adatvédelmi jog alapos magyarázata. Mi a három megsértési feltétel?

Mi lenne, ha a saját címed, telefonszámod, betegségtörténeted vagy büntetőelőéleted, vagyis a személyes adataid nyilvánosságra kerülnének…?

Manapság, az SNS fejlődésével, egyre gyakoribbá válik, hogy a legfontosabb információkat mások teszik közzé.

Hogyan lehet kezelni az ilyen súlyos adatvédelmi jogsértéseket? Nézzük meg a jogeseteket is figyelembe véve.

A privát szféra megsértése

Ha olyan információk kerülnek nyilvánosságra, amelyek eddig nem voltak ismertek harmadik felek számára, és ez kellemetlenséget okoz a sértett személynek, akkor ez a privát szféra megsértését jelenti, még akkor is, ha az információ valós.

A privát szféra megsértése nem büntethető a Büntető Törvénykönyv (japán: 刑法) szerint, de polgári jogi felelősséget von maga után.

Az adatvédelmi jogsértések tipikus példái a joggyakorlatban

A joggyakorlatban eddig elismert adatvédelmi jogsértések tipikus példái a következők:

1. Bűnügyi előélet
2. Származás
3. Betegség, orvosi előzmények
4. Ujjlenyomat
5. Testi jellemzők
6. Mindennapi élet, viselkedés
7. Név, cím, telefonszám
8. Családi belügyek

A fentiek alapvetően az interneten elkövetett rágalmazási cselekményekre is vonatkoznak.

Gyakran halljuk, hogy “ez adatvédelmi jogsértés”, de valójában a Büntető Törvénykönyvben nincs “adatvédelmi jogsértés” című paragrafus. Ehelyett a Polgári Törvénykönyv szerinti jogellenes cselekményként kártérítési igény érvényesíthető.

De hogyan alakult ki az adatvédelmi jog, amelynek nincsenek kifejezetten rögzített paragrafusai? Nézzük meg a joggyakorlatot is figyelembe véve.

Az adatvédelmi jogot a joggyakorlat ismerte el

Az adatvédelmi jogot a társadalom fejlődésével a joggyakorlat is elismerte “jogként”. Az ezt előidéző híres joggyakorlat az “Utólagos vendégség” esete volt. Ebben az esetben a személyes adatok megsértésének három feltétele került világosan meghatározásra.

(1) Magánéleti tény vagy olyan tény, amely magánéleti tényként értelmezhető
(2) Olyan tény, amelyet általános érzékenység alapján a magánszemély helyzetéből nézve nem szeretnénk nyilvánosságra hozni, más szóval olyan tény, amelyet általános érzékenység alapján a nyilvánosságra hozatal pszichológiai terhet, szorongást okozna
(3) Olyan tény, amely még nem ismert az általános közönség számára

Nézzük meg a joggyakorlat tartalmát.

Az “Utána” esemény és a személyes adatok védelme

A “személyes adatok védelme” koncepciója Mishima Yukio “Utána” című regényéből ered, amelyet 1960-ban (Showa 35) adtak ki.

Ez a regény Arita Hachiro úrról szól, aki diplomataként kezdte pályafutását, majd külügyminiszter lett, és kétszer is indul a tokiói prefektúra kormányzói választásán. Arita úr, aki a főszereplő, Noguchi Yukio modellje volt, pszichikai szenvedést okozott a regény tartalma miatt, és 1 millió jen kártérítést és bocsánatkérő hirdetést követelt Mishimától és a Shinchosha kiadótól. Arita úr azt állította, hogy az “Utána” a magánéletét szabadon kémlelte és nyilvánosságra hozta, és ez okozta a pszichikai szenvedést, amit elviselhetetlennek talált.

Ezzel a keresettel kapcsolatban a Tokiói Kerületi Bíróság 1964. szeptember 28-án (Showa 39) úgy döntött, hogy Mishima és a Shinchosha kiadó közösen fizessen 800 000 jent Arita úrnak (a bocsánatkérő hirdetést nem engedélyezték), és a döntésben kifejezetten megjegyezte, hogy a “személyes adatok védelme” jogi védelmet vagy jogot jelent a magánélet indokolatlan nyilvánosságra hozatala ellen. Ez az első bírói döntés, amely elismerte a személyes adatok védelmét.

A leírt tartalom igazságtartalma nem kérdés

A fontos pont itt az, hogy a személyes adatok megsértése esetén a kérdés mindig az, hogy “mi a téma”, és nem a leírás igazságtartalma. Például, ha egy személy előéletét, származását stb. írják le, a kérdés az, hogy ezek a “témák” megfelelnek-e a követelményeknek, és nem az, hogy a leírt előélet vagy származás helyes-e vagy sem, ez nem kérdés a “személyes adatok megsértése” szempontjából.

A szabad kifejezés a művészetben nem abszolút

Másrészről, az alkotmány is elismeri a szabad kifejezés jogát. A szabad kifejezés és a személyes adatok védelme összehasonlításával kapcsolatban, ha a személyes adatok védelmét a fent említett követelmények alapján elismerjük, akkor természetesen úgy kell értenünk, hogy ha van jogi ok arra, hogy mások magánéletét nyilvánosságra hozzuk, akkor ez nem illegális, és végül nem jogsértő. Ezen felül, a művészetben a szabad kifejezés nem abszolút.

A következő bemutatott eset is egy regény modelljének személyes adatvédelmi jogával kapcsolatos. A vita tárgya az volt, hogy “a személyes megjelenés tartozik-e a személyes adatok védelméhez”.

“A hal úszik a kőben” eset és a személyes adatok védelme

“A hal úszik a kőben” című regény Yū Miri debütáló műve, amelyet 1994-ben (Heisei 6) szeptemberében publikáltak a “Shinchō” magazinban. A történet modellje Yū ismerőse, egy Koreában élő nő, akinek arcán nagy daganat volt.

Sem a könyv megjelenése előtt, sem utána nem volt szó arról, hogy Yū a nőt modellként használja a regényében. Amikor a nő barátaitól megtudta, hogy ő a történet modellje, nagy sokkot kapott, és személyes adatok védelmének megsértése miatt tiltakozott az írónőnél, de nem hallgattak rá. Ezért kérelmet nyújtott be a könyv kiadásának megakadályozására.

Yū azt állította, hogy “az alperes nem híres személy, így az olvasók nem azonosítják a történetben szereplő Park Rika karaktert az alperessel, és mivel ez tiszta irodalom, a fikció nagyon erős. Az arc megjelenítésével kapcsolatban pedig a személyes adatok védelme nem áll fenn”, és így vitába keveredett.

Az elsőfokú bíróság, a Tokyo District Court, Yū Miri írónőt, a Shinchō kiadót és a főszerkesztőt együttesen 1 millió jen kártérítésre kötelezte, és külön Yū Miri-t 300 000 jen kifizetésére kötelezte.

Az ítélet a következőképpen hangzott:

“Az alperes tulajdonságait ismerő olvasók száma meghatározhatatlan, így az alperes és a történetben szereplő karakter azonosítható. A leírásban nincs jelentős változás. A jelenlegi tények és a fiktív tények összemosódnak, és az olvasók könnyen meg tudják különböztetni ezeket. Tehát nagy a veszélye annak, hogy a fikciót tényként értelmezik, ami megsérti az alperes személyes adatok védelmét és becsületét.”Tokyo District Court, 1999. június 22.

Yū fellebbezett, de a Tokyo High Court 2001. február 15-én elutasította a fellebbezést, és kimondta, hogy “a daganat tényének széles körben történő közzététele személyiségi jogok megsértése”, és ismét elismerte a kiadás megakadályozását.

Yū tovább fellebbezett a Legfelsőbb Bírósághoz, de 2002. szeptember 24-én a Legfelsőbb Bíróság szóbeli tárgyalás nélkül kimondta, hogy “a nő személyes adatainak közzététele regényben, amely nem érinti a közérdeket, megsérti a nő becsületét, személyes adatainak védelmét és becsületét”, és “ha a könyv kiadásra kerül, a nőnek visszafordíthatatlan kárt okozhat”, és elutasította a fellebbezést.

A regényekben és más művekben a főszereplők és a karakterek más neveket kaphatnak, de ha a modell azonosítható a valós személlyel, és becsületsértés áll fenn, erről egy másik cikkben részletesen beszámolunk.

https://monolith.law/reputation/defamation-privacy-infringement-identifiability

A személyes megjelenés tartozik a személyes adatok védelméhez?

Egyik vitapont ebben a perben az volt, hogy a személyes megjelenés tartozik-e a személyes adatok védelméhez. Yū azt állította, hogy “a megjelenés nem tartozik a személyes adatok védelméhez”, de az elsőfokú ítélet szerint “még azok is, akik nem ismerik az alperest és nem tudják, hogy daganata van, nem tagadhatják, hogy a regény olvasói lehetnek, és a daganat tényének közzététele megsérti az alperes személyes adatok védelmét”.

A fellebbezési ítélet is kimondta, hogy “az egyéni betegségek vagy fogyatékosságok tényei azok közé a személyes információk közé tartoznak, amelyeket a legkevésbé szeretnénk, hogy mások ismerjenek. Különösen az arccal kapcsolatos fogyatékosságok tényei, ha a fogyatékosság olyan ritka, mint ebben az esetben, és más tulajdonságokkal együtt közzéteszik, maga a tény is a kíváncsiság tárgyává válik”, és kimondta, hogy ez megsérti a személyes adatok védelmét, és “hiányzik a figyelem a daganattal élő személyek iránt”.

A bíróság által elfogadott magánélet megsértésének határai

A “Bankett után” eset, a “Halak úsznak a kőben” eset és a következő bírósági ítéletek precedenseket hoztak létre, amelyek lassan meghatározzák a magánélet megsértésének határait. A “Fordított” című non-fiction esetben a “bűnügyi tényekkel” kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. Az ítélet a következőképpen határozott:

“Miután valaki bűnös ítéletet kapott vagy letöltötte büntetését, elvárható, hogy visszatérjen a társadalomba mint polgár. Ezért jogosult arra, hogy a bűnügyi tények nyilvánosságra hozatala ne zavarja a társadalmi életét, és ne akadályozza a rehabilitációját.”

Legfelsőbb Bíróság ítélete, 1994. február 8. (Heisei 6 év)

Ebben az ítéletben a bíróság megállapította, hogy csak akkor lehet kártérítést követelni, ha a “bűnügyi tények nyilvánosságra hozatalának jogi érdeke” és a “bűnügyi tények nyilvánosságra hozatalának szükségessége valódi névvel, műalkotásban” összehasonlítva, az előbbi érvényesül. Az ítélet kivételes esetekben elismeri a bűnügyi tények nyilvánosságra hozatalának lehetőségét.

Továbbá, 1995. december 15-én (Heisei 7 év) a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy “az ujjlenyomatok az ujjak mintázatai, és önmagukban nem tartalmaznak információkat az egyén magánéletéről, személyiségéről, gondolatairól, hiteiről, lelkiismeretéről stb. Azonban mivel minden ember ujjlenyomata egyedi és élete végéig változatlan, az ujjlenyomatok használatának módja szerint veszélybe kerülhet az egyén magánélete vagy privát szférája.” A bíróság hozzátette, hogy “a Japán Alkotmány 13. cikke előírja, hogy a polgárok magánéletének szabadságát védeni kell az állami hatalom gyakorlásával szemben, ezért mindenki szabadon dönthet arról, hogy ujjlenyomatot ad-e vagy sem.”

A magánélet fogalma a társadalmi változásokra válaszul jött létre, és a bírósági ítéletek elismerték. Ahogy a társadalom informatizálódik, a magánélet fogalma is változik és fejlődik.

Az ügyvédhez fordulás előnyei

A megbízó maga is megoldhatja a jogi problémákat, de a jogi laikus megbízó által végrehajtható jogi eljárásoknak korlátai vannak, és nagy a valószínűsége, hogy a tárgyalások nem sikerülnek.

Az ügyvéd gazdag jogi ismereteivel megfelelő jogi eljárásokat tud végrehajtani, és előnyös helyzetbe hozhatja a tárgyalásokat. Továbbá, mivel az ügyvéd a megbízó képviselője, képes a másik féllel kapcsolatba lépni a megbízó helyett, így a megbízónak nem kell közvetlenül kapcsolatba lépnie velük. Ráadásul, az ügyvéd elvégzi az összes bonyolult jogi dokumentumokkal kapcsolatos eljárást, a tárgyalásoktól a bírósági eljárásig. Az ügyvéd a megbízó szövetségese. Ha probléma merül fel, ne próbálja meg maga megoldani, hanem forduljon először ügyvédhez.

Összefoglalás

Ahogy azt eddig ismertettük, a személyes adatok megsértése bonyolult jogi kérdés, mivel nincs rá egyértelmű jogi alap, és a bírósági gyakorlat szerint három feltételnek kell teljesülnie. A jogi szakértőkön kívül mások számára a jogi eljárások korlátozottak, és a tárgyalások gyakran nehézségekbe ütköznek.

Ha ügyvédhez fordul, a gazdag jogi ismeretekkel rendelkező szakember képes lehet előnyös tárgyalásokat folytatni a megfelelő jogi eljárások révén.

Ráadásul, ha olyan információkat tesznek közzé, amelyek megsértik a személyes adatokat, az ügyfélnek nem kell közvetlenül kapcsolatba lépnie az ellenféllel, mert ezt az ügyvéd végzi, és az ügyvéd is elvégzi a bonyolult jogi dokumentumok eljárásait.

Ha az interneten található személyes adatok megsértése miatt aggódik, forduljon hozzánk, akiknek széles körű tapasztalata van a hírnév károsításának kezelésében.