MONOLITH LAW OFFICE+81-3-6262-3248Hétköznapokon 10:00-18:00 JST [English Only]

MONOLITH LAW MAGAZINE

Internet

Bűncselekmény-e a jogosulatlan felvétel készítése okostelefonnal és annak feltöltése a közösségi médiába? Problémát esetenként magyarázzuk el!

Internet

Bűncselekmény-e a jogosulatlan felvétel készítése okostelefonnal és annak feltöltése a közösségi médiába? Problémát esetenként magyarázzuk el!

Gyakori látvány, hogy az emberek utazásaik során vagy éttermekben a tájat vagy az étkezést fényképezik le okostelefonjukkal, majd feltöltik a képeket Twitterre, Instagramra vagy más közösségi hálózatokra.

Az azonban előfordulhat, hogy ha engedély nélkül készített fényképeket töltünk fel és teszünk közzé a közösségi hálózatokon, váratlan problémák merülhetnek fel.

Ebben a cikkben ismertetjük azokat a jogi problémákat, amelyek felmerülhetnek, ha engedély nélkül készített képeket töltünk fel okostelefonról a közösségi hálózatokra.

Az okostelefonnal történő engedély nélküli fényképezés jogi problémákat okozó esetei

Az engedély nélküli fényképezés nem minden esetben jelent problémát, a fényképezés tárgya, helyszíne és egyéb tényezők alapján változhatnak a problémát okozó jogszabályok és jogok.

Az alábbiakban öt olyan esetet veszünk górcső alá, amelyekben különösen problémás lehet, ha az okostelefonnal engedély nélkül készített képeket feltöltjük a közösségi hálózatokra. Mindegyik esetben részletesen ismertetjük a problémát okozó jogszabályokat és jogokat.

Amikor mások arcát is lefotózzák

Amikor mások arcát is lefotózzák

Turisztikai helyeken és hasonló helyeken gyakran előfordul, hogy fotózás közben mások arcát is lefotózzuk. Ilyen esetekben gyakran felmerül a kérdés, hogy ez hogyan viszonyul a személyiségjoghoz.

Nincs olyan törvény, amely kifejezetten a “személyiségjogot” szabályozná, de a bírói gyakorlat szerint,

  • “a jogosultnak joga van ahhoz, hogy ne fotózzák le őt indokolatlanul”
  • “a jogosultnak joga van ahhoz, hogy a róla készült fotót ne tegyék közzé indokolatlanul”

ezeket a jogokat jogilag védettnek ismerik el.

Tehát, amikor “személyiségjogról” beszélünk, általában a következő két jogot értjük:

  • a jogot, hogy ne fotózzák le indokolatlanul
  • a jogot, hogy a róla készült fotót ne tegyék közzé indokolatlanul

Ugyanakkor, nem minden esetben jelent személyiségjog-sértést, ha mások arcát lefotózzuk.

A Legfelsőbb Bíróság a személyiségjog-sértés megítélésének kritériumait a következőképpen határozza meg:

“Azt, hogy valakinek a fotózása a személyiségjog-sértést jelent-e, a következő tényezők alapján kell megítélni: a fotózott személy társadalmi helyzete, a fotózott személy tevékenysége, a fotózás helye, a fotózás célja, a fotózás módja, a fotózás szükségessége stb. Ha a fotózott személy személyiségjogát sértő cselekmény a társadalmi életben elfogadható határokat meghaladja, akkor azt törvénytelennek kell tekinteni.”

“Ezenkívül, mindenki jogosult arra, hogy a róla készült fotót ne tegyék közzé indokolatlanul. Ha valakinek a fotózása törvénytelennek minősül, akkor a róla készült fotó közzététele is törvénytelen, mert sérti a fotózott személy személyiségjogát.”

Legfelsőbb Bíróság, 2005. november 10. (Heisei 17 év)

Tehát, ha mások arcát lefotózzuk, de ez a társadalmi életben általánosan elfogadható határokon belül marad, akkor a fotózás és a fotó közzététele nem minősül személyiségjog-sértésnek.

Például, ha egy népszerű turisztikai helyen, ahol sok ember van, lefotózzuk mások arcát, ez általában elfogadható, és a fotó közzététele sem minősül személyiségjog-sértésnek.

Ugyanakkor, ha valakit szándékosan lefotózunk, vagy olyan módon fotózunk le, hogy azonosíthatóvá válik, akkor a fotózás módja miatt személyiségjog-sértés lehet, ezért óvatosság szükséges.

Ezért, ha olyan képet töltünk fel a közösségi médiába, amelyen mások is szerepelnek, érdemes elővigyázatosságból elmosni az arcukat, vagy rájuk tenni egy matricát, hogy ne lehessen felismerni őket.

Még akkor is, ha a képen szereplő személy a barátunk, kérjünk tőle engedélyt, mielőtt feltöltjük a képet a közösségi médiába.

A személyiségjog-sértés nem bűncselekmény, de polgári jogi kártérítési igényt indíthatnak ellene.

Kapcsolódó cikk: A személyiségjog-sértés kártérítési igényének kritériumai és folyamata[ja]

Fényképezés engedély nélkül üzletekben és kórházakban

Fényképezés engedély nélkül üzletekben és kórházakban

Ebben az esetben is, ha mások arcát is rögzítik a képen, természetesen problémát jelenthet a portréjogokkal kapcsolatban, de ezen felül a létesítmény-kezelési jogokkal kapcsolatban is probléma merülhet fel.

A “létesítmény-kezelési jog” nem szerepel kifejezetten a törvényben, de úgy gondolják, hogy ez egy átfogó kezelési jog, amelyet a létesítmény tulajdonosának vagy kezelőjének ismernek el a polgári jogi tulajdonjog alapján.

A tulajdonos szabadon használhatja tulajdonát a törvény korlátai között, ezért kivéve azokat az eseteket, amikor a tulajdonjog visszaélésszerűen használt, az üzemeltetők elvileg tetszés szerint megtilthatják a fényképezést, vagy utasíthatják a létesítményből való távozásra azokat, akik engedély nélkül fényképeznek.

Még akkor is, ha a fényképezés engedélyezett, figyelni kell arra, hogy a közösségi média és más platformokon történő közzététel tilos lehet.

Ezért, ha engedély nélkül fényképez egy olyan helyen, mint egy élelmiszerbolt vagy szupermarket, ahol tilos a fényképezés és a közösségi média és más platformokon történő közzététel, vagy ha képeket tölt fel a közösségi médiába, ez megsérti a létesítmény-kezelési jogokat, és jogtalan cselekményként kártérítési igényt támaszthatnak.

Különösen a kórházakban nagy szükség van a betegek magánéletének védelmére és a magas szintű bizalmas információk, mint például az orvosi kartonok védelmére, ezért gyakran kifejezetten tiltják a fényképezést.

A kórházban történő engedély nélküli fényképezés nemcsak a kórház létesítmény-kezelési jogait sérti meg, hanem a betegek magánéletének megsértésének veszélyét is magában hordozza, ezért különös óvatosság szükséges.

Kapcsolódó cikk: A magánélet jogának alapos elemzése. Mi a három megsértési követelmény?[ja]

Megjegyzendő, hogy a létesítmény-kezelési jogok megsértése vagy a magánélet megsértése önmagában nem bűncselekmény, de ha engedély nélkül fényképezés céljából betörnek a kórházba, akkor a bűncselekmény (a Büntető Törvénykönyv 130. cikke) lehet érvényes, és ha nem hagyják el a helyet a kilépési utasítás ellenére, akkor a nem kilépés bűncselekménye (a Büntető Törvénykönyv 130. cikke) is érvényes lehet.

Ezenkívül, a fényképezés módjától függően a hatalmi zavarás bűncselekménye (a Büntető Törvénykönyv 234. cikke) is érvényes lehet.

Hírességek magánéletének engedély nélküli fényképezése

Hírességek magánéletének engedély nélküli fényképezése

Előfordulhat, hogy az utcán vagy egy boltban hírességet látunk, és szeretnénk fényképet készíteni róla.

Azonban, ha ezt a képet feltöltjük a közösségi médiába, nem csak a személyiségjogokat sértjük meg, hanem problémát okozhat a publicitásjogokkal is.

A “publicitásjog” egy olyan jog, amelyet a bíróságok ismernek el, és amely lehetővé teszi a személyeknek, hogy kizárólagosan kihasználják a “vásárlóvonzó erejüket”.

Hasonló a személyiségjoghoz, de míg a személyiségjog a személyes érdekeket védi, addig a publicitásjog az anyagi érdekeket védi.

A Legfelsőbb Bíróság a következőképpen határozott a publicitásjog megsértésének kritériumairól:

A személy képének engedély nélküli használata akkor minősül a publicitásjog megsértésének, és jogellenes, ha a képet ➀önállóan, mint műalkotást használják, ➁a képet a termékhez csatolják a termék megkülönböztetése érdekében, vagy ➂a képet a termék hirdetéseként használják, kizárólag a kép vásárlóvonzó erejének kihasználása céljából.

Legfelsőbb Bíróság, 2012. február 2. (Heisei 24 év) – Pink Lady ügy

Tehát, ha hírességek magánéletét engedély nélkül fényképezzük, és feltöltjük a közösségi médiába, és ezzel a hírességek befolyását kihasználjuk a vásárlók vonzására, akkor ez a publicitásjog megsértését jelenti.

Például, ha egy étterem hivatalos fiókjában feltöltünk egy képet azzal a szöveggel, hogy “X (híresség) is ajánlja!”, akkor a kép használatának módja miatt a publicitásjog megsértésének minősülhet, és kártérítési igényt indíthatnak ellenünk.

A publicitásjogokról részletesebben olvashat az alábbi cikkben:

Kapcsolódó cikk: Mikor keletkezik és mikor nem keletkezik publicitásjog[ja]

A személyiségjogokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a hírességek és más közismert személyek esetében a személyiségjogok megsértésének határa szűkebb, mint az átlagemberek esetében, tehát a fényképezés módjától függően a kép feltöltése a közösségi médiába nem feltétlenül minősül a személyiségjogok megsértésének.

Azért, ha olyan képet teszünk közzé, amelyből azonosítható a személy otthona, vagy más, a személy által titokban tartott információ, akkor ez a magánélet megsértését jelentheti.

A publicitásjog megsértése nem feltétlenül eredményez azonnali büntetőjogi felelősséget, de ha a híresség nevét vagy képét jogellenesen használják, akkor ez a tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény értelmében a híres termék megjelölésének jogellenes használatát jelentheti, ami büntetőjogi szankciókat vonhat maga után.

Múzeumi kiállítási tárgyak engedély nélküli fényképezése és feltöltése a közösségi médiába

Múzeumi kiállítási tárgyak engedély nélküli fényképezése és feltöltése a közösségi médiába

A közösségi médiában gyakran találkozhatunk múzeumi kiállítási tárgyakról készült fényképekkel.

A múzeumokban történő fényképezés nem csak a múzeum üzemeltetési jogával (erről később), hanem a szerzői jogokkal kapcsolatban is óvatosságot igényel.

A múzeumokban kiállított festmények és egyéb műtárgyak alapvetően a “művészeti alkotások” kategóriájába tartoznak, amely a szerzői jogi törvényben kifejezetten felsorolt jellemző alkotások egyike.

A szerzői jogi törvény a szerzők alkotásaihoz fűződő jogait és érdekeit védi, és kizárólag a szerzőknek adja meg a jogot bizonyos cselekmények elvégzésére (ezeket összefoglalóan “szerzői jogoknak” nevezzük), és alapvetően megtiltja, hogy a szerzőn kívül bárki más végezze el ezeket a cselekményeket.

Ezek közül az egyik a “másolási jog”, amely a szerzői jogi törvény szerint a következőképpen definiálható:

Nyomtatás, fényképezés, másolás, felvétel, videófelvétel vagy bármely más módszerrel történő fizikai reprodukálás

Szerzői jogi törvény 2. cikk 1. bekezdés 15. pont

Tehát a múzeumi kiállítási tárgyak engedély nélküli fényképezése a “másolás” kategóriájába tartozik, és alapvetően a másolási jog megsértését jelenti.

Ezenkívül a szerzőknek a másolási jog mellett “közvetítési joguk” is van, és ha a fényképezett alkotás képeit engedély nélkül feltöltik a közösségi médiába, ez is megsértheti a közvetítési jogot.

Megjegyzendő, hogy a másolás esetében a szerzői jog megsértését nem jelentő magánhasználati célú másolás kivételként engedélyezett.

Például, ha otthoni visszanézés céljából fényképezi le az alkotást, az nem minősül szerzői jogi megsértésnek, de ha a fényképezés célja a feltöltés a közösségi médiába, azt nem tekintik magánhasználatnak, és alapvetően szerzői jogi megsértésnek minősül.

A szerzői jog megsértése nem csak polgári jogi jogsértés, hanem büntetőjogi szankciókat is vonhat maga után.

Mindazonáltal, az alkotásokra védelmi időszak vonatkozik, és a szerző halála után 70 évvel a szerzői jog megszűnik.

Ezért például a híres Van Gogh “Napraforgók” és más régi alkotások esetében a szerzői jog már megszűnt, így legalábbis a szerzői jog szempontjából szabadon fényképezhetők és feltölthetők a közösségi médiába.

Ugyanakkor, még ha a szerzői jog már megszűnt is, a múzeumoknak joga van a kiállítási tárgyak kezelésére, és gyakran az üzemeltetési jog alapján tiltják a fényképezést a múzeum területén.

Ezért, még ha a kiállítási tárgyak engedély nélküli fényképezése nem is minősül szerzői jogi megsértésnek, külön-külön, az üzemeltetési jog megsértésének is minősülhet, és óvatosság szükséges.

Épületek engedély nélküli fényképezése és feltöltése közösségi hálózatokra

Épületek engedély nélküli fényképezése és feltöltése közösségi hálózatokra

Előfordulhat, hogy híres épületeket fényképezünk és feltöltjük őket a közösségi hálózatokra. Ebben az esetben is figyelembe kell vennünk a szerzői jogokkal való kapcsolatot.

Az “építészeti művek” a művészeti művekkel együtt a szerzői jogi törvényben kifejezetten felsorolt jellemző művek egyike.

Az építészeti művek használatát azonban széles körben engedélyezik, kivéve az építészet általi reprodukciót.

(Nyilvános művészeti művek használata)

46. cikk Azok a művészeti művek, amelyek eredeti művei a korábbi cikk második bekezdésében meghatározott kültéri helyen állandóan telepítve vannak, vagy az építészeti művek, kivéve az alábbi eseteket, bármilyen módon használhatók.

2. Az építészeti művek építészet általi reprodukálása, vagy a reprodukciók átruházása révén a nyilvánosság számára történő bemutatása

Szerzői jogi törvény 46. cikk 2. pont

Ez azt jelenti, hogy az épületek engedély nélküli fényképezése nem minősül szerzői jogi megsértésnek, és a feltöltés a közösségi hálózatokra is lehetséges.

Az épületek között azonban vannak olyanok, amelyek a épület sziluettjét védjegyként regisztrálták, és ha ilyen épület fényképét kereskedelmi célra használják, fennáll a védjegyjog megsértésének veszélye, ezért előzetesen ellenőrizni kell. Például a Tokyo Tower[ja] és a Skytree[ja] jelentős példák erre.

Megjegyzendő, hogy a védjegyjog megsértésére büntetés van kiszabva.

Ha engedély nélkül fényképeztünk a területen belül, fennállhat a veszélye, hogy megsértjük az épület tulajdonosának létesítménykezelési jogát, és ha az épület magánház, akkor fennáll a veszélye a személyes adatok megsértésének, ezért óvatosnak kell lennünk.

Kapcsolódó cikk: Mások tulajdonának engedély nélküli fényképezése és nyilvánosságra hozatala megengedett-e[ja]

Összefoglalás: Ha probléma merül fel jogosulatlan fényképezés miatt, forduljon ügyvédhez

Az okostelefonnal készített fényképek feltöltése a közösségi hálózatokra egyszerű művelet, amelyet könnyedén el lehet végezni, de mint ahogy azt fentebb is láttuk, valójában számos jogszabály és jog mindig szorosan kapcsolódik hozzá, és erre figyelni kell.

Különösen az interneten, lehet, hogy tudtán kívül bűncselekményt követ el.

Ha mások arcának vagy épületek fényképeit jogosulatlanul tölti fel a közösségi hálózatokra, vagy ha valaki feltölti azokat, érdemes mielőbb konzultálni egy olyan ügyvéddel, aki jártas az internetes problémákban.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolit Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői iroda, amely rendelkezik magas szintű szakértelemmel az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években, ha figyelmen kívül hagyjuk az interneten terjedő híreszteléseket és rágalmazó információkat, súlyos károkat okozhat. Irodánk megoldásokat kínál a hírnevkárosítás és a “flame war” (online viták) kezelésére. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

https://monolith.law/practices/reputation[ja]

Managing Attorney: Toki Kawase

The Editor in Chief: Managing Attorney: Toki Kawase

An expert in IT-related legal affairs in Japan who established MONOLITH LAW OFFICE and serves as its managing attorney. Formerly an IT engineer, he has been involved in the management of IT companies. Served as legal counsel to more than 100 companies, ranging from top-tier organizations to seed-stage Startups.

Vissza a tetejére