MONOLITH LAW OFFICE+81-3-6262-3248Hétköznapokon 10:00-18:00 JST [English Only]

MONOLITH LAW MAGAZINE

Internet

Mi a becsület sérelme? Korábbi ítéletek és a bejegyzésekkel való bánásmód

Internet

Mi a becsület sérelme? Korábbi ítéletek és a bejegyzésekkel való bánásmód

Ha valaki más “idióta” vagy “csúnya” jelzőkkel illet minket, természetesen senki sem érzi jól magát. Ha az ilyen jellegű rágalmazások folytatódnak az interneten, természetes, hogy valamit tenni szeretnénk.

A fent említett, úgynevezett szidalmak és rágalmazások jogilag a “becsületérzés (szubjektív becsület)” megsértésének minősülnek.

Bár ez egy bonyolult szakmai kifejezés, a lényeg az, hogy bár a “becsület” szó benne van, jogilag nem minősül “becsületsértésnek”.

A “becsületsértés” és a “becsületi érzések sérelme” közötti különbség

A “becsületsértés” jogi kifejezés a Büntető Törvénykönyv 230. cikkében szerepel.

230. cikk (Becsületsértés)
Aki nyilvánosan tényeket állít és ezzel megsérti mások becsületét, függetlenül attól, hogy a tények igazak-e vagy sem, legfeljebb három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Jogilag ebben az esetben a “becsület” a társadalomtól kapott külső értékelést, a társadalmi becsületet (társadalmi értékelés) jelenti.

Például, ha egy személyt azzal vádolnak, hogy “ő korábban lopott a munkahelyén”, akkor a környezete veszélyes személyként értékeli őt, ami akadályozhatja a társadalmi tevékenységeit, mint például az álláskeresést.

Ezért, ha valaki más “társadalmi értékelését” csökkenti, az a becsületsértés alapfeltételét jelenti.

Kapcsolódó cikk: Mik a becsületsértés feltételei? A követelmények és a kártérítés összegének magyarázata[ja]

Ugyanakkor a “becsület” mindennapi értelemben más jelentéssel is bír.

Ahogy a bevezetőben is említettük, ha valakit “idiótának” vagy “csúnyának” neveznek, ez megsérti az önbecsülését, és ebben az értelemben úgy érzi, hogy “becsületét” megsértették.

Az ilyen önértékelést sértő cselekményeket nevezzük “becsületi érzések sérelmének”.

Megjegyzendő, hogy ha a cselekmény csak kellemetlenséget okoz, és nem sérti meg mások önbecsülését, akkor nem tekinthető jogellenes “becsületi érzések sérelmének”.

Subjektív becsület és társadalmi becsület

De mi is pontosan a “subjektív becsület”?

Például, ha valakit “idiótának” vagy “csúnyának” neveznek, a harmadik felek általában nem gondolják, hogy “ez a személy nem rendelkezik az emberi intelligenciával és tudással” vagy “ez a személy annyira csúnya, hogy nem lehet ránézni”. Inkább csak azt gondolják, hogy “összeveszett valakivel” vagy “zaklatja valaki”.

Ezért, ha valakit egyszerűen sértegetnek, a külső “társadalmi” értékelése nem feltétlenül csökken.

Ugyanakkor, nem kell tűrnie az ilyen sértegetéseket.

Ilyen esetekben, még ha a “becsületsértés” bűncselekménye nem is valósul meg, a “becsületi érzések (subjektív becsület) sérelme” jogellenes lehet a polgári jog értelmében.

Bűncselekmény (bűnös cselekmény) és polgári jogi jogellenesség (jogellenes cselekmény)

A “bűncselekmény” és a “polgári jogi” kifejezések kissé bonyolultak, de ha jogellenes cselekmény történik, akkor ez a “jogellenesség” lehet:

  1. Bűncselekmény (=”bűnös cselekmény”), amelyért a cselekményt elkövető személy büntetendő, és ugyanakkor a cselekmény polgári jogi jogellenesség (=”jogellenes cselekmény”), amelyért kártérítési igény is benyújtható
  2. Nem bűncselekmény (=”nem bűnös cselekmény”), tehát a cselekményt elkövető személy nem büntethető, de a cselekmény polgári jogi jogellenesség (=”jogellenes cselekmény”), amelyért kártérítési igény is benyújtható

Ez a két eset lehetséges.

A becsületi érzések sérelme nem “bűncselekmény”, de “jogellenes cselekmény” lehet

És így,

  • A “társadalmi értékelést” csökkentő “becsületsértés” bűncselekmény, és ugyanakkor polgári jogi jogellenesség is
  • A “subjektív becsületet” sértő “becsületi érzések sérelme” nem bűncselekmény, de polgári jogi jogellenesség lehet

Ez a helyzet.

Ha a bejegyzés jogellenes az interneten, akkor lehetséges, hogy az IP-cím közzétételét kérjük az ellenfél azonosítása érdekében, és kártérítési igényt nyújtunk be a bejegyző ellen.

Ugyanakkor, a rendőrség nem fogja letartóztatni vagy büntetni őket.

Megjegyzendő, hogy bár ez kissé bonyolult, létezik a “vélemény-értékelési becsületsértés”, amely csökkenti a társadalmi értékelést, de nem állít konkrét tényeket.

Ez is, mint a “becsületi érzések sérelme”, nem felel meg a Büntető Törvénykönyv “becsületsértés” bűncselekményének, de polgári jogi értelemben jogellenes lehet.

Kapcsolódó cikk: Mi a vélemény-értékelési becsületsértés követelménye?[ja]

Megjegyzendő, hogy ez a magánélet megsértésére is vonatkozik.

A magánélet megsértése polgári jogi értelemben jogellenes lehet, de nincs olyan büntetőjogi rendelkezés, amely tiltaná a magánélet megsértését önmagában, és ha nem felel meg a Büntető Törvénykönyv sértés vagy becsületsértés bűncselekményének követelményeinek, akkor nem minősül “bűncselekménynek”.

“Becsületsértés” jogellenességének megítélési szempontjai

「名誉感情の侵害」の違法性判断基準

Illegális-e a “bolond” bejegyzés a 2chan fórumon?

Az A Iskola, amely az általános iskola első osztályától a középiskola harmadik osztályáig fejlesztési zavarokkal küzdő diákok számára működik, igazgatója, aki az A Iskola alapítója és üzemeltetője, a 2chan “A Iskola Part2” című szálán olyan bejegyzést kapott, mint “Mi ez a normális szál? A bolond minden szempontból az A igazgató”. Emiatt a 2chan fórumon a feladó adatainak közzétételét kérte.

Továbbá, a 2chan fórumon a feladó adatainak közzétételét kérte, és az így kapott IP-címek alapján a DION (jelenleg au one net) átjáró szolgáltatótól is a feladó adatainak közzétételét kérte, de a DION ezt megtagadta, és peres eljárás indult.

Megjegyzendő, hogy a “feladó adatainak közzétételét kérte” azt jelenti, hogy a bejegyzés szerzőjének azonosítását kéri.

Kapcsolódó cikk: Mi a feladó adatainak közzétételét kérte? Hogyan kell csinálni és mire kell figyelni? – Ügyvéd magyarázat[ja]

A Legfelsőbb Bíróság döntése

Először is, a Legfelsőbb Bíróság a döntésében azt a szempontot hozta fel, hogy még akkor is, ha a “becsületsértés” fennáll, csak akkor ismerhető el a felperes személyes érdekeinek sérelme, ha a sértő cselekmény meghaladja a társadalmi normák szerint elfogadható határt, és támogatta a fellebbezési bíróság döntését, amely elismerte a feladó adatainak közzétételét.

Másrészt, a jelen ügyben a “bolond” bejegyzés, bár becsületsértésnek minősül, nem mondható egyértelműen, hogy meghaladja a társadalmi normák szerint elfogadható sértő cselekmény határát, és a DION, amely nem járult hozzá az információ közzétételéhez a bírósági eljáráson kívül, nem követett el súlyos hibát – állapította meg a bíróság.

Megjegyzendő, hogy a szolgáltató felelősségének korlátozásáról szóló törvény szerint a szolgáltató súlyos hibájának megléte a szolgáltató kártérítési felelősségének elismerésének feltétele.

Ennek eredményeként a fellebbezési bíróság döntésének az a része, amely elismerte a DION súlyos hibáját, visszavonásra került, és az A Iskola kártérítési igényét a DION felé nem ismerték el.

Ítélet: Legfelsőbb Bíróság döntése, 2010. április 13. (Heisei 22), Minshū Vol. 64, No. 3, p. 758[ja]

Ezek alapján először is azt kell megállapítani, hogy nem minden sértő cselekmény (becsületsértés) illegális, és ahhoz, hogy valamit illegálisnak lehessen nevezni, a sértés mértékének “túl kell mennie a társadalmi normák szerint elfogadható határon”.

Ezen túlmenően, ebben az ítéletben, ha a “bolond” kifejezés csak egy szó, és a bejegyzés csak egyszer történt, akkor a feladó adatainak közzétételének követelményeit a bírósági eljáráson kívül nem lehet úgy megítélni, hogy a szolgáltatónak súlyos hibája volt, és a szolgáltatóval szembeni kártérítési igényt nem lehet elismerni.

Mit jelent a “túlmegy a társadalmi normák szerint elfogadható határon”

Van egy példa, amikor a weboldalon közzétett cikk szövege, amely a saját és az alperes közötti peres eljárás menetét tárgyalja, problémát okozott (Tokiói Kerületi Bíróság, 2015. június 16. (Heisei 27)).

A felperes azt állította, hogy a “csaló”, “gonosztevők”, “stalker-szerű”, “mentális állapota nem normális” és más hasonló sértegetések miatt társadalmi értékelése csökkent, és

  1. a becsületjog vagy a személyiségjog alapján a közzétett rész eltávolítását,
  2. a jogellenes cselekmény alapján kártérítést (kárpótlást),
  3. a becsület helyreállítása érdekében a saját weboldalán közzétett értesítés,

kérte.

A Tokiói Kerületi Bíróság úgy ítélte meg, hogy ezek a kifejezések “túlmennek a felperes peres cselekményeinek helyességéről szóló vélemény vagy kritika jogos határain, és támadó kifejezésekké válnak a felperes személyisége ellen”, és “a felperes becsületét a társadalmi normák szerint elfogadhatatlan mértékben sértik, és ez jogellenes cselekménynek minősül” – ítélte meg a bíróság, és elismerte, hogy ez jogellenes “becsületsértés”, és 300 000 jen kártérítést, valamint a cikk eltávolítását rendelte el az alperes számára.

Ez az ítélet szerint, még a saját weboldalán is, ha valaki többször sérteget másokat, akkor “a becsületét a társadalmi normák szerint elfogadhatatlan mértékben sérti”, és ez polgári jogi jogellenes cselekménynek minősülhet.

A becsület érzésének megsértése a küldő információinak közzétételi kérelmében

Egy másik példa, ahol a küldő információinak közzététele elfogadott volt

Volt egy eset, amikor egy nő azt állította, hogy a 2ch (kétcsatornás) fórumon történt bejegyzések megsértették a becsületét, és kártérítést követelt a bejegyzést író személytől, ezért kérelmezte a küldő információinak közzétételét.

Ez a nő azonosította a tranzit szolgáltatót a 2ch által közzétett IP-címek alapján, és a bíróságon kívül kérte a küldő információinak közzétételét.

Azonban, mivel a tranzit szolgáltató visszautasította a kérelmet, a nő peres eljárást indított a szolgáltató ellen, a küldő információinak közzétételi kérelmével kapcsolatban.

A Tokiói Kerületi Bíróság (2016. november 18.) elismerte, hogy olyan bejegyzések, mint a “csúnya”, “könnyű nő”, “szemüveges öregasszony”, “buta nő”, törvénytelen “becsület érzésének megsértését” jelentik, és kötelezte a tranzit szolgáltatót a küldő információinak közzétételére.

Ha egy nőt “csúnyának”, “öregasszonynak” vagy “buta nőnek” neveznek egy internetes fórumon, ahol bárki olvashat, nyilvánvaló, hogy a nő becsület érzése sérül, és nincs oka, hogy elviselje ezeket a sértő kifejezéseket. Tekintettel erre, még akkor is, ha a bejegyzésekben nincsenek konkrét tények vagy alapok, amelyek alátámasztanák ezeket az értékeléseket, azt kell mondanunk, hogy ezek a bejegyzések meghaladják a társadalmi normákat, és sértik az alperes becsület érzését.

Tokiói Kerületi Bíróság, 2016. november 18.

Ezért azt mondhatjuk, hogy ha valaki folytatja a “csúnya”, “öregasszony”, “buta nő” stb. sértő bejegyzéseket, akkor ezeket törvénytelen “becsület érzésének megsértésének” tekinthetik, és lehet, hogy a küldő információinak közzétételi kérelmét elfogadják.

A „becsületi érzelmek megsértése” című bejegyzések kezelése

Az interneten, ha Önnek jogellenes „becsületi érzelmek megsértése” című bejegyzést tettek közzé, a következő két fő megoldás létezik a probléma kezelésére:

  1. A bejegyzés törlésének kérése
  2. Kártérítési igény benyújtása a bejegyzés szerzőjének

A bejegyzés törlésének kérése

Ha egy bejegyzés megsérti a személyiségi jogokat, és jogellenes „becsületi érzelmek megsértése”-nek minősül, egyik lehetséges megoldás a törlés kérése.

A törlési kérelem akkor fogadható el, ha a rágalmazott fél személyiségi jogainak megsértése súlyosabb, mint a bejegyzés szerzőjének szólásszabadsága.

A törlési kérelmet elsősorban a fórumok vagy blogok adminisztrátorainak (tartalomszolgáltatóknak) lehet benyújtani, de ha a bejegyzések száma túl nagy, és az egyes oldalakon történő kezelés nem valósítható meg, akkor hatékonyabb lehet a keresőmotort választani az ellenfélként.

Kártérítési igény benyújtása a bejegyzés szerzőjének

Ha a „becsületi érzelmek megsértése” túllépi a társadalmilag elfogadható mértéket, és jogellenes cselekménynek minősül, kártérítési igényt lehet benyújtani a bejegyzést közzétevő személynek.

A kártérítési igény benyújtásához először azonosítani kell a másik felet, de az adatok közzétételének kérésével, például az IP-címek és egyéb hozzáférési naplók nyomon követésével, meg lehet határozni a bejegyzés szerzőjét.

Ugyanakkor, ha a közvetítő szolgáltató mobil szolgáltató, a bejegyzést közzétevő eszköz IP-címének tárolási ideje nagyon rövid, körülbelül három hónap, ezért gyors reagálás szükséges.

Kapcsolódó cikk: Mikor jár le a bejegyző adatainak közzétételének igénylése? Három fontos időkorlát a netes bejegyzéseknél[ja]

Megjegyzendő, hogy a jogellenes „becsületi érzelmek megsértése” esetén a megítélt kártérítés összege jellemzően sokkal alacsonyabb, mint a becsületsértés esetében.

Összefoglalás: Ha a “becsület érzelmek megsértése” miatt aggódik, forduljon ügyvédhez

Nincs oka arra, hogy tűrje, ha fórumokon vagy más helyeken ismételten “idióta”, “őrült” és hasonló sértegetéseket írnak Önről.

Még abban az esetben is, ha a kifejezések nem minősülnek társadalmi értékelés csökkentésének, és nem tekintik “becsületsértésnek”, lehetőség van arra, hogy a “becsület érzelmek megsértése” alapján azonosítsa a küldőt, és jogellenes cselekmény alapján kártérítést követeljen. Ne tűrje szó nélkül, forduljon tapasztalt ügyvédhez.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolith Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői csoport, amely rendelkezik az IT, különösen az internet és a jog területén magas szintű szakértelemmel. Az elmúlt években a neten terjedő híresztelések és rágalmazások komoly károkat okozhatnak, ha figyelmen kívül hagyják őket. Irodánk megoldásokat kínál a híresztelések és a netes zaklatások kezelésére. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Jogügyi Iroda által kezelt területek: Rágalmazók azonosítása[ja]

Ha szeretné megismerni ezt a cikket videó formájában, tekintse meg YouTube csatornánk videóját.

https://youtu.be/LzJhEPJhm2U[ja]

Managing Attorney: Toki Kawase

The Editor in Chief: Managing Attorney: Toki Kawase

An expert in IT-related legal affairs in Japan who established MONOLITH LAW OFFICE and serves as its managing attorney. Formerly an IT engineer, he has been involved in the management of IT companies. Served as legal counsel to more than 100 companies, ranging from top-tier organizations to seed-stage Startups.

Vissza a tetejére