Mik azok a 'szerzői személyiségi jogok' és a hírnév vagy presztízs védelme?

Mint azt egy másik cikkünkben is kifejtettük, a szerzői jog eltér a szabadalmi jogtól és más szellemi tulajdonjogoktól abban, hogy nem szükséges hivatalos kérelmet benyújtani. A szerzői jog és a szerző személyiségi joga automatikusan létrejön a mű létrehozásának pillanatában a művet létrehozó személy számára.

• Szerzői jog
• Szerző személyiségi joga

Ez a két jog automatikusan létrejön (formalitás nélküli elv).

A szerző személyiségi joga a ‘közlési jog’ (a Japán Szerzői Jogi Törvény 18. cikke), a ‘névhasználati jog’ (19. cikk) és az ‘azonosság megőrzési jog’ (20. cikk) összefoglaló neve, amely a szerző személyes érdekeit védi.

https://monolith.law/reputation/unauthorized-photo-reproduction-on-the-internet-author-moral-rights[ja]

Továbbá, még ha a cselekmény nem is sérti ezeket a jogokat, ha a művet a szerző hírnevének vagy tekintélyének károsítására használják, azt a szerző személyiségi jogának megsértésének tekintik.

Tisztelet vagy hírnév megsértése

A szerző tiszteletének vagy hírnevének megsértésével történő műalkotásának felhasználása a szerző személyiségi jogainak megsértésének minősül, és a szerző a jogsértés esetén polgári jogi úton kérheti a jogsértő cselekmény megszüntetését, kártérítést, és a becsület helyreállítását. Emellett büntetőjogi szankció is alkalmazható.

A szerzői jogi törvény 113. cikke
7. bekezdés: A szerző tiszteletének vagy hírnevének megsértésével történő műalkotásának felhasználása a szerző személyiségi jogainak megsértésének minősül.

Ez a rendelkezés formailag nem jogként van meghatározva, de “becsület és hírnév megsértésének vélelmezése” néven ismert, és a szerző személyiségi jogai között, a közzétételi jog, a név megjelölésének joga, az azonosság megőrzésének joga mellett jogként van kezelve.

De valójában milyen cselekmények minősülnek a “szerző tiszteletének vagy hírnevének megsértésével történő műalkotásának felhasználására”? Milyen cselekményekre utalunk, amikor azt mondjuk, hogy a műalkotás felhasználásával a szerző által kiépített tisztelet vagy hírnév megsértésre kerül? Tankönyvi példaként gyakran említik az olyan cselekményeket, mint amikor egy művészeti alkotást szexuális reklámokban használnak fel, de nem csak ezekről van szó.

A fotográfus hírnevének vagy tekintélyének megsértése esetén

Nemrégiben volt egy eset, amikor egy profi fotográfus kártérítést követelt egy vádlottól, aki engedély nélkül több mint egy éven keresztül használta a fotóit egy általa üzemeltetett felnőtt weboldalon (egy szexuális szolgáltatásokat kínáló helyekről szóló fórum összefoglaló oldala) a főoldalon, együtt obszcén képekkel és egyéb tartalmakkal.

A vádlott által a weboldalra feltöltött éjszakai fotó a felperes műve volt, ezért a felperes szerint a vádlott megsértette a szerzői jogait (másolási jog, nyilvános közvetítési jog), és ezzel a használati móddal megsértette a felperes hírnevét és tekintélyét mint műalkotás szerzőjét. A bíróság úgy ítélte meg, hogy mivel a vádlott nem jelent meg a szóbeli tárgyaláson, és nem nyújtott be válasziratot vagy más előkészítő dokumentumot, ezért nem vitatja a követelés alapját képező tényeket, és ezt beismerésnek tekintette.

Fotó feltöltése felnőtt weboldalra

Ezután a bíróság elismerte, hogy a felperes a kérdéses fotó alkotója és szerzője, és a vádlott megsértette a felperes szerzői jogait (másolási jog, nyilvános közvetítési jog) azzal, hogy lemásolta a kérdéses fotót és feltöltötte azt a saját weboldalára. Továbbá, a bíróság úgy ítélte meg, hogy a vádlott cselekménye, tekintettel a kérdéses fotó használatának módjára a vádlott weboldalán, megsértette a felperes hírnevét vagy tekintélyét, és ezért a felperes szerzői személyiségi jogait is megsértette (Tokiói Kerületi Bíróság, 2019. október 30-i ítélet).

A bíróság úgy ítélte meg, hogy a szerzői jog megsértésével kapcsolatos kártérítés általában a vagyoni károkra vonatkozó kártérítéssel állítható helyre, és ezért a felperesnek a vádlotttól 32400 jent (a fotó használatának engedélyezése esetén alkalmazandó díj), továbbá 300000 jent (a szerzői személyiségi jog megsértésével kapcsolatos kártérítés), és 30000 jent (ügyvédi díjak) kell fizetnie, összesen 362400 jent.

Amikor a mű átdolgozása sérti a szerző hírnevét vagy tekintélyét

A “Felébredés” című riportstílusú olvasmány alapján készült televíziós dráma alaptörténetének módosítása sértette a szerzői jogokat, és a szerző kártérítést és bocsánatkérő hirdetés közzétételét követelte a dráma producereitől és a TV Tokyo-tól.

A felperes műve egy építőipari alkalmazott feleségéről szól, aki Szaúd-Arábiába küldik egyedül dolgozni. A főszereplő, aki szeretne a férjével menni, de a cég nem engedi, megpróbálja megvalósítani ezt a tervet. A történet arról szól, hogy a nő függetlenné válik és fejlődik, és rájön, hogy a férje és ő, akiknek szeretetben kellett volna összekötniük őket, valójában egy szervezet részei, és a “férfi dolgozik, a nő otthon marad” elvén működnek, ami végül váláshoz vezet.

A vádlottak ezt a művet alapul véve készítették el a “Rossz feleség története? A férjemet nem engedem sehova! Akadályozzuk meg a külföldi kiküldetést” című dráma forgatókönyvét. Amikor a felperes ezt megvizsgálta, rájött, hogy a művének legfontosabb témáját, a kreatív gondolatokat teljesen megváltoztatták, ezért nem tudta jóváhagyni a dráma elkészítését. Mivel a vádlottak nem kaptak engedélyt a felperestől, eredetileg a dráma szerzőjeként a felperest, és az eredeti művet a felperes műveként jelölték meg, de végül kivágták a szerző nevét és a mű címét, és így sugározták a drámát.

A forgatókönyv módosítása, ami ellentétes a szerzői szándékkal

A vádlottak által módosított forgatókönyv a helyzetbeállításban és a cselekmény kibontakozásában is teljesen megegyezik a felperes művével, de a továbbiakban a főszereplő dolgozik és élénken dolgozik, de rájön, hogy túlságosan ragaszkodott a “szeretethez”, és gyerekes, éretlen feleség volt, megbánja, hogy a férjével akart menni a külföldi kiküldetésre, ami nem volt a feleség szerepe, bocsánatot kér a férjétől, hagyja, hogy a férje egyedül menjen a kiküldetésre, megőrzi a házat, és örömöt talál saját életében.

A bíróság először a televíziós dráma eredeti művéért általában fizetendő használati díjat 500 ezer jenben határozta meg, majd továbbá,

Nem csak az, hogy a felperes művét a televíziós drámába átültették, és a történetet és a címet megváltoztatták, hanem az, hogy a nők függetlenségéért, a nők jogainak védelméért írt művek, a társadalmi tevékenységek, a modern házasság és a nők függetlenségének kritikája, a vállalatok uralma a feleségek felett, stb. kifejezéseként írták le a felperes művét, és ezeket a gondolatokat, kritikákat nem lehet érzékelni a módosított műben. A valós személy, Yamawaki Fumiko modelljeként, a férje külföldi kiküldetése kapcsán, a háziasszony társadalmilag felébred, és megpróbálja megtalálni és függetleníteni saját útját, a felperes művét, a társadalmi látókör szűk és naiv feleségét, aki nagy felhajtást csinált a férje kíséretében, de végül megbánta és elfogadta a férje külföldi kiküldetését, és ezt a történetet változtatták meg, és Japán egyik legnagyobb televíziós csatornáján sugározták 9 órától 54 percig, ami a nézők számára rendkívül sok időt jelent. A felperes társadalmi hírnevét és tekintélyét súlyosan megsértették, és jelentős lelki fájdalmat okoztak a felperes művének azonosítási jogának megsértése miatt a televíziós drámában.

Tokyo District Court, August 30, 1993 (Tokiói Kerületi Bíróság, 1993. augusztus 30.)

És “a szerzői szándékkal ellentétes használat” azonosítási jogi megsértésnek minősült, és “a nők függetlenségéért, a nők jogainak védelméért írt művek, a társadalmi tevékenységek, a felperes hírnevét vagy tekintélyét sértő módon használták fel a felperes művét”, és megsértették a szerzői jogokat, és 1 millió jen kártérítést, összesen 1,5 millió jen fizetését és a bocsánatkérő hirdetés közzétételét rendelték el az Asahi Shimbun országos reggeli kiadásának társadalmi oldalán.

Az eset, amikor a képregényrajzoló hírnevét vagy tekintélyét sértik

Volt már olyan eset, hogy a képregényrajzoló felperes azzal vádolta az alperest, hogy az alperes engedély nélkül feltöltötte a felperes által rajzolt karikatúrát egy képmegosztó oldalra, majd a felperes által a kép törlésére tett kérésre válaszul olyan bejegyzést tett közzé a Twitteren, mintha gyilkossági fenyegetést kapott volna a felperestől. A felperes szerzői jogi megsértést és rágalmazást állított, és kártérítést követelt. A “Japanese Umizaru” és a “Japanese Say Hello to Black Jack” című képregények, valamint a “Japanese Tokkō no Shima” című képregény, amely a különleges támadó egységet, a “Japanese Human Torpedo Kaiten”-t kezeli, híres képregényrajzolója, Satō Hidehiko képregénygyárat működtetett, és egy “Manga on Web” nevű oldalt üzemeltetett. Az értékesítési promóciós tevékenységek részeként a rajzoló a saját műveit megvásárló ügyfeleknek a kívánt személy karikatúráját rajzolta meg színes papírra, és ajándékként adta át.

Az alperes ezen az oldalon keresztül megvásárolta Satō két képregényét, és kérte, hogy rajzoljon egy-egy karikatúrát a Shōwa császárról (1926-1989) és a jelenlegi császárról, majd a Twitteren közzétett egy bejegyzést, amelyben azt írta: “Szeretnénk mindenkinek megköszönni a császárnak. Kérjük a profi alkotókat, hogy rajzoljanak egy karikatúrát a császárról. Ez a Cool JAPAN most.” Ezt követően feltöltött egy fotót az egyik karikatúráról egy képmegosztó oldalra, majd a Twitteren közzétett egy bejegyzést, amelyben azt írta: “A császár projekt belépési száma 1, X. Umizaru, Say Hello to Black Jack, Tokkō no Shima”, és megjelentette a képmegosztó oldalra mutató linket. Az alperes a másik karikatúrát is feltöltötte ugyanerre a képmegosztó oldalra, majd a Twitteren közzétett egy bejegyzést, amelyben azt írta: “Igen, a pályázatok már a harmadiknál tartanak! … és újra X műve! Valahogy nagyon aranyos. Aranyos császár.”, és megjelentette a képmegosztó oldalra mutató linket.

Politikai tervekhez kapcsolódó karikatúrák használata

Szató erre válaszul azt írta, hogy “Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy eleget tegyünk az ügyfelek kéréseinek, de kérjük, tartózkodjanak a politikai vagy ideológiai használattól. A karikatúrákat kizárólag személyes használatra készítettük.” A válaszra a vádlott eltávolította a karikatúra fotóját a képmegosztó oldalról. Azonban a vádlott a Twitteren olyan bejegyzéseket tett közzé, mint “Mérget mérgezéssel győztem le, ugyanazt a módszert alkalmaztam, mint a nagy médiavállalatok.” “Van valami, amit mindenáron közölni szeretnék.” “X úrtól is ○ károsodást jelentettek, és minden oldalról támadnak… (továbbiak elhagyva)” stb.

Szató ezzel kapcsolatban azt állította, hogy a karikatúra képének engedély nélküli feltöltése a képmegosztó oldalra szerzői jogi (közönséghez való közvetítési jog) megsértése, és a mű alkotói jogának megsértése, ha a művet hírnevet vagy tekintélyt sértő módon használják. A “○ károsodás” a “gyilkosság előrejelzését” jelenti, így Szató azt állította, hogy a tény, hogy ő gyilkossági fenyegetést tett a vádlott ellen, csökkenti társadalmi értékelését, és kártérítést követelt.

A bíróság először is elismerte a szerzői jogi (közönséghez való közvetítési jog) megsértését azzal, hogy a karikatúra fotóját feltöltötte a képmegosztó oldalra, és azt állította, hogy a “Császári Projekt” nevű tervhez Szató hozzájárult a karikatúra feltöltésével, ami “olyan külső megjelenést teremtett, amely arra utal, hogy Szató és műve politikai hajlamú vagy ideológiai álláspontú egyoldalú értékelést kaphat, ami sérti Szató hírnevét vagy tekintélyét, és a karikatúrát ilyen módon használja, ami sérti Szató alkotói jogait”. A bíróság elismerte a szerzői jogi megsértésből eredő 200 000 jen kárt, és a szerzői jogi megsértés miatti 150 000 jen erkölcsi kártérítést (Tokiói Kerületi Bíróság, 2013. július 16. ítélet).

Ezenkívül, amikor a vádlottat arra kérték, hogy távolítsa el a karikatúrát a képmegosztó oldalról, a vádlott olyan cikket tett közzé, amelyben azt állította, hogy “A-tól is ○ károsodást jelentettek”, és “Szatótól szokatlanul agresszív viselkedést vagy veszélyes bejelentést kaptam”, ami “Szató hírnevét rontotta”, és elismerte a hírnevet rontó 150 000 jen erkölcsi kártérítést, így összesen 500 000 jen fizetését ítélte meg a vádlottnak.

https://monolith.law/reputation/spoofing-portrait-infringement-on-twitter[ja]

https://monolith.law/reputation/defamation[ja]

Összefoglalás

A szerzői művek olyan alkotások, amelyek a szerző gondolatait és érzéseit kreatív módon fejezik ki. Ezért óvatosan kell bánnunk olyan használati módokkal és formákkal, amelyek eltérnek a szerző eredeti alkotói szándékától, kétséget vagy bizonytalanságot kelthetnek a szerző gondolati álláspontjával kapcsolatban, vagy csökkenthetik a művészeti értéket, amit a mű kifejez. Ha a szerzői mű használata sérti a szerző hírnevét vagy presztízsét, fontos, hogy azonnal forduljon tapasztalt ügyvédhez tanácsért és gyors cselekvésért.